Ezoterika | Asztrológia » Asztrológia

HERMETIKUS MÁGIA – ASZTROLÓGIA ASZTROLÓGIA 1. 2. 3. 4. ÁLTALÁNOS SZIMBÓLUMOK zodiákus jegyek planéták fényszögek Általános szimbólumok ASPEKTUS : "Rátekintés" vagy "megnézés" (latin), amelyet általában Fényszögként emleget az asztrológiai hagyomány. Az alábbi elsődleges "erős sugárzásokat" különböztetjük meg: Konjunkció Oppozíció Kvadrát Trigon Sextil Ο Μ Ω Ρ Σ Π (Az egyes fényszögek jelentését lásd a címszavaknál.) További másodlagos "gyenge sugárzású" fényszögek a: félszextil, a félkvadrát, a sesquikvadrát, valamint a kvinkunx is. Semisextil Ν Semiquadrat Sesquiquadrat Ο Τ Quincunx ς Ezek a lassú vagy intenzív, tudatos fejlődés aspektusai, amelyek lassan csiszolgatják az ember lelkét. Nem mondhatók tehát sem jó, sem rossz, hanem "nevelő" sugárzásoknak •  forrás: Henseling (1924), Kündlig (1950), Rosenberg (1949), Dubravszky –

Eörssy (1992) lásd még: FÉNYSZÖGEK fejezet: CONIUNCTIO, OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON ψζ{| Asc ASCENDENS : "Felkelni" (latin), amely az asztrológiában a zodiákusnak azt a jegyét jelöli, amely a születés pillanatában épp a keleti horizonton kel fel, és a csillagfejtés szabályai szerint a horoszkópban az illető ember karakterét és testi felépítését határozza meg. Az aszcendenssel szemben helyezkedik el a deszcendens Az aszcendens adja meg az 1. házat helyzetét is •  forrás: Rosenberg (1949) lásd még: ZODIÁKUS ψζ{| HOROSZKÓP (görög horoscopos) : "Órajelző", amely szűkebb értelemben az ember születésével kapcsolatos felkelőpontot – az ascendenst jelöli; többnyire azonban a radix-horoszkópot értik alatta. A radix horoszkóp a planéták állásának rekonstrukciója, a zodiákus jegyeiben és a házakban a születés pillanatában. A horoszkóp az égbolt képe a születés pillanatában. Annak

megállapítása céljából, hogy az egyes asztrális tényezők milyen hatást fejtenek ki, az égbolt képét minél pontosabban és szemléltetőbben ábrázoljuk, így szerepelnek rajta a zodiákus jegyek, a planéták, a házak, az aspektusok és újabban az állócsillagok is. HERMETIKUS MÁGIA – ASZTROLÓGIA Az asztrológia szerint a bolygók helyzete meghatározza a bekövetkező élet alaptendenciáit és a született személy alapvető karakterbeli jellemzőit. Ez abból fakad, hogy az ember – önálló lényként – először születése pillanatában kerül szembe a világmindenség erőivel, ezért döntő a csillagok össz-konstellációja. •  forrás: Biedermann (1976), Dubravszky – Eörssy (1992) lásd még: ASPEKTUS, PLANÉTA, ZODIÁKUS ψζ{| ¤ PLANÉTA : Asztrológiai szempontból azok az égitesteket, melyek látszólag változtatják helyüket az égbolton "bolygóknak" vagy "planétáknak" nevezzük – beleértve a Napot

