Jogi ismeretek | Jogtörténet » A magyar jogszociológia története

Jogszociológia 2003.0227 A magyar jogszociológia története A magyar társadalomról azt állították, hogy jogász-társadalom. A jogászképzés a legolcsóbb képzési forma volt mindig A századelőn kialakult társadalomtudományok jórészét jogászok űzték először. Pikler Gyula és Somló Bódog voltak az első szociológiai jellegű művek szerzői, melyek a jogpozitivizmus alapján álltak. Fórumok: - Társadalomtudományi Társaság (Jászy Oszkár volt az elnöke) - XX.század cfolyóirat (1900-ban indult) A XIX.század utolsó és a XXszázad első harmadában a budapesti jogi kar tanárai foglalkoztak a társadalomtudományokkal A német és a francia elméleteknek nagy hatása volt, így ezt a korszakot az eredetiség hiánya jellemzi. Pulszky Ágost - H. Maine: Ősi jog c fontos művét fordította le - 1885.Jog- és állambölcsészet ckönyve (Londonban is kiadták) - az állammal sokat foglalkozott; az éjjeliőr-államot felváltja a gondoskodó állam

(szociálpolitika, társadalombiztosítás), és érzékelte, hogy az államhatalom nem áll meg ezeken a területeken Pikler Gyula - A belátásos elmélet hirdetője: a jog társadalmi tény, az emberek a maguk szükségleteinek megfelelően alakítják ki a jogintézményeket - Későbbi munkásságában a pszichológia felé fordult. Somló Bódog - 1910. A jog értékmérői c könyve: a jog milyen értékkel bír és hogyan transzformálódik a társadalomban Moór Gyula - 1923.Bevezetés a jogfilozófiába c könyvének részei: - Jogi alaptan: a jog fogalmának magyarázata - A jogszociológia: a jog általános jelenségeinek okozati összefüggései - Jogi axiológia (értéktan): a jog helyességének kérdései - 1934: Szociológia és jogbölcselet c. könyve szerint a jog nemcsak absztrakt előírás, fogalomhalmaz, hanem kétarcú, a tények és az értékek világában is jelen van Horváth Barna - Jogszociológia c. műve jelentős - Szinoptikus módszer: minden jogi

jelenségnél megfigyelhető az együttlátásos módszer, a jogi normát vonatkoztatják a jogesetre és fordítva - Processzuális (eljárásközpontú) jogszemlélet: a norma és magatartás kapcsolatában az eljárás az elsőrendű. A két világháború között a népi jóléttel foglalkozó kutatások folytak. Párhuzamosan sok szociográfiai kutatás is zajlott (pl Illyés Gyula, Féjja Géza). Elmélet szerint az igazi jog forrása a néphagyományban meggyökeresedett jogi gyakorlat (pl Bónis György, Tárkány Szűcs Ernő, Tagányi Károly) Bibó István - A jogban vannak szabadságelemek és kényszerítő elemek, ezek egyensúlyából áll elő a jogrendszer, a jog lényege pedig a kényszerben van - A jog alkalmazza a legobjektívebb kényszerítő szankciót – minden más társadalmi szankció objektivitása alacsonyabb - Vannak szabadságot tükröző elemek is pl. végrendelet stb 1948 után csak a szovjet típusú jogot lehetett művelni. Ez a 60-as évek

végéig tartott Szabó Imre volt ennek a fő képviselője A 60-as évek második felétől jogi társadalmi kutatások indulhattak, az első ilyet Kulcsár Kálmán vezette, őt tekintjük a magyar jogszociológia megalapítójának. A 70-es években Sajó András és Boros László voltak fiatal, de meghatározó jogszociológusok A jog mint norma. A jog mint szociológiai jelenség A jogszociológia kérdése: mi az, ami jogként megvalósul? Mi az, ami követésre talál a társadalomban? A jogi antropológia művelője, B. Malinowsky szerint a jog az emberi közösségekben stabilizálódott magatartásmintákkal azonos I.korszak: a jogi norma nem kötődik az államhoz II.korszak: kötődik, az állam alkotja és betartatja - 1.fázis, a homogén normativitás korszaka: egy normarendszer létezik a társadalom minden tagja számára, s ez a mindennapi gyakorlat alapján sajátítódik el - 2.fázis, standardizált normativitás: a normarendszer állandósul, és folyamatosan

