Egészségügy | Nephrológia » Veseműködés, rövid kérdések

Adatlap

Év, oldalszám:2003, 19 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:46
Feltöltve:2013. június 01
Méret:466 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Veseműködés Rövid kérdések 1. Ismertesse a PTH hatásait a vesetubulusokban zajló transzport-folyamatokra! A proximális kanyarulatos csatornában gátolja a Na+:foszfát kotranszportert, ezzel gátolja a foszfátreabszorpciót  foszfaturiát okoz. A disztális kanyarulatos csatornában a hámsejtekben PL-C-t aktivál, illetve cAMP-szintet emel. Mindkét szignáltranszdukciónak az az eredménye, hogy fokozódik a Ca2+ reabszorpciója. 2. Miért okoz a hyperventilláció alkalózist? Azért, mert a hyperventilláció alatt a plazma pCO 2 -je csökken. Ez a Handerson-Hasselbachegyenletben szereplő [HCO 3 -]/0,03pCO 2 hányados értékét emeli, amivel a pH is emelkedik Ráadásul a csökkent szénsav-disszociáció a bikarbonát-koncentrációt csökkenti. 3. A szénsav pK értéke 6,1, azaz távol esik a vér pH értékétől. Mi az oka annak, hogy ennek ellenére a szénsav-bikarbonát igen jelentős puffer rendszer? Az, hogy a vese és a tüdő kompenzáló

mechanizmusai révén mind a bikarbonát, mind pedig a szénsav mennyisége változtatható, tehát a Henderson-Hasselbach-egyenlet hányadosának mind a számlálója, mind pedig a nevezője. A kettő együttes változtatása már megfelelő pH változást okoz a pKértéktől távolabb is 4. Mit értünk a sav-bázis egyensúly szabályozásának légzési és metabolikus komponensén? Légzési komponens a légzési PTF-tól függő artériás pCO 2 , metabolikus komponens a vesén keresztül szabályozott standard bikarbonát-szint. 5. Az ammónia milyen vegyület formájában ürül a vizelettel jelentősebb mennyiségben? Ammóniumion (NH 4 +). 6. Milyen irányban és miért változtatja meg a vér pH-ját a hypoventilláció? Csökkenti a pH-t, tehát acidózist okoz. Ennek oka, hogy CO 2 -retentio történik (pCO 2 ↑), ami a Henderson-Hasselbach-egyenletben a tört nevezőjét emelve a hányados értékét csökkenti. 7. Miért alakul ki acidózis diabetes mellitusban

és ez milyen típusú acidózis? Azért, mert nem kerül glukóz a sejtekbe, így azok „éheznek”. Ennek hatására a β-oxidáció fokozódik, ám mivel az OA foglalt a glukoneogenezis miatt, így nem tud az acetil-KoA a citrátkörbe lépni. Az többletként jelentkező acetil-KoA a hepatocyta mitokondriumában az alternatív tápanyagképzés, fokozására, ketontestek szintézisére használódik. Mivel a ketontestek szerves savak, a plazmába kerülve H+-t disszociálnak, ami a pH-t csökkenti. Az acidózis metabolikus típusú. 8. Miért jelentősebb a hemoglobin puffer szerepe, mint a plazmafehérjéké? Azért, mert míg a plazmafehérjék általában csupán a szabad karboxil- és aminocsoportjaik disszociábilis tulajdonsága révén pufferolnak, addig a Hb molekula 38 darab olyan hisztidinmaradékkal (imidazolcsoport) rendelkezik, amely disszociábilis. Ezenkívül a Hb nagyobb menniségben van jelen, így összességében a pufferkapacitása mintegy 6szorosa a

