Művészet | Művészettörténet » Kultorológia, kulturológiai irányzatok

1. Kultúra fogalma, kultúra megközelítése A kultúra szó a latin colere („művelni”) szóból származik és eredetileg a föld megművelését jelentette. A XVI. sz elejétől már nem csak a mezőgazdaságra, természet növekedés gondozására irányul, hanem kiterjesztik az emberi fejlődés folyamatára is. Tehát a szó önálló elvont főnév, mely a XVIII sz óta a szellemi, lelki, esztétikai fejlődés általános folyamatait jelenti. Herder szerint: minden és semmi Herder óta egy-egy nép, korszak, csoport, általában az emberiség sajátos életmódját jelöli. Elvont főnév, mely szellemi, különösen a művészeti tevékenység gyakorlatát és alkotásait jelöli. Lexikon szerint: anyagi és szellemi értékek összessége. Mai értelemben a kultúra magában foglalja: környezet-, viselkedés-, beszéd-, magatartás-, táplálkozás-, vita-, ízlés-, kultúrát. Összegezve a kultúra fogalmába nemcsak az irodalmi, művészeti, zenei alkotások

ismerete, élvezete tartozik, hanem az emberek alkotta tárgyak, a társadalom viselkedési szabályai, normái, ezeket alátámasztó értékek, hiedelmek, a vallás, a hétköznapi és tudományos ismeretek és a nyelv is beletartozik. Kultúra jellemzője: - emberi produktum: az ember hozza létre. Emberi társadalom nélkül nincs kultúra - mindig valamihez kötődik: az emberiség kollektív tudata - dinamikus: az emberiség valamennyi korszakában jelen van, azt meghatározza Goldman féle jéghegy-modell felépítése így néz ki: Víz feletti rész - Fontos - azon elemek, melynek tudatában vagyunk:nyelv, viselkedés, illem, hagyomány Víz alatti (közvetlen) rész -- Nagyon fontos -- értékek, feltételezések, gondolkodási minták Víz alatti (mélyebb) rész --- Rendkívül fontos --- kultúra azon elemei, melynek nem vagyunk tudatában A kultúra, emberi közösségek által birtokolt, használt, alakított és közvetített tárgyi és szellemi értékek összessége.

Az ember szellemi beprogramozásának szintjei: - egyetemes ---- emberi természet ---- örökölt, gének - csoport specifikus ---- kultúra ---- tanult elemek - személy specifikus---- személyiség--- örökölt és tanult, az előző kettőből tevődik össze Kultúra megnyilvánulásai: különböző szinteken helyezhetők el - Hagymamodell Kívülről befelé haladva: szimbólumok, hősök, rítusok, értékek-gyakorlat 2. Kultúra megközelítése / ősközösségtől- Kultúra fejlődése A kultúra fejlődése állandó folyamat. Az ember által alkotott ismereteket, fogalmakat, stb, azaz mind azt ami nem lenne céltudatos emberi beavatkozás nélkül, objektivizációnak nevezzük. Konkrét, valóságos anyagi dolgot jelöl. Az ember társadalomépítő személy, aki tudatosan avatkozik be a társadalomba Kultúra - közösségfüggő, nincs konkrét emberi közösségtől független kultúra. közösség által jön létre Kultúra – tárgyi kultúra / intézmények:

templomok, iskolák, múzeumok Kultúra - objektivizációk összessége / népek, nemzetek, kultúrák találkozása Ez által válik minden egyén részesévé a kultúra. A kultúrát az ember tudata vezérli, tudatilag rögzült ismerettel rendelkezik. Ez kultúrateremtő A kultúra emberi Emberi képességek jöttek létre Évszázadokon keresztül a tudást, tanulást, munkát, környezet átalakítását tartották emberi képességnek. Társadalmi kultúra - ősközösségek Az embert a szabadság és nyitottság jellemzi. Saját maga is alakítja önmagát és környezetét Az emberiség sokféle társadalmi formát teremtett, pl. mezőgazd, állattartó, gyűjtögető életforma Egymástól eltérő, önálló kultúrák jöttek létre. Ez társadalomi együttélésen alapszik, melynek alapja az együttműködési szabályok betartása. Egyes ember nem cselekedhet saját belátása szerint A társadalmi szabályozottság merev és szigorú. Minden változás nehézségek,

áldozatok árán jöhetett létre Úgy kell élnünk, ahogy a társadalom elvárja. A kultúra létrehozásával együtt jár az intézményesülés A közösségek kultúráit funkciójuk szerint 3 részre oszthatjuk: - köznapi tapasztalatok: amit a tsd.-on belül többé-kevésbé mindenki tud - intézmények és szabályok: amit csak néhány kiválasztott tud, pl. varázslók, papok - legitimitációs elmélet: ideológiák, magyarázatok, elvek, eszmék A társadalmi kultúra több mint az egyes ember kultúrája, nehezen áttekinthető saját működési módja van. Egységes rendszert képez, összefüggésben állnak az anyagi és szellemi ismeretek, az erkölcs, politika, gazdasági szabályok, a vallás, az ideológia és a művészet. Társadalmi kultúrák Ősközösség: a társadalmi elvárás a gyűjtögetés, vadászat, állatok bőrének a felhasználása volt. Kezdetleges közösségek léteztek, nem különültek el egymástól rétegek, nem volt kidolgozott

viselkedési kódex. Az ember a kultúra bizonyos javait már ismerte, de az intézményesülés korlátait még nem érezte Természettel szembeni kiszolgáltatottság - Társadalmi kiszolgáltatottság Az egyiket leküzdve nő a másikkal szembeni kiszolgáltatottsága. A természeti alávetettségből való kiszakadás a mesterséges társadalom kialakulásához vezetett. Ókori társadalom: városállamok – intézményesülések. Itt minden az előírások szerint történik Intézményesülés folyamatában lényegesek a katonai hódítások. Kisebb törzseket nagyobb társadalmi egységek váltják fel. A legkorábban intézményesült társadalmak Kre 3000 körül az egyiptomi és mezopotámiai birodalmak voltak. A legkorábbi társadalmi kultúra - közösségi kultúra Ebben az összetartó körökben alapozódott meg az emberiség kultúrája. Tradicionális kultúra: Ez intézményesült társadalmi kultúra. A társadalom megszabja, hogy egyes helyzetekben hogyan kell

