Tartalmi kivonat
10) A videokamerák fő szerkezeti részei. A videofelvétel készítésének szempontjai. Megvilágítási módok Milyen szerepe van a fénynek, színnek és a megvilágításnak a kompozícióban? Hasonlítsa össze a videotechnikában és a 3D grafikai tervező programoknál használt megvilágítási technikákat! Videokamerák A műsorszóró televíziózással együtt terjedtek el a kamerák. A nagy méretű stúdió kamerákat egyre inkább felváltották a könnyen mozgatható, formatervezett készülékek. A videokamerák a videorendszer első elemét képezik, amelyek a képi információkat elektromos jellé alakítják át. A videokamerákban használatos szerkezeti részek Lencsék: A képalkotásban a domború lencsék vesznek részt. A lencsehibák kiküszöbölésére homorú lencséket és összetett lencsetagokat is alkalmaznak. A felvevőknél használt objektívek gyújtótávolsága lényegesen kisebb mint a fényképezőgépeknél. Ezeknél a berendezéseknél
két nagy csoportot lehet megkülönböztetni az úgynevezett fix és zoom, vagy másképpen vario-objektíveket. A vario-objektívek a ráközelítés és távolodás hatását képesek megvalósítani. A vario-objektívek használatakor az élességet mindig a legkisebb képszögben, az az a legnagyobb fókusztávolságban kell beállítani, mert a mélység itt a legkisebb. Ha az élességet ekkor állítottuk be, és ha bármikor eltávolodunk ettől a ponttól, a kép mindig éles marad. A blende (rekesz, írisz) a képsíkra jutó fénymennyiséget szabályozza, általában automatikusan. Kameravezérlő egység. Alkalmazása a félprofesszionális kamerákban jelenik meg Minden olyan esetben alkalmazzák, amikor több kamera dolgozik egyszerre. Az objektívek szolgáltatásai: Automatikus beállítás, amikor a blendét nem kézzel, hanem szervomotorral szabályozza a berendezés a mindenkori fényviszonyoknak megfelelően. Motoros vario-objektív: Beépített motor végzi az
összetett lencsetag középső elemének mozgatását. Automatikus élességállítás: A korszerű gépek el vannak látva vele, ugyanakkor a manuális üzemmódot is tudják. Általában ultrahangos vagy infravörös távolságmérés elvén alapul Az élességállítás akkor a legszerencsésebb, ha manuál üzemmódban a pillanat kapcsolót (PUSH) lenyomva állítjuk be az élességet. Egyéb funkciók: automatikus dátumrögzítés, időszűkítő felvételi lehetőség, animációk, képenkénti rögzítés, önkioldó, negatív, pozitív átalakító, színes LCD monitor alkalmazása. A videokamerák felépítése, kezelése Az általunk használt videokamerák felépítése általában azonosnak mondható. Többnyire elegendő egy típussal alaposan megismerkedni, így a többivel is jól elboldogulhatunk. A videokamera fő részei: optika - fix vagy vario (zoom), képbontó - CCD, kereső, elektronika, tápegység, videomagnó. A videokamera kezelőszervei: 1.
