Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Simon Szilvia - A számviteli információrendszer jellemzői és modellje

A számviteli információrendszer jellemzői és modellje Számviteli elszámolásnak nevezzük azt a tevékenységet, amelynek során a vállalkozások a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetükre kiható eseményeket nyilvántartják. - szintetikus nyilvántartás: csak értékadatokat tartalmaz, főkönyvi számokon nyilvántartva - analitikus nyilvántartás: a gazdasági eseményeket a bizonylatok alapján részletezve rögzíti, valamint az értékadatokat meghatározott időközönként a szintetikának feladás formájában rendelkezésére bocsátja. A számviteli információrendszer működésének alapvető követelményei: Bizonylatok: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani. Könyveléskor minden esetben hivatkozni kell a bizonylat illetve az okmány azonosító adataira, amely a - bizonylatnál: - bizonylat száma - bizonylat dátuma - mozgás jellege - okmánynál: - okmány iktatószáma - okmány dátuma - mozgás jellege A bizonylat

lehet elsődleges és másodlagos. Elsődleges a bizonylat akkor, ha az adatok közvetlenül a gazdasági események megtörténte alapján kerülnek rá (pl.: átutalási megbízás, selejtezési bizonylat, vevőszámla). A másodlagos bizonylatok az elsődleges bizonylatok összesített adatait tartalmazzák (számlaösszesítő). Egyébként a bizonylati albumban csak az elsődleges bizonylatok szerepelnek. Nyilvántartások: a bizonylatok bármilyen formában is jelennek meg, a könyvelési munka alapadatainak hordozói. Ezeket az alapadatokat a gazdasági események megtörténte után a lehető legrövidebb időn belül kell rögzíteni és nyilvántartásba venni. Erre a célra szolgálnak a nyilvántartólapok, más néven számlalapok. - egyedi nyilvántartás: jellemzője, hogy egy nyilvántartólap egy egység állandó és változó adatait tartalmazza - csoportos nyilvántartásnál pedig egy nyilvántartólapon több azonos jellemzővel rendelkező egység állandó,

illetve változó adatai szerepelnek. Minden nyilvántartólapon szerepelnie kell a könyvelés dátumának, a bizonylat számának, a bizonylat dátumának, a mozgás jellegének és típusának. Egyeztetés, zárás, feladás, leltár: Egyeztetés: a nyilvántartólapokon (tételsoros) és a megfelelő naplókon (idősoros) azonos forgalmi adatok kerülnek felvezetésre, csak más csoportosításban. Ezt a kettőt kell összevetni Zárás: a könyvviteli zárlatnak kettős funkciója van. Egyrészt elkülöníti egymástól az időszakokat, másrészt biztosítja a könyvelés folytonosságát azzal, hogy az egyes időszakok zárótételei a következő időszakok nyitótételei lesznek. Feladás: főkönyvi számonként, esetleg azon belül tranzakciónként tartalmazza a tartozik és követel forgalmi adatokat az analitika zárásai alapján. Leltár: az üzleti év végi záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, valamint a mérleg tételeinek alátámasztásához leltárt kell

összeállítani (mennyiségben és értékben). A számviteli információrendszer modellje: