Agrártudomány | Felsőoktatás » Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban, bibliográfia

Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban TARTALOMJEGYZÉK 1. “Évi háromszázmilliárd forint a tét” . 119 2. A 2000. évi PHARE programok előkészítése www.agrarkamarahu/elocsatl/phare2htm 111 3. A bővülési folyamat http://www.okiszinfohu/eu/bovulhtml 107 4. A csatlakozási tárgyalások eredményei, az integráció feltételrendszere és az agrárcsatlakozás néhány jellemző kérdése www.fvmhu/eucsatlpdf 147 5. A hazai birtokszerkezet az EU tükrében . 129 6. A KAP félidős vizsgálata - Az Európai Unió Agrárgazdasága 2002 6-7. szám 170 7. A közös agrárpolitika hosszútávú perspektívája a fenntartható mezőgazdaság érdekében www.fvmhu/euint/MTR, 146 8. A közös mezőgazdasági politika az egyik legaprólékosabb kidolgozott szabályozási rendszer az EU életében www.mahu,, 2003. március 22 228 9. A magyar agrárgazdaság az EU kapujában http://www.eurofaluwebtarhu/modulesphp?name=News&file=artic

le&sid=77, , MTI – Politika , 2003. május 21 195 10. A Magyar Agrárkamara véleménye a „Magyarország SAPARD terve" tervezetéhez - www.agrarkamarahu/elocsat/sapard5htm 110 11. A magyar hústermelés helyzete és az Európai Uniós csatlakozás . 115 12. A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió . 128 13. A mezőgazdaság és az Európai Unió bővítése - Agrár Európa IV. évf. 4 szám p 3-11 Országos Mezőgazdasági Könyvtár y4932 89 14. A WTO egyezmény hatása a magyar agrárpolitika jelenére, jövőjére és teendőire . 125 15. Agrárintézményeket követel az EU www.euinfohu/cikkasp?db=hirek&id=2320, 168 16. Alvincz József: A PHARE támogatások szerepe az uniós csatlakozásra való felkészülésben - Európai Tükör 1999. évfolyam 4 Szám . 66 2004. május 18 -4- Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban 17. Alvincz József: Az állami támogatások alakulása a magyar élelmiszer-gazdaságba -

Gazdálkodás, 2000. 44 évfolyam 2 szám 1-16. p n 91 18. Avar László: Csatlakozás a célegyenesben - Magyar Mezőgazdaság, LVII. évfolyam, 2002/35 p 6-7: 159 19. Az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés főbb stratégiai kérdései Európai Tükör 2002/5. 167 20. Az EP a magyar mezőgazdaság hiányosságairól http://www.mnohu/indexmno?cikk=208681&rvt=105&redirect=fal se&norel=1&PHPSESSID=eac8fe7db0925687f0ef9d6716206a49&p ass=2, , 2004. március 11 215 21. Az EU agrárgazdaságtana . 34 22. Az EU-csatlakozás várható hatásai a magyar agrárgazdaságra GTTSZ Agrárpolitikai Füzetek, 2003. március 7 Gödöllő, Agrárértelmiségi Tanácskozás, Országos Mezőgazdasági Könyvtár EU 1257:14 . 191 23. Az ISO 9000 minőségbiztositási rendszer www.agrarkamarahu 183 24. Bácskai Tamás: Józanul az EU támogatásokról - Bank és Tőzsde X. évfolyam, 2002. p 8154 25. Balogh Beáta – Papp Mónika: Summa summárum – A KAP

reformja - Az Európai Unió Agrárgazdasága 2003. VIII évf 12 szám 15-16. old 196 26. Balogh Beáta: Az a bűvös 1000 milliárd (forrás: Kormányszóvivői tájékoztató 2003 dec.) - Az Európai Unió Agrárgazdasága 2004 9 évf. 1-2 szám 16 old 217 27. Benet Iván - Bokor Tamás - Novák Csaba - Somai Miklós - Törzsök Éva: Egyes EU-tagországok viszonyulása csatlakozásunkhoz – különös tekintettel az agráriumra . 28 28. Bírálat a segélyalapoknak - www.euinfohu/cikkasp?db=hirek&id=2928, 173 29. Borsos János - Kővári Viktorné: A nyersdohány EU szabályozása, várható tendenciák, magyarországi alkalmazási lehetőségek. Hatástanulmány . 37 30. Bővült az agrárhitelkeret - Világgazdaság, 2004. április 23 213 2004. május 18 -5- Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban 31. Brüsszel elfogadta a magyar agrártámogatási keretet Népszava, 2004. április 06 214 32. Buday-Sántha Attila: A magyar

agrárgazdaság és az Európai Unió . 124 33. Bulgária lekörözte Magyarországot www.euinfohu/cikkasp?db=hirek&id=1438, 174 34. Burgerné Gimes Anna: Földhasználati- és földbirtok-politika az európai Unióban és néhány csatlakozó országban - Közgazdasági Szemle L. évf 2003 szeptember 819-832 old, 202 35. Buzás János - Jakovác Frigyes: Kertészeti termékek szállítása, tárolása, csomagolása az Európai Unióban. 84 36. Byrne főbiztos üdvözli a Mezőgazdasági Tanács tegnapi döntéseit http://www.eu-infohu/cikkasp?db=hirek&id=4979, 2004 április 27. 209 37. Czauner Péter Tizenegy hónap agrártámogatás nélkül Népszabadság – Agrár, 2003. szeptember 19 205 38. Czauner Péter: Végleges helyén az agrárium kifizető ügynöksége Népszabadság , 2004. április 30 210 39. Czauner Péter: Végső alku az uniós kvótákról, Népszabadság 2002. november 30. 188 40. Csuhaj Ildikó - Nagy Szilvia: Agrárium:

csatavesztés vagy siker?, Népszabadság 2003. április 16, 206 41. Dorgai László: Az agrártermelők és a környezetvédelem követelmények szerinti összehangolása - Élet és Tudomány, XLVII. Évfolyam, 2002/9 p.1181-1186 153 42. Dr. Balázs Klára: Integrált gyümölcstermesztés az Európai Unióban 74 43. Dr. Balogh Ádám: A hazai állattenyésztés versenyképessége az EUval összehasonlítva 117 44. Dr. Bene László: Kertészeti termékek: gyümölcs, zöldség, gomba és dísznövény minőségi követelményei az Európai Unióban. 85 45. Dr. Bogenfürst Ferenc – Dr Erdész Ferencné - Flórián Zoltán - Dr Guba Mária - Dr. Ráki Zoltán - Dr Széles Gyula - Dr Udovecz Gábor - Vissyné dr. Takács Mara: A főbb mezőgazdasági termékek naturális versenyképessége nemzetközi összehasonlításban. 58 2004. május 18 -6- Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban 46. Dr. Erdész Ferencné - Dr Guba Mária, Dr Ráki

Zoltán, Szukics József - Dr. Udovecz Gábor - Dr Varga Gyula, Vissyné dr Takács Mara: A főbb mezőgazdasági termékeink gazdasági versenyképessége, előnyök, hátrányok. 44 47. Dr. Erdész Ferencné - Laczkó András - Popp József - Radóczné Kocsis Teréz: Főbb mezőgazdasági ágazataink fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel az EU csatlakozásra Agrárgazdasági Kutató és Információs Intézet Agrárgazdasági Tanulmányok 2000. évfolyam 9. szám 92 48. Dr. Halmai Péter: Csatlakozás és agrárgazdaság 71 49. Dr. Kartali János - Orbánné dr Nagy Mária - Dr Szabó Márta - Dr Udovecz Gábor - Dr. Varga Gyula: Élelmiszer-gazdasági termékeink várható versenyképessége a kibővült európai piacon . 47 50. Dr. Kiss Judit - EB Melenck - Dr Zelnik István - Cseh Erzsébet: A kelet-közép-európai országok mezőgazdasága EU-csatlakozásunk tükrében. Stratégiák és alternatívák 18 51. Dr. Sági Ferenc: Energiahasznosítás a

mezőgazdaságban: biomassza, biogáz . 122 52. Dr. Szabó Jenő- Dr Zelnik István: Magyarország felkészülése az Európai Unióhoz való csatlakozásra . 49 53. Dr. Szilágyi Zsolt: A mezőgazdaság támogatási rendszere az Európai Unióban és néhány fontosabb tagállamban http://www.omgkhu/MGUT8/mgut8tihtml 112 54. Dr. Tassy Sándor - Dr Vajda László: Az agrárgazdaság és a statisztika az Európai Uniós csatlakozás útján - Statisztikai Szemle, 2000. Április 248-261 p 106 55. Dr. Udovecz Gábor: Mezőgazdaságunk az EU-csatlakozás tükrében 113 56. Dr. Urbán András: Borkereskedelmünk fejlesztése - Borászati Füzetek, 1999. évfolyam 1 szám p24, Országos Mezőgazdasági Könyvtár y 4836 . 67 57. Dr. Varga Gyula : Az agrárgazdaság és az agrárpolitika helyzete, kérdőjelei és legfőbb teendői az EU csatlakozás tükrében II. 15 2004. május 18 -7- Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban 58. Dr. Varga Gyula: Az

Európai Unió mezőgazdaságának üzemi rendszere csatlakozási törekvéseink nézőpontjából - Gazdálkodás, XLIIL évfolyam 4, szám 30-38. p 88 59. Elek Sándor: A SAPARD célja és funkciói - Európai Tükör 1999. évfolyam 4. szám 68 60. Elekes Andrea – Halmi Péter: A hazai és unióbeli agrárkülkereskedelmi szabályok komparatív elemzése - Európai Tükör 2004. IX évfolyam, , Országos Mezőgazdasági Könyvtár EU 6802 227 61. Agrár Európa 1999. 7 szám 3-6 p - Elhangzott az Agenda 2000 Agreement konferencián, Országos Mezőgazdasági Könyvtár y4932 . 60 62. Elszámolták az agrárbüdzsét - Magyar Nemzet, 2003. szeptember 16. 230 63. Enlargement and agriculture: A fair and tailor-made package which benefits farmers in accession countries (Az igazságos és testreszabott csomagból hasznot húzhatnak a tagjelölt országok) http://europa.euint/rapid/startJcgi/guestenksh?p 150 64. Estók Ferenc: A magyar agrárgazdaság

EU-csatlakozásának dilemmái . 126 65. EU agriculture and enlargement (Az EU mezőgazdasága és a bővítés) http://europa.euint/comm/agriculture/publi/factlenlarge/2002 enpdf 148 66. Európai Agrárpolitika / Integrációs tájékoztató II/6 . 19 67. Európai Agrárpolitika / Integrációs tájékoztató III/10 . 33 68. Európai Agrárpolitika IV/1 . 36 69. Európai Unió: A közép-kelet-európai országok mezőgazdaságának helyzete és kilátásai . 17 70. Fehér István - Smolcz Endre: Az EU csatlakozás és az agrárterületek egyenlőtlen kilátásai . 24 71. Fehér István:“Tízmilliárd kellene a zöldségágazatra” . 118 72. Félidős felülvizsgálat: részletek a Mezőgazdasági Főigazgatóság első tervezetéről www.eu2004hu 179 73. Felkészülés az Eu-csatlakozásra a magyar tejágazatban . 100 74. Felmérés a magyar gazdák EU-felkészültségéről www.fvmhuleuint/Phare/felmeres/felmereshtm 151 2004. május 18 -8-

Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban 75. Fertő Imre: A magyar agrárkereskedelem az Európai Unióval a társulási szerződés után - Közgazdasági Szemle 2000/7-8. szám 585599- p 93 76. Fertő Imre: A mezőgazdaság átalakulása Közép-Európában és az európai integráció . 23 77. Forró Pál - Dr. Vajda László: Agrártámogatások az Európai Unió forrásaiból. 69 78. Fülöp Zsuzsanna- Szentirmay Zoltán: Az EU agrártámogatási rendszere, különös tekintettel a vidékfejlesztésre - Gazdaság és Statisztika, XIV. évfolyam, 2002/1 p 28-44 164 79. Gábor Judit – Juhász Anikó – Kartali János – Orbánné Nagy Mária – Stauder Márta – Szabó Márton – Vissyné Takács Mara – Wagner Hartmut: A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar EUérettségének piaci és kereskedelmi vonatkozásai. 76 80. Gábor Judit - Wagner Hartmut: Élelmiszergazdaságunk rövid távú piaci kilátásai - Agrárgazdasági Kutató és

Informatikai Intézet Agrárgazdasági Tanulmányok 2000. 5 szám, Országos Mezőgazdasági Könyvtár C67184 . 95 81. Go-ahead for Hungarian pre-accession programme SAPARD (A magyar előcsatlakozási SAPARD program előremenetele) http://europa.euint/rapid/start/cgi/guestenksh?p 149 82. Guba Mária - Janovszky Zsolt - Ráki Zoltán: A magyar juhászat hatékonyság-növelési esélyei és a szabályozás EU-konform továbbfejlesztése . 114 83. Halmai Péter: Magyar Agrárcsatlakozás (dilemmák, lehetőségek, megoldandó feladatok) - Agroman Oktatási Alapítvány, Budapest 2000, Országos Mezőgazdasági Könyvtár EU 829:14. 103 84. Harza Lajos - Tanka Endre: A vidékfejlesztés megújuló intézményi háttere - Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Agrárgazdasági Tanulmányok 1999. évfolyam 3 szám , Országos Mezőgazdasági Tanulmányok C 66491 . 73 85. Hazafi László - O. Horváth György: Az elfelejtett ágazat Cégvezetés, X évfolyam 2002J6 p

77-87 160 2004. május 18 -9- Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban 86. Hazafi László: Elkerülhető a csatlakozási sokkhatás - Interjú Németh Imre agrárminiszterrel - Cégvezetés, XI. évfolyam, 2003/1 p 130135 156 87. Hazánk mezőgazdasága és az európai uniós csatlakozás . 130 88. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról - Magyar Országgyűlés: Budapest, 2002. p 266-282 142 89. Hungary . 136 90. Inotai András: A keleti kibővülés haszna az EU számára . 29 91. Juhász Pál: Mezőgazdaságunk és az Európai Uniós kihívás. 133 92. Kádár Béla: Cui prodest Európai Unió? . 16 93. Kartali János: A magyar agrárkülpiacokra ható világgazdasági tényezök alakulása - Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Agrárgazdasági Tanulmányok, 2000. 7 Szám - Országos Mezőgazdasági Könyvtár C67292 . 97 94. Kis Sapard év végére - www.euinfohu/cikkasp?db=hirek&id=2880, 175 95. Kiss

Judit – Dr. Vajda László – Dr Udovecz Gábor: Az agrárgazdaság és az EU . 65 96. Kiss Judit: A CAP legújabb reformja I. - Világgazdasági Kutató Intézet, Műhelytanulmányok, 2003. július 08 203 97. Kiss Judit: A CAP legújabb reformja II. - Világgazdasági Kutató Intézet, Műhelytanulmányok, 2003. július 10 204 98. Kiss Judit: A magyar agrárfejlesztés és az uniós források . 30 99. Kiss Judit: A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere Akadémiai Kiadó, 2002, . 134 100. Kiss Judit: Agrárcsatlakozási esélyeink I. - Hűtőipar, XLVIII évfolyam, 2002/2. p 7-10 165 101. Kiss Judit: Agrárcsatlakozási esélyeink III. - Hűtőipar, XLVIII évfolyam, 2002/4. p 14-17 166 102. Kiss Judit: Agrárcsatlakozási kilátásaink Koppenhága után, Költségvetési, termelési, jövedelmi, külkereskedelmi és árhatások www.vkihu 181 103. Kiss Judit: Agrárexport-támogatás az EU-ban és Magyarországon. 38 104. Kiss Judit: Agrárhelyzet

és csatlakozás - Cégvezetés, 2000 jan-febr . 120 2004. május 18 - 10 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban 105. Kiss Judit: Az agrárgazdaság és az EU - Cégvezetés 1999 október . 63 106. Kiss Judit: Az agrárgazdaság uniós tagságra való felkészülésének legfőbb feladatai és területei - Európa 2002, IV. évfolyam, 2003/1 p 49-62. 140 107. Kiss Judit: Az EU agrárgazdasága 1995-ben . 20 108. Kiss Judit: Az Európai Unió agrárcsatlakozási stratégiája, www.vkihu/sn/sn 16pdf 171 109. Kiss Judit: Benefits of Eastern Enlargement for the EU in the field of agriculture. 25 110. Kiss Judit: Finanszírozható-e Európai Uniós forrásból a magyar mezőgazdaság? . 132 111. Kiss Judit: Mit kell tennie a magyar mezőgazdaságnak a sikeres Európai Uniós csatlakozás érdekében - EU Agrárpolitikai Tanulmányok N. 42 2003 április?, Országos Mezőgazdasági Könyvtár EU 1174:14 . 194 112. Kiss Judit: Az Európai Uniós

csatlakozásig rendelkezésre álló időben a magyar mezőgazdaság előtt álló gazdaságpolitikai feladatokról - Európa 2002, p.20-39, 2003 szeptember 192 113. Kocsisné Andrásik Ágnes - Dr. Iváncsics János: A mezőgazdaság részesedése az MVA mikrohiteléből - Gazdálkodás, XLIV, évfolyam 3, szám 81-86. p 99 114. Kopcsay László: A minőség és az érték kapcsolata - Borászati Fűzetek 1999. évfolyam 1 szám p 22 Országos Mezőgazdasági Könyvtár y 4836 . 75 115. Kun István: Sodródó dereglye - Mozgó Világ, XXVIII. évfolyam 2002/3. p 85-89 157 116. Laczka Sándorné - Szabó Péter: A gazdaság fogalma Magyarországon és az Európai Unió mezőgazdasági statisztikájában- Statisztikai Szemle, 2000. április 225-238 p n 101 117. Maáz Miklós: A vidékfejlesztés kilátásai az Európai Unióban Gazdálkodás, XLVI. évfolyam, 2002/3 p 11-19 145 118. Magyar Agrárkamara értékelése a 2004. évi költségvetés tervezet mezőgazdasági

előirányzatairól www.agrarkamarahu, 182 119. Magyar vágyak . 135 2004. május 18 - 11 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban 120. Martinovics László: Kiépül Magyarországon Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer . 145 121. Márton András: A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió - A megoldás. 47 122. Márton András: A magyar mezőgazdaság és az EU - A Külügyminisztérium támogatásával, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével, közvéleményfelkészítési program keretében jött létre 1998, Országos Mezőgazdasági Könyvtár EU 389:4 . 48 123. Megegyeztek az agrárminiszterek - Agrár Európa 1999. 3 szám 34 p, Országos Mezőgazdasági Könyvtár- y4932 59 124. Megnyílt az első regionális Sapard-iroda - www.euinfohu/cikkasp?db=hirek&id=2431 176 125. Mészáros Sándor - Udovecz Gábor: Az EU-csatlakozás várható hatásai a magyar agrárgazdaság

fejlődési esélyeire . 42 126. Mezőgazdaság- A csatlakozási tárgyalások eredményei Tőke szabad áramlása (4. fejezet) wwweu2004hu 131 127. Mezőgazdasági támogatások www.eu2004hu/indexphp?op=mindennapok regiok&id=45 178 128. Mezőgazdaságunk és csatlakozásunk az Európai Unióhoz - külső szemmel, 1997 . 26 129. Mikulás Ildikó: Zóna-kérdés? - Borászati Füzetek 1999. évfolyam 5 szám 32-35. P Országos Mezőgazdasági Könyvtár y 4836 77 130. Molnár Attila: A magyar agrárgazdaság külkereskedelmi versenyképessége az uniós piacokon - Külgazdaság, XLVI. évfolyam, 2002/10. p 23-38 155 131. Müller István: Most akkor EU-fória, EU-mánia vagy EU-fóbia? Gondolatok a magyar szőlő-és borágazat EU csatlakozásának lehetőségeiről -Borászati Füzetek 1999. évfolyam 5 szám 36-37, p 78 132. Nagy Frigyes: Lépni kell ha nyerni akarunk - Gondolatok az ELT élelmiszergazdaságáról - Gazdálkodás, XLVI. Évfolyam, 2002/1 p 8-16.

139 133. Németh Imre: a magyar mezőgazdaság támogatása idén 290 milliárd forint lesz http://www.mtihu/cikk/17417/, 2004 március 29, 208 2004. május 18 - 12 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban 134. Nettó EU-befizetővé válhat Magyarország, ha továbbra is késik az agrárfelkészülés, MTI+Magyar Hírlap, 2003. szeptember 29 229 135. Nyugat- és Kelet-Európa, Agrár Europa, 1999. Évfolyam 4 Szám 710, P y 4932 C Országos Mezőgazdasági Könyvtár 61 136. Pete Nándor: A magyar mezőgazdaság csatlakozása - Mi dől el a tárgyalásokon és mi másutt? - Európai Tükör, VII. évfolyam, 200213. p 70-91 161 137. Petz Rajmund - Zacher László: A mezőgazdasági társaságok törekvései, stratégiái és kilátása - Gazdálkodás, 2000. 44 évfolyam 3, szám 1-10. p i 102 138. Popp József: Főbb agrárgazdasági ágazataink szabályozásának EUkonform továbbfejlesztése. 82 139. Popp József: Főbb mezőgazdasági

ágazataink szabályozásának EUkonform továbbfejlesztése - Agrárgazdasági Kutató és Információs Intézet Agrárgazdasági Tanulmányok 2000. évfolyam 10 szám 2744, 47-61 104 140. Potori Norbert: A mezőgazdaság uniós szemüveggel II. Végeláthatatlan kukoricaföldek? - Élet és Tudomány, LVIII évfolyam, 2003/12. p 358-361 144 141. Rácz Margit: A brüsszeli javaslat - Cégvezetés, X. évfolyam, 2002/4. p 106-108 138 142. Rácz Péter: EU-csatlakozásunk aktuális kérdései az agrárgazdaság terén . 127 143. Radóczné Kocsis Teréz: A mezőgazdaság uniós szemüveggel I. - A vincellérek és a borpiac - Élet és Tudomány, LVIII. évfolyam, 2003/10. p 301-303, 309 141 144. Ráki Zoltán - Guba Mária: Az Agenda 2000-ben előirányzott szabályozás várható hatása a szarvasmarha ágazatban . 62 145. Regionális politika - A csatlakozási tárgyalások eredményei www.eu2004hu/indexphp?op=mindennapok regiok=75 180 146. Sass Magdolna:

Agrárvámok és EU-csatlakozás . 116 147. Simai Mihály: A világgazdaság agrárszektora és a magyar mezőgazdaság - www.vkihu/ujdonsagokshtml##, (Elhangzott az "Ezredforduló - magyar valóság - cenzusok" című konferencián, 2004. május 18 - 13 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban 2002. október 14-15, Balatonfüred, Statitsztikai Társaság közgyűlése). 186 148. Somai Miklós: A magyar agrárcsatlakozás esélyei – AGENDA 2000 . 39 149. Somai Miklós: Mezőgazdasági csatlakozás – pénzügyi kérdőjelekkel . 43 150. Somai Miklós: Empirikus kutatások a magyar agrártermelők EUfelkészültségéről - Európa 2002, p.40-51, 2003 szeptember, 193 151. Somai Miklós: A közvetlen kifizetések és az Európai Unió keleti bővítése - MTA VKI Műhelytanulmányok 2003. augusztus, EU DOK Központ S 71 339 . 240 152. Somogyi Sándor: Közép- és Kelet-Európa átalakulási, integrációs dilemmái és a mezőgazdaság

fenntartható fejlesztése . 22 153. Szabó Jenő: A világgazdasági környezet csatlakozásunk várható időpontjában. Intézkedések a mezőgazdaság nemzetközi versenyképessége érdekében . 40 154. Szabó Jenő: Változó világkereskedelmi rend és a magyar agrárgazdaság . 52 155. Szakmai konferencia az agrárgazdaság megújulásáról Népszabadság, 2003. április 29 200 156. Számadás, Agrárgazdasági Hetilap X. évf 6sz 1998 február 12 51 157. Székely Sándor: Helyzetértékelés – 72 nappal a csatlakozás előtt Az Európai Unió Agrárgazdasága 2004. 9 évf 3 szám 16-17 old 216 158. Székely Sándor: Örökzöld vidék – a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv célkitűzései - Az Európai Unió Agrárgazdasága 2003. VIII évf 910 szám 15-16 old 197 159. Takács István- Takácsné dr. György Katalin: Mezőgazdasági kisés kőzepes vállalatok működésének finanszírozási lehetőségei Gazdálkodás, XLIII évfolyam 2 szám 10-19 p

241 160. Tamás Gábor: Az áthangolás éve következik, Népszabadság 2002.december 30 188 161. Tárgyalási ajánlások az Európai Bizottság direkt támogatásokat tartalmazó 2002. január 30-i irányelveihez wwwagrarkamarahu 189 162. Tassy Sándor: Mezőgazdasági piacok a 2000/2001. év fordulóján Gazdaság és Statisztika, XIV évfolyam, 2002I1 p 22-27 162 2004. május 18 - 14 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban 163. Teljessé vált az agráregészségügyi gyűrű az ország körül - Magyar Hírlap 2004. április 25 210 164. Tenk Gábor: A magyar mezőgazdaság fejlesztésének finanszírozása I - Gazdálkodás, XLIII. évfolyam 4 szám 39-48 old 79 165. Tenk Gábor: A magyar mezőgazdaság fejlesztésének finanszírozása II. - Gazdálkodás, XLIII évfolyam 5 szám 56-61p 80 166. Tenk Gábor: Javuló feltételek az agrárhitelezésben - Gazdálkodás, XLIII.évfolyam 2 szám 1-9 p, 78 167. Tóth Erzsébet- Varga

Gyula: A mezőgazdaság üzemi rendszere a hazai és az Európai Uniós agrárpolitika tükrében - Statisztikai Szemle, 2000. április 197-211p 89 168. Tóth László: Az EU-csatlakozás lehetséges előnyei és hátrányai a magyar agrárgazdaságra . 21 169. Tóth Péter: Az Európai Unió közős agrárpolitikája és annak legutóbbi reformja - http://ro-professione.hu/OZTOTHPEhtml 107 170. Többen kaphatnak agrártámogatást www.magyarorszaghu, 2003 augusztus 28. 230 171. Törzsök Éva: Üzleti kömyezet az Európai Unióban. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Budapest, 2002. p 163-169 142 172. Udovecz Gábor: A magyar agrárgazdaság versenyesélyei az EU-ban Magyar Tudomány, XLVII. évfolyam, 2002/9 p 1173-1180 151 173. Udovecz Gábor-Kiss Judit - Vajda László: Az agrárgazdaság és az Európai Unió - Cégvezetés, 1999. évfolyam 10 szám 111-121 p 85 174. Uniós időzavarban az agrártárca, Népszabadság 2003 .február 7 206 175. Vajda

László: A magyar agrárgazdaság EU-csatlakozási stratégiája . 35 176. Van még teendő a csatlakozásig I. - Magyar Mezőgazdaság, LVII évfolyam, 2002/43. p 5-7 157 177. Van még teendő a csatlakozásig II. - Magyar Mezőgazdaság, LVII 6vfolyam, 2002/44. p 6-7 136 178. Végső roham a SAPARD-nál - Még 24 milliárd forintnyi támogatásnak nincs gazdája - Világgazdaság, 2004. április 23, 211 179. Zöldbírálat az agrárszektornak - Népszabadság 2002. október 18 161 2004. május 18 - 15 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Varga Gyula: Az agrárgazdaság és az agrárpolitika helyzete, kérdőjelei és legfőbb teendői az EU csatlakozás tükrében I. Gazdálkodás, XL. évfolyam 6 szám 1996, p1-11 A magyar agrárszektor jelenbeli és jövőben betöltendő szerepének megítélése kulcsfontosságú a csatlakozási folyamat szempontjából. A magyar agrárgazdaság szerepét a gazdaságban a magyar és az EU-beli

elemzések egyaránt kulcsfontosságúnak ítélik. A magyar mezőgazdaság teljesítményei az EU számára zavaróak lehetnek. Az EU végeredményben túlbecsüli saját mezőgazdaságát. Az EU agrártermelése az elmúlt évek során igazodott a kereslethez. A kelet-európai országok egyre inkább vásárlói az EU-ban termelt élelmiszereknek. A magyar mezőgazdaság termelése eközben az elmúlt néhány évben zuhanásszerűen csökkent. Így alkalmazhatatlanok a piacszabályozás szokásos EU-konform eszközei. A tovább húzódó válság magában hordozza a lakosság életszínvonalának stagnálását, ezért rekonstruálni kell a termelést, meg kell kezdeni a strukturális átalakulást. Ha az ezredforduló tájára felerősödik a kereslet a világpiacon az élelmiszerek iránt, várható, hogy reformokat vezetnek be az agrárpolitikákban, s ez vonatkozik az EU-ra is. Magyarországnak ugyanakkor szüksége van a versenyképes és számottevő külkereskedelmi

aktívummal rendelkező agrárszférára, melyet védenünk kell. Magyarország és az EU agrárrendtartása erősen eltér egymástól, ezeket lassan közelíteni kell egymáshoz, s ez inkább Magyarország részéről követeli a szabályok átvételét. A mezőgazdaság problémáit még a csatlakozás előtt meg kell oldani, hogy ne jelenthessenek akadályt a csatlakozás szempontjából. Egyes remények szerint a teljes jogú tagság révén Magyarország is részese lenne a CAP-nak, s hozzájuthatnánk az EU pénzügyi alapjaihoz, ami viszont nem áll a fölöslegekkel küszködő EU érdekében, s inkább olyan tagfelvételi konstrukciókat igyekszik kreálni, amelyekkel saját céljait maradéktalanul el tudja érni. 2004. május 18 - 16 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kádár Béla: Cui prodest Európai Unió? Magyar Tudomány 1996/2. 157-160 oldal: Az Unió élelmiszergazdasági szemszögből A teljes jogú tagság legkritikusabb területe a

mezőgazdaság. A magyar mezőgazdasági népesség nem fogadja kitörő lelkesedéssel a csatlakozás lehetőségét. Tény, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődését a 80-as évek végén megtörte a restriktív pénzügyi politika, a nem elég körültekintően végrehajtott tulajdonváltás, de ezek a jelenségek nem állnak kapcsolatban a külgazdasági politikával. A visszaesés inkább köszönhető a gazdasági növekedés visszaesésének és a korlátozó jellegű gazdaságpolitikának. Az EU jelenlegi 15 országából származó élelmiszergazdasági import 1989 és 1994 között jelentősen nőtt, de ebben szerepet játszott az olcsóbbá váló import, a privatizált élelmiszergazdaság, a kereskedelem importérdekeltsége. Exportoldalon 1989 és 1994 között az EU 15 tagországába irányuló magyar kivitel értéke szintén nőtt. A mezőgazdaságilag kedvezőbb 1994 És 1995 Évben a magyar agrárkivitel erőteljes növekedésnek indult.

Agrár-külkereskedelmünkben 2,2-szer nagyobb volt exportunk, mint importunk 1994-ben. A magyar mezőgazdaság sorsát a jövőben is a belső piacnak az általános gazdaságpolitikától és a gazdasági fejlődéstől függő alakulása határozza majd meg. Várhatóan az élelmiszergazdaság jelentősége csökken a magyar kivitelben. Nemcsak a csatlakozás, hanem az exportbővítés szempontjából is kulcsfontosságú az állat- és növény-egészségügyi előírások harmonizálása. A nemzetközi agrárkereskedelem liberalizálása feltehetően javítja a kedvező adottságokkal rendelkező agyar élelmiszergazdaság versenyképességét, ehhez azonban jelentős fejlesztési erőforrások szükségesek. Ma még fejletlen a mezőgazdaság infrastruktúrája, ami jogalkotási, szervezési lépéseket és pótlólagos erőforrásokat igényel. A csatlakozás ill. a felkészülés a csatlakozásra szükségessé teszi a magyar mezőgazdasági termelői árak tudatos

közelítését az EU-n belül kialakult árszinthez. Itt azonban ütköznek a mezőgazdaság-fejlesztés, az európai integrálódás és a pénzügyi stabilitás követelményei. 2004. május 18 - 17 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Európai Unió: A közép-kelet-európai országok mezőgazdaságának helyzete és kilátásai, 50 oldal. Az Európai Unió ún összefoglaló jelentése Európai Agrárpolitikai Tanulmányok 6. Sz 1996. Euro-Cooperation Nemzetközi Integrációs Tanácsadó Iroda AGRÁR-EURÓPA Mezőgazdasági és Agráripari Tanácsadó Iroda Leltári szám: Y4896 EUOT A jelentés az általános gazdasági helyzet bemutatásával kezd, majd a mezőgazdaság fontosságát taglalja a gazdaságon belül. Ezután tér rá a közép-kelet-európai térségre, a mezőgazdasági teljesítmény fejlődésére ezekben az országokban. Az agrár-élelmiszer kereskedelem és a strukturális reform felvázolása után a támogatáspolitikát

tárgyalja. Ezután bemutatja a GATT ún. uruguayi fordulójának hatását a közép-kelet-európai országok agrárpolitikájára, belső támogatására, a piaci hozzáférésre és az exporttámogatásra. A jelentés a kilátások felvázolásával zár. 2004. május 18 - 18 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Kiss Judit - EB Melenck - Dr Zelnik István - Cseh Erzsébet: A kelet-közép-európai országok mezőgazdasága EU-csatlakozásunk tükrében. Stratégiák és alternatívák 61 oldal. Európai Agrárpolitikai Tanulmányok N° 7. 1996 EURO-COOPERATION Nemzetközi Integrációs Tanácsadó Iroda Y 4896 A közép-kelet-európai országok agrárhelyzetének és agrárpolitikájának bemutatása után a tanulmány az említett országok agrár-külkereskedelmét és agrár-külkereskedelempolitikáját tekinti át, majd elemzi az EU-val való agrár-külgazdasági kapcsolatokat, valamint az EU-val a megjelenés idejéig kialakított, illetve a

teljes jogú tagság esetén kialakítható agrár-munkamegosztás lehetőségeit. Ezután vizsgálja a GATT Uruguayi Megállapodásának a KKE országok világgazdasági pozíciójára és az EU-val folytatandó csatlakozási tárgyalásokra gyakorolt hatását, illetve feltárja a közép- kelet-európai országok és az EU agrárérdekeit és bemutatja az agrárpolitikák harmonizálási lehetőségeit. Legvégül leírja a teljes jogú EU-tagság pénzügyi és agrárpolitikai következményeit, az agrárcsatlakozási költség-és haszon egyenlegét, az agrárfejlesztési és agrárkülkereskedelempolitikai következményeket. 2004. május 18 - 19 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Európai Agrárpolitika / Integrációs tájékoztató II/6 1996. június p26. A KKE 10-ek mezőgazdasági elemzését, struktúrájának bemutatását célozza, kezdve a múlt rendszerben elfoglalt helyükkel, jelenlegi kilátásaikkal. Beszámol a térség

privatizációs hatásairól, a bankrendszer hitelezési készségéről valamint a támogatási politikák hasonlóságáról. Rámutat minden egyes ország esetében az intervenciós árak alakulására is 6 ország tekintetében ad rövid tájékoztatást a vámtarifa szintekről. Áttekintést nyújt a földhasználatról, összehasonlítva az EU-val és a rajtuk termesztett növényfajtákról, élőállatokról. Értékes adatokat találunk a különféle növények mérlegeiről (termelés, hozam.) Beszámol az EU-ban is oly kényes tej és húsiparról, exportkilátásokról, azon belül a marha, a sertés és szárnyas kínálat mérlegéről. Majd általános kilátásokat fogalmaz meg a térség problémáiról, lehetőségeiről. Elemzést nyújt a PHARE és a KKEO kapcsolatáról, valamint országonként is kitér a támogatási kérdésre. 2004. május 18 - 20 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: Az EU agrárgazdasága 1995-ben

Bp.1996 november, VKI A/21159 A 95-ös esztendő minden szempontból kiemelkedő és kimerítő EU-agrárelemzését, a FEOGA-alapokhoz való hozzájutás egészíti ki. p53 a CAP reform kérdéseivel foglalkozik. Bemutatja hogyan változtatják meg az intervenciós árakat kompenzálássá, hogyan törekszik az EU és azon belül a CAP a piaci egyensúly elérésére. Elemzi a CAP reform hatásait a gabona és olajosmagvak termelőire, a marhaszektor dolgozóira, kitér a juh, a sertés és a baromfi szektorra is. Felvázolja a CAP reform továbbfejlesztésének irányvonalait, külön értékeli a szárított takarmány, a gyapot, a cukor piacának reformját. Rámutat a további reformokra, céljaira, szükségességükre, jövőképet fest a várható áralakulásokról. Kitér a CAP finanszírozására és költségvetési sikerére, majd a FEOGA és az EU költségvetését mutatja be. 2004. május 18 - 21 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Tóth

László: Az EU-csatlakozás lehetséges előnyei és hátrányai a magyar agrárgazdaságra Tér és Társadalom. 1996/4 – p 15-26 Az 1980-as 1990-es évek fordulóján Európa jövője új fényben tűnt fel. Az „európai ötletet” egy lehetséges keleti kibővítéssel kapcsolták össze. A jövővel kapcsolatos ötletek sokszor egyoldalúak, és politikai és ideológiai tényezőkön alapulnak és nem a valóságon. Az integrációval kapcsolatos problémák különösen nehezek a mezőgazdaság területén. Kezdettől fogva az integráció legproblematikusabb területének a Közösség mezőgazdaságát tartják, ami a szerző szerint az integráció és a regionalizmus ellentétéből fakad és amelyet eddig az összes kibővítés igazol. A Közös Agrárpolitika lehetséges változásainak becslése mellett ki kell dolgozni a csatlakozás kedvező és kedvezőtlen következményeit annak érdekében, hogy megfelelő stratégiákat lehessen kidolgozni. A tanulmány

néhány ötletet nyújt, amely a helyes stratégiák kialakításánál elméleti háttérként szolgálhat. 2004. május 18 - 22 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Somogyi Sándor: Közép- és Kelet-Európa átalakulási, integrációs dilemmái és a mezőgazdaság fenntartható fejlesztése Tér és Társadalom. 1996/4 – p 27-38 A szerző bemutatja a térség társadalmi-gazdasági pozícióját, KKE gazdasági változásainak néhány jellemzőjét és a régió mezőgazdaságának szerepét és átalakulását (közben összehasonlítja KKE-t az EU-val: GDP alakulása; egyéb gazdasági mutatók; mezőgazdasági termelés szerepe a következők alapján: a mezőgazdasági terület nagysága és hozzájárulása a GDP-hez valamint a foglalkoztatottsághoz; mezőgazdaság bruttó kibocsátása a KKE néhány országában; stb.–táblázatok 1-6) Régiónkban az erőltetett fejlődés, gazdasági tevékenység a természeti kincsek rovására megy

és a elkerülhetetlenül környezeti szennyeződéssel jár. Dupla terhet jelent számunkra, hogy behozzuk lemaradásunkat a fejlett országokkal szemben. Hiszen nem csak a fejlődés iránti igény szükséges ahhoz, hogy nemzeti gazdaságunk EU-konform legyen, hanem a környezetvédelmi beruházások is. Olyan technológiákat kell bevezetni, amelyek föld, energia és nyersanyag takarékosságot ígérnek. 2004. május 18 - 23 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Fertő Imre: A mezőgazdaság átalakulása Közép-Európában és az európai integráció Tér és Társadalom. 1996/4 – p 39-50 A legtöbb ország számára az Európai Unióhoz való csatlakozás legérzékenyebb problémája a mezőgazdaság integrálása a Közös Agrárpolitika rendszerébe. A közép-európai országokban a mezőgazdasági lehetőségeket egyrészt külső, másrészt belső tényezők korlátozzák. A mezőgazdasági reformok hatására alapjaiban változott meg a

mezőgazdaság gazdasági környezete, melynek következménye a termelés súlyos visszaesése volt. Ámbár a kedvezőtlen makrokörnyezet nem elég indok az ilyen mértékű termelés-visszaeséshez, az okokat mikro-gazdasági szinten kell keresni. A mezőgazdasági válság legfontosabb oka az, hogy nem fejlődött ki az agribusiness. A korábbi tökéletlen együttműködési rendszer felbomlása és ennek súlyos következményei a termelésre időben jóval megelőzték az új piaci intézmények kialakulását. Közép-Európában általában hiányoznak a jól működő, hatékony piaci intézmények, mint a mezőgazdaság sajátosságaihoz igazodó hitelrendszer, az árutőzsde, nagybani piacok, piaci információs szolgáltatások, minősítési rendszerek, statisztikai jelentések. Jelentős agrotechnológiai fejlődésre lenne szükség ezekben az országokban, amelyek nagy összegű beruházásokat igényelnek. A tanulmány egy átfogó képet ad az agrárpolitika

reformjáról Közép- Európában (Csehszlovákiát, Lengyelországot és Magyarországot vizsgálja). Az agrárpolitika reformokat két fontosabb elemre bontja. Az első az árakat és a külkereskedelem liberalizálásából és a mezőgazdasági támogatások csökkentéséből állt, a második pedig a földtulajdonviszonyok átalakulásából. Továbbá vizsgálja az agrárreformok mezőgazdaságok kilátásait. 2004. május 18 - 24 - hatását és a közép-európai Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Fehér István - Smolcz Endre: Az EU csatlakozás és az agrárterületek egyenlőtlen kilátásai Gazdálkodás. 1997/2 – p 28-32 A hazai agrárközvéleményt egyre inkább foglalkoztatja az EU-csatlakozás hatása az agrártermelés jövőjére. A jövőben: lehetőségek kihasználása jelentősen függ a felkészülés időszakának agrárpolitikai döntéseitől, valamint az agrárvállalkozások vezetőinek

alkalmazkodóképességétől. A tanulmány Európa mezőgazdaságának adottságait vizsgálja és a megállapításokat szeretné megosztani az agrárszakemberekkel. Néhány szóval bemutatja a Közös Agrárpolitikát (CAP), majd a MacSharry féle reformok legalapvetőbb kiváltó okait. 2004. május 18 - 25 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: Benefits of Eastern Enlargement for the EU in the field of agriculture, 1997 MTA VKI A keleti bővítésnél az egyik legérzékenyebb terület a mezőgazdaság. A tanulmány bemutatja a keleti bővítés közvetlen és közvetett előnyeit az Európai Unió szemszögéből. Minden bizonnyal nagyon előnyös az Unió számára a közép- és kelet-európai piac. Továbbá kedvez az EU nemzetközi versenyképességének, hogy olcsó(bb) és jobb termelési tényezőkhöz juthat. Nyereséges befektetési lehetőségeket kínál a KKE-i régió Az említetteken kívül még például a következő

előnyökkel foglalkozik részletesen a szerző: a CAP megreformálása, egy piacorientáltabb és liberalizáltabb rendszer kialakítása; a nemzetközi mezőgazdasági helyzet. 2004. május 18 - 26 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Mezőgazdaságunk és csatlakozásunk az Európai Unióhoz - külső szemmel 1997. Az EU keleti bővítése és a mezőgazdaság Nemzetközi Agrár- és Élelmiszergazdasági és Kereskedelmi Politikai Tanács (IPC) A két elemzésből álló füzet első részében (ez a hosszabb) a következőket találjuk: Közép-Kelet Európa általános gazdasági feltételeinek áttekintése után a mezőgazdaság jelentőségéről szól a különböző KKE országokban, felvázolja a mezőgazdasági termelés alakulását. Jellemzi az EU és a újonnan csatlakozandó 3 ország kereskedelmét, majd összehasonlítást végez a gazdasági erő - demográfiai súly dimenziókban. Bemutatja a CAP költségeket a kibővüléssel

kapcsolatban, kitér a termelési kvótákra a jövőre nézve, felvázolja az EMU hatását is. Rámutat a KKE országok nézőpontjaiban lévő differenciákra a földreformot, piacliberalizációt, finanszírozási rendszert, intézményrendszert tekintve. Összehasonlítja az ár és piacliberalizációt, földreformot, feldolgozó és inputellátó ágazatokat, privatizációt, vidéki pénzügyi feltételeket is. Összehasonlítja a termelési árakat. Felvázolja a belépés előtti stratégiát, több sebességes csatlakozást is felvetve. Említést tesz a támogatottsági szintről és az importvédelemről. Richard Gueterbock: A magyar mezőgazdaság felkészítése az EU-tagságra A bevezető után ezen tanulmány szerzője is felvázolja a közép-európai mezőgazdaság helyzetét, ezen belül összehasonlítja a különböző országokat, s felsorolja a csatlakozással kapcsolatos teendőket és kihívásokat. Külön elemzi a térségen belül Magyarországot A

tanulmány következő szakasza azt taglalja, hogy az EU tagság vajon esélyt vagy inkább veszélyt jelent Magyarország számára politikai illetve gazdasági szempontból, s hangsúlyozza a CAP megismerésének és átvételének fontosságát, a CAP-reform elengedhetetlenségét. Felvázolja az EU tagság értékelését és a termelésfelfuttatás szükségességét, valamint új technológiákat. A zárómegjegyzések néhány konkrét feladatot jelölnek meg a magyar mezőgazdaság, a Kormány számára a versenyképesség javítása érdekében. 2004. május 18 - 27 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Varga Gyula Agrárgazdaság és agrárpolitika – Kérdőjelek és teendők az EUcsatlakozás tükrében, 1997 Európai Tükör Műhelytanulmányok - Az ISM kiadványa A tanulmány pontos képet ad a magyar agrárágazat jelentőségéről, lévén hogy komparatív előnyünk rejlik benne, éppen ezért nem szabad lemondani róla. A mezőgazdaság

átlagon felüli teljesítményei zavaróak az EU számára. A magyar mezőgazdasági teljesítmény zuhanásszerűen csökkent, de ma már nem a piac hiánya a gond, mint 1991/1992-ben, hanem a leromlott állóeszközök, az elégtelen beruházások, stb. A magyar és az európai uniós agrárrendtartás különbségeit vizsgálja a szerző. A legnagyobb eltérés az agráráraknál figyelhető meg, de a támogatások terén is van különbség. Lévén, hogy az EU-agrárrendtartás az acquis communautaire része nekünk kell alkalmazkodnunk. Fontos kérdés viszont, hogy mikor és milyen körülmények között (jelenleg működő, részben megreformált CAP; teljesen megreformált CAP; tagság idejére kialakulandóhoz). Nehézségeket okoz nekünk, mert bizonytalan célokhoz nem lehet alkalmazkodási stratégiát kialakítani. A tanulmány négy féle variációt mutat be az agrárcsatlakozással kapcsolatban. Az első szerint a mezőgazdaság nem lesz része a teljes jogú

tagsággal járó megállapodásnak. A második megoldásban egy gyengített CAP rendszer érvényesül. A harmadik lehetőség a renacionalizáció, amely szerint az újonnan belépőkre is vonatkozik a CAP, de anyagi vonatkozásait saját költségvetésükből maguk viselik. Az utolsó variáció egy hosszabb átmeneti időszakot képzel el. 2004. május 18 - 28 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Benet Iván, Bokor Tamás, Novák Csaba, Somai Miklós, Törzsök Éva: Egyes EUtagországok viszonyulása csatlakozásunkhoz – különös tekintettel az agráriumra, 1997 Európai Tükör Műhelytanulmányok - Az ISM kiadványa Törzsök Éva: Az osztrák mezőgazdaság és az EU kibővülése A tanulmány pontos képet ad arról, hogy az osztrák mezőgazdaság hogyan fejlődött az EU-tagság korai éveiben, és hogy az osztrák mezőgazdasági politikának milyen céljai vannak, ill. lehetnek a megváltozott körülmények között A fő célja azonban

az, hogy Ausztria és az osztrák agrárgazdaság milyen mértékben van elkötelezve az EU kelet-európai bővítése iránt. Ausztriának egyrészt biztonsági okokból, másrészt a működőtőke exportja miatt fontos a keleti kibővítés. Azt hangsúlyozzák, hogy a bővítés maga után vonja a CAP-rendszer újraértékelését, és hogy a kelet-európai mezőgazdaságok érdeke a csatlakozásnál a hosszú átmeneti időszak. Ausztriának a fő problémát az osztrák munkaerő és nem a mezőgazdaság jelenti. 2004. május 18 - 29 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Inotai András: A keleti kibővülés haszna az EU számára 1997, VKI A/21.912 Általános ismertetővel kezdi esszéjét a szerző, melyet a társulási szerződés ismertetése követ. Kitér a KKE országok és az EU kereskedelmi kapcsolataira, majd latolgatja a térség versenyképességét. Felveti a nemzetközi tőke befolyásoló szerepét, majd a kutatás-fejlesztés

fontosságáról ír. A feldolgozóipar helyzetének bemutatása után tér rá a mezőgazdaságra: az Európai Uniót, mint az integráció nyertesét mutatja be az Unió és a KKE országok kereskedelmén és a multik szerepén keresztül. Problémaként veti fel a költségszintek ütközését, a mezőgazdaságilag művelhető terület nagyságát, a környezetvédelem megoldandó feladatait, szervezeti formákat, a modernizáció kérdését és a falusi fejlesztést. Agrárpiaci jövőképet mutat be nekünk, majd a KKE országok esélyeit latolgatja az előbbi összefüggésében. Beszámol a reformfolyamatok gyorsulásáról, értékeli a munkaerőpiac helyzetét és a fizikai infrastruktúrát. Szól még a regionális fejlesztésről és a környezetről is. 2004. május 18 - 30 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: A magyar agrárfejlesztés és az uniós források Európai Tükör. 1997/2 – p 36-41 A magyar agrárszektor

fejlesztésének és modernizálásának oldható meg csupán belső erőforrásokból. A mezőgazdasági finanszírozása nem termelés alacsony jövedelmezősége, illetve a szektor fejlődését elősegíteni hivatott állami támogatások nem elégségesek a szektor önfinanszírozásához. Az agrárfejlesztést szolgáló bankrendszer fejletlensége, az egyéb finanszírozási módoknak (földjelzálog-intézmények, közraktározás) a földtulajdonviszonyok bizonytalanságából fakadó kialakulatlansága miatt más hazai lehetőségek sem ellensúlyozzák az önfinanszírozó képesség elégtelenségét. A magyar agrárszektor szinten tartásának, fejlesztésének és modernizálásának finanszírozásához tehát elengedhetetlen a külső források bevonása. Ez jelentheti a külföldi tőke igénybevételét ugyanúgy, mint külföldi hitelek, kölcsönök és segélyek felhasználását. Ha pedig az utóbbi esetről van szó, akkor megkülönböztetett szerep

hárul az Európai Unióra. A forrásokat nemcsak az EU pénzügyi alapjai jelenthetik, de például a Társulási Megállapodás koncesszióiból eredő bevétel (preferential rent) vagy éppenséggel a kelet-európai országokkal szembeni kereskedelmi többlet is. Mára ugyanis az EU kereskedelmi többlete a társult a társult kelet-közép-európai országokkal szemben jócskán meghaladja ezen országok teljes jogú tagságának – vélt vagy valós – teljes költségeit. 2004. május 18 - 31 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Varga Gyula : Az agrárgazdaság és az agrárpolitika helyzete, kérdőjelei és legfőbb teendői az EU csatlakozás tükrében II. Gazdálkodás, XLI. évfolyam 1 szám 1997 P 1-10 Magyarország exportőrként régóta otthonosan mozog az EU piacán. Az 1991 decemberében aláírt Társulási Megállapodás azonban csak részben kezelte a régóta meglévő agrár-konfliktusokat, s az EU számára tette előnyösebbé

a megállapodást. Magyarországon nem indult meg az agrárszektor modernizációja, ugyanakkor az EUból érkező agrárimportunk jelentősen megugrott. Az EU 3 korábbi EFTA országával kötött bilaterális agrár-megállapodásokban kapott kedvezményeket nem sikerült átemelni az EU-val kötött Társulási Megállapodásba. Ez exportbevétel-kiesést okozott a magyar agrárgazdaságnak. Bebizonyosodott, hogy az agrártermékek világpiacán a versenyképesség egyik fontos tényezője az exportszubvenció, 1995-ben ennek növelésére azonban a GATT Uruguayi Fordulójának aláírása k9vetkeztében már nem kerülhetett sor, 1996-ban pedig az exporttámogatás csökkentésére kényszerült az ország, de az EU is. Így közeledés következett be a magyar és az EU rendszer között, s ez a piacvédelemre is vonatkozik. Magyarország arra törekszik, hogy a termőföldet minél nagyobb arányban és intenzívebben hasznosítsa, a mezőgazdaság termékkínálatában

strukturális változások várhatók. Az üzemi, vállalati struktúra terén a változások az utóbbi esztendőben általában tőkepazarlással járt, drasztikus termeléscsökkenés azonban csak a legutóbbi tulajdoni és üzemi struktúraváltást követően következett be. Téves azt hinni, hogy nagyüzemi struktúránk nem EU-konform. A csatlakozás érdekében kifejezetten gazdasági szempontból kell mérlegelnünk, hogy a különböző üzemi és vállalati típusokban milyen előnyökkel és hátrányokkal kell számolnunk. A fő gondot a tulajdonviszonyokban napjainkra beállt abszurd helyzetek okozzák. A tárgyalások sikerességét is veszélyeztetik azok a megnyilvánulások, melyek a szövetkezetek ellen szólnak. Ma a mezőgazdaság nálunk kevesebbet tesz a környezet tudatos megóvásáért, mint egy évtizeddel ezelőtt. A környezetet nem a kisebb üzemi méretek óvják, hanem a korszerű módszerek, a jó felszereltség. Mindezek eléréséhez azonban meg

kellene nyerni az EU szakmai és anyagi segítségét is. 2004. május 18 - 32 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Rengeteg teendő van még az információs rendszer kiépítésének területén is. Nyilvántartási rendszerünket alakítani kell az EU-éhoz, gondot okoz azonban, hogy a kialakult magángazdaságok még nyilvántartást sem vezetnek tevékenységünkről, s általános a fekete gazdaság térhódítása a gazdasági társaságok körében. Ki kell dolgozni egy egységes terminológiát is. Hasznos lenne, ha törvény kötelezné a kormányzatot a mezőgazdaság helyzetét évente értékelő statisztikai jelentés parlamenti beterjesztésére. Mindezek stratégiai jellegű döntést kívánnak, az operatív jellegű feladattömeget csak akkor kell elvégeznünk, ha tényleg tagok leszünk. 2004. május 18 - 33 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Európai Agrárpolitika / Integrációs tájékoztató III/10.