plazmafehérjékének. 9. Mely H+- akceptorok kötik meg a szekretálódott H+- ionokat a vese-tubulusokban? A proximális tubulusokban főleg HCO 3 -, a Henle-kacs után szakaszban a részben filtrált eddi vissza nem szívott HPO 4 2-, valamint a szerves aniononok (húgysav, β-hidroxi vajsav és az acetoecetsav anionjai) és az ammónia. 10. Hogyan változik az artériás vér CO 2 tenziója és a vese H+ szekréciója a metabolikus acidózis kompenzálásakor? A vér pCO 2 -je csökken a kompenzáló hyperventilláció miatt. A vese H+-szekréciója fokozódik 11. Milyen feltételek mellett egyezik meg a vér aktuális és standard bikarbonát koncentrációja? Artériás pCO 2 = 40 Hgmm; t = 37 oC. 12. Mi okozza, hogy a szénsavanhidráz reakció erősen eltolt egyensúlya mellett is jelentős mennyiségben képződnek bikarbonát ionok? A reakció: CO 2 + H 2 O ↔ H 2 CO 3 ↔ H+ + HCO 3 -. A reakció második részének az egyensúlya 680:1 arányban a szénsav

irányába eltolt. Hogy mégis jelentős mennyiségű bikarbonát keletkezik, annak az az oka, hogy a reakció enzim által katalizált. 13. Sav-bázis egyensúly zavarban szenvedő betegnél, mely értékeket kell a laboratóriumban meghatározni? pH akt pCO 2akt standard HCO 3 BB (puffer anionok összmennyisége az oxigenált vérben) BE (bázisfelesleg) 14. Írja fel a HENDERSON-HASSELBACH egyenletet! − pH = pK + ( pK = 6.1) [ HCO3 ] 0,03 ⋅ pCO 2 15. Miért késik nagyobb vízbevitel után kb. fél órát a diuresis megindulása? Azért, mert bár az ADH-szekréciót már az ivás maga enyhén csökkenti, a lényeges gátlást a plazma ozmolalitásának csökkenése idézi elő a víz felszívódása után. Ehhez, valamint a vese gyűjtőcsatornáiban az aquaporin-2 „visszavonásához” kb. ennyi idő szükséges 16. Sorolja fel az angiotenzin II. sóürítésre gyakorolt hatásait! - 17. fokozza az aldoszteron szintézist a mellékvesekéregben  fokozza a

Na+-rabszorpciót fokozza a vese vaszkuláris rezisztenciáját  csökkenti a vese interstitiális hidrosztatikai nyomását  fokozza a Na+-reabszorpciót proximális tubulusokban direkt módon fokozza a Na+-reabszorpciót (Na+/H+-antiportot) Mire következtet, ha az urea-inulin clearance-k hányadosa a) 0,1; b) 1,0 ? a) koncentrál a vese b) hígít a vese 18. Hol helyezkednek el a nátriuretikus hormont termelő sejtek és a nátriuretikus hormon milyen mechanizmussal fejti ki hatását? Pitvarok falában (főleg a jobb pitvarban) termelődik. Hatásmechanizmusa összetett Celluláris hatása a guanilát-cikláz aktiválása, így a cGMP emelése, aminek hatására a luminális Na+-csatornák záródnak. 19. szelektíven tágítja az afferens arteriolát  GFR ↑  Na+-filtráció ↑; gátolja az aldoszteron-szekréciót, így a tubuláris Na+-reabszorpció ↓; gátolja a renin-szekréciót  AII ↓  tubuláris Na+-reabszorpció ↓; közvetlen módon is

zárja a Na+-csatornákat  tubuláris Na+-reabszorpció ↓. Írja fel az összefüggést a hólyagfeszülés (T), a hólyagsugár (R), és az intravesicalis nyomás (P) között! Laplace-tv.: T= P⋅r 2 ⋅T ⋅ h ; P= 2⋅h r 20. Mit értünk a húgyhólyag automatizmusán? 21. Mi a vizelési reflex kiváltásának adekvát ingere? A hólyagfeszülés, amelyet 4-12 H 2 Ocm-nyi nyomás vált ki. 22. Hogyan változik a vizelet mennyisége és Na+ koncentrációja fiziológiás NaCl oldat nagymennyiségű infúziója után? A vizelet mennyisége emelkedik, míg Na+-koncentrációja nem változik. 23. Sorolja fel a K+ ürítést befolyásoló tényezőket! - 24. felvett K+-mennyiség TF áramlási sebessége (egyenes arányosság) disztális TF Na+-koncentrációja (egyenes arányosság) H+-szekréció mértéke (fordított arányosság) Milyen keringési változásra vezet a vesében a generalizált hypoxia, vagy a hypotónia? Milyen mechanizmussal? A generalizált