működőképes A közösség védelmét biztosító normák ezek, a közösség maga irányítja a saját életét, és ez megakadályozza az egyeduralom létrejöttét. A norma kettős funkciója ekkor alakul ki: 1 Jogszociológia 2003.0227 - biztonságot ad a mindennapokban - a közösség érdekében korlátok közé szorítja a nemkívánatos magatartásokat Minden nap dönteni kell: ha norma van, a döntés helyessége nem kérdéses, nem kell dönteni sem ekkor. - 3.fázis, heterogén normativitás: több normarendszer jön létre, és az állam lesz a döntéshozó A normákat a szokások, az állam érdekét szolgáló normák és a hitélettel foglalkozó normák együttesen alkotják. A mindennapi és a szakrális normák átfedik egymást, később a világi normák elváltak a vallási normáktól. - Profán normák: a mindennapi gyakorlati normák és az erkölcsi normák - Szakrális normák: eljárási normák, melyek foglalkoznak a mindennapi élet magatartásaival

és a vallásgyakorlás kereteivel. - Jogi normák: az állami érdeket, érdekközösséget megtestesítő normák és a társadalmi együttélés kereteit biztosító normák A XIX.századig működött ez a normarendszer A jogszociológia ennek vizsgálatára jött létre: - Az állam által meghozott, de soha nem érvényesülő normák vizsgálata - Az érvényesülő normák hatékonyságának vizsgálata A jogi norma és más társadalmi normák viszonya A szankciók az alábbi normák esetében egyre erősebbek: 1) divat, illem; szankciója nevetséges 2) tradíció, hagyomány, szokásnormák; szankciója közutálat, megvetés 3) erkölcsi norma 4) szokásjogi normák (valaha az állam egy részüket bevezette pl. eljegyzés) 5) polgári jogi normák, mellérendeltségi viszonyok; van szankció és bírói úton érvényesíthető 6) közjogi normák; itt súlyosabb szankciók vannak pl. alkotmányjogi, közigazgatási jogi és büntetőjogi szankciók Társadalmi normák: -

elvárások - kötelezőnek tekintett érzés Vannak a mindennapi életben megvalósuló normák, melyek mögül az eredeti értelmi összefüggés elveszett, ezek a szokásnormák. Ezek a kulturális eltérések forrásai. Norma és szokás eltérései: - szokástól való eltérésnek nincs súlyos szankciója, a normától való eltérésnek viszont lehet - a szokás magatartást befolyásoló eleme a gyakorlatból következik, a tudatosság megnyilvánulása alacsonyabb Szokásjog: normatív erejű társadalmi gyakorlat, amely emberi magatartásokban jelentkezik, és akkor válik jogi normává, ha az állam kikényszeríti azt (pl. Werbőczy Hármaskönyv) Jogszokás: a jog által szabályozott területeken valamely jogszabályok tovább élő maradványa; olyan szabály, amely mögül eltűnt az állami kényszer Írott jogszabály: a jogi normákat rendszerezik, írásba foglalják, kodifikálják; mindig meghatározott eljárás során keletkezik Erkölcsi norma: a

legpozitívabb, ha a jogi normák fedik az erkölcsi szabályokat. Ha elcsúszik egymástól a kettő, veszélyes lehet (pl adócsalás – társadalmilag nem ítélik el, csak jogilag) Morál: az emberi társadalomban kialakult, helyesnek tartott szabályok összessége. Kant: „A morál olyan szabály, amely a belsőnkből fakad, a jog pedig egy külső szabály.” Jogszabály Erkölcsi szabály Írásba foglalat Állami szankció van mögötte Jogintézményeken keresztül jön létre és kerül alkalmazásra Általános és formalizált rendszerben jön létre és működik Van kényszerítő szervezete Nincs leírva Nincs mögötte állami szankció Nem jogintézmények hozzák létre Nem formalizált rendszerben működik Kényszerítő szervezete nincs, max. a társadalmi megítélés Mi a jog? - tértől és időtől függő rendszer - mindig összefonódik a politikával valamilyen módon - a tudományos jogfogalom Jogszociológiai értelemben a jog a társadalmi