1997/10. p1. Az EU Bizottsága sürgeti a CAP reformot, túltermelési válság fenyeget Az exporttámogatások felszámolását célozzák és ezt kívánják összekötni a keleti kibővüléssel. Felhalmozódott gabonakészletek keletkeztek a parlagoltatás ellenére is. Bemutatásra kerül a marhahús mérleg (ajánlott a megtekintése, különösen hasznos adatok!!!). Felvetik a tejkvóták fenntartásának kérdését, majd az EU árindextrendjét tekinthetjük át. Kitér a folyóirat a szántóföldi növények (gabonafélék, olajosmagvak, protein tartalmú növények) termelésének szabályozómechanizmusára. Rátér a piaci működésre, árintézkedésekre, a működés alapjaira is (vélemény: tankönyvnek is használható!!!). Említésre kerülnek az import-export intézkedések, tárolás és a speciális intézkedések is. Szó van a hektáronkénti szántóföldi növényekre és parlagoltatásra vonatkozó segélyről, a regionalizálási tervről is. A

kompenzációs befizetésekről beható tanulmányt találunk. p34. Itt az EU Tanács döntéseiről olvashatunk az árakat illetően 2004. május 18 - 34 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Az EU agrárgazdaságtana Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 1998. III 1-2sz p10. A folyóirat beszámol az 1997 november 17-19 között Brüsszelben tartott EU Tanács tanácsüléséről, az AGENDA 2000-ről, melyben foglalkoztak az európai mezőgazdaság sajátos helyzetével, sokoldalúságával, versenyképességével, valamint a CAP 1992-es reformjának értékelésével és továbbfejlesztésével is. Megerősítették a vidék szerepét a mezőgazdaságban, kijelölték a vidékfejlesztési politika irányvonalait. Útmutatást tartalmaz a csatlakozni kívánó országok számára, valamint érint WTO kérdéseket is. p13. Az Európai Tanács elnökségének állásfoglalása (Luxemburg, 97dec 12-13) melynek keretében

beindították a bővítési folyamatokat, történelmi jelentőséggel. Az Európai Tanács határozatot hozott az Európai Konferencia létrehozásáról, mely közös fórumként szolgál a már tagoknak és a csatlakozni kívánóknak. p18. A CAP-pel foglalkozik: az Európai Tanács tudomásul vette a Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsának állásfoglalását és tovább kívánja fejleszteni a mezőgazdaság európai modelljét. p19. Az EUROSTAT elemzése a mezőgazdaság jövedelmezőségéről p32. tartalmazza az Official Journalban megjelent rendelkezéseket vámügyekben, általános és statisztikai téren. 2004. május 18 - 35 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Vajda László: A magyar agrárgazdaság EU-csatlakozási stratégiája Magyar Dohányújság, 106. évfolyam, 1998/1-2 A tanulmány a FM EU-integrációs sorozatának része. A szerző bemutatja a csatlakozás időrendi lefolyását, főbb állomásait, majd a csatlakozás várható

hatásait, előnyeit, hátrányait, ezen belül a magyar agrárgazdaság versenyképességének alakulását veszi nagyító alá, s meglehetősen optimista a csatlakozás következményeivel kapcsolatosan. Ezután vizsgálja a csatlakozás fő alternatíváit, a stratégiai megfontolásokat, a csatlakozás várható kulcskérdéseit pedig rendkívüli részletességgel taglalja. A vidékfejlesztés, az agrár-környezetvédelem és az agrárpolitika összefüggéseiről is beszél, s alapfeltételként említi az agrárstatisztikai és agrárinformációs rendszer kidolgozását. Kitér a humán erőforrás csatlakozásra való felkészítésére is, majd a kutatás-fejlesztés fő irányaira. Megemlíti még teendőinket az erdőgazdálkodással kapcsolatban, a felkészülés szervezeti kérdéseit, legvégül pedig a versenyképesség növelése érdekében teendő főbb intézkedéseket a felkészülési szakaszban. 2004. május 18 - 36 - Agrárgazdaság Magyarországon és

az Európai Unióban Európai Agrárpolitika IV/1 1998.január Az Unió általános bemutatásával kezdődik a folyóirat, de rengeteg hasznos táblázatot találunk az életszínvonaltól a munkanélküliségig p21. Felvázolásra kerül a mezőgazdasági birtokstruktúra az EU-ban, a birtokok számának csökkenéséről rövid elemzést is találunk. A birtokstruktúra szerkezete Finnországban, Svédországban és Ausztriában is elemzésre kerül valamint tájékoztatást kaphatunk a tulajdonviszonyokról is. p46. ismerteti az EU Bizottság véleményét a mezőgazdaság és a halászat tekintetében, felvázolásra kerül a magyar mezőgazdaság helyzete, a magyar birtokstruktúra. Kitér a termékösszetételre, a tulajdonviszonyokra, az értékes külkereskedelmi mérleg aktívumra is. Jellemzi a magyarországi mezőgazdasági politikát, beszámol a jogharmonizációs kérdésekről is. Értékeli a jelent és a jövőt, bemutatja az eltéréseket az EU és a magyar

szabályozás között, külön említve az állat és növényegészségügyet is. Következtetéseket fogalmaz meg végül a témával kapcsolatban. 2004. május 18 - 37 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Borsos János - Kővári Viktorné: A nyersdohány EU szabályozása, várható tendenciák, magyarországi alkalmazási lehetőségek. Hatástanulmány Magyar Dohányújság, 106. évf , 1998/1-2 A hazai dohánytermesztés az agrárgazdaság egyik legkisebb növénytermesztési ágazata, ugyanakkor jelentősége mint jövedelemforrás igen nagy. Ahhoz, hogy az EU csatlakozási tárgyalások során érdemi vitát lehessen folytatni, először növelni kell a hazai termesztés méretét és teljesítményét. A dohánytermesztés iránti kedv élénkülésére lehet számítani a felvásárlási árak javuló tendenciájával arányosan. A dohány rendívül nagy piaci biztonsággal termelhető, s a dohánytermesztés hozzájárul a homokos területek

jobb kihasználásához is. A dohánytermelés a második világháború óta csökkenő tendenciát mutat, teljesítménye, a hozamok azonban nőnek. Regionális elhelyezkedés szempontjából az utóbbi évben a dohánytermesztés a keleti országrész felé tolódott el, a földek nagy része egyéni kistermelők kezében van. A dohány hozamát a klimatikus viszonyok, különösen a június és július hónapok határozzák meg, a minőséget pedig a tenyészidő hátralévő része alakítja leginkább. A technológiai követelmények tájspecifikusak, a termőhelyi adottságok és a dohánytermesztés elhelyezkedése között felborult harmóniát az EU csatlakozásig rendezni kell. A hazai dohánytermesztés közgazdasági feltételei az utóbbi években romlottak, ezt helyre kell állítani, s a hazai termesztés jelentős növelésére van szükség ahhoz, hogy e tekintetben a csatlakozási tárgyalások időpontjára megfelelő pozíciót alakítsunk ki. Kulcskérdés az

induló kvóta a nemzeti alap nagyságának megállapítása. 2004. május 18 - 38 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: Agrárexport-támogatás az EU-ban és Magyarországon Európai Tükör. 1998/1 – p 29-45 A magyar exporttámogatási rendszer mind célját, mind pedig eszközeit tekintve jelentős mértékben eltér az EU-ban jelenleg uralkodó rendszertől. Magyarországon ugyanis az agrárexport növelésének legfőbb célja a mezőgazdaságban rejlő komparatív előnyök kihasználása, az ország exportbevételének növelése és a termelők jövedelmének emelése. Következésképpen az e célok elérése érdekében alkalmazott eszközök sokkal inkább az export ösztönzését, mint az export támogatását szolgálják. Jelenleg – állapítja meg továbbá a tanulmány szerzője – a magyar agrárium egyértelműen szenvedő alanya az EU exportszubvenciós rendszerének. Kimutatható, hogy az EU Magyarországra irányuló

agrárexportja azon termékek esetében nőtt dinamikusabban, amelyek export-visszatérítésben részesültek, vagyis a hazai termelők belső piacról való kiszorulásának egyik – természetesen nem a legalapvetőbb – oka az EU-agrártermékek nagyarányú támogatottsága. 2004. május 18 - 39 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Somai Miklós: A magyar agrárcsatlakozás esélyei – AGENDA 2000 Európai Tükör. 1998/2 – p 34-45 A szerző cikkében annak a gyanújának ad hangot, hogy az Unió az átmeneti időszak alkalmazásával a mezőgazdaságban nem egyszerűen elhalasztani akarja a közép-európai országok teljes jogú tagságát, hanem abban bízik, hogy 2006 után a CAP közvetlen támogatásai minimálisra zsugorodnak, vagy akár el is tűnnek. Ezáltal „két legyet ütne egy csapásra”: egyrészt, elkerülhetővé válna, hogy lényegében nyugati pénzzel modernizálják a klimatikus és kulturális okokból a

nyugat-európaival minden tekintetben kompetitív középkelet-európai mezőgazdaságot; másrészt, a nyugat-európai gazdákat a leépülő támogatások miatt élszenvedett károkért az agrármodernizáció hiányában jelentős importra szoruló keleti piacokkal kárpótolnák. 2004. május 18 - 40 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Szabó Jenő: A világgazdasági környezet csatlakozásunk várható időpontjában. Intézkedések a mezőgazdaság nemzetközi versenyképessége érdekében Marketing és Menedszment, 1998. 5 Sz Raktári jelzet: FOG 0563/1998/5 Magyarország ökológiai adottságai jók, a gazdálkodás feltételei kiválóak, agrárgazdaságunk a hazai fogyasztást meghaladó termelési többletekre képes, termékei a világpiacon is versenyképesek. Versenyképességünk fenntartása érdekében azonban rendszeresen vizsgálnunk kell az egyes erőforrásoknak a versenyképesség alakulásában játszott szerepének

változását. A magyar élelmiszergazdasági termelés növekedési lehetőségeit a piaci kereslet függvényében kell vizsgálni. Elsődleges cél a hazai fogyasztók igényeinek kielégítése, ill hogy fokozzuk exportárbevételeinket. Az EU-hoz való csatlakozás egy jelenleg 350 milliós lakosságú piacra való bejutást jelent, mely később, további országok csatlakozásával tovább bővülhet. A csatlakozás hatása versenyképességünkre még nem egyértelmű, termékeink a hazai és a csatlakozáskori EUpiacon belüli versenyre számíthatnak. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek mintegy 70%-a ma a hazai piacon talál gazdára, ezen piac felvevőképességét az életszínvonal alapvetően befolyásolja. A hivatalos prognózis szerint fogyasztásnövekedésre számíthatunk a következő néhány évben, mely azonban differenciáltan valósul meg. A változások a fogyasztói igények szegmentálódását vonják maguk után. A bővülő hazai

élelmiszerpiacon meg kell őrizni és lehetőség szerint bővíteni a hazai termelés fogyasztói bázisát. Ami a világpiaci tendenciákat illeti, az OECD elemzői a következőkre számítanak: • A mezőgazdasági termékek piacán javulnak a feltételek • Az élelmiszerárak alakulását és a forgalom nagyságát az 1999 után várható kereskedelempolitikai változások és a nem OECD-országok részéről megnyilvánuló importkereslet befolyásolja • Az EU növekvő piaci részesedést ér el a gabonapiacon • Az állami beavatkozás mértéke a tejtermékek, a cukor és a rizs piacán feltehetőleg erős marad • Az élelmiszerek eladási módját befolyásolja a fogyasztók érzékenysége 2004. május 18 - 41 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Az EU-n belüli feltételrendszer folyamatosan módosul, bizonyos külső és belső kényszerek hatására. A legfontosabb külső kényszer a WTO szabadkereskedelmet erőltető csoportja.

Magyarországnak fel kell készülnie az exporttámogatás drasztikusabb leépítésére A belső tényezőket illetően erőteljes törekvés tapasztalható a megszorító költségvetési politika érvényesülésére, mely szociális feszültségeket hozhat felszínre. Az EU a 2000. Évet követően jelentősen csökkenti agrártámogatásait, de növekvő kiadásokra lehet számítani a vidékfejlesztés területén, felértékelődik az egyenetlen fejlődésből adódó hátrányok csökkentésére irányuló politika. Egyre fontosabbá válik az élelmiszerbiztonságra való törekvés, a környezetvédelem kérdése. Ezek új lehetőségeket nyitnak meg az újonnan csatlakozó országok számára. Magyarországnak erőteljesebben kell törekednie a termelés versenyképességének javítására, intézményi hiányosságaink felszámolására, a pénzügyi infrastruktúra fejlesztésére, az élelmiszerellenőrzés fokozására. A csatlakozási tárgyalások ideje alatt

fontos az intenzív jogi és harmonizációs munka. 1998 januárjában Agrárintervenciós Központ kezdte meg működését, melyet a csatlakozás időpontjáig alkalmassá kell tenni az EU agrártámogatásainak ügyintézésére és a kifizetések ellenőrzésére. Ugyancsak átfogó reformot indítottunk el az exportrezsim működtetése terén is. Nagyobb szerepet kapnak a költségcsökkentést eredményező és a minőségjavítást célzó támogatási elemek, konkrét lépések várhatók néhány alapvető mezőgazdasági termék belpiacának stabilizálására. A Magyar Élelmiszerkönyv naprakésszé tétele szintén célunk. A miniszter által létesített közösségi agrármarketing szervezet élelmiszertermékeink hazai piacának bővülését és nemzetközi versenyképességünk növelését szolgálja. A csatlakozás előkészítése érdekében 1996 eleje óta szakmai, ágazati harmonizációs munkacsoportok működnek, de a jelenlegi szabályozás és

költségvetési arányok az EU-ban csak 1999-ig érvényesek. Ezután újra kell gondolni az agrárpolitikát a közösségen belül is 2004. május 18 - 42 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Mészáros Sándor, Udovecz Gábor: Az EU-csatlakozás várható hatásai a magyar agrárgazdaság fejlődési esélyeire Európai Tükör. 1998/6 – p 75-85 Az Európai Unióhoz való csatlakozás vérható agrárgazdasági következményeit és az előnyök tényleges kihasználásához szükséges felkészülési lépéseket az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet folyamatosan végzi. Tanulmányok készültek fontosabb ágazataink jelenlegi állapotáról, versenyképességéről, a feltételezett 2002. évi csatlakozásig befutható fejlődési pályájáról, ill. a piacszabályozással összefüggő harmonizációs feladatokról. A kutatások középpontjában egy gazdasági modellező munka áll. 60 termékre terjed ki, és elemzi a

csatlakozásnak az árakra, a termelésre, a fogyasztásra, a külkereskedelemre és a költségvetésre háruló következményeket. Többször végeztek már vizsgálatokat, utoljára a csatlakozás évében a 2001-ről 2002-re várható eredményeket vizsgálták. A vizsgálatot több változatban végezték el, annak megfelelően, hogy: 1. az EU termelői árai a jelenlegi CAP vagy az AGENDA 2000 szerint alakulnak? 2. a kompenzációs támogatásokat Magyarország is megkapja a belépéskor vagy nem? 3. az EU árakhoz valófelzárkózás 3 vagy 1 év alatt történik? 4. a magyar élelmiszer-fogyasztás 2001-ig milyen mértékben növekszik? Ebben a beszámolóban csak az alapeseteket mutatják be, amely feltételezi évi 2%-os növekedését, az input- és output-árak felzárkózását a csatlakozást követő 3 évre „osztják” el. Négy eltérő helyzetet vizsgálnak attól függően, hogy a csatlakozás időpontjában a CAP vagy az AGENDA 2000 lesz-e érvényben, ill.

igénybe tudják-e venni az ún közvetlen jövedelemkompenzációs kifizetéseket vagy sem. 2004. május 18 - 43 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Somai Miklós: Mezőgazdasági csatlakozás – pénzügyi kérdőjelekkel Európai Tükör. 1998/4 – p24-43 Ma, amikor már megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról, sokan megfeledkeznek arról, hogy az igazán kényes (azaz nagy pénzügyi transzfereket érintő) kérdések tárgyalására az idén még nem is kerül sor. Márpedig az eddig fölhalmozódott tapasztalatok (elemzések, konferenciák, stb.) szerint az EU keleti bővülésének mezőgazdasági vonatkozásait illetően olyan jelentősen divergálnak a jelenlegi és a jövőbeni tagok nézetei és érdekei, hogy az agrárintegráció sorsáról egy-másfél évnyi tárgyalás után csak abban az esetben lehetne megállapodni, ha valamelyik fél jelentős engedményt tenne a

másiknak. A magyar alkupozíció és az általános erőviszonyok ismeretében nem lehet kérdéses, hogy melyik lenne az a bizonyos fél. 2004. május 18 - 44 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Erdész Ferencné - Dr Guba Mária - Dr Ráki Zoltán - Szukics József - Dr Udovecz Gábor - Dr. Varga Gyula - Vissyné dr Takács Mara: A főbb mezőgazdasági termékeink gazdasági versenyképessége, előnyök, hátrányok. 1998 A nemzetközi versenyben részt vevő ágazataink mai állapota vegyes képet mutat. Pozitív vonásai a megbízható beltartalmi érték, a kedvező ráfordítás-hozam viszony, a piaci bevezetettség, a kialakult kapcsolatrendszer. Egyes előnyökre azonban várhatóan nem lehet sokáig számítani: ilyenek számos beépülő ipari termék EU-nál alacsonyabb árszintje, az alacsony munkabérek, egyes termékek kedvező előállítási költsége. A magyar mezőgazdaságot ugyanakkor hiányosságok is jellemzik: leromlott

műszakitechnikai színvonal, nem megfelelő szervezeti keretek: elaprózódottság, kooperáció alacsony szintje, a szolgáltatói háttér alacsony színvonala, stb. A tanulmány még feltételezte 1998-as csatlakozásunkat az Unióhoz, így bizonyos pontokon meglehetősen optimista. Egyenként elemzi a gabonaágazat, az ipari növények és a méz, a főbb állattenyésztési ágazatok (szarvasmarha-ágazat, juhászat, sertés- és baromfitenyésztés), valamint a kertészeti ágazatok helyzetét. 2004. május 18 - 45 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Agrárgazdasági Hetilap X. évf 6sz 1998 február 12 Az EU hangsúlyt arra, hogy a 2000-től hatályba léptetendő EU-magyar borkereskedelmi megállapodás részeként intézményes együttműködés alakuljon ki az EU tagállamok és Magyarország ellenőrző hatóságai között. Bár az EU-ban a szőlészeti- borászati ellenőrzés alapvetöen a tagállamok hatáskörébe tartozik, létezik

egyetlen közösségi szintű rendelet, amely felsorolja azokat a területeket, amelyek ellenőrzéséről a tagállamoknak kell gondoskodniuk. Ez tehát egyfajta keretszabály. Meghatározzák továbbá az ellenőrzés területeit, valamint az ellenőrök jogkörét. A tagországokban találhatunk erre szakosodott vagy létrehozott hatóságokat Ilyen például Franciaországban a DGDDI, DGCCRF; Ausztriában a Szövetségi Pincefelügyelet. stb. Kifogásolt bor esetén az egyes tagországok általában hasonlóképpen járnak el, és igen szigorú szankciókkal büntetik a hamisítókat. A szaporítóanyag-ellenőrzést az egyes tagállamokban más-más hatóság végzi. 2004. május 18 - 46 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Kartali János - Orbánné Dr Nagy Mária - Dr Szabó Márta - Dr Udovecz Gábor Dr Varga Gyula: Élelmiszer-gazdasági termékeink várható versenyképessége a kibővült európai piacon 1998 A mezőgazdasági termékek és

az élelmiszerek versenyképességét nemcsak a fizikai értékek és a bel- és külföldi feltételrendszer dönti el, hanem a piacra jutás intézményi és infrastrukturális feltételei is befolyásolják. A magyar élelmiszergazdaság által kínált termékek európai piacán általában kínálati pozíció jellemző, erős a konkurrenciaharc. Termékeink zömének eredeti versenyképessége elfogadható ezen termékek jó beltartalmi értéke, kiváló minősége illetve a viszonylag alacsony előállítási költségek miatt. Ezt az előnyt azonban felemésztik a piacra jutással összefüggő kedvezőtlen körülmények. A fejlődés ellenére egyelőre versenyhátrányban vagyunk ezen a téren. Az előállított termékek zömét nagykereskedők vagy nagykereskedelmi hálózatok vásárolják meg, jelentős termelőink és feldolgozóink nem képesek kézben tartani piacukat, mert nem rendelkeznek saját vagy általuk ellenőrzött elosztó hálózattal. A piacra jutás

számára nélkülözhetetlen infrastruktúra meglehetősen elmaradott. Szerencsére léteznek erős pontok is, melyek széleskörű marketingtevékenységgel javíthatnák esélyeinket, azonban ezen a téren is vannak teendők. Súlyos versenyhátrány a termelői márkanevek hiánya, az eredet-megjelölés elmaradása, az alacsony szintű reklámtevékenység. Negatívan befolyásolja termékeink feketekereskedelem is. 2004. május 18 - 47 - hazai piacra jutási lehetőségeit a Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Márton András : A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió - A megoldás Leltári szám: EU 389:4, Tsz. 27 729, 36 oldal 1998 A tanulmány a Külügyminisztérium támogatásával, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével, a Közvéleményfejlesztési Program keretében jött létre. A füzet a magyar mezőgazdaság szerepének leírása után a magyar-EU-kapcsolatok alakulását tárgyalja az

1988-tól 1998-ig terjedő időszakra vonatkozóan, ezen belül szól az EU-integrációs folyamatról és az AGENDA 2000 elnevezésű országvéleményről. A csatlakozási stratégia felvázolása után a szerző leírja a mezőgazdaság, az élelmiszeripari termelés és piac szabályozását az EU-ban, az agrárgazdaság szerepét az EU gazdaságában, a Közös Agrárpolitika rendszerét és céljait, módszereit, majd a CAP 1992-es reformját. A legutolsó két fejezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés szerepéről és rendszeréről van szó, természetesen az EU-n belül. 2004. május 18 - 48 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Szabó Jenő - Dr Zelnik István: Magyarország felkészülése az Európai Unióhoz való csatlakozásra Agrárstratégia- E.B Melenck:, 35 oldal Leltári szám: EU 280:1 Kiadja: Európai Agrárpolitika Kft A kiadás időpontja ismeretlen, a tanulmány egy ponton beszél az „EU 1997. Július 16án

átadott AGENDA 200 c dokumentumáról”, ebből nyilvánvaló, hogy a dokumentum ezen időpont után keletkezett. A tanulmány először csatlakozásunk eddigi mérföldköveiről beszél, az EU-hoz való csatlakozás előkészítéséről, majd alternatívákat ajánl a hazai agrárpolitikára, az EU várható álláspontjaitól függően, ezek után pedig egy ágazati felkészülési menetrendet ír le. Ezután jellemzi a magyar agrárgazdaság EU-érettségét, illetve az EU mennyiségi korlátozások hatását a magyar agrárgazdálkodás felkészülésére, legvégül pedig megemlíti a csatlakozás várható hatásait Magyarország agrárgazdaságára. Az agrárstratégián belül a lehetőségeket és a tennivalókat sorolja fel, az EUcsatlakozás előkészítése kapcsán kitűzendő célokkal és feladatokkal együtt. A melléklet az Európai Unió Bizottságának véleménye Magyarország Európai Unióba történő tagfelvételi kérelméről / Országvélemény -

Mezőgazdaság és Halászat. 2004. május 18 - 49 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A magyar mezőgazdaság és az EU A Külügyminisztérium támogatásával, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével, közvélemény-felkészítési program keretében jött létre 1998 Országos Mezőgazdasági Könyvtár EU 389:4 Szerző: Márton András A könyv először a magyar mezőgazdaság súlyát és szerepét taglalja, majd végigvezeti a magyar és az uniós kapcsolatok alakulását 1988-1998-ig. A számunkra legfontosabb rész a 4. fejezet (16 oldal), mely az uniós mezőgazdasági, élelmiszeripari termelésről és piacszabályozási intézkedésekről szól. A KAP célja mezőgazdasági termelés emelése, az életés jövedelem-színvonal emelése, a piacstabilizáció, a méltányos árszint kialakítása, valamint az élelmiszerellátás folyamatos biztosítása. A szabályozások területén cél a közös

versenyszabályok kialakítása, a közös piaci rendtartások kötelező koordinációja, és az uniós piaci rendtartás kiépítése. A keleti bővítéssel a mezőgazdasági terület 50%-kal nő, a foglalkoztatottság a kétszeresére, a fogyasztók 30%-kal, viszont a költségvetés csak 0,6%-át adja. 2004. május 18 - 50 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Számadás Agrárgazdasági Hetilap X. évf 6sz 1998 február 12 p.7 A lap ütközteti a csatlakozási irányzatokat, szól a földhasznosítás alternatíváiról, ugaroltatásról, felvázolja az életképes gazdaság létrehozásának feltételeit, felveti az erdősítés lehetőségét. p15 Magyarországot EU-szemüvegen keresztül mutatja be Magyarország az EU tükrében címmel. Szót ejt a mezőgazdasági megállapodásokról részletesen kitérve az élelmiszeriparra. Foglalkozik a mezőgazdaságban foglalkoztatottak helyzetével és hazánk mezőgazdasági termelésének helyzetével,

mely a 90-es évektől kezdve csökkenő tendenciát mutat, valamint említést tesz a tulajdonfeltételekről is. 2004. május 18 - 51 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Szabó Jenő: Változó világkereskedelmi rend és a magyar agrárgazdaság Élelmezési ipar, LIII. évf 1 sz Raktári szám: FO 5147/1999/1 Az EU-hoz való csatlakozási tárgyalások ideje alatt intenzív jogi és harmonizációs munkára van szükség, különösen azokon a területeken, ahol az EU AVIS-ja hiányosságokat jelentett. 1998 januárjában Agrárintervenciós Központ kezdte meg működését, melyet a csatlakozás időpontjáig alkalmassá kell tenni az EU agrártámogatásainak ügyintézésére és a kifizetések ellenőrzésére. A szerző a Központot más tanulmányaiban is megemlíti és leírja ennek működését. Az agrárpolitikák alakításában egyre inkább felértékelődik a mezőgazdaság szerepe, nem csak az élelmiszer-alapanyagok

előállításában, hanem a vidék népességmegtartó képességének javításában. A különböző szabályozások megváltozása, a piacnyitási kötelezettség hatására nő az importterhelés, élesedik a hazai piacokért folytatott verseny. Az agrártermékek külkereskedelmi forgalmára vonatkozó egyetlen integrációs megállapodásunk sem tűzte ki célul az azonnali és teljes liberalizációt. Az egyes integrációkkal és országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásaink révén feltehetően növekszik majd a gazdasági teljesítmény, javul a foglalkoztatás és nő a vásárlóerő is. A piacnyitásos megállapodások következtében változtatni kell az agrárpolitikán, a támogatások szintjét csökkenteni kell. Az iparral való összehasonlításban az élelmiszer-gazdasági termékforgalomban csillapított a hazai liberalizálódás. Több létező és potenciális lehetőség áll rendelkezésre annak érdekében, hogy védjük piacainkat,

termelőinket a protekcionizmus eltérő szintjeiből származó versenyhátránytól. Fontos, hogy egyre nyitottabbá váló piacunkon csak a fogyasztói igények felkeltésével biztosítható a magyar termék hazai keresletének fenntartása vagy növelése. A külföldi működőtőke tartós és aktív jelenléte feltehetőleg segíti a hazai termelés versenyképességének javulását. Hogy az eddig javuló kereskedelmi mérleg fel ne boruljon, egyetlen eszközünk az offenzívebb exportpolitika. A csatlakozási tárgyalások megkezdése után a legnagyobb kihívás az, hogy ki tudunke alakítani és bevezetni egy modern piacvédelmi és exportösztönzési rendszert. Piacbővülésre az EU esetében érdemben a jövőben sem számíthatunk, de javíthatunk kvótakihasználási mutatóindon. 2004. május 18 - 52 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Agrárexportunk az utóbbi időben stagnál, a kompetitív termékkörök esetében az EU védi és

védeni fogja belső piacát. Ez kevésbé vonatkozik az ún komplementer termékekre A jövő agrárpolitikájának legfontosabb feladatai versenyképessé tenni a főbb ágazatokban folyó termelést, megkülönböztetni az agrárgazdaságon belül a versenyszférát a szociális indíttatású gazdálkodástól, szelektív ágazati agrárpolitikát kell megfogalmazni. A nemzeti agrárprogramról szóló viták remélhetőleg többlettámogatást eredményeznek a műszaki színvonal növelésére, versenyképességünk fokozására. Támogatási céljaink és a támogatások nagyságrendje erős korlátok közé szorul a GATT-megállapodások következtében. 2004. május 18 - 53 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Bokor Tamás: Dán EU-tapasztalatok és félelmek újabb közösségi csatlakozások ürügyén A tanulmány alapját egyrészt a Dán Gazdasági Minisztérium által készített jelentés képezi, másrészt pedig a szerző személyes

tapasztalatai és összegyűjtött adatai. Az első rész azt vetíti előre, hogy a dán gazdaság hatására összességében pozitív hatással lesz a bővítés. A gazdasági előnyök felülmúlhatják a bővítéssel járó költségeket, feltéve ha a dán gazdaságnak sikerül alkalmazkodnia a kibővült belső piachoz, és ha a dán munkaerő magasabb szakértelemre tesz szert, hogy ellensúlyozza a KKE-i országokból származó megnövekedett versenyt. A szerző vizsgálata szerint a GDP, a fogyasztás, a termelékenység 0,7-1,0 százalékkal fog nőni középtávon, ami nemcsak ellensúlyozza, hanem felül is múlja a magasabb dán pénzügyi hozzájárulást. A második rész a bővítés költségeinek különböző becsléseivel foglalkozik, a CAP-re és a Strukturális Alapokra összpontosít. 2004. május 18 - 54 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Benet Iván: Finn tanulságok és vélemények az Európai Unióról Magyarországnak

egyrészt hasznos lenne tanulmányozni Finnország tapasztalatait, másrészt tanulságos lenne tudni, hogy a finnek hogyan ítélik meg az EU-bővítés sikerességét. A hat közép- és kelet-európai ország infrastruktúrája az EU-átlag több évtizeddel ezelőtti állapotának felel meg, továbbá elavult az ipari szerkezetük és súlyos környezeti problémákkal kell megküzdeniük. Integrálásukhoz az EU pénzügyi támogatására lesz szükség A keleti bővülés politikai motivációjú lesz, az 1995-ös EFTA bővítéssel ellentétben. Vélemények szerint a finneknek Norvégia, Svájc és Izland lennének a legmegfelelőbb új tagok. Utánuk következne a balti országokból, Magyarországból és Lengyelországból álló csoport. A finn csatlakozás sok tanulságot nyújt Magyarország számára. Az egyik legkényesebb ügy a mezőgazdaság volt, mert a finn árak sokkal magasabbak voltak a CAP áraknál. A támogatásokat is csökkenteni kell FIM 11 mrd-ról (1995)

FIM 9 mrd-ra (2000) 2004. május 18 - 55 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Somai Miklós: Francia érdekek a magyar agrárcsatlakozás kapcsán A francia mezőgazdaságnak két fő ellensége van. Európán kívül az Egyesült Államok, amely folyamatosan sarokba szorítja Franciaországot a WTO tárgyalásokon. Európán belül pedig az Egyesült Királyság, amely megpróbálja aláásni a CAP-et. Nem meglepő, hogy a francia mezőgazdasági lobbi túlságosan liberálisnak tartja a magyar gazdaságpolitikát és gyanakvóan fogadja Magyarország közeledését az EU-hoz. Ennek ellenére Párizsban is úgy vélik, hogy a keleti kibővítés elkerülhetetlen. A konzervatív mezőgazdasági uniók szerint is egyszerűbb egy olyan országot, mint Magyarországot az Unión belül kontrollálni, mint harcolni ellene a WTO tárgyalásokon (lévén hogy a Cairns Group tagja). A Francia Mezőgazdasági Kamara valamivel kedvezőbben áll Magyarországhoz, így

esetleg szövetségesnek tekinthető. Figyelembe véve a francia és magyar mezőgazdaság természeti adottságaiban és exportkapacitásában rejlő hasonlóságokat, nem valószínű, hogy Magyarország a garantált árak és a CAP-támogatások csökkentése mellett fog szavazni. A francia kormányt illetően, elfogadja a Bizottság Fehér Könyvének ajánlásait. 2004. május 18 - 56 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Novák Csaba: Nagy-Britannia viszonya a CAP-hez és a magyar csatlakozáshoz A CAP döntő szerepet játszik Nagy-Britannia és az EU közötti vitáknál. Az első rész elemzi a CAP elleni érveket. Az egyik legfontosabb érv számos kormány romló pozíciója volt, hogy nehezen tudják teljesíteni a maastrichti követelményeket. A második részben a szerző három különböző álláspontot mutat be. A brit kormány hivatalos álláspontja szerint radikális CAP-reformra van szükség, amely lehetővé teszi a keleti

bővítést. A további gondolatok az 1992-es CAP-reform lehetséges jóléti hatásaival foglalkoznak Magyarországot illetően. Felmerül a kérdés, hogy Nagy-Britannia milyen szerepet tölt be a további reformoknál. A tanulmány összehasonlítja a magyar és a brit mezőgazdaságot, ami segítséget nyújt a közös érdekek kialakításánál és ezáltal befolyásolhatja a CAP-reformokat. 2004. május 18 - 57 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Bogenfürst Ferenc – Dr Erdész Ferencné - Flórián Zoltán - Dr Guba Mária - Dr Ráki Zoltán - Dr. Széles Gyula - Dr Udovecz Gábor - Vissyné dr Takács Mara : A főbb mezőgazdasági termékek naturális versenyképessége nemzetközi összehasonlításban Európai Tükör Műhelytanulmányok - Az ISM kiadványa Ha Magyarország főbb mezőgazdasági termékeinek „természetes” versenyképességét vizsgáljuk és összehasonlítjuk az EU versenytársaival a következő általános

következtetéseket vonjuk le (az összefoglalásnál csak néhányat emeltünk ki): Sajnos van megbízható statisztikák hiánya miatt nehéz megállapítani a pontos körülményeket és nehéz nemzetközi összehasonlításokat végezni. Továbbá az is sajnálatos, hogy a magyar termékek rendelkezésre álló mennyisége nem tudja észrevehetően befolyásolni a kereslet-kínálat viszonyt vagy az ár-jövedelem trendet az EU (15)-ben. Magyarország legtöbb termékének hozama kevesebb az EU 5 %-ánál Búza, alma uborka esetében ez 5-10%, míg például a kukoricánál, meggynél 10%. A méz, a málna és a napraforgómag esetében ez az arány 20% felett van, így Magyarország komoly riválisa az EU partnereinek. A magyar termékek általában nem rendelkeznek mérhető, objektív versenyelőnnyel a minőséget illetően. Ha viszont van előny, akkor a fogyasztók szubjektív értékítéletéből ered és a termék különös színére, ízére vagy külső megjelenésére

vonatkozik. 2004. május 18 - 58 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Megegyeztek az agrárminiszterek Agrár Európa 1999. 3 szám 3-4 p Országos Mezőgazdasági Könyvtár- y4932 A rövid ismertető leírja, hogy az agrárminiszterek találkozóján a megegyezés három lényeges területre tért ki: az ár, a támogatások és a prémiumok szempontjából elemezték a szántóföldi növények, a marhahús és a tej ágazatokat. Az első esetben arról határoztak, hogy az intervenciós árat 2002-ben és 2020-ban, két lépcsőben 20 %-kal csökkentik, a cereáliák támogatását növelni fogják, míg az olajosés lenmagokét csökkentik. A marhahús esetében az intervenciós árat 2000-től három lépcsőben fogják 20 %-kal csökkenteni. 2002-től magánkészletezési támogatási rendszert vezetnek be, illetve növelik az állatlétszám utáni közvetlen támogatást. Állatonként 80 eurós vágási prémiumot vezetnek be, és növelni fogják

az extenzifikálási prémiumot. A tej kérdésében úgy döntöttek, hogy 2003-2004-től három év alatt 15 %-kal csökkentik az intervenciós árat, és emiatt ugyanezen évektől kezdve tehénprémiumot vezetnek be, illetve 1,5 %-kal növelik minden tagország kvótáját. A tárgyalások hét és fél hetes, maratoni hosszúságúak voltak. A bizottsági javaslatnál kevésbé radikálisat fogadtak el, ami azonban még belefért a pénzügyminiszterek által javasolt támogatási keretbe. Franz Fischíer mezőgazdasági főbiztos-aki visszautasította az USA mezőgazdasási miniszterének véleményét, hogy a reform a „status quo" fenntartása- elmondta, hogy az EU legradikálisabb reformját kezdték meg a közösség történetében, amely alapvető változásokat eredményez. 2004. május 18 - 59 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Elhangzott az Agenda 2000 Agreement konferencián Agrár Európa 1999. 7 szám 3-6 p Országos

Mezőgazdasági Könyvtár y4932 Az Agra Europe című hetilap által szervezett brüsszeli konferencia résztvevői az Agenda 2000 elfogadása utáni helyzetet vitatták meg. A cikkben a konferencián felszólaltak véleményét ismerhetjük meg. Franz Fischler mezőgazdasági főbiztos szerint a reform jól szolgálja azt, hogy az európai farmerek tevékenysége és jövedelme valóságos piacokon és ne a nemzetközi piacoktól izolált mesterséges piacon mérettessék meg. Javítja az EU tárgyalási pozícióját a WTO millenniumi fordulóján, ugyanakkor kiemelte, hogy a világkereskedelmi tárgyalások nem veszélyeztetik az európai mezőgazdasági modellt, ugyanakkor kemény küzdelmet kell folytatni, hogy a „kék dobozba" tartozó támogatások fennmaradjanak. Felszólaltak még: • -Brian Gardner tejipari szakember szerint néhány év múlva újabb reformokra lesz szükség. • Brzusczak, az Európai Tejszövetség elnöke: A tejágazat reformjának

elhalasztása ellen. • Alistair Dickie, az Egyesült Királyság cereália hatóságának vezető szakembere: A gabona világpiaci ára nem nő, ebből adódik, hogy az EU intervenciós vásárlásai és a gabonaexport támogatása kényszerűen nőnek. • John Smith, az ir hússzövetség főtitkára a marhahúságazat gondjairól beszélt. • Laurent van Depoelle, az EU Bizottság Mezőgazdasági Föigazgatóságának vidékfejlesztési igazgatója a vidékfejlesztés sokrétű céljairól szólt • Maeve Doran Schiratti, az EU Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának mezőgazdasági részlegvezetője a világkereskedelmi tárgyalások következő fordulójáról tartott előadást. • Vajda László, FVM: Magyarországnak időben tudnia kell, milyen közös agrárpolitikához csatlakozik. A refonn vegyes érzéseket keltett Budapesten, ugyanis ez Magyarországnak csak részben előnyös. 2004. május 18 - 60 - Agrárgazdaság Magyarországon és az

Európai Unióban Nyugat- és Kelet-Európa Agrár Europa, 1999. Évfolyam 4 Szám 7-10, P y 4932 C Országos Mezőgazdasági Könyvtár A tanulmány egy összehasonlitó elemzést mutat be, amelyet az Európai Unió Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) végzett az Unió 15 tagállamáról, valamint a közép-és kelet-európai térség bebocsátásra váró 10 országáról (Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia). A közreadott információ az országok gazdaságának általános helyzetét és agrárgazdaságának jellemzőit mutatja be. Terület, népesség, egy főre jutó GDP, infláció, munkanélküliségi ráta és külkereskedelmi mérleg alkotják a fő összehasonlítási pontokat. Megtudhatjuk, hogy az országok fejlettsége és a mezőgazdaság jelentősége között negativ az összefüggés. Különösen igy van ez a foglalkoztatásban Hozzávetáíeges számitások szerint Kelet-Európa

tíz országa az uniós országok agrártermelésének 15 %-át termeli meg. Az agrár eredetű termékek külkereskedelme Európa nyugati és keleti felében egyaránt passziv (Franciaország és Hollandia rendelkezik jelentős export többlettel). Az országok külkereskedelmében az agráreredetű termékek jelentősebb helyet foglalnak el, mint a foglalkoztatásban vagy a nemzeti termék előállításában. 2004. május 18 - 61 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Ráki Zoltán - Guba Mária: Az Agenda 2000-ben előirányzott szabályozás várható hatása a szarvasmarha ágazatban Agrárgazdasági Tanulmányok, 1999.11 szám A tanulmány elemzi az ágazat elmúlt évekbeni és jelenlegi szabályozását, bemutatva a termelésre és a tehénállományra gyakorolt hatását. Bemutatja az ágazatok EU szabályozásának jelenlegi és az Agenda 2000 1999. márciusában elfogadott változata alapján várható változásait, külön is kitérve a 2002-re

feltételezett csatlakozáskor érvényes szabályokra.Ennek kapcsán modellezi a szabályozásváltozás hatását, tesz javaslatot azokra az intézkedésekre, amelyek segíthetik a csatlakozás pillanatában áatvvendő EU szabályozáshoz való alkalmazkodást. A tanulmány főbb vizsgálati területei: • Egyezőségek és eltérések a jelenlegi magyar és az Agenda 2000 alapján várható EUszabályozásban • A csatlakozás várható hatása a termelési költségekre • Termelési formák és jellemzői a szarvasmarha-ágazatban Az Európai Unióhoz való csatlakozás napjának nulla órájától a tej- és marhahús piac szabályozására vonatkozó közös szabályokat át kell venni. A csatlakozás akkor lehet zökkenőmentes, ha ezt megelőzően minnél jobban közelítünk az EU akkor érvényes szabályaihoz, minél kevesebb lesz az új elem. Az Agenda 2000 várható hatását elemezve EU-csatlakozásunk esetén, megállapítható, hogy a szarvasmarha-ágazat

termelési arányainak reagálása eltérő lehet. 2004. május 18 - 62 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: Az agrárgazdaság és az EU Cégvezetés 1999 október Csatlakozásunk buktatói EU-csatlakozásunk fékje a gazdasági érdekek ütközése lehet elsősorban a mezőgazdaság esetében. A Cikk azokra a kérdésekre keresi a választ, milyen célokat akar Magyarország a csatlakozás során a mezőgazdaságban elérni, s vajon az EU hajlandó-e ezeket méltányolni. Miben és hogyan nyilvánul meg az EU ellenérdekeltsége, mit nyerne az Unió a csatlakozással, melyek lesznek a csatlakozási tárgyalások agráriummal kapcsolatos legkényesebb kérdései, s miben tér el a magyar és az uniós álláspont? Mai magyar problémák Tíz évvel a rendszerváltozás után a magyar mezőgazdaság még mindig termelési, értékesítési, foglalkoztatási, jövedelmezőségi, hatékonysági, versenyképességi és finanszírozási válsággal

küzd. Márpedig uniós csatlakozásunk sikerének egyik legfőbb feltétele a magyar mezőgazdaság modernizálása, hatékonyságának és versenyképességének növelése. Magyar várakozások A magyar külgazdaság, s ezen belül is a fizetési mérleg egyensúlya nagymértékben függ attól az évi 1,5-2 milliárd dollárnyi nettó exportbevételtől, amire eddig a mezőgazdasági kivitel révén tettünk szert, s amire bizonyos feltételekkel a jövőben is számíthatunk. Így csatlakozásunk fentieken kívüli fő célja, hogy szélesebb körben lehessen értékesíteni a magyar agrártermékeket, azok könnyebben kerülhessenek az EU piacára. Kérdés, hogy a teljes jogú tagság esetén megvalósuló szabad árumozgás korlátlanul vonatkozik-e majd az agrártermékekre is, vagy csak bizonyos mennyiségek (kvóták) juthatnak szabadon az EU piacára. Ugyancsak kérdéses, milyen állapotban, versenyképességi helyzetben lesz a magyar mezőgazdaság a csatlakozáskor, ki

tudja-e majd használni a szabad vagy legalább szabadabb piacra jutásból származó előnyöket. Kapunk-e támogatást? Az Unió a támogatások felhasználását illetően kissé felemás álláspontot vall: a keleti bővítés miatt nem kívánja növelni magas költségvetési kiadásait, sem pedig csökkenteni a jelenlegi tagok támogatásait. 2004. május 18 - 63 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Lesz-e piacnyitás? Ami a könnyebb piacra jutást és a piacbővülést illeti, az EU aligha érdekelt a Kelet-KözépEurópából származó agrárimportjának növekedésében. A közös agrárpolitika többszöri megreformálása ellenére a gazdasági tömörülés még ma is túltermeléssel küzd, feleslegeit exportszubvencióval értékesíti, aminek korlátlan emelése ellentmond GATT/WTOkötelezettségeinek. Az EU igyekszik is gondoskodni arról, hogy piacaira csak az általa kívánatosnak tartott mennyiségű agrártermékek kerüljenek be.