és a Holdat is. Az asztrológia az alábbi bolygójeleket használja: Nap Α Mars Ε Merkúr Χ  Hold Β Vénusz ∆ Föld Jupiter Φ Szaturnusz Uránusz Η Neptunusz Plutó ϑ 7 8 9 6 ; Γ Ι részletesen lásd még: PLANÉTÁK fejezet ψζ{| ZODIÁKUS : A zodiákuskör vagy "Állatöv" (latin) az a gyűrű alakú régió az égen, amelyre az ekliptika (a Nap látszólagos pályája a Föld körül) síkja van kivetítve, és 12 állatövi képpel, dodekatemoira-val (görög) jelölik. A 360º-os beosztású zodiákuskör az alábbi 12 egyenlően 30º-30º-os "zodiákus jelre" oszlik: 1. 2. 3. α β χ Kos Bika Ikrek 4. 5. 6. δ ε φ Rák 7. Oroszlán 8. Szűz 9. γ η ι Mérleg 10. Skorpió 11. Nyilas 12. A zodiákuskör kezdőpontja a tavaszpont (általában március 21), vagyis az Egyenlítő és az Ekliptika metszéspontja, ahol a Nap az északi félgömbön tavasszal áll. A tavaszponttól – vagyis α 0º-tól – kiindulva a Nap

haladásának sorrendjében helyezkednek el a zodiákus jelek az Ekliptikán. • • forrás: Dubravszky – Eörssy (1992) részletesen lásd még: ZODIÁKUS JEGYEK fejezet ϕ κ λ Bak Vízöntő Halak HERMETIKUS MÁGIA – ASZTROLÓGIA ZODIÁKUS JEGYEK A zodiákus vagy "állatövi" (latin) jegyek az ekliptika (a Nap látszólagos pályája a Föld körül) síkjára kivetített 12 állatövi kép (dodekatemoira (görög)). A 360º-os beosztású zodiákus kör 12 egyenlően 30º-30º-os "zodiákus jelre" oszlik. Minden jegy az örök isteni természet egyegy aspektusának kivetülése, amely az isteni Kettőség (aktív – passzív); Hármasság (teremtő, fenntartó, lebontó); és Négyesség (meleg, hideg, száraz, nedves) mátrixát tükrözi. A négy őselemben (Föld, Víz, Tűz, Levegő) a négy őstulajdonság jelenik meg mint a dualitás (aktív – sugárzó meleg, passzív – befogadó hideg) kiterjesztett tulajdonságai:  Μ Levegő Ν

Tűz Π Víz Ο Föld Meleg (+) és Nedves (–) Aktív, nőies (+) Meleg (+) és Száraz (+) Aktív, férfias (+) Hideg (–) és Nedves (–) Passzív, nőies (–) Hideg (–) és Száraz (+) Passzív, férfias (–)  Ehhez kapcsolódik az isteni Hármasság (teremtő – kardinális; fenntartó – stabil; lebontó – labilis) tulajdonságai, melyeket az asztrológia dinamikus tulajdonságoknak hív. Így a zodiákus jegyeket e két szempont alapján elemi és dinamikus csoportokba osztjuk az alábbi táblázatnak megfelelően. Továbbá megkülönböztetjük őket aktív, férfias (+) és passzív, nőies (–) jellegük alapján is. Μ Levegős Ν Tüzes Π Vizes Ο Földes Stabil (Fix) Kardinális (+) κ Vízöntő γ Mérleg α Kos (+) δ Rák ϕ Bak Labilis (Változó) (+) χ Ikrek (+) (+) ι Nyilas (+) (–) η Skorpió (–) λ Halak (–) (–) β Bika (–) φ Szűz (–) ε Oroszlán Az elemi felosztás a zodiákus kör mentén

elhelyezkedő jegyek közül az egymástól 120º-120º-ra esőket köti össze. Az így keletkező 4 háromszög a csúcsaiknál levő jelek azonos elemi természeténél fogva alkotja az elemi hármas-csoportokat: a földtrigont Ο, víztrigont Π, tűztrigont Ν és levegőtrigont Μ. Minden elemi trigonban más-más dinamikájú jegyek szerepelnek. A fenti táblázat horizontális sorai jelentik az elemi trigonokat. A dinamikus felosztás a zodiákus kör mentén elhelyezkedő jegyek közül az egymástól 90º-90º-ra esőket köti össze. Az így A négy elemi trigon HERMETIKUS MÁGIA – ASZTROLÓGIA keletkező 3 négyzet alkotja a "dinamikus kereszteket". A dinamikus kvadrátokba ugyanolyan dinamikájú jegyek tartoznak. Így beszélünk kardinális kereszt, stabil kereszt vagy labilis keresztről. A fenti táblázat függőleges sorai jelölik a négyes-csoportokat Ρ Az aktív, férfias (+) és passzív, nőies (–) felosztás a zodiákus kör mentén

