Gazdasági Ismeretek | Vezetés-szervezés » Simon Szilvia - Szervezeti rendszer

Szervezeti rendszer Szervezetek csoportosítása: - gazdálkodó szervezetek: elsődleges céljuk a termékek és szolgáltatások eladása a piacon - védelmi szervezetek: elsődleges céljuk csoportok vagy a társadalom érdekeinek védelme - civil szervezetek: célja szolgáltatások nyújtása - közszolgáltató szervezetek: a köz részére nyújtanak szolgáltatásokat - egyházi szervezetek. A tulajdonosi szervezetet a társasági törvényben meghatározott szabályok szerint például Rt. esetében a közgyűlés, Kft. esetében a taggyűlés reprezentálja A tulajdonosi (governance) szervezetet a vállalkozásban érdekeltek (stakeholderek) széles köre alkotja. Ide tartoznak a részvényesek, hitelezők, munkavállalók, felső vezetők. A tulajdonosi vállalatkormányzás nagyon sok mindent jelent, amit jól kifejeznek az OECD irányelvei. Az OECD a vállalatirányítás öt területére határoz meg alapelveket: 1., részvényesek jogai: részvények átadása,

átruházása, információhoz való hozzáférés, részvétel és szavazás a közgyűlésen, az Igazgatóság tagjainak meghatározása. 2., részvényesek egyenlő kezelése 3., érintettek (érdekcsoportok) szerepe: az alkalmazottak és más érdekcsoportok magatartása fontos szerepet játszik a vállalat hosszú távú teljesítményében és sikerében 4., nyilvánosság és áttekinthetőség 5., Igazgatóság felelőssége Igazgatóságok összetétele: - az angol – amerikai megoldásban (és a magyarban is) egy testület működik, ahol a független és a végrehajtó menedzserek közös tanácsot alkotnak. Az igazgatótanácson belül nem válnak szét a feladatok - klasszikus vagy német modellben az igazgatótanácsot két testület alkotja. A végrehajtó funkció a menedzsereket magába foglaló terület hatásköre, az irányító funkciót egy külön felügyelő bizottság látja el - a magyar gazdaságban működő társaság irányítására jogi szabályozás

létezik, amely előírja az igazgatóság, felügyelőbizottság, könyvvizsgáló intézményesítését. Munkaszervezet azonosítása és jellemzői: Cél, folyamat, szervezet integrációja: A szervezet tanulmányozása: fő komponensei a következők: - formális szervezet rendszere: ezen a vállalat hivatalos struktúráját értjük - informális szervezeti jellemzők A vállalat szervezetét, annak formáját strukturális jellemzőivel azonosíthatjuk, ezek: - munkamegosztás és annak szabályozása - hatáskörmegosztás - koordináció és annak szabályozása - konfiguráció Egydimenziós szervezetnek nevezzük azon szervezeteket, amelyekben az említettek közül egy-egy elv (funkció, tárgy, régió szerint) szerint történik az elsődleges munkamegosztás. Két- vagy többdimenziós szervezetnek nevezzük azokat, amelyekben az említett munkamegosztási elveket párhuzamosan alkalmazzák. Megkülönböztetünk egy vagy többvonalas szervezeteket: - egyvonalas

szervezetek: ha az alárendelt egységek csak felsőbb szervezeti egységtől kaphatnak utasítást - többvonalas: egységeket két vagy több felsőbb szervezeti egység is utasíthatja. A koordináció: egymás mellé rendelést, összehangolást jelent. A koordinációs eszközök első csoportjába: a különböző összekötő egységek, teamek, továbbá egységek közötti kapcsolatok; valamint azok a megoldások tartoznak, amelyek a funkcionális hierarchia mellett egy más fajta szempont szerint is tekintik a szervezetet. Az eszközök másik csoportjába tartoznak azok az útmutatók, amelyek egységes irányt szabnak a szervezeti részterületek tevékenységeinek. Ilyenek a különféle szabályok, szabályzatok, belső utasítások, tervek, programok, menetrendek. A harmadik csoportba tartozó eszközök az egyén szervezettel való azonosulását célozzák, és valamilyen értékrend, szervezeti kultúra meghonosítását jelentik. Konfiguráció: a szervezet mélységi