Erre lehetőséget adna az említett átmeneti időszak azáltal, hogy a még érvényesülő határellenőrzések, állat- és növény-egészségügyi rendelkezések, ár- és támogatáskülönbségek egyszerűen versenyhátrányban hagynák a leendő tagok mezőgazdaságát, agrártermékeit. Uniós célok A kelet-közép-európai országok csatlakozásától az EU elsősorban azt várja, hogy agrárpiacuk teljes megnyitásával tovább növelheti agrárexportját, enyhíthet túltermelési gondjain, tovább javíthatja külkereskedelmi egyenlegét. Az Unió reményei szerint az olcsóbb termelési tényezőkhöz (természeti erőforrások, olcsó és jó minőségű termőföld, olcsó és szakképzett munkaerő, versenyképes árú agrárnyersanyagok, viszonylag fejlett és olcsó szolgáltatások) való korlátlan hozzáféréssel javulhat meggyengült versenyképessége, és profitabilis beruházási lehetőségekre tehet szert. Konkluzió Az EU-hoz való agrárcsatlakozás

paradoxonja, hogy Magyarország a kitűzött célokat (az EU pénzügyi alapjaihoz való hozzáférés, korlátlan piacra jutás és piacbővülés, a CAP vívmányaiból való részesedés) csak teljes jogú tagsággal tudja elérni, míg az EU céljainak legtöbbjét anélkül is el tudja érni, illetve már elérte, hogy térségünk országait teljes jogú taggá emelje. 2004. május 18 - 64 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit – Dr. Vajda László – Dr Udovecz Gábor: Az agrárgazdaság és az EU Cégvezetés; 1999. október EU-csatlakozásunk fékje a gazdasági érdekek ütközése lehet elsősorban a mezőgazdaság esetében. A cikk azokra a kérdésekre keresi a választ, milyen célokat akarunk a csatlakozás során a mezőgazdaságban elérni, s vajon az EU halandó-e ezeket méltányolni. Miben és hogyan nyilvánul meg az EU ellenérdekeltsége, mit nyerne az Unió a csatlakozással, melyek lesznek a csatlakozási tárgyalások

agráriummal kapcsolatos legkényesebb kérdései, s miben tér el a magyar és az uniós álláspont? A cikk 3 nagy témakört ölel fel. Az első rész csatlakozásunk buktatóival foglalkozik. Ezen belül kitér a tagság feltételezett előnyeire, a támogatásokra, majd az uniós célokra. A második rész a tagságra való felkészüléssel foglalkozik. A szerző ismerteti a tárgyalások kéz fordulóját, majd azt vizsgálja, hogy milyen teendők előtt áll Magyarország a csatlakozás előtt, végül a derogációs kérelmekről szól. A cikk utolsó része a csatlakozás várható következményeit vizsgálja. Mivel Magyarország természeti, földrajzi és humán adottságai a mezőgazdálkodásra valamelyest kedvezőbbek az európai átlagnál, ezért a csatlakozás legfontosabb kérdése az, hogy miképpen befolyásolja a csatlakozás az erőforrások hasznosítási lehetőségeit. 2004. május 18 - 65 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban

Alvincz József: A PHARE támogatások szerepe az uniós csatlakozásra való felkészülésben Európai Tükör 1999. évfolyam 4 Szám A PHARE program indulását követően, az első 4-5 évben az átalakulást, a gazdasági, társadalmi reformot segítette az EU. Ma viszont - 1998 óta csak a csatlakozásra való felkészülést segítő projectekhez ad pénzt. Az Európai Bizottság 1997-ben háromról két évre rövidítette a PHARE pénzek lekötésére adott határidőt. Így Magyarországnak rekord mennyiségú EU segélyt kell 1999-ben felhasználnia. Az, hogy rendelkezésre álló forrásokból mennyit képes hasznosítani egy-egy tagjelölt ország, a brüsszeli adminisztráció szerint az ország EU érettségét jelzi. Az EU azonban informálisan akadályokat gördít a pénzügyi keretlehetőségek kihasználása elé. Több programra szerződéseket kell kötni Az 1995-ös Agrárgazdaság és Ingatlan-nyilvántartás nevű programról olvashatunk példaként, amelyből

nem valósult meg az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése és az Agrárkamara informatikai fejlesztése. Az 1997-es programhoz az alapengedélyeket elfogadták, benyújtották az EU-hoz és azok engedélyeztetése folyamatban van. Az 1998-as program 5 projectből áll: állategészségügyi, növényegészségügyi, CAP intézményrendszer létrehozása, mezőgazdasági tennékek minőség tanúsítása, strukturális alapok hozzáférhetősége. Az 1999-es project még több kiemelt célt tartalmaz Tapasztalatok: A PHARE pályázatok rendszere túlbiztosított, az eljárási rend gyakorlatilag a legfejletlenebb országok helyzetéből indul ki. A pénzek megszerzése azonban folyamatos gondot okoz, amiért Brüsszel szerint döntően mi vagyunk hibáztathatóak. 2004. május 18 - 66 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Urbán András: Borkereskedelmünk fejlesztése Borászati Fűzetek, 1999. évfolyam 1 szám 24 Országos Mezőgazdasági

Könyvtár y 4836 A bor világpiaci változása jelentős. Magyarországon a piaci viszonyok fejletlensége a jellemző, ez azonban viszonylagos (Romániához, Bulgáriához képest jól állunk, Franciaországhoz, Olaszországhoz képest nagy az elmaradás.) Az ágazat termékeire az alacsony ár a jellemző, ezt bizonyítja a kannás borok túlsúlya és az illegális borkészítés termékei. A gondok egy része a privatizáció után felerősödött: megnőtt a kisparcellák száma, amelyek optimális üzemméret alatti működést jelentenek. Többségében megszűntek a korábban jelentős borászati vállalatok. A rendszerváltás után hagyományos keleti piacaink egy részét elveszítettük. A kilencvenes években viszont jelentős műszaki, technológiai fejlődés ment végbe. Napjainkban kb. 10 nagy borászati vállalat működik, amelyek tőkeerős tulajdonosi körrel rendelkeznek, jelentős exportot bonyolítanak le, jó ; illetve kiemelkedő minőségű borokat

gyártanak. Egy másik csoportba tartozik kb. 50 pincészet, amelyek vállalkozói alapon jöttek létre, tőkeerejük még kicsi, de termékeik minősége kiemelkedő. Általában családi alapon működnek, és dinamikusan fejlődnek. A harmadik csoport többségében átalakult szövetkezetekből álló vegyes csoport. Számukra a csőd veszélye a legfenyegetőbb. A legnagyobb létszámú csoport az őstermelők, akik félkész termékeiket próbálják nagyobb cégeknek eladni, vagy kannában értékesíteni. A borértékesítés fejlesztésének alapvető feltétele azonban a hamisítás és az adózást megkerülő értékesítés drasztikus visszaszorítása. 2004. május 18 - 67 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Elek Sándor: A SAPARD célja és funkciói Európai Tükőr 1999. évfolyam 4 szám Az első szakmai tanácskozások 1998-ban kezdődtek Magyarországon, bár még sem nálunk, sem az EU-ban nem voltak meg a megfelelő keretek hozzá.

Mi késésben voltunk, az EU pedig még nem szavazta meg 2000-2006-os költségvetését, így az előcsatlakozási alapoknak sem volt forrása. A SAPARD rendelet a csatlakozás előtti időszakra, a tagjelölt országok számára meghatározza a fenntartható mezőgazdaság- és vidékfejlesztés közösségi támogatásának keretét. Olyan intézkedéseket szándékoznak támogatni, amelyek révén a tagelölt országok mezőgazdasága és vidéki területei sikeresebben tudnak alkalmazkodni a tagsági követelményekhez, s amelyek a közösségi vívmányok átvételét meggyorsítják és megkönnyítik. Nem minden rendelkezést kell alkalmazni, az országok választhatnak közülük A cikk szerint valószínű, hogy az agrárszerkezet korszerúsítését elősegítő intézkedésekre irányozzák elő a rendelkezésre álló támogatási keret legalább felét. Célszerű lenne továbbá a jövedelemtermelő beruházások arányát regionálisan differenciálni. A következő

részben a vidékfejlesztési tervről van szó. A SAPARD rendelettervezet szerint a vidékfejlesztési intézkedésekhez vidékfejlesztési tervet kell készíteni. A tervek és programok készitésének költségeit a tagországoknak kell viselniük. A programok megvalósításához szükséges intézmények kiépítéséről ír Elek a következő részben, mert ez lényegesen nagyobb pénzeket emészt fel. Ráadásul a kedvezményezetteknek fizetett összeget az EU mindig utólag tériti meg. Ennek szigorú feltétele, hogy a tagállamok a kifizetéseket egy akkreditált kifizető-ügynökségen keresztül bonyolítsák. A SAPARD program finanszírozásáról olvashatunk a következő részben. A program pénzügyi forrása az EMOGA Garancia Részlege lesz, de társfinanszírozást igényelnek. Összegzésként meg kell említeni, hogy a fizetések költségvetési hatása megbecsülhetetlen, de a megvalósítás esetleges hátrányai mindenképp megtérülnek. 2004. május 18 -

68 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Forró Pál – Dr. Vajda László: Agrártámogatások az Európai Unió forrásaiból Cégvezetés 1999 május A szerzők a cikk első részében, röveden elemzik az EU közös agrárpolitikáját. Szerintük a közösségi agrárpolitika jelentősége abban rejlik, hogy azonos kereteket biztosít a mezőgazdasági termelés, kereskedelem és támogatáspolitika számára. A tanulmány további részében a szerző-páros a különböző támogatások rendszerét fejti ki. 1. Piacszabályozási támogatási eszközök: Hagyományosan ebbe a körbe tartozó intézkedések: az állami (közösségi, más szóval az EU által finanszírozott) intervenciós felvásárlás és raktározás, a magántárolás támogatása, valamint az export támogatása. 2. Strukturális támogatások: A belső és a nemzetközi kereskedelem liberalizációját célzó külső hatások következtében a közvetlen piacszabályozási

támogatások aránya folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az uniós költségvetésben. Ezzel párhuzamosan fokozatosan nő a beruházásra, termelésiszerkezet-váltásra, környezetvédelmi célokra fordított pénzek aránya. A támogatások rrendszere után a cikk elemzi azokat az alapokat, melyek a forrásoket biztosítják a fent említett támogatásokhoz. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap A támogatások forrásait az Európai Unió erre a célra létrehozott pénzügyi alapjai jelentik, amelyek a közös költségvetés kiadási oldalának fontos fejezetét képezik. A pénzügyi alapok között fontos szerepet kapott az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA, vagy gyakori francia rövidítéssel FEOGA). A Strukturális Alapok Az EMOGA – és elsősorban az orientációs részleg – mellett az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), az Európai Szociális Alap (ESF), a Halászati Pénzügyi Orientációs

Eszközök (FIFG), valamint a Kohéziós Alap biztosítja a forrásokat azokhoz az intézkedésekhez, amelyek az egyes tagállamokon belüli eltérő fejlettségű régiók közötti különbségeket kívánják csökkenteni, kiegyenlíteni. 2004. május 18 - 69 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Végül a tanulmány rátér a magyarországnak is nyújtott támogatásokra PHARE, SAPARD Az agrárágazat a hazai költségvetési támogatás – 1999-ben hozzávetőleg 150 milliárd Ft – mellett jelentős támogatásban részesül az Európai Unió Phare-programjából. 2004. május 18 - 70 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Halmai Péter: Csatlakozás és agrárgazdaság Cégvezetés, 1999 május A magyar mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentősége (akár az exportteljesítmény, akár a foglalkoztatás tekintetében) jóval nagyobb, mint az EU-tagállamok többségében. A magyar agrárpotenciál pedig – ha

agrárgazdaságunk az Unió jelenlegi feltételrendszerébe kerülhetne – akár jelentősen növekedhetne is. Az agrárgazdaság az Unió különlegesen érzékeny területe. Beilleszkedés a Közös Agrárpolitikába A működés intézményrendszerét a hazai sajátosságoknak megfelelően – ám a közösségi jog elsőbbsége mellett – a tagországok hozzák létre. Így például Spanyolországban a gyümölcsés zöldségpiaci intézmények kiépítése – az EU-szabályok szerinti termelői szervezetek kialakítása, az állami intervencióra alkalmas szerv felállítása, a reprezentatív piacokon napi árjegyzést végző hálózat kiépítése – előfeltétele volt a közös piacrend kiterjesztésének. Magyarorszáhg híd az EU ls Kelet-Európa között Magát az Uniót, s a magyar gazdasági felemelkedés feltételeit is érinti a közép- és keleteurópai térség, többek között a szovjet és a jugoszláv utódállamok gazdasági stabilizálódása,

fizetőképes kereslete. E régió a magyar mezőgazdaság tömegtermékeinek potenciális piaca (főleg, ha a nyugat-európai cégekkel nagyjából azonos feltételek mellett lenne mód a kereskedelemre), amint az lehet a mezőgazdasági termelési technológiák és a szakértelem tekintetében is. Magyarország híd szerepet tölthet be az EU és a kelet-európai országok között a mezőgazdaság fejlesztése terén, aminek hatásai már túlmutatnak az agrárgazdaság keretein. Csatlakozási alku 1.A magyar agrártermelés bázisának meghatározása 2.Agrártámogatások 3.Strukturális programok 4.Átmeneti szabályozás Az egységes belső piac kiterjesztése az agrárgazdaságra a tagság után azonnal, illetve későbbi időpontban is lehetséges. Ahazai érdekeknek a jelenlegi ismeretek szerint egyértelműen az első lehetőség felelne meg. 2004. május 18 - 71 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Mélyreható változások Az uniós tagság

alapvetően megváltoztatná az agrárgazdaság működési és fejlődési lehetőségeit, mivel módosulnának a nemzetgazdaság fejlődésének és a mezőgazdasági termelés és értékesítés feltételei, s alapvetően érintené a hazai agrárgazdasági vállalkozások működését. Konkluzió Átfogó – legalább nemzetiminimumot tartalmazó – hazai agrárprogram és széles körű, többéves felkészülés nélkül sem a magyar mezőgazdaság belső problémái, sem az európai integráció nem tűnik megoldhatónak. 2004. május 18 - 72 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Harza Lajos - Tanka Endre: A vidékfejlesztés megújuló intézményi háttere Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Agrárgazdasági Tanulmányok 1999. évfolyam 3 szám Országos Mezőgazdasági Tanulmányok C 66491 A tanulmányban olvashatjuk, hogy a vidékfejlesztés viszonylag későn jelent meg az EU regionális politikájában. A magyar

területfejlesztési politikában is a kényszermodernizáció hívta életre Közösségi támogatást kaphatunk végrehajtásához a SAPARD program keretében. A vidékfejlesztés operatív végrehajtása az FVM-miniszter hatáskörébe tartozik. A vidékfejlesztésnek nincs a területfejlesztéstől elkülönült intézményrendszere, és önálló intézmény típusok felállítása a jövőben sem indokolt; az EU közösségi regionális politikájának alapelvei egyaránt meghatározzák mindkettőt. A szerző szerint a magyar területfejlesztési törvény (TTV) azonban két lényeges ponton is hibás: Az egyik a regionális fejlesztési tanács jogállásának nem EU-konform szabályozása. A másik hiba, hogy a TTV a helyi településeknél és a kistérségeknél pusztán az önszerveződésükre bízza, hogy milyen intézményi megoldással juttatják el igényeiket az önkormányzati társulások szintjére. A tanulmány részletesen elemzi a területfejlesztés egyes

intézménytípusainak eddigi intézmény-történetét, funkcióikat, működésük zavarait és jogi ellentmondásait. Hangsúlyt kapnak az EU-konform intézményfejlesztésre irányuló javaslatok. Az FVM megbízási szerződéssel a Magyar Agrárkamarát is bevonja a feladatok ellátásába. A vidékfejlesztés szabályait a törvényben hosszú távra le kell rögzíteni, valamint közigazgatási refonnot is életbe kell léptetni, ha a SAPARD forrást érdemben ki akarjuk használni. A Közösség folyamatosan keresi a közös agrárpolitika-ezen belül pedig a vidékfejlesztés megvalósításának hatékonyabb eszközeit. Ilyen kezdeményezés például a LEADER, amely az alulról való építkezés módszere: Ennek értelmében a legilletékesebbekre kell bízni a megoldást. A gyakorlat lényege pedig az alulról jövő kezdeményezések összefogása, irányítása. A LEADER-folyamat lényege, hogy mekkora körre terjed ki az állam figyelme. Tapasztalat szerint minél

nagyobb a bevonás mélysége, annál innovatívabb projectek jönnek létre. A finanszírozáshoz a hazai forrásokon kívül külső források is bevonhatóak (PHARE, a közösségi agrár-és vidékfejlesztési segélyprogram, a SAPARD, melynek forrása a FEOGA Garancia Alapja. A SAPARD-dal a Közösség 1999 januári árfolyamon számolva 870 milliárd forint támogatást nyújt 10 tagjelölt országnak 2000-2006 között. 2004. május 18 - 73 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Balázs Klára: Integrált gyümölcstermesztés az Európai Unióban OMgK 1999 Gyümölcsexportunk jelentős piaca még ma is az Európai Unió. Érdekünk, hogy a piacot megtartsuk, sőt kivitelünket a jövőben még tovább növeljük, melyre jó minőségű, integrált termék előállításával esélyünk is van. A tagság elnyeréséig nemcsak jog-, és szabványrendszerünket kell összehangolni – erre egyébként a növényegészségügy területén már

megfelelő tapasztalatokkal rendelkezünk - hanem olyan fejlesztési, támogatási és tájékoztatási rendszert is ki kell alakítani, amely versenyképessé teszi a hazai termelőt. Ehhez szükséges az is, hogy az integrált termelésre, az integrált gyümölcs előállítására vonatkozó európai irányelvek ismerete és az ezekkel harmonizáló, a hazai kutatási és fejlesztési eredmények alapján kidolgozott rendszert a termelők megismerjék, elfogadják, s mind szélesebb körben váljanak abban érdekeltté, hogy megtermelt gyümölcsük megkapja az "Integrált termék" feliratot és az ezt igazoló védjegyet. Az Európai Unió új élelmiszerszabványai már egyértelművé teszik, hogy a védjeggyel igazolt, egészséges gyümölcs az, amelynek piaca lesz, amely eladható. Ennek értelmében az integrált gyümölcstermesztés elveinek megvalósítása, széleskörű gyakorlati alkalmazása a termesztő, ezzel szoros összefüggésben a magyar

gyümölcstermesztés elemi érdeke. 2004. május 18 - 74 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kopcsay László: A minőség és az érték kapcsolata Borászati Füzetek 1999. évfolyam 1 szám 22 p Országos Mezőgazdasági Könyvtár y 4836 A cikkből megtudhatjuk, hogy a Magyarországon megrendezett borversenyeken pártatlanul, szigorúan a minőség alapján döntenek a bírák. A pontszámok alapján kialakult sorrend azonban nem tükrözi az árak hasonló sorrendjét. Ez a látszólagos ellenmondás feloldható a szerző szerint, ha a borra, mint piaci termékre tekintünk, és ezért a piaci törvényeket is figyelembe vesszük. Így a minőség fontos ugyan, de nem ez az egyetlen tényező, amely a bor árát meghatározza. Meghatározóak tehát a borversenyek, de az igazi eredményt mégis a piac értékítélete adja, ahol a külső megjelenés és az árpozicionálás mellett az értékesítési mód is meghatározó. A legdöntőbb azonban a

marketing negyedik pillére, a kommunikáció. Nemcsak a reklám, hanem minden előzetes információ, amit a vevő a termékről tud. Példaként említi a champagne-i pezsgőt, ami biztos, hogy sokkal drágább a többi pezsgőnél, de nem feltétlenül jobb.) A minőség és az érték a luxus kategóriában már teljesen elszakadhat egymástól, szélsőséges esetben egy élvezeti értékkel egyáltalán nem rendelkező bort is el lehet adni csillagászati összegekért. (Régebbi borokhoz például árveréseken is hozzá lehet jutni) A szertő szerint a piaci verseny egyre nagyobb térnyerésének ellenére is szükség van a borversenyekre, mert szakmai fórumként fontos szerepük van. Emellett a fogyasztókat is tájékoztathatná, ha kiemelkedőbb pozitiv szerepet kapna a médiában. 2004. május 18 - 75 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Gábor Judit – Juhász Anikó – Kartali János – Orbánné Nagy Mária – Stauder Márta – Szabó

Márton – Vissyné Takács Mara – Wagner Hartmut: A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar EU-érettségének piaci és kereskedelmi vonatkozásai Agrárgazdasági Tanulmányok sorozat, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, 1999. 15 szám A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtárából. A könyv 8 szerző 7 agrárterületről leírt véleményét mutatja be. Sok táblázat és ábra segíti az olvasót az adatok eligazodásában, valamint a tágabb témát felölelő fejezetek végén további ajánlott irodalmat találunk. A könyv végén angol nyelvű összefoglalást találunk Minden téma Magyarország EU-csatlakozásának mezőgazdasági következményeit, valamint a csatlakozással kapcsolatos feladatainkat tárja elénk a következő címekkel: EU-érettségünk az élelmiszergazdasági külkereskedelem területén; A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmével kapcsolatos határellenőrzések EU-érettségének

vizsgálata az egészségügyi (növény és állat) ellenőrzések vonatkozásában; Az állatszállítás EU csatlakozási költségei; A magyar élelmiszerkereskedelem EU-érettsége elérésének forrásigénye; Az EUérettség elérése a magyar élelmiszergazdaságban a SAPARD előcsatlakozási fejlesztési program segítségével; Fejlesztési igények a hazai tejvertikumban az EU-csatlakozással összefüggésben; A magyar olajnövény vertikum EU-érettségének megteremtése. 2004. május 18 - 76 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Mikulás Ildikó: Zóna-kérdés? Borászati Füzetek 1999. évfolyam 5 szám 32-35 P OrszágosMezőgazdasági Könyvtár y 4836 A cikk írásakor zárult le az acquis sreening, és a borászat témakörében Magyarország több helyen kíván időleges felmentést kérni, bizonyos közösségi jogszabály alól. (Például a sajátos tokaji palackforma. levédése) Terv volt egy önálló zóna kialakítása

Kárpát-medencei Zóna néven, ezt elvetették, és Magyarország kérelmezte, hogy a CI. zónába sorolják Ezzel kapcsolatban áttekintést olvashatunk az EU-n belüli egyes zónák elhelyezkedéséről, szemléltetésül egy térképen is feltüntetik azokat. Részletezve olvashatjuk tehát az A ; B ; CI a CI b ; CII ; CIII a ; CIII b területi elhelyezkedéséről. Kevés, de alapvető fontosságú dolog függ ezektől a besorolásoktól: A borok minőségébe való beavatkozás lehetősége, vagyis a must, illetve bor cukor / savtartalmának alakításáról. Egy táblázatban megnézhetjük az idevonatkozó adatokat, amelyekből kiderül, hogy Magyarország számára a CI. zóna biztositja a mai lehetőségeket Három dologra kell azonban figyelnünk: Szigorítanunk kell az asztali borok mustjavítására érvényes felső határt, a savtartalom kiegészítésének szabályozása nagyobb korrekciót engedélyez, és a különösen kedvezőtlen időjárás megállapítását,

amely mindig az adott tagország hatáskörébe tartozik. Egy hosszabb fejezetet szentel a szerző a mustjavításnak. Ebből megtudhatjuk, hogy a mustjavítás közvetlen befolyással van a termelési mennyiségre. A cukorral történő mustjavítás az Unióban csak azokon a területeken engedélyezett, ahol annak hagyományai vannak, vagyis ahol a répacukor e célra történő felhasználása 1970, május 8. óta jogilag engedélyezett. 2004. május 18 - 77 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Müller István: Most akkor EU-fória, EU-mánia vagy EU-fóbia? Gondolatok a magyar szőlő-és borágazat EU csatlakozásának lehetőségeiről Borászati Füzetek 1999. évfolyam 5 szám 36-37, p A magyar EU csatlakozás előtti teendőkről olvashatunk a cikkben. A gyors belépés eddigi korlátairól szól az első rész: ewó bevezetése, shengeni határellenőrzés megvalósítása, 1995-ös bővülés. A három új tagállam, mind nettó befizető és

nettó agrárimportőr, ennek ellenére igen keveset sikerült elérniük a derogációk terén. Magyarországnak tehát, aki egyedüli nettó agrárexportőr az első körösök közül és elmaradott térségként próbálja elfogadtatni magát, át kell gondolnia a jelentős mennyiségű derogációs kérelmet. Nem várhatjuk el továbbá, hogy a szőlő-és borágazat kérdését a munkaerő szabad áramlása, a shengeni határokon túl élő magyarok vagy a környezetvédelemmel szemben előnybe részesítik majd. A szerző szerint bizonyos fokig felkészültnek nevezhetjük magunkat a borászat területén. De súlyos probléma, hogy az EU, tervgazdálkodás jellegéből fakadóan adatszolgáltatásra kötelezné a gazdaságot. Ezt a magyarok részben történelmi hátterük, részben pedig mentalitásuk miatt igyekeznek elkerülni. Másik probléma, hogy jelenleg vámokkal biztosítjuk belső piacunk védelmét, azonban az EU vámszintje alacsonyabb, tehát

nyitottabbakká válunk majd a konkurencia számára. A legélesebb verseny a bort feldolgozó pezsgő-és likőrgyárak, borlepárlók területén lesz. Fontos tehát, hogy a minőségre alapozzunk, és mindenki a saját területén jól készüljön fel a csatlakozásra. 2004. május 18 - 78 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Tenk Gábor: Javuló feltételek az agrárhitelezésben Gazdálkodás, XLIII.évfolyam 2 szám 1-9 p, A cikk szerzője először a gazdasági környezetet mutatja be. Leírja, hogy a nemzetgazdaságot illetően fokozatosan javul a kép, míg az élelmiszergazdasági ágazat helyzete továbbra sem stabil, eredménye elmarad az 1990-es szinttől, a fő ágazati arányok tovább torzulnak. A következőkben kitér arra, hogy kedvező változások álltak be a bankrendszer működésében: 1997-től nőtt a bankok gazdasági szerepe, elkezdtek a középvállalkozói kör felé nyitni, megnövekedett a hosszúlejáratú vállalati

hitelállomány, ugyanakkor a vállalati szektornak nyújtott hitelek arányában a kisvállalkozói szektor aránya csökkent. Az éven túli-lejáratú tőkepótló hitel hatására javultak a mezőgazdaságban a hitelhez jutási esélyek, de ez a fedezettel nem rendelkező kis agrárvállalkozóknak nem jelent segítséget. A beindult jelzáloghitelezést biztató kezdetnek tartja, a kormányzat szerepét pedig meghatározónak. Ezt a kérdést elemzi Fontosnak tartja, hogy milyen prioritást kap az agrárium működőképességének megőrzése a magyar gazdaságban. Szorgalmazza az állami támogatások növekvő szerepét, ugyanis a hitelképesség fenntartásának egyedüli eszköze az agrárfinanszírozás költségvetésből származó támogatási rendszere. Bemutatja a két alapvető formáját Az utolsó alfejezetben az ágazat likviditásában történt pozitív változásokról olvashatunk. 1994-től a szövetkezetek nagy hányadánál ugyanis pozitiv a fenntartható

növekedési ütem-mutató, melynek eredménye a saját források bővülése, amely javítja a vállalkozás hitelképességét. A mellékelt ábrák a mezőgazdasági beruházások alakulását, az élelmiszergazdasági vállalkozásoknak nyújtott összes hitelt és az élelmiszergazdaság vállalati hiteleinek megoszlását mutatják. 2004. május 18 - 79 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Tenk Gábor: A magyar mezőgazdaság fejlesztésének finanszírozása I. Gazdálkodás, XLIII. évfolyam 4 szám 39-48 old Összefoglalásában a szerző abból indul ki, hogy sikeres EU-csatlakozás csak fejlődő agrárgazdasággal valósítható meg. Az ágazati beruházások az elmúlt 7-8 évben rendre elmaradtak az 1989-es szinttől. Ha a cél az lenne, hogy 2002-ig az ágazat teljesítménye közelítse meg a 89-es szintet, a jelenlegi eszközállományt 20 százalékkal kell növelni. Az első részben az agrárágazat lehetséges növekedési pályáiról

esik szó. Hogyan néz ki a reálisan megvalósítható agrárstratégia és melyek a mindenkori agrárpolitika alkotóelemei. A termelés növelésének feltételei részben kifejti a szerző, hogy a recesszióból való kilábalás alapfeltétele a beruházás és a bővített újratermelés. Ehhez azonban jókora összegekre van szükség. A jelenlegi eszközállomány pedig a termelés szinten tartásához is elégtelen Több és korszerűbb eszközökre van szükség. Az EU-csatlakozás miatt jelentősebb tennelésnövelés kell, mert a belépéskori volumenek adják az alapját a későbbi kvótáinknak. A cikk írója egy vizsgálatot mutat be, melyben a növelés lehetőségeit az erőforrások (eszközök) oldaláról nézték meg. Kiindulási időpont: 1989 erőforrás helyzete Az azt követő kilenc év e téren bekövetkezett változásainak hatásait az ágazat eszközellátottságának alakulására nézve vizsgálják meg. Sok táblázat segít a leírtak

értelmezésében: a magyar mezőgazdaság vagyonvesztése 1989-95. között, elmaradt fejlesztések együttes értéke, hogyan változott meg a beruházások forrásösszetétele, 1999-2002. között az ágazati bruttó termelés és GDP fajlagos értékei 5 év alatt közelítenek az 1989. évi szinthez stb Két részletes ábra: mezőgazdasági beruházások értékösszetétele források szerint folyóés 89. évi áron, beruházások reálértékének alakulása és forrás szerinti összetétele 89 Evi árakon. 2004. május 18 - 80 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Tenk Gábor: A magyar mezőgazdaság fejlesztésének finanszírozása II. Gazdálkodás, XLIII. évfolyam 5 szám 56-61p A szerzőnek a folyóirat elóző -XLIIU4.-számában közölt cikkének folytatását olvashatjuk. Bevezetőjében arra tér ki, hogy az agrárfinanszírozás állami támogatási rendszere az egyedüli jelenlegi hitelfelvételi mód. A jővőben remélhetőleg lesz

jelzálog-hitelezés (fejlesztési célú és hosszú távú) és közraktározáson alapuló hitelezés (a folyó termelés finanszírozására, rövid távú). A bankok ugyanis nem adnak hitelt tőkefedezet és garanciák nélkül. Az első pontban a finanszírozás feltételeit vázolja fel. A finanszírozások forrásai: állami támogatások, realizált jövedelem egy része. A recesszió okozója a beruházások reálértékének csökkenése és az eszközpótlás elmaradása. A második pontban a fejlesztések hiteligényét és a hitelek összetételét mutatja be. Magyarországon a mezőgazdaság évi hitelállománya a termelésben lekötött eszközérték 20 %-a (összevetésképpen ez az érték az OECD tagországokban 70 %). A hitelek 75 %-át a forgóeszköz hitelek teszik ki. Előrehaladás a hitelezés törvényi és intézményi szintjén van A mezógazdaságnak juttatandó hiteleket 5 év alatt a kétszeresére kellene növelni, a beruházási hiteleknél ennél is

nagyobb növekedést kéne elérni. Felsorolja, hogy a hitelnyújtás garanciális feltételeiben milyen változásokra van szükség. Az utolsó részben kifejti, hogy egy versenyképes mezőgazdasági ágazat kialakításának és működtetésének három tartópillére van. A bemutatott ábrák jól prezentálják a leírtakat: a mezőgazdaság összes hitelállományának várható alakulása, egységnyi eszközértékre jutó ágazati termelés-és GDP mennyisége. 2004. május 18 - 81 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Popp József: Főbb agrárgazdasági ágazataink szabályozásának EU-konform továbbfejlesztése Agrárgazdasági Tanulmányok, 2000. 10 szám A magyar agrárpiac szabályozását az Eu-éval összehasonlítva továbbra is számottevő különbségeket találunk, ugyanis alapvető eltérés van a támogatási rendszer alkalmazásában. EU-csatlakozásunk új kihívásokat jelent az agrárgazdaságban, mert a Közös Agrápolitika

(KAP) eszközeit az EU adminisztrációja számára átlátható és ellenőrizhető módon kell alkalmazni , s a KAP mellett továbbra is nemzeti hatáskörben maradnak egyes mezőgazdasági kérdések ( a földreform szabályozása, a kutatás, szaktanácsadás, a marketing stb.) A tanulmány célja, hogy a főbb ágazatok hazai és EU-szabályozását elemezve javaslatot tegyen a magyar szabályozási és támogatási rendszer EU-konform továbbfejlesztésére.A támogatások elemzéséhez az APEH, MÁK és az FVM kimutatásait vették igénybe. Nem elemezték külön a támogatások szektorális megoszlását, mert abból indultak ki, hogy ezek általában a mezőgazdasági termelést befolyásolják. 2004. május 18 - 82 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Popp József: Főbb mezőgazdasági ágazataink fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel az EU-csatlakozásra Agrárgazdasági Tanulmányok, 2000. 9 szám A magyar agrárgazdaság

strukturális alkalmazkodásában nem történt komoly elmozdulás az elmúlt években, ami elengedhetetlen az EU-csatlakozásra való sikeres felkészülés érdekében. Magyarország nem tud versenyezni az EU agrártámogatásaival, ezért mezőgazdasági költségvetésünkben kiemelt szerepe van a beruházási és fejlesztési támogatásoknak, mert hosszú távon befolyásolják agrártermelésünk versenyképességét. A szerző a mezőgazdasági fejlesztési program figyelembevételével prognosztizálja a főbb beruházások fejlesztési forrásigényét 2000-2006 között. Az előrejelzések az egyes ágazatokat érintő biológiai alapok fejlesztését, a termelő alapok beruházásait, a termelő és értékesítőszervezetek ( TÉSz-ek ) megalakulását és beruházási támogatását, valamint a műszaki - technikai fejlesztést érintik. 2004. május 18 - 83 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Buzás János: Jakovác Frigyes: Kertészeti

termékek szállítása, tárolása, csomagolása az Európai Unióban. OmgK, 1999 A hazai kertészeti termelés egyik legégetőbb gondja a megfelelő, fizetőképes piacok megszerzése, ill. megtartása Ebben nagy szerepet játszik az EU országokba irányuló exportunk, melynek piaca kínálati piac és meglehetősen erősen védve van különböző előírásokkal és pénzügyi szabályozókkal, így külső országok számára nehezen elérhető. Mégis perspektivikusan ez a termelés és értékesítés egyik fő iránya. Meg kell tehát küzdeni a felmerülő nehézségekkel. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy megismerjük a tagállamok jelenlegi helyzetét, igényeit és előírásait, amelyből a szállítás, tárolás és csomagolás volt e dolgozat témája. A kertészeti termékek szállítása igényes feladat, mivel érzékeny, sokszor gyorsan romló áruról van szó. Az irodalom bőségesen foglalkozik a szállítás logisztikai megoldásaival, a szállító

járművekkel, azok rakodásával, a szállítás során elszenvedett károsodások csökkentése érdekében kialakított új eljárásokkal. A szállítóeszköz rakterében ma már nemcsak a hőmérsékletet és a relatív páratartalmat szabályozzák, hanem egyre inkább a CO2 és az etiléntartalmat is.A tárolási technikák közül a kertészeti termékekhez szinte mindegyiket kiterjedten alkalmazzák. A hagymaféléknél, burgonyánál a szellőztetett tárolókat, a termékek zöménél azonban a hűtött tárolást veszik igénybe. Bizonyos termékcsoportban (pl alma) a CO2 tárolók terjednek el. A kertészeti termékek csomagolása igen dinamikusan fejlődik Nagy szerephez jutottak az elmúlt időszakban a környezetkímélő csomagolási módozatok. Ezért nagymértékben terjednek a természetes anyagokból készült csomagolóanyagok, mint a fa vagy a papír. Ma már a virágcseréptől kezdve a szállító rekeszekig általánossá vált a papír ill. karton

alkalmazása Bizonyos területeken pedig a többutas csomagoló- és szállítóeszközök alkalmazásának bővülése figyelhető meg. Sok esetben a terméknek hosszú utat kell megtennie a termelőtől a fogyasztóig. Fontos tehát a csomagolási módoknak azon válfajaival is foglalkozni, melyek a frissentartást tűzik ki célul. Ezek a kutatások számunkra is tanulságos eredményekkel bírnak, ahol a korszerű tárolási, szállítási és csomagolási eredményeket is figyelembe kell venni. 2004. május 18 - 84 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Bene László: Kertészeti termékek: gyümölcs, zöldség, gomba és dísznövény minőségi követelményei az Európai Unióban. OmgK 1999 Az évenként átlagosan 130 millió USD értékű kertészeti termékexportunk fő piaca az Európai Unió. Az árunak csaknem teljes mennyisége a gyümölcs- és zöldségfélékből, gombából és dísznövényekből tevődik össze. Alapvető számunkra

az EU minőségi követelményeinek és az erre vonatkozó jogi szabályozásnak az ismerete. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság közötti társulási szerződésben rögzítették, hogy Magyarország végső célja, hogy a Közösség tagja legyen. A tagság elnyeréséig a jog-, előírás- és szabványrendszerünket össze kell hangolnunk az EU megfelelő szabályozásaival, s ami nehezebb, ezeket a gyakorlatban szigorúan be is kell tartanunk. A kertészeti termékekre vonatkozó jogszabályok és szabványok jelentős részének egyeztetése már meg is történt. Az exportnál-jelentős mértékben az export gyümölcs minőségének kötelező ellenőrzése révén-már vannak az EU szabványainak alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatink és eredményeink. Hátravan még a szabványok alkalmazásának megkövetelése az importban és-ami igen nagy feladatnak tűnik-a belföldi termelésben és áruforgalomban. E kiadványban áttekintést adtunk a

nemzetközi, az EU, a nemzeti szabványokról, azok tartalmáról, alkalmazásukról, a minőségellenőrzés külföldi rendszeréről. Ismertettük az EU kertészeti termékekkel kapcsolatos, a piacszabályozásra és a termékekre vonatkozó jogszabályait. Megfogalmaztuk a szakterületen az elkövetkezendő időszakra vonatkozó legfontosabbteendőket, és a fejlesztési lehetőségeket a versenyképes hazai szerkezet kialakításához. 2004. május 18 - 85 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Udovecz Gábor-Kiss Judit-Vajda László: Az agrárgazdaság és az Európai Unió Cégvezetés, 1999. évfolyam 10 szám 111-121 p Az első rész szerzője Kiss Judit, aki írásában négy területet emel ki. Az egyik a tagság feltételezett el6nyeiről szól, amelyben szó van az exportbérről, arrtíl, hogy szélesebb körben lehessen értékesíteni a magyar agrártermékeket, mit hoz majd a tagság (lesznek-e kvóták, milyen állapotban lesz a

magyar mezőgazdaság, ki tudja-e használni az lehetőségeit). A CAP tagság milyen eredménnyel járna Magyarország számára: növelné a magyar agrárpiac 3. Országokkal szembeni védelmét, növelné a magyar áruk piaci biztonságát, a termelők részesülnének a kompenzációs kifizetésekből, ösztönözné a termelést és az exportot. Hátrányai is vannak azonban: az élelmiszerárak növekednének, nőne az infláció is és nagyobb agrárimportra szorulnánk. Fontos kérdés még, hogy kapunk-e támogatást? Az Unió felemás álláspontot vall ezen a téren. A keleti bővítés miatt nem akarja növelni amúgy is magas költségvetési kiadásait, sem pedig csökkenteni a jelenlegi tagok támogatásait. Olvashatunk a berlini csúcsrál, ahol meghatározták az EU 2000-2006-os költségvetését, 40,5 milliárd eurós szinten befagyasztották az Unió agrárkiadásait és elkülönítették a keleti bővítés csatlakozás előtti és utáni pénzügyi kereteit. Nem

született azonban döntés arról, hogy a csatlakozást megelőző,ill követő támogatásokat hogyan osszák fel az egyes kelet-közép-európai között. Az EU tehát pénzügyileg érdekelt a csatlakozás időpontjának kitolásában és egy átmeneti időszak elfogadtatásában. Felmerül továbbá a kérdés, Lesz-e piacnyitás? Az EU a elkövetkezendő években rákényszerül arra, hogy jobban megnyissa agrárpiacait a versenyképesebb külső szállítók előtt (WTO-hatás). Van azonban két módszer, amelyekkel megpróbálja elérni, hogy csak az általa kívánatosnak tartott termékek kerüljenek be a piacára. Olvashatunk még az uniós célokról is (tovább növelni az agrárexportot, enyhíteni a túltermelés gondjain, javítani a külkereskedelmi mérleg egyensúlyán, javítani a versenyképességet). A második tanulmány szerzője Vajda László, aki a tagságra való felkészülésünkről ír. 1999-2001. között kerül sor egy 3 éves jogharmonizációs

intézmény-és gazdaság fejlesztési programra az átmenet nélküli csatlakozás érdekében. Ő is megemlíti a berlini értekezletet, ahol lépéseket-tettek a világpiaci viszonyokhoz való alkalmazkodás, az agrárágazat problémáinak rendezése és a bővülésre való felkészülés érdekében. Magyarország csatlakozásának előfeltétele, hogy termékei minden tekintetben megfeleljenek az egységes piacra jutáshoz elengedhetetlen közösségi előírásoknak, valamint, hogy Magyarország alkalmazni tudja a CAP termelés-és piacszabályozás gyakorlatát. 2004. május 18 - 86 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban További tennivalóink még a következók: át kell alakítani az agrártermelők támogatási rendszerét, növelni kell a hazai agrárgazdaság versenyképességét, teljes körű gazdasági összeírást kellene megvalósítani, fejleszteni kell a humán erőforrást.stb Derogációs kérelmeinkről még folynak a tárgyalások.

Néhány az ismertebbek közül: a földszerzés korlátozása, Magyarország a belépést követően is támogathassa a mezőgazdasági beruházásokat a nemzeti költségvetésből, az állattartók kapjanak moratóriumot a telepek előírás szerinti kialakításához. stb Az utolsó részben Udovecz Gábor a várható következmérryekről ír. Magyarország természeti, földrajzi és humán adottságai kedvezőbbek az európai átlagnál. Több kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Miképp befolyásolja a csatlakozás az agrárerőforrások hasznosítási lehetőségeit? A versenyképességi képünk viszonylag jó: a termékek minősége elfogadható, a 2004. május 18 - 87 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Varga Gyula: Az Európai Unió mezőgazdaságának üzemi rendszere csatlakozási tőrekvéseink nézőpontjából Gazdálkodás, XLIIL évfolyam 4, szám 30-38. p A szerző az írását egy összefoglalással kezdi el, melyben bemutatja az

Európai Unió tagországainak mezőgazdaságában megtalálható vállalkozási formákat, majd ezeket jellemzi pár mondatban. A második részben jellemzi és definiálja az egyes mezőgazdasági üzemeket: családi mezőgazdasági üzem, főfoglalkozású üzem (ezen belül tisztán mezőgazdasági üzem és vegyes profilú üzemek) és mellékfoglalkozású üzem. Kitér a mezőgazdaságilag hasznosított terület kérdésére is. A következőkben az üzemi méretekröl olvashatunk. A kisméretű üzemeknek nagy figyelmet kell szentelni, mert méretük növelésével versenyképessé lehet őket tenni. Az Európai Unió az üzemek méret szerinti osztályozásának kritériumaként az ún. standard fedezeti hozzájárulást (SGM) használja. Ez jövedelemtermelési kapacitást jelent, s ennek megfelelően pénzértékben (ECU-ben) kerül kifejezésre. Európai mértkegység: az üzem összes SGM értékének minden egyes 1200 ECU-nyi összege. Az EU üzemstatisztikai

hálózatában szintén EME-ben fejezik ki, hogy milyen értéktől tekintik a gazdaságokat egy család megélhetéséhez szükséges életképes üzemnek. A mellékelt táblázat az országonkénti méretküszöböket mutatja be. Megismerhetjük még az életképes üzem, művelhető területnagyság vagy parcella minimális nagyságának fogalmát. A cikkhez tartozó táblák a következőket mutatják be: támogatási rendszer különbözőségei üzemméret szerint Ausztriában; üzemméret hatásai a jövedelemtermelő képesség alapján; az EU-ban érvényes üzemkategóriáknak megfelelő magyar ágazati méretek kalkulált értékei. 2004. május 18 - - 88 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A mezőgazdaság és az Európai Unió bővítése Agrár Európa IV. évfolyam 4 szám 3-11 p Országos Mezőgazdasági Könyvtár y4932 Az Agra Europe londoni hetilap Az EU gazdasága a millennium idején című tanulmányának hetedik fejezetét foglalja

össze a cikk. A különböző alpontokban a bővítés lépéseiről és az egyes mezőgazdasági ágazatokról olvashatunk. Az első alpontban az 1995-ös bővítésről leírják, hogy mindhárom akkor csatlakozott ország már a csatlakozás előtt módosította agrárpolitikáját a csatlakozás megkönnyítése érdekében. A második részben arról olvashatunk, hogy melyek azok az okok, amelyek miatt a keleti bővítés merőben más lesz, mint az előző volt. Milyen nehézségeket jelent ez az Európai Unió számára, illetve mi az EU stratégiája. A költségek tekintetében is nagyobb kiadással jár, mint azt gondolták. Az amerikai mezőgazdasági tárca (USDA) szakértőnek véleményét is megismerhetjük. A harmadik pont a belső piac bővítésére, a marha-és egyéb húsféleségekre és a tejtermelési témakörökre terjed ki. Az USDA véleménye szerint a közép- és kelet-európai országok agrárfejlődésében termelékenységi nehézségek vannak, melyeket

2006-ig javítani lehet, de ennek komoly akadályai vannak. Az ágazatok kérdésében elemzik a közép-keleteurópai helyzetet és azt, hogy a csatlakozás után mi fog megváltozni az Unión belül A negyedik alpont arra tér ki, hogy a mezőgazdasági termékárak nem okoznak áthidalhatatlan problémát a csatlakozáskor, ugyanakkor kompenzációs támogatások esetén ez már nem mondható el. Az utolsó részben megtudhatjuk, hogy a bővítésnek milyen hatása lehet az EU agrárpolitikájára, illetve azt, hogy az agrárköltségvetés terhei attól függnek, hogy hány országot vesznek fel, milyen a világpiaci árszínvonal és a kompenzációs kifizetések kiterjesztése. 2004. május 18 - 89 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Tóth Erzsébet - Varga Gyula: A mezőgazdaság üzemi rendszere a hazai és az Európai Uniós agrárpolitika tükrében Statisztikai Szemle, 2000. április 197-211p A cikk az Agrárgazdasági Kutató és Infonnatikai

Intézetben (AKII) az Integrációs Stratégia Munkacsoport (ISM) támogatásával készített tanulmány összefoglalója. Elsőként a hazai üzemi rendszer bemutatásával foglalkozik a két szerző. Leírják, hogy az egyik meghatározó probléma az üzemi koncentráció felgyorsulása, és ezáltal a sok kisméretű gazdaság tevékenységének megszűnése. Ezeket- előzetes mérlegelés utántámogatni kell, de jelenleg Magyarországon nincsenek meg a megfelelő feltételek Három megoldási lehetőséget vázolnak fel és osztályozzák a különböző méretű gazdaságokat. A mellékelt ábrán a magyar mezőgazdaság üzemi-vállalati rendszerét mutatják be. A következő szakaszban az EU üzemi rendszerét elemzik. Általános képet festenek le a mezőgazdaságról. Kiemelik, hogy a mezőgazdaságból élők száma és a mezőgazdasági üzemek száma csökken, a termelés viszont gyorsabb ütemben nő, ugyanakkor tartós különbségek figyelhetők meg az egyes

országok között az agrárgazdaság teljesítményének és az üzemi jövedelmek vonatkozásában. Négy részletes táblázattal is alátámasztják állításaikat (mezőgazdaság munkaerő-ellátottsága, az EU-tagországok átlagos üzemi területének változása, a különböző méretkategóriájú üzemek által megművelt terület átlagos változása, mezőgazdasági üzemek megoszlása jövedelemtermelő képességük nagysága szerint). Az utolsó részben elképzeléseiket, ajánlásaikat vázolják fel négy pontban, de a cikk végén hozzáteszik, hogy a tagolás szakmai felülvizsgálatra szorul. Ugyanakkor céljuk az, hogy hozzájáruljanak a kérdés szakmai megvitatásához és a közeljövőben kezdődő általános mezőgazdasági összeírás sikeréhez. 2004. május 18 - 90 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Alvincz József: Az állami támogatások alakulása a magyar élelmiszer-gazdaságban Gazdálkodás, 2000. 44 évfolyam 2

szám 1-16 p A szerző egy rövid összefoglalóban arra tér ki először, hogy az élelmiszer-gazdaság egészét szolgáló költségvetési támogatások nominálértékben 1993-1998. között több mint meghétszereződtek. A támogatások belső szerkezete 1994-től átalakult, javult a mezőgazdaság pozíciója. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a versenyszféra nagygazdaságai és kiegészítő jövedelmet biztosító kisebb gazdaságok eltérő támogatást igényelnek. Először megismerhetjük a támogatásokat: 1994. 6s1998 között a piacra jutási támogatások részaránya 27,6%-kal csökkent. A piaci támogatásokkal szemben melyek címzettjei az élelmiszeripari és külkereskedelmi cégek, nőtt az agrártermelést közvetlenül segítő támogatások súlya, illetve a mezőgazdasági termelés költségeit csökkentő támogatások 1994. óta részei a támogatási rendszernek A következő részben megtudhatjuk, hogy a különböző rendeletetéssel

fizetett pénz miként oszlott meg a mező-, hal-, vadgazdaság, erdészet élelmiszer-, dohányipar, ital, valamint az egyéb ágazatok között Nemcsak a támogatásokra, hanem az egyes adókra is kitér a cikk szerzője. Kiderül, hogy nemzetgazdasági szinten 1994-1998. között a befizetések megkétszereződtek, ugyanakkor a mezőgazdaság tekintetében csökkent az összbefizetés. Ennek okai az ÁFA visszaigénylések, melyeket egy példával magyaráz. Az ide vonatkozó táblá:at az 1994-1998 év tekintetében ismerteti a meaőgazdaságra jutó támogatásokat is elvonásokat, valamint az agrárolló egyenlegit. Az utolsó részben a támogatási rendszer továbbfejlesztésének lehetséges irányait ismerhetjük meg. 3 forma körvonalazódik: a családi gazdaság, az új típusú szövetkezeti forma (vagyis több egyéni tulajdonos önkéntes társulása) és a társasági fonna (kft, rt, stb.) Az agrárpolitika problémáit a szerző abban látja, hogy a mezőgazdasági