elhelyezkedő jegyek egymás utáni váltakozásából adódik; egy aktív jegyet egy passzív követ és így tovább. Ezeket összekötve alakul ki a 2 hatszög, amely az egymástól 60º-60º fokra esőket fogja össze. Az így keletkezett hatos-csoportokat nevezzük szextileknek Π. Érdemes figyelmet szentelni az elemi és előjeles egybeeséseknek is. • Aktív (+) Levegő Μ jegyek: a Mérleg γ, a Vízöntő κ, és az Ikrek χ. • Aktív (+) Tűz Ν jegyek: a Kos α, az Oroszlán ε, és a Nyilas ι. • Passzív (–) Víz Π jegyek: a Rák δ, a Skorpió η, és a Halak λ. • Passzív (–) Föld Ο jegyek: a Bak ϕ, a Bika β, és a Szűz φ. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a zodiákus jelek alkotó elemeinek tulajdonságait: Meleg Hideg Száraz Nedves Μ Levegő Ν Tűz Π Víz Ο Föld (+) ÉSZ – tetterő, törekvés, lendület, élénkség, határozottság, bátorság, kezdeményezés (–) ELME – lassúság, tétovázás, tartózkodás,

bizonytalanság, félelem, passzivitás (+) AKARAT – uralkodás, kimértség, kitartás, hajlíthatatlanság, irányítás, férfias (–) TUDAT – álmodozás, ingatagság, befolyásoltság, fantáziálás, hasonulás, alkalmazkodás, öntudatlanság, nőies könnyed, mozgékony, gyors, lelkesedő, érdeklődő (+) Szangvinikus (+) Kolerikus energikus, bátor, vállalkozó, szenvedélyes, lobbanékony (–) Flegmatikus ösztönös, gyengéd, álmodozó, fantáziadús, befogadó (–) Melankolikus gyakorlatias, kitartó, anyagias, földhözragadt Kardinális AKARATOS öntudatos, önálló, cselekvő Stabil TUDATOS megbízható, türelmes, állandó Labilis ÉRZELMI latolgató, fontolgató, bizonytalan, ingadozó, lekötelező Továbbá aszerint, is csoportosítjuk a zodiákus jeleket, hogy a Nap látszólagos pályáján milyen évszakokban megy át a jeleken az északi földgömbön. Megkülönböztetünk tavaszi, nyári, őszi és téli jelcsoportokat: 1. 2.

Kifelé irányuló (extraverziós) Befelé irányuló (intraverziós) Tavaszi ω Nyári ξ Őszi ψ Téli ζ erős, aktív érett, stabil csendes, hanyatló mozdulatlan, passzív Kos 4. Rák 7. Mérleg 10. Bak α δ γ ϕ Bika 5. Oroszlán 8. Skorpió 11. Vízöntő β ε η κ HERMETIKUS MÁGIA – ASZTROLÓGIA 3. χ Ikrek 6. φ Szűz 9. ι Nyilas 12. λ Halak HERMETIKUS MÁGIA – ASZTROLÓGIA Α KOS (latin Aries) : [Március 21 – Április 20] A "Bérmunkás"-ként is ismert csillagjegy. Ν Tüzes, Kardinális ω Tavaszi, (+) Aktív µ Β BIKA (latin Taurus) : [Április 21 – Május 21] A "Pleiádok"-ként is ismert csillagjegy. Ο Földi, Stabil ω Tavaszi, (–) Passzív ν Χ IKREK (latin Gemini) : [Május 22 – Június 21] Μ Levegős, Labilis ω Tavaszi, (+) Aktív ο ∆ RÁK (latin Cancer) : [Június 22 – Július 23] Π Vizes, Kardinális ξ Nyári, (–) Passzív π Ε OROSZLÁN (latin Leo) : [Július 24 –