hypoxia a perifériás kemoreceptorok (glomusok) aktiválása során a szimpatikus idegrendszer működését serkentik. A szimpatikus aktivitás a vese ereken is vazokonstrikciót vált ki, tehát a véráramlás csökken (α-receptorok). Szintén csökken a véráramlás, ha a baroreceptorokok csökken a jelgenerálás hypotonia következtében (α-receptorok). A vérnyomás csökkenése ezenkívül a juxtaglomeruláris sejtekben renin-szekréciót vált ki, ami a RAS-on keresztül szelektív efferens arteriola dialtációt okoz, tehát a GFR bizonyos mértékig függetleníthető a véráramlástól. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a vese véráramlása jó autoregulációval jellemezhető: 80 és 180 Hgmm-es szisztémás középnyomás mellett a vese véráramlása közel állandó (1.2 – 125 liter / perc) Az autoreguláció két teorián alapul: a Bayliss-effektuson és a macula denza teórián. 25. Hol és hogyan befolyásolja az ADH a tubulus működését? A

gyűjtőcsatornák területén növeli meg a vízpermeabilitást. Ennek molekuláris mechanizmusa az, hogy a hámsejtekben intracelluláris vezikulákban, preformált állapotban tárolt aquaporin-2 csatornák helyeződnek ki a luminális membránba. A sejtekbe jutott víz a bazolaterális oldalon aquaporin-1 csatornákon keresztül jut ki az interstitiumba. Ehhez járul hozzá, hogy az ADH a gyűjtőcsatornának az ureapermeabilitását is fokozza, ami ADH jelenlétében a koncentrációgrádiensnek megfelelően az interstitiumba diffundál, és ozmotikusan aktív anyag lévén vizet visz magával. 26. Mi az osmoreguláció elindításának legfontosabb afferens ingere és hogyan valósul meg a reflex efferentációja? A hypothalamus NSO-a és NPV-a területén átfolyó vér ozmolalitása, illetve ennek változása. Amennyiben az osmolalitás 290 mosm/l fölé emelkedik, az ADH-elválasztás meredeken nő, aminek következtében vízretentió valósul meg, csökkentve az

osmolalitást. A vízvisszatartást fokozza az ureapermeabilitás emelése is. A vér osmolalitásának csökkenése esetén az ADH-szekréció csökken, így a gyűjtőcsatornák vízpermeabilitása közel zérus, ugyanígy az ureapermeabilitás is, ami tehát vizet víve magával kiürül. 27. Hogyan és miért változik a vizelet káliumion koncentrációja aldoszteron hiánya esetén? A vizelet K+-koncentrációja csökken. Ennek oka, hogy aldoszteron hiánya esetén gátolt a Na+reabszorpció Ennek megfelelően csökken a bazolateralis Na+/K+-pumpa működése, tehát alacsonyabb lesz az intracelluláris K+-koncentráció, mint aldoszteron jelenlétében. Mivel csökken az intracelluláris Na+ koncentráció, elmarad ennek az ic. pozitivitást emelő hatása, tehát elmarad a K+-nak az egyensúlyi potenciáljának megfelelő kiáramlása. 28. Az ADH adagolás miért vezet fokozott nátrium ürítéshez? Azért, mert a gyűjtőcsatornákban megvalósuló fokozott

vízvisszaszívás az ECF volumenét emeli. Ennek megfelelően ANP választódik el, ami egyrészt növelve a GFR-t fokozza a Na+-filtrációt, másrészt közvetlenül gátolja a proximális tubulusokban a Na+-reabszorpciót, harmadrészt az renin-AII-aldoszteron tengely gátlásán keresztül közvetve csökkenti a proximális tubulus és a gyűjtőcsatorna Na+-reabszorpcióját. 29. Az aldoszteron hiánya miért vezet fokozott vízleadáshoz? Azért, mert az aldoszteron hiányában a gyűjtőcsatorna Na+-ban gazdagabb lesz, ami ozmotikusan aktív anyag lévén ozmotikus diurézist okoz. 30. Miből képződik és hol a vizelet ammónia tartalma? A proximális tubulussejtekben a vérből felvett glutamin két lépésben két ammoniumionná és egy 2oxoglutaráttá bomlik. Az ammónoiumion még sejten belül ammóniára és H+-ra disszociál, és az ammónia a tubuluslumenbe disszociál. A tubuluslumenben aztán ismét ammóniumionná alakul a H+/Na+-antiporter által idepumpált