üzemeket egységesen kezelték, a szektorsemleges támogatások nem voltak azok. A kiegészítő jövedelmű gazdaságok támogatási rendszerét külön kellene választani a versenyszférától; erre több lehetséges módot is felsorol. A tanulmány sok táblázatot tartalmaz, melyek a különböző években megjelenő költségvetési támogatásokat,iíletve befizetéseket mutatják be. 2004. május 18 - 91 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Erdész Ferencné - Laczkó András - Popp József - Radóczné Kocsis Teréz: Főbb mezőgazdasági ágazataink fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel az EU csatlakozásra Agrárgazdasági Kutató és Információs Intézet Agrárgazdasági Tanulmányok 2000. évfolyam 9. szám A tanulmány 2003-as csatlakozással számol, így addig évi 90-110 milliárd forint szükséges a magyar agrárpotenciál lehetőségeinek kihasználásához. Ágazatokra bontva elemzi, hogy milyen teendőink vannak. A

műszaki és raktározási kapacitást fejleszteni kell, az elhasználódott eszközállomány drágítja a termelést és ahhoz, hogy versenyképessé váljunk, gazdaságosabbá kell tennünk a gépesítést. Fontos tényező továbbá a táblák méretének meghatározása, mivel a kis környezeti terhelés jelentősebb eredményeket okoz. Igaz, hogy rendelkezésre állnak versenyképes tennelést biztosító fajták, de nagyobb műtrágya-felhasználás szükséges. Ugyanakkor keresni kell a környezetbarát talajerőutánpótlási lehetőségeket Fejleszteni kell a műszaki, infrastrukturális, építési területet, valamint a közraktározási hálózatot. Érdemes figyelni azokra az újításokra, amelyek segítségével felvevőpiacot tudunk szerezni (felmerült a növényi olajok energia célú felhasználása, ezen belül jelentősebb irányvonal a biodízel gyártás). Ügyelnünk kell a megfelelö biológiai alapok (vírusmentes szaporítóanyagok) minőségének

megtartására, hogy ne veszítsük el eddigi jó hírnevünket. Kiemelt cél a termelés, termékfeldolgozás és értékesítés fejlesztése. Különösen fontos ez a gyümölcstermesztésben, ahol jó piaci lehetőséget nyújtanak a meggy, cseresznye, körte, málna, kajszi, a bogyós és héjas gyümölcsök. A szőlő és borágazat problémáját (azaz az elöregedett és kedvezőtlen helyekre telepített ültetvényeket frissíteni kell) meg kell oldani. Az állattenyésztésnél figyelni kell a kvóták és prémiumok felső határára, és úgy megvalósítani a fejlesztési lehetőségeket. Az ágazat egészére kellene egy komplex programot kidolgozni. Kiemelt figyelmet érdemel a biológiai alapok fejlesztése az állattenyésztésben is, valamint a minőségbiztosítás és márkás hús rendszerek kiépítése, a telepek rekonstrukciója. Ha a beruházások, ráfordítások elmaradnak, akkor a mai tennelési színvonal és hatékonyság konzerválódik, a versenyben

maradásunk nem lesz biztosított. 2004. május 18 - 92 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Fertő Imre: A magyar agrárkereskedelem az Európai Unióval a társulási szerződés után Közgazdasági Szemle 2000/7-8. szám 585-599- p Bevezetőjében a szerző röviden jellemzi a társulási megállapodás után hazai mezőgazdasági helyzetet: milyen hatásokkal járt a kereskedelem liberalizálása; Magyarország mezőgazdaságának belső és külső környezete alapvetően átalakult, de az EU-val folytatott agrárexport termékszerkezete egyáltalán nem. Leírja, hogy az elemzés során milyen adatbázissal dolgoztak, milyen statisztikai rendszerben, mely jelöléseket és definíciókat alkalmazták. Az első rész az EU-val folytatott agrárkereskedelemről szól általános megközelítésben. A cikk írója kiemeli, hogy a társulási szerződés nyújtotta kedvezmények nem jelentették azt, hogy az EU aránya automatikusan emelkedett

volna (akár az agrárexport, akár az agrárimport oldalon), sőt az első két év részarány növekedése után az EU részesedése a teljes magyar agrárkereskedelemből csökkenő tendenciájú lett. Az 1995-ben csatlakozott három ország szerepe némileg csökkent a magyar agrárkereskedelemben, miután csatlakoztak. Az ide kapcsolódó táblázat az EU is Magyarország közötti agrárkereskedelem arányát mutatja hazánk összes agrárkereskedehnéhez viszonyítva 1992 és 1998 között. A mai magyar agrárexport értéke a vizsgált időszakban végig meghaladta az l,l milliárd USD-t, de évről-évre ingadozik egy széles (180 millió USD-s) sávon belül. A szerző bemutatja a társulási szerződés hatásairól szóló viták tárgyát, vagyis az export-import arányának romlását, amivel a hazai termelők megpróbálják az EU-s versenytársaikkal szemben egyre kedvezőtlenebbé váló pozíciójukat alátámasztani. Elemzi, és kétségbe vonja a panasz

jogosságát. A második részben az EU-val folytatott agrárkereskedelem tagországokra való lebontásáról olvashatunk. Az agrárexport magas fokú földrajzi koncentrációja szembetűnő: a Németországba, Ausztriába és Olaszországba jutó termékexport az összes termékexport több, mint 70%-át adja. Ugyanakkor az EU-ból származó mezőgazdasági importban a három ország szintén jelentős szerepet játszik, de részesedésük jelentősen csökkent. Ennek megtudhatjuk az okait, illetve azt, hogy Hollandia második számú fő importőrünk lett. Az ide vonatkozó táblázat az 1992-1998-as időszak EU-ból származó magyar agrárimportjának megoszlását mutatja meg tagországonként. A harmadik részben az EU-s agrárkereskedelem termékcsoportonkénti lebontását ismerhetjük meg. Itt is az erős koncentráltság a jellemző Az első három termékcsoport (hús, zöldség-gyümölcs, fa és parafa) aránya 61 százalékot tesz ki. Ha ehhez hozzávesszük az élő

2004. május 18 - 93 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban állatokat, valamint az állati és növényi eredetű nyersanyagokat, akkor az EU-s agrárexportból az öt legfontosabb tennékcsoport aránya eléri a 70%-t. A cikk írója felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a gabonafélék súlya az EU-s agrárexportban alacsony, ugyanakkor a teljes agrárexportban az egyik meghatározó termékcsoport. Import oldalon más a helyzet: nincs stabil és meghatározó tennékcsoport, egyik aránya sem haladja meg a 15%-t. Struktúrája egyenletesebb és csak kevesebb termékcsoportnak van állandó piaci részesedése. Ezek a zöldség-gyümölcs, ital és az állati és növényi eredetű nyersanyag. A külkereskedelmi egyenleg az összes fontos termékcsoport esetében romlott. A következőkben az elvégzett statisztikai elemzések eredményeit mutatják be: CMS (konstans piaci részesedés) módszerrel vizsgálták a magyar exportteljesítményt. Arra a

megállapításra jutottak, hogy az export sikeressége inkább a belső tényezőktől függ. Az utolsó részben egy összegzést olvashatunk. 2004. május 18 - 94 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Gábor Judit - Wagner Hartmut: Élelmiszergazdaságunk rövid távú piaci kilátásai Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Agrárgazdasági Tanulmányok 2000. 5 szám Országos Mezőgazdasági Könyvtár C67184 A tanulmányból megtudjuk, hogy a hazai élelmiszer-termelés belfóldi értékesítése kb. egynegyedével esett vissza a 90-es években Ez a tendencia felveti az exportképes árualapok termelésének szükségességét. A szántóföldi növénytermelésben viszonylagos állandóság van a területet illetően, azonban a mezőgazdaságban mutatkozó technológiai hiányosságok az exportárualap mennyiségi és minőségi paramétereit évről-évre jelentős mértékben rontják. Ágazatokra lebontva: A zöldség- és

gyümölcsfélék jól termeszthetők Magyarországon, így versenyképes termékeknek tekinthetök, bár a kilencvenes években a termésátlagok erőteljesen ingadoztak. Nagyobb gond azonban, hogy a termő ültetvények több, mint két harmada 20 évesnél idősebb. Ennek megújítása az EU-csatlakozás miatt is sürgős lenne, mert ezen termékek értékesítését az EU-ban nem kötik kvóták, és így a jó minőségű termékek minden mennyiségben eladhatók az ottani piacon. A hússzektorban is visszaesett a belföldi fogyasztás. A sertés állomány növekedése megállt, majd 1999-ben csökkent mintegy fél millióval. A tejfogyasztás drasztikus visszaesésével a szarvasmarha-állomány is csökkent, a vágómarha kínálata stagnál. A legnagyobb vesztes a juhászat. A baromfiszektorban jelentősebb szerephez jutott a belföldi piac. A tejipar jelentős kapacitás-feleslegekkel küzd A szerzők szerint hosszú távú trend mutatja, hogy az élelmiszeripar új piacokra

és a régieken belül új felvevőszektorokra tudott szert tenni. Az utóbbi években viszont kedvezőtlen tendencia, hogy egyes régiók felé történő exportbevétel zuhanni kezdett (orosz pénzügyi válság, vagy Magyarország és a CEFTA-országok közötti vámvita miatt). Relatív stabilitás mutatkozik az olajos magvak és a takarmányok területén. Az exportban minden évben előforduló termékek közül csúcstartó volt az étkezési búza és a nyers napraforgó olaj. A tanulmány szerint az egyes régiókra vonatkozóan az EU-ba irányuló kivitelünk az elmúlt kilenc évben a teljes magyar élelmiszer-gazdasági exportnak mintegy 40-55 %-át testesítette meg. A CEFTA-országokkal növekvő tendenciát mutat külkereskedelmünk, export értékben pedig erősen csökkenő régió a FÁK országok. Prognózisok világviszonylatban: • A világ búzatermelésében növekedést várnak, amit kizárólag a vetésterület bővítésére vezetnek vissza. 2004. május 18

- 95 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban • A nyomott árszínvonal ellenére a kukorica világkereskedelmében további növekedés várható. Az EU termelésében a napraforgó kb 500000 tonnával csökkenni fag, kisebb vetésterület és a szárazság miatt. • Az európai sertéspiacon a folyamatos túlkínálat és a növekvő ár várható. • A baromfihús iránti kereslet meghaladta az összes egyéb húsféle növekedését, és bővülése tovább folytatódik. • Az EU marhahúspiacán csökken a termelés, az árszínvonal alacsony, és az exportot is hátrányosan érinti az orosz moratórium, valamint a BSE-vel kapcsolatos beviteli korlátozások. • Az EU juh- és bárányhús piacán csökkenö árak és lanyhuló kereslet mutatkozik. 2004. május 18 - 96 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kartali János: A magyar agrárkülpiacokra ható világgazdasági tényezök alakulása Agrárgazdasági

Kutató és Informatikai Intézet Agrárgazdasági Tanulmányok, 2000. 7 Szám Országos Mezőgazdasági Kőnyvtár C67292 A tanulmány célja volt összegyűjteni, megvizsgálni és elemezni mindazokat a világgazdasági tényezőket, amelyek az agrárpiacra hatnak. Ezek közül a legfontosabbak a globalizáció, a liberalizáció, a válságok, az integráció és a nemzetközi egyezmények A szerző kifejti, hogy a világkereskedelemnek a világ GDP-jéből képviselt aránya növekszik, ezzel együtt mozog a gazdaságoknak a többi gazdaság általi befolyásoltsága; külónösen igaz ez olyan kis országokra, mint Magyarország. A világgazdaság teljesítményének növekedése felgyorsult, ennek látszólag ellentmond, hogy megszaporodtak a válságjelenségek (Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia, Japán). A kelet-közép-európai országokban történt politikai és gazdasági változások korábbi, rejtett feszültségek kirobbanásához vezettek. A szerző külön elemzi az orosz

és japán recessziót. Jelentős változás zajlott le továbbá a világkereskedelem termékszerkezetében: nőtt a fejlett technológiát alkalmazó iparágak és a szellemi termékek aránya, csökkent viszont a mezőgazdaság szerepe. A liberalizáció és regionalizmus kérdéskörében fontos szerepet tölt be a GATT és utódszervezete a WTO. A GATT Uruguay-i fordulóján elért agrárpiaci liberalizációs határozatok közül a legfontosabbak: vámcsökkentés, minden nem-vámjellegű kereskedelmi akadály tilalma, a belső támogatások leépítése, exportszubvenciók erőteljes korlátozása. Ezek leginkább az EU agrárkivitelében mutatkoznak Jelentős teret nyertek továbbá az ún. „zöld dobozos", azaz megengedett marketing és egyéb közvetett támogatások A cikk szerzője szerint a magyar éIelmiszergazdasági külkereskedelemre gyakorolt hatások közül a globalizáció a legfontosabb. A kereskedelem globalizációja kedvezően hatott a magyar exportra,

de ezt a mezágazdasági termékek esetében más tényezők elnyomták (hazai termelési színvonal csökkenése, versenyképesség hiánya). Az agrárexportunkat kevésbé érintette. A szabadkereskedelmi egyezmények hatása a magyar agrárkivitelre a szerző szerint ellentmondásos. Az EU-val folytatott agrárkülkereskedelmünk export része ingadozott, míg importunk határozott növekedést mutat. A CEFTA nem éreztette Magyarországgal a regionális szabadkereskedelem előnyeit, mivel fontos magyar agrártermékek vámjait emelte meg. A GATT Uruguay-i fordulójának értelmében minimálisra csökkent a magyar exportszubvenció, amelyet nem kompenzáltak az agrármarketingre fordítható alapok. Az 2004. május 18 - 97 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban agrártámogatások feltételrendszerének célszerű átalakításával lényegesen tehermentesíthető lenne a csökkentési kötelezettség alá tartozó támogatások köre, különös

tekintettel az exporttámogatásokra. 2002. Január 1-én azonban lejárnak az exportszubvenciós korlátozásainkat részben feloldó engedmények, melyek nyomán súlyos exportvisszaesés várható, ha nem rendeződik át a támogatási rendszer. Összességében tehát megállapítható, hogy a magyar mezögazdaság és élelmiszeripar halmozottan vesztese volt a kilencvenes évtized világgazdasági, világkereskedelmi és belső gazdasági hatásainak. 2004. május 18 - 98 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kocsisné Andrásik Ágnes - Dr. Iváncsics János: A mezőgazdaság részesedése az MVA mikrohiteléből Gazdálkodás, XLIV, évfolyam 3, szám 81-86. p Összefoglalásukban a szerzők a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1992-ben bevezetésre került programjáról, az egyik legsikeresebb PHARE-programról írnak. Az eredmények: nyolc év alatt, kilenc miliárd forint több, mint tízezer kis-és

középvállalkozásnak. A mezőgazdaságnak ebből 1995-ben 22,7 %, 1998-ban 15 % jutott A mikrohitel program (MHP) lényege: esély a kezdő magyar kisvállalatoknak a hitelfelvételre. Menedzserei a Helyi Vá1lalkozói Központok (HVK), döntéshozói az általuk létrehozott Mikrohitel Bizottságok. A következőkben bemutatásra kerülnek a célok, a hitelnyújtás célja, feltételei, jellemzői. Az első részben a mezőgazdaság mikrohitel porifóliójából való részesedését vázolják. Kiderül például, hogy a megyék többségben a mezőgazdaság finanszírozása nem preferált, a programban a súlya csökken. A keleti megyék inkább preferáíják a mezőgazdaságot, mint a nyugatiak vagy déliek. Különösen Csongrád (38%), Heve (35%), Szabolcs-Szatmár-Bereg, (34%), Hajdú-Bihar (28%) és Békés (28%) megye emelkedik ki. Az utolsó alpontban a mezőgazdaság részesedését egy konkrét példán keresztül mutatják be. A Győr-Moson-Sopron Megyei Helyi

Vállalkozói Központ évente 200-250 pályázattal foglalkozik, a kérelmek 83 %-a kerül elfogadásra, ezeken beül a mezőgazdaság finanszírozása 15 %, amelynek 37 %-a növénytermesztés, 29 %-a állattenyésztés, 3 %-a erdészet és 23 %-a egyéb területre vonatkozik. A mezőgazdasági vállalatok átlagosan 650000 forintot igényeltek. A visszafizetések esetében itt jobb a statisztika, mint országos szinten: 75 % problémamentes és csak 6 % problémás. Táblázat: mikrohitelekre benyújtott pályázatok száma és a mezőgazdasági pályázatok aránya a teljes portfólíóban 1998-ban. 2004. május 18 - 99 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Felkészülés az Eu-csatlakozásra a magyar tejágazatban Európai Agrárpolitikai Tanulmányok, 2000. április, N 28 Az Európai Unió tagállamaiban a tejágazatban is egységes és minden érintett gazdaságra nézve kötelező érvényű piacszabályozás működik. A csatlakozást követően

hazánkban is ez a rendszer váltja fel az addig érvényes magyar jogrendet. A csatlakozás időpontjának közeledtével ezért egyre sürgetőbbé válik a mezőgazdaság és ezen belül a tejágazat szereplőinek felkészítése annak érdekében, hogy megismerjék az Unió szabályozását és így egyrészt teljesíteni tudják az Uniós tagsággal járó kötelezettségeket, másrészt maradéktalanul ki tudják majd használni a tagságból fakadó előnyöket. A tanulmány I. része ennek érdekében mindenekelőtt bemutatja az EU tej- és tejtermékszektorának helyzetét, valamint a tejpiac és- gazdálkodás teljes, jelenleg érvényben lévő közösségi szabályozását. A II. rész a magyarországi tejágazat helyzetének, kialakulásának, meghatározó tényezői működésének és ugyancsak az érvényes szabályozásának a bemutatását tartalmazza. Következetéseket von le az EU tagsággal kapcsolatos kihívásokról és kilátásokról. A III. rész végül

ismerteti az EU-csatlakozásra irányuló hazai felkészüléssel kapcsolatban elsősorban az államigazgatás keretében és az EU illetékes közösségi szolgálatai részéről megtett lépéseket, intézkedéseket. Az anyag olyan kiegészítő adatokat és aktuális információkat tartalmaz, amelyek a lehetőségekhez képest a legteljesebb mértékben tájékoztatják az olvasót a magyar tejágazatban az EU-tagsággal kapcsolatban várható kilátásokról. 2004. május 18 - 100 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Laczka Sándorné - Szabó Péter: A gazdaság fogalma Magyarországon és az Európai Unió mezőgazdasági statisztikájában Statisztikai Szemle, 2000. április 225-238 p A szerzők az alábbi tanulmányban az Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) eredményeit elemzik. Az első részben a gazdaság fogalmának általános, megküzelítésével foglalkoznak. Leírják, hogy a mezőgazdasági összeírások feladata az ország

mezőgazdaságáról minél pontosabb kép megadása. Ehhez elengedhetetlen az adatszolgáltatási egységek (a gazdaságok) teljes körű felkeresése. A gazdaság fogalmának meghatározásánál problémának tekintik, hogy nagyon szélesek a határok és az EU sem jelölt meg egységes határvonalat. Az alcímhez kapcsolódó ábrán az egyes EU-tagországokra jellemző átlagos gazdasági nagyságok láthatók az 1995-ös adatok alapján. A második részben az EU által 1985-ben létrehozott gazdasági tipológiáról van szó. Elmagyarázzák ennek az egységes osztályozásnak a lényegét, majd összevetik a magyar helyzettel. Kétségeiket fejezik ki affelől, hogy van-e értelme az osztályozási rendszer átvételének. A harmadik szakaszban a szerzők bemutatják az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (EUROSTAT) új módszertani kézikönyve szerinti Mezőgazdasági Számlarendszert, melynek problémája, hogy még a jelenlegi tagországok

mezőgazdasági szerkezetének megfelel, addig Közép-Európa mezőgazdasági szerkezetétől jelentősen eltér. Szó esik arról is, hogy a KSH ezt a módszertant a harrnonizációs folyamat jegyében átvette és ez milyen problémákat okozhat. Következtetésükben a cikk írói leszögezik, hogy néhány kérdést újra kell gondolni. Meg kell határozni azt a gazdasági méretet, amelyen Magyarországon szinte kizárólag saját fogyasztásra termelnek, ugyanis ezeket a mezőgazdasági számlarendszer számításaíból kihagyni nem lehet, mert az a jelenleg kimutatott kibocsátás jelentős csökkenését jelentené 2004. május 18 - 101 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Petz Rajmund - Zacher László: A mezőgazdasági társaságok törekvései, stratégiái és kilátásai Gazdálkodás, 2000. 44 évfolyam 3, szám 1-10 p A tanulmány a nemzetgazdaság gazdasági szervezeteinek körében végzett kérdőíves felmérés főbb eredményeit

ismerteti. Bevezetőjükben a szerzők leírják, hogy a mezőgazdasági társaságok helyzetüket és kilátásaikat kedvezőtlenebbül ítélik meg, mint a magyar gazdaság többi szereplője. Az agrárvállalatok kisebb hányada folytat offenzív stratégiát, mint az egyéb szektorok képviselői. Rosszak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kilátásaik és jellemző a vagyon-felélés, mint túlélési stratégia. Röviden jellemzik a felmérés lényegét és a válaszadókat: a Gazdasági Kutató Intézet (GKI) tanulmánya 1997-2000. időszak felmérésein alapul Az egyes megkérdezésekkor az agrárszférából 80-120 értékelhető válasz érkezett. A válaszadók 60-65%-a mezőgazdasági szövetkezet, 20-20%-a Rt, 10-15%-a Kft formában működik. Több, mint felük 50-250 fő között foglalkoztat, a kevesebb vagy több létszámot foglalkoztató cégek aránya megegyezik:> Tehát a vizsgált válaszminták az agrárgazdaság meghatározó részéről tartalmaznak

információt. A vállalkozói közérzet és kilátások terén a mezőgazdasági cégek leginkább pesszimisták, de a többi nemzetgazdasági ághoz képest kevésbé optimisták. Stratégiák, lehetőségek és korlátozások terén a felmérés csak a cégek növekedés-orientáítságát ragadta meg. Az expandálódó stratégiát kitűző cégek aránya számottevően és folyamatosan a nemzetgazdasági átlag alatt termelt. A vállalatok termelésének bővítését leginkább korlátozó tényezők: belföldi kereslet, rendelkezésre álló tőke, tisztességtelen verseny, állami irányítás kiszámíthatatlansága. A pénzügyi helyzetet illetően a válaszadók a nemzetgazdasági átlagnál jóval kedvezőtlenebb képről számoltak be. A súlyos tőkehiányos mezőgazdasági cégek aránya 1998. óta emelkedő tendenciát mutat A helyzet enyhítésére a forgóeszköz hitel felvételét tartják szükségesnek. Felerősödött a vagyonfelélés folyamata Az utolsó

részben azt tudhatjuk meg, mennyire hasonló/eltérő a mezőgazdasági vállaltok célrendszere a magyar gazdaság egyéb területeihez képest. Három törekvést neveztek meg: anyagi, vezetés-szervezési és modernizáciös törekvést. Leírják, mi szükséges ezek megvalósításához. A tanulmányhoz egyszer-ű, jól értelmezhető és érdekes táblázatok, illetve ábrák tartoznak. 2004. május 18 - 102 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Halmai Péter: Magyar Agrárcsatlakozás (dilemmák, lehetőségek, megoldandó feladatok) Agroman Oktatási Alapítvány, Budapest 2000 Országos Mezőgazdasági Könyvtár EU 829:14 A könyv 10 különböző szerző írásaiból áll. Számunkra a két legfontosabb a Gordos Árpád (1.) és a Szabó Sándor (3) által írt fejezetek Gordos Árpád Az Európai Unióhoz történő magyar csatlakozás átfogó kérdései, jellemzői címmel írt fejezete az elért eredményekről szól, ezek közül is

elsősorban a pozitívumokról. A tárgyalások eredményeképpen ma már a kivitel 70%-a akadálymentesen áramlik, javultak a közúti árufuvarozók szállítási lehetőségei. A kulcskérdés a hazai felkészülési stratégia, melynek jelszava az állandóság és a rugalmas kiigazítás volt. Pozitívum továbbá, hogy viszonylag kevés átmeneti mentességet kértünk, a kezdeti 100 a screening során 60-ra, majd a tárgyalások lezárására 40-re csökkent. Szabó Sándor a magyar –EU agrárkereskedelem-rendszer átalakulásáról írt. Háromféle megoldást különböztethetünk meg: 1. négynullás megoldás – 6 termék (baromfihús, sertéshús, sajt, tojás, alma, paradicsom) esetében; amikor kölcsönös, de eltérő nagyságú vámkontingenseket alkalmaznak, a vám 0%-os és tilos az exportszubvenció. 2. kétnullás megoldás – 600 termék esetében, amikor mennyiségi korlátozások nélküli vámmentesség van és lehetséges az exporttámogatás. 3.

különböző mértékű vámkedvezmények alkalmazása 2004. május 18 - 103 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Popp József: Főbb mezőgazdasági ágazataink szabályozásának EU-konform továbbfejlesztése Agrárgazdasági Kutató és Információs Intézet Agrárgazdasági Tanulmányok 2000. évfolyam 10 szám 27-44, 47-61 p A tanulmány ezen részében a növénytermesztés szabályozásáról olvashatunk, különböző ágazatokra lebontva. Elsőként a gabonaágazatban, ahol az 1994-ben bevezetett garantált áras árszabályozás lényegében változatlan keretek között folyik azóta is. Ez a szabályozás 4 csoportba sorolható: közvetlen piaci intézkedések (bel-és külpiaci szabályozás), különböző jogcímeken nyújtott tennelési támogatások, biztosítási támogatások és közvetlen termelői támogatások. A garantált árat a piacszabályozási hatóság a vetés előtt 90 nappal köteles meghirdetni. A hazai gabonapiac

szabályozásában a kilencvenes évek közepén terjedt el az EU-ban a magántárolás támogatásához hasonló konstrukció, amellyel az értékesítés szempontjából kritikus időszakban a túlkínálatot igyekeznek mérsékelni. Népszerű még a közraktározási támogatási konstrukció. A következő oldalakon a gabona külpiaci s.:abályo,:ásáról olvashatunk különös tekintettel a GA TT-WTO s,:abályokra, amelyeket táblá,:atokkal is alátámaszt a s.:erző Ha a támogatásokat vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy az ágazaton belül a legnagyobb szerepet a piacra jutási, export-földhasznosítási, földalapú és a gépvásárlási támogatások játszották. 2000-ben a magyar agrártámogatási rendszert több, a gabonaágazatot is érintő ponton megváltoztatták, amely a földalapú támogatásban és a gépberuházásokban éreztette hatását. A tanulmány kitér az EU gabonaágazati szabályozására, amely három fő körből áll: az

árszabályozásból, az ártámogatásból és a kínálatkorlátozásból (terület pihentetés). Fontos, hogy csatlakozásunk esetén az EU-s intervenciós árból kell kiindulnunk! Célszerű beruházási, illetve fejlesztési javaslatokról olvashatunk a továbbiakban, amelyek az EU csatlakozásunkat is elősegíthetik. Ipari növények esetében részletesen kifejti, melyik növény termesztése, milyen támogatásban részesült Magyarországon és az EU-ban. Kiemeli a cukrot, amelynek exportja nálunk eseti exporttámogatást kap, a cukorrépa támogatását pedig minőséghez kötik. Az EU-ban a szabályozás sajátos vonása, hogy a feldolgozott tennéket, azaz a cukrot szabályozza, nem az alapanyag termelését. A gyümölcsés zöldségtennelés számára többféle agrártennelési támogatási fonnát is biztosítottak Magyarországon, erről részletes ismertetést olvashatunk. Az EU-ban az Agenda 2000 nem terjed ki erre az ágazatra. Az EU-ban bármely szervezet vagy

magángazda szabadon 2004. május 18 - 104 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban folytathat zöldség-és gyümölcstermesztést, de csak az elismerési feltételeknek megfelelő szervezeteken keresztül részesülhetnek az EU támogatásában. Az utolsó részben a hazai szabályozás továbbfejlesztéséről olvashatunk, mit kell tennünk, hogy EU-konformmá váljunk (megfelelő termelési bázis kialakítása, központi törzsültetvények erősítése, megfelelő termelési színvonal, minőségellenőrzési rendszer kiépítése. stb 2004. május 18 - 105 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Tassy Sándor - Dr Vajda László: Az agrárgazdaság és a statisztika az Európai Uniós csatlakozás útján Statisztikai Szemle, 2000. április 248-261 p Bevezetésükben a cikk szerzői felvázolják a magyar mezőgazdaság általános jellemzőit, alakulását és szerepét. Az agrárpolitikai célokat három csoportba

osztják: koncepcionális, stratégiai és taktikai célok, és fontos elemként jelölik meg az EUcsatlakozás megfelelő előkészítését. A következő részben az agrárgazdaság területét érintő átvilágítási tárgyalásokról esik szó, melyek a csatlakozási tárgyalások folyamatának lényege. 6 csoportot különítenek el és az adott témakörökön keresztül ismertetik a magyar és az uniós álláspontot, a mentességi kérelmeket. A harmadik részben a legfontosabb dokumentumokat mutatják be. A csatlakozás előkészítésének két dokumentuma az Európai Unió Közösségi Vívmányai átvételéről szóló magyar Nemzeti Program (ANP) és a „Felzárkózás Európához" című stratégiai dokumentum. Ismertetik továbbá az 1999-ben, az EU Bizottság képviselőjének átadott, a mezőgazdaságra vonatkozó magyar álláspontot (pozíciós dokumentum). A következőkben az agrárstatisztikáról, mint az agrárpolitika fontos eszközéről

olvashatunk. Magyarország a csatlakozásig a közösségi statisztika joganyagot átveszi, a mezőgazdasági statisztika fő felelőse a KSH. Az FVM-hez tartozó statisztikai rendszerek kiépítésére és átalakítására indultak PHARE-projektek, a munka az AKII-nál létrehozott munkacsoportokra alapozva folyik. Leírják az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IACS) legfontosabb jellemzőit, részeit, a SAPARD program idevonatkozó részeit és szólnak a kötelező jellegű éves Agrárbeszámoló összeállításáról is 2004. május 18 - 106 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A bővülési folyamat http://www.okiszinfohu/eu/bovulhtml A dolgozat egy történeti éttekintés a jelenleg folyó bővítési folyamatról, egészen a kezdetektől (Európai Megállapodás, a Magyar Köztársaság csatlakozási kérelmének 1994-es benyújtása). Időrendi sorrendben következett a koppenhágai csúcstalálkozó, ahol az EU a tagság

feltételeként a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok védelmét, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, működő piacgazdaságot, valamint azt a képességet kötötték ki, hogy az ország meg tudjon birkózni az Unión belül uralkodó versenyviszonyokkal és piaci erőkkel. Feltétel volt még, hogy a csatlakozni kívánó ország legyen alkalmas a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, és ne fékezze az integráció lendületét. A következő állomás az I995-ös madridi konferencia, ahol felkérték az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg a csatlakozni kívánó országok kérelmével kapcsolatos véleményének kidolgozását. Az országokkal részletes kérdőívet töltettek ki, majd 1997-ben nyújtották át a Bizottság véleményét azokról. A vélemény a helyzet értékelésével együtt valamennyi területen kitért arra, hogy rövid-és kőzéptávon; illetve a csatlakozásig milyen feladatokat kell Magyarországnak megoldania (a

többi országhoz hasonlóan). A vélemény valamennyi területen megjelölte egyrészt a jogszabályi harmonizációt, másrészt a végrehajtást biztosító intézményfejlesztés terén szükséges tennivalókat. Részletes elemzések után a Bizottság javaslatot tett arra, hogy 5 közép-kelet-európai társult országgal 1998. elején elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások. A véleményeket és az ezek alapján kialakított javaslatokat a Bizottság az Agenda 2000-ben tette közzé. Ez a dokumentum átfogó javaslatot tett-a 2000-2006. évi a legfontosabb közösségi politikák, a strukturális politikák és a közős agrárpolitika reformjára, a pénzügyi perspektívára. Elmondták, hogy a közösségi költségvetés bevételei abszolút összegben, a befizetett plafon változatlanul tartása mellett is bővülnek. Az Agenda 2000 javaslatot tett arra, hogyan kell a csatlakozni kívánó országokat a korábbiaknál jobban támogatni felkészülésükben. 1997-ben az

Európai Parlamentben megkezdődött a tagállami véleményeket ütköztető bizottsági javaslat vitája. 1997 decemberében az Európai Tanács luxemburgi értekezlete további munkára megfelelőnek ítélte a dokumentumot, így 1998. elején megindulhattak a csatlakozási tárgyalások. 2004. május 18 - 107 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Magyarországgal 1998. március 31-én nyitották meg a tárgyalásokat, amelyek kétoldalú kormányközi konferenciák keretében folynak. Tóth Péter: Az Európai Unió közös agrárpolitikája és annak legutóbbi reformja http://www~ro-professione.hu/OZTOTHPEhtml Az első részben rövid áttekintést olvashatunk a közös agrárpolitika kialakulásáról és céljairól. Fő oka a termelők tönkremenetelének veszélye, a nyugat-európai országok mezőgazdasági importigénye és Franciaország azon törekvése, hogy piacot biztositson a termékeinek. A Római Szerződés 38 Cikke határozza meg, hogy

a CAP hatálya milyen termékkörökre terjed ki. A 39 cikk pedig a fo" célkitűzéseket határozza meg A következőkben a CAP alanyairól és piacszabályozásának fő elemeiről olvashatunk. Az alanyok tehát a kontinentális, illetve mediterrán viszonyok között előállított élelmezési célú növényi és állati termékek, valamint az elsődlegesen feldolgozott élelmiszerek döntő többsége. A CAP célkitűzéseinek finanszírozására létrehozott alap az EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciális Alap). A támogatásoknak négy sajátossága van: • A pénzügyeket teljes egészében a közös költségvetés viseli. • A támogatások automatikusan megilletik a termelőket, ha eleget tesznek az adminisztratív előírásoknak. (Meg kell említeni, hogy a támogatások ágazatonkénti aránya rendkívül egyenlőtlen, ha azt a végső kibocsátásokhoz hasonlítjuk) • A támogatás mindig valamilyen mennyiséghez kötötten

normatív. • Kiszámíthatóak; tehát nagy tennelési biztonságot nyújtanak A cikk felsorolja a piaci rendtartások legfontosabb eszközeit (külső védelem, exporttámogatások, intervenció, termelési támogatások, a feldolgozás támogatása, kompenzációs jövedelempótló támogatások, közvetett és közvetlen termeléskorlátozó intézkedések). Ezután részletesen olvashatunk az 1999-ben elfogadott CAP-- reformról. Külön lebontva a következő ágazatokra: szántóföldi termelés, tejtermelés, marha-és borjúhústermelés, borágazat, vidékfejlesztés. A cikkben véleményeket is olvashatunk a reformról. A londoni Agra Europe például hiányosnak találja a reformot. Az Egyesült Királyság agrárminisztere, Nick Brown is radikálisabb reformot szeretett volna. Az írek örültek a megnövelt tejkvótának A belgák 2004. május 18 - 108 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban elismerik a reformot bírálók

igazát. További vélemények olvashatók még a tagállamokban lévő egyes szakcsoportosulásoktól. Az utolsó részben pedig a támogatásokról és az Agenda 2000-ről ír a szerző. Összességében megállapítható, hogy a közvetlen piaci és termelői támogatások növekednek, különösen a 2000-2003-as időszakban. 2004. május 18 - 109 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A Magyar Agrárkamara véleménye a „Magyarország SAPARD terve" tervezetéhez www.agrarkamarahu/elocsat/sapard5htm Az agrártermelés felzárkóztatásához végzett előzetes száműások messze meghaladják a Brüsszel által ténylegesen biztosított pénzösszeget. A legjobban a technikai lemaradás miatt lenne szükségünk támogatásra, különben a csatlakozáskor versenyképtelenné válnak a magyar termelők. Ennek ellenére a magyar SAPARD program nem mezőgazdasági termelői beruházás centrikus. Ez kiderül, ha összehasonlítjuk a

feldolgozásra, falufejlesztésre- és felújításra, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzésére, infrastruktúrára, alternatív jövedelemszerzésre fordítható támogatásokkal, azaz 30-40 %-kal többet fordítanak ezekre, mint közvetlen mezőgazdasági célokra. Ez nem felel meg a mezőgazdasági termelők érdekeinek. A szűkös forrás felhasználásának másik elfogadhatatlan eleme a támogatási pályázatok elbírálási kritériumrendszere. Minden olyan pontozási szempont elfogadhatatlan, amely burkoltan gazdasági forma alapján különbözteti meg a termelőket. Előirányozzák a szakmailag tarthatatlan pontok eltörlését. Továbbá a SAPARD források bírálati rendszerében a civil szféra és ez által a nyilvánosság kontrollja rendkívül csekély. A Kormány által elkészített SAPARD programot pedig úgy nyújtották be Brüsszelhez, hogy azt a Magyar Agrárkamarának és a MOSZ-nak nem volt módja véleményezni. 2004. május 18

- 110 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A 2000. évi PHARE programok előkészítése www.agrarkamarahu/elocsatl/phare2htm Magyarország évente körülbelül 96 millió eurós, azaz 24 milliárd forintos támogatásban részesülhet. Ez az összeg a közösségi programokat (Tempus) és a határmenti együttműködésekre fordítható pénzeket is magába foglalja. Három fő területet érint: • Az intézményfejlesztést és a kapcsolódó beruházásokat, mely témakörben a Segélykoordinációs Intéző Bizottság illetékes a Közösségi Vívmányok Átvételét Szolgáló Nemzeti Programmal összhangban. Az Intéző Bizottság több kiemelt témakört fogalmazott meg, ahol új programokat kellene beindítani. • A gazdasági és szociális kohézió, melynek célja a területi küíönbségek megszüntetése. Az intézményi felzárkóztatás minden régióban fontos feladat, a területfejlesztési beruházásokat forráshiány miatt azonban

csak korlátozott számú régióban lehet beindítani. Ez azonban nem csorbítja a régiók egyenlőségéről szóló elvet. • Valamint találhatunk még egyéb támogatott területeket. 2004. május 18 - 111 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Szilágyi Zsolt: A mezőgazdaság támogatási rendszere az EU-ban és néhány fontosabb tagállamban http://www.omgkhu/MGUT8/mgut8tihtml A tanulmány több fejezetre bontható. Az elsőből megtudhatjuk, hogy a CAP kiadásainak összetétele a kilencvenes évekre megváltozik, egyre csökkennek a termékpiacszervezés támogatásai (pl. intervenció, exporttámogatás) és nőnek a termelési kárpótlás kiadásai. A második fejezetben több termelési ág támogatásának változásáról olvashatunk (pl. beruházások, regionális támogatások, közösségi fejlesztések, környezetvédelem, korai nyugdíjazás, erdősítés, kutatás vagy a genetikai alapok támogatása). A fenntartható

mezőgazdaság támogatására pedig minden tagországnak, így a csatlakozóknak is öt éves agrárfejlesztési programot kell készíteniük. A szerző megemlíti, hogy az EU mezőgazdasági támogatási rendszere igen bonyolult, sok a kereszttámogatási forma. A következő fejezet különleges támogatási módokról szól néhány kiemelt tagállamban, mint például Írország, Nagy-Britannia, Németország, Dánia, Hollandia, Franciaország, Portugália, Ausztria, Svédország, Finnország. Az egyes országoknál felsorolja az elvégzendő feladatokat, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, a fejlesztés fő területeit. Minden alkalmaznak országnál (állattartási, megtalálhatók higiéniai, különböző környezetvédelmi szabályozások, szabályok. amelyeket stb.) Végül megismerkedhetünk a különböző programokkal, mint kutatás, erdészet, tanácsadás, emberi erőforrás. stb A szerző összefoglalójában megállapítja, hogy az EU mezőgazdasági

alapelveiről elmondható, termelést kompenzáló és az exportot támogató szubvenciók helyett már inkább piackonform beruházásokat és a termelést struktúrálisan elősegítő intézkedéseket támogatják az EU-ban a szubszidiaritás (pótlás) és az addicionalitás (kiegészítés) elvén. 2004. május 18 - 112 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Udovecz Gábor: Mezőgazdaságunk az EU-csatlakozás tükrében Magyar Tudomány 2001. 1 szám 10-15 p “Várható versenyesélyeink 2003-ban” Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben (AKII) évek óta folytatnak vizsgálatokat az EU-csatlakozás agrárgazdasági hatásainak egzakt előrejelzésére. A cél megközelítésére egy kvázi-parciális egyensúlyi modellt dolgoztak ki, amely a korábban hivatalos megcélzott 2002. évi csatlakozás következményeit képes követniA kidolgozott modell 32 mezőgazdasági és 28 feldolgozott termék sorsának követésén keresztül

ítéli meg az egész magyar agrárgazdaság várható versenyesélyeit. A csatlakozás következményeinek modellezését többféle változatban végezték el. A változatok képzése az alábbi tényezők mentén történt: az árfelzárkózás sebessége; a jövedelemkompenzációk sorsa; a magyar felkészülés és a tárgyalások kimenetele. A modellezet eredmények bíztatóak: a mezőgazdaság még mindig, jelenlegi legyöngült állapotában is rendelkezik minőségben és kínálati árakban megnyilvánuló versenyelőnyökkel. Ezek az eszmei előnyök a csatlakozás utáni egységes piacon is jól realizálhatók lesznek. A kedvező hatások azonban csak azzal a megkerülhetetlen feltétellel várhatók, ha a felkészülési időszakot jól használjuk ki, azaz mind a szervezési és szellemi energiákat. Mind pedig az anyagi eszközöket a lemaradások csökkentésére, a hatékonyság szempontjából értelmezett gyönge pontok megerősítésére használjuk fel. A nem

célirányos felkészülésnek az agrár pénzügyi transzferek EU és Magyarország közötti alakulásának drámai következményeit is részletezi a tanulmány. A szerző feladat elé állítja az agrárpolitika készítőit és végrehajtóit: a piaci válságokat folyamatosan kezelniük kell és egyre több forrást kell áldozniuk a gazdasági hatékonyság szilárdulását hozó egyéni alkalmazkodóképesség javítására. 2004. május 18 - 113 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Guba Mária - Janovszky Zsolt - Ráki Zoltán: A magyar juhászat hatékonyság-növelési esélyei és a szabályozás EU-konform továbbfejlesztése Agrárgazdasági Tanulmányok, 2000.4 szám Az állattenyésztési ágazatok közül a juhászat helyzete Magyarországon és az Európai Unión belül is sajátos. Az alacsony hazai juhfogyasztás következtében hagyományosan devizaszerző ágazat, amelynek a gyepterületek hasznosításában , a táj

kultúraállapotban tartásában egyre növekszik a jelentősége. A tanulmány célja, hogy elhelyezve az ágazatot az agrárgazdaságban, elemezze az ágazat korábbi és jelenlegi szabályozását, bemutatva a termelésre éa az anyajuhállományra gyakorolt hatását. A tanulmány bemutatja a piac és a termelés helyzetét és színvonalát Az ágazat pozícióját döntően befolyásoló termékminőség és minőségmegóvás problémáit is feltárja, mivel ez a termelés jövőbeni helyzetének, versenyképességének mérlegelésekor fontos. Az ágazat válságos helyzete miatt részletesen áttekintik a termelési színvonal alakulását és a termékszerkezetet. Megvizsgálják az ágazat három terméke ( vágójuh, juhtej, gyapjú ) ár-és árbevétel arányainak változásait. Nem csak a magyar árakat vették figyelembe, hanem ezeket összevetették az egyes EU-országok áraival. A tanulmányban modellszámítások is találhatók, amelyeknél a termelés naturális

adataiból kiindulva közelítették a termelés költség - és jövedelemviszonyait. Modellvizsgálat segítségével megkísérelték felmérni az EU- csatlakozás várható hatását az ágazat ráfordítási-, költség- és jövedelem viszonyaira. A tanulmány az EU juhhúspiaci szabályozásának áttekintésével modellezi a szabályozásváltozás hatását, javaslatot tesz azokra az intézkedésekre, amelyek segíthetik a csatlakozás pillanatában átveendő EU szabályozáshoz való alkalmazkodást. A juhágazat versenypozíciójának mérlegeléséhez az egy anyajuhra, mint a termelőalap egységére jutó jövedelemtermelés várható változásait mutatják be. 2004. május 18 - 114 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A magyar hústermelés helyzete és az Európai Uniós csatlakozás Európai Agrárpolitikai Tanulmányok, 2000. március N27 Európai felzárkózásunkhoz nagyon fontos, hogy az indulásnál olyan pozícióban legyünk,

amely lehetővé teszi, hogy a magyar hústermelés egy meghatározott minőségi és mennyiségi mutatókat elérjen. Az átállás során nem pusztán a kvantitatív hozamok számítanak, hanem döntőek azok a szigorú kvalitatív előírások is, amelyek az EU valamennyi országában kötelező érvényűek. Túl ezen, az a gazdasági előny, ami az alacsony mezőgazdasági bérből jelentkezik, csak élőmunka vonatkozásában használható ki, hiszen a gyenge gépesítettség és műtrágya-ellátottság, a rossz szervezettség, a hitelhez való jutás nehézsége, a minőségi követelmények lazán történő kezelése megannyi olyan lényeges hátráltató tényező, amely sajnos, egyáltalán nem képes ellensúlyozni az agrárszektorban dolgozók alacsony munkabéréből adódó viszonylagos előnyt. Ez a tanulmány többek között arra kíván reflektálni, hogy a közel négy évtizede bevezetett és máig működő közösségi piaci szervezet hústermelés

vonatkozásában mit jelent a magyar gazdaságnak, milyen harmonizációs munka szükséges Magyarországon az Eu rendeletek átvételére és betartására, a közösségi piacszabályozó eszközöket hogyan lehet hazánk viszonyaira adaptálni, illetve mik azok a jelenlegi hazai ágazati sajátosságok, amelyek lényegesen eltérnek az Unióétól. A cél az, hogy a magyar húsgazdaság szereplői, a termelők, a feldolgozók, a kereskedők, de nem utolsó sorban az irányítók felkészülhessenek Magyarország EU-tagsággal kapcsolatos feladataira és kötelezettségeire. 2004. május 18 - 115 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Sass Magdolna: Agrárvámok és EU-csatlakozás Külgazdaság, XLV. évf, 2001 március Az EU-tagság Magyarország számára az agrárkereskedelem-politikában is változásokat hoz. A tanulmány a közös külső vámtarifa átvételének lehetséges hatásait vizsgálja, elsősorban a magyar mezőgazdasági

importvámok alakulása szempontjából. A cikk első felében röviden felvázolja a nemzetközi szabályozási rendszer alakulását, majd először áruosztályszinten hasonlítja össze az EU és Magyarország lekötött agrárvámjait, bevonva a vizsgálatba a cseh és lengyel vámtarifát is. Ezután termékszinten veti össze az EU és Magyarország vámjait, s ahol lehtséges, megmutatja a vámok változásának valószínűsíthető hatását a magyar behozatal alakulására. A cikk a vizsgálat során két tényezőt vesz figyelembe egy-egy termék esetében: az Eu- és a magyar lekötött vámok nagyságát és a jelenlegi legfontosabb importforrásokat és azok részesedését a behozatalban.Ennek alapján a szerző megmutatja, milyen átrendeződés várható a magyar agráimportban származó országok szerint és árösszetételben. A tanulmány egy, az Integrációs Stratégiai Munkacsoport keretében készített hosszabb elemzés rövidített változata. 2004. május