viselkedni. Tagjait zártságra kényszeríti törvények követésével. A kultúrtörténeti korszakok jelentősége, hogy az intézményesült nagy társadalmak nem csak a szabályokat határozzák meg, hanem az emberek jellemét is alakították. Kultúrtörténeti típusok: - Tradíciótól irányított – hagyományok – egyidős az emberiséggel - Belülről irányított – középkor vége újkor I. századai - Kívülről irányított – modern kor embere XX. század – több külső hatás által irányított, pl reklám Tradicionális kultúra jellemzői: Tradicionalizmus - az emberiséggel egyidős társadalmi berendezkedés - mindent a hagyományok határoznak meg - Az élet minden területére kiterjednek - Mindenre szabály van, mely egyszerűbbé teszi az életet ami nyitott, mindenki előtt zajlik - Szabályok be nem tartása büntetést, megtorlást von maga után – (megtorlás – elvűség) - Az ellenőrzést és a büntetést is a közösség végzi -

szülők követésre nevelik a gyerekeket, nem arra, hogy a társadalmi ranglétrán feljebb jussanak - a követendő példákat az egész felnőtt csoport mutatja - Minden dolognak és embernek annyi az értéke, amennyit használ a közösségnek - a társadalom legfőbb ereje a vallás: - A görög és a római a tradicionalizmusnak és a demokráciának egységét mutatja - A görög római rendből nyugaton fokozatosan kialakult a római katolikus Európa - Keleten a mohamedán illetve az ortodox világ: Keresztény kultúra Középkori társadalom: középkor kezdete, az 5-7. század Az egyedülálló európai fejlődés alapjait teremtette meg. A középkor elején hosszú évszázadokig nem volt katonai és politikai erő az összefogásra Fosztogatás, portyázás, fejedelemségek osztozkodása volt a jellemző. Nagy Károly kevés ideig tudja Európát egyesíteni, halála után szétesett. A szétesett területeken gazdasági és politikai jellegű Vallási és politikai

jellegű Lelki tartalmú történelmi folyamatok zajlottak. - Gazdasági és politikai jellegű: Családgazdaságok jöttek létre, ez erősebb és önállóbb gazdaság, a hatalomban feltűnik a megegyezés: a hűbéruraknak már kötelességeik is vannak ( kölcsönösség, emberi méltóság, a hatalom már nem mindenre kiterjedő egyirányú) - Vallási és politikai jellegű: Példa nélküli változás. Szilárd egyházi szerkezet jön létre a keresztény egyház, mely függetlenedik a politikai hatalomtól. Európában tartósan egymástól független kettős hatalom jön létre. - Lelki tartalom: az egyház hatalma isteni eredetű és feladata lelki természetű. Az ember hite nem függ többet társadalmi helyzetétől, az emberek egyenrangúak lettek. Ez a kereszténység felbecsülhetetlen vívmánya. Különbözik minden más vallástól, itt nincsenek merev parancsok A tíz parancsolat emberi normák gyűjteménye. Nem szabályoz, hanem alapelvei az életnek A

polgárság rendje és erkölcse Újkor: Az 1500-as évek gyors fejlődése nagy változásokat hozott. Hatékonyabb termelés, új áruk előállítása, földrajzi felfedezések, új technikai eszközök. II. Fülöp trónra lépésével, terjeszkedtek, gyarmatbirodalmakat hoztak létre Megkezdődött az iparosodás, új életstílus jött létre, a kapitalizmus, ez megküzdött a tradicionalizmussal. Elkeseredett versenyharc alakult ki, sok ellenállással kellett szembenézni. Magyaro-on a nemesek és a magukat tisztességesnek tartó emberek lenézték a kereskedést és a pénzkölcsönzést. Új erkölcs volt kialakulóban, melynek parancsa a munka, a szerzés, a helytállás. Központi értéke a szerénység, a helytállás, megbízhatóság és a pontosság. Új ember feltűnése: Luther – vallási fordulat A kultúra szerepében változás lép fel, lényege az erkölcsi szabályozás belsővé válik. Belülről irányított ember többféle viselkedésre képes, és

alkalmazkodó Belülről irányítottság: Újkor első évszázadaiban a polgárságban kiteljesedik, minden szakterületen megjelenik a szakmai önérték, az ember célrendszerének az eszköze a szaktudás, az emberek függetlenednek, ők döntenek, hogy mi a szakmai mérce, dinamikus távlatok nyílnak az emberiség előtt - fontos a szakmai tudás – festészet: Michalengelo, Raffaelló, Rembrandt - irodalom, színház: Shakespeare, Moliere, Dante, Boccaccio, Petrarca - zene: Vivaldi, Bach, Handel - a tudományokban is fejlődés mutatkozott: - matem., csill, fiz: Galilei - filozófia: Descartes - fizika, matem.: Newton Felvilágosodás: Korszakforduló. Az ember átveszi Istentől a saját sorsa feletti hatalmat A franciák töltik be a vezető szerepet, nagy következetességgel számolják fel a középkor maradványait. A hatalmat királyi és egyházi hatalom nélkül képzelték. ( Rousseau) XIX. sz eleje: - Új polgári rend – új eszmerendszer – belülről

irányított ember - Korszakalkotó tudományos eredmények: Darwin, Mengyelejev, Semmelweis - Prózairodalom: Balzach, Dickens, Thomas Mann, Jókai - Változás ideje: a művészet több ágra bomlik és ezzel a kultúra is: - valódi művészet - szórakoztató művészet, tömegkult. - népi kultúra - a tudomány területén is hasonló változás történt: -az emberiség tudása tágult, de áttekinthetetlenebbé vált, az erkölcsi értékek fellazultak, az ember minden szempontból magára marad, az ember nem tudja fenntartani az erkölcsi és szellemi rendet. az újfajta cél a szabványosítás: - szinte minden személytelen tömegtermékké vált, ez elidegenedéshez vezetett, mely nagy hiba, mert az elidegenedéssel szétrombolta az ember természeti és közösségi viszonyait, felszínessé tette az egyes ember kulturális kötődéseit. A fogyasztói társadalom kultúrája Modernkor Az 1930-as években kezdődött. Már a XIX sz végén modernizáció zajlott le -

kulturális forradalom Impresszionizmus – „izmusok” kora. A polgári eszmerendszer összeomlik, 1929-ben jön a gazdasági válság. 1933-tól új reform – Roosevelt állami beavatkozással segített: növekvő munkabér, növekvő termelés, tömegkommunikációs forradalom – technikai fejlődés, megváltozott a gondolkodás: sajtó, rádió, mozi, tévé, - kitágult a világ. nemzetközi piac, társadalmi –gazdasági folyamatok végleg áttekinthetetlenek, a világfolyamatok kiszámíthatatlanok. Az élet tele lett kényelmes szolgáltatásokkal, ez által az ember kiszolgáltatottá vált A modern kor embere kívülről irányítottá válik. Az embert a divat, a fogyasztás, a siker változó irányzatai irányítják. A család szerepe is jelentősen megváltozott. A divat az uralkodó erő. Divatosság és sikeresség! A modernkor embere elsődlegesen fogyaszt. A kultúra változása: A modern kulturális fogyasztó mindent megnézhet, megvehet, elolvashat, de