Fehérszínt-érzékelő 2. Start, stop kapcsoló 3. Motoros vario 4. Mikrofon 5. Felvétel jelző 6. Programkapcsoló 7. Szalag működtető 8. Lencsevédő 9. Lencse foglalat 10. Manuál irisz 11. Fókusz gyűrű 12. Zoom gyűrű 13. Makro üzemmód 14. Kereső 15. Okulár korrigáló 16. Úsztatás 17. Idő beállító 18. Kereső üzemmód 19. Gyorskereső üzemmód 20 Fókusz üzemmód kapcsoló 21. Pillanat fókusz 22. Fehér szint állító 23. Index gomb 24. Időkapcsoló 25. Gyorszár 26. Tartalék üzemmód http://indy.poliodhu/program/oktatastech/videofilmhtm#vid%20kamerak%20felep A videokamera működése A mai kamerák nagy része ún. kamkorder, vagyis a kamera és a rekorder (felvevőegység) egybe van építve A kamkorder rendszerétől függ, hogy a rögzített jelek analóg, vagy digitális formában rögzítődnek-e a szalagon. A kisméretű kamerákra használják a handycam, palmcam angol kifejezéseket is A fény egy lencserendszeren keresztül (optika) jut
egy érzékelő felületre. Ez egy ún CCD eszköz A fizikailag 0,5 - 2 cm méretű „képfelbontó” eszköz több százezer pixelből áll. Nevében benne van (charge coupled device), hogy a beeső fény hatására töltés elrendeződés alakul ki a felületén. Az elektronika kiolvassa ezt a „töltéstérképet” és időben folyamatosan továbbítja a kapott jelet. Sok-sok áramkörön átjutva a videojel egy mágnesszalagon kerül rögzítésre. A CCD pixel elrendezése, adatok kiolvasása Az amatőr, olcsóbb kamerákban csak egy CCD van, a drágább, jobb minőségűekben három darab, a három alapszín külön-külön érzékelésére. A hangot a kamerán elhelyezett, vagy külső mikrofon érzékeli. Ezt is a videoszalagon rögzítjük Hányszor kell kiolvasnunk a CCD-ről az adatokat másodpercenként ? A klasszikus filmtechnikával szemben, ahol 24 kocka/sec a vetítési sebesség, a videotechnika őskorában technikailag könnyebben megvalósítható volt a 25
kép/sec, így ez lett a videoszabvány. (Európában !) Szintén fogadjuk el, hogy egy kép 625 sorból épül fel (Európa nagy részén!) A kamera által előállított jelet nem csak a benne elhelyezett kazettára rögzíthetjük, hanem a kimeneti csatlakozóján megjelenve a kép kivetíthető, továbbítható, más videomagnón is Fényforrások Az egyes fényforrások a jelzett hullámhossz tartományon belül nem egyenletesen sugároznak. Más és más a jelleggörbéje a napfénynek (ezen belül napszaktól is függ, továbbá hogy tiszta-e az égbolt, vagy felhős), izzólámpának, neonnak, és más fényforrásoknak. A fényforrások által kisugárzott energiaspektrumot különböző hőmérsékletű feketetest sugárzó által kibocsátott energiaspektrumhoz hasonlítjuk, ezért adhatjuk meg a fényforrások színét Kelvin fokban. Ha a fényforrás változik, változik a tárgyról visszavert fény is, vagyis változik a tárgy színe. Mindezeket, tehát a
megvilágítást, fényviszonyokat figyelembe kell vennünk, videofelvétel készítésekor, hogy a rögzített kép színhelyes legyen Világítástechnika A világítás is egy külön szakma, akárcsak a hangmérnöki és sorolhatnánk a többit is. Tehát hogy hová kellenek lámpák, milyen fényerejűek, milyen színhőmérséklettel, effektekkel azt a fővilágosító szabja, meg aki irányítja a világosítók munkáját. Ezúttal csak érzékeltetni szeretnénk a fények jelentőségét, hatását, és néhány szabályt, világítási módot bocsátunk közre annak, aki ezzel is javítani szeretné felvételei minőségét. Világítanunk kell, ha nem elegendő a felvétel elkészítéséhez a meglévő fény, vagy ha elegendő ugyan mennyiségre, de nem jó az iránya, színhőmérséklete stb. Jegyezzük meg kevés fénynél tompábbak a színek. Ugyanakkor a sötétedést, éjszakát nem vehetjük fel eredeti fényében, azt is megfelelő fénnyel kell
előállítanunk. Tudniillik a nézőnek sötétben is látni kell valamit. Lámpák elhelyezése: Két fő módja a lámpák elhelyezésének a direkt és indirekt mód. Az indirekt mód azt jelenti, a lámpa fénye nem közvetlenül a megvilágítandó tárgyat világítja meg, hanem valahonnan visszaverődik. Direkt módnál pedig rá van irányítva a fénycsóva közvetlenül. A gyakorlatban a kettőt kombinálhatjuk is A fényforrások színhőmérséklete meghatározza a felvétel színét, így azok bekapcsolása után fehéregyensúlyt kell állítani. Egy gyakran használt módszer, az úgynevezett hárompontos világítás Ennél három lámpát alkalmazunk, egy főfényt, egy derítést, és egy gegent.(ellenfényt) Hárompontos világítás: A főfény általában a legerősebb fényforrás, és valahonnan a kamera irányából világítja meg a témát. A derítőfény feladata azon részek megvilágítása amelyeket a főfény nem világít meg, továbbá a háttér