18 - 116 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Balogh Ádám: A hazai állattenyésztés versenyképessége az EU-val összehasonlítva Gazdálkodás, XLIII. évfolyam 4 szám A mezőgazdaságba megfelelő támogatás és garancia nélkül csak a nagyon szerény helyi tőke nyomulhat be. Az idegen tőkétől ezt nem is lehet elvárni, mert tulajdonosaik tisztában vannak vele, hogy tőkéjük csak akkor térül meg biztonsággal, ha a gazdaságot eladják. A Közös Agrárpolitika megváltozott feltételei között az Eu-hoz történő csatlakozásunk csalódást fog okozni a hazai állattenyésztő tásadalomnak akkor, ha jelentős pozitív egyenleget a termeléssel közvetlenül összefüggve várnak. A szerző ezen véleményét az alábbiakra alapozza: Az EU agrártámogatásainak döntő többségét korábban is azok a kultúrák élvezték (gabona, olajos magvak, fehérje takarmányok, cukor, bor tej, vágómarha, vágójuh ), melyek a termőföld

zömének hasznosítását és megóvását eredményezték, s mely tevékenységet a gazda főállásban, hivatásszerűen végzett. Nem változott az az elv, hogy az árcsökkentés ellensúlyozására elfogadott jövedelemkompenzáló támogatásokat változatlanul a felsorolt ágazatokban tevékenykedő gazdák kapják. Az EU-ban is jelentős, de a Magyarországétól azért lényegesen elmaradó arányú vágósertés és baromfi termék nem kapott és ezután sem kap jelentős támogatást. A szerző úgy látja, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos tennivalóink középpontjába azokat a feladatokat kell helyezni, amelyek a hazai termelői és fogyasztói érdekek érvényre jutását szolgálják, de úgy, hogy azok egyben az EU csatlakozási feltételeknek is megfelelnek, és lehetővé teszik a lehető legtöbb közösségi támogatás elnyerését. 2004. május 18 - 117 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Fehér István:“Tízmilliárd

kellene a zöldségágazatra” Világgazdaság, 2000. szeptember19 (Agrárgazdaság melléklet) Az elmúlt években világossá vált, hogy az agrárgazdaság európai csatlakozása legsikeresebben a zöldség-gyümölcs ágazatban történhet meg. Alátámasztja ezt az , hogy az EU ennél az ágazatnál nem korlátozza a termelést. Valamivel több mint 10 milliárd forint segítségre volna szüksége az uniós csatlakozásig a zöldség-gyümölcs ágazatnak ahhoz, hogy megőrizze hazai piacát és megfelelő módon helytállhasson a külpiacon. A cikkben Mártonffy Béla , a Magyar Zöldség-gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója részletesen ismerteti a szervezet javaslatát arról, mire fordítanák az állami pénzeket: minőségi árutermelés fejlesztése, integrált technológia bevezetése, a minőség ellenőrzés intézményrendszerének továbbfejlesztése, zóldség- és gyümölcstermesztés technológiájának korszerűsítése az intenzitás fokozásával,

ipari célú zöldség-gyümölcs termelés, ipari paradicsom termelését szabályozó rendszer kidolgozása és működtetése, kertészeti termékek piacra jutásának segítése. Az alábbi pontokat a cikk részletesen ismerteti Magyarország az EU-csatlakozás után közép-és Kelet-Európa legnagyobb zöldség-gyümölcs termelő országa lehet. A termékek fő jellemzője a jó minőség és a kíváló íz, ami a magyar zöldség-gyümölcs marketingalapját adja. A magyar zöldség-gyümölcs ágazat sikere érdekében egy időben kell a belföldi és a külföldi piacokat felépíteni. 2004. május 18 - 118 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban “Évi háromszázmilliárd forint a tét” Világgazdaság, 2000. június 6(Agrárgazdaság melléklet) Évi 300-350 milliárd forintos Eu-támogatástól eshetnek el a magyar termelők a csatlakozás után, ha a következő években nem sikerül megszüntetni az uniós és a magyar agrárárak közötti

különbséget. Amennyiben ugyanis a jelentős árdifferencia fennmarad, az Eu várhatóan nem terjeszti ki a magyar gazdálkodókra az úgynevezett kompenzációs kifizetéseket. A Magyar Agrárkamara szerint van mód arra, hogy a hazai mezőgazdasági termelői árak az antiinflációs elképzelések veszélyeztetése nélkül emelkedjenek. A magyar mezőgazdaság mai kritikus állapotának fő okozója a tartós jövedelemhiány. Az EU az eddig mesterségesen magasan tartott termelői árak fokozatos csökkentését határozta el, de a mérséklés miatti jövedelemkiesés nagy részét megkapják a termelők területi támogatásként. E szubvenciót az unió nem kívánja biztosítani a csatlakozó országoknak Magyarországon atermelői árak mesterséges leszorítása nemzetgazdasági szinten is csak rövid távú előnyöket hoz, mert egy közeli EU-s csatlakozás esetén az árkülönbség gyorsan kiegyenlítődik és egyszerre gyakorol erőteljes inflációs nyomást. A

kamara kezdeményezi, hogy a kormány négy részletben hirdesse meg a gabonaárak EU-s szintre való növelését. A sertéságazatnál támogatási hátránnyal nem kell számolni. A juhágazat évi mintegy 10 milliárd forintos közvetlen támogatásának elnyerése is függ a csatlakozás időszakára várható magyar árszint alakulásától. Ezért az ágazat ár- és szabályozási harmonizációja különösen fontos. 2004. május 18 - 119 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: Agrárhelyzet és csatlakozás Cégvezetés, 2000 jan-febr A mezőgazdaság szerepe a kelet-közép-európai országokban Az Európai Unió keleti kibővülésének egyik legkényesebb területe a mezőgazdaság,ahol a tagjelöltek és az Unió érdekei a leginkább ütköznek. Míg a csatlakozás előtt álló országok a korlátlan piacra jutásban és az EU pénzügyi forrásaiból való egyenrangú részesedésben bíznak, addig az Unió a

kibővüléstől elsősorban (agrár)értékesítési gondjainak megoldódását várja. Az EU aggodalmai A mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentőségét mutatja, hogy a kilencvenes évek másodikfelében a kelet-közép-európai országok összesített GDP-jének 7 százalékát adta a mezőgazdaság – az EU-beli 1,7 százalékkal szemben. A fentieknél több gondot okoz az Unió számára, hogy a kelet-közép-európai országokban az EU-hoz képest a mezőgazdaság lényegesen nagyobb szerepet játszik a foglalkoztatásban, a vidéki lakosság – statisztikában nem mindig nyilvántartott – megélhetésének biztosításában. Míg az Unióban a mezőgazdaság az összes munkaerő mindössze 5,1 százalékát foglalkoztatja, addig az agrárszektor a munkaerőnek csak (!) 18,4 százalékát foglalkoztatja A kelet-közép-európai országok számára az agrárkereskedelem ugyancsak sokkal fontosabb, mint az EU számára. Szlovénia, Csehország és Szlovákia kivételével a

legtöbb tagjelölt exportbevételeinek mintegy 15 százalékát az agrártermékek adják az EU 7,4 százalékos részarányával szemben. A kelet-közép-európai országokban a jövedelmek jóval nagyobb részét költik élelmiszerek vásárlására, mint az EU-ban. Míg az Unióban a jövedelmeknek csupán 18 százalékát fordítják élelmiszerekre, addig az első körös országokban 23–35, a második körös országokban pedig 35–58 százalékát. E magas részaránynak kiemelt jelentősége van Ha ugyanis a csatlakozás majd az agrárárak növekedésével, következésképpen az élelmiszerárak emelkedésével jár, s ezzel nem tartanak lépést a bérek, akkor további szociális feszültségekre, a létminimum alatt és körül élők számának emelkedésére kell számítani. A tásult tagok problémái A csatlakozni szándékozó országok EU-ba irányuló agrárexportja az Unióval kötött társulási megállapodások ellenére sem nőtt. A megállapodások

agrárfejezete értelmében a 2004. május 18 - 120 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban kelet-közép-európai országok agrártermékei vámcsökkentést, illetve növekvő kvótákat élveznek az EU agrárpiacán. A legtöbb ország azonban nem volt, illetve nincs abban a helyzetben, hogy kihasználja a nyújtott koncessziókat. Ezt a hazai mezőgazdaság válságos állapota, az elégtelen s nem versenyképes árualap, az exporttámogatási rendszer fejletlensége, illetve a nyugati országok agrárprotekcionizmusa és kvótamenedzselési gyakorlata akadályozza. 2004. május 18 - 121 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dr. Sági Ferenc: Energiahasznosítás a mezőgazdaságban: biomassza, biogáz, napenergia, geotermikus energia, alternatív növényekből nyert energia. OmgK, 2000 A Föld népességének növekedése miatt az életfenntartáshoz és az élelmiszerellátás biztosításához egyre több energiára van

szükség. A szénhidrogén-alapú és más fosszilis energiahordozók azonban drágulnak (fogynak), ezért a megújuló, alternatív energiaforrások (nap- és szélenergia, geotermikus energia, növényi és állati biomassza) fokozott igénybevétele nem halasztható. Az utóbbi két évtizedben a megújuló energiaformák befogására és hasznosítására irányuló kutató-fejlesztő tevékenység gyakorlati értékű technológiák születéséhez és ezeket alkalmazó berendezések, rendszerek kereskedelmi forgalomban való megjelenéséhez vezetett. A mezőgazdaságnak a mennyiségi és minőségi termelés fejlesztéséhez szintén jobban kell támaszkodnia a megújuló fizikai és biogén energiaforrásokra, használnia kell a megfelelő technológiákat. Közép- és Kelet-Európa ezen a területen elmaradt a Nyugattól, nehezebben tudja megvásárolni vagy megfelelő színvonalon gyártani a szükséges berendezéseket vagy elemeiket, a felzárkózást azonban az

európai integrációra való tekintettel sem odázhatja el. Magyarországon a napenergia és a geotermikus energia mellett a biomassza termelésére és hasznosításukra vannak jó adottságok. Ezért a témadokumentáció ezeknek jellemzőire, előnyeinek és hátrányainak ismertetésére, mezőgazdasági felhasználásuk területeire, módjaira és hatásaira, valamint a gazdaságosságot segítő kombinációikra fekteti a hangsúlyt, felsorolva néhány, főként az Európai Unió országaiból származó tapasztalatot is. Teszi ezt abban a reményben, hogy hozzájárulhat a korábbi években már megtett kezdeményezéseket, és első lépéseket követő továbbiak létrejöttéhez és szolgálhatja a magyar mezőgazdaság teljesítményének javulását, korszerű fejlődését. A megújuló energiaformák fokozatos alkalmazása sürgető közérdek: a lemaradás egész gazdaságunknak sokba kerülhet. 2004. május 18 - 122 - Agrárgazdaság Magyarországon és az

Európai Unióban Dr. Szilágyi Zsolt: A mezőgazdaság támogatási rendszere az Európai Unióban és néhány fontosabb tagállamban OmgK 2000 Az EU mezgazdasági támogatásának alapelveit vizsgálva megállapítható, hogy az EU a termelést kompenzáló és az exportot támogató szubvenciók helyett már inkább a piackonform beruházásokat és a termelést strukturálisan elsegít intézkedéseket támogatja a szubszidiaritás (pótlás) és az addicionalitás (kiegészítés) elvén. Ezen elvek alapján részesülnek az egyes tagországok a közösségi támogatásból, amelyhez a nemzeti, regionális és helyi agrártámogatásokat - csoportosítva és egymásra építve - igazítják. Tíz régi és újonnan csatlakozó tagország agrártámogatási rendszerét vázlatosan vizsgálva hasznos következtetések vonhatók le a hazai agrárszektor számára, annak optimális szerkezetére, hatékony beruházástámogatására, ill. regionális fejlesztésére vonatkozóan

2004. május 18 - 123 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Buday-Sántha Attila: A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió Agárpolitika-vidékpolitika, Dialóg Campus Kiadó, Budapest 2001. 337-342 p BGF KKF KÖNYVTÁR 338.B91 A könyv a magyar mezőgazdaság helyzetét mutatja be, illetve ezt az EU csatlakozás szempontjából elemzi. Témánkhoz az utolsó fejezet kapcsolódik, melynek címe: Az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyei és veszélyei. A fejezet elején arról olvashatunk, hogy nagyon fontos a későbbi támogatások elnyerése szempontjából az, milyen színvonalon is lép be a magyar mezőgazdaság az Unióba. A csatlakozás előnyeinek kihasználása ugyanis sok mindentől függ, például attól, hogy mennyire felel meg mezőgazdaságunk szervezettségi szintje az EU követelményeinek, mennyire tudnak megfelelni a különböző pályázati feltételeknek a termelők stb. A mezőgazdaság jövője szempontjából kiemelten

fontos, hogy mennyire sikerül felkészülnünk a csatlakozásig. A legfontosabb felkészülési feladatokat, három pontban foglalja össze a szerző, röviden ezek a következők: szabályozási, információs és intézményrendszer kiépítése; a termelés színvonalának illetve a versenyképesség növelése; és a tőkeellátottság javítása. A fejezet a magyar csatlakozás kritikus területeinek a rövid bemutatásával zárul. Ilyen kritikus kérdés a szabad földvásárlás, a különböző kvóták, a szétaprózott birtokszerkezet problémája i. Összegezve elmondhatjuk, hogy a magyar mezőgazdaság csatlakozásra való felkészülése egy igen hosszú folyamat, és a különböző problémák megoldása érdekében igen jelentős kompromisszumok megkötésére van szükség. 2004. május 18 - 124 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban EU-magyar agrártámogatási szintek (1. fejezet) A WTO mezőgazdaság megállapodásában tett

vállalásainak, illetve az Európai Unió és Magyarország közötti agrárkülkereskedelem további liberalizálására vonatkozó megállapodás összefüggései (5. fejezet) A WTO egyezmény hatása a magyar agrárpolitika jelenére, jövőjére és teendőire Agrárgazdasági tanulmányok, 2001, 7-28. p; 69-78 p Tanulmányukban a szerzők megvizsgálják a magyar-EU agrármegállapodás és a WTO vállalások összefüggéseit az exporttámogatások és a vámok tekintetében. Témánk szempontjából az első és az ötödik fejezetet szeretnénk kiemelni. Az első fejezetben az EU- magyar exporttámogatási szintekkel ismerkedhetünk meg. Figyelemre méltó a 27. oldalon található táblázat, mely a Magyarország és az Európai Unió agrártámogatási plafonjait hasonlítja össze 2002. január 1-jei adatok alapján Ebből a táblázatból kitűnik, hogy nem azonos az EU-ban támogatható termékkör a hazaival. Például nem támogatható nálunk, de az EU-ban igen a rizs,

repcemag, olívaolaj és a sajtfélék. Hazánkban támogatható az EU-val ellentétben élőjuh és a juhhús. Az ötödik fejezetben a WTO mezőgazdasági megállapodásában tett vállalásaink illetve az EU és Magyarország közötti agrárkülkereskedelem további liberalizálására vonatkozó megállapodás összefüggéseiről olvashatunk. Az EU 2000. év első felében új megállapodásokat kötött a közép- és kelet-európai országokkal az agrárkereskedelem további liberalizációjáról. Az új megállapodás négy listába foglalja az érintett mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket: • Kétnullás lista • Négynullás lista vagy más szóval előcsatlakozási lista • Klasszikus lista • Feldolgozott termékek listája A könyv végén angol nyelvi összefoglalót is találhatunk, mely még színesebbé teszi ezt a kiadványt. 2004. május 18 - 125 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Estók Ferenc: A

magyar agrárgazdaság EU-csatlakozásának dilemmái BGF KKF Könyvtára, 2001. (D/7433) A szakdolgozat bevezetésében olvashatjuk, hogy az EU-csatlakozás megvalósulásában kulcsszerepet játszik a mezőgazdaság, azaz hogyan tudunk majd a közös agrárpolitikába beilleszkedni. Ennek megfelelően a dolgozat célja az, hogy áttekintse a magyar és az uniós agrárstruktúrát illetve agrártámogatási rendszert. Így könnyebben lehet majd látni a kettő közötti különbségeket. A dolgozat első részében a CAP támogatási rendszerét vázolja fel a hallgató. Külön tárgyalja a Magyarországra érkező jelenlegi támogatásokat is, illetve összehasonlítja az exporttámogatási rendszereket is. A második részben a vidékfejlesztéssel foglalkozik, részletesen felsorolja azokat a területeket, melyeket támogatni akarnak (fiatal gazdák, kedvezőtlen adottságú területek, beruházások támogatása stb.) Ezután kitér a különböző fejlesztési feladatokra,

ilyen például a pályázati rendszer fejlesztése. Röviden megemlíti a finanszírozási rendszert, illetve bemutatja a különböző ellenőrzési szerveket. A dolgozat végén a SAPARD programmal foglalkozik, milyen forrásai vannak, kik pályázhatnak, és nekik milyen pályázati feltételeknek kell megfelelni. 2004. május 18 - 126 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Rácz Péter: EU-csatlakozásunk aktuális kérdései az agrárgazdaság terén BGF, KKF Könyvtára, 2001. (D/7181) A dolgozat első fő része a mezőgazdasági szerkezettel foglalkozik, a tulajdoni, gazdálkodási valamint a foglalkoztatási viszonyok 1990 és 1999 közötti változását mutatja be. A hazai birtokszerkezetet az Unió tagállamaiban megvalósult viszonyokhoz hasonlítja, ebből a jövőre nézve számos, igen hasznos tapasztalatot nyerhet hazánk. A másik fő rész az agrárfinanszírozási rendszerrel foglalkozik. Magyarországon ezt a rendszert fejleszteni kell,

ezért hoz itt is uniós mintákat, a német, olasz illetve angol modellt mutatja be. A magyar és az EU agrárszabályozási rendszer közötti különbségek felvázolása után azt tárgyalja részletesen, hogyan lehet ezt a rendszert EU konformmá továbbfejleszteni. A kérdéskört külön termékekre lebontva vizsgálja. A dolgozat lezárásának egyik fő gondolata, hogy „a mezőgazdaság a következő évtizedekben is jelentős, de nem döntő szerepet fog játszani”. Az EU csatlakozás sikeres megvalósításához a birtokstruktúránkat illetve a hazai ágazati szabályozási és támogatási rendszert közelíteni kell az EU tagállamok gyakorlatához, és egy jól működő agrárfinanszírozási rendszert kell kiépítenünk. 2004. május 18 - 127 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió Engem is érint, A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, 2001. A külügyminisztérium a Phare program

keretében egy népszerű kiadványt jelentet meg „Engem is érint” címmel. Ez a sorozat az Európai Unió megismeréséhez nyújt segítséget A témák között megtalálható „A magyar mezőgazdaság és az EU”, melyet 2001-ben bővített kiadásban ismét kiadtak. 5 fejezetből áll, az első részben általános ismertetőt olvashatunk a magyar mezőgazdaság helyzetéről az EU csatlakozás tükrében. Az írás felhívja a figyelmet, hogy Magyarországnak komoly problémákkal kell megküzdenie, hogy a mezőgazdaságunk versenyképes legyen az Európai Unióval szemben. A második részben a magyar-EU agrárkapcsolatokról olvashatunk, ezen belül a csatlakozási tárgyalások megindításáról és az EU segélyekről, mint PHARE és SAPARD program. A harmadik fejezetben az EU közös agrárpolitikáját (KAP) ismerhetjük meg, ezen belül kialakulását, célkitűzéseit és szabályozási- és végrehajtási rendszerét. A negyedik fejezet egy nagyon izgalmas témát

tárgyal, az EU-csatlakozásunk várható hatását. A kiadvány szerint a KAP gyors és teljes körű átvétele a nehézségek ellenére is a legkedvezőbb agrárgazdaságunk számára. Az ötödik fejezetből megtudhatjuk, hogy még sok feladat vár ránk a felkészülési időszakban, mint például intézményfejlesztés, jogharmonizáció, gazdaságfejlesztés és a termelői szféra felkészülése. Végezetül úgy gondoljuk, hogy érdemes ezt a sorozatot áttanulmányozni (nem csak az agrár füzeteket), hiszen különböző témákban gyors áttekintést kaphatunk az aktuális fejleményekről és helyzetről. 2004. május 18 - 128 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A hazai birtokszerkezet az EU tükrében Az Európai Unió Agrárgazdaság, 2001. VI évfolyam 3 szám, 10-12 p A cikk a Magyar Tudomány 2001. 1 számában megjelent Szűcs István: „A magyarországi agrárbirtok-szerkezet” című tanulmány alapján készült. A szerző egy

igen aktuális kérdéssel a helyes földbirtok-politikával foglalkozik. Magyarországon a helyzet még nem rendezett sok probléma vár megoldásra. A birtok méret elaprózódása és a területek széttagoltsága a jövedelmezőséget kérdőjelezi meg. A kárpótlással földhöz jutottak nagy része nem rendelkezik sem a gazdálkodáshoz szükséges ismeretekkel, sem a megfelelő eszközökkel és nem ritkán nagy távolságokkal is meg kell küzdeniük. A fentiekből is kitűnik, hogy ezen a területen még sok a tennivaló A szerző a következőkben az Európai Unió birtokszerkezetére is kitér, melyből megtudhatjuk, hogy az Unió agrárpolitikája egyértelműen a regionalitás felé halad. Cél a helyi közösségek minél sokoldalúbb gazdasági tevékenységének elősegítése, a fenntartható fejlődés biztosítása, a környezetet kevésbé terhelő technológiák alkalmazása és a mezőgazdasági területek alternatív hasznosításának kidolgozása. A családi

vállalkozások nehezen veszik fel a versenyt a nagyüzemekkel, de az intenzív kertészeti kultúráknál (szamóca, gyógynövény) jóval kisebb földterületű gazdaság is megőrizheti életképességét. Hazánkban várhatóan a családi gazdaságok fogják a termelés gerincét képezni, de a nagyobb családi vállalkozások és az üzemi méretekkel rendelkező gazdálkodás lesz a meghatározó. 2004. május 18 - 129 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Hazánk mezőgazdasága és az európai uniós csatlakozás Az Európai Unió agrárgazdasága, 2001. VI évfolyam 3 szám, 12-14 p A cikk a Magyar Tudomány 2001. 1 számában megjelent Udovecz Gábor: „Mezőgazdaságunk az EU-csatlakozás tükrében” című tanulmánya alapján készült. A szerző a cikket négy részre osztotta fel, az első részben hazánk mezőgazdaságának aktuális helyzetét világítja meg. A helyzet nem túl rózsás, hiszen agrárgazdaságunkat tőkehiány,

alacsony támogatási szint, a hazai fogyasztás csökkenése és a csekély jövedelmezőség jellemzi. Ez mellett csökkentek a termésátlagok és a versenyképesség is elmarad az Európai Unióétól. A cikk második felében a jövedelemhiány okait elemzi az író, melyből kettőt emelnék ki: a birtokstruktúra megváltozása és a nem megfelelően kialakított támogatáspolitika. A harmadik részből megtudhatjuk, hogy az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet szakemberei a csatlakozás körülményeit és várható hatását foglalták össze egy olyan modellben, mely három fő tényező figyelembevételével készült: árfelzárkózás sebessége, jövedelemkompenzáció, magyar felzárkózás és a tárgyalások témaköre. A negyedik fejezetben a szerző úgy vélekedik, hogy a kisebb volumenű, de sokszínű termeléssel, magas feldolgozottsági szintű termékekkel és rugalmasan változtatható termelési struktúrával célszerű megjelennünk a nyugati

piacon. A csatlakozás időpontjának eléréséig fő feladata az országnak a piaci válságok kezelése, a jövedelem-kiegészítés, a szakmai munka segítése, a versenyképesség javítása, az állami támogatások növelése. 2004. május 18 - 130 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Martinovich László: Kiépül Magyarországon Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer Az Európai Unió agrárgazdasága, 2001. VI évfolyam 11-12 szám, 22-26p A cikk első részében a szerző azzal foglalkozik, hogy milyen közvetlen agrártámogatások léteznek az EU-ban, felsorolja azon növényféléket, melyek a közös agrártámogatási rendszerbe tartoznak. Hazánk, EU csatlakozása esetén jelentősen részesülhetne ezen támogatásokból, hiszen a támogatható szántóföldi növények aránya nálunk magasabb mint az EU átlag. A szerző több ábrát és diagrammot is használ, melyek kiegészítik, illetve magyarázzák a cikkben

leírtakat. A második részben a különböző támogatásokról és azok ellenőrzéséről olvashatunk. Ennek az ellenőrzési rendszernek a kiépítésére azért van szükség, mert szigorú EU előírások szabályozzák a közösségi agrártámogatásokat kezelő, illetve az azokat szétosztó intézmények működését. A támogatások kifizetésének a jogosságát is ellenőrizni kell, ezért hozták létre az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert. Az ellenőrzés megvalósításához teljes körű adatszolgáltatásra van szükség, természetesen a magyar termelőknek ezt is vállalniuk kell az EU-hoz való csatlakozás után. A szerző a hazai földalapú támogatási rendszert illetve ennek az ellenőrzését említi meg példaként, hiszen ennek néhány eleme már megfelel az EU előírásoknak. A cikk végén található rövid összegzésben Martinovich újra kihangsúlyozza, hogy a támogatásokhoz csak akkor juthatunk hozzá, ha a szigorú EU

előírásoknak mind az intézményes ellenőrzési rendszer mind a magyar termelők megfelelnek. 2004. május 18 - 131 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: Finanszírozható-e Európai Uniós forrásból a magyar mezőgazdaság? Beszélő, 2001. április, 50-52 p Kiss Judit, a szerző átfogó képet ad mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetéről és információkat kaphatunk jövőjéről is Európai Uniós csatlakozásunk után. A magyar mezőgazdaság jelenleg sokkal rosszabb helyzetben van, mint a rendszerváltást megelőzően. Számos problémával kell szembenézniük, mint termelési, értékesítési, foglalkoztatási, jövedelmezőségi és nem utolsó sorban finanszírozási válság. Nagyon alacsony az ágazat jövedelmezősége, nem képződnek olyan jövedelmek, melyek az biztosítanák a szektor önfinanszírozó képességét. A mezőgazdasági beruházások is drasztikusan csökkentek, a jelenlegi beruházások mindössze 3%-a

irányul ebbe az ágazatba. Fentiekből világosan kitűnik, hogy a mezőgazdaság saját erejéből nem képes kilábalni a válságból. A belső támogatások sem tudják megoldani a jelenlegi helyzetet, mivel a közvetlen költségvetési támogatások hatékonysága erősen megkérdőjelezhető. A banki támogatás sem jöhet szóba, ismerve a magas kamatokat és az ágazat alacsony jövedelmezőségét. A bankok nem vállalják a kihelyezés kockázatát, és nem akarnak a termelők többségének kedvező hitelt nyújtani. Jelenleg az egyetlen megoldásnak, a külső támogatások megszerzése tűnhet. Vajon reménykedhetünk abban, hogy az Európai Unió lesz az, aki megfinanszírozza a magyar mezőgazdaságot? Erre sajnos még nem kaphatjuk meg a konkrét választ. A 2. számú táblázatból kitűnik, hogy az EU a csatlakozásunk előtt évente összesen 210-260 millió euróval támogatja hazánkat, mely közel sem azt jelenti, hogy ez elégséges lenne az ágazat

felzárkóztatásához. Csatlakozásunk után sem számíthatunk rá, hogy az EU megoldja problémáinkat, hiszen az ígért támogatások összege évről-évre folyamatosan csökken. Fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy mezőgazdaságunk komoly válságban van és kölcsönös összefogásra lenne szükség, hogy megoldjuk akár külső segítséggel is a mezőgazdaság helyzetét. 2004. május 18 - 132 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Juhász Pál: Mezőgazdaságunk és az Európai Uniós kihívás Beszélő, 2001. április, 64-69 p Juhász Pál 4 részben épített fel írását. Az első részben a nyolcvanas évek agrárius öncsalásáról ír. Véleménye szerint hazánkban mesterségesen biztosították a termelést, mely szerint a mezőgazdaság dolga csak annyi, hogy minél többet termeljen elfogadható minőségben, és ha ez a termés nem kell a piacnak az a világ gonoszsága és a politika ostobasága miatt van. A mesterségesen

fenntartott kereskedelem akadályozta az értékek átrendeződését, nem haladtunk a korral. A második részben a kilencvenes évekről olvashatunk, amikor is a piac kényszerű és természetes liberalizációja, az életszínvonal-visszaesés miatti fogyasztásszűkülés, a volt szocialista országok keresletének csökkenése és átrendeződése volt a jellemző. Juhász Pál arról ír, hogy az 1994-ben a földtörvény kiskapukat hagyott, mely káros volt a mezőgazdaságunkra, mivel a gazdaságok zömében sem a távlatos beruházásoknak, sem az igényes vetésforgónak nem alakultak ki a feltételei, így nem tudott kialakulni a felelős tájgazdálkodás sem. A harmadik részben az agrárius szorongásairól olvashatunk, miszerint az EU agrárpiaci szabályozó és szervezeti rendszere olyan élelmiszer-biztonsági, átláthatósági, minőségi és kooperációs igényeket támaszt, amelynek a nálunk kistermelőnek tekintett gazdálkodói kör jelentős része nem

biztos, hogy meg tud felelni. De megszűnés fenyegeti sok kis feldolgozónkat – elsősorban sertés- és baromfi-vágóhelyeket, néhány tejfeldolgozót is. Végezetül megtudhatjuk, hogy a csatlakozásunk az Unióhoz elkerülhetetlenül kulturális és piaci sokkokat hoz magával, mégis a csatlakozás várható hozadéka agrártermelőink számára is egyértelműen pozitív. 2004. május 18 - 133 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere Akadémiai Kiadó, 2002 A könyv a legfrissebb statisztikai adatok és kutatási eredmények alapján tárja fel az exportorientált magyar mezőgazdaság világgazdasági környezetét. Bemutatja a világ mezőgazdaságában, az agrárpiacokon, a világ agrárkereskedelmében, a Világkereskedelmi Szervezetben, az Európai Unió és az USA, valamint a környező országok agrárpolitikáiban és agrárgazdaságaiban végbemenő azon változásokat,

amelyekhez a kicsi és nyitott magyar gazdaságnak alkalmazkodnia kell. A könyv kiemelten foglalkozik a magyar EU-csatlakozás agrárvonatkozásaival. 2004. május 18 - 134 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Magyar vágyak HVG, 2002. február 09 10 oldal A HVG a hazai vezető gazdasági lapok egyike, mely hetente jelenik meg és mind a hazai mind a világgazdasági aktualitások bemutatásával illetve azok elemzésével foglalkozik. A cikk az Eu-csatlakozással együtt járó agrártámogatásokat tárgyalja. Az EU javaslata szerint a közvetlen kifizetéseknek mindössze 25%-át kapnák meg a magyar agrártermelők. Ez körülbelül egymilliárd euró veszteséget jelentene. Az 1999-ben elfogadott uniós költségvetés egyáltalán nem ígért az új tagoknak közvetlen agrártámogatást, ehhez képest tehát előrelépést jelent a jelenlegi ajánlat. A magyar fél nemcsak a kisebb támogatási összeget kifogásolja, hanem a hazai gazdálkodók nem

egyenlő elbírálását is. A hazai szakemberek amellett érvelnek, hogy egyenlő mértékű támogatásban kell részesíteni mind a magyar mind a jelenlegi eu-s gazdákat. A versenyfeltételek egyenlővé tételéhez a támogatások 50%-os kifizetése sem lenne elegendő. A cikk kitér a vidékfejlesztési támogatásokra is. A magyar fél szerint ezeket a kifizetéseket nem a kapacitásnövelő, hanem a hatékonyságjavító beruházásokra kellene fordítani. Fontos kérdés hogy az EU-szabványok átvétele mikor lesz kötelező a magyar gazdák számára, hiszen ez igen jelentős költséget jelent a számukra. 2004. május 18 - 135 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Hungary East Europe, 2002. február, 23-26 p Az idegen nyelvű publikációk közül az angol nyelvű Agra Food East Europe kiadványt szeretnénk megemlíteni, melyet a londoni székhellyel rendelkező 2002 Agra Europa Kft. jelentet meg havonta A csatlakozásra váró kelet-közép

európai országok helyzetét tekinti át, abból a szempontból elemzi őket, hogyan állnak azok az agrárcsatlakozási előkészületek terén. Minden országról külön-külön készül egy rövid beszámoló, amely a felkészülésben történt előrelépéseket illetve aktualitásokat tekinti át. A kiadvány elején egy általános összefoglalót olvashatunk, mely beszámol az EU és a jelölt országok között folyó csatlakozási tárgyalások aktuális történéseiről, eredményeiről, és a felvetődő problémákról. Az előbb leírtaknak megfelelően Magyarországról is találhatunk egy négyoldalas áttekintést. A februári szám részletesen foglalkozik azzal, hogy mekkora támogatást szán az Európai Unió a csatlakozásra váró országok mezőgazdasága számára. A cikkben a szerző a konkrét támogatási összegeket is megemlíti, illetve felvázolja azok tervezett alakulását 2006ig. Ezt követően a magyar mezőgazdaság helyzetét elemzi számadatok

segítségével, táblázatban hasonlítja össze a 2000-es, illetve a 2001-es termelési értékeket. Egyes mezőgazdasági ágazatokkal kiemelten foglalkozik: a tejtermelés, a baromfitenyésztés, a biogazdálkodás aktuális helyzetét illetve problémáit mutatja be. Az áttekintés végén a szerző megemlíti, hogy a mezőgazdasági minisztérium az eredetet és a minőséget igazoló bizonyítványok kiállítására vonatkozóan új szabályokat kíván életbe léptetni a fogyasztók védelmének érdekében. 2004. május 18 - 136 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Van még teendő a csatlakozásig II. Magyar Mezőgazdaság, LVII. évfolyam, 2002/44 p 6-7 A második rész a további előrelépések szükségességét és azok megoldási útvonalait vázolja. Tisztázni kell a Kifizető Ügynökségek feladatait, így az Agrár Intervenciós Központot is fel kell készíteni az akkreditációra; az azonosító rendszeren tovább kell dolgozni;

az Igazgatási-Irányítási Egységes Rendszert (IIER) létre kell hozni a csatlakozásig. Több o1yan területet említ meg, amit fejleszteni kell: az Agrár Intervenciós Központ és a Földművelésügyi Minisztérium között fel kell osztani a feladatokat, a terméktanácsok szerepét erősíteni kell, intervenciós raktárakat és központokat kell létrehozni. Eddig jelentős előrelépések történtek a gyümölcs- és zöldségszektor harmonizálásában. Aggodalmakat fogalmaz meg a SAPARD Iroda akkreditációjával kapcsolatban, valamint az elaprózódott birtokok miatt a vidékfejlesztési stratégia nehézségeit is megemlíti. Az élelmiszer - egészségügy területén további pénzügyi forrásokat kell biztosítani, az állategészségügyi határellenőrzési pontokat fejleszteni kell, fel kell készülni a növényútlevelek kiadására. Összességében az állategészségügy és élelmiszerbiztonság területén az adminisztratív kapacitások fejlesztésére

kell törekedni, valamint az üzemek modernizálására, EU – konformmá tételére. 2004. május 18 - 137 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Rácz Margit: A brüsszeli javaslat Cégvezetés, X. évfolyam, 2002/4 p 106-108 A cikk a 2002. január 30-án közreadott finanszírozási javaslat két neuralgikus pontját, nevezetesen a közvetlen finanszírozást és a strukturális alapokból lehívható összegeket elemzi. Az ajánlat legsérelmezhetőbb pontja az a 10 éves időtáv, amely lejártával jutna csak hozzá az újonnan csatlakozó tíz ország a közvetlen támogatások egészéhez, valamint az alapokból történő lehívás is különbözik az EU-s tagországokétól. Nem zárja ki a tagjelölteket a közvetlen támogatásokból, csupán kisebb összeget ajánl fel nekik a csatlakozás időpontjában. Az EU a vidékfejlesztésre helyezi a hangsúlyt, amelyből azonban nem fmanszírozható a mezőgazdaság modernizálása. Említést tesz a

Párizs és Berlin között zajló vitákról, az agrártámogatás ügyében. Felveti az EU 2005-ös bővítését, amely azonban finanszírozási problémákat hozhat a felszínre a 2007-től kezdődő új költségvetési év miatt. A szerző a brüsszeli javaslatot csupán kiindulópontnak tartja, felvázolja a változtatás lehetőségeit, amelyet elsősorban a 10 év lerövidítésével lehetne elérni, valamint a kompenzálás érdekében ennek megfelelő igényeket kellene támasztanunk. Táblázat: Az EU 2004-2006 között megvalósuló kibővülésének pénzügyi háttere 2004. május 18 - 138 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Nagy Frigyes: Lépni kell ha nyerni akarunk - Gondolatok az EU élelmiszergazdaságáról Gazdálkodás, XLVI. Évfolyam, 2002/1 p 8-16 A cikk kritikát fogalmaz meg a mesterségesen magasan tartott EU-s mezőgazdasági árakkal szemben, hiszen ez jelenti a versenyképesség legnagyobb korlátját. Kitér a csatlakozás

nehézségeire és problémáira is, felszólít az EU intézményeinek fejlesztésére és figyelmeztet a bővítés okozta változásokra. Kiemelt témaként kezeli az állategészségügyi kérdéseket. Az ország csatlakozását agrárszemszögből közelíti meg: az EU számára fontos a fejlettnek mondható magyar agrárium csatlakozása, hiszen az Unió egyre kevesebb pénzt kíván fordítani a mezőgazdaság támogatására. A magyar mezőgazdaság legfőbb célja a csatlakozással a védett belső piachoz történő csatlakozás, amely középtávon kitűnő megoldásnak bizonyulhat. A cikk megemlíti azokat a területeket, amelyeket szükséges fejleszteni: át kell venni az agrárrendtartást, amely stabilizálhatná a termelési ár- és piacviszonyokat. A cikk írója szerint az állattenyésztésre nagy hangsúlyt kell fektetni, valamint azt is tudatosítani kell a magyar exportőrökben, hogy az ártámogatás is meg fog szűnni. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a

belső piacra, szembe kell nézni olyan veszélyekkel is, mint például a begyűrűző magas árak. Szükség van a versenyképesség fokozására, a tudományos kutatások ösztönzésére és fejlesztésére, a fogyasztóvédelem kihangsúlyozására valamint az oktatásképzés fokozására. 2004. május 18 - 139 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: Az agrárgazdaság uniós tagságra való felkészülésének legfőbb feladatai és területei Európa 2002, IV. évfolyam, 2003/1 p 49-62 Azokat a feladatokat részletezi, amelyekben a csatlakozásig további előrelépéseket kell elérni, mint például az intézményfejlesztés, az export - import engedélyeztetés, a növényés állategészségügyi szabályozás, a statisztikai és információs rendszer kiépítése a programok koordinálásához, valamint a gazdaságfejlesztés területe. Részletesen beszámol az EMOGA Garancia és Orientációs részlegének kifizetési

rendszereiről, annak működéséről, intézkedéseiről, az IIER bevezetéséről. Az intézmények közötti munkamegosztás szükségességét említi meg, valamint a minőségpolitika és az ökológiai gazdálkodás erősítésének fontosságát. A vidékfejlesztés tekintetében kitér ennek legfőbb céljaira, az agrár-környezetvédelem fontosságára, és a kistérségi vidékfejlesztési program működtetéséhez szükséges intézményekre. Az állat- és növényegészségügy területén kitér például az állatvédelemre, a zoo-technikára, a növényvédőszerek engedélyeztetésére, felhasználására és forgalmazására. Táblázatok: Az agrárgazdasági jogharmonizáció és intézményfejlesztés tervezett költségei 2002-ben és 2003-ban A közösségi vívmányok átvételéhez kapcsolódó agrárgazdasági fejlesztések tervezett összes ráfordítása A horizontális intézkedések költségei és forrásai A termékpálya-intézkedések költségei

és forrásai A vidékfejlesztési intézkedések költségei és forrásai A növény- és állategészségügyi intézkedések költségei és forrásai 2004. május 18 - 140 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Radóczné Kocsis Terézia: A mezőgazdaság- uniós szemüveggel I. - A vincellérek és a borpiac Élet és Tudomány, LVIII. évfolyam, 2003/10 p 301-303, 309 Az EU bortermelőinek helyzete is romlott az elmúlt években; háttérbe szorult a feltörekvő „bornemzetek" - mint például Dél-Afrika, USA, Chile és Argentína - mögött. Ezekben az országokban a szőlőtermesztésre sokkal megfelelőbb klíma áll rendelkezésre, és sokkal olcsóbban is tudnak bort előállítani. A magyar bor helyzete még rosszabb, a világtermelés csupán 1,5% -át teszik ki a magyar borok, mig az exportnak csupán 0,5%-át. A hazai bortermelés elsősorban exportra készül, amelynek aránya 30% körüliről 20%-ra esett vissza. Ennek legfőbb oka

az exporttámogatások csökkentése volt. Borimportunk elsősorban választékbővitő. Az EU borpiaci szabályozásának elsődleges célja az ágazat hatékonyságának javítása, a minőségpolitika és termelési potenciál piacukhoz való igazítása. A szőlőtelepítési tilalom Magyarországon nagy visszhangot keltett: nem célunk a szőlő termőterületének lényeges növelése, de szeretnék megtartani a szőlőtelepítés lehetőségét, amely jelenleg csak az újratelepitési jogok alapján lehetséges. A szőlő- és borágazat szarosan kapcsolódik a vidékfejlesztési politikához is. 2004. május 18 - 141 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés: Budapest, 2002. p 266-282 A könyv tizenegyedik fejezete foglalkozik a közös mezőgazdasági és a közös halászati politikákkal. A Római Szerződés csak a közös mezőgazdasági politika céijait fektette le, a KAP

konkrét kidolgazása hosszabb időt vett igénybe; pontos működési feltételeit csak az EGK megalakulását követően alakították ki. Az 1962-től működő KAP közösségi szinten folytatott támogatáspolitikaként jött létre, elérte a Római Szerződésben kitűzött célokat, ugyanakkor egyre komolyabb problémákkal kellett szembenézni. Ez vezetett el a KAP 1992-es, McSherry-retármjához, amelynek céljai közé tartozott a közösségi árak csökkentése valamint a környezet megóvásának kérdése. A reformintézkedések egy olyan új szemléletet hoztak a közös mezőgazdasági politikába, amely hosszú távon jelentős fordulatot hozhat az európai mezőgazdaság és vidékfejlesztés jellegébe. Összességében az 1992-es reform kedvező folyamatokat indított el. Az Agenda 2000ben a Bizottság javasolta a reformintézkedések további folytatását, és célként jelölte meg a versenyképesség növelését. Az Agenda 2000 nem orvosolta a mélyen

megbúvó problémákat, csak átmeneti megoldást nyújtott azokra: nem adott választ és nem alkalmazkodott az EU előtt álló kihivásokra. A bővítéssel kapcsolatban a legsúlyosabb gondot a közvetlen kifizetések új tagállamokra való kiterjesztésének kérdése okozza, amely a tagjelöltek versenyegyenlőségét sérti. 2004. május 18 - 142 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Törzsök Éva: Üzleti kömyezet az Európai Unióban. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Budapest, 2002. p 163-169 A könyv kilencedik fejezete foglakozik a Közös Agrárpolitikával. Ez a fejezet bemutatja a Közös Agrárpolitika fejlődésének állomásait az 1955-ös messinai konferenciától kezdve napjainkig, a KAP céljait és sarokpontjait, főbb területeit, a közös piaci szervezeteket. A belső piac szabályozása árakkal, intervenciós intézkedésekkel valamint mennyiségi korlátozásokkal történik. A minimális importárak a harmadik országok

termékeinek belépő árait szabályozzák. Az import-export szabályozása 1995-ig a lefölözés volt, majd később a nem-vámjellegű intézkedéseket vámosítani kellett. Az EU különféle preferenciákat, vámkvótákat is alkalmaz, amellyel bizonyos menyiségi határig a legnagyobb kedvezményes vámoknál kedvezőbb vámokkal engedik be az importárut. Szót ejt a KAP 1992-es reformjáról, valamint az Agenda 2000-ben előirányzott változtatásokról. A KAP finanszírozása közösségi forrásokból történik az EMOGA révén Az EU költségvetésének mintegy 50 %-át fordítja a közösségi agrárpolitika finanszírozására. Táblázatok: KAP-kiadások 2000-2006 között A KAP piacszabályozási sémája 2004. május 18 - 143 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Potori Norbert: A mezőgazdaság uniós szemüveggel II. - Végeláthatatlan kukoricaföldek? Élet és Tudomány, LVIII. évfolyam, 2003/12 p 358-361 A cikkben szó van a magyar

gabona termésátlagáról - összehasonlítva az EU-s átlaggal, amely a csatlakozást követően hosszú távon emelkedni fog, így a kivitelünk is nőhet. A cikk részletes adatokat közöl a gabonafélék vetésterületéről, és arról is említést tesz, hogy minek köszönhetőek az alcsonyabb terméshozamok. Megemlíti, hogy a Mezőgazdasági Orientációs és Gazdasági Alap (EMOGA) támogatásainak több, mint 40%-át a gabonanövények termelői kapják. Kifejti, hogy a kezdeti 25%-os közvetlen támogatás - annak ellenére, hogy igen diszkriminativ - több a termelőtársaságoknak 1999-2001 között folyósitott közvetlen és közvetett támogatások összegénél. Megemlíti a gabonapiaci intervenció eszközét, amely azonban visszaélésekre is lehetőséget adhat, ugyanakkor az intervenciós mennyiség országonként eltérő. Magyarország esetében megfogalmazza azt az aggodalmat, mely szerint az intervenciós felvásárlás kukoricatermelésre ösztönöz, ezzel

pedig a termékszerkezet torzulhat. Összegzi a csatlakozás várható hatásait, kiemelve a bérek fokozatos növekedését, ugyanakkor nem tagadja, hogy a szigorú EÜ-előírások és áremelkedések miatt a keleten realizált versenvelőnvt elveszíthetjük. Táblázatok: A búza termelésének és hozamainak alakulása hazánkban és az Unió öt legnagyobb búzatermelő államaiban. A kukorica termelésének és hozamainak alakulása hazánkban és az Unió öt legnagyobb kukoricatermelő államaiban. A napraforgótermelésének és hozamainak alakulása hazánkban és az Unió öt legnagyobb napraforgó-termelő államaiban. Összefoglaló: A piacszabályozás főbb elemei Területi kvóták 2004. május 18 - 144 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Maáz Miklós: A vidékfejlesztés kilátásai az Európai Unióban Gazdálkodás, XLVI. évfolyam, 2002/3 p 11-19 A cikk az EU vidékfejlesztési politikáját elemzi. Az EU-n belül a mezőgazdaságra

fordított összegek nem tükrözik az adott politika súlyát, a támogatás nagysága a komparatív hátrányt próbálja ellensúlyozni. A cikk megfogalmazza az európai vidékfejlesztési politika kulcsszavait és legfőbb területeit. Az Agenda 2000 keretében megszületett egységes vidékfejlesztési rendelet tette a vidékfejlesztési politikát a KAP második pillérévé. Említést tesz a KAP további reformjainak szükségességéről. A vidékfejlesztési stratégiák hasznosságát rontó tényezőként jeleníti meg az egymásnak ellentmondó célokat ( piaci erők erősítése s enyhítése egy időben hatékonyság növelése, de kisbirtokok fennmaradásának támogatása a foglalkoztatáspolitika miatt), a nagyvonalú támogatási politikákkal való versengést (nem meghatározó a vidékfejlesztés támogatása, a társfinanszírozás aggályai), az adminisztratív nehézségeket (vidékfejlesztési támogatások elosztása, pályáztatási rendszer, nincs kellő

összhang a vidékfejlesztési program és az ágazati politikák között). A magyar rendszer kritériumai a következők: vidékfejlesztés és piaci jellegű támogatások szétválasztása; a vidékfejlesztési támogatások kedvezményezetteknek való eljuttatása; kormányzati koordináció; hatékonyság és modernizáció; gyors ügyintézés; minőségtanúsítás; szaktanácsadás, oktatás, képzés. 2004. május 18 - 145 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A közös agrárpolitika hosszútávú perspektívája a fenntartható mezőgazdaság érdekében www.fvmhu/euint/MTR A 167 oldalas dokumentum magába, foglalja közös agrárpolitika várható és szükségszerű reformjait, amelynek alapja a fenntartható mezőgazdasági fejlődés. 1999ben Berlinben az Európai Tanács elfogadta a közös agrárpolitika Agenda 2000 nnevű reformját, amely határozott formát biztosít az Európai Mezőgazdasági Modell számára. A dokumentum az EU

agrárpolitikájának szükséges reformjait és ennek területeit mutatja be, amelynek legfőbb céljai közé tartozik többek között az EU mazőgazdasága versenyképességének növelése, a piacorientált, fenntartható mezőgazdaságának kialakítása, az élelmiszerbiztonság és minőség növelése, a decentralizáció erősítése valamint a kiegyenlítettebb támogatási rendszer elérése. A Bizottság jelentése - amelyben a közös agrárpolitika 1992 óta tartó fejlődését értékelik - kitér a reformok várható hatására, gazdasági, költségvetési téren egyaránt. Javaslatokat tesz a közös piacszervezetek fejlesztésére és a piacstabilizációra, az egyszerúsitett farmtámogatás létrehozására, valamint a vidékfejlesztés megerősítésére és megszilárditására. Táblázatok: Kiadási előrejelzések - reformjavaslatok Pénzügyi kimutatások 2004. május 18 - 146 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A csatlakozási

tárgyalások eredményei, az integráció feltételrendszere és az agrárcsatlakozás néhány jellemző kérdése www.fvmhuleu csatlpdf A dokumentum bemutatja a csatlakozási tárgyalások eredményeit, az integráció feltételrendszerét a mezőgazdasággal kapcsolatban. Magyarország több csatlakozáshoz szükséges intézkedést is megtett, ilyen például a földtörvény módosítása, az adósságrendezési program elindítása, az EU-agrárrendtartások bevezetése, valamint a termelői szervezetek kialakitása. A tárgyalások legfontosabb eredményei közé sorolhatók a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítása, a különböző ágazati megállapodások megkötése, az agrár- és vidékfejlesztés uniós forrásainak megállapítása. Összességében a csatlakozási tárgyalások során kialakult feltételrendszer kielégítő versenyfeltételeket biztosít a magyar gazdák számára. Már 2004-ben jelentős uniós támogatáshoz juthatnak a

magyar gazdák, amelyek segítik a piacra jutást, ugyanakkor bizonyos nemzeti támogatásaink is fenntarthatók lesznek. Az EU-s és nemzetközi támogatások együttesen a magyar gazdaság jelenleginél szélesebb körű támogatását teszik majd lehetővé. A dokumentum második fele az agrárcsatlakozással kapcsolatos, széles társadalmi rétegeket érintő kérdésekre adja meg a választ. Táblázatok: Támogatási szintek 2004-ben A közvetlen kifizetések ütemezése az átmeneti időszakban 2004. május 18 - 147 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban http://europa.euint/comm/agriculture/publi/factlenlarge/2002 enpdf EU agriculture and enlargement (Az EU mezőgazdasága és a bővítés) Az angol nyelvű, Európai Bizottság által kibocsátott tanulmány az EU agrárpolitikáját, és annak szükséges reforjait mutatja be. Az EI1 keleti kibővülése után teljesen más támogatási rendszert kell kidolgozni, hiszen a mezőgazdaságilag nem túl

modern országok csatlakozása az eddiginél is több pénzbe kerülne az EU-nak. Az Agenda 2000 refomjai az európai mezőgazdaság versenyképességének növelésére összpontosítottak. Többek között, ezek a lépések azt is megcélozták, hogy a tagjelölt országok és az EU tagországainak árait közelitsék egymáshoz, és megkönnyitsék a KAP bevezetését a csatlakozásra váró országokban. A csatlakozási partnerségben foglalták össze mindazon lépéseket, amelyek szükségesek a a tagjelölt országok agrárfejlődéséhez. A dokumentum szól az agrártárgyalások folyamatáról, valamint a tagországok KAPba való integrálásáról, a közvetlen támogatások, a teimékkvóták ügyében elért eredményekről, a vidékfejlesztés lépéseiről. A SAPARD Program segítségével az EÜ részt vesz a tagjelöltek agrárszektorainak átszervezésében; évente a 10 tagjelöltnek 520 millió eurót biztosít a 15 projekt finanszírozására. Az ISPA támogatás

hasonló a Kohéziós Alapokhoz, amely elsősorban környezetvédelmi projektek megvalósítására és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére fókuszál. 1989-től - a Berlini Fal leomlásától - időrendi áttekintést ad a csatlakozási tárgyalásol:ról és annak fejleményeiről. 2004. május 18 - 148 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Go-ahead for Hungarian pre-accession programme SAPARD (A magyar előcsatlakozási SAPARD program előremenetele) http://europa.euint/rapid/start/cgi/guestenksh Az Európai Bizottság 2002. november 26-án döntött arról, hogy a magyar hatóságok kezébe adja a SAPARD segélyek szétosztását. Ennek értelmében Magyarország 2002 és 2006 között 40,6 millió eurónyi összegre lesz jogosult. Az összeg a mezőgazdasági ültetvényekbe történő beruházást, az agrármarketing támogatását, a vidéki infrastruktúra megerősítését és fejlesztését teszi lehetővé. Franz Fishler elmondta, hogy

a magyar illetékesek nagy erőfeszítéseket tettek a SAPARD Hivatal Iétrehozásáért, amely a csatlakozás után a KAP működtetésének alapjává válik. Hozzátette, hogy a SAPARD Iroda által folyósított pénz segítségével lehetőség nyilik a birtokok modernizálására, az EU termelési szabványainak való megfelelésre, valamint az infrastruktúra fejlesztésére. A dokumentum leírja a SAPARD hivatal akkreditálásának folyamatát és az ahhoz szükséges lépéseket A SAPARD Hivatal decentralizálásával a tegjelölt országok lehetőséget kapnak arra, hogy értékes tapasztalatokat gyűjtsenek a pályázásban és ezzel egyidejűleg hasznát is vegyék a vidékfejlesztési programnak. 2004. május 18 - 149 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Enlargement and agriculture: A fair and tailor-made package which benefits farmers in accession countries (Az igazságos és testreszabott csomagból hasznot húzhatnak a tagjelölt országok)

http://europa.euint/rapid/startJcgi/guestenksh 2002. december 13-i Koppenhágai Csúcsot követően megnyílt az út az EU tényleges bővítése előtt. Az agrárpolitikát tekintve a felek megegyeztek, hogy az országok egy vidékfejlesztési csomagot kapnak, amely teljes mértékben igazodik a követelményeikhez, és amely sokkal kedvezőbb feltételeket tartalmaz, mint amelyek a jelenlegi tagországokra vonatkoznak. A 2004-2006-os periódusra 5,1 milliárd euró ad a tagjelölt országok rendelkezésére. A közvetlen támogatások 10 év alatt fogják elérni az EU-s szintet, amelyhez azonban a nemzeti koimányok is hozzájárulhatnak. Franz Fischler szerint a tagjelölt országakka korrekt szerződést sikerült megkötni a mezőgazdaság területén, amellyel a mezőgazdasági termelők egy hatalmas belső piacra jutnak be. A cikk részletesen tárgyalja a koppenhágai döntéseket, így például a vidékfejlesztési intézkedéseket, az űj tagok által kapott támogatásokat

valamint a jelenlegi tagországok várható kiadásait. Kitér a közvetlen támogatások rendszerére, kiegészitve a nemzeti hozzájárulások lehetőségével. A Bizottság a legfrissebb, rendelkezésre álló adatok alapján állapította meg a kvótáink nagyságát, figyelembe véve az orosz válság hatásait és az esetleges szélsőséges időjárási viszonyokat. 2004. május 18 - 150 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Felmérés a magyar gazdák EU-felkészültségéről www.fvmhuleuint/Phare/felmeres/felmereshtm Az FVM Európai lntegráciös Főosztálya és a Magyar Marketing Szövetség együttműködésével kérdőíves felmérés készült arról, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a termelők az Európai Unióról és annak agrárszabályozásáról. Többlépcsős rétegzett mintavétellel 511 mezőgazdasági termelő között felmérésült a gazdák EU csatlakozással kapcsolatos ismereteiről, véleményéről,

felkészültségéről, elvárásairól, továbbá azokról az információs csatornákröl, amelyeken keresztül az üzenetek célba juttathatök. Megállapították, hogy az elektronikus kommunikációs eszközök a gazdálkodók jelentős része számára még nem hozzáférhető. A legkevésbé éppen azok a kistermelők vagy az ország elmaradott élő termelők tájékozottak, akiknek várhatóan éppen a legnagyobb nehézséget fogja okozni a csatlakozás. A tanulmány beszámol a kérdőíves felmérés eredményeiről, arról, hogy a gazdák mekkora hányada érdeklődik az EU-csatlakozás iránt, valamint arról, hogy milyen hatékonysággal és milyen csatornákon keresztül lehet a szükséges információkat eljuttatni a gazdákhoz. A felmérésből a szakértők képet kaphatnak a gazdákat legjobban érdeklő agrártémákröl, valamint tájékozódhatnak a gazdálkodók EU-s elképzeléseiről és elvárásairöl. A szalünai rendezvények megszervezésére nagy igény

van; közvetlen beszélgetésre vitákra ad lehetőséget, igazodva régiónként az elvárásokhoz. 2004. május 18 - 151 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Udovecz Gábor: A magyar agrárgazdaság versenyesélyei az EU-ban Magyar Tudomány, XLVII. évfolyam, 2002/9 p 1173-1180 Az Egyesült Államok és az Európai Unió lakosai már felismerték az eddig követett agrárpolitika veszélyeit, ennek következtében egy többfunkciós, fenntartható mezőgazdaság gondolata fogalmazódott meg bennük. A cikk elemzi a magyar mezőgazdaság versenyképességét, amely az utóbbi időben jelentősen visszaesett. Statisztikákat is bemutat ezek alátámasztására. A versenyképesség kritériumait három csoportba sorolja, amely alapján kimutatja, hogy hogyan távolodott el a magyar mezőgazdaság az európai élmezőnytől. Lemaradásunkat átlaghozamokkal és külkereskedelmi mutatókkal bizonyítja. Az EU-s és magyar árak gyorsan közelednek

egymáshoz, főként az input árak tekintetében, azonban az árelőnyünk még néhány esetben fennmaradt. Lehetőségeink a tárgyalási eredményeken és a mezőgazdaság hatékonyságán múlnak: jó esetben évi 7%-kal bővülhet a termelés volumene, ha rossz feltételek mellett csatlakozunk, pozitív agrár-külkereskedelmi mérlegünk nullszaldós is lehet. A kritikus terület a felkészültség, az infrastruktúra, a szervezeti keretek hiánya. A szervezettség hiánya megmutatkozik a gyenge kooperációs képességben, az értékesítés bizonytalanságában is. Több lehetséges kiutat is bemutat: korai nyugdíjazás, mezőgazdasági termőterületek más célú hasznosítása, helyi márkák előállítása. Fő cél a versenyképesség erősítése, az életképes birtokszerkezet kialakítása, valamint a vidék fejlesztése. Minőségi áttörésre van szükség, a bizalom helyreállítására, a szabályok betartására és az infrastruktúra támogatására.