közben magányos, személytelen lesz. Látszólag mindent tudunk, de érzelmeink nem gazdagodnak A számítógép megjelenésével nem csak segítséget nyújt, de káros hatása is van tudásunkra. A szabadság szinte korlátlanná vált, a korlátok helyett választási lehetőségeket kínál. A társadalmi környezet nyitott: az emberi önkifejezésnek nagyok a lehetőségei. A modern társadalmakban az elemi életfeltételek garantáltak. Általános jólét jellemzi Ökológiai problémák. 4. A nyelv, a modernitás és a kultúra A nyelv Az emberi tudomány csak meglepően későn úgy a 18. század végén vette észre, hogy a nyelvek változnak. Azt addig is látták, hogy sokféle nyelv van Ez a sokféleség valamilyen szisztematikus fejlődés, szabályszerű változás eredménye lehet, azt csak a 19. század elején sikerült bizonyítani A felvilágosodásig a tudomány úgy vélte: a nyelvekben a szavak változnak, és attól mások az egyes nyelvek is, hogy más

szavakat használnak. A korai nyelvészeti kutatások egyik felfedezése volt, hogy ez nem így van: az igazi nyelvi változás mindig a rendszerre és sohasem valamely szóra vonatkozik. Például ha egy nyelvben megjelenik a névelő akkor azt mindenütt kötelező használni; A változás csak szabályszerű lehet, mert a nyelv: rendszer, nem pedig elemek (szavak, hangok, stb.) halmaza. Az olyan változás, amely csak egyetlen szót érint, nem számít nyelvi változásnak A nyelvi változás általában két-három generáció alatt zajlik le, tehát az egyes ember számára észrevétlen maradt. A másik tényező, amely miatt a nyelvi változás nehezen vevődik észre, az, hogy együtt mutatkozik más jelenségekkel, például az életkorral. Az öregek beszéde mindig más, mint a fiataloké: hanghordozásuk, gyakori habozásuk öregessé teszi a beszédüket. A harmadik tényező, amely nehezíti a nyelvi változás észrevételét: az írásbeliség. A nyelvi változást

tehát három okból nehéz tetten érni: egyrészt mert lassan történik, másrészt mert más tényezőkkel keveredik, harmadrészt mert az írott szöveg gyakran elkendőzi. A nyelvváltozás nem azonos az írás változásával Az írás is szokott változni (ha ritkábban is, mint maga a nyelv), ám ez nem feltétlenül tükröz nyelvi változást. A szókincs változás nem igazi nyelvi változás. A szókincs változásai nem foglalhatók szabályba, mert itt egyedi tételek változnak, nem kategóriák. A szókincs nem rendszer, hanem adathalmaz, vagyis lexikális információ Minden nyelv rendszere három alkotórészből, mondhatnám három fejezetből áll: ezek a mondattan, az alaktan és a hangtan. Ezek mindegyike igen lassan változik A mondattani változásra a magyarban jó példa a névelő megjelenése. A nyelv eredete Herdernél Herder a nyelvet összeköti a hagyományőrzéssel, az ősi eszmék és képzetek átadása korról korra a nyelv segítségével

történik, a nyelv tehát segít biztosítani a kulturális folyamatosságot. Hobbes-szal ellentétben Herder nem hisz az isteni nyelveredetben, sem abban, hogy a nyelvet a kommunikáció szükségessége hívta életre, de még abban sem, amit Rousseau vallott, hogy a nyelv kialakulásához emocionális okok vezettek. Herder nézete szerint a nyelv a cselekvésekből fejlődött ki, és az első nyelvi elemek is a cselekvéseket kifejező igék voltak, később jelentek meg a főnevek, végül pedig a jelzők és a névmások. Az ősnyelvről szóló elképzelése szerint a nyelv kezdetben a mágia és a rituálé szerves része, költői, ritmikus és verses formájú, melyből a későbbiek folyamán alakulhatott ki a próza. Az írásbeliség megszületésekor a beszéd elveszíti közvetlen hangját, képiségét, de az írásbeliség segítségével maradhatott csak fent, és terjedhetett a tudás, mely biztosította a hagyomány folytonosságát. A MODERNITÁS Modernitás

eredete genealógia alapján: - családfa modell szerint - A jelenből indulunk ki. Én vagyok a jelen – a modernitás Nagyapa – a modern társadalmi berendezkedés Ükapa – modernitás dinamikája Modernitás: A modern társadalomnak 3 fontos eleme a: piac-politika-technika és tudomány fejlődése Piac: Mindenért pénzzel fizetnek. Van aki sok, van aki kevés pénzre tesz szert A piac működése minél kevésbé korlátozott, annál inkább lehet kapitalizmusról beszélni. Politika: A kapitalizmus mellett megjelent a szocializmus, mely igyekezett korlátok közé szorítani a javak elosztását. Igyekszik a javak újra elosztását érvényesíteni Kapitalizmus van, de kapitalista társadalom nincs. Tudomány, technika fejlődése: A modern kor uralkodó világszemlélete a tudomány.A modern világban a haladás, a technika fejlődésével értelmezhető. A technika és tudomány fejlődése nem minden esetben segítette elő a haladást. Pl: atombomba, gázkamra Ez a 3

elem kölcsönösen befolyásolják egymást. A 3 fő elemet a modernitás dinamikája tartja egyensúlyba. A modernség szabadságon alapul A modern világ törékeny, két tényző tartja életben: - a polgárok elkötelezettsége a szabadság iránt - a haladás eszmélye 6. Antropológia, mint kultúrkritika A XX. sz-i antropológia egészen más, mint amilyen a XIX: sz közepén és végén volt Ebben az időben a nyugat tudományának virágzó ágaként tekintettek rá. A társadalmi törvények felfedezésének a reménye hatotta át. Az antropológia mai szakterületei: (archeológia, biológiai antropológia, szociálkulturális antropológia) Akkor még összefonódtak az egyes antropológusok munkáiba, akik a múlt és jelen embereinek sokféleségét hasonlították össze és kutatták. A mai szociokulturális antropológusok szellemi atyjai közé tartozott Emili Durkheim, Tylor akik a modern intézmények, rítusok, szokások, eredetét kutatták az emberi

társadalom fejlődésének egyes szakaszai összehasonlításával. A „vadak vagy primitívek” között gyűjtött anyag számukra élő, a modern embert a múlthoz kötő kulturális összehasonlítás tárháza volt. Ezt nevezik ma „karosszék etnológia” korszakának Nem jártak terepre, hanem az utazók beszámolóira, gyarmati feljegyzésekre, valamint misszionáriusok írásaira támaszkodtak. Csak az adatok feldolgozásával foglalkoztak. Az angol és amerikai antropológiai kutatás alapvető átalakulása a XX. sz elején következett be Napirendre került a tudományos munkamegosztás, szakosodás, kialakult az egyes tudományágak jellegzetes módszerei, analitikus nyelvhasználatuk és mércéik. Az antropológia a társadalomtudományok között elfoglalta intézményes helyét az egyetemeken A szociális és kulturális antropológia sokáig a társadalomtudományok szélén volt. Még nagyon laza volt a kötelék a történelmi partnereivel, az archeológiával

