Pszichológia | Felsőoktatás » A pszichológia tudományáról

A PSZICHOLÓGIA TUDOMÁNYA A pszichológia által kutatott témák Jellegzetes nézőpontok Főbb kutatási módszerek A pszichológia különböző területei A viselkedés és a lelki folyamatok tudományos kutatása Néhány pszichológiai jelenség Osztott agy -- két félteke, összekötve; súlyos epilepsziásoknál a roham átterjedését megakadályozandó átmetszik; elsőre nem látszik; kísérletekkel azonban kimutatható, hogy sajátos élményeik vannak. Kísérlet: a személy olyan ernyő előtt ül, ami eltakarja a szeme elől a kezeit [1. ábra]; egy szót vetítenek nagyon rövid ideig az ernyőre úgy, hogy a képe csak a jobb féltekébe jusson el; mivel ez vezérli a baloldali izmokat, a bal kezével ki tudja választani a megfelelőt; azt viszont nem tudja megmondani, hogy melyik szót vetítették, mivel a beszéd a bal féltekéhez tartozik, s oda nem jutott el a vetített szó (kétértelmű szavakat kell használni). Ha megkérdezik, hogy mit csinál a bal

keze, nem tud válaszolni. Kondicionált félelem -- a kondicionálás: egy feltétlen ingerhez (pl. húspor kerül a szájba, nyálelválasztás) egy esetleges ingert (pl. csengő hangja) társítunk, kellő számú ismétlés után a csengő hangja (feltételes inger) is kiváltja a nyálelválasztást. Sok emberi félelem is így alakul ki, különösen kis gyerekkorban, és később a "józan" felnőtt nyugtatások nem használnak; használni szokott viszont a dekondicionálás. Gyerekkori amnézia -- 3 éves korunk előtti dolgokra egyáltalán nem emlékezünk, pl. olyan fontos eseményre sem, mint egy testvér születése. Freud fedezte föl Azért érdekes, mert közben meg ez a fejlődésünk talán legkritikusabb korszaka. Táplálkozás -- az elhízás és annak veszélyei közismertek. Mitől pszichológia Depriváció. Patkánykísérlet: egyik csoport rendszeresen kapta a kellő mennyiségű táplálékot, másik csoporttól olykor megvonták; egy idő után

mindkét csoportnak lehetővé tették, hogy annyit egyen, amennyit akar: a rendszeresen tápláltak csak a szokásos mennyiséget ették, azok, akik átélték a megvonást, degeszre zabálták magukat. Anorexia nervosa: kizárólag pszichés okokból képtelen enni, étvágya nincs, ha kényszerítik, kihányja; főleg fiatal lányoknál; régen nem volt ritka a sorvadásos BEVEZETÉS 2 halál. Agresszió kifejezése -- az agresszió kifejezése fokozza vagy csökkenti az agresszív megnyilvánulásokat. Ördög tudja Vannak adatok, miszerint fokozza Két gyerekcsoport: agresszív és nem agresszív rajzfilmeket néznek. Előbbieknél fokozódik a viselkedésben, utóbbiaknál változatlan. Állítólag tartós, minél több erőszakos műsort nézett 9 évesen a fiú, annál agresszívabb lesz 19 évesen. Kérdés: jó-e az agresszió hiánya, mennyi agresszió egészséges? A kiélés (pl. Grimm-mesék) mellett érvel Bettelheim (A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki

lélek, Budapest: Gondolat, több kiadás a 80-as években, könyvtár) Nézőpontok Biológiai, viselkedéses, kognitív, analitikus, fenomenológiai [2. ábra] Klasszikus nézőpontok: Már a régi görögök is. Introspekció -- XIX. sz Nem működött, mert az önmegfigyelés óhatatlanul szubjektív, nem eredményezett megismételhető adatokat, nem elégítette ki a tudományosság kritériumát. Mai nézőpontok: Később újra és újra előkerülnek, ezért itt röviden. Nem zárják ki egymást BIOLÓGIAI Az agy bonyolultsága; a biológiai megközelítés megkísérli összefüggésbe hozni az agyi (vegyi, elektromos) folyamatokat és a viselkedéses megnyilvánulásokat. Neurobiológia. Pl. az osztott agy [ld 1 ábra] Mi következik belőle? A normális tudathoz szükség van a két féltekét összekötő rostokra. Bizonyos képességek lokalizációjáról is ad felvilágosítást: ha csak a jobb féltekének mutatják be a szót, akkor tapintással ki tudja választani.