Táblázatok: A búza, kukorica, vágósertés-termelés, tejtermelés 1998, 1999, 2000. önköltségének szóródása a mezőgazdasági társas vállalkozásokban 1 hektár megművelt területre jutó bruttó hozzáadott érték 1998-ban A 2003. (2004) évi EU-csatlakozás modellezett hatásai Az agrobiznisz összetétele és aránya a GDP - ből (1997) Birtokszerkezet az USA-ban 2004. május 18 - 152 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Dorgai László: Az agrártermelés és a környezetvédelem EU követelmények szerinti összehangolása Magyar Tudomány, XLVII. évfolyam, 2002/9 p 1181-1186 Az Európai Uniót a kettősség határozza meg: egyrészt ragaszkodni próbálnak a Római Szerződésben lefektetett alapelvekhez, másrészt meg akarnak felelni a kihívásoknak. Egyre erősebbé válik az EU-n belül az egészséges élelmiszerek iránti igény, valamint felismerték a vidéki értékek veszélyeztetettségét is. Az 1996-ban kidolgozott

Vidéki Térségek Európai Chartájában megfogalmazták a vidék hármas, gazdasági, ökológiai és társadalmi - kulturális funkcióit. A KAP reform két pilléren nyugszik: a vidékfejlesztési intézkedések és a gazdálkodók jövedelmének biztosításán. Felsorolja a kötelezettségeket: szükséges az ösztönzés, ami a támogatások formajában nyilvánul meg, valamint a partnerség a nem-kormányzati szervekkel. Az 1999ben megjelent Vidékfejlesztési Rendelet legtöbb pontja összeffüggésbe hozható a környezetvédelemmel, tájvédelemmel és tájmegőrzéssel. Csatlakozásunkban vannak olyan elemek amelyek a környezet javítására irányulnak, de ezek igen szegényesek. Rengeteg teendőt sorol fel: integrált vidékfejlesztés tervezése, erdőtelepítési program, SAPARDprogram kidolgozása, jogszabályokhoz való alkalmazkodás. A csatlakozás sikere a tudományos megalapozáson is múlik. 2004. május 18 - 153 - Agrárgazdaság Magyarországon és az

Európai Unióban Bácskai Tamás: Józanul az EU agrár támogatásokró1 Bank és Tőzsde, X. évfolyam, 2002/7 p 8 A cikk az Európai Bizottság által jóváhagyott agrártámogatásokat kritizálja, mely szerint csupán 10 év múltán kapnánk csak meg azt a támogatási összeget, amelyet a tagországoknak jelenleg folyósítanak. A szerző szerint ez a magyar mezőgazdaság eddig sem túl rózsás versenyképességét ásná alá. Kemény kritikával illeti Franz Fishlert, az Európai Unió agrárbiztosát, aki a magasabb támogatási összegeket azért tartja károsnak . , mert az a csatlakozni kívánó országok nem megfelelő mezőgazdasági struktúráját konzerválná. Az újonnan belépők révén a gazdák száma az Unióban csaknem duplájára nőne, a megművelhető földterület nagysága pedig mintegy 50%kal. A cikk írója felteszi azt a fontos kérdést, hogy egyáltalán nekünk vagy az EU-nak érdeke inkább az Unió kibővítése, valamint, hogy a tagsággal

járó előnyök és terhek pozitív egyenlege nem válik-e negatívvá azzal, hogy az EU megtagadja tőlünk mindazt, ami nekünk jár. Ennek megoldását a hozzájárulások növelésében - amit a jelenlegi tagországok elleneznek - vagy az újonnan jövök kvótájának korlátozásában látják. 2004. május 18 - 154 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Molnár Attila: A magyar agrárgazdaság külkereskedelmi versenyképessége az uniós piacokon Külgazdaság, XLVI. évfolyam, 2002/10 p 23-38 Magyarország élelmiszer-gazdasági termékeinek külkereskedelmi versenyképessége 1996-tól folyamatosan javult az uniós piacokon, kisebb megtorpanást 2001-ben az egész világot érintő recessziós hullám jelentett. A csatlakozásra való felkészülés jó úton halad a vállalatok, az intézményi szabályozás és a gazdaságpolitika szintjén egyaránt. Az élelmiszeripar ágazatainak többsége a külföldi tőkének köszönhetően készen áll a

csatlakozásra, míg egyes ágazatok továbbra is versenyképtelenek. A 2000. év második felétől romlottak a versenyképességi és hatékonysági mutatóink, m a j d a recesszió is elérte hazánkat: az élelmiszer-kivitel csökkent, míg az importarány növekedett. A fogyasztás szerkezete jelentősen átalakult, a minőségileg kifogástalan termékek keresettek a piacon. A magyar mezőgazdaság komparatív előnyt élvezhet a húskészítmények, az olajos magvak és zöldségfélék előállításában és termesztésében. A versenyképesség legfontosabb kritériuma a minőség lett, amely tőkebefek-tetés és a technikai eszközök lecserélése nélkül nem megvalósítható. A mezőgazdaság stratégiai fejlesztése elengedhetetlen: technológia, környezetvédelmi, állatjóléti, építési és hatékonyságjavító intézkedések szükségesek. Javítani kell a kis- és középvállalatok piacrajutási feltételeit, a minőségi követelményeknek való

minél magasabb f o k ú megfelelés is elengedhetetlen. Az elvégzendő feladatok közé sorolja a jogharmonizációt, a termelők támogatását, a marketingszemlélet kialakítását, a kereskedelmi feltételek javítását és a logisztikai folyamatok korszerűsítését. Táblázatok: Az EU országainak és Magyarországnak néhány makroökonómiai és agrárgazdasági mutatószáma (1999) Magyar élelmiszerek exportja országcsoportok szerint Az élelmiszerek részesedése az EU-ba irányuló külkereskedelmi forgalomból A magyar élelmiszer-külkereskedelem Ft-ban mért árainak és cserearányainak alakulása A legfontosabb nem EU-tag partnerek az EU és Magyarország agrárkivitelében (1999) 2004. május 18 - 155 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Hazafi László: Elkerülhető a csatlakozási sokkhatás - Interjú Németh Imre agrárminiszterrel Cégvezetés, XI. évfolyam, 2003/1 p 130-135 A riport első részében az MSZP-s politikus agrár

múltjáról tudhatunk meg részleteket, mely szerint 1994 óta a Mezőgazdasági Agrárkamarában tölt be vezető szerepet és 2001-től az MSZP-n belüli agrárkabinet vezetője. Az interjúban szó esik az agrár-intézményrendszer átalakításáról, ami azért fontos kérdés, mert ez által válik lehetővé az agrártámogatások szétosztása. Az interjú megemlíti a kifizetőügynökségi feladatokkal felruházott agrárszabályozási hivatal létrehozásának fontosságát, valamint az ezt biztosító számítástechnikai információs háttér {IIER} kiépítését. A miniszter úr megemlíti a mintegy 20%-kal növekvő agrártámogatásokat, valamint a SAPARD Iroda késői akkreditálásának okait. Az interjúból kiderül, hogy az agrártámogatások középontjába a termelő-értékesítői szervezetek támogatása a környezetvédelmi és állattenyésztési feltételek javítása, a gépi beruházások és az ültetvénytelepítések kerülnek. A Nemzeti

Földalap létrehozásával rendezettebb földviszonyokat remélnek. A miniszter véleménye szerint a magyar gazdáknak folyósított csekély közvetlen támogatás ellenére középtávon pozitívan hat a gazdaságra, viszont cáfolta az árrobbanás és az importdömping lehetőségét, és egyben kijelentette, hogy a magyar agrárium képes lesz felvenni a versenyt a külföldi termékekel. 2004. május 18 - 156 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kun István: Sodródó dereglye Mozgó Világ, XXVIII. évfolyam 2002/3 p 85-89 Az elsősorban politikai indíttatású cikk az 1998-2002 között kialakult agrárhelyzetet elemzi, megfogalmazva az Orbán-Torgyán kormány erős kritikáját. Az elemzést az Antallkormány agrármodelljének bukásával kezdi, megemlíti a balliberális kormány Nemzeti Agrátprogramját, amely az azt követő kormány áldozatává vált. A csatlakozási tárgyalások kezdetekor - elemzése szerint - három problémát

kellett volna megoldani - a földbirtokpolitikát, a műszaki-technológiai lemaradás valamint a mezőgazdaság szereplőinek meggyengült alkupozícióinak javítását - amelyek azonban kudarcba fulladtak. A szerző szerint a Nemzeti Földalap vezetéséért vívott harcok meggátolták a földbirtok-viszonyok rendezését, a műszaki technológia állapota csak rosszabbodott, a munkatermelékenység is romlott. A cikk erre is próbál magyarázatot adni: az okokat a főként ismerettségre alapuló támogatáselosztásban látja, így a négy év alatt elköltött 500 milliárd forintnak nincs eredménye. Rámutat egy nagyon fontos dologra: az agrárszektorban kb 800 ezres túlfoglalkoztatottság van. Kritikával illeti a kezdetben 25 %-os közvetlen támogatásokat, amellyel szemben a költségvetéshez a csatlakozás után a teljes összeggel hozzá kell járulnunk, így másodrendű tagokká válhatunk. 2004. május 18 - 157 - Agrárgazdaság Magyarországon és az

Európai Unióban Van még teendő a csatlakozásig I. Magyar Mezőgazdaság, LVII. évfolyam, 2002/43 p 5-7 A cikk a magyar mezőgazdaságra váró teendőket emeli ki a csatlakozásig. A cikk első részében a magyar mezőgazdaság általános jellemzőit - termésterület, foglalkoztatottság, GDPből való részesedés, megtermelt gabonamennyiség - veszi számba. Kereskedelmi mutatókat is felsorakoztat az EU-Magyarország relációban, megemlítve az import és az export összetételét. Ebben az általános részben említi meg az agrártámogatások, az exporttámogatások, a piacra jutási támogatások és a termelési támogatások változását. Az EU által készített jelentésben vázolják a Magyarország előtt álló feladatokat, ugyanakkor elismerik az előrelépéseinket is. Bírálatot fogalmaztak meg az EMOGA-val kapcsolatban, említést tesznek az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény hatályba lépéséről. Előrelépésnek tekinthető az EU

részéről, hogy például az EU-ba szállított termékek esetében ezeket nem kell alávetni értékesítési szabványnak. A vidékfejlesztéssel kapcsolatban megemlíti a SAPARD Iroda és az Agrár Intervenciós Központ összeolvadását. Az állat – és növényegészségügy területén Magyarország jól teljesít: az adminisztratív kapacitásokat megerősítették, több törvényt is elfogadtak. A növényegészségügyi igazgatási rendszert felfejlesztették, jogharmonizáció befejeződött. Táblázatok: A termelés szerkezete a bruttó hozzáadott érték százalékában Az átlagos foglalkoztatottsági arány NACE-felosztás szerint A magyar gazdaság fő szerkezeti mutatói lpari és mezőgazdasági termelés volumenindexe 2004. május 18 - 158 - a vetőmagokra vonatkozó Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Avar László: Csatlakozás a célegyenesben Magyar Mezőgazdaság, LVII. évfolyam, 2002/35 p 6-7 A cikk Szanyi Tibor, az

FVM politikai államtitkárának a debreceni Farmer Expon tartott előadását elemzi. A cikk felsorolja az agrártárgyalások főbb lépéseit, főként a költségvetési részt - ezen belül pedig a közvetlen támogatásokat - kiemelve; szól a kifizetések rendjéről és annak az EU-oldalról történő folytonos változtatásairál, a Bizottság által javasolt kvótákról és az általuk képviselt álláspontról. Felvázolja az FVM előtt álló feladatokat, amelyek a hatékony képviselet fontosságát hangsúlyozzák, kiemeli a szabályozórendszer harmonizálásának, valamint az intézményi átalakítások szükségességét, amely a jelenlegi szabályozási struktúra megszüntetését jelenti. A cikk részletesen foglalkozik a mezőgazdasági finanszírozási források EU-konform átalakításával, valamint a kialakítani kívánt új struktúra három fő csoportjával. A szerző fontosnak tartja megjegyezni, hogy annak érdekében, hogy minden érintett

tájékoztatva legyen az EU-csatlakozás agrárvonatkozású kérdéseiről és a csatlakozás mezőgazdaságot érintő hatásairól, nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a mezőgazdaságban dolgozók és az abból élők megszólítására, és az ilyen konferenciák minél nagyobb számban történő megtartására buzdít. 2004. május 18 - 159 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Hazafi László - O. Horváth György: Az elfelejtett ágazat Cégvezetés, X. évfolyam 2002/6 p 77-87 A cikk foglalkozik az EU-ban formálódó dotációs reformelképzelésekkel, amelynek során csökkenteni kívánják a közvetlen kifizetéseket. Szót ejt a tagországoknak nyújtott támogatási formákról, valamint az EU és Magyarország közötti viták forrásait és a csatlakozási tárgyalási eredményeket elemzi. Rámutat az agrárcsatlakozás előnyeire az EU részéről: az EU kvótamegállapításaival az EU túltermelésének szerez piacot, míg

Magyarország a piac bővülését várja, amelyet azonban a kvóták lehetetlenné tesznek. A magyar kormány azonban a külföldiek földvásárlási kedvezményeinek megvonásával fenyeget, ha nem kap Magyarország nagyobb kvótákat. Az EU bírálatként rója fel a SAPARD lroda késedelmes akreditációját. A cikk statisztikákat sorakoztat fel az agrárium GDPrészesedéséről, valamint ingatag pozíciójáról Mind a kormány, mind az ellenzék egyetért abban, hogy az ágazat csak akkor lehet nyertese a csatlakozásnak, ha a gazdáknak nyújtott támogatásokat növelik. A probléma egyik gyökere, hogy a támogatások egy jelentős hányada nem érkezett meg az agráriumba, valamint a cikk kritizálja, hogy a pénzek egy részét intézményi költségek viszik el; ezen túl pedig a szabályozási rendszer is korszerűsítésre szorulna. Az exportszubvenciók WTO-korlátozások miatti háttérbe szorulása mellett egyre nagyobb jelentőséget kapnak az EU- és WTO-konform

zöld dobozos támogatási formák. Az agrárolló szétnyílása egyre nagyobb veszélyt jelent az agrárcégeknek, valamint a növekvő adósságállomány csak egy 40-50 milliárdos konszolidációs programmal szüntethető csak meg. A magyar mezőgazdaság hatékonyságát a birtokstruktúra nem megfelelő volta és a mezőgazdaságban dolgozók nagy aránya gátolja; több KSH statisztikát is bemutat ennek alátámasztására. A Nemzeti Földalap Iétrehozásának körülményeit és a körülötte zajló vitákat is bemutatja. Táblázatok: Földterület-megoszlás művelési ágak szerint Termelésmennyiség-termésátlag Mezőgazdasági termelés Állatállomány 2004. május 18 - 160 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Pete Nándor: A magyar mezőgazdaság csatlakozása - Mi dől el a tárgyalásokon és mi másutt? Európai Tükör, VII. évfolyam, 2002/13 p 70-91 A cikk a magyar mezőgazdaság EU-hoz történő csatlakozásának főbb

lépéseit tartalmazza. Az agrárfejezet a csatlakozási tárgyalások legnagyobb, legbonyolultabb és politikailag legérzékenyebb fejezete. A cikk szól a tárgyalások menetrendjéről - amely azóta már le is zárult -, a tagságra való felkészülés feladatairól, a közösségi szabályozás átvételéről, a SAPARD-programba való bekapcsolódásunkról. A dokumentum leírja a magyar delegáció tárgyalási alapelveit és a Bizottság javaslatait a közvetlen termelői kifizetések, a kvóták, a vidékfejlesztés, a nemzeti támogatások és a pénzügyi keretek tekintetében. Természetes módon a tárgyalásnak több kritikus pontja is volt, mint például az átmeneti mentességekre vonatkozó kérelem vagy a közvetlen támogatások pénzügyi feltételei. A KAP alkalmazásával számos eddig nem ismert feladat is jelentkezni fog, ugyanakkor ezek megoldásához új intézmények létrehozására lesz szükség. A KAP-szabályozások különböző módon hatnának az

egyes ágazatokra: az állattenyésztésben a hústermelők jövedelme jelentősen növekedni fog, míg a baromfitermelők költségei emelkedni fognak. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a KAP további reform előtt áll, amelynek során várhatóan csökkenni fog a piacszabályozás, a közvetlen beavatkozások szerepe, csökkenek a vámok és exporttámogatások ugyanakkor a vidékfejlesztésre többet fognak fordítani (ennek egyik legfőbb oka az, hogy ezen a területen kofinanszírozás érvényesül). 2004. május 18 - 161 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Zöldbírálat az agrárszektornak Népszabadság 2002. október 18 A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint az EU mezőgazdasági gyakorlata környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan, ehhez képest a magyar helyzet még rosszabb. Leginkább azt kritizálják, hogy túlságosan favorizálják az iparszerű mezőgazdasági termelést. Ezt az is bizonyitja, hogy a mezőgazdasági

támogatások 70%-át a termelők 20%-a kapja. Azt kérik, hogy a szubvenciák szétosztásánál nagyobb figyelmet szenteljenek a környezetvédehni szempontoknak. A magyar agrárium rengeteg szemrehányást kap a vegyszerhasználattal kapcsolatban, merthogy olyan növényvédő vegyszereket használ és gyárt, amelyeket az Unión belül már rég nem használnak. A magyar primőr zöldségekben lévő vegyszermaradékok mennyisége 10%-kal meghaladja a közösség által meghatározott határértéket. Ami nem csak környezetvédelmi szempontból ad okot aggodalomra az az, hogy esetenként több száz, több ezer kilométerről ideutaztatott áruk hevernek a polcokon. Például érhetetlen, hogy miért kell nekünk kínai fokhagymát vagy holland sárgarépát enni. Biztató eredmény a biogazdálkodás terjedése, amely hazánkban az 1%-ot éri el, az Unióban 3-4%. 2004. május 18 - 162 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Tassy Sándor:

Mezőgazdasági piacok a 2000/2001. év fordulóján Gazdaság és Statisztika, XIV. évfolyam, 2002/1 p 22-27 A cikk össszefoglalást ad a világgazdaságban végbement konjunktúrafolyamatokról: Nyugat-Európában a kereslet és a termelés jelentősen bővült, Közép-Kelet-Európában dinamikus maradt a gazdasági fejlődés. Az EU keleti bővítése számos problémát vet fel az agrárgazdaság területén; az állategészségügy területén a jogharmonizáció nem elégséges voltára hívták fel a figyelmet, valamint a hús- és tejfeldolgozó üzemek korszerűsítésében, a higiéniai és közegészségügyi normák teljesítésében sem kielégítő a fejlődés. A keleti bővités miatt az EU jelenlegi tagországai a piacokat sújtó fokozott nyomástól és az EU pénzeszközeinek az új tagok javára való átrendeződésétől félnek. Az írásból kiderül, hogy eléggé valószínűtlen, hogy a bővítés középtávon úgy hatna a közös agrárpiacokra, hogy az

eddigi tagállamok gazdálkodóinak szenvedniük kellene a csatlakozó országok konkurenciájától. A problematikusnak látszó EU-s piacok valószínűleg az EU kibővülésével nem fognak javulni, igy elkerülhetetlenné válik az agrárpolitika újabb megreformálása. A cikk néhány sor terjedelmű angol összefoglalót tartalmaz. 2004. május 18 - 163 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Fülöp Zsuzsanna - Szentirmay Zoltán: Az EU agrártámogatási rendszere, különös tekintettel a vidékfejlesztésre Gazdaság és Statisztika, XIV. évfolyam, 2002/1 p 28-44 A cikk áttekintést ad a strukturális pénzek fogadására való felkészülés főbb követelményeiről, átfogóan bemutatja az EU agrárpolitikáját, különös tekintettel a piaci rendtartásokra és a strukturális intézkedésekre, valamint a legutóbbi reformokra; ismerteti a Strukturális Alapok működését meghatározó tényezőket, szemlélteti a Közös Agrárpolitika és

a Strukturális Alapok összefüggéseit és vázolja a nemzeti támogatási lehetőségeket. Az EU agrárpolitikáján belül felvázolja a piaci rendtartásokat, támogatási alaptípusokat, strukturális intézkedéseket. A KAP reformok főbb jellemzőit is bemutatja, megemlítve az 1992es McSherry reformokat, valamint az Agenda 2000 megváltozott pénzügyi irányszámait A finanszírozáson belül rámutat a Strukturális Alapok jelentőségére. Az Európai Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap céljait és finanszírozott projektjeit is számba veszi. Az EU agrárstrukturális támogatások igénybevételének általános és intézményi feltételei mellett nemzeti támogatások nyújtásának lehetséges területeit is felvázolja. Táblázat: A 2000. évi KAP költségvetés és a 2001-2002 évi előirányzatok 2004. május 18 - 164 -

Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: Agrárcsatlakozási esélyeink I. Hűtőipar, XLVIII. évfolyam, 2002/2 p 7-10 A cikk az EU 2002. január 20-án nyilvánosságra hozott agrárcsatlakozási stratégiáját elemzi, bemutatva, hogy milyen agrártámogatásokra (közvetlen befizetések, piaci és vidékfejlesztési intézkedések) és milyen kínálatszabályozó eszközökre számíthat a csatlakozni kívánó tíz ország. Bemutatja a tíz tagjelölt ország agrárköltségvetésének eltérő szerkezetét az EUtagországokéhoz képest: a közvetlen kifizetések (33%) és a piaci intézkedések (21%) aránya alacsonyabb a költségvetésen belül, a vidékfejlesztésé (46%) viszont aránytalanul magas. A közvetlen kifizetéseknél megemlíti a 25 %-os kezdeti finanszírozást, amelyet eleinte nem is akartak az újonnak csatlakozóknak nyújtani, amely azonban kiegészíthető lesz; a piaci intézkedéseknél ugyanakkor a tagországokkal megegyező

feltételek vonatkoznak ránk is. A vidékfejlesztésre került a támogatás hangsúlya, amelynek oka a társfinanszírozás, hisz így az Uniónak kevesebbet kell költenie; azonban annyi előnyt kaptunk, hogy az EU 80%-át finanszírozza a teljes költségnek. Táblázatok: Az agrárköltségek szerkezete Agrártámogatási különbség A tíz új tag agrárköltségvetése Az új tagoknak szánt agrártámogatások Az EU tíz új taggal való kibővülésének költségvetési tervezete (2004-2006) Az EU tíz új taggal való kibővülésének költségvetési tervezete a kötelezettségválllalások alapján Angol nyelvű összefoglaló is található a cikkben, de csupán néhány sornyi terjedelmű. 2004. május 18 - 165 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: Agrárcsatlakozási esélyeink III. Hűtőipar, XLVIII. évfolyam, 2002/4 p 14-17 A cikk a csatlakozási feltételek javításának lehetőségeit vázolja fel. Az EU az általa

felkínált alacsony támogatási összeget a világgazdaságot - így Európát is sújtó - recesszióval indokolja, ezzel egyidejűleg a tagállamok sürgetik a KAP reformját, mert túl magasnak tartják az agrártámogatásokat. Ezzel szemben a csatlakozni kívánó országok egyenjogúságuk megsértését és a versenyfeltételeik különbözőségét róják fel az EU-nak. A cikk a 2004-2006 közötti időszakra felvázolja azokat a lépéseket, amelyet a magyar kormány tehet a feltételek megváltoztatása érdekében: a befizetéseket az EU által nyújtott közvetlen támogatások arányában kellene teljesítenünk, így a fennmaradt összegből finanszírozható lenne a magyar mezőgazdaság. A 2007 után következő költségvetési periódusban a KAP módosulni fog: nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre és vidékfejlesztésre, a versenyképesség növelésére, egy hatékony támogatási rendszer bevezetésére, a gazdálkodói és élelmiszer

biztonságra, valamint a mezőgazdaság társadalmi hatásaira. Mindehhez szükség van a meglévő eszközrendszer átalakítására: csökkenteni kell az ártámogatásokat és közvetlen kifizetéseket, piaci árakat kell alkalmazni, a termelést vissza kell fogni. A cikk rövid, angol nyelvű összefoglalót is tartalmaz. 2004. május 18 - 166 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés főbb stratégiai kérdései Európai Tükör 2002/5. Magyarország számára a feladatok két fő csoportját jelölte meg az EU az agrárcsatlakozás terén: versenyképesség növelése és a lemaradások pótlása. Mindezt lehetőleg ideális munkamegosztás és a környezet terhelésének csökkentése mellett kell majd megvalósítani. Az Unió ezek mellett még egyéb feltételeket is állított, melyek nagy része egyértelműen országunk előrelépését segítené: átláthatóvá kell tennünk a magyar agrárium

szereplőinek tömegét (többek között földnyilvántartás), korszerűsítenünk kell a mezőgazdaságot, minden diszkriminativ szabályozást le kell bontanunk. A Közös Agrárpolitika fejlődési irányai: határozott tendencia, hogy egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a vidékfejlesztésnek és a környezetvédelemnek, az erőforrások hatékony és gazdaságos felhasználásának. Továbbra is fenn fog maradni a támogatások rendszere (árcsökkenés kompenzálása a közvetlen kifizetésekkel). Ragaszkodnak a moduláció (támogatások függetlenítése az üzemmérettől és a termeléstől) további alkalmazásához. És természetesen folytatódik az akkreditációs mánia is: a követelményeknek megfelelni nem tudó kistermelők ki fognak szorulni a piacról A közvetlen kifizetések körüli szájhúzogatások is folytatódnak: a támogatások referencia-hozamok által történő megállapitása egyértelmúen az EU pénztárcájának kedvez,

ráadásul csak 25%-át kapjuk annak, amit a régi tagok. Vidékfejlesztés: egyszerűen definiálva: a vidéki élet vonzóbbá tételére irányuló tevékenységek. Vita folyik arról, hogy minek kell adni a prioritást: a termelés korszerűsitésének vagy a szociális intézkedéseknek. Magyarországnak még rengeteg területen vannak hiányosságai: várat magára a kifizető ügynökségek felállítása, a ,,szakmai garnitúránk" sincs felkészítve, az AIK-ot korszerűsíteni kell, létre kell hozni az IIER-t. 2004. május 18 - 167 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Agrárintézményeket követel az EU www.eu-infohu/cikkasp?db=hirek&id=2320 A cikk az uniós agrártámogatások felvételéhez szükséges intézményrendszer kiépítésének hiányosságait tárgyalja, és előrevetíti, hogy milyen tennivalók várnak Magyarországra ezen a területen. Magyarország évente 4-450 milliárd forintnyi támogatást kap majd, de

ehhez létre kell hozni a kifizetőügynökséget, hogy a források felhasználását ellenőrizni lehessen.(Ezt a problémakört „Sapard- szindrómának" nevezi a cikk írója) Az FVM és az AIK (Agrárintervenciós Központ) fogja ezt a feladatot végrehajtani, valamint a kormány ki fogja épiteni az IIER-t(Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer). Az Európai Unió ma már igencsak sürgeti, hogy kormányhatározatok szülessenek az ügyben, így akar megbizonyosodni arról, hogy komoly lépéseket teszünk a cél érdekében. A csatlakozás után Brüsszel fokozatosan akarja kiterjeszteni Magyarországra a direkt agrártámogatásokat, melyek az agrárpénzek felét tennék ki. Ez azt jelenti, hogy ha évi 450 milliárd forint agrártámogatásra számitunk, akkor ebből 250 milliárdot a közvetlen támogatások tesznek ki. Az FVM úgy véli, hogy a kifizetési rendszer felépítéséhez kb 1 évre van szükség, ezért még ebben az évben el kell kezdeni a

munkát, ha jövőre már akarunk agrárpénzeket kapni az Uniótól. Ennek legfőbb ideje lenne, mivelhogy sem 2000-ben, sem 2001-ben nem tudtuk megkezdeni az agrár- és vidékfejlesztési dotációt folyósitó Sapardprogramot, mivel nem álltunk készen a támogatások fogadására (EU-konform nyilvántartások hiányában). Jelenleg viták folynak arról is, hogy a munkálatok irányítása kinek a kezébe kerüljön, ugyanis az FVM mellett a Miniszterelnöki Hivatal is bele akar szólni a dolgok alakulásába, valamint az uniós források szétosztása terén a Pénzügyminisztériumnak is határozott elképzelései vannak. 2004. május 18 - 168 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: Agrárcsatlakozási kilátásaink Koppenhága után Költségvetési, termelési, jövedelmi, külkereskedelmi és árhatások www.vkihu Az agrárszektorban is sokrétű következményei lesznek az uniós csatlakozásnak (export alakulása, termelői és

fogyasztói árak, termelők jövedelmi szintje). Abból kifolyólag, hogy az első években csak a támogatások egy részét kapjuk meg, viszont az összes negatív hatással számolnunk kell; sok nehézséggel kell majd szembenéznünk, de 2007-től egyértelmúen a pozitívumok fognak dominálni. 2004 után nem fog jelentősen növekedni a magyar agrárium költségvetése, viszont rengeteg többletköltség lesz: jogharmonizáció, intézményrendszer kiépitése, az első évben meg kell előlegezni az EU-s támogatásokat, mert utólag kerülnek majd kifizetésre, a vidékfejlesztési támogatások 20%-os társfmanszirozást igényelnek. Előreláthatólag a csatlakozás nagy nyertese a gabonaágazat lesz, ugyanis a közvetlen támogatások 70%-át ő kapja majd. Ez csupán a fele annak, amit a régi tagországok termelői kapnak, de még így is jóval több, mint amit eddig folyósítottak a magyar gazdáknak (számszerűen: a magyar gabonatermelők eddig 8000Ft/hektáras

támogatása 39000Ft/hektárra fog ugrani, ebből 17500Ft-ot az Unió ad). A másik ágazat, amely szintén jól fog járni, az a szarvasmarha-tenyésztés. Nagyon fontos leszögezni, hogy a magyar mezőgazdaság jövője nem az uniós pénzek mennyiségétől függ majd, hanem attól, hogy képes lesz-e minőségben fölvenni a versenyt a közösségi piacon. Ami a termelőket illeti, az ő jövedelmük valamelyest növekedni fog a magasabb fogyasztói árak és a támogatások hatására. A termelői árak viszont nem fognak jelentősen növekedni, mivel a 90-es években a magyar és az uniós termelői árak közeledtek egymáshoz. Viszont az egyes termelőkre más-más hatással lesz a csatlakozás: jelentős fogyasztóiár növekedés csak néhány szektorban várható (cukorrépa, kukorica, árpa), közvetlen támogatásokban pedig csak a kvótákkal szabályozott termékek részesülhetnek (sertés- és baromfitartók nem). Előreláthatólag a támogatások 90%-át a gazdák

5%-a fogja élvezni! Ez a magyar termelők között is komoly egyenlőtlenségeket fog teremteni a nagytermelők javára. 2004. május 18 - 169 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A KAP félidős vizsgálata Európai Unió Agrárgazdasága 2002. 6-7 szám Ez egy interjú az EU mezőgazdasági főbiztosával, Franz Fischlemel. Az ő elmondása szerint a szóbanforgó KAP-reform megkönnyítené a WTO-val folytatott tárgyalásokat és az Unió bővítésének ügyében folytatott vitákat. A reform elsődleges célja nem a KAP kiadásainak csökkentése, hanem a kiadások egyensúlyának megteremtése a piacpolitika, vidékfejlesztés, a kis- és nagygazdák között. A félidős felülvizsgálatnak köszönhetően a piac export-visszatérítés nélkül is jól fog működni, valamint javulni fog a gazdák helyzete is, mert lecsökkentik a támogatások elnyerése elé gördített bürokratikus akadályokat. Ilyen megbízható körülmények között

lehetővé válik a hosszútávú tervezés, amely egyfajta biztonságérzetet ad majd a termelőknek. A Bizottság arra akarja ösztönözni a gazdákat, hogy a mennyiség helyett a minőséget tartsák szem előtt, ezért döntött úgy, hogy a támogatás összegét már nem a mennyiségtől teszi függővé, hanem a korábban igényelt támogatási szint alapján utalja ki az agrárpénzeket. A kialakult rendszer az Európai Termelési Modell nevet kapta. Fischler azt javasolta, hogy környezetvédelmi és állatjóléti kritériumokat is vezessenek be, valamint kérte a szabályok betartásának fokozott ellenőrzését. Felhívta a figyelmet a támogatások elosztásának területén felmerülő problémákra, nevezetesen arra, hogy a támogatások 80%-át a termelők 20%-a kapja, ezért azt kérte, hogy szabjanak meg egy felső korlátot a támogatásokat illetően. 2004. május 18 - 170 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: Az Európai

Unió agrárcsatlakozási stratégiája www.vkihu/sn/sn 16pdf Az Európai Bizottság 2002.jan30-án tette közzé a kelet-közép-európai országok agrárcsatlakozására vonatkozó stratégiáját. 1. sarokpont: az új tagországokra csak fokozatosan terjesztik ki a közvetlen támogatásokat (2004:25%, 2005:30%, 2006:35%, 2013:100%). Ezt a döntést azzal indokolja a Bizottság, hogy a teljes támogatás megadása nem ösztönözné a magyar gazdákat a fejlődésre és társadalmi feszültségeket okoznának a mezőgazdasági termelők javára megjelenő jövedelemkülönbségek. 2. sarokpont: a közvetlen kifizetések területalapúak lennének, tehát teljes mértékben leválasztanák őket a termelésről. Minden 0,3 hektárnál nagyobb földterület részesülne közvetlen kifizetésben. 3. sarokpont: a 95-99-es átlagtermelés alapján határozzák meg a termelési kvótákat 4. sarokpont: az Eu-tól kapott közvetlen támogatásokat kiegészítheti az állami

költségvetés, ha a termelők a csatlakozás előtt több támogatást kaptak, mint az uniós közvetlen szubvenció, de a támogatottság nem haladhatja meg a régi tagok szintjét. 5. sarokpont: a Közös Agrárpolitika piaci intézkedéseihez azonnal hozzájutnának az új tagok. 6. sarokpont: a vidékfejlesztési kiadások 80%-át fedezi az Unió (termelői csoportosulások, múszaki segítségnyújtás, agrárkörnyezet-védelmi intézkedések) 7. sarokpont: önellátásra termelő gazdaságok támogatása azért, hogy árutermelővé váljanak. 2004. május 18 - 171 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere Akadémiai Kiadó, 2002 A könyv a legfrissebb statisztikai adatok és kutatási eredmények alapján tárja fel az exportorientált magyar mezőgazdaság világgazdasági környezetét. Bemutatja a világ mezőgazdaságában, az agrárpiacokon, a világ agrárkereskedelmében,

a Világkereskedelmi Szervezetben, az Európai Unió és az USA, valamint a környező országok agrárpolitikáiban és agrárgazdaságaiban végbemenő azon változásokat, amelyekhez a kicsi és nyitott magyar gazdaságnak alkalmazkodnia kell. A könyv kiemelten foglalkozik a magyar EU-csatlakozás agrárvonatkozásaival. 2004. május 18 - 172 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Bírálat a segélyalapoknak www.eu-infohu/cikkasp?db=hirek&id=2928 Két környezetvédelmi szervezet, a Friends of Earth és a CEE Bankwatch bírálja a kelet-közép-európai országok csatlakozását segítő segélyalapokat ( Phare, Ispa, Sapard). Felszólal a TEN (Transeuropean Network) új tagokra történő kiterjesztése ellen, mondván, hogy ennek felállítása nemcsak drága, hanem múködése erősen károsítja a környezetet. Ráadásul ezen szervezetek szerint ennek a hálózatnak a kelet-közép-európai kiterjesztése nem áll az új tagországok

érdekében. Ez csupán egyetlen a rengeteg olyan eset között, melyekben az Eu saját hibás stratégiáit erőlteti a tagjelöltekre. A Sapard-program a mezőgazdasági termelés modernizációját és fellendítését szolgálja és ez a fejlődés okozza a műtrágyák és rovarírtók fokozott használatát, amely tendencia szintén elítélendő környezetvédelmi szempontból. Magyarországnak is kijut a bírálatokból, a két szervezet megítélése szerint az Ispa környezetvédelmi projektjeinek megítélésekor személyes és politikai érdekek döntenek. Valamint rossz kritikát kaptunk a közlekedésfejlesztéssel kapcsolatban is, nevezetesen, hogy a vasút korszerűsítésnél a kelleténél kevesebb figyelmet fordítunk a mellékvonalak helyrehozatalára. Azt állítják, hogy az úthálózat fejlesztése nem a magyar társadalom érdeke, hanem bizonyos érdekcsoportoké, ezért azt nem a költségvetésből és az Ispa pénzekből kellene fmanszírozni. 2004. május

18 - 173 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Bulgária lekörözte Magyarországot www.eu-infohu/cikkasp?db=hirek&id=1438 Magyarország, Szlovákia és Románia 2002-ben sem kap a Sapard-program keretén belül osztott agrártámogatásokból. Az a probléma, hogy nem állították még fel a támogatások kezeléséhez szükséges intézményi hátteret. Észtország és Bulgária rnár minden formalitást elrendezett, amely a pénzek fogadásához szükséges, az első segélyek intézése már folyamatban van. Valószínűleg még további tagjelölteknek sikerül majd pontot tenni az ügy végére. Románia a régiók nagy számával magyarázza eddigi sikertelenségét, míg hazánkban nem tudjuk, hogy mely hatóság felügyelete alatt valósuljanak meg a kívánt feltételek. Mindegyik késésben lévő ország problémákkal küzd a támogatások elosztására létrejövő Sapard-ügynökség akkreditálása terén. Az Európai Bizottság

jelentésében nem tulajdonított nagy jelentőséget annak, hogy a tagjelöltek közül csupán két országnak sikerült eleget tennie a követelményeknek, úgy tartja, hogy ez természetes, tekintve, hogy az elmúlt évben minden tagjelölt fontos jogalkotási és intézményépítési munkákat hajtott végre. A fent említett intéztnényi háttér létrehozása nem csak azért lenne fontos, hogy a segélyprogramok pénzeit föl tudjuk venni, hanem a csatlakozás után ezek a struktúrák fontos szerepet fognak betölteni az egyéb uniós szubvenciők fogadásában is. Ugyanis a Sapard-programban szétosztott pénzek ellenőrzése, hasonlóan a tagországoknak szánt segélyek esetében, utőlag történik. 2004. május 18 - 174 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kis Sapard év végére www.eu-infohu/cikkasp?db=hirek&id=2880 2002 év végére befejeződik a Sapard mezőgazdasági és vidékfejlesztési programjának akkreditációja, amely csak

3 prioritást (területet) érint az előzőleg megjelölt nyolc helyett. Azért állapodtunk meg kevesebben, mert inkább a késést akartuk minimalizálni, amely így is két évre jött ki. Az akkreditációt követően megkezdhetjük a pályázatok beadását, ideális esetben 38 millió eurót kaphatunk az előcsatlakozási alapból. A három prioritás: a mezőgazdasági vállalkozások beruházásai, mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése, vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása. Ilyen jellegű pályázatokat lehet majd beadni, melyekre még a 2000-es pénzeket fogják odaadni. Az egyszerűsítés jegyében nem mind a 19 megyének, hanem csak a régióknak hoznak létre lebonyolítási hivatalokat, viszont a hivatalokban növelni fogják a szakembergárda létszámát. A korábban felhalmozott lemaradásunkat már biztosan nem tudjuk behozni, de az Unió egy éwel meghosszabbította a támogatások

felhasználhatóságát, különben az első évre adható támogatások egészét elvesztettük volna. A pénzek elvesztését még most sem zárhatjuk ki, de jó úton haladunk az akkreditációt illetően. A Sapard-hivatal akkreditálása két lépcsőben történik, először a nemzeti előírásoknak kell megfelelni, aztán következhet az uniós normákhoz való igazitás. 2004. május 18 - 175 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Megnyílt az első regionális Sapard-iroda www.eu-infohu/cikkasp?db=hirek&id=2431 Nyíregyházán nyitották meg az első regionális Sapard-irodát, amely Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdálkodóinak szolgáltat információkat az európai uniós pályázati lehetőségekkel kapcsolatban. A közeljövőben az ország további hat régiójában is hasonló hivatalok nyílnak meg. Vonza András, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter beszédében fölvázolta, hogy

milyen pályázatok beadására nyílik lehetőség ezentúl a régió termelőinek (gépbeszerzés baromfi, sertés, szarvasmarha ágazatokban; hús-és tejtermékelőáilitó üzemek). Nagy hangsúlyt fektetett az infrastrukturális beruházások kérdésére (úthálózat, szennyvíz kezelése, felvásárlóhelyek létrehozása), valamint a piackutatás is egyik sarkalatos pontja lesz a hivatalok tevékenységének. Ahhoz, hogy valaki részesülhessen a forrásokból legalább az árbevétel felét a mezőgazdaságban kell realizálni és 25% saját tőkével kell rendelkezni a beruházáshoz (társfinanszírozási rendszer). A Sapard-programok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a pályázók rutint szerezzenek az Eu-s pályázatok megírására, ha majd teljes jogú tagok leszünk és megtanulnak a hivatalokkal együttdolgozni. 2004. május 18 - 176 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Mezőgazdaság- A csatlakozási tárgyalások eredményei Tőke

szabad áramlása (4. fejezet) www.eu2004hu Külföldiek termőföld-szerzése: az Európai Unió hét éves átmeneti időszakot biztosít Magyarországnak, amely alatt a külföldi természetes és jogi személyek nem vehetnek termőföldet nálunk. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert hatalmas különbségek vannak a hazai és az EU-s földárak között. Kivételt képez az a külföldi magánvállalkozó, aki legalább három éve mezőgazdasági tevékenységet végez hazánkban. Adott esetben a Tanács lerövidítheti ezt a hét éves időszakot, de az is előfordulhat, hogy a hét év után még kapunk három évet. Öt éves korlátozás lép életbe a másodlagos ingatlan tekintetében is. Ilyen korlátozás nélkül fel mennének az ingatlanárak, ezért romlana a magyar lakosság lakáshelyzete. Átmeneti felmentést kaptunk a vágóhidakat, a 2,8% zsírtartalmú tejet és a ketreces baromfitartást érintő bizonyos kérdésekben, de természetesen ezek a

derogációk nem érintik a higiéniai és élelmiszerbiztonsági előirásokat. A bor-és pezsgőforgalmazás terén abban egyeztünk meg, hogy a csatlakozás előtt palackozott és címkézett borok probléma nélkül árusithatóak lesznek. Az újabb évjáratok palackozásának és cimkézésének azonban már meg kell majd felelnie az uniós előirásoknak. Érdekes területnek számít a Tokaji borvidék, hiszen rengeteg derogációt kapott az EU-tól, például: magas kén-és illósav-tartalom elfogadtatása, a Tokaji eszencia alacsonyabb alkoholtartalmának elfogadása, a „Tokaji Fordítás" és „Tokaji Máslás" különleges borkészítési eljárások elfogadása. A csatlakozás után még három évig alkalmazhatunk nemzeti támogatási konstrukciókat még abban az esetben is, ha ezek nem állnak összhangban a KAP szabályaival. Ez azért hatalmas eredmény, mert a csatlakozást követő első években kiemelt támogatásokban részesülhetnek olyan

ágazatok, ahol az alapjaiban megváltozott támogatási rendszer nagy problémákat okoz. 2004. május 18 - 177 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Mezőgazdasági támogatások www.eu2004hu/indexphp?op=mindennapok regiok&id=45 A KAP által nyújtott támogatásokat a következő képpen lehet csoportosítani: közvetlen termelői exporttámogatások, támogatások, beruházási a piacok támogatások; stabilitását szolgáló szerkezetváltást, intervenciós- és környezetvédelmet, vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások. A magyar termelők átmenet nélkül alkalmazható támogatásokban is részesülhetnek majd: például az exporttámogatásokat a belépés után rögtön 100%-ban élvezhetik. A közösségi társfinanszirozással segített ágazatokban úgyszintén a kezdetektől fogva ugyanolyan jogaik lesznek a magyar gazdáknak, mint a külföldieknek (akár 80%-os), (van egy táblázat a szövegben, amely a

közösségi költségvetés hozzájárulásának korlátját mutatja). Beruházási támogatásokra kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak az új tagok a csatlakozást követő években a termelő és feldolgozó ágazatokban. (természetesen ez is társfinanszírozás keretén belül zajlik majd) Lehetőségünk lesz olyan támogatásokat kapni, amelyeket csak az átmeneti időszakban vezetnek be (pl.: terület és állatállomány alapú közvetlen termelői támogatások) (Látható egy táblázat a közvetlen támogatások szintjének lehetséges felfutásáról maximális kihasználás esetén). Ezen kívül a szubvenciók keretén belül megszerzett pénzeket az állami költségvetés is kiegészítheti. Valamint lehetőség van a vidékfejlesztési keretből átcsoportosítani forrásokat a közvetlen támogatások kiegészítéséhez. A csatlakozást követő három évig jogunk lesz ahhoz, hogy a csatlakozáskor futó nemzeti támogatásokat továbbvigyük. 2004. május