és a biológiai antropológiával. Gyakran érte az a vád, hogy csak a furcsa, egzotikus, primitív szokások érdeklik. Az antropológusok módszerei ma már jóval jellegzetesebbek, érdeklődési körük pedig szokatlanul eltérő. E szemléletváltás következtében az egyik jellegzetes módszer a szociális és kulturális antropológia alapja lett. Ez a módszer az etnográfia Etnográfia fő jellemzője, hogy az addig különálló két folyamatot, az adatgyűjtést és az elemzést egyesítette. Kutatási folyamat, melynek során az antropológus közelről megfigyeli egy másik kultúra mindennapjait. Részt vesz életükben, lejegyzi a megfigyeléseit Ez a terepmunka módszer A közhitben máig is él, hogy az antr.-ok az egyszerű, úgynevezett primitív társadalmak iránt érdeklődnek Ma már mindenfajta társadalmat kutatnak. A vallástól a gazdaságig, szinte mindent átfogó témakörben Az antr.-ok egyvalakit tartanak az etnográfiai módszer alapítójának:

Broniszlaw Malinowski-t Az antropológia alaposan kivette részét sok vitából, melyek a valóságról, valamint hagyomány és modernitás természetéről szóltak a változó világban. Az etnográfia központi szerepét a modern szociális és kulturális antropológiába két féle módon lehet megközelíteni: - egyik magának a műfajnak a fejlődése, - az antropológia szakmai meghatározásában játszott szerepet. Az etnográfia jelentőségét az antropológusok szakmai fejlődésében betöltött 3 szerepén lehet lemérni. - etnográfiai szövegek olvasása, tanítása, hogy a diákok megtanulják, hogyan dolgozik és mit tud egy antropológus - az etnográfia nagymértékben személyes közeg, ahol a képzelőerő is nagy szerephez jut. Az antropológusoktól azonban azt várják, hogy szakmán belül és kívül túlmutató vitákhoz járuljanak hozzá. - minden kezdő antropológus idegen nyelven, kultúrában és életkörülmények között végzett terepmunkában

mérettessék meg Az etnográfus a változó kultúrák hitelességét igyekezett megragadni írásaiban, hogy aztán fel tudja használni későbbi munkájához. Ma már nincsenek felderítetlen népek, de az etnográfiai funkciója ettől nem avult el. A világ népeinek kultúráját állandóan, újra fel kell fedezni A terepmunka és az etnográfiai írások újragondolásából született az interpretatív antropológia. Az interpretatív antropológia az etnográfia gyakorlatáról és a kultúra fogalmáról szóló szerteágazó elmélkedés fedőneve. Az interpretatív antropológia egyszerre két szinten működik. Beszámol más világokról és egyben elmélkedik az efféle beszámolók megalapozásáról. A globális politikai, gazdasági hatalommal szemben az etnográfia megkérdőjelezi az olyan valóságképet, mely átsiklik a kulturális sokféleség ténye fölött, hogy általánosíthassanak, vagy egyetemes értékeket állapíthassanak meg. 7. Kulturológia

fogalma, irányzatai Kifejezés: kultúra + logosz szóösszetétele A kultúra tudománya, elmélete. A kultúrákról való tudás, tanítás A kultúra vizsgálható: tudomány, kutatási terület, szakterületei szempontjából. Vizsgálja a működését, kialakulását, sajátosságát, fontosságát, kultúrák kölcsönhatását. A kulturológia szakosodott tudomány. Filozófiát, szociológiát, pszichológiát, antropológiát jelent a kulturológia. Kultúratudomány kialakulása és fejlődése 3 nagy korszakra osztható: - optimisták: a kultúrát elérendő célnak, morális emberi – közösségi állapotnak tételezik fel. Képviselői: Kant és Herder - pesszimisták: a kultúrát szakaszokra bontják: ifjúkor, felnőttkor, öregkor és azt vélik, hogy minden szakasz – kifejlett kultúra a felívelés és leépülés útját ismétli. Képviselői: Rousseau, - természet gyermeke Spengler, Kirkegaar, - vagy megteszed-vagy nem, megfogod bánni Heidegger-

filozófus, professzor, azonosult a hitleri állásponttal - antropológusok: a kultúra tudományát diagnózisnak, az alkalmazott kulturológiát terápiának definiálja. Megalapítója: Franz Boas, amerikai antropológus és tanítványai. - újhumanisták: Pufendor, Herder - etnográfusok: Klem, Taylor - pozitív szemléletű szociológusok: Morgan A kultúra elméleti értelmezésére először Samuel Pufendorf tett kísérletet a 17. század végén Kultúra fogalmának jellemzői, megfogalmazása: - széles körű, az emberi élet egészét átfogja - két nagy egységet különböztet meg: az élet és a lélek kultúráját - a kultúra egy társadalom fejlettségi fokát is jelenti A felvilágosodás korának kulturológiája Rousseau (1712.– 1778) Svájci francia felvilágosodás kori filozófus, író és zeneszerző volt. Rousseau politikai eszméi hatást gyakorolt a nagy francia forradalomra, a kommunizmus és a szocializmus eszméinek kifejlődésére, valamint a

nacionalizmus megjelenésére. Radikális és forradalmi munkásságának főműve, A társadalmi szerződés: egyik legismertebb sora: „Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel.” Kulturológiai szempontból jelentős műve a Társadalmi szerződés, Értekezés művészetekről és tudományról Rousseau alapvető különbséget látott a társadalom és az emberi természet között. Szerinte az ember természetből fakadóan jó, de a társadalom elrontja őket. A társadalmat mesterségesnek látta és úgy tartotta, hogy a társadalom fejlődése az emberi jólét ellen hat, különös tekintettel a társadalmi egymásrautaltságra. Rousseau: a kultúra ellentmondásaira figyelmeztetett! 1. a magatartás túlzott szabályozása – előírt viselkedési normák 2. a kultúrának az elnyomó hatalmat kiszolgáló szerepe, öncélúsága van, emiatt a haszna kétségbe vonható Emellett elismerte a kultúra fejlődést előmozdító hatását: erkölcs, jog,