kontroll sajátos formája, azon kulturális minták összessége, amelyek érvényesülését az állam biztosítja. Társadalmi kontroll: - a társadalmi rendet biztosítja - minden olyan emberi közösségben van, ahol a közösséget szabályok tartják össze Mi volt előbb, az állam vagy a jog? - Marx: a jogot az állam alkotja, tehát előbb jött létre az állam - Kelsen: a jog alkotja az államot - A jogszabályok zömét az állam alkotja, de sok olyan van, amelyet az állam csak átvett, beépítette a jogrendszerben. - A jogképződés forrása nemcsak az állam (ius gentium) – az államra nézve kötelező szabályok jöhetnek létre - Nem jog: a szokásjog, a jogszokás és a bírói jog (kivéve az angolszász rendszert, ahol ez a jog) 2 Jogszociológia 2003.0227 A jog általános jellemzői, alapvető sajátosságai - történeti fejlődés terméke - az adott viszonyok tartósítására irányul, de emellett az újonnan keletkező igényeket is ki kell

elégítenie – csak azt tudja szabályozni, ami létezik, ezáltal a társadalmi –gazdasági viszonyok változása megelőzi a jogot (ez adja a stabilitási és a változási igény ellentmondását) - norma, azaz magatartásszabály - kényszerrel, szankcióval (jogkövetkezménnyel) rendelkezik - működésének alapvető feltétele, hogy a társadalom elfogadja, legitimálja - hatalmi jelenség (másképp működik a demokráciákban és a diktatúrákban) - specifikus funkciókat gyakorol (jelentős ráhatása van az őt körülvevő környezetre, gazdaságra, politikára, kultúrára) Érvényesség, érvényesülés, hatályosság A jogi norma érvényes, ha az arra felhatalmazott szervek megfelelő eljárás keretében megalkotják, elhelyezhető a jogforrási hierarchiában és megfelelő módon van kihirdetve. A jog érvényesülése más kérdés: hiába érvényes, ha nem követik az emberek. A jog érvényesülése tehát az a jelenség, melynek során a jogi norma

követésre talál a társadalomban. Joghatékonyság: a jogalkotó által kitűzött társadalmi cél (törvény preambuluma) megvalósul-e. Jogi norma hatálya: meghatározott helyen és időben a társadalom tagjai számára kötelező – ezt maga a jogi norma mondja meg. A ma létező modern jog és a tradicionális jogok Van-e jogfejlődés? Változik-e a jog? Main Ősi jog c. műve szerint a társadalmi fejlődés a státusztól a kontraktusig terjed A státusz és a státuszhoz kapcsolódó jogi normák a stagnáló társadalmakra jellemzők (pl. India), a kontraktus pedig a progresszív társadalomra (pl antik Róma, Anglia). Modern jogfelfogás: a jog tudatosan alkotható Tradicionális jogfelfogás: a jog már kialakult az emberi társadalomban, azt csak fel kell fedezni, írásba kell foglalni Tradicionális jogrendszer 1) ilyen az iszlám jog és a távol-keleti jogok 2) az élet teljességét átfogják, minden szféráját szabályozzák; egységes morális rendszert

írnak le, melynek alapja nem a legalitás, hanem a hosszú ideje követett gyakorlat 3) konfliktusmegoldás helyett inkább a békítést szolgálják 4) sok szimbólummal operálnak, elvont ideális állapotot próbálnak megvalósítani, ezért nem ltéeznek jogelvek, melyek a kontinentális jogokra jellemzők (jóhiszeműség, tisztesség stb.) 5) a jogalkotó és jogalkalmazó szervek sajátos állapotban vannak, nincs kimunkált jogalkotó rendszer és a jogalkalmazó szervek szerepe kisebb, mint Európában 6) sajátos dogmatikai rendszerrel, látásmóddal operál, az indivium háttérbe szorítása jellemző (pl. hindu jogban tulajdont szerezni csak a család számára lehet, az egyén számára nem) A modern jogrendszer 1) dogmatikája, fogalmi készlete jogtudományos megalapozottságú 2) igen részletesen kimunkált a jogalkotó és a jogalkalmazó szervezetek hatásköre, munkája 3) hivatásos réteg foglalkozik a joggal 4) a jogtudomány fejleszti, magyarázza a

szabályait 5) képes a változásra sokkal inkább, mint a tradicionális jogok – képes a modern állam igényeit kielégíteni 6) több alrendszere van, amely saját specifikumokkal rendelkezik Modernségének legfontosabb mutatója, hogy mennyiben képes a társadalmi-gazdasági változásokat előmozdítani, mennyiben biztosítja a stabilitást és a változást A nyugati centrum jogalkotásának hatása más jogrendszerekre: - a tradicionális jogrendszerekben fokozatosan foglalnak el területeket a jogszabályok – megjelennek az európai jogelvek - a jog autonóm szférává válik – létrejön az önálló jogtudomány, szervek, szervezetek, melyek jogalkotással és jogalkalmazással foglalkoznak - együtt kell értelmezni a hatást a gazdasággal-társadalommal. Wallerstein centrum-periféra elmélete: a gazdasági-társadalmi folyamatok e séma szerint zajlottak a világban periféria félperiféria centrum 3 Jogszociológia 2003.0227 A társadalmi-gazdasági

