Szociológia | Tanulmányok, esszék » Balogh Éva - Kommunikáció és csoportdinamika

Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar Balogh Éva KOMMUNIKÁCIÓ ÉS CSOPORTDINAMIKA Készítette: Szociálpedagógus szak Levelező tagozat 3. éf, VI félév 2003. április A család bemutatása A család melyről írni szeretnék egy négytagú család. Áll a feleségből, a férjből, az ő kislányukból, és a férj édesanyjából. A férj, Sándor negyvenhét, a feleség, Anna negyvenhárom éves. A házasságukat tizenhárom évvel ezelőtt kötötték. Kislányuk, Nikolett tizenkét éves, hatodik osztályos. X A család genogrammján vastag dupla vonallal jelöltem az egy háztartásban élő Annát, Nikit, Sándort és a nagymamát. Az ábrából látszik, hogy Sándor édesanyja, a nagymama megözvegyült. Többek kötött ezért él egyetlen gyermekével. Anna családjában is előfordult egy törés, mégpedig a szülei válása. A válás után lánytestvérével édesanyjánál maradt, apja újra megnősült. Elmondásuk

alapján a válás ellenére jó kapcsolat maradt mind a volt házastársak, mind az apa és a gyerekek között. Sándor a lakhelyén, Hencidán dolgozik, Anna a legközelebbi városban, Berettyóújfaluban. Ő mindenreggel félhétkor indul hazulról, és viszi magával Nikolettet is aki Berettyóújfaluban jár általános iskolába. Otthon nyolc óra után a nagymama marad egyedül, ő viseli gondját a háznak. 1 A család struktúrája „A családi alrendszerek, szövetségek feltérképezésére, a család számára a családi struktúra érzékeltetésére jó célt szolgál a strukturális ábrázolás. Az ábra elkészítése, illetve a családdal való elkészíttetése új ismereteket nyújthat a segítő szakemberek számára is a családról.” nagy- 1 Sándor mama Nikolett Anna A strukturális ábrán a sima vonal dupla vonal az egészséges kötődést jelenti, a a túlzottan erős kapcsolatot, a hullámos vonal pedig az érzelmi ambivalenciát

jelenti. Az ábrából látszik, hogy :  Anna a családban mindenkivel jó kapcsolatot alakított ki. Ebből kivétel gyermeke, akivel viszont elutasító.  Nikolett viszont igen erősen kötődik édesanyjához, akárcsak a család többi tagjához is, akikkel ez a viszony kölcsönös. 1 Kelemen Lajos: A családgondozás alapjai 2  A nagymama egészségesen kötődik fiához és a menyéhez, akivel ez a kapcsolat kölcsönös.  Sándor igazából egészséges kapcsolatot csak feleségével tudott kialakítani. Túlzottan kötődik mind lányához mind anyjához, annak ellenére, hogy anyja nem próbál meg uralkodni felette, nem irányítja. A nagymama és Sándor Nikolettel kapcsolatos túlzott kötődésnek oka lehet, hogy a kislánynak tanulási zavarai vannak. Ennek oka lehet szülés közben fellépő oxigénhiány. A család Nikit nem hordta segítő szakemberhez. Úgy vélték, hogy a problémákkal egyedül is megküzdenek A kislány az iskolában

bukni csak most hatodik osztály első félévében bukott. Ennek okát Sándor abban látja, hogy szinte erőn felül próbálja segíteni lánya tanulását. Délutánonként rendszeresen segít elkészíteni a házi feladatot. Ezen kívül szinte minden nap gyakorolnak A család működése 1. A családban fellelhető szokások A családokban vannak olyan funkciók, melyeket a tagok automatikusan látnak el. Ezek a szokások A szokások láncolata adja a családi életritmust. Sándor általában reggel fél hatkor kel. Ébreszti feleségét és lányát Ezután Anna reggelit készít, miközben férje kikészíti lányuk ruháit, valamint a sajátját. Mire a reggeli elkészül a nagymama is csatlakozik a családhoz Ő az, aki végigkérdezi a többieket, hogy hogyan aludtak, mit álmodtak. Reggeli után Anna felöltözik ellenőrzi Niki iskolatáskáját, és együtt indulnak 3 a buszhoz. A nagymama összeírja, hogy mire van szükség a boltból, és Sándor elmegy

bevásárolni. Mikor hazaér elbúcsúzik anyjától és ő is elmegy dolgozni. Munka és iskola után, mikor család minden tagja újra otthon van Anna segít a házimunkában a nagymamának Sándor pedig Nikivel foglalkozik, tanulnak. Ebből a napirendből kitűnik, hogy a család életét közösen szervezik a tagok. Mindenkinek van valami olyan feladata ami a háztartáshoz kapcsolódik. De a délutáni tanulás a kislánnyal a rendszeresen a férj feladata. Anna esetleg a tanulás utáni játékban vesz részt, de előfordul, hogy akkor is távol tartja magát lányától. 2. A családban fellelhető patternek Azokat a történéseket a családban, melyek az életritmushoz nem kötődnek, hanem bizonyos időközönként jelennek meg patterneknek nevezzük. A patternek lefolyása mind térben, mind időben kiterjedtek A patternekre jellemző, hogy bennük az egész család részt vesz, nem tudatosak. Kiváltói a szerepek és szerepvállalások A családi viszonyokat általában