értelem, érzelem, eszmeiség Rousseau az oktatásról alkotott nézeteit a saját magáról mintázott Emil nevű fiú növekedését kísérő félig kitalált művében foglalja össze. A fiút vidéki környezetbe helyezi, ahol szerinte az emberek természetesebben viselkednek, mint a városban, ahol testileg és szellemileg csak rossz tulajdonságokat lehet tanulni. Az oktatás célja Rousseau szerint az életre való nevelés, amit egy nevelő úgy tud teljesíteni, hogy rámutat a helyes útra. Herder (1744–1803) kultúraelmélete Korának legnagyobb német gondolkodója. Jelentősége abban áll, hogy segített megdönteni a meddő józan okosság egyeduralmát. Visszatért az európai műveltség forrásaihoz. Megalkotta a lángelme modern fogalmát Felfedezte az Igazi Homerost az igazi görögséget, a biblia szépségeit, a népköltészetet, átértékelte a gótikát s vele együtt a német középkort. Legnagyobb felfedezése Shakespeare kultúreszménye az antik

keresztény humanizmus HERDERT szokás a „kulturológia atyjának” nevezni, mivel ő vezette be a történelem filozófiai megközelítésének vizsgálatát. Meghatározta a kultúra tartalmát, annak határait. Herder nem minőségi, hanem mennyiségi különbséget tett a különböző kultúrák között. Egy kultúrát saját belső törvényszerűségei szerint kell megítélni, nem más kultúrákhoz viszonyítva. A kultúrafejlődés törvényszerűségei - a kultúra fejlődésének alapja a folytonosság és hagyomány - a forma, amiben a hagyomány megőrződik: maga a nyelv A kultúra kialakulásának okai: - az objektív szükségletek (pl. éhínség, életvédelem), - a véletlen, a körülmények összejátszásának szerepe, - a földrajzi tényező, mint a vallás, az államiság és a gazdasági viszonyok jellegét meghatározó tényező. - Különbséget tesz magas kultúra (ma: intellektuális kultúra), és népi kultúra (ma: szubkultúra) fogalma között.

Az első kulturológia IRÁNYZAT a 18. század utolsó negyedében NEOHUMANISTA kultúrafelfogás - a kultúrát az ész határozza meg - majd az egyénben rejlő képességek - végül az ember érzelemvilága határozza meg Az ember érzelem világa kerül a középpontba, a művészet lesz a fő kérdés. KANT kultúrafelfogása: ( kisebb írásaiban találhatók) - a kultúra az ellentétes folyamat terméke Elemei: - a bennünk lévő önzés - és a társadalmi szerepünk ellentétes folyamata Az önzés lehet pozitív és a társadalmi szerep, pozíció negatív Ez hozza működésbe az ember veleszületett adottságát, észbeli képességét, ami a történelmi fejlődést segíti elő. A kultúra eleinte lassan fejlődik, csak az erkölcsi tökéletesedés hozza meg a kultúra győzelmét, ami a természet végső célja. HEGEL műveltségfelfogása: - sok vonatkozásban járult hozzá a kulturológia fejlődéséhez - a kultúrafogalommal szemben csak a műveltség fogalmát

használta - az embernek van szellemi szubjektuma, ezért képes a lényeghez való alkalmazkodásra - a kulturológia első szakaszában főként az emberi történelem és a kultúra összefüggéseire próbált magyarázatot adni A történelmi nézőpont megtalálható az antropológiában is, amely arra keres választ, hogy mi az összefüggés az ember és a kultúra között A kulturológia következő korszaka a XVIII. század 2 felétől a XIX század első harmadáig tart Mi jellemzi? Német kultúrtörténeti irányzat ÉLETFILOZÓFIAI kultúrafelfogás - a döntő az egyén szubjektuma! az egyén érzelmi megítélése Módosult változata: az objektív és szubjektív kultúra ellentéte KULTURSZOCIOLÓGIAI kultúrafelfogás: A kultúra előbb a közösség, majd az egyén terméke lesz. Szemben áll a civilizációval – összeköti az elidegenedéssel. A tárgyak idegensége abból fakad, hogy „már nem egyetlen lélek” alkotásai, sokan vesznek részt az

előállításukban EGZISZTENCIALISTA kultúrafelfogás: A szabadság egyetlen lehetősége a tárgyi és társadalmi viszonylatoktól való megszabadulás NEOKANTIÁNUS kultúrafelfogás: axiológiai (értékelméleti) A kultúra az igaz, a jó, a szép, a szent eszményének megnyilvánulása a tudományban, az erkölcsben, a művészetben és a vallásban PSZICHOANALITIKUS kultúrafelfogás: XX. század eleje, A kultúrafelfogást alapítójáról freudizmusnak nevezték el a kultúra szabályozza az egyén magatartását, a szociális kapcsolatokat Lényege: a rend, a tisztaság, a szépség az ösztönélet spontaneitásával szemben FUNKCIONALISTA kultúrafelfogás: XX. század II harmadától kezdődik 1975Amerikából importált KULTURÁLIS antropológia érdeklődés a természeti népék iránt Mint tudományos irányzat, atyja: Boas. Célul tűzi ki az emberi magatartás vizsgálatát, életmódminták, szokások helyszíni, empírikus kutatása Új felfogás: a kultúra = a

népcsoport életmódja, minden népnek más a kultúrája A kultúrák egyenértékűek, Később az eltérésekre terelődik a figyelem: Ketté is válik: szociálantropológiára és kulturális antropológiára. Kulturális antropológia: az emberi együttélés sajátosságait, módját funkcióját vizsgálja A funkcionalizmus legismertebb megfogalmazója MALINOWSKI volt. Ő foglalt leghatározottabb állást amellett, hogy a kulturológiát önálló tudományként kell kezelni. Alapelve, hogy a kultúra a szükségletek kielégítését szolgálja, a kultúrát mint rendszert igyekszik megérteni. A szükségletek kielégítése csak intézményesült tevékenységgel lehetséges FRANKFURTI iskola: Kultúrafelfogása/forradalmisága az egyént „elnyomó” társadalmi szerkezettel szemben mutatkozik meg Szemléletük egyik fő alkotóeleme a világ racionalizálásának és társadalmi szervezettségének az elnyomó és az egyéni különbségeket teljesen mellőző hatása