centrum kihat a körülötte lévő államokra. A centrum kihasználja a fölényét a periféria rovására A 1115században a centrum É-Itália volt, a 16-19században Anglia, a 20század jó részében az USA, Japán és a SZU számított centrumnak. Ma az USA a centrum A jogban: a centrum jogrendszere kihatással van a perifériák és félperifériák jogrendszerére A gyarmatok, volt gyarmatok átvették a centrum ország jogrendszerét és ezt fejlesztették tovább. A periféria és a félperiféria mit tesz azért, hogy a centrum jogrendszere kiépüljön? - Recepció: a centrum jogi normáinak átvétele következik be (pl. római jog befogadása) - Jogi akkultáció: az idegen eredetű kultúra az átvevő társadalom kultúrájába szervesen beépül, ebben benne vannak a jogi, gazdasági és kulturális normák. Széles szociológiai folymaat, hosszabb időt igényel Erősen rétegezett jogrendszer jellemző, India példáján: - Törzsi, helyi szokásjogok - Hindu jog

– vallási jogszabályok - Mohamedán jog (mivel részben mohamedán ország) - Gyarmatosítók joga – angolszász jogrendszer - Modern indiai állam joga - Bírói jogalkotás Akkultáció veszélyei: - a régi társadalmi normákkal szemben az idegen eredetű normák hatástalanok lehetnek - a modern jog nem képes leképezni azt a pluralitást, ami az országban jelen van - a vallási normarendszer továbbélése igen erős, így nehéz a modern jogi eszközökkel a jogrendszert megváltoztatni (Japánban sikerült) Kelet-Közép-Európában a jogi szabályozás útján próbálnak lemaradásokat behozni; a jog útján lehet társadalmi-gazdasági viszonyokat szabályozni, így próbálják meg a modernizációs megkésettséget behozni. A szociológiai értelemben vett jogrendszer és jogi rendszer Jogrendszer A jogpozitivizmus vívmánya a fogalom. Valamely állam jogszabályainak összessége, a hatályos joganyag elrendezése és struktúrája meghatározott szempontok

szerint. Szerkezetét jól tükrözik a jogintézmények, a jogalkotó és jogalkalmazó szervek Belső struktúrája, rendje biztosítja a koherenciát, az ellentmondás-mentességet: - jogszabályok taralmi, minőségi fejlesztése - jogágak elkülönítése és fejlesztése, a jogi normák megfelelő jogágban történő elhelyezése - óvakodni kell a túlszabályozástól (áttekinthetetlenség) és az alulszabályozástól is. A jogrendszer működése a jogágakban testesül meg. Jogágak létrehozásának ismérvei: - alá- vagy mellérendelő - kógens vagy diszpozitív - hasonló tartalmú cselekvéseket és magatartásokat hasonló jelleggel és jogi módszerrel kell rendezni - a magatartásokhoz kapcsolódó sajátos felelősségi alakzatokat kell kidolgozni - a magatartásokhoz kapcsolódó jogosultságok és kötelezettségek kidolgozására van szükség (mi van túlsúlyban) - szankciórendszer jellemzője: mennyire represszív, erős vagy gyenge - jogviszony formája

jellemző a jogágra – ez sajátos jogalkalmazási döntésekhez vezethet - a jogágak létrehozása tudatos alkotó, szabályozó tevékenység A jogági tagozódásra épül a jogtudomány, a jogalkotás és a jogalkalmazás is. Jogtudomány: 1.tételes jogtudomány (jogágakra van osztva) 2tágabb társadalmi összefüggéseiben vizsgálják a jogot egyes tudományágak (pl. kriminológia) Jogalkotás: eldönti a jogalkotó, hogy a normát melyik jogágban helyezi el, és ennek megfelelő normát alkot. A jogág jelentőségének erősödését, gyengülését meghatározza. Jogalkalmazás: menete más-más az egyes jogágakban – külön eljárásjogok vannak. A jogalkalmazás jelzi, hogy egy jogágban milyen szabályokra van szükség és mi a felesleges (visszacsatoló szerepe van). A jogrendszer relatív kategória – tértől és időtől függ a jelentése. - római jog – magánjog domináns - középkor – magánjog + kánonjog domináns - kapitalizmus – a közjog