konzerválják. A patternek általában olyan hatások eredményeként alakulnak ki, amelyek megváltoztatják a család struktúráját. Nikolett egyest visz haza az iskolából, Anna neki támad férjének, hogy miért nem tud jobban odafigyelni rá. 3. A családban fellelhető játszmák Eric Berne szerint az én-állapotot érések összefüggő rendszereként, összefüggő magatartásminták készleteként írhatjuk le. Az én-állapotok 4 korlátozott választéka mindenkinek a rendelkezésre áll. Ezek lélektani realitások. Kategóriái: - szülői, - felnőtt, - gyermeki. Anna nem segít Nikolettnek a tanulásban, az egészet férjére hagyja. Mikor Niki rossz jegyet visz haza férjét vádolja, hogy nem figyel eléggé oda. Ezzel azt akarja mondani Sándornak: „Látod, a te hibád!” E játszma előnye Anna számára, hogy ki tudja magát vonni a felelősség alól. Rá tud hárítani mindet férjére Másrészt megnyugtatja lelkiismeretét Ezekből a

játszmákból mind Nikolett, mind a nagymama rendszerint kimaradnak. A nagymama nem akar beleszólni, Nikolett nem tudja, miről van szó, hiszen ő annyit tanul amennyit tud. 4. A patternek kialakulásának körülményei a normatív és paranormatív változások függvényében: Normatív változások: 1) Összehangolódás Sándor és Anna házasságát mind a két család támogatta. Nem volt ellenvetése a nagymamának sem, aki akkor már özvegy volt és tudta, hogy együtt fog élni fiával és menyével. A házas felek jó kapcsolatot alakítottak ki egymással erős érzelmi kötelékkel. Egyikőjük számára sincs más vonzó alternatíva. A házasság jó, stabil. 5 2) Szülői szerepek felvállalása: A terhességet mind a három egy háztartásban élő fél jól viselte. Mindannyian várták Nikolett megszületését. A probléma akkor lépett fel mikor a szülés közben Anna elmondása szerint komplikáció alakult ki, és átmeneti oxigénhiány lépett

fel. Ekkor ennek következményei sokáig nem mutatkoztak. Anna úgy viselkedett gyermekével, mint akármelyik anya. Sokat törődött vele minden apró jelére figyelt, egyáltalán nem volt távolságtartó. 3) Az anya újbóli munkába állása: Mikor Anna visszament dolgozni semmiféle konfliktus nem lépett fel a családban. Nem volt gond, hogy ki hordja Nikit óvodába, hiszen, ha a szülők nem értek rá, a nagymama meg tudta ezt tenni, és szívesen tette. Az óvodában tapasztalható tanulási problémák miatt elvitték a kislányt vizsgálatra, de úgy gondolták ez nem olyan nagy gond, hiszen Nikolett nem fogyatékos. 4) Az iskola és a család teljesítmény centrikussá válása a gyerekkel szemben: Ebben az időszakban kezdtek látszani komolyabban a tanulási zavarok. Niki elmaradt az iskolában a többiektől, legfőbbképpen matematikából (discalkulia). Rendszeressé vált, hogy Sándor tanult egyedül vele, Anna fokozatosan eltávolodott Nikitől. Ma is

sokszor előfordul, hogyha Nikolett rossz jegyet visz haza Anna Sándort teszi érte felelőssé, hogy nem figyel rendesen arra, hogy a kislány eleget tanuljon. Ilyenkor a férj számon kéri feleség kivonulását a családi élet e szakaszából. A tanulási zavarról, annak 6 okáról nem esik szó. A vita végén általában megegyeznek, hogy megpróbálnak mindent megtenni, a jobb eredményért. Az utolsó normatív, illetve paranormatív változás melyen a család átesett, annak hatásai Az utolsó normatív változás a család számára, az volt mikor is Nikolett iskolába került. Kialakult egy új szokásrendszer, miszerint Anna hordta iskolába lányát, az óvoda idején ezért Sándor volt a felelős. Másik új szokás lett az esteli tanulás. Paranormatív krízisként fogható fel a kislány bukása hatodik félévkor. Ennek hatására Anna elhatározta, hogy korrepetálásra hordja lányát, amit be is tart. Munka után a korrepetáláson végig ott marad,

amiből kitűnik, hogy kezd közeledni Nikoletthez, elfogadja a helyzetet, nem próbál előle menekülni, keresi a megoldást. Ez a megoldás pedig már nem az érzelmi elutasítás lánya felé, aki szinte rajongásig szereti. A várható változások Mivel Anna és Sándor második gyermeket nem akar vállalni a következő normatív változás életciklus szerint Nikolett serdülővé válása. Valószínű, hogy ekkor a tanulási problémák erőteljesebben fognak a felszínre törni, ezt súlyosbíthatják a szinte törvényszerűen előforduló konfliktusok. 7 A nem rég bukás hatására bekövetkezett változások alapján úgy vélem, hogy a család, ha nehezen is, de meg tud majd birkózni a bekövetkező problémákkal. 8 Felhasznált irodalom: ⁄ Kelemen Lajos: A családgondozás alapjai, Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola, 1997. ⁄ Eric Berne: Emberi játszmák, Háttér Kiadó, Budapest, 1995. 9