A kultúra és ezen belül a művészet feladata: ezt a tragédiát felmutassa Természethez való visszatérés: a primitív népek kultúrájának azonosítása a kultúrával. MARXISTA kultúrafelfogás: Kifejlődésének évei: 19601970-es évek Mi az előzmény? Nem foglalkoztak elméletileg az elődök a kultúrával, sokan úgy vélték, hogy a kultúra a társadalmi létnek a gazdasághoz és a politikához képest harmadrendű tényezője Lenin: politikai értelemben központi fogalom Alap és felépítmény: ideológiai-politikai elvrendszer Köztudat: kultúra = művészet Fordulat: a politika felismerte az egyének aktív részvételének jelentőségét. 1. értékelméleti 2. tevékenységelméleti 3. szemiotikai 4. lételméleti kultúrafelfogások A kultúra felosztási módjai 19201945 között 4 fő áramlat határozta meg a magyar kulturális gondolkodást 1. konzervatív- tekintélyelvű ( a nemzeti lélekre és összefogásra, a keresztény középosztály

művelődési érdekeire épült) 2. egyéniségközpontú, liberális, modernizációs ( a nyugat-európai fejlettség megközelítésére tette a hangsúlyt) 3. népi mozgalom ( plebejusgyökerű, a parasztság felemelése a célja) 4. baloldali, szocialista szemléletű (küzd a társadalmi demokráciáért 10.Társadalom és vallás, világvallások A Biblia 2 részből áll. Ó-szövetség és Új szövetség Ó-szövetség könyvei: Történelmi könyvek Bölcsességi könyvek Próféták könyve Kispróféták könyve Új szövetség könyvei: Evangélium Őskeresztény egyház kialakulása Apostoli levelek Apokaliptikus könyv Krisztus születése utáni időszak. Ó-szövetség Káin és Ábel testvérek, akik folyton viszálykodtak, majd Káin megölte Ábelt. Noé az özönvíz után az Ararát-hegyen ért földet a bárkájával. Bábel tornya – bábeli zűrzavar: különböző emberi nyelvek kialakulása. Az emberek építeni akartak egy nagy tornyot, hogy

felérjenek Istenhez, de hogy ez ne következzen be, ezért Isten összekeverte a nyelvüket, hogy ne értsék meg egymást. Így az építmény le dőlt Izsák feláldozása: Isten próbára tette Ábrahámot az iránta érzett hitében. Bizonyosságot kért a felől, hogy hisz benne, ezért azt kérte tőle, hogy áldozza fel fiát, Izsákot. Mikor Isten megbizonyosodott felőle, hogy Ábrahám képes feláldozni érte a fiát is, így megkönyörült rajta, és cserébe egy bárányt kellett feláldozni – Áldozati bárány József története: Jákob és Rachel fia. Sok testvére volt, akik féltékenységből eladták egy kereskedőnek Elkerült Egyiptomba, ahol a Fáraó udvarához került rabszolgának. Putifárné szemet vet rá, de József ellenál, ezért megvádolja férjénél, majd börtönbe vetik. Megfejti Fáraó álmát: 7 kövér és 7 szűk esztendő Fáraó megbízza Józsefet a termény beszedésével. Eljön az éhínség, és Jákob elküldi a testvéreket

Egyiptomba a legkisebb kivételével. József felismeri őket és 3 napra börtönbe kerülnek El kell, hogy vigyék az öccsüket is, majd a zsákjába egy ezüst poharat rejtenek, amiért Benjamint megakarják büntetni, de a fivérek nem mehetnek haza az öccsük nélkül, elmesélik, hogy mit tettek az egyik testvérükkel. József felfedi magát és az apját is elhozatja Egyiptomba. Jákob ivadékai elszaporodnak és az egyiptomiak félni kezdenek az elnyomástól. Király megparancsolja, hogy minden héber fiúgyermeket vessenek a folyóba Mózes is így került kosárban a folyóba. A fáraó lánya megtalálja és magához veszi. Felnövekedve tapasztalja testvérei szenvedéseit Agyonüt egy egyiptomi munkavezetőt, menekül, a Sínai-félszigetre megy és állatokat legeltet. Égő csipkebokor: Mózes vezesse ki népét az egyiptomi rabszolgaságból Az Egyiptomból való szabadulásban a Biblia Mózesnek tulajdonít döntő szerepet! Sínai –hegyi kinyilatkoztatás és

szövetség Izraellel, Átkelés a Vörös-tengeren, CSODA, vízfakasztás, manna, Pusztai vándorlás, Tízparancsolat: szövetségkönyv, törvénygyűjtemény Újszövetség Könyvei: A keresztények magukévá tették és szentnek ismerték el a zsidó Bibliát és újabb iratokat, melyek a keresztény eszméket propagálták, Istennek az emberiséggel kötött szövetségéről szólnak II. század végén kezdték válogatni, a IV századig tartott Innentől kezdve szentnek és isteni eredetűnek tekintették a Jézus életéről szóló 4 evangéliumot MÁTÉ, MÁRK, LUKÁCS, JÁNOS Az Apostolok cselekedetei 14 levél, 7 katolikus levél Jelenések könyve ( apokaliptikus jellegű), Evangéliumok: görög szó, jelentése: jó hír Igehirdetés A Messias elérkezett Jézus Krisztus személyében, hogy szenvedésével, halálával és feltámadásával elégtételt adjon az emberiség bűneiért Ezt a jó hírt az első keresztények élőszóban hirdették Az első 3 evangélium

sok hasonló vonást mutat ( Máté, Márk, Lukács) MÁTÉ arám nyelven írt, görögre fordították, A könyv nem tünteti fel szerzőjét, későbbi vizsgálat szerint szerzője ismeretlen, 80 és 100 között keletkezett, 3 részből áll: Jézus születése, gyermekkora, fellépéseJézus galilei működése (tanítása, csodatevése, példabeszédei),Jézus jeruzsálemi működése (szenvedése, halála) MÁRK evangéliuma: A legkorábbi, így forrása Máténak és Lukácsnak Keletkezése 70 év, határozottabb színekkel festi meg Jézus emberi vonásait A könyv bevezetése: Jézus nyilvános működésének előzményeit beszéli el ( Keresztelő János, Jézus keresztelkedése, megkísértése ) Jézus galilei működése ( az evangélium kezdeti sikerei, Jézus és a tanítványok) Jézus judeai és jeruzsálemi működése ( Jézus Jeruzsálemben, szenvedéstörténet) LUKÁCS evangéliuma - orvos vagy festő? Megvallja, nem volt szemtanúja az általa elbeszélt