Augusztus 23] Ν Tüzes, Stabil ξ Nyári, (+) Aktív θ Φ SZŰZ (latin Virgo) : [Augusztus 24 – Szeptember 23] A "Kalász"-ként is ismert csillagjegy. HERMETIKUS MÁGIA – ASZTROLÓGIA Ο Földi, Labilis ξ Nyári, (–) Passzív ρ Γ MÉRLEG (latin Libra) : [Szeptember 24 – Október 23] Μ Levegős, Kardinális ψ Őszi, (+) Aktív σ Η SKORPIÓ (latin Scorpio) : [Október 24 – November 22] Π Vizes, Stabil ψ Őszi, (–) Passzív τ Ι NYILAS (latin Sagitaurus) : A "Kentaur"-ként is ismert csillagjegy. [November 23 – December 22] Ν Tüzes, Labilis ψ Őszi, (+) Aktív υ ϑ BAK (latin Capricorn) : [December 23 – Január 20] A "Kecskehal"-ként is ismert csillagjegy. Ο Földi, Kardinális ζ Téli, (–) Passzív ϖ Κ VÍZÖNTŐ (latin Aquarius) A "Gúla"-ként is ismert csillagjegy. [Január 21 – Február 19] Μ Levegős, Stabil ζ Téli, (+) Aktív HERMETIKUS MÁGIA – ASZTROLÓGIA

ω Λ HALAK (latin Pisces) : [Február 20 – Március 20] A "Két Farok"-ként is ismert csillagjegy. Π Vizes, Labilis ζ Téli, (–) Passzív ξ αβχδεφγηιϕκλ Α Β Χ ∆ Ε ΦΓΗΙϑΚΛ ΑΒΧ∆ΕΦΓΗΙ8 ΘΡΣΤΥςΩ Ξ Ψ Ζ ;ΝΜΠΟ HERMETIKUS MÁGIA – ASZTROLÓGIA PLANÉTÁK Asztrológiai szempontból azok az égitesteket, melyek látszólag változtatják helyüket az égbolton "bolygóknak" vagy "planétáknak" nevezzük – beleértve a Napot és a Holdat is. Az asztrológia ősidők óta ismeri azt a "7 bolygót", melyeket "ősbolygóknak" nevezünk: Nap Hold Α Β Merkúr Χ Vénusz ∆ Mars Jupiter Ε Φ Szaturnusz Γ Az újabban felfedezett új, vagy "transzcendentális" bolygókat felfedezésük után építette be az asztrológia a saját rendszerébe: Uránusz Neptunusz Herschel, 1781. márc 13 Galle, 1846 szept. 23 Η Ι Plutó ϑ7896 Lowell, 1930.

jan 21 • • • Pozitív, jótékony hatású bolygók (sorrend szerint) : Φ, ∆, Α, Β Negatív, ártalmas hatású bolygók (sorrend szerint) : Γ, Ε, Η, Ι, 8 Vegyes hatású bolygó (kozmikus helyzete szerint) : Χ • • • • A bolygók sorrendje a Naprendszerben : Α, Χ, ∆, Β, ; (Föld), Ε, Φ, Γ, Η, Ι, 8 Haladási sebességük szerint : Β, Χ, ∆, Α, Ε, Φ, Γ, Η, Ι, 8 Belső bolygók (Föld és Nap között) : Χ, ∆, Β Külső bolygók (távolabb a Naptól mint a Föld) : Ε, Φ, Γ, Η, Ι, 8 NAP (latin Solus) : Θ ψζ{| Bla-bla. •  forrás: Henseling (1924), Kündlig (1950), Rosenberg (1949) lásd még: ASPEKTUS, OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON HOLD (latin Luna) : Ρ ψζ{| Bla-bla. •  forrás: Henseling (1924), Kündlig (1950), Rosenberg (1949) lásd még: ASPEKTUS, OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON ψζ{| Σ MERKÚR (latin Mercurius) : Bla-bla. •  forrás: Henseling (1924), Kündlig (1950), Rosenberg (1949)