Tehát a jobb félteke képes a tapintással megkülönböztetni, és bizonyos BEVEZETÉS 3 mértékig a nyelv feldolgozására is, mert magában álló szavakat tud értelmezni. Ugyanakkor, az ilyen ember nem tudja megnevezni a tárgyat, tehát a beszéd képessége a bal féltekére korlátozódik. Sejtszintű magyarázatokat is próbál adni. Pl a kondicionált félelem esetében bebizonyították, hogy a kondicionálás a neuronok közötti kapcsolatokat módosítja, míg magukat a sejtszintű változásokat bizonyos az agyban termelődő kémiai anyagok mennyiségének változása közvetíti. Ez a megközelítés bizonyos agyi struktúrák emlékezésben betöltött szerepét is hangsúlyozza. A hippocampus az emléknyomok rögzülésében döntő, s a gyerekkori amnézia biológiai magyarázata, hogy ez a struktúra csak 1-2 éves korra fejlődik ki. Motiváció és érzelem agyi struktúrái -- főleg más fajoknál, de adalék ahhoz, hogy a biológiai adottságok hogy

és mennyire befolyásolják az emberi szintű viselkedést. A BEHAVIORISTA NÉZŐPONT A behaviorizmus az introspekcióra adott kritikai válaszként keletkezett: az introspekció nem tudományos, mert nem nyújt megismételhető eredményeket. A belső folyamatok létezhetnek ugyan, de nem vizsgálhatóak a tudomány objektív módszereivel, ezért rekesszük ki őket a pszichológia tudományának köréből. Az objektíve megragadható jelenségekre kell összpontosítani: megfigyelhetjük és manipulálhatjuk, hogy milyen ingerek érik a szervezetet, s azt, hogy ezekre milyen válaszokat ad. Ebből és csak ebből szabad következtetéseket levonnunk működéséről KOGNITÍV NÉZŐPONT A behaviorizmus után újra érdeklik a belső folyamatok: észlelés, emlékezés, okfejtés, döntés és problémamegoldás. A 19 századitól abban különbözik főleg, hogy nem introspekcióval, hanem a viselkedéssel dolgozik. A behaviorizmustól abban különbözik, hogy a belső,

közvetítő folyamatokat elismeri, sőt hangsúlyozza. Két alapfeltevése: a) csak akkor érthetjük meg rendesen az élő szervezetek működését, ha megismerjük belső folyamataikat; b) a belső folyamatokat objektív módon csak a viselkedés megfigyelése alapján tanulmányozhatjuk. BEVEZETÉS 4 PSZICHOANALÍTIKUS NÉZŐPONT Kb. egy időben az Egyesült Államok behaviorizmusával Freud orvos volt, ismerte a kortárs európai kognitív fejleményeket. A pszichoanalízis bizonyos értelemben a kogníció és az élettan 19. sz-i változatainak keveréke F kombinálta a tudatra, észlelésre és emlékezetre vonatkozó kortárs elgondolásokat az ösztönökkel kapcsolatos biológiai alapú nézetekkel. Tudattalan ösztönök --> tilalom --> tudattalan Tudattalan ösztönkésztetések hatnak: álmok [Álomfejtés], tévesztések [Mindennapi élet pszichopatológiája], érzelmi problémák, lelki betegségek tünetei [Bevezetés a pszichoanalízisbe] szublimáció

[Mózes] Az állatvilág alapösztönei hajtanak bennünket (főleg a nemiség és az agresszió), s állandóan küzdünk a társadalom ellen, amely ezen ösztönök megfékezésére épül. FENOMENOLÓGUS NÉZŐPONT Az eddigiektől eltérően a fenomenológus nézőpont szinte kizárólag a szubjektív élményre összpontosít. Túlságosan mechanikusnak tartják a behaviorista felfogást, amely szerint túlnyomórészt külső körülmények határozzák meg viselkedésünket, a kognitív felfogást, amely szélsőséges formájában információfeldolgozó mechanizmussá redukálja az emberi lelket, a pszichoanalizist, amely az ösztönök meghatározó szerepét vallja. Az is jellemzője [és egyben gyengéje] a fenomenológus felfogásnak, hogy elsősorban leírni törekszik a lelki jelenségeket, s nem magyarázni vagy jósolni. Bizonyos fenomenológiai irányzatokat humanistának is neveznek, mert az embert gyökeresen különbözőnek tartják az állattól abban, hogy

szerintük alapvető emberi késztetés az önmegvalósításé. Ennek a felfogásnak van tudományellenes vonulata is. Ezzel szemben a legértékesebb hozzájárulása az, hogy figyelmeztet, az emberiség java szempontjából fontos kérdésekre összpontosítsuk figyelmünket, s ne a viselkedés elszigetelt töredékeit kutassuk, amelyek történetesen jól hozzáférhetőek tudományos eszközeink számára. BEVEZETÉS 5 Redukcionizmus -- az a törekvése, hogy a lelki folyamatokat visszavezesse legalábbis biológiai folyamatokra. Néha sikeres, de nem vezethető vissza a lelki jelenség a biológiaira. Másik kapcsolat a biol. és a pszichol megközelítés között: a pszichol képes releváns kérdést föltenni, aminek a biológiai módszerekkel meg lehet próbálni utánajárni. E nélkül teljesen vaktában próbálkoznának a biológusok. A viselkedéses, kognitív és analítikus megközelítések néha kiegészítik egymást, máskor versengenek. Egymást