eseményeknek. A könyv bevezetése Jézus gyermekkorát és fellépésre való előkészítését tartalmazza Jézus galilei működése, Jézus a jeruzsálemi úton, Jézus judeai és jeruzsálemi működése JÁNOS evangéliuma:Szerzője nem lehetett zsidó; mint kívülálló idegen szemléli a zsidó vallást és történelmet, Keletkezési ideje 100 körül, A könyv előszava az Ige megtestesüléséről szól Jézus nyilvános működése, Jézus szenvedése, halála és feltámadása Kultúraközvetítő szerep: - magatartásszabályok, törvények - a teljes mű vagy részei önálló irodalmi alkotások - Ószövetség: kollektív emlékezet, tudás - párhuzamba állítható a nagy reprezentatív alkotásokkal: Gilgames eposz, Iliasz, Odüsszeia; - az emberi fejlődés évezredekkel ezelőtti stádiumát mutatta be: az ember rácsodálkozik a világra, eltöpreng a természet csodáin; bűn, büntetés, megbocsátás kérdéskörei - a Bibliát a tudás forrásának

tekintették, népkönyvvé lett! A világ jelenlegi legnagyobb vallásai: Kereszténység 1.500 millió fő Iszlám 820 millió fő Hinduizmus 650 millió fő Buddhizmus 300 millió fő Univerzizmus 190 millió fő Zsidó 18 millió fő Világvallások A világ jelenlegi legnagyobb vallásai: Szikhizmus 17,0 millió fő Baháizmus 4,4 millió fő Dzsainizmus 3,3 millió fő A vallások 2 nagy csoportra oszthatók. Az egyik a zsidó – keresztény - iszlám vonal. Közös elem, hogy monoteisták és Ábrahámot mindegyik az ősatyjának tekinti. A másik nagy csoportba a keleti vallások tartoznak. Az univerzizmus ( ez a kínai vallások összefoglaló neve), hinduizmus,buddhizmus alkotják. Jellemző rájuk pl a ciklikus időszemlélet A világon több száz élő vallás létezik, a fenti kilencbe tömörült azonban a vallásos emberek döntő többsége. Szikhizmus: Alapítója: Nának nevű guru, Indiában élt, egy muszlin takácsnak a tanítványa. Monoteista vallás, a

panteizmus jegyében. A hinduizmusból tanítják a lélekvándorlást, hisznek a nirvánában is, ami buddhista jegy. Baháizmus: Alapítója Bahá’ulláh ( „Isten fénye”) néven közismert perzsa Mirza Huszain Ali, aki kezdetben a bábizmus követője, majd megalapítja a baháizmust. Monoteista vallás, Isten egységére hivatkozva a vallási hitek és az emberiség egyesítésére törekszik. A cél: a béke, az igazságosság és a szabadság egyetemes emberi világa. Papsága nincs, tagjainak kell terjeszteni a hitet. Kevés formális rituáléja van, a templomi szertartásokat olvasmányokkal színesítik. Központja Haifa ( Izrael) Egyesíteni szeretné a világvallásokat, 12 alaptételük erősen humanista társadalmi mozgalmat tükröz. Dzsainizmus: Indiai eredetű vallás, melyet Vardhamána Mahávíra, Buddha kortársa alapított. Prófétaként, mezítelenül járja az országot, hirdeti saját tanításait, s elkeresztelik Dzsinának, ami szanszkritül

„győzőt” jelent. Az ember szigorú aszkézissel tudja megszüntetni a lélekvándorlás okát A megváltott ember határtalan tudást, erőt és gyönyört kap az istenek ege fölött. Legfőbb etikai elvük az élet, az igazságosság, az idegen tulajdon tisztelete, a nemi önmegtartóztatás és a nincstelenség. Egy dzsinista szerzetes 19971998 során egyéves böjtött tartott Naponta egy pohár vizet ivott mindössze. Univerzizmus: A kínai vallások összefoglaló neve. Magába foglalja az ősi kínai vallásokat, a taoizmust, a konfucionizmust, valamint a kínai buddhizmust. Ősi kínai vallások: Az univerzumra orientált gondolkodásmódot jelent. Világértelmezésében két erő küzd: jang és jin. Mindent ez a két erő irányít jang külső területen férfias világos meleg piros páratlan Nap ég jin belső területen nőies sötét hideg fekete páros Hold föld A vallásnak nagyszámú istenei vannak, ezek hierarchiában helyezkednek el A jang és a jin

kettőse alkotja a fölérendelt tao-t ( tao=út). Az ember boldogsága attól függ, hogy az ember útja, taója mennyire van összhangban az univerzum taójával. A kínai vallások is ciklikusak, de NINCS lélekvándorlás! Az ősi kínai vallásokból nőtt ki a taoizmus és a konfucianizmus. Taoizmus: Alapítója: Lao-ce („öreg mester”) Legfontosabb írásműve a Tao-te-king. Ez a kínai irodalom egyik legrégibb, legmélyebb és legtitokzatosabb szövege. A tao mindenek az alapja, az őselv A tao a végső, a titokzatos, a megragadhatatlan valóság, minden létnek az alapja. Konfucianizmus: Kung Fu-ce Lao-ce kortársa volt. Tanítása inkább társadalmi-filozófiai-etikai jellegű mint vallási Fiatalon tanít,vándortanító 14 évig Kínában, majd hazatér és iskolát alapít. Összegyűjtötte és rendszerezte az ősi kínai vallási ismereteket. A kínai vallást mélyen tisztelte, de nem akart vallási vezető lenni. Etikájának kiindulópontja a tudás Az emberek

tudatát kell rendbe hozni Tanítása szerint az ember születésekor se nem jó, se nem rossz, a tudás által viszont erényes lehet. Az embereket 3 csoportba osztja: tökéletesek, nemesek, közönségesek. Etikájában ott van a Bibliában is előforduló aranyszabály: „Amit nem akarsz magadnak, azt ne tedd soha másnak.” Védikus korszak: Az árja (nemes) bevándorlók vallása volt. A védikus vallás szerint az egész világ 3 részből áll: a menny, az ég (légtér) és a föld. Minden területen van 11 isten A 33 istent két csoportra lehet osztani: természeti jelenségekkel kapcsolatos istenségek és az erkölcsi-társadalmi funkciót betöltő istenségek. Ismeretanyagukat a Védák Könyve ( Tudás könyve) tartalmazza Brahmanizmus: A védikus korszakban a katonai réteg alkotta a társadalmi elitet. Amikor azonban befejeződik a Gangesz síkság meghódítása, társadalmi átrendeződés történik. Békeidőben a papok fokozatosan átveszik a hatalmat. A