lásd még: ASPEKTUS, OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON ψζ{| HERMETIKUS MÁGIA – ASZTROLÓGIA VÉNUSZ (latin Venus) : Τ Bla-bla. •  forrás: Henseling (1924), Kündlig (1950), Rosenberg (1949) lásd még: ASPEKTUS, OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON ψζ{| MARS (latin Mars) : Υ Bla-bla. •  forrás: Henseling (1924), Kündlig (1950), Rosenberg (1949) lásd még: ASPEKTUS, OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON ψζ{| JUPITER (latin Iupiter) : ς Bla-bla. •  forrás: Henseling (1924), Kündlig (1950), Rosenberg (1949) lásd még: ASPEKTUS, OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON ψζ{| Ω SZATURNUS (latin Saturnus) : Bla-bla. •  forrás: Henseling (1924), Kündlig (1950), Rosenberg (1949) lásd még: ASPEKTUS, OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON ψζ{| URÁNUSZ (latin Uranus) : Ξ Bla-bla. •  forrás: Henseling (1924), Kündlig (1950), Rosenberg (1949) lásd még: ASPEKTUS, OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON ψζ{| Ψ NEPTUNUSZ (latin

Neptunus) : Bla-bla. •  forrás: Henseling (1924), Kündlig (1950), Rosenberg (1949) lásd még: ASPEKTUS, OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON ψζ{| HERMETIKUS MÁGIA – ASZTROLÓGIA Ζ PLÚTÓ (latin Pluto) : Bla-bla. •  forrás: Henseling (1924), Kündlig (1950), Rosenberg (1949) lásd még: ASPEKTUS, OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON ψζ{| HERMETIKUS MÁGIA – ASZTROLÓGIA FÉNYSZÖGEK Ο ASPEKTUS : "Rátekintés" vagy "megnézés" (latin), amelyet általában Fényszögként emleget az asztrológiai hagyomány. Az alábbi "sugárzásokat" különböztetjük meg: Μ Ν Ο Π Ρ Σ Τ ς Ω Coniunctio (konjunkció) Semisextil (félszextil) Semiquadrat (félkvadrát) Sextil (szextil) Quadrat (kvadrát) Trigon Sesquiquadrat Quincunx (kvinkunx) Oppositio (oppozíció) •  0º 30º 45º 60º 90º 120º 135º 150º 180º "Együttállás" – összeadódás, felfokozódás Gyengén pozitív hatás Gyengén

negatív hatás "Hatodfény" – harmonikus összehangolódás "Negyedfény" – korlátozás, nehézségek "Harmadfény" – súrlódásmentes harmónia Planétáktól függő hatás Planétáktól függő hatás "Szembenállás" – feszültség, ellentét, gátlás forrás: Dubravszky – Eörssy (1992) lásd még: CONIUNCTIO, OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON ψζ{| CONIUNCTIO : "Házasodás" (latin), amelyet általában Együttállás-nak hív az asztrológiai hagyomány. Akkor beszélünk két bolygó együttállásáról, ha 0 fokos szöget zárnak be. Az asztrológiai szemlélet szerint ez a legjelentősebb aspektus, mert a halmozódás és sűrűsödés ezen aspektusában összegződnek a planétahatások, főleg akkor, ha a planéták természet szerint "rokonok" (például a Hold Β és a Vénusz ∆ vagy a Nap Α és a Mars Ε). Külön jelentőséggel bír a coniunctio aurea Μ •  forrás: Henseling