18 - 178 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Félidős felülvizsgálat: részletek a Mezőgazdasági Főigazgatóság első tervezetéről www.eu2004hu A legnagyobb változás az , hogy a KAP-támogatások alapjául egy történelmi referencia-időszak szolgál, tehát a támogatások nem kapcsolódnak a termeléshez. A támogatás megkapásának feltételei környezetvédelmi, állatjóléti, éíelmiszerbiztonsági és gazdálkodási jellegúek. A földgazdálkodás jövőbeli megkönnyítése érdekében a Mezőgazdasági Főigazgatóság előreláthatólag teriileti alapon szándékozik megállapítani a szubvenciók összegét. (Földterület eladása esetén a területre kapott támogatást természetesen át kell majd adni). Megállapítottak egy 300000 eurós felső határt, amelynél többet egy gazdaság nem kaphat (pontosabban az EU kifizeti, de a határösszegen felüli pénzt a gazdaságoknak vissza kell fizetniük az ország

pénzügyminisztériumába). Van egy olyan elképzelés, mely szerint a közvetlen támogatások évi 3%-kal csökkennének, ez 6-7 év alatt elérné a 20%-ot, és ezt a pénzt a KAP vidékfejlesztési pillérjébe modulálnák (ezt nevezik kötelező modulációnak). A modulált összegek visszakerülnének a tagállamokhoz. Érdekes terület a gabonaágazat, ahol csökkenteni akarják a intervenciós árakat és növelni akarják a támogatásokat azért, hogy az EU-s és a világpiaci árak közötti különbséget mérsékeljék. A cél az, hogy csak egy biztonságihálóként szolgáló intervenciós rendszer maradjon fenn. 2004. május 18 - 179 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Regionális politika - A csatlakozási tárgyalások eredményei www.eu2004hu/indexphp?op=mindennapok regiok=75 Magyarország az uniós tárgyalásokon elfogadta a közösségi vívmányokat és ígéretet tett arra, hogy megteremti annak feltételeit, hogy a gazdasági és

szociális kohéziós politikát alkalmazhassa és, hogy a támogatásokat az előírásoknak megfelelően használja fel. Létrehoztuk a Nemzeti Fejlesztési Tervet, melynek segítségével fölhasználhatjuk a kapott szubvenciókat. A 2006-ig tartó felkészülési időszaktól igen sok dolog függ, többek között az, hogy ebben az évben kezdődő új költségvetési időszakban a magyar régiók benyújthatnak-e majd saját operatív programot. Az országot hét régiára osztottuk, az 1997-1999-es időszakot figyelembe véve a térségek teljesítménye alapján mindegyik régió az úgynevezett 1. (elmaradott) támogatási övezetbe sorolható. (Magyarország a tíz csatlakozó ország strukturális támogatási keretének 12,2%-át kaphatja meg 2004 és 2006 között). A szövegben szerepel egy táblázat, mely a hazánknak nyújtandó támogatások összegét mutatja 2004 és 2006 között. Jobban jártunk volna, ha nem csatlakozik velünk még kilenc ország, mert az egy

országra jutó pénzügyi keret a „tömeges belépés” miatt szúkült. Viszont nagyon jól jártunk olyan szempontból, hogy mi az előcsatlakozási szakaszban is kaptunk támogatást a segélyalapokból (PHARE, ISPA, SAPARD). A csatlakozási megállapodások szerint 2006-ig fo1yósítják nekünk a támogatásokat, az ezt követő időszakban Magyarország már teljes jogú tagként vesz részt az Eurápai Unió életében. 2004. május 18 - 180 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: Agrárcsatlakozási kilátásaink Koppenhága után Az agrárcsatlakozási tárgyalások mérlege www.vkihu A magyar-EU agrártárgyalások három szakaszban zárultak le. 2002 márciusában befejeződött a mezőgazdaság horizontális kérdéseinek megvitatása (növény- és állategészségügy). A második szakaszban a közvetlen támogatások alapját képező kvótákról és a támogatható terület, termelés és állatlétszám maximumáról

született megegyezés (2002. december). Nagy figyelmet fordítottak a szántóföldi kultúrák és a szarvasmarha tenyésztés kérdésének, hiszen ezek az ágazatok kapják a támogatások 94%-át. A megállapított referenciahozam a gabonaágazatban elfogadható, a szarvasmarha és a tej esetében alatta van a várakozásoknak. Az a fő probléma, hogy az EU úgy próbálta a támogatásokat lecsökkenteni, hogy igyekezett gyengébb hozamú éveket referencia évekként figyelembe venni, mi pedig a kvótákat akartuk minél magasabbra felküzdeni. Általában elmondható, hogy a megítélt szubvenciók és az ország termelési potenciálja között nincsenek lényeges különbségek. A fokozatosan kiterjesztett közvetlen agrártámogatások miatt méltatlankodó új tagországok engedélyt kaptak arra, hogy 30%-kal megfejeljék a kapott pénzeket állami költségvetésből. Mindenesetre ez a megoldás több problémát is felvet: honnan kerítünk pénzt agráriusn

támogatására (habár a vidékfejlesztési források 20%-át át lehet majd ide csoportosítani); milyen esélyekkel lépnek be a magyar termelők a közösségi piacra, ha a hazai költségvetésből folyósított támogatásokat is beleértve a régi tagországok termelőinek támogatásának csupán 55%-át kapják? Remélhetőleg a magyar gazdák más téren rendelkeznek olyan versenyelőnyökkel, amelyek majd ellensúlyozzák ezt a hátrányt. Lehetőségünk lesz a közvetlen támogatásokat egyszerúsitett kifizetési rendszerben megkapni, területi alapon. Azok a magyar gazdák, akik az EU-n kivülre exportálnak az Eu exportvisszatérítési rendszerének segítségével sokkal kedvezőbb feltételekkel folytathatnak ilyen jellegű tevékenységet. 2004. május 18 - 181 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Magyar Agrárkamara értékelése a 2004. évi költségvetés tervezet mezőgazdasági előirányzatairól www.agrarkamarahu A

csatlakozásunkat követően közvetlen kifizetésekre és programokat támogató forrásokra leszünk jogosultak, amelyeket minden tagország kiegészíthet majd a saját költségvetéséből. Fontos megállapítani, hogy a 2004-es pénz csak 2005-ben lesz az Államkincstár számláján, mivel ezek a támogatások utófinanszírozási rendszerben kerülnek kifizetésre. Ennek az a következménye, hogy ha hazánknak egy bizonyos összegnél nagyobb a támogatottsági igénye (amelyet az EU csak 2005-ben folyósít, úgyhogy ezt a költségvetésből valahogy elő kell majd szedni 2004-ben), akkor az ehhez hozzáadható 30%nyi nemzeti támogatásra már nem marad pénz. (Erről van egy szép táblázat a szövegben) Ugyanez a helyzet a fejlesztési célú pályázatokra adható pénzekkel is, vagyis előfordulhat, hogy jövőre nem lesz pénz a vidékfejlesztésre. Ilyen szűk mozgástér mellett nem engedhetjük meg magunknak, hogy a támogatások felvételéhez szükséges

intézményrendszer is problémákat okozzon. A 2004. évi költségvetési előirányzat kiemelt célként fogalmazza meg az intézményfejlesztést (70 milliárd forint), fokozott hangsúlyt kap a szakmai szervezetek és a termelők közötti minél hatékonyabb információáramlás, mely lehetővé teszi a csatlakozás által támasztott kihívások leküzdését. Nagy vonalakban azt lehet mondani, hogy a magyar mezőgazdaság integrálódásával nyer a magyar gazdaság (kiszámíthatóság, piaci biztonság), de vannak olyan ágazatok, amelyek a szigorúbb szabályozás vagy a versenyképesség hiánya miatt piaconmaradási kihívásként fogják megélni az Unióba való belépést. A Magyar Agrárkamara számos javaslatot tesz arra, hogy hogyan lehetne átvészelni a 2004-es átmeneti évet: például lehetne 50%-ig előleget folyósítani a magyar gazdáknak már szeptember, október környékén (én nem tudom, miből, ha a nemzeti támogatásokra sem lesz pénz). Található

egy táblázat az agrár és vidékfejlesztési támogatásokról. 2004. május 18 - 182 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Az ISO 9000 minőségbiztositási rendszer www.agrarkamarahu A rövidítés a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetet takarja, mely a szabványosítást világméretűvé emelte 1947-es genfi megalapítása óta. Ez a szervezet a tagországok által befizetett tagdijakból tartja fenn magát, legfóbb tevékenysége a nemzetközi szabványok kidolgozása és bevezetése. Az európai nemzeti szabványositási testületek hozták létre az Európai Szabványosítási Bizottságot, amely az Európai Közösség tanácsadója. Valamennyi európai ország tagja mindkét szervezetnek (ISO, CEN). Ezek között Magyarország is igyekszik a fogyasztóvédelem, a nemzeti szabványositás és akkreditálás és a vizsgáló-tanúsitó intézetek kialakítása terén megfelelni az ilyen irányú európai előírásoknak. Több ellenőrző

szervezetet is létrehoztunk, például: Magyar Szabványügyi Testület, Nemzeti Akkreditáló Testület. A minőségbiztosítási szabványok: védik a fogyasztót, de védelmet jelentenek a termelő számára is, aki szabályozott, dokumentált rendszerben állítja elő termékét. A szabványok jellemzői: vevőközpontúság, hangsúly a hiba megelőzésén, az előállztás folyamatára és nem a termékre koncentrál. Az ISO 14000 szabvány Ez a környezeti menedzsment rendszerek nemzetközi szabványa, 1996-ban adták ki. Előírásai a gazdaság minden ágában alkalmazhatóak a szervezetekre, 16 alapvető követelményt tartalmaz, amelyet öt fejezetben foglalnak össze. Környezeti Politika: a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés fontosságát hangsúlyozza. Tervezés: a környezetvédelem terén célokat kell kitűzni és ezekhez cselekvési terveket kell kidolgozni. Végrehajtás teljesítményét és múködés: befolyásoló feladatok,

tevékenységek felelősök ellenőrzése meghatározása; (beszállítók, a szervezet alvállalkozók); haváriatervek kidolgozásabalesetek esetére. Ellenőrzés és helyesbitő tevékenység: belső eljárások ellenőrzése, auditálással kapcsolatos rendelkezések. 2004. május 18 - 183 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Vezetőségi átvizsgálás: a vezetőség rendszeresen értékeli a szervezet környezeti teljesítményében elért eredményeket, és az eredmények ismeretében hozza meg a szükséges változtatásokat. 2004. május 18 - 184 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Tárgyalási ajánlások az Európai Bizottság direkt támogatásokat tartalmazó 2002. január 30-i irányelveihez www.agrarkamarahu Az EU álláspontja: ha a jelölt országokba túl hamar vezetik be a közvetlen kifizetéseket, akkor az nem fogja ösztönözni a szerkezetváltást, ez pedig magával hozná az alacsony

termelékenység problémáját. A kereskedelmi szektornak nagy beruházásokra van szüksége, ugyanis egyes vidéki térségekben még mindig nagy szerepe van az önellátó gazdálkodásnak. Az EU attól is tart, hogy egyes szakmai csoportokhoz tú1 nagy pénzmagok kerülnének, amelyek jelentős jövedelemeltéréseket eredményeznének. Ezért 2006-ig a támogatások 35%-áig jutunk el, aztán minden új tagállamnak olyan mértékben emelnék a kifizetéseket, hogy 2013-ra jussanak el a többiek támogatottsági szintjére. Ez egy tagadhatatlanul diszkriminatív eljárás, amely akár több tiz évre konzerválhatja a csatlakozó országok mezőgazdasági hátrányát. (Pedig a Bizottság kimondja: „ki kell zárni minden hátrányos megkülönböztetésta közösségben a termelők és/vagy a fogyasztók között” Alapszerződés/ Mezőgazdaság 34. cikkely 2 bekezdés) Található itt egy táblázat, amely megmutatja, hogy az egyes tagjelölt országok esetében mennyi a

mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, 100 ha múvelt területre jutó mezőgazdasági foglalkoztatottak száma, stb. Az agrárkamara így érvel a csökkentett támogatások ellen: ezen mutatók alapján az agrármegélhetési lehetőség jobb Magyarországon, mint az uniós országokban, ezért nincs annyi behozni valónk, mint gondolják. Tehát a 100%-os támogatottsági szint egyáltalán nem lenne olyan tényező, amely az elmaradottságba konzerválná hazánkat. Egy újabb táblázatból kiderül, hogy Magyarországon az 50 ha-nál nagyobb birtokok a földterület 72,9%-át teszik ki, Unióban ez az arány csak 59,6%. Tehát nálunk ilyen szempontból „életképesebb” a strutúra, mint az Unióban. 2004. május 18 - 185 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Simai Mihály: A világgazdaság agrárszektora és a magyar mezőgazdaság www.vkihu/ujdonsagokshtml## (Elhangzott az "Ezredforduló - magyar valóság - cenzusok" című

konferencián, 2002. október 14-15., Balatonfüred, Statitsztikai Társaság közgyűlése) Simai Mihály akadémikus, egyetemi tanár, ebben a felszólalásában a magyar mezőgazdaság fejlődését, irányvesztését, és lehetőségeit tárgyalja. A mezőgazdaság elemzésekor nem csak gazdasági-kereskedelmi, hanem sok más, egymástól teljesen független tényezőt is figyelembe kell venni, mint a biológiai folyamatok, demográfiai változások, kutatás-fejlesztés, hagyományok, stb. A szektor szerkezeti és szervezeti problémája, versenyképessége sajnos háttérbe szorult a kárpótlás és földtulajdon-visszaadás miatt. A strukturális átalakítások kevésbé voltak fontosak, mint az emberek igényeinek kielégítése és a helyzetrendezés. A mezőgazdaság a globális és a magyar gazdaságban Ez a fejezet a mezőgazdaság világgazdaságbeli súlyának csökkenéséről szól. A szerző szerint azonban a szektor igazi helyzetét nem lehet csupán a GDP-adatok

tükrében vizsgálni. Figyelembe kell venni az évszázados változásokat is A XX században az ipar fejlődésével párhuzamosan csökkent a mezőgazdasági dolgozók aránya: Mezőgazdasági 1900 1950 1990 Fejlett országok 38-40% 25% 2-5% Fejlődő országok 85-96% 63% 48-50% Magyarország 60% 50% 7% dolgozók aránya A szektor súlya a világ GDP-jének mára csak 5%-át teszi ki, a fejlett országokban 2%, a fejlődőkben 15%, Közép-Kelet-Európában 12%, Magyarországon 7%. A termelés volumene viszont folyamatosan bővül: 1950-es években 3,3%-kal, 1960-as években 2,6%-kal, 1970-es években 2,1%-kal, az 1980-as években 2%-kal. A területi eloszlás viszont igen szélsőséges. A faeke és az ipari mezőgazdaság egy bolygón 2004. május 18 - 186 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Napjainkban három eltérő mezőgazdasági rendszer működik: 1. Ipari mezőgazdaság: a fejlett országokban és a fejlődők egy részén

alkalmazzák. 2. A fejlődő világban a zöld forradalom után létrejött mezőgazdasági rendszer 3. Hagyományos gazdálkodás az elmaradott területeken Ez a rész azokról a harmadik módszert használó országok lakóiról szól (kb. 1,3-1,4 Mrd), akik napi egy dollárból tengődnek. Ők csak alkalmazkodnak a fejlett ipari országok által meghatározott keresleti-kínálati viszonyokhoz. A fejlett iparosodott országokban az új technika segítségével soha nem látott fejlődés ment végbe. Az Egyesült Államokat hozza példaként, ahol ennek a nagymértékű haladásnak köszönhetően, az egy dolgozóra jutó megművelt földterület 100 hektárra nőtt. Ennek ellenpéldája a kelet-közép-európai államok, elsősorban Magyarországon van a hangsúly, ahol az ágazat az 1950-es évek válságaiból kilábalva, jelentős eredményeket ért el, lemaradása a nyugathoz képest csökkent, illetve az európai átlagot is lekörözte némely ágazatban (gabonafélék). Az

1990-es évek végére viszont visszaesett, törpebirtokok alakultak ki, elmaradt a modernizáció, magas volt a munkanélküliség. Az új feltételek és az agrárpolitikák A FAO szerint a mezőgazdaság feladata továbbra is a világ élelmiszerrel való ellátása. A kereslet növekedése azonban folyamatosan lassul Előrejelzések szerint a kereslet csak 1,5%-os lesz, szemben a XX. századi 2,2%-ossal Ennek oka a lassuló népesség-növekedés, az élelmiszerek fogyasztásának stagnálása. A kereslet növekedésére főként a fejlődő országokban számítanak, ahol a népesség 3 Mrd-dal fog nőni, így a világnépesség 9 Mrd lesz. A világpiacon a kereslet a következőképpen fog alakulni: • A volt szocialista országokban nőni fog az élelmiszerek iránti kereslet, javul a termékszerkezet. • Tovább nő a magas minőségű, egészséges életmódnak megfelelő élelmiszerek fogyasztása (2-3%-ról 6-8%-ra) és a biogazdálkodás. 2004. május 18 - 187

- Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Czauner Péter: Végső alku az uniós kvótákról Népszabadság 2002. november 30 A koppenhágai csúcsig le kellett zárni a vitát a kvótákkal (termelési lehetőség) kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy bizonyos termékekkel kapcsolatban az Európai Unió megszabja az előállítható árumennyiséget, pontosabban erre a mennyiségre vonatkoznak a piacvédelmi intézkedések. Az Unió és Magyarország képviselői között azért alakult ki konfliktus, mert az EU a 90-es évek második felének éveit akarja referencia időszaknak venni, ami a mi szempontunkból nem jó, hiszen például a 80-as évekhez képest sokkal gyengébb évek voltak ezek. A helyzet már változott, beleegyeztünk abba, hogy a 95 utáni évek szolgáljanak referenciaként, de a jobb „évjáratokat" veszik figyelembe. Ami a gabonapiacot illeti, a búzatermelés valószínűleg csökkenni fog, átalakul majd a vetésszerkezet, mert a

kukoricát kedvezőbb feltételekkel lehet értékesiteni a közösségen belül. A tejtermelés sem problémamentes, hiszen a magyar termelők jóval nagyobb kvótát akarnak és meglehetősen nagyok a minőségi követelmények, támogatást csak kiváló minőségű tejre lehet kapni. Kicsi az állatlétszám és a száraztakarmány kvótája is, viszont elfogadható a dohányé, a kenderé, az őszibaracké és a körtéé is. 2004. május 18 - 188 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Tamás Gábor: Az áthangolás éve következik Népszabadság 2002. december 30 Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint az uniós csatlakozás miatt egyetlen magyar termelőnek sem kell majd felhagyni tevékenységével, bár nagy változások lesznek az agrárium termelési szerkezetében. A koppenhágai tárgyalásokat eredményesnek nevezte a miniszter, azt mondta, hogy csak akkor érhettünk volna el kedvezőbb feltételeket, ha

minden új belépő mellénk állt volna. Mivel azonban Magyarország lényegesen kedvezőbb agrármutatókkal rendelkezik, mint a többi csatlakozó, nem meglepő, hogy egyedül maradtunk költségvetésünkkel. Az uniós tagság első évében 153 milliárd forintnyi támogatás érkezhet hozzánk, míg 2010-ben már 460 milliárd. A megnövekedett támogatások hatása természetesen már 2004-től érződni fog, minden mezőgazdaságból élő gazda, vállalkozó, kistermelő a saját bőrén fogja ezt tapasztalni. A megnövekedő termelésnek piacra is szüksége van, sok szektorban ún. intervenciós felvásárlási rendszer múködik, vagyis a piaci fölösleget a közösségi költségvetésből felvásárolják. Egyes ágazatok jövedelmezősége megnövekedik, míg másoké csökkenhet, ezért számítani kell valamilyen mértékű szerkezeti átalakulásra a gazdaságban. A csatlakozás előtti utolsó évben a támogatáshoz szükséges intézményrendszer felállítása

fog még sok munkával járni, valamint a gazdákat is megfelelő adminisztrációs ismeretekkel kell majd ellátni, hogy tudják, hogyan pályázzák meg az EU-s pénzeket. 2004. május 18 - 189 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Tárgyalási ajánlások az Európai Unió bővítés finanszírozására vonatkozó 2002. január 30-án közzétett irányelveire www.agrarkamarahu A Magyar Agrárkamara úgy véli, hogy a Bizottság a bővítés fmanszírozására vonatkozó irányelvei elfogadhatatlanok a magyar mezőgazdaság számára. Álláspontjuk szerint az ajánlat a Römában aláírt Alapszerződés alapelvének durva megsértését jelenti, vagyis az EU nem kivánja betartani saját gazdasági alkotmányát. A brüsszeli javaslat tartós versenyhátrányba lökné mezőgazdaságunkat, pedig a magyar és az uniós agrártermelés között meglévő technológiai szintkülönbség épphogy egy pozitív diszkriminációt tenne szükségessé.

Tárgyalási javaslatok a növénytermelési közvetlen támogatások Európai Uniön belüli mértékére: ha környezetkímélő módszerekkel termesztjük a gabonát csökkenni fog ugyan a hozam, de a környezetkímélő technológiák uniós támogatása kompenzálhatja a kiesést, sőt meg is haladhatja. A magyarországi gyepterület az állatállományhoz viszonyítva négyszerese az uniös átlagnak, a többletrész a biotermelés egyik bázisa lehetne. Siló, fú, széna termelésünk legalább 30%-os állatállomány növelésre biztosít fedezetet extenziv tartás esetén. A legeltethető területeken a nálunk őshonos szarvasmarha, juh és kecske tartása környezetkímélő és emellett szép turisztikai látványosság. 2004. május 18 - 190 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Az EU-csatlakozás várható hatásai a magyar agrárgazdaságra GTTSZ Agrárpolitikai Füzetek 2003. március 7 Gödöllő, Agrárértelmiségi Tanácskozás Országos

Mezőgazdasági Könyvtár EU 1257:14 Ez a könyv a gödöllői összejövetelen elhangzott beszédeket és vitafórumokat tartalmazza. Ezek közül Szanyi Tibor, FVM politikai államtitkár beszédét emelném ki, mely a magyar agrárgazdaság feladatairól szól a csatlakozás előtt, illetve azt követően. Optimista a népszavazást illetően, biztos abban, hogy a szükséges szavazat meglesz. A fő kérdés az, hogy szabad-e, érdemes-e az EU-t pénzforrásnak tekinteni. Mivel a magyar támogatási rendszer ágazati normatívákra és hagyományokra épül, ez a csatlakozást követően nem lehet tovább tartani. Erre keresi a megoldást, hogyan lehetne átalakítani a szerkezetét További kérdéseket vet fel, elsősorban a támogatásokkal kapcsolatban, melyekre keresi a választ és döntésre buzdít. 2004. május 18 - 191 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: Az Európai Uniós csatlakozásig rendelkezésre álló időben a magyar

mezőgazdaság előtt álló gazdaságpolitikai feladatokról Európa 2002, p.20-39, 2003 szeptember A hosszú tanulmány a címben található feladatok elemzésével foglalkozik. Ide tartozik többek között: 1) A sikeres tagságra való felkészülés feladatai: • a megfelelő intézményrendszer kialakítása (AVOP, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Kifizető Ügynökség) • föld- és állatnyilvántartás, • gazdaregisztráció, • piacfelügyelő rendszer, stb. 2) A gazdaságfejlesztő feladatok: • Tőkehiány enyhítése, • Birtokkoncentráció, • Versenyképesség növelése, • Termelői szervezetek ösztönzése, • Műszaki fejlesztés. 3) A felkészülés alatt a következő feladatokra kell koncentrálni: • Nemzeti agrártámogatások szükségessége, • Közvetlen kifizetések termelői szerkezet-átalakító hatása, • Differenciált jövedelmek, • Agrár-versenyképesség alakulása, • Nettó

agrárexportőri pozíció fenntartása, • CAP-hoz való igazodás. 2004. május 18 - 192 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Somai Miklós: Empirikus kutatások a magyar agrártermelők EU-felkészültségéről Európa 2002, p.40-51, 2003 szeptember Ez a tanulmány konkrét példákon keresztül tájékoztat minket a gazdák felkészültségéről. A szerző a vállalatok méretéről, a versenyképesség megítéléséről és az információk forrásáról kérdezi a termelőket. Ezek után olvashatjuk az interjúkat egy gyümölcs-, egy gabonatermelővel, egy marha-, egy sertésfeldolgozóval, valamint egy juh- és kecsketenyésztővel. Elemzi a szektorok versenyképességét, illetve az esélyeket az Unióban. 2004. május 18 - 193 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: Mit kell tennie a magyar mezőgazdaságnak a sikeres Európai Uniós csatlakozás érdekében? EU Agrárpolitikai Tanulmányok N. 42 2003

április Országos Mezőgazdasági Könyvtár EU 1174:14 Az egyik legátfogóbb dokumentum. Fejezetei a következőképpen alakulnak: 1. Agrárcsatlakozás tárgyalások lezárása 2002 decemberében: két területen kértünk derogációt, a vágóhidakat és az állattartó telepeket illetően. 2. A Bizottság 2002-es országjelentése a magyar agrárszektor felkészültségéről: sajnos 1 év alatt (a 2001-eshez képest) korlátozott mértékű haladás volt tapasztalható a mezőgazdaság területén a jogharmonizációt, az adminisztrációs kapacitást, az intézményfejlesztést illetően. A termékpálya-rendtartásban is csekély előrelépés történt Pozitívként értékelték az EMOGA intézkedéseinek végrehajtását, a kereskedelmi mechanizmusok területén a munkacsoportok felállítását, az eredetvédelemmel és a biogazdálkodással kapcsolatos tevékenységeket, az AKII (Agrárkutató Informatikai Intézet) felállítását, a cukoripari rendtartásban, a

zöldség-gyümölcs szektorban, az állat- és növényegészségügyben elért fejlődét. Negatívumként hozza a számtóföldi növények területét, a tejágazatot, az élelmiszerbiztonságot és a vidékfejlesztést az erdészettel együtt. A rész összefoglalásaként elmondható, hogy az erőfeszítéseket a jelenleg folyó felkészülés befejezésére kell fordítani. További feladat ad adminisztrációs kapacitás erősítése a közösségi szabályok átvétele és végrehajtása érdekében, az élelmiszer-feldolgozó üzemek modernizálása, az intézmények felkészítése, egyszóval a fejlesztések felgyorsítása. 3. Prioritások: 3.1 Intézményfejlesztés, kapacitásbővítés, nyilvántartási rendszer korszerűsítése 3.2 Statisztikai-információs rendszerek továbbfejlesztése 3.3 gazdaságfejlesztés, versenyhátrány-csökkentés, belső piaci elvárásoknak való megfelelés. 4. Legsürgetőbb feladatok: EMOGA-kifizetések végrehajtója az

Agrárintervenciós Központ fejlesztése, az általa finanszírozott termőterület és állatállomány alapú közvetlen termelői támogatás nyilvántartása, jogosultságok megállapítása, a támogatások ellenőrzése az IIEK által (Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer), gazdaregiszter (termelőket felsoroló címkönyv) kiépítése, a földhasználat-nyilvántartás és parcella-azonosító rendszer kiépítése, illetve ellenőrzés minden területen. 2004. május 18 - 194 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A magyar agrárgazdaság az EU kapujában MTI – Politika, 2003. május 21 http://www.eurofaluwebtarhu/modulesphp?name=News&file=article&sid=77 Kiss Judit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója szerint a magyar agrárium nem számíthat jelentős támogatásnövekedésre az európai uniós tagságot követően. Kiss Judit szerint, a mostani 235 milliárd forintos évi agrártámogatási

összeg Magyarország első, teljes jogú tagsági évében 2005-ben 260-270 milliárd forint lehet. Egy évvel később ez az összeg 280 milliárd forintra nőhet. A cikkben a szakértő kifejti, hogy a csatlakozással egyértelműen jól járnak a gabonatermesztők, valamint a húsmarha-tartók, ezekben az ágazatokban ugyanis jelentős mértékben nő majd a jövedelem. A kutatási igazgató szerint mindez torzulásokhoz vezethet a mezőgazdasági szektorok között, ugyanis azok az ágazatok, amelyekben több jövedelemhez jutnak a gazdák a csatlakozást követően, gyorsabban fejlődhetnek és stabilabbakká válhatnak, mint azok például a sertés-, a baromfi-, a zöldség-, a gyümölcságazat -, amelyekben közvetlen kifizetéseket nem kapnak a gazdálkodók. Kiss Judit úgy vélte, hogy a tagságra való felkészülés során mindezeket számításba kell venni és arra kell törekedni, hogy minél több támogatás hozzáférhető legyen a magyar gazdák számára. A

kutatási igazgató aláhúzta, hogy a támogatások igénybe vételének alapja az intézményrendszer fejlesztése, azaz az unió által kívánt intézmények létrehozása, továbbá a jogharmonizáció, mivel a támogatásokhoz csak ily módon lehet majd hozzájutni. A cikk tájékoztat arról, hogy az uniós csatlakozás következtében az agrárigazgatás rendszere Magyarországon megújul és átalakul. Ennek a kulcsintézménye a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lesz, amely még várhatóan az idén megkezdi működését. A hivatal feladata lesz az uniós támogatási források fogadása, azok folyósítása és a felhasználás ellenőrzése. A hivatal felállítása előreláthatólag mintegy 10 milliárd forintba kerül Varga Gyula egyetemi tanár szerint az EU-csatlakozás mindenekelőtt a termelői biztonságra lesz jó hatással, továbbá növekednek a támogatások és a jövedelmek. A forráshiányos ágazat jelentősebb anyagi eszközökhöz juthat,

mivel a bankok nagyobb garanciát látnak az uniós tagságot követően a mezőgazdaság finanszírozásában. Forrás: MTI 2004. május 18 - 195 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Balogh Beáta – Papp Mónika: Summa summárum – A KAP reformja Az Európai Unió Agrárgazdasága 2003. VIII évf 12 szám 15-16 old Június 26-án megszületett a KAP reformja, ami után azonban még sok homályos kérdés maradt a mezőgazdasági politikával kapcsolatban, például nem világos, hogy a gyökeresen átalakult közösségi agrárpolitika milyen formában valósul majd meg az új tagállamokban, illetve hogyan fogjuk kihasználni a változó feltételeket, lehetőségeket. A KAP reform adaptációjának több homályos kérdése közül legkevésbé az tisztázott, hogy az uniós közvetlen támogatások mellé adható 30%-os úgynevezett nemzeti kiegészítés milyen rendszerben kerül kifizetésre, ennek 2 alternatíváját mutatja be a cikk. Ebben az

ügyben illetve egyéb kérdések tisztázása végett Vajda Lászlóhoz, az FVM integrációs csoportfőnökéhez fordulnak, aki a csatlakozás fő vesztesének a tejágazatot jelöli meg, illetve rámutat a vidékfejlesztés erőteljes növekedésére is. A vidékfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekre azonban már Maácz Miklós, az FVM főosztályvezetője ad választ és ő mutatja be ezen terület várható fejlődési lehetőségeit. 2004. május 18 - 196 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Székely Sándor: Örökzöld vidék – a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv célkitűzései Az Európai Unió Agrárgazdasága 2003. VIII évf 9-10 szám 15-16 old Magyarországnak az uniós támogatások elnyerése érdekében el kellett készítenie a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet, mely arra szolgál, hogy egységessé tegye és keretbe foglalja az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia részlegéből finanszírozandó

vidékfejlesztések itthoni végrehajtásának rendszerét. Az NVT tartalmazza azon célokat, prioritásokat, melyek a vidék fenntartható fejlődését szolgálják 2004-2006 között. A cikk az NVT 8 főbb támogatott területét mutatja be részletesen, melyek a következők: - az agrár-környezetvédelmi támogatások - kedvezőtlen adottságú vagy környezetvédelmi korlátozások alá eső területek támogatása - az EU környezetvédelmi, állategészségügyi, állatjólléti és élelmiszer-higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése - a mezőgazdasági területek erdősítésének elősegítése - a korai nyugdíjazás támogatása - a szerkezet átalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása - a termelői csoportok létrehozásának és működésének támogatása - technikai segítségnyújtás 2004. május 18 - 197 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Czauner Péter Tizenegy hónap

agrártámogatás nélkül Népszabadság – Agrár, 2003. szeptember 19 A cikk közli, hogy magyar agrártermelők legkorábban 2004. decemberében juthatnak az első uniós támogatáshoz. Tájékoztat továbbá arról, hogy Magyarország a jövő májusi csatlakozást követően mintegy 75 milliárd forint termelési támogatást kap Brüsszeltől, ehhez jön a 93 milliárd forint nemzeti hozzájárulás. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter bejelentése szerint a magyar agrártermelők a csatlakozást követően a jelenleginél mindenképpen több támogatáshoz jutnak. Ez a közel 170 milliárd forint támogatás a jelenlegi rendszerben a termeléshez használt terület után járó (hektáronként 7000, illetve 9000 forintnál) mintegy 30 milliárd forinthoz képest mindenképpen több. A csatlakozni szándékozó országok a napokban küldik meg a brüsszeli illetékeseknek elképzeléseiket a közvetlen támogatások kifizetéséről, a magyar

kormány határozata értelmében Magyarország uniós tagságát követően az összevont területalapú kifizetési rendszert alkalmazza majd a mezőgazdaságban. Ennek lényege a területhasználatra alapozott támogatás, amely megegyezik az EU-ban jelenleg is alkalmazott normatív rendszerrel, ami a gabona-, olajos-, fehérje- és rostnövényeket termelőkre vonatkozik. A magyar javaslat szerint kiegészül egy nagyobb területet – a kertészeti növényeket – magában foglaló területalapú kifizetésről szóló elképzeléssel. A cikk szerint mindenképpen nehéz időszak előtt állnak az agrártermelők, hiszen az eddig megszokott, év elején kezdődő támogatásfolyósításhoz képest majd tizenegy hónapot kell várniuk, hogy a pénzükhöz jussanak. Németh Imre elmondta, hogy Brüsszel engedélyével korábban hozzákezdhetnek a – jövőre 93 milliárd forint – nemzeti hozzájárulás kifizetéséhez is. De az unió illetékesei már arról is döntöttek,

hogy eltérhetnek a támogatások decemberben kezdődő kifizetésének határidejétől, ha súlyos pénzügyi válsággal küszködnek egyes régiók. Ilyennek számít az aszály, ekkor a támogatás ötven százaléka előlegként is kifizethető. 2004. május 18 - 198 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A magyar agrárgazdaság az EU kapujában Népszabadság 2003. május 22 A cikk Kiss Judit, magyar-uniós mezőgazdasági kapcsolatok egyik legnagyobb szakértő és Varga Gyula, egyetemi tanár véleményéről szól. A cikk valójában egy beszéd, mely az Európai Tanulmányok Alapítvány fórumán hangzott el. Kiss Judit szerint a jelenleg remélt 235 milliárd forintos évi támogatás jövőre, 2005ben 260-270 milliárd forint is lehet, 2006-ra pedig ez 280 milliárd forintra is emelkedhet. A szakértők szerint a csatlakozás legnagyobb nyertesei a gabonatermesztők és húsmarha-tartók, vesztesei pedig a sertés- és baromfitenyésztők,

valamint a zöldség-gyümölcstermelők lesznek. Míg az előbbi szektorokban jövedelem-növekedéssel számolnak, az utóbbiban, pedig nagyon kevés közvetlen kifizetéssel, egyfajta torzulás fog kialakulni. Az írónő szerint egyensúlyra kell törekedni, hogy az ún. vesztesek ne érezzék hátrányukat Valószínűleg az élelmiszerek árának emelkedésére nem kell számítani a csatlakozást követően, viszont a magyar árak és vásárlóerő-paritás az uniósénak csak felével egyenlők. A csatlakozással az intézményrendszer is átalakul, melynek központi szereplője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lesz. A Hivatal idén kezdte meg működését,850 alkalmazottal, ebből 1/3-a Budapesten, 2/3-a vidéki irodákban dolgozik. Feladata az uniós támogatások fogadása, folyósítása, ellenőrzése. A támogatások felhasználásának ellenőrzése különösen fontos, ha nem a megfelelő célra fordítják, vissza is vonhatják. Varga Gyula nem

ennyire derűlátó, véleménye szerint a mezőgazdaság nem készült fel teljes mértékben a csatlakozásra, valamint míg a magyar agrárium bruttó termelése csak kétharmada a 90-es évek eleji teljesítménynek, a világ mezőgazdasága 25-27 százalékkal nőtt, vagyis a magyar mezőgazdaságnak a világtermelésben való részesedése a felére esett vissza. Annyi pozitívumot lát, hogy növekedni fognak a támogatások és jövedelmek, a bankok a jobb biztonság, garancia miatt hitelezni fognak a gazdáknak, emiatt a külföldi működő tőke is szívesebben vándorol majd Magyarországba. 2004. május 18 - 199 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Szakmai konferencia az agrárgazdaság megújulásáról Népszabadság, 2003. április 29 A gödöllői MDF által rendezett fórumon felszólalt Horn Péter akadémikus, az Agrárgazdasági Tanács elnöke; Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke; Nagy Tamás, a

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke és Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. Horn Péter szerint az agrárstratégia hiánya és az elmúlt évek konfliktusai miatt nem a mezőgazdaság fejlesztésén volt a hangsúly, minden politikus csak elméletben kezelte a problémákat, gyakorlati segítség nem valósult meg. Ennek következtében a fejlett mezőgazdaságú országokban tönkrement, illetve színvonalát vesztette ez a szektor, és élelmiszerimport lett a vége. Ez nem csak Magyarországon, hanem Zimbabwében, Indiában és Dél-Afrikában is megtörtént. Jakab István elmondta, hogy a családi gazdaságok kezdeti gyors támogatása megtorpant, a gazdák az ígért 136 milliárd forint felét, 88 milliárdot kaptak, mely nem elég a csatlakozással bekövetkező versenyképesség megőrzéséhez. Hogy a kis- és középvállalatok is túléljenek, sokkal több kormányzati segítséget kell nekik adni. Nagy Tamás szerint a

gazdákat támogató intézmények létrehozására kell törekedni az FVM mellett, melyek segítenek nekik a tájékozódásban, a pályázatok megírásában, a források megszerzésében és megfelelő felhasználásában. Csikai Miklós is arra utalt, hogy míg az EU-tagországok mezőgazdasági termelése 22 százalékkal nőtt, addig Magyarországé 30 százalékkal csökkent. Szerinte is a túléléshez szemléletváltozásra és agrárinformációs rendszer kiépítésére van szükség. A politikai csatározások között a mezőgazdaság fokozatosan süllyed el, ezek helyett odafigyelés és kompromisszum szükséges. 2004. május 18 - 200 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A magyar agrárgazdaság az EU kapujában MTI – Politika http://www.eurofaluwebtarhu/modulesphp?name=News&file=article&sid=77 2003. május 21 Kiss Judit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója szerint a magyar agrárium nem számíthat

jelentős támogatásnövekedésre az európai uniós tagságot követően. Kiss Judit szerint, a mostani 235 milliárd forintos évi agrártámogatási összeg Magyarország első, teljes jogú tagsági évében 2005-ben 260-270 milliárd forint lehet. Egy évvel később ez az összeg 280 milliárd forintra nőhet. A cikkben a szakértő kifejti, hogy a csatlakozással egyértelműen jól járnak a gabonatermesztők, valamint a húsmarha-tartók, ezekben az ágazatokban ugyanis jelentős mértékben nő majd a jövedelem. A kutatási igazgató szerint mindez torzulásokhoz vezethet a mezőgazdasági szektorok között, ugyanis azok az ágazatok, amelyekben több jövedelemhez jutnak a gazdák a csatlakozást követően, gyorsabban fejlődhetnek és stabilabbakká válhatnak, mint azok például a sertés-, a baromfi-, a zöldség-, a gyümölcságazat-, amelyekben közvetlen kifizetéseket nem kapnak a gazdálkodók. Kiss Judit úgy vélte, hogy a tagságra való felkészülés

során mindezeket számításba kell venni és arra kell törekedni, hogy minél több támogatás hozzáférhető legyen a magyar gazdák számára. A kutatási igazgató aláhúzta, hogy a támogatások igénybe vételének alapja az intézményrendszer fejlesztése, azaz az unió által kívánt intézmények létrehozása, továbbá a jogharmonizáció, mivel a támogatásokhoz csak ily módon lehet majd hozzájutni. A cikk tájékoztat arról, hogy az uniós csatlakozás következtében az agrárigazgatás rendszere Magyarországon megújul és átalakul. Ennek a kulcsintézménye a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal lesz, amely még várhatóan az idén megkezdi működését. A hivatal feladata lesz az uniós támogatási források fogadása, azok folyósítása és a felhasználás ellenőrzése. A hivatal felállítása előreláthatólag mintegy 10 milliárd forintba kerül Varga Gyula egyetemi tanár szerint az EU-csatlakozás mindenekelőtt a termelői

biztonságra lesz jó hatással, továbbá növekednek a támogatások és a jövedelmek. A forráshiányos ágazat jelentősebb anyagi eszközökhöz juthat, mivel a bankok nagyobb garanciát látnak az uniós tagságot követően a mezőgazdaság finanszírozásában. 2004. május 18 - 201 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Burgerné Gimes Anna: Földhasználati- és földbirtok-politika az európai Unióban és néhány csatlakozó országban Közgazdasági Szemle L. évf 2003 szeptember 819-832 old A tanulmány bemutatja a mezőgazdasági földek privatizációja során kialakult, felaprózott kisbirtokosi tulajdoni szerkezetet az EU tagjelölt illetve társult országaiban. Elemzi ennek hatásait, az ebből eredő lemaradást az agrár szektorban, a felmerülő problémákat, szemléletes táblázatokkal, hazánkra és a környező államokra is kitérve. Megismerteti továbbá az olvasót az EU birtokpolitikai elveivel, a mezőgazdasági

földhasználati elvekkel, illetve a már tagországok birtok szabályozásával. Ezek alapján átfogó képet nyerhetünk az ezeken a területeken felmerülő különbségekről a tagországok illetve az akkor még csatlakozásra váró országok esetében. A közép - kelet európai országok esetében részletesen bemutatásra kerül az országok birtok és földhasználati politikája, a földbirtokok privatizációja és ennek hatása, illetve olyan időszerű kérdések is mint a nagyüzemi gazdálkodás vagy a földkoncentráció. 2004. május 18 - 202 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: A CAP legújabb agrárreformja I. Világgazdasági Kutató Intézet, Műhelytanulmányok, 2003. július 08 A tanulmány egy 2 részes sorozat tagja, melyben a szerző a CAP reformjának főbb kérdéseit ismerteti. Ebben a részben magát a CAP reformot mutatja be, tárgyilagosan és igen részletesen. Az EU agrárminiszterei hosszas tárgyalások és

kompromisszumok után 2003. június 26-án elfogadták a CAP átfogó reformját. Erre a reformra külső és belső tényezők egyaránt kényszeríttették az EU-t, ezeket a cikk részletesen be is mutatja, példaként kiemelhetjük a WTO nyomását az ún. „kék dobozos” támogatások ellen vagy akár a belső problémák közül a túltermelést. A problémák vázolása után a tanulmány részletesen ismerteti a főbb célkitűzéseket, amiket szem előtt kellett tartani a reform tervezet elkészítésekor, majd pedig bemutatja a konkrét válaszokat ezekre a kihívásokra, a létrejövő változásokat szektoronként, kiemelve a nagyobb jelentőségű változásokat, mint például a decouplingot, az egységes farm támogatás bevezetését, vagy a minőség ösztönző kifizetéseket. A tanulmányból teljes képet nyerhetünk az egyes szektorokban végbemenő változásokról, egészen apró részletekig lebontva, összehasonlítva a korábbi CAP rendszerével.

Megtudhatjuk mi változik például a marhahús szektorban, vagy a gabonatermesztők esetében az egyes gabonaféleségre lebontva, vagyis mindenki megtalálhatja a saját szektorára vonatkozó pontos, tárgyilagos információkat a változásokkal kapcsolatban. 2004. május 18 - 203 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kiss Judit: A CAP legújabb reformja II. Világgazdasági Kutató Intézet, Műhelytanulmányok, 2003. július 10 A 2 részes tanulmánysorozat 2. tagja Az első részben objektíven bemutatott 2003-as CAP reform értékelése, kritikája a 2. rész A szerző elsőként kiemeli, hogy ez a reform sem tekinthető radikálisnak, mint ahogyan a korábbi CAP reformok sem voltak azok. Kétségtelenül pozitívumként értékeli a közvetlen kifizetések leválasztását a termeléstől, melyek így alanyi jogon járnak majd, azonban a szétválasztás nem teljes. A gabona túltermelés problematikáját ez a reform sem oldja meg. A

tagállamok az új CAP-ban nagyobb beleszólással rendelkeznek a támogatások felhasználásába, ugyanis növekszik a nemzeti hatáskörben adható támogatások köre. A fogyasztók számára nem hoz olcsóbbodást a reform, azonban a hatására várhatóan emelkedik az élelmiszerek minősége, biztonsága. Ami a reform fogadtatását illeti a tagállamok körében végül hosszas viták után Portugália kivételével mindenki elfogadta azt, mégsem elégedett mindenki maradéktalanul, azonban önmagában a megegyezés is már jelentős előrelépést jelent. Az egyes véleményeket részletesen bemutatja a tanulmány. A tanulmány második fele a reform hatásaira tér ki az újonnan csatlakozó országok esetében. Itt bár kedvező változások vannak, mégis a tanulmány több kérdéses területre is felhívja az olvasók figyelmét. 2004. május 18 - 204 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Czauner Péter: Tizenegy hónap agrártámogatás

nélkül http://www.nepszabadsaghu/Defaultasp?DocCollID=132592&DocID=117024#117024 Népszabadság - Agrár 2003. szeptember 19 A cikk közli, hogy magyar agrártermelők legkorábban 2004 decemberében juthatnak az első uniós támogatáshoz. Tájékoztat továbbá arról, hogy Magyarország a jövő májusi csatlakozást követően mintegy 75 milliárd forint termelési támogatást kap Brüsszeltől, ehhez jön a 93 milliárd forint nemzeti hozzájárulás. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter bejelentése szerint a magyar agrártermelők a csatlakozást követően a jelenleginél mindenképpen több támogatáshoz jutnak. Ez a közel 170 milliárd forint támogatás a jelenlegi rendszerben a termeléshez használt terület után járó (hektáronként 7000, illetve 9000 forintnál) mintegy 30 milliárd forinthoz képest mindenképpen több. A csatlakozni szándékozó országok a napokban küldik meg a brüsszeli illetékeseknek elképzeléseiket a

közvetlen támogatások kifizetéséről, a magyar kormány határozata értelmében Magyarország uniós tagságát követően az összevont területalapú kifizetési rendszert alkalmazza majd a mezőgazdaságban. Ennek lényege a területhasználatra alapozott támogatás, amely megegyezik az EU-ban jelenleg is alkalmazott normatív rendszerrel, ami a gabona-, olajos-, fehérje- és rostnövényeket termelőkre vonatkozik. A magyar javaslat szerint kiegészül egy nagyobb területet – a kertészeti növényeket – magában foglaló területalapú kifizetésről szóló elképzeléssel. A cikk szerint mindenképpen nehéz időszak előtt állnak az agrártermelők, hiszen az eddig megszokott, év elején kezdődő támogatásfolyósításhoz képest majd tizenegy hónapot kell várniuk, hogy a pénzükhöz jussanak. Németh Imre elmondta, hogy Brüsszel engedélyével korábban hozzákezdhetnek a – jövőre 93 milliárd forint – nemzeti hozzájárulás kifizetéséhez is. De

az unió illetékesei már arról is döntöttek, hogy eltérhetnek a támogatások decemberben kezdődő kifizetésének határidejétől, ha súlyos pénzügyi válsággal küszködnek egyes régiók. Ilyennek számít az aszály, ekkor a támogatás ötven százaléka előlegként is kifizethető. 2004. május 18 - 205 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Csuhaj Ildikó - Nagy Szilvia: Agrárium: csatavesztés vagy siker? Népszabadság 2003. április 16 A kormány és az ellenzék álláspontja természetesen ezen a ponton sem egyezik meg. Medgyessy szerint „még pozicióvesztés” sem történt, míg Orbánék úgy vélik, hogy Koppenhága után nem beszélhetünk sikeres agrártárgyalásokról. Pozitívum, hogy az uniós csatlakozásunk után a külföldiek földvásárlását gátló moratóriumot sikerült három évvel megtoldani, azaz tíz évünk lesz arra, hogy ezt a kérdést elintézzük. A Fidesz a családi gazdaságok pozíciójának

erősítésének hiányát nehezményezte és kérte, hogy a közvetlen kifizetések mellé a kormány a társfinanszírozás maximumát adja (persze jól tudja, hogy nincs miből). Medgyasszay László MDF-es képviselő nyilatkozata olvasható: felhívja a figyelmet a reális helyzetelemzés fontosságára, valamint arra, hogy nagyon sürget már a megfelelő intézményrendszer kialakítása. Azonnali „tőkeinjekcióra" van szükség és ki kell használni a „hungarikumokat". Németh Imre miniszter is nyilatkozott: azt mondta, hogy azért kaptunk rossz referencia-éveket, mert hazánknak jelentős élelmiszer gazdaségi exportja van. Valamint azt állítja, hogy a Fidesz azért ennyire „negatív", mert tudja, hogy a csatlakozásnak lesznek vesztesei és őket mindenképpen maga mellé akarja állitani. 2004. május 18 - 206 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Uniós időzavarban az agrártárca Népszabadság 2003 .február 7 A

magyar agrártárca pályázatot adott be Brüsszelben egy olyan program elindításához, amely azon rendszer felállításának meggyorsítását célozza, amely a támogatások felvételéhez szükséges. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint jelentős késésben van a kifizetőügynökség felállítása és az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer létrehozása. Pedig 2003 szeptemberére készen kell lenni ezeknek a szervezeteknek, mert az akkreditációjuk legalább fél évbe kerül és 2004 májusában csatlakozunk. Egyes szakértők szerint politikai érdekek is nehezítik a feladatot, hiszen olyan feladatok is a létrehozandó szervezetek kezébe kerülnek majd, melyeket jelenleg még egyes minisztériumok látnak el (például: Külügyminisztérium, agrártárca). Persze ez a feladat nem most merült föl, már az „agrártárca előző vezetése” is tudatában volt annak, hogy sürgős tennivalók várnak az országra ezen

a területen is - mondta Mészáros Gyula, az FVM államtitkára. Várhatóan határidőre elkészül az új föld- és állatnyilvántartás, és az EU-konform gazdaregiszter intézményrendszer. 2004. május 18 - 207 - és remélhetőleg a teljes Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Németh Imre: a magyar mezőgazdaság támogatása idén 290 milliárd forint lesz http://www.mtihu/cikk/17417/ 2004 március 29 A cikk Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kijelentését taglalja, amely szerint a magyar mezőgazdaság támogatottsági szintje 2010-ben éri el a jelenlegi EU-tagországok támogatottsági mértékét. A miniszter szerint ebben az évben a magyar mezőgazdaság uniós forrásból 303 millió euró kifizetésével számolhat támogatásként. Ez mintegy 74-76 milliárd forintot jelent az ágazat számára. Ehhez járul még az a 30 százalékos nemzeti forrás-kiegészítés, amelyet Koppenhágában hagytak

jóvá Magyarország számára. Ez a forrás további 91-92 milliárd forint. A mezőgazdaság uniós támogatása az elkövetkező három évben 5-5 százalékkal növekszik, majd az azt követő három esztendőben pedig 10-10 százalékkal emelkedik, és 2010-re éri el a 100 százalékot. Induláskor a jelenlegi tagállamok támogatási szintjének 25 százalékát kapja, amihez még 30 százalékos nemzeti forrás-kiegészítést adhat. A cikk tájékoztat arról, hogy az Európai Unió a termelést el akarja választani a támogatásoktól, ezért új támogatási szisztémára tér át. Ezért választotta Magyarország az összevont területalapú támogatási rendszert, ezzel elkerülhető, hogy a jelenlegi EU költségvetési időszak végéig folyamatosan változzon Magyarországon az agrártámogatási rendszer. A magyar gazdálkodók a közvetlen támogatásokhoz elsősorban normatív alapon juthatnak hozzá. Több pályázatos úton megszerezhető pénzügyi forrással is

számolhatnak a jövőben, így például az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) biztosította pénzekkel, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Tervből (NFT) finanszírozható mezőgazdasági programokkal. A cikk rámutat arra, hogy az AVOP a SAPARD-programot váltja fel Magyarország uniós belépését követően, amelyre az elkövetkező években mintegy 80 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ebből az idén előreláthatólag 14 milliárd forintot lehet felhasználni 2004. május 18 - 208 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Byrne főbiztos üdvözli a Mezőgazdasági Tanács tegnapi döntéseit http://www.eu-infohu/cikkasp?db=hirek&id=4979 2004 április 27 A cikk a Mezőgazdasági Tanács által elfogadott, az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére és higiéniájára vonatkozó meghatározó jelentőségű jogszabály kérdésével foglalkozik. Politikai egyezség született a növényi és állati termékekben

található növényvédő szerek maximális maradványértékeinek az EU-ban harmonizált, egységes szintjei tekintetében. Az élelmiszer- és takarmányellenőrzési törvény kiegészítése annak az egységes élelmiszer egészségügyi jogszabálynak, amelynek véglegesítésére a nemrégiben került sor. A szigorúbb és szervezettebb ellenőrzést előíró új törvények alkalmazása 2006 januárjától lesz kötelező érvényű. Byrne szerint ez egy igen jelentős előrelépés a fogyasztóvédelem európai megszilárdítása tekintetében, hiszen ezután pl. egy alma elfogyasztásakor biztosak lehetünk abban, hogy nem lépi át a maradványérték a biztonságos mértéket akkor sem, ha az almát bármely más EU országban termelték meg. 2004. május 18 - 209 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Czauner Péter: Végleges helyén az agrárium kifizető ügynöksége Népszabadság 2004. április 30

http://www.eurohu/pages/eurodetailframegeneratorasp?related=8&azonosito=* A cikk közli, hogy a regisztrált gazdák kérelmét az uniós támogatásokra májustól fogadja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A kifizető ügynökség megyei hálózata is felkészült a feladatra, csatlakozott a szervezet gerincvezetékére. Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) modul felépítésű, és a belépéskor legfontosabb alrendszerek már működőképesek. Két nappal az ország uniós csatlakozása előtt Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hivatalosan is átadta Budapesten, a Soroksári úti Concordia Közraktár Rt. telephelyének egyik raktárépületében az EU agrárpénzeinek kifizető ügynökségét. A miniszter bejelentése szerint a működéshez szükséges első akkreditálás – amelyet őszig további kettő követ – sikerrel megtörtént, és így semmi akadálya annak, hogy a magyar gazdálkodók

május elsejét követően, az ország uniós csatlakozása után hozzájuthassanak az EU mezőgazdasági támogatásaihoz. A közvetlen kifizetések terén uniós pénzből mintegy 76 milliárd forintra, nemzeti kiegészítésből pedig 92 milliárd forintra számíthatnak a gazdálkodók. Németh Imre elmondta, hogy eddig mintegy 60 milliárd forintnyi támogatást kaptak a gazdálkodók. A nemzeti kiegészítésből a napokban további 46 milliárd forint támogatást vehetnek át a gazdák. 2004. május 18 - 210 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Teljessé vált az agráregészségügyi gyűrű az ország körül Magyar Hírlap Online 2004. április 25 A cikk közlése szerint a nagylaki Állategészségügyi-és Növényegészségügyi határállomás átadásával teljessé vált, hogy május 1-től az Európai Unió valamennyi magyarországi külső határán ellenőrizhető és szavatolható legyen a mezőgazdasági szállítmányok biztonsága. A