brahmanizmust onnan számítjuk, amikor a papi réteg vezető hatalmi szerepbe kerül. A papokat nevezik brahmanoknak A papok ideális élútja: tanulóévek, családalapítás, részvétel az áldozati kultuszban, erdei remetei korszak (aszkézis, meditáció), majd pedig hajléktalan koldusként járták az országot. Az aszkéta és remeteélet tükröződik az ún Upanisádok-ban ( titkos tanok) Hinduizmus: Nagyon sokféle hit kapcsolódik össze benne, teológiát és életformát toleránsan ölel magába. Három fő irányzata van: Visnuizmus, sivaizmus, saktizmus. A 3 nagy istencsoportot a Brahmá, a Visnu és a Siva istencsoport alkotja. Az anyagi világ úgy jelenik meg a hindu szemében mint varázslat, látszat (szanszkritül: májá), ami az álomhoz hasonlít. Az anyagi világ a bráhman-ból származik, és úgy viszonyul hozzá mint a tűz melege a tűzhöz. Megjelenik a ciklikusság, Korszakra, istenévre és emberévre osztja A lélekvándorlás súlyos teherként

nehezedik a hindu emberre, ezért az igazi szerencse az, ha sikerül kimenekülni az újraszületések körfolyamatából, s ez a megváltás. A megváltáshoz ötféle út vezet: mágikus szertartások útja, testi-szellemi gyakorlatok útja, cselekedet útja, felismerés-belátás útja, istenszeretet útja Buddhizmus: Alapítója Buddha (Sziddhártha Gautama) 563-ban egy gazdag arisztokrata családban született a mai Nepál területén. Fényűző életet élt, 16 évesen Buddha megnősült, arisztokrata lányt vett el, születik egy fiuk. Találkozik egy aggastyánnal, egy beteggel, egy halottal és végül egy aszkéta szerzetessel. Búskomorabbá válik, gyötri a kérdés: mi is az élet értelmeVégül: 29 évesen elhagyja vagyonát, családját. Ezt nevezik a buddhisták a „Nagy Lemondás Éjszakájának Útja először egy (tudós paphoz) vezet. Itt két embertől egy évig tanul, de lelke nem nyugszik meg, aszkézisbe kezd Hat évig kemény aszkéta életet él:

sanyargatások. Ezután az önmagába merülés következik, a belső szemlélődés útjára lép. Meditál egy fügefa alatt Itt átmegy a meditációnak, az elmélyülésnek 4 lépcsőfokán: Ez mentes a boldogságtól és a szenvedéstől is. A meditáló figyelme egy másik központ felé irányul (Isten) Az eredeti személyiség eltűnik, s egyúttal az ember ekkor talál önmagára. Buddha megvilágosodottá válik, eljut a Nirvánába. 45 évig vándorol Indiában és hirdeti az utat, a megvilágosodás lényegét Aszkéta szerzetesek bírják rá, hogy maradjanak együtt és megalakítanak egy szerzetesrendet. A zsidó vallás: A zsidóság, a kereszténység és az iszlám monoteista vallások, mindhárom vallás Ábrahámot tekinti ősatyjának. Az iszlám és a zsidó vallás pásztorkodó népek vallásából eredeztethető, a kereszténység a zsidóságból nőtt ki. A zsidó vallás Izrael népének története A vallás és a zsidó nép történetét a Biblia

Ószövetségi része meséli el a kereszténység alapítója, Jézus Krisztus születéséig. A valódi történet Ábrahámmal kezdődik, Isten elhívja Ábrahámot Úr Városából Ábrahám engedelmeskedik. Isten áldása az Ábrahám- Izsák- Jákob nemzetiségi vonalon száll tovább Jákobnak születik 12 fia, akik majd Izrael 12 törzsét alkotják. A 12 fiút, József (aki a11 fiú) segíti Egyiptomba mennek, mert országukban éhínség pusztít A nép szolgaságban él, Egyiptomból való szabadulás. Mózesnek segít Isten A szabadulás emléke a zsidó Húsvét A kivonulás után az ígéret földjén Isten szövetséget köt a zsidó néppel. Az ígéret (Kánaán) földjén való letelepedés után különböző korszakok következnek: bírák, királyok kora, próféták kora. Alapvető fontosságú esemény Izrael életében a babiloni fogság kb. Kr e 500600 körül Ekkor a történetüket kezdik leírni A kínzó kérdés itt merül fel: miért van a sok rossz a

világban. A megváltásra azonban nincs igazán válasz A bibliai zsidó vallásban nincs arra szó, hogy „hiszek”, erre a szinonima az, hogy „Istennel kötött szövetséghez hű vagyok”. A babiloni fogság időszakára tehető a Messiás várásának kezdete. A zsidó vallásnak nincs vége Jézus megjelenésével, a vallás tovább él. További szakaszai a rabbinizmus és a hászidizmus A kereszténység: Alapítója a zsidó Jézus Krisztus, akit a keresztények Messiásnak, Megváltónak tekintenek. A keresztény hit szerint Jézus Isten és ember egyszerre Jézus életét és tanítását a 4 Evangélium beszéli el. Tanításának középpontjában az Isten Országa, a szeretet országa áll Jézus felszólít a teljes, az irracionális szeretetre. Jézus komoly összetűzésbe kerül korának vallási-társadalmi vezetőivel Kereszthalálával mint áldozattal az eredendő bűnt rendbe hozta. A liberálisabb keresztény szemlélet szerint nem a kereszthalál a

megváltás, hanem az a tökéletes szeretet, amely Jézust a keresztfára juttatja. Jézus tanítása szerint a visszatérés a szeretet által lehet, akár a legkisebb jótéttel is. Iszlám: hódító vallás, állam- illetve törvényvallás, Arab szó „meghódolást” jelent – Allah akarata előtt. Kr. u 7 sz-ban keletkezett Mohamed alapításával Mohamed (kb 570632) Mekkában született Szülei korán meghalnak. Nagyapja neveli, majd nagybátyja Feleségül vesz egy gazdag özvegyet, 605-ben már köztiszteletben álló személy Mekkában. Látomásai 610-ben kezdődnek Sokat barangol elhagyatott helyeken, barlangban alszik, megjelenik neki egy angyal, aki egy írást mutat. Megijed, de a látomások nem szűnnek meg, állandó kinyilatkozásokat kap. Később ezeket a Koránban jegyzik fel Az iszlám követői a muszlinok. A Koránt követik, mely felfogásuk szerint Isten Szava, melyet küldöttjének Mohamednek nyilatkoztatott ki. A Korán Istenképe szerint Isten egy Ő

minden dolgok megteremtője A teremtés kezdete óta Isten prófétákat küldött: Mózes, Jézus, a tetőpontot azonban a Mohamednek kinyilvánított ige jelentette. A saría az iszlám szent törvénye, az élet minden területére kiterjed Az iszlám két fő részre szakad. A szunniták képezik a többséget, vallási vezetőjük egy adott öröklésrenddel kerül ki A siíták alkotják a legnagyobb kisebbséget, ők az imámot tartják a legfontosabb vallási tekintélynek. Az imám titkos tudás