H+-nal. A felszálló vastag szegmentum Na+:K+:2Cl- kotranszportere magas ammóniumionkoncentráció esetén Na+:NH 4 +:2Cl- kotranszporterként műküdik, és felveszi az ammóniumiont, ahol az ismét disszociál. Innen azonban csak a bazális oldal felé tud az ammónia távozni az interstitiumba, mert a luminális membrán ezen a területen egyedülállóan impermeábilis ammóniára. Innen részben visszadiffundál a leszálló vékony szegmentumba, ahol ammóniumionná változik, és a kör kezdődik elölről; részben pedig növelve a medulláris interstitium ammónia/ammóniumion koncentrációját, majd a grádiensnek megfelelően a gyűjtőcsatornában a Na+/K+-pumpán keresztül a K+-ot helyettesítve lép a sejtbe, majd disszociál, és mint NH 3 és H+ lépnek a lumenbe (H-pumpa és diffúzió). 31. Nevezzen meg két olyan anyagot, melynek ürítésében szekréciós folyamat is szerepet játszik a vesében! - 32. K+ NH 3 PAH H+ Mi a vasa recta rendszer szerepe a vese

ellenáramlásos rendszerének működésében? A medulláris interstitium hyperozmolalitását tartja fenn úgy, hogy a tubulusból az interstitiumba jutott vizet elszállítja. 33. Hogyan változik a vese medulla-interstícium ozmolaritása, ha a vasa recta rendszer véráramlása a) nő; b) csökken? a) nő b) csökken 34. Milyen mechanizmussal jut a Na+ az interstíciumba a) proximális tubulusból; b) Henle-kacs vastag szegmentumából; c) gyűjtőcsatornából? a) Na+/H+-antiport; Na+:metabolit szinport; Na+:anion szinport; passzív paracelluláris diffúzió  Na+/K+-pumpa b) Na+/H+-antiport; Na+:K+:2Cl- szinport; passzív paracelluláris diffúzió  Na+/K+-pumpa c) Na+-csatornák (passzív diffúzió; aldoszteron)  Na+/K+-pumpa 35. Milyen összefüggés (képlet) alapján lehet megadni a glukóz tubuláris transzportmaximumát? Magyarázza meg az egyes szimbólumok jelentését! TM Glu = (GFR ⋅ PGlu ) − U Glu A GFR a glomerulus filtrációs ráta, a P Glu

a plazmában mért glukózkoncentráció, az U Glu a vizeletben mért glukózkoncentráció. (A GFR az inulin-clearence-ből kapható) A vizsgálathoz akkor adnak használható eredményt a fennti paraméterek, ha glukózinfúzióval a vércukorszintet 15 mM fölé emeljük. 36. Melyek az emberi vese maximális koncentráló, illetve higítóképességének határai? 30  1400 mosm/l. (Plazmával izotóniás vizelet: 290 mosm/l). 37. Normálisan mennyi fehérjét tartalmaz a glomerulus-punktátum? Közel zérus (napi kb. 8 g albumin jut a 180 l-be, tehát 0044 g/l) 38. Milyen következtetésre jut, ha a tubuluspunctatumban egy adott anyag TF/P hányadosa 0.6? A mintavétel helyéig az adott anyag filtrációs mennyiségének 40%-a reabszobeálódott. 39. Mit értünk a pozitív szabadvíz clearance fogalmán és ez milyen körülmények között fordul elő? Az időegység alatt ürített vizeletmennyiség és az osmotikus clearence közötti különbséget. Az osmotikