Jogi ismeretek | Büntetőjog » A minősítő eredményért való felelősség, A vegyes bűnösség

14. A minősítő eredményért való felelősség A vegyes bűnösség 15. § Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. Vegyes bűnösség: ha az alapeseti törvényi tényállási elemeket a tettes szándéka, a minősítő eredményt pedig gondatlansága (vagy szándék) fogja át. Azokat a bűncselekményeket, melyek körében a vegyes bűnösség kényszerű (vagyis az eredményre csak gondatlanság terjed ki!), prater intentionalisnak, azaz szándékon túli eredményű deliktumoknak nevezzük. Szándékon túli eredményű bcs. pl a halált okozó testi sértés, mert a halálra, mint eredményre nem a gondatlanság, hanem a szándék terjed ki és emberölés jön létre. Minősítésnél a súlyosabb minősités feltétele, hogy e körülményt is felfogja a tettes szándéka. Az eredmény tipikusan olyan

bűncselekményeket minősít súlyosabban, melyek alapeseti tényállása is tartalmaz vmilyen enyhébb sérelmet magában rejtő eredményt. Lehet, hogy az alapeseti tényállás immateriális bűncselekményt foglal magában és ez minősül súlyosabban, ha eredményt okozott (pl., ha ittas vezetés halált okozott) Bűnösségi alakzatok: - - - - A szándék átfogja az alapesetet és a minősítő eredményt is: pl. maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés. Ilyenkor feltételezhető, hogy az elkövető a tettei következményeit tudomásul vett, kívánta vagy abba belenyugodott. A szándék az alapesetre, a gondatlanság a minősítő ismérvekre terjed ki: a fenti esetben lehet, hogy a szándék csak a testi sértés okozására terjedt ki, a maradandó fogyatékosságot gondatlanság fogja át. Itt ugyancsak a szándékos bűncselekmény minősítését kell megállapítani. A szándék átfogja az alapesetet, a minősítő eredményre azonban sem a szándék,

sem a gondatlanság nem terjed ki: a szándékos bűncselekmény alapesete szerint kell minősíteni. Az alapesetet és a minősítő ismérveket is gondatlanság fogja át; minősítése a gondatlan bűncselekmény minősített esete. Ez az általános kategória A gondatlanság az alapeseti ismérvekre igen, de a minősítő eredményre nem terjed ki: gondatlan bűncselekmény alapesete szerint kell minősíteni. Szándékon túli eredményű bűncselekmények: a szándék az alapesetre, a gondatlanság a minősítő eredményre terjed ki és kizárt, hogy a szándék a minősítő eredményre is kiterjed! Pl. halált okozó testi sértés, viszont ha szándéka a halálra is kiterjed, akkor emberölést kell megállapítani. Mo-n 1961-től van ilyen rendelkezés, mert azelőtt a minősítő eredményre nem kellett legalább gondatlanságnak kiterjednie. Amit ma minősítő eredménynek nevezünk, azt akkor objektív büntethetőségi feltételnek hívták. 19 Sz-tól az

okozatossági teóriák törekedtek az okozati kapcsolat jogszempontú korlátozására. Az adekvát kauzalitás elmélete a legalkalmasabb a felelősség korlátozására, mert a kauzalitást a magatartás objektív előreláthatóságára építette. Az objektív előre láthatatlanság kizárta az okozatosságot és így mentesítette a tettest a halál előidézésének felelőssége alól. Aki tehát fejen vágta a másikat és a sértett meghalt, mert születésétől fogva vékony volt a koponyája, az nem idézte elő a halált az adekvát kauzalitás elmélete szerint. A tettes felelőssége így nem a gondatlanság hiányának szintjén,vagyis a bűnösség szintjén volt elszigetelhető, hanem a tárgyi oldalon, az okozatosság (hiánya) lépcsőfokán