kiegészítő értelmezést tudnak nyújtani bizonyos jelenségekre. Pl a kóros elhízáshoz vezető túlzabálás: lehet biol tényező -valamilyen örökletes elhízási hajlam; lehetnek viselkedéses tényezők -- pl az ünnepek mint az agyonzabálásra késztető alkalmak [itt lehet szó az amerikai választék kényszeréről és a korábbi depriváció kompenzálási késztetéséről]; és lehet egyidejűleg valamilyen analítikus magyarázat is -- pl. az evés a szorongás csökkentésének (talán csecsemőkor óta) megszokott módja. A pszichológia módszerei Eszményi kritériumok a tudományos kutatás számára: a) nem részrehajló, azaz, nem kedvez az egyik hipotézisnek a másik rovására; b) objektív, azaz, megengedi, hogy arra képzett emberek megismételjék a megfigyeléseket és azonos eredményre jussanak. KÍSÉRLETI MÓDSZER A változók kontrollja A tipikus tudományos módszer a kísérlet. A kísérletező gondosan ellenőrzése alatt tartja a

feltételeket és méréseket végez, hogy megállapítsa a változók közötti viszonyokat. Pl vizsgálhatja a tanulási képesség és az életkor összefüggését. Amennyiben a tanulási képesség a kor növekedésével szisztematikus változást mutat, szabályos viszonyt találtunk a két változó között. Pl. kísérlet: alvás mennyiségének hatása a tanulási képességre Laborban különböző csoportokat különböző ideig hagynak aludni, majd mérik a tanulási teljesítményt. Ekkor az alvás mennyisége az független változó, a megtanult mennyiség a függő változó. Az új feladat sikeres elsajátításának képessége az alvásmennyiség függvénye. Vagy: a marihuána hatása a tanulási képességre BEVEZETÉS 6 Kísérleti elrendezés Az egyik, amit fönt láttunk. Minden más feltétel azonos, X növekedése/csökkenése esetén Z nő/csökken. Van, hogy a független változó egy hatás megléte vagy hiánya. Ilyenkor kontroll csoport Pl egyik

csoport iskolás CAI (számítógéppel segített oktatás) tréninget kap, a kontroll csoport hagyományos olvasástanítást. A CAI megléte ill hiánya a függő változó Többváltozós kísérletek egyidejűleg variálnak több változót, s azt nézik, hogy több változó kölcsönhatása miként vezet egy adott hatáshoz. Mérés Lehet fizikai: dózis, reakcióidő, alvásmegvonás időtartama stb. Lehet skála Minta: fontos, hogy a minta reprezentatív legyen. Statisztikai próbák segítségével igyekszünk kizárni a véletlen, s így értelmezhetetlen hatásokat. Szignifikancia: statisztikai módszerrel nyert mértéke annak, hogy egy eredmény mennyire tulajdonítható ismeretlen, véletlenszerű hatásoknak, s mennyire a vizsgál és/vagy manipulált változóknak. KORRELÁCIÓS MÓDSZER Természetesen előforduló különbségek Nem lehet mindig kísérletezni. Pl ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy az anorexiások érzékenyebbek-e az ízekre, akkor nem tehetjük meg,

hogy egy normál csoport egyik felét anorexiásítjuk. Azt kell tennünk, hogy a valóságban anorexiásokat és normális étkezésűeket megfigyeljük, és megvizsgáljuk ízérzékenységüket: van-e korreláció az anorexia és az ízérzékenység között. Korrelációs együttható Arra vagyunk kíváncsiak, hogyan járnak együtt az egyik változó különböző értékei egy másik változó különböző értékeivel. Ennek kifejezése a KE, jele r. A két változó összefüggésének fokát adja meg, 0 és 1 közé esik Lehet vagy + Pl Néhány ismert együttható: # A főiskola első és második évében kapott érdemjegyek korrelációs együtthatója 0,75. # A 7 éves korban és 18 éves korban felvett intelligencia teszt eredményei közötti BEVEZETÉS 7 korreláció kb. 0,70 # A szülő magassága és a gyereke felnőttkori magassága között 0.50 a korreláció # A középiskolai tanulmányi készségteszt eredménye és a főiskolai érdemjegyek között