előtérbe kerül - totalitárius rendszerek – a közjog előtérbe kerül Jogi rendszer A társadalom jogi jelenségeinek funkcionálisan összefüggő rendszere. Elemei: - jogintézmények - a jog alkotására és alkalmazására hivatott szervezetek - a társadalmi státuszok a hozzájuk fűződő szerepekkel, emberi magatartásokkal, amelyek a jogszabály alkotásának, alkalmazásának és társadalmi valósággá való alakulásának folyamatában kialakulnak Jogi kultúra A jogi normák társadalmi, gazdasági, kulturális környezete – ezek metszetében helyezkedik el a jogi kultúra. Elemei: - joggal kapcsolatos ismeretek 4 Jogszociológia 2003.0227 - a jog felé irányuló attitűdök, társadalmi beállítódások - a joggal kapcsolatos vélemények - a jog működésével kapcsolatban felhalmozott történelmi tapasztalatok A jogi kultúra történetileg változott és földrajzilag determinált – a jogi rendszer környezetéhez tartozik. Csoportosítása: a.) a

joggal foglalkozók szerint: - belső jogi kultúra – a hivatásos joggal foglalkozók - külső jogi kultúra – a laikus jogászi kultúra (ez másképpen nyilvánul meg Európában, mint Szaúd Arábiában) b.) kötelező vagy orientáló jellege szerint: - normatív vagy legális jogi kultúra – a jog kötelező és tartalmilag közvetlenül és kikényszeríthetően követést igénylő és végrehajtható magatartásszabályok összessége - orientatív jogi kultúra: a tradicionális jogokra jellemző, a jognak eligazító, orientáló jellege van, viselkedési modellt határoz meg, ami nagy mértékben egybeesik a társadalmi konvenciókkal A jog funkciói A társadalom túlélésének biztosítása, a megromlott egyensúly helyreállítása, a zavarkeltő esetek kiküszöbölése és új normák alkotása a fő feladata. 1) a jog integratív funkciója - A társadalmi élet kereteinek biztosítása, - a jogrend létrehozatala és fenntartása, - az ellentétes érdekű

emberek cselekedeteinek koordinálása. Cél, hogy minél kevésbé legyen jelen konfliktus a társadalomban, ebben fontos eszköz a jogi szabályozás normatív hitelének visszaállítása, a szankció. Külön kérdés a politikai integráció 2) a jog konfliktusmegoldó funkciója Konfliktus keletkezhet - az állampolgárok egymás közti viszonyaiban, - szervezetek közti viszonyokban, - állampolgárok és szervezetek között, - állampolgárok és az állam között, valamint - szervezetek és az állam között. A társadalmi-gazdasági változások másként érintenek embereket, szervezeteket – a jogi szabályozás a konfliktusokat csak csökkentheti, hatékonnyá teheti megoldásukat. A jogi szabályozás a viták kezelésének eszköze, másrészt viszont a viták forrása is. A társadalomban felmerülő vitákat nem biztos, hogy jogi szabályozás útján kell rendezni: ilyen lehet a mediáció (a felek harmadik személy közbenjárásával törekednek

megállapodásra). A másik forma a konfliktusmegoldásban: a közigazgatási döntés – a hatóság maga dönti el a jogi problémát egyoldalú aktussal. A vita megoldásának utolsó eszköze a bíráskodás – a bíróság kontradiktórius eljárásban dönt. Jogalkalmazás: a bíráskodás + a közigazgatási jogalkalmazás (utóbbi szerepe egyre nagyobb) 3) társadalomalakító funkció Megmutatja, mennyire képes a jog tudatosan alakítani a társadalmat és a gazdasági rendszert. A jogi szabályozásnak adekvát válaszokat kell adnia a társadalomban és a gazdaságban végbemenő változásokra. A társadalomalakító funkciónak negatív következményei is lehetnek, ha pl. a döntésbe van ágyazva jogi döntés (pl a 60-as évek végéig a gazdasági szabályozók megszegéséért büntetőjogi szankciók is jártak). A közigazgatási szervezetek túlméretezettsége, túlhatalma lehet negatív jelenség – a szervezet az általános szabályt igen részletező

alacsonyabb szintű szabályozással pontosítja. 5