kiemelése, ha szükséges, de a főfény miatt keletkezett árnyékot is tompíthatjuk vele. Ez általában gyengébb fényt ad mint a főfény. Az ellenfény egyik fontos feladata a harmadik dimenzió, a mélység érzékeltetése. Tehát a hátteret és az előteret szétválasztja. Fények, megvilágítási modellek: ― Szórt megvilágítás (ambient light) ― Pontszerű fényforrások (point light) ― Direkcionális fényforrások (directional light) ― Reflektorszerű fényforrások (spot light) ― Anyagok. Fényvisszaverődés matt és fényes felületekről, emisszív felületek Konstans árnyékolás (Flat Shading) Interpolált Árnyékolás ― A Gouraud árnyékolás ― Phong árnyékolás Képkompozíció Egyteres beállításnak nevezzük, amikor a mondanivalónk, a téma, a kamerától egy bizonyos távolságra van, mélységben egy síkon helyezkedik el. Két, három, vagy többteres kompozíció esetén mélységben több képsík van, vagyis egymás mögött
több dolog, ami meghatározó, fontos a képen. Szimmetrikus beállításnak: Ha valaki, vagy valami a függőleges középtengelyre szimmetrikusan van beállítva a képen. Aszimmetrikus kompozíció: Ha a téma főtengelye szimetrikus beállítástól jobbra, vagy balra eltér, az egy. Átlós kompozíció: Erről a kompozícióról akkor beszélünk,ha a fő esemény a képen átlósan helyezkedik el Ansnittes beállítás: Ha olyan képszerkesztéssel találkozunk, hogy a fő téma szemből van felvéve, de egy tárgy, személy sziluettje is benne van a képben. Plánok Totál képek: nagytotál, totál, kistotál Ha valamit, vagy valakit a környezetével együtt ábrázolunk, ezt nevezzük totál képnek. Ennél tágabb, még nagyobb látószögű kép a nagytotál, tehát még több van a képen a környezetből. Ha szűkítjük a totált, tehát a környezetből nem, vagy alig marad valami, ezt nevezzük kistotálnak. Totálkép egy városrészről Félközeli képek:
bőszekond, szekond, szűkszekond Félközeli képnél a témának csak egy nagyobb részletét láthatjuk a képen. Tehát pl a templomnak a kapuját, vagy az épület egyik szárnyát Ha személyt mutatunk úgy hogy kb. könyöktől látszódik fejtetőig ez a szekond Ennél picit tágabb a bőszekond, ennél közelibb a szűkszekond. Közeli képek: premierplán, szuperplán Közeli képek azt jelentik, valamilyen kisebb részlet tölti ki teljesen a képernyőt. Előbbi példánál maradva, egy szobor az épületen Ha az emberi arc tölti ki teljesen a képet, azt premierplánnak nevezzük, a még ennél is közelibb kép a szuperplán. Az alábbi képekről állapítsa meg melyik plánhoz tartoznak! Kameramozgások Fix: amikor a kamera fixen áll, akkor természetesen nem mozog, tehát nincsen kameramozgás. A leggyakoribb kép, csak ezt kevesen tudják. Persze műfajoktól függ alkalmazásának gyakorisága Az amatőr kezdő videós sohasem készít ilyet, azt hiszi a
kamerát állandóan mozgatni kell. Svenkelés vagy átigazítás: a kamera tengely körüli elfordulása. Ha függőleges tengely körül forgatjuk, akkor az egy vízszintes svenk, ha vízszintes tengely körül akkor függőleges svenkről beszélünk. Panorámázás: ha a svenk elfordulási szöge nagy, akár 180 fokos, vagy még nagyobb, akkor ezzel a külön névvel illetjük. Variózások. a kamera variooptikájának változtatásával érünk el mozgást! Tehát változik a látószög. Közeledünk a témához, vagy távolodunk tőle Gyakori kifejezésmód A kezdők túlságosan gyakran használják. Rávarióról, ráközelítésről beszélünk, ha a látószög csökken Elvarióról, nyitásról beszélünk, ha közeliből indulunk és tágabb a befejező kép. Kocsizás, vagy fahrt: mikor egy szereplőt mozgása közben lekövetünk, vagy mutatjuk egy autóból az előttünk elvonuló tájat. Tehát tulajdonképpen fizikailag mozgatjuk a kamerát, egy előre eltervezett
pálya mentén. Ezt kézből is megtehetjük, de gyakran egy úgynevezett fahrt kocsira van a kamera téve, operatőrrel együtt. http://edutech.eltehu/multiped/okttech 05/okttech 05pdf