(1924), Kündlig (1950), Rosenberg (1949) lásd még: ASPEKTUS, OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON ψζ{| OPPOSITIO : "Ellentét" (latin), amelyet általában Szembenállás-nak hív az asztrológiai hagyomány. Akkor beszélünk két bolygó szembenállásáról, ha 180 fokos szöget zárnak be, azaz egymással szemben helyezkednek el az ekliptikán. Az asztrológiai szemlélet szerint ez az aspektus feszültséget, az ellentétes gátlást és küzdelmet jelenti – két szembenálló erő egymásnak feszülését. Ω •  forrás: Henseling (1924), Kündlig (1950), Rosenberg (1949) lásd még: ASPEKTUS, CONIUNCTIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON ψζ{| QUADRAT : "Negyed" (latin), amelyet általában Negyedfény-nek hív az asztrológiai hagyomány. Akkor beszélünk két bolygó kvadrátjáról, ha 90º-os szöget zárnak be. Az asztrológiai szemlélet szerint ez az aspektus mindig akadályozást, korlátozást és nehézséget jelent – a kvadrátot a

gátlás és törés jellemzi. A kvadrát ezért mindig energiagyűjtést, tartalékolást kényszerít ki. Ha az akadály nagyobb mint a tartalékolt energiák, akkor az elhatározás szükségszerűen megtörik az akadályon. Ρ •  forrás: Dubravszky – Eörssy (1992) lásd még: ASPEKTUS, CONIUNCTIO, OPPOSITIO, SEXTIL, TRIGON HERMETIKUS MÁGIA – ASZTROLÓGIA ψζ{| TRIGON : "Háromszög" (latin), amelyet általában Harmadfény-nek hív az asztrológiai hagyomány. Akkor beszélünk két bolygó trigonjáról, ha 120º-os szöget zárnak be. Az asztrológiai szemlélet szerint ez az aspektus mindig teljesen harmonikus, feloldó, súrlódásmentes, kiegyenlítő sugárzást jelent – a trigont a planétahatások jótékony előmozdítása jellemzi. Mivel azonos elemű és egyenlő előjelű zodiákus jeleket kapcsol össze, súrlódásmentes harmóniát eredményez. Σ •  forrás: Dubravszky – Eörssy (1992) lásd még: ASPEKTUS, CONIUNCTIO,

OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL ψζ{| SEXTIL : "Hatod" (latin), amelyet általában Hatodfény-nek hív az asztrológiai hagyomány. Akkor beszélünk két bolygó szextiljéről, ha 60º-os szöget zárnak be Az asztrológiai szemlélet szerint ez az aspektus nem annyira kiegyenlítő mint a trigon Σ, mivel csak egyenlő előjelű, de már nem azonos elemű jeleket köt össze. Ez már nem automatikus hatást eredményez, hanem inkább "hajlamosít". A szextil az egymással harmonizáló planétahatások jótékony összehangolódását segíti. Π •  forrás: Dubravszky – Eörssy (1992) lásd még: ASPEKTUS, CONIUNCTIO, OPPOSITIO, QUADRAT, TRIGON KÜLÖNLEGES FÉNYSZÖGEK CONIUNCTIO AUREA : "Arany együttállás" (latin), amelyet általában Királyaspektus-nak hív az asztrológiai hagyomány. Mivel igen ritkán fordul elő, ezért különösen jelentős aspektus. A Jupiter Φ és a Szaturnusz Γ együttállását jelenti, melynek

katasztrofális következményeket tulajdonítanak. Némely asztrológus a coniunctio aurea periodikus visszatérésével magyarázza a világtörténelem folyamatát és a válságidőszakokat. (Hasonlóan szexuális kicsapongást és a "lehető legnagyobb mértékű erkölcstelenséget" tulajdonítanak a Mars Ε és a Vénusz ∆ együttállásának.) •  forrás: Abarbanel rabbi (1437-1508), Agrippa von Nettesheim (1468-1535), Biedermann (1976) lásd még: ASPEKTUS, OPPOSITIO, QUADRAT, SEXTIL, TRIGON ψζ{|