1, 1 milliárd forintos beruházás rekordidő alatt, teljes egészében hazai forrásból készült el. A műszaki átadás április 20-án megtörtént, az agrártárca tájékoztatása szerint a létesítményt az Európai Unió április 30-ig soron kívül akkreditálja. A létesítmény három épületegyüttesből áll, amelyben helyet kaptak a hűtőtárolók, a laboratóriumok, a csaknem 40 állategészségügyi és növényegészségügyi szakember korszerű műszerek segítségével végezhet tevékenységét. A cikk közli azt is, hogy Magyarországon összesen öt ilyen közúti határállomás épült az elmúlt években: Letenyén, Röszkén, Záhonyban, Ferihegyen és Nagylakon. A beruházások egy része PHARE támogatásból valósult meg. A határállomásokon ellenőrzött szállítmányok a magyar hatóságok által kiadott okmányokkal további ellenőrzések nélkül folytathatják útjukat az Európai Unió egész területén. 2004. május 18 - 211 -

Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Végső roham a SAPARD-nál - Még 24 milliárd forintnyi támogatásnak nincs gazdája Világgazdaság http://www.vilaggazdasaghu/index3php?app=cikk&datum=2004-0423&d=2004-04-23&r=7&c=40 2004. április 23 A cikk tájékoztat arról, hogy április 30-ig lehet postára adni a támogatási igényeket az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési előcsatlakozási segélyalapjához, a SAPARD-ra. Az összesen rendelkezésre álló 52 milliárd forintból eddig 28 milliárdot sikerült lekötni. Pásztor Zsuzsanna, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vidékfejlesztési igazgatójának tájékoztatása szerint az utóbbi időben nagyon felgyorsult a pályázatok beérkezése, hetente immár több mint kétszáz igénylést regisztrálnak. Javul a pályázatok minősége is, „csak” a kérelmek 40 százalékát kell visszautasítaniuk különféle hibák, a feltételek nem teljesítése, illetve a

jogosultság hiánya miatt, sőt vannak olyan jogcímek (így például a mezőgazdasági beruházások támogatása), ahol ez a ráta már csak 30 százalékos. Korábban voltak időszakok, amikor a 60 százalékot is elérte az elutasítási arány. A már beérkezett igénylések összértéke eléri a 102 milliárd forintot, ebből 28 milliárdot már elfogadtak (vagy le is szerződtek, vagy legalábbis támogatási kötelezettségvállalásra került sor), 42 milliárd jelenleg feldolgozás alatt áll, a többit elutasították. Az MVH eddig feldolgozott közel 2500 kérelmet, hátra van még több mint kétezer. 2004. május 18 - 212 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Bővült az agrárhitelkeret http://www.vilaggazdasaghu/index3php?app=cikk&datum=2004-04-28&r=5&c=75 2004. április 23 A cikk Németh Imre agrárminiszter azon bejelentését taglalja, amely szerint a gazdasági kabinet és a kormány utólagos jóváhagyásával

222, 3 milliárd forintra bővült a februárban indított kedvezményes agrárcsatlakozási hitelprogram. Ez azt jelenti, hogy a bankok a gazdasági szereplőkkel ennyi kamat támogatással és garanciavállalással ellátott hitel kihelyezésére írhattak alá szerződéseket. A cikk azt is közli, hogy a hitel megállapodásokat legkésőbb április 30-ig lehet megkötni. A miniszter az intézkedést az ágazati igényekkel és a csatlakozás miatti rendkívüli helyzettel indokolta. A program eredetileg 100 milliárdos összeggel indult, amelyből a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a kereskedelmi bankok egyaránt 50-50 milliárdot helyezhettek volna ki. A kormány a demonstráló gazdákkal kötött februári megállapodásban további 60 milliárddal bővítette a kereskedelmi banki keretet, ami így 110 milliárdra (a teljes program pedig 160 milliárdra) duzzadt. (HL) 2004. május 18 - 213 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Brüsszel elfogadta a

magyar agrártámogatási keretet Népszava 2004. április 06 A cikk tájékoztat arról, hogy az Európai Bizottság elfogadta és véglegesítette a csatlakozó országok termelőinek szánt területalapú kifizetések összegét. A magyar gazdák egy hektárnyi szántóföld, vagy egy élőállat (húsmarha, anyatehén, juh) után 70 eurót kaphatnak, ami mai árakon számolva meghaladja a 17 ezer forintot. Összességében 305 millió euró jövedelem-kiegészítést kap, 4,35 millió hektár területre Magyarország. Ebből azonban 42 millió euró elveszhet, mivel 600 ezer hektár gazdája nem regisztráltatta magát. Összesen 4,355 millió hektár után jár a regisztrált gazdáknak az uniós csatlakozás után 305 millió euró (mai áron számítva 76 milliárd forint) egységes területalapú jövedelempótló kiegészítés. Ez a negyede a régi tagállamok termelőinek kifizetett összegnek, amit azonban nemzeti forrásból 55 százalékra ki lehet egészíteni. A

hiányos gazdaregisztráció miatt azonban a rendelkezésre álló uniós források 14 százalékától, megközelítően 42 millió eurótól eleshetnek a magyar termelők. Az egyszerűsített kifizetések által érintett 4,355 millió hektár helyett csak 3,7 millió hektár gazdája regisztráltatta magát. A támogatásokból emiatt mintegy 600 ezer hektár kimaradhat és az arra járó összeg elveszhet Magyarország számára. Szőke Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökének tájékoztatása szerint idén ugyanis csak a március 31-ig regisztrált termelők juthatnak uniós és nemzeti támogatásokhoz. 2004. május 18 - 214 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Az EP a magyar mezőgazdaság hiányosságairól 2004. március 11 MTI http://www.mnohu/indexmno?cikk=208681&rvt=105&redirect=false&norel=1&PHPS ESSID=eac8fe7db0925687f0ef9d6716206a49&pass=2 A cikk közli, hogy az Európai Parlament (EP)

az EU-csatlakozásra készülő országok előrehaladásáról csütörtökön megszavazott határozatában sürgette Magyarországot, hogy mielőbb orvosolja a mezőgazdasági szektorban tapasztalható hiányosságokat. Az EP külügyi bizottságának irányításával készült jelentés Magyarországról szóló része konkrétan említi az uniós agrártámogatások kifizetéséért felelős ügynökség, illetve az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer felállításának befejezését, a vidékfejlesztésben esedékes intézkedések meghozatalát, valamint az uniós egészségügyi normáknak az agrárélelmiszeripari üzemekben történő érvényesítését. 2004. május 18 - 215 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Székely Sándor: Helyzetértékelés – 72 nappal a csatlakozás előtt Az Európai Unió Agrárgazdasága 2004. 9 évf 3 szám 16-17 old Február 20-án az AGRO-MASH EXPO Nemzeti Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállítás

területén megrendezték az „Agrárhíd” elnevezésű szakmai fórumot, melynek során neves szakemberek értékelték az EU csatlakozás mezőgazdasági kérdéseit. A találkozón olyan jeles személyiségek mondták el értékeléseiket a magyar mezőgazdaság csatlakozás előtti állapotáról, mint Dr. Nyújtó Ferenc, az FVM helyettes államtitkára, Pásztoley András, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke és Dr. Vajda László, az FVM Integrációs Csoportfőnökségének csoportfőnöke. A teltházas találkozót a Magyar Marketing Szövetség Agrár- és Élelmiszeripari Marketing Klubja valamint a Pest Megyei Agrárkamara szervezte. A találkozó központi témái a mezőgazdaság versenyképessége, a különböző agrártámogatási formák és a KAP reformjának hatásai voltak, valamint az ország jelenlegi helyzetének értékelése. A cikk részletesen ismerteti a találkozó felszólalóinak beszédeit, azok álláspontjait. 2004. május 18 -

216 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Balogh Beáta: Az a bűvös 1000 milliárd (forrás: Kormányszóvivői tájékoztató 2003 dec.) Az Európai Unió Agrárgazdasága 2004. 9 évf 1-2 szám 16 old December közepén aláírták azt a dokumentumot, amelynek értelmében az Unió költségvetéséből a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap keretforrásai szétosztásra kerültek. Az uniós források felhasználását szabályozó közösségi támogatási keret jóváhagyását a 2003. évi EU csúcsra időzítették. Ennek alapján 2004 az első olyan év, amikor Magyarország nemzeti költségvetése része az uniós forrásoknak és ennek megfelelően a magyar állam is számolhat az uniós pénzekkel. Ezek felhasználásáról, illetve a konkrét támogatások eloszlásáról tartott tájékoztatót a kormányszóvivő. Itt hangsúlyozta, hogy Magyarország a vidékfejlesztésre kapható támogatásokból elsősorban a közutak fejlesztését

kívánja megvalósítani, elősegítve ezzel a vidéki térségek bekapcsolódását az ország vérkeringésébe. A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósításához a módosított költségvetés tervezet körülbelül 1000 milliárd forintot különített el a 2004-2006 közötti időszakra. Ezen pénzösszeg felhasználásáról és az egyes gazdasági területek részesedéséről tartott tájékoztatót a szóvivő és ezt mutatja be a cikk is, igen hasznos táblázatokkal kiegészítve. 2004. május 18 - 217 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Németh Imre: a magyar mezőgazdaság támogatása idén 290 milliárd forint lesz http://www.mtihu/cikk/17417/, 2004 március 29 A cikk Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kijelentését taglalja, amely szerint a magyar mezőgazdaság támogatottsági szintje 2010-ben éri el a jelenlegi EU-tagországok támogatottsági mértékét. A miniszter szerint ebben az évben a

magyar mezőgazdaság uniós forrásból 303 millió euró kifizetésével számolhat támogatásként. Ez mintegy 74-76 milliárd forintot jelent az ágazat számára. Ehhez járul még az a 30%-os nemzeti forráskiegészítés, amelyet Koppenhágában hagytak jóvá Magyarország számára. Ez a forrás további 91-92 milliárd forint. A mezőgazdaság uniós támogatása az elkövetkező három évben 5-5%-kal növekszik, majd az azt követő három esztendőben pedig 10-10%-kal emelkedik, és 2010-re éri el a 100%-ot. Induláskor a jelenlegi tagállamok támogatási szintjének 25%-át kapja, amihez még 30%-os nemzeti forráskiegészítést adhat. A cikk tájékoztat arról, hogy az Európai Unió a termelést el akarja választani a támogatásoktól, ezért új támogatási szisztémára tér át. Ezért választotta Magyarország az összevont területalapú támogatási rendszert, ezzel elkerülhető, hogy a jelenlegi EU költségvetési időszak végéig folyamatosan

változzon Magyarországon az agrártámogatási rendszer. A magyar gazdálkodók a közvetlen támogatásokhoz elsősorban normatív alapon juthatnak hozzá. Több pályázatos úton megszerezhető pénzügyi forrással is számolhatnak a jövőben, így például az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) biztosította pénzekkel, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Tervből (NFT) finanszírozható mezőgazdasági programokkal. A cikk rámutat arra, hogy az AVOP a SAPARD-programot váltja fel Magyarország uniós belépését követően, amelyre az elkövetkező években mintegy 80 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ebből az idén előreláthatólag 14 milliárd forintot lehet felhasználni 2004. május 18 - 218 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Byrne főbiztos üdvözli a Mezőgazdasági Tanács tegnapi döntéseit http://www.eu-infohu/cikkasp?db=hirek&id=4979, 2004 április 27 A cikk a Mezőgazdasági Tanács által

elfogadott, az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére és higiéniájára vonatkozó meghatározó jelentőségű jogszabály kérdésével foglalkozik. Politikai egyezség született a növényi és állati termékekben található növényvédőszerek maximális maradványértékeinek az EU-ban harmonizált, egységes szintjei tekintetében. Az élelmiszer- és takarmányellenőrzési törvény kiegészítése annak az egységes élelmiszer egészségügyi jogszabálynak, amelynek véglegesítésére a nemrégiben került sor. A szigorúbb és szervezettebb ellenőrzést előíró új törvények alkalmazása 2006 janurájától lesz kötelező érvényű. Byrne szerint ez egy igen jelentős előrelépés a fogyasztóvédelem európai megszilárdítása tekintetében, hiszen ezután pl. egy alma elfogyasztásakor biztosak lehetünk abban, hogy nem lépi át a maradványérték a biztonságos mértéket akkor sem, ha az almát bármely más EU országban termelték meg.

2004. május 18 - 219 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Czauner Péter: Végleges helyén az agrárium kifizető ügynöksége Népszabadság , 2004. április 30 A cikk közli, hogy a regisztrált gazdák kérelmét az uniós támogatásokra májustól fogadja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A kifizető ügynökség megyei hálózata is felkészült a feladatra, csatlakozott a szervezet gerincvezetékére. Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) modul felépítésű, és a belépéskor legfontosabb alrendszerek már működőképesek. Két nappal az ország uniós csatlakozása előtt Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hivatalosan is átadta Budapesten, a Soroksári úti Concordia Közraktár Rt. telephelyének egyik raktárépületében az EU agrárpénzeinek kifizető ügynökségét. A miniszter bejelentése szerint a működéshez szükséges első akkreditálás – amelyet

őszig további kettő követ – sikerrel megtörtént, és így semmi akadálya annak, hogy a magyar gazdálkodók május elsejét követően, az ország uniós csatlakozása után hozzájuthassanak az EU mezőgazdasági támogatásaihoz. A közvetlen kifizetések terén uniós pénzből mintegy 76 milliárd forintra, nemzeti kiegészítésből pedig 92 milliárd forintra számíthatnak a gazdálkodók. Németh Imre elmondta, hogy eddig mintegy 60 milliárd forintnyi támogatást kaptak a gazdálkodók. A nemzeti kiegészítésből a napokban további 46 milliárd forint támogatást vehetnek át a gazdák. 2004. május 18 - 220 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Teljessé vált az agrár-egészségügyi gyűrű az ország körül Magyar Hírlap, 2004. április 25 A cikk közlése szerint a nagylaki Állategészségügyi-és Növényegészségügyi határállomás átadásával teljessé vált, hogy május 1-től az Európai Unió valamennyi

magyarországi külső határán ellenőrizhető és szavatolható legyen a mezőgazdasági szállítmányok biztonsága. A 1, 1 milliárd forintos beruházás rekordidő alatt, teljes egészében hazai forrásból készült el. A műszaki átadás április 20-án megtörtént, az agrártárca tájékoztatása szerint a létesítményt az Európai Unió április 30-ig soron kívül akkreditálja. A létesítmény három épületegyüttesből áll, amelyben helyet kaptak a hűtőtárolók, a laboratóriumok, a csaknem 40 állategészségügyi és növényegészségügyi szakember korszerű műszerek segítségével végezhet tevékenységét. A cikk közli azt is, hogy Magyarországon összesen öt ilyen közúti határállomás épült az elmúlt években: Letenyén, Röszkén, Záhonyban, Ferihegyen és Nagylakon. A beruházások egy része PHARE támogatásból valósult meg. A határállomásokon ellenőrzött szállítmányok a magyar hatóságok által kiadott okmányokkal

további ellenőrzések nélkül folytathatják útjukat az Európai Unió egész területén. 2004. május 18 - 221 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Végső roham a SAPARD-nál - Még 24 milliárd forintnyi támogatásnak nincs gazdája Világgazdaság, 2004. április 23 A cikk tájékoztat arról, hogy április 30-ig lehet postára adni a támogatási igényeket az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési előcsatlakozási segélyalapjához, a SAPARD-ra. Az összesen rendelkezésre álló 52 milliárd forintból eddig 28 milliárdot sikerült lekötni. Pásztor Zsuzsanna, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vidékfejlesztési igazgatójának tájékoztatása szerint az utóbbi időben nagyon felgyorsult a pályázatok beérkezése, hetente immár több mint kétszáz igénylést regisztrálnak. Javul a pályázatok minősége is, „csak” a kérelmek 40%-át kell visszautasítaniuk különféle hibák, a feltételek nem

teljesítése, illetve a jogosultság hiánya miatt, sőt vannak olyan jogcímek (így például a mezőgazdasági beruházások támogatása), ahol ez a ráta már csak 30%-os. Korábban voltak időszakok, amikor a 60 százalékot is elérte az elutasítási arány A már beérkezett igénylések összértéke eléri a 102 milliárd forintot, ebből 28 milliárdot már elfogadtak (vagy le is szerződtek, vagy legalábbis támogatási kötelezettségvállalásra került sor), 42 milliárd jelenleg feldolgozás alatt áll, a többit elutasították. Az MVH eddig feldolgozott közel 2500 kérelmet, hátra van még több, mint kétezer. 2004. május 18 - 222 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Bővült az agrárhitelkeret Világgazdaság, 2004. április 23 A cikk Németh Imre agrárminiszter azon bejelentését taglalja, amely szerint a gazdasági kabinet és a kormány utólagos jóváhagyásával 222, 3 milliárd forintra bővült a februárban indított

kedvezményes agrárcsatlakozási hitelprogram. Ez azt jelenti, hogy a bankok a gazdasági szereplőkkel ennyi kamat támogatással és garanciavállalással ellátott hitel kihelyezésére írhattak alá szerződéseket. A cikk azt is közli, hogy a hitel megállapodásokat legkésőbb április 30-ig lehet megkötni. A miniszter az intézkedést az ágazati igényekkel és a csatlakozás miatti rendkívüli helyzettel indokolta. A program eredetileg 100 milliárdos összeggel indult, amelyből a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a kereskedelmi bankok egyaránt 50-50 milliárdot helyezhettek volna ki. A kormány a demonstráló gazdákkal kötött februári megállapodásban további 60 milliárddal bővítette a kereskedelmi banki keretet, ami így 110 milliárdra (a teljes program pedig 160 milliárdra) duzzadt. (HL) 2004. május 18 - 223 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Brüsszel elfogadta a magyar agrártámogatási keretet www.eurohu –

Népszava, 2004 április 06 A cikk tájékoztat arról, hogy az Európai Bizottság elfogadta és véglegesítette a csatlakozó országok termelőinek szánt területalapú kifizetések összegét. A magyar gazdák egy hektárnyi szántóföld, vagy egy élőállat (húsmarha, anyatehén, juh) után 70 eurót kaphatnak, ami mai árakon számolva meghaladja a 17 ezer forintot. Összességében 305 millió euró jövedelem-kiegészítést kap, 4,35 millió hektár területre Magyarország. Ebből azonban 42 millió euró elveszhet, mivel 600 ezer hektár gazdája nem regisztráltatta magát. Összesen 4,355 millió hektár után jár a regisztrált gazdáknak az uniós csatlakozás után 305 millió euró (mai áron számítva 76 milliárd forint) egységes területalapú jövedelempótló kiegészítés. Ez a negyede a régi tagállamok termelőinek kifizetett összegnek, amit azonban nemzeti forrásból 55%-ra ki lehet egészíteni. A hiányos gazdaregisztráció miatt azonban a

rendelkezésre álló uniós források 14%-ától, megközelítően 42 millió eurótól eleshetnek a magyar termelők. Az egyszerűsített kifizetések által érintett 4,355 millió hektár helyett csak 3,7 millió hektár gazdája regisztráltatta magát. A támogatásokból emiatt mintegy 600 ezer hektár kimaradhat és az arra járó összeg elveszhet Magyarország számára. Szőke Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökének tájékoztatása szerint idén ugyanis csak a március 31-ig regisztrált termelők juthatnak uniós és nemzeti támogatásokhoz. 2004. május 18 - 224 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Az EP a magyar mezőgazdaság hiányosságairól 2004. március 11 http://www.mnohu/indexmno?cikk=208681&rvt=105&redirect=false&norel=1&PHPS ESSID=eac8fe7db0925687f0ef9d6716206a49&pass=2 A cikk közli, hogy az Európai Parlament (EP) az EU-csatlakozásra készülő országok

előrehaladásáról csütörtökön megszavazott határozatában sürgette Magyarországot, hogy mielőbb orvosolja a mezőgazdasági szektorban tapasztalható hiányosságokat. Az EP külügyi bizottságának irányításával készült jelentés Magyarországról szóló része konkrétan említi az uniós agrártámogatások kifizetéséért felelős ügynökség, illetve az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer felállításának befejezését, a vidékfejlesztésben esedékes intézkedések meghozatalát, valamint az uniós egészségügyi normáknak az agrárélelmiszeripari üzemekben történő érvényesítését. 2004. május 18 - 225 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Elekes Andrea – Halmi Péter: A hazai és unióbeli agrár-külkereskedelmi szabályok komparatív elemzése Európai Tükör 2004. IX évfolyam Országos Mezőgazdasági Könyvtár EU 6802 A két gyakorlat közti különbséget elemzi: • a közös vámtarifa

átvétele nem okoz gondot, mivel a vámtarifa első 8 számjegye megegyezik, a 9-10.-ben van csak eltérés, • további harmonizációra van szükség az importvám-eljárás engedélyezési rendszer kiterjesztése területén, • az uniós agrár-külkereskedelem engedélyköteles, a magyar nem, • eltérés van az importterhek jellegében és mértékében: növekedés várható a szarvasmarha, tej-tejtermék, gabona termékpályákon, míg csökkenés a sertéshús, juh-kecskehús, zöldség-gyümölcs, kávé, tea, fűszerek, takarmányzöldségek termékpályákon, • itthon csak az utólagos kifizetés lehetséges, míg az EU-ban előre is odaadhatják a támogatás összegét, • 2004. május 18 az EU-ban tágabb a támogatott termékek köre. - 226 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban A közös mezőgazdasági politika az egyik legaprólékosabb kidolgozott szabályozási rendszer az EU életében www.mahu, objektív

hírügynökség, 2003 március 22 A cikk az EU Kommunikációs és Koordinációs Csoport sajtószolgálatának jelentése. A mezőgazdaság az uniós joganyag körülbelül felét, illetve a költségvetés 40%-át adja. Ezek következtében a tagállamok beleszólása minimális. A mezőgazdaság a közös politikák egyike Jelenleg is zajlik reformja, melynek célja egy hatékony rendszer kialakítása. Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az élelmiszer-biztonság, az integrált vidékfejlesztés, a táj arculatának megőrzése, a vidéki közösségek fenntartása és a környezeti javak előállítása. 2004. május 18 - 227 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Nettó EU-befizetővé válhat Magyarország, ha továbbra is késik az agrárfelkészülés MTI+Magyar Hírlap, 2003. október 29 Magyarország felkészületlen az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, valamint a kifizető-ügynökség felállítása területén, nincs

kész a vidékfejlesztési támogatások terve, hiányosságok vannak az állategészségügy és az élelmiszerbiztonság területén, melynek következtében jelentős támogatásoktól eshet el. A cikkben a következő politikusok szólalnak meg: • Németh Imre (földművelésügyi miniszter): A kormány problémás gazdaságot visz tovább, azaz egy csökkent teljesítményű, széles agrárollójú, romló jövedelmezőségű agráriumot próbál a válságból kisegíteni. Negatívumként említi, hogy nincs megfelelő birtokszerkezet, nem történt meg a megfelelő intézmények felállítása, lemaradás van a jogharmonizációban. A kormány eddig a következő intézkedéseket tette meg: a földtörvény módosítása, nemzeti földalapkezelő szervezet létrehozása, adósságállomány rendezése. • Gőgös Zoltán (MSZP): 2002-ben 197,1 Milliárd forinttal több, összesen 212 milliárd jut a mezőgazdaságnak. 60 milliárd forintot különítettek el a

hitelkonszolidációra, melynek 50%-át a kistermelők kapták. • Kékkői Zoltán (Fidesz): Az egyéni vállalkozások sem hitelhez, sem hitelelengedéshez nem jutottak, sőt 2002-ben 154 szövetkezet szűnt meg. • Kis Zoltán (SZDSZ): A mezőgazdaság bevétele 2002-ben 2,6 milliárd forint volt, illetve az egyéni vállalkozók földhasználati aránya 47%-os. 2004. május 18 - 228 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Elszámolták az agrárbüdzsét Magyar Nemzet, 2003. október 16 A 2004-es agrárköltségvetésből nem telik több mint 90 milliárd forintra rúgó, 30%-os nemzeti kiegészítésekre és a 70 milliárdos determinációra, mert az így kapott 160 milliárd forintos kiadásra csak 105 milliárd van. Ugyanakkor az FVM jelentése szerint aggodalomra nincs ok, 152 milliárd forint áll rendelkezésre az említett támogatások kifizetésére. 2004. május 18 - 229 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban

Többen kaphatnak agrártámogatást www.magyarorszaghu, 2003 augusztus 28 Az új határozat szerint egy millió hektárral nagyobb terület kerülhet be a támogatottsági körbe, ha Brüsszel is megszavazza. Így a 4,5 millió hektár lenne, ami azt jelenti, hogy az összesen 5,8 millió hektár megművelhető földből csak 1,3 millió maradna ki. Ez által a zöldség-gyümölcstermelők, valamint a réten és legelőn gazdálkodók számára is lehetőség nyílik támogatás elnyerésére, ennek feltétele viszont meghatározott állattartási intenzitás produkálása. Németh Imre, földművelésügyi miniszter elmondása szerint a jelek biztatóak, a sertésválság megoldódni látszik, az egyensúly felé közelít. A 260 ezres többletet sikerült exportálni vagy levágni, nincs túlsúly-probléma sem, a vágási átlagsúly 110 kg. 2004. május 18 - 230 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kelemen Zoltán: A magyar mezőgazdaság EU-hajrája;

Oxigénhiány HVG 2004. január 10 A cikkben a szerző a magyar mezőgazdaság elmúlt évét jellemzi; túltermelési válságokról, aszálykárokról és ad hoc kormányzati beavatkozásokról beszél. Véleménye szerint az EU küszöbére meggyengülve érkező magyar termelők csak a csatlakozási szerződés aláírása után szembesültek azzal, hogy néhány uniós támogatás már nem jár nekik. A különböző termelők helyzetét elemezve részletesebben szól többek között a sertéstenyésztőkről, megjegyezve azt, hogy az országban kevés olyan hizlaldát lehet találni, amely minden EU-s követelménynek megfelelne. Bár pályázni lehet ugyan a felújításra, de a sertéstartók a szükséges önrész előteremtését is csak állami segítséggel tartják megoldhatónak. Egyes számítások szerint a termelők tavaly mintegy 10 milliárd forintot vesztettek a sertéstartáson és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által juttatott

19 milliárd támogatás sem segítette meg őket az adott helyzetben. A baromfitenyésztők ugyancsak kedvezőtlen évet zárhattak: a Baromfi Terméktanács tavalyi, első háromnegyed éves adatai alapján a feldolgozók a 2002-es első kilenc hónapinál 2 milliárd forinttal több, 8,7 milliárd forint veszteséget könyvelhettek el, illetve negyven cégből 12 vágóhíd dolgozott ráfizetéssel. A tejtermékek belföldi fogyasztása 3 százalékkal csökkent, jórészt az import miatt, ami már előrevetített valamit a május 1-i EU- csatlakozás utáni állapotokról. Bár a szerző szükségesnek tartja azt is figyelembe venni, hogy az uniós exportőröknek járó, veszteségfinanszírozó visszatérítés a csatlakozás után megszűnik. Egyes vélemények szerint 81 tejfeldolgozó-üzem közül hétnek-nyolcnak esélye sincsen arra, hogy megkapja az EUengedélyt, harminc üzem pedig vállalta a fejlesztéseket. Némely szakember az EU „rosszindulatának” számlájára

írja azt, hogy az unió már a csatlakozási szerződés aláírása után csökkentette a tej irányárát- ami azt jelenti, hogy a kompenzáció negyede illeti csupán meg a csatlakozókat, mások szerint azonban azt már a magyar tárgyalódelegációnak lehet felróni, hogy nem vették figyelembe azt, hogy a magyarországi marhahúsállomány 70 százaléka nem felel meg az EU szabályainak, tehát nem is támogatható. Veszélyt jelenthet továbbá az is, hogy a magyar fogyasztó inkább árérzékeny, mint tudatos, így nagy sikere lehet a gyengébb minőségű olcsóbb importárúknak. 2004. május 18 - 231 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kelemen Zoltán: Szabó István agrárlobbista: „Nincs világos agrárpolitika” HVG 2004. január 31 A cikk írója Szabó Istvánnal, az elmúlt rendszer legbefolyásosabb téeszelnökével készített interjút. Szabó István úgy gondolja, hogy nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy rosszul áll a

magyar mezőgazdaság szénája: bár igaz az, hogy az 1990 előtti értéknek ma csupán a 60-62 százalékát termelik meg az ágazaton belül, azonban ha a produktumhoz mérjük az állami támogatást, akkor be kell látnunk, hogy nem kevés pénzt kap a mezőgazdaság. Véleménye szerint az uniós csatlakozás miatt az idei év átmeneti lesz, mivel a brüsszeli pénzt csak az év végén kapjuk meg. Emiatt a csatlakozásig igényelhető százmilliárd forintos hitelcsomag lesz tulajdonképpen az ostya, ami a keserű pirulát megízesíti. Nem vallja magát szkeptikusnak a csatlakozással kapcsolatban, sőt úgy véli, hogy ezzel a mezőgazdasággal, - amely mellesleg 380 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkezik- sem leszünk rossz pozícióban. Mindazonáltal az állattenyésztési fejezeteket újra kellene tárgyalnunk, ennek hiányában ugyanis összedőlhet a takarmánypiac és vele egyetemben a növénytermesztés is. Szabó István azt az elvet vallja, miszerint az

egész mezőgazdaságot nem lehet felemelni, és végre el kellene felejteni azt, hogy a hobbitermelésre is támogatást adunka politika mindig a nagyon gyengéket akarja segíteni, holott azok bármit kaphatnak, mindig gyengék maradnak. A versenyképesség növelése szempontjából nyílván kívánatos volna egyfajta koncentráció, amelynek a legfontosabb ismérve az volna, hogy az nem okoz tulajdonosi sérelmeket. Szerinte a bérleti rendszer erősítésével kellene versenyképes méretűvé rendezni az elaprózott parcellákat. Véleménye az, hogy a rendszerváltást követő agrárpolitikai irányzatokkal néhol ártottak a magyar agráriumnak és tényként kezeli azt, hogy az előző kormányok mindegyikének megvolt a felelőssége a kialakult helyzetet tekintve. Németh Imrét jó szakembernek tartja, illetve véleménye szerint miniszterként is sokat fejlődött, azonban nagyon rossznak találja a sajtóját. 2004. május 18 - 232 - Agrárgazdaság

Magyarországon és az Európai Unióban Kelemen Zoltán: Agrárválságjelek és demonstrációk; Sok gazda közt HVG 2004. február 21 A cikk a 2004. februári agrártüntetésről szól, ahol az eddigi „hagyományokat” felrúgva szokatlan koalíciókban tüntettek a kis- és nagytermelők, azzal a céllal, hogy több támogatást követeljenek ki maguknak. A túltermelési válsággal küzdő állattenyésztők számára- az író szerint- az Európai Unióban sem vár jobb sors a jelenleginél. A tüntetésen érezhető volt ugyanis, hogy ahogy közeledett a csatlakozás időpontja, úgy hatalmasodott el a pánik a magyar termelőkön. Számukra az EU-tagság nem jelent mást, mint ugrást az ismeretlenbe, hiszen az eddig bejáratott támogatási csatornákat nagyobbrészt a brüsszeli kassza kontrollja váltja fel. Súlyosbító körülmény az is, hogy az elmúlt másfél évtizedben az ágazatba pumpált 1700 milliárd forint állami támogatás hatása nem látszik, mivel

annak java részét nem a strukturális problémák megoldására, a versenyképesség fejlesztésére, hanem a kevésbé hatékony termelési szerkezet konzerváló tűzoltására ment el. Ezért megalapozottnak tűnik az a nézet, hogy a hazai állattenyésztők jelentős része versenyhátrányból indul a közös piacon. Az agrártüntetésen többek között részt vett a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége, valamint a hirtelen feltűnt Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma szervezete. A tüntetésekbe csapó elégedetlenség a tejtermelőknél a legnagyobb: „A miénk Európa legnagyobb, 3350 darabos tehénállománya, és most literenként 20 forintos veszteségünk van a tejen”. Ezért a termelők a felvásárlást garantáló intervenciós ár meghirdetését követelték. A cikk írója részletesebben taglalja a magyar tejágazat aktuális helyzetét, illetve

az egyre nagyobb, FHM-re nehezedő nyomást. Hasonló állapotok uralkodnak a sertés- és baromfitenyésztők körében is, hiszen a lengyelországi és csehországi disznók 140-150 forintos kilónkénti élőállat-áron jönnek be, miközben a magyar önköltség 300 forint felett van, illetve a csirkék 205 forintos kilónkénti önköltségükkel szemben 185 forint az átvételi ár. A kialakult helyzeten ront még az is, hogy az EU-ban az utóbbi 32 év legnagyobb húskészlete halmozódott fel, és ezek eladásával a jelenlegi tagok számolnak is az új tagállamok piacain. A túltermelési válságokon túl a kríziságazatokban egyes cégek leépülése is tetézi a bajt: a cikk részletesebben foglalkozik a Parmalat, a Hajdú-Bét és a Kometa 99 Kft. esetével 2004. május 18 - 233 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kocsis Györgyi: Kasszavágás HVG 2004. február 21 Az uniós közélet állandó jelensége az Európai Bizottság brüsszeli

székháza előtti agrártüntetés, amelyen tudósítások szerint már magyarok is feltűntek. A cikk írója Jim Rollóval, a sussexi egyetem Európaintézetének professzorával készített interjút az európai agrártermelők érdekérvényesítő képességének változásáról. Jim Rollo szerint a közös agrárpolitika által garantált magas árszint a termelőket folyamatos többlettermelésre ösztönözte, miközben fékezte a fogyasztást. Ezeket az irreálisan magas támogatásokat azonban minden egyes bővítés alkalmával kiterjesztették az újonnan csatlakozó országok termelőire is, aminek eredménye az lett, hogy az agrárkiadások aránya a kilencvenes években elérte a közösségi büdzsé 60 százalékát. Az első agrárreform elérte, hogy az ártámogatást részben jövedelmi szubvencióvá alakította, tehát a fogyasztók helyett az adófizetőkkel finanszíroztatja az agrárvállalkozók tevékenységét. A második reform azonban a támogatást

már egyáltalán nem kívánja semmiféle termelési követelményhez kötni. Jim Rollo ezután kitér a csatlakozó államokat érintő problémákra is. Elmondja, a csatlakozási szerződés szerint az új tagállamok gazdáinak közösségi jövedelemszubvenciói csak 9 év alatt, fokozatosan érik el a régiekét, míg a garantált felvásárlási árak és a magas vámszint áldásaiból első perctől fogva részesülnek. Ezért, véleménye szerint, az új tagállamok közül azok, amelyekben jelentős a mezőgazdasági szektor, valószínűleg ellenezni fogják, hogy az EU vámcsökkentést vállaljon a WTO-tárgyalásokon. Elképzelhetőnek látja azonban azt, hogy ez az álláspont változhat, ha az új tagországok fogyasztói rájönnek arra, hogy az élelmiszerek drágaságát a termelőket védő magas uniós vámoknak, a külső verseny hiányának „köszönhetik”. Az interjúban Jim Rollo részletesebben elemzi az Európai Unió új hétéves költségvetési

tervezetét is. 2004. május 18 - 234 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Hozadékok és mentességek HVG Magyarország az uniós jogszabályok zömét már átvette, mindazonáltal bőven lesznek változások, amelyek éppen a csatlakozáskor lépnek majd életbe, illetve olyanok is, amelyek csak jóval később. A cikk tételszerűen foglalkozik az uniós csatlakozás során életbe lépő jogszabályváltozásokról, a következő területekre nézve: a személyek mozgásának szabadsága; munkavállalás; az áruk szabad mozgása; szolgáltatási szabadság; tőkeáramlás; ingatlanvásárlás; energia, ipar, versenypolitika; adózás; mezőgazdaság és halászat; közlekedés, szállítás; gazdasági és pénzügyi unió, költségvetés; statisztika; foglalkoztatás, szociálpolitika; információs egészségügy; technológia; oktatás, tudomány, régiófejlesztés; média; posta, környezetvédelem; telekommunikáció,

fogyasztóvédelem. Az Ingatlanvásárlás címszó alatt leírja a csatlakozás utáni földvásárlási lehetőségeket. Megemlíti, hogy Magyarország a csatlakozás után hét évig fenntarthatja a külföldi állampolgárok termőföldvásárlására vonatkozó tilalmakat, amely derogációt a csatlakozást követő harmadik évben felül kell vizsgálni és az átmeneti periódust le lehet rövidíteni, illetve meg lehet majd hosszabbítani. A termőföld-vásárlási tilalom alól kivételt képeznek az itt élő és termelő uniós polgárok, akik egyéni vállalkozóként már legalább három éve mezőgazdasági tevékenységet végeznek. A Mezőgazdaság és Halászat címszó alatt írnak többek közt arról, hogy az új tagállamokban a garantált felvásárlási árak rendszere a belépés időpontjától érvényes lesz. A közvetlen jövedelemtámogatások a régi tagoknak nyújtott segítség 25 százalékára rúgnak 2004-ben, egy évvel később 30, aztán 35

százalékra, majd 2008-tól 10 százalékpontonként növekednek, egészen addig, míg 2013-ban elérik a 100 százalékot. A magyar termelők a belépés napjától pályázhatnak a közösségi exporttámogatásokra is, illetve az EU a mezőgazdaságról más ágazatra átnyergelő, de vidéki lakhelyükön maradó polgároknak vidékfejlesztési támogatást nyújt. A cikk részletes és átfogó ismeretet nyújt mindazoknak, akik kíváncsiak azokra a változásokra, amelyek minket érintenek a csatlakozás után. 2004. május 18 - 235 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kelemen Zoltán: Az EU változó agrárpolitikájának hatásai; Köd előttük HVG 2003. július 19 A magyar agrárirányítás egyelőre nem tudja, milyen hatással lesz az Európai Unió agrárpolitikájának reformja a honi mezőgazdaságra. A cikkben a szerző azt taglalja, hogy vajon Magyarországon melyik kifizetési rendszert kellene választani a közösségi pénzek

fogadására: az úgynevezett standard, vagy az egyszerűsített kifizetési rendszert. 2003 júliusában a döntés halogatását még információhiánnyal magyarázták a tárcánál, azonban látható volt, hogy a késlekedés veszélyeztette a gazdák és a kifizető ügynökség felkészülését. A standard rendszer keretében a kialkudott kvóták alapján csupán a közvetlen támogatásra jogosult növény- és állatfajták után jár a jelenlegi EU-s támogatási szint 25 százalékra rúgó dotáció, míg az egyszerűsített módszerrel a ténylegesen hasznosított mezőgazdasági terület után, hektárra vetítve osztják le az országnak járó jövedelmet. Egyértelműen a standard rendszer választását szorgalmazza Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára, mivel szerinte a támogatások széthúzása jelentős versenyhátrányt okozna ezekben a szektorokban, miközben csupán némileg javulna néhány egyéb növénytermesztési ágazat helyzete. A rendszer

árnyoldalaként említi többek közt az adminisztrációs követelményeket, illetve azt a tényt, miszerint a támogatások igénybevételére a 2003. június 30-án művelt területek jelentik az abszolút bázist. Az egyszerűsített rendszert Halmai Péter, a Szent István Egyetem professzora szorgalmazza. Véleménye szerint a területcsökkentési kötelezettség hiánya pótolhatja azt a pénzt, amennyivel kevesebb a támogatások szétterítése miatt jut egy-egy gazdálkodóra. E nézet szerint tehát a hatékonyan termelők nem járnának rosszabbul, de enyhébb adminisztratív kötelezettségeik lennének. A cikk érveléseket tartalmaz a két rendszer mellett, illetve ellenük is. 2004. május 18 - 236 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Kelemen Zoltán: Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter-„Tíz évig védett marad a magyar föld” HVG 2003. március 15 A cikk a földművelésügyi és vidékfejlesztési

miniszterrel készített interjúanyagot tartalmazza, amelyben a miniszter több támogatást, jobb piaci pozíciókat ígér az agrártermelőknek az európai uniós csatlakozás után, méghozzá úgy, hogy ez szerinte nem jár együtt jelentős élelmiszerár-emelkedéssel. A miniszter beszél többek közt a jövedelembiztonságról, amire a tej-, a cukorrépa- és a dohánypiacon tevékenykedő kvótabirtokosok számíthatnak, illetve véleménye szerint a gabona- és szarvasmarha-termelők jövedelme is mindenképpen nőni fog. A miniszter szerint a termelés és a termékek minősége fogja meghatározni azt, hogy valaki talpon marad-e az EU-ban - mindez bizonyos szerkezetváltást fog kikényszeríteni. Tehát egyfelől egészen biztos, hogy támogatási oldalon a magyar mezőgazdaság az átlagos értéket tekintve többletekre és nagyobb értékesítési biztonságra számíthat az EU-ban, másfelől azonban bizonyos ágazatokban a verseny szelektálja a

termelőket. Németh Imre számára kérdésként merült fel az, hogy a nemzeti többletforrásokat igazságos-e ugyanazokra az ágazatokra költeni, amelyeknél az EU-s támogatás egyébként is növekménnyel jár, vagy pedig részben- az unió adta kereteken belülát kell csoportosítani a verseny miatt gyorsabb fejlesztésre szoruló ágazatok megsegítésére. A miniszter részletesebben foglalkozik a földvásárlási kérdéssel - véleménye az, hogy szükségünk lesz a Brüsszel által engedélyezett további háromévi moratóriumra, így a csatlakozás után tíz évig védett marad a magyar föld. Ezután a miniszter a brüsszeli pénzeket fogadó intézményrendszerről beszél, amely felállítása tulajdonképpen egy „vészforgatókönyvre” emlékezteti Németh Imrét. A cikket azért is tanulságos áttekinteni, mivel az interjú a 2003. április 12-i népszavazás előtt készült 2004. május 18 - 237 - Agrárgazdaság Magyarországon és az

Európai Unióban Varga Zsuzsa: A mezőgazdaság versenyképességéről Világgazdaság, 2003. augusztus 8 p15 A cikk az Ecostat segítségével az uniós versenyképességet hasonlítja össze a magyarral, valamint felsorolja a negatívumokat és a pozitívumokat, megoldásokat javasol. Míg Magyarország a csatlakozó országok közül első a versenyképesség szempontjából, az uniós szinttől jócskán elmarad, markáns hátrányokkal kell szembenéznünk. Azonban ezen lehet segíteni, hiszen a 25%-os uniós támogatás kiegészítve a 30%-os nemzetivel, segíthet a versenyképesség növelésében, sőt, egyes tagállamokat is megelőzhetünk. A mezőgazdaság alágazatai közül sajnos az állattenyésztés, a borászat és a vegyes profilú gazdaságok helyzete a támogatással sem javítható. Ezzel szemben sikeresen szerepelhet a növénytermesztés és a kertészet A szerző óriási hátrányként említi a nem megfelelő üzemméretet, az előnytelen

birtokstruktúrát, a kicsi, önfenntartó és alacsony jövedelmezőségű gazdaságok nagy számát, valamint a közép- és nagybirtokok kis arányát. A magyar mezőgazdaság sikerrel veheti fel a versenyt, ha képes elviselni az üzemi koncentrációból eredő feszültségeket, illetve, ha alkalmazkodik a termelés szerkezeti követelményeihez. Táblázatok: • Agrárolló változások • Termelői árszínvonal Magyarországon • Üzemméret mutató • Növénytermesztési eredmények az uniós tagállamokban és a csatlakozók körében egyaránt. 2004. május 18 - 238 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Somai Miklós: A közvetlen kifizetések és az Európai Unió keleti bővítése MTA VKI Műhelytanulmányok 2003. augusztus EU DOK Központ S 71 339 A könyv a mezőgazdaság történeti áttekintésével kezdődik, majd a CAP 1992es reformjával folytatódik. A csatlakozó államok uniós megítélése a következők miatt változik: • Az

EMOGA kifizetések megnőnek, ezzel a költségvetési tétel is megnő. • A termékek közti megoszlások megváltoznak, nő a reformmal érintett szektorok jelentősége. • Csökken az exportszubvenció iránti igény, amely hozzájárul a raktárkészletek leapasztásához. • Megváltozik a kifizetésekből való részesedés. Az elkövetkezendőkben az Agenda 2000-ről ír, amely két pilléren nyugvó rendszer: a vidékpolitika és a piacszabályozás a két fő eleme. A reformmal megnő a tagállamok mozgástere a közvetlen kifizetések odaítélésében. Magyarországon az alábbi termékek támogatása lehetséges: • GOF-növények, hüvelyesek, textilnövények, komló, rizs fizetett föld alapú támogatása, • Legelőterületi állatok után fizetett prémiumok, • Vetőmag- és dohánytermelőknek juttatott termelői támogatások. Az új tagok feladatai: • A mezőgazdasági nemzetgazdaság súlyának csökkentése, • Strukturális átalakítás, • A

termelés befagyasztása. A Függelékben értékes adatokat találhatunk az érvényes árak és kompenzációk alakulásáról a 1999 és 2003 közötti időszakban a szántóföldi növények és a marhahús 2004. május 18 - 239 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban esetében, valamint Magyarország csatlakozási tárgyalások alatti mezőgazdasági kvótáit is megtalálhatjuk. 2004. május 18 - 240 - Agrárgazdaság Magyarországon és az Európai Unióban Takács István- Takácsné dr. György Katalin: Mezőgazdasági kis- és kőzepes vállalatok működésének finanszírozási lehetőségei Gazdálkodás, XLIII. évfolyam 2 szám 10-19 p Bevezetésükben a szerzők leírják, hogy reprezentatív felmérésekre alapozott vizsgálatokat végeztek. A kis-és közepes vállalatok összfinanszírozási képessége nem kielégítő. Ennek okaihoz likviditási gondok is társulnak Számba veszik a jellemző finanszírozási problémákat, és

elemzik azokat. A következő alfejezetekben a vállalatok tőkeellátottságáról, illetve hitel- és bankképességeiről olvashatunk. Megtudjuk, hogy a kis-- és közepes vállalatok, mivel a rendszerváltozást megelőzően nem volt tőkefelhalmozás, induló vagyonhiánnyal jöttek létre, melyek folytonos problémákat okoznak. Nagy többségüket a bankok nem tudják kezelni, amíg a termőföldszerzés korlátozása nem változik és fennmarad a társas vállalkozások, szövetkezések kizárása. Nem várható a jelzálog hitelintézetek nagyfokú szerepvállalása sem. A gazdálkodók együttműködése alapvető kívánalom lenne, ugyanis jelenleg mindenkinek az egyéni haszonmaximalizálás a cél, akár a többi partner rovására. Az együttműködés több szempontból is célszerű lenne: például likvid források biztosításában. A vállaltok kamatszintelviselő képességéről ír a két szerző a következőkben. Megmagyarázzák, szerintük a gazdaságilag

elviselhető kamatráta miért 12-15 % között alakul. Az utolsó részben a támogatásokról szólnak. Eí kell választani a közvetlen gazdasági célokat szolgáló és a szociális célokat segítő támogatások (pl. vidéki élet fejlesztése) juttatását. Leírják, mikor előnyös,illetve hátrányos az egyes támogatások alkalmazása A cikkben viszonylag bonyolult statisztikai ábrák alkalmazásával támasztják alá a leírtakat. - 241 -