0,40 a korreláció. # Az egyének papír-ceruza személyiségteszt eredményei és ugyanazok szakértő pszichológusok által adott jellemzései között 0.25 a korreláció A pszichológiai kutatásban a 0,60-as KE-t meglehetősen magasnak tekintik, a 0,20 és 0,60 közé esőket elméleti értékűnek és predikcióra alkalmasnak tekintik, a 0,20 alattiakat óvatosan kell kezelni és csak minimális mértékben adnak alapot predikcióra. Tesztek A tesztek eredményét korreláltatni lehet valami mással. Pl matek képesség tesztet az iskolai jegyekkel. Egy névre adott érzelmi válaszokat annak közismertségével (gyakoriságával az adott nyelvben) Ok-okozati viszonyok A kísérleti vizsgálatokban a független és a függő változó között ok-okozati viszony megállapítására törekszünk. Ezzel szemben a korrelációs vizsgálatoknál a korreláció alapján nem következtethetünk ok-okozati viszonyra. Pl az aszfalt puhasága jól korrelálhat az adott napon feljegyzett

napszúrásos esetekkel, mégsem következtethetünk arra, hogy az aszfalt bocsátott volna ki valami olyan mérgező anyagot, ami a napszúrásokat okozta. A korreláló változók között lehet okokozati viszony, de önmagában a korrelációból erre nem következtethetünk MEGFIGYELÉSES MÓDSZER Közvetlen megfigyelés Kutatások kezdetén hasznos, ha a jelenség közvetlen megfigyelési adatai rendelkezésünkre állnak. Van, amikor nincs is más lehetőségünk Pl. újszülöttek mozgóképfelvételei feltárják a mozgásmintázataikat, s hogy miféle ingerekre reagálnak. A veszély az, hogy anekdotikus belemagyarázásokat eredményeznek. Külön kell felkészíteni a megfigyelőket, hogy a projekcióikat valahogy távol tartsák. Felmérés (survey) Kérdőívek és interjúk. Ahelyett, hogy megfigyelnék, hogy csináljae, megkérdezik felőle Jobban ki van téve a torzításnak A jó felméréshez szükség van egy gondosan előtesztelt kérdőívre, a használatára

felkészített interjúkészítőkre, reprezentatív mintára, és a helyes értelmezést biztosító adatelemzési módszerekre. BEVEZETÉS 8 Esettörténetek A pszichológia területei SZAKOSODÁS Biológiai pszichológia vagy élettani psz.: a nemi hormonok hogyan befolyáslják a viselkedést? Mely agyterületek irányítják a beszédfunkciót? Hogyan hatnak a kábítószerek a személyiségre és az emlékezetre? Kísérleti psz. Főleg behaviorista vagy kognitív pszichológusok, akik olyasmiket vizsgálnak, hogy emberek (vagy más állatok) hogyan reagálnak ingerekre, észlelik a világot, tanulnak és emlékeznek, gondolkoznak, vagy milyen érzelmi reakciót adnak? Fejlődés-, szociál- és személyiségpszichológia Átfednek. A fejlődésp tanulmányozhat egy adott képességet, pl. a nyelv miként fejlődik a gyerekkortól, és alakul idős korig; vagy egy adott életkor, pl. pubertás, vagy időskor, sajátosságait Mivel a fejlődés társadalmi közegben zajlik,

átfed a szociálp.-val Utóbbi azzal foglalkozik, hogy az EGYÉN miként viselkedik a TÁRSAS környezetben. Mivel a személyiség a fejlődés és a társas környezet terméke (is), átfed az előbbi kettővel. Érdeklődése középpontjában az egyének közötti különbségek állnak Foglalkoztatja, hogy miként osztályozhatjuk az embereket gyakorlati célok szempontjából, de az egyes egyéni minőségeket is tanulmányozza. Klinikai és tanácsadó p. Iskola- és neveléslélektan Ld. Iskolapszichológus, Nevelési tanácsadó Munkap. (szervezetp) káderkiválasztás; át- és továbbképzés, a fogyasztói viselkedés felmérése. Ergonómia Különösen fontos a számítógépeknél BEVEZETÉS 9 INTERDISZCIPLINÁRIS MEGKÖZELÍTÉSEK Megismeréstudomány Kognitív p. és filozófia, nyelvészet és számítógéptud Információfeldolgozás, és belső reprezentáció. Mesterséges intelligencia Evolúciós p. A kognitív és egyéb p folyamatok eredével foglalkozik

A p folyamatok is evolúción mentek át a természetes kiválasztódást is beleértve. Ez a pszichológiai folyamatok genetikai alapját jelenti. Pl édesszájúság Pl. könnyebben félünk kígyóktól, pókoktól és a sötéttől (kondicionált félelem), mint autóktól, elektromosságtól vagy lőfegyverektől, holott az utóbbiak ma sokkal ártalmasabbak