és szélességi tagozódása, az egyes szervezeti egységekben foglalkoztatottak száma, vonal (line) és törzskar (staff) megkülönböztetése. A fő szabály a törzskar nem adhat direkt utasítást a vonal részére, csak annak felettese közreműködésével. A szervezet összetevői: Szervezettípusok: 1., Vállalkozói (lineáris) szervezet: előnye elsősorban az, hogy egyszerű, könnyen áttekinthető, általában alacsony költséggel működik. Hátrányos vonásai közül a legfontosabb, hogy nem elég rugalmas. 2., Funkcionális szervezet: egydimenziós, többvonalas szervezetek tipikus példája Az elsődleges munkamegosztás a funkciók szerint történik, a hatáskörökre a döntési jogkörök centralizációja jellemző. Előfeltételei: stabil piaci és tudományos – technikai környezet, könnyen termelési tevékenység. Előnye: a funkcionális specializáció a munkatermelékenység növekedését és az egységköltség csökkenését eredményezheti,

koordinációs költségek csökkenése. Hátrányai: növekvő diverzifikációnál a funkcionális specializáció miatt az anyagi és információs kapcsolatok nehezen áttekinthető rendszere jöhet létre. 3., Divizionális szervezet: feltételei a vállalati méretek növekedése, erőteljes, illetve termékdiverzifikáció, vállalat növekvő internacionalizálódása. Előnyei: stratégiai és operatív célok szétválása, erőteljes piaci orientáció, világos célmeghatározás a divíziók számára. (Formái: profitközpont, költségközpont, investmentközpont). 4., Mátrix-szervezet: termékorientált és projektorientált mátrix-szervezetek Előnyei: adaptív, innovatív, a szervezet tagokat nagyobb teljesítményre ösztönzi. Hátrányai a vezetők rivalizálása, túlhajtott csoportmunka, döntések elhárítása. 5., Konszern és holding típusú szervezet: az a vállalati csoportosulás, amelynek tagjai az együttes piaci fellépés, a fejlesztési

források racionális felhasználása, az optimális tőkeallokáció, valamint az összehangolt termék és technológiapolitika érdekében közösen tevékenykednek valamely iparágban. Négyféle konszernirányítási típust különböztetünk meg: operatív, stratégiai, pénzügyi és vagyonkezelői. Informális szervezet, szervezeti kultúra: az informális szervezet lényege, hogy a szervezetben tevékenykedő emberek között érdeklődésüknek, beidegződésüknek megfelelően olyan kapcsolatok jöhetnek létre, amelyek túlnőnek a hivatalos alá- fölérendeltségi, hierarchikus kapcsolatokon. A szervezeti kultúra 11 jellemző sajátos keverékéből, illeszkedéséből adódik: 1., azonosulás 2., egyén vagy csoportközpontúság 3., humánorientáció 4., belső függés – függetlenség 5., erős vagy gyenge kontroll 6., kockázatvállalás 7., jutalmazás 8., konfliktustűrés 9., céleszköz-orientáció 10., külső – belső orientáció 11., időorientáció

A hatékony szervezet jellemzői: a szervezetfejlesztés tervezett, a szervezet működésének egységét figyelembe vevő, rendszeresen folytatott vállalati stratégia. Szervezetfejlesztés célja a szervezet hatékonyságának, a gazdasági és társadalmi fejlődés gyorsításához való hozzájárulásának növelése. Jellemzők: rugalmas, a szervezet egésze a kitűzött célok és tervek szerint végzik, céljai egyértelműek, biztosított az önbecsülés és a teljesítményértékelés, zavartalan a kommunikáció, magas fokú a bizalom, magas színvonalú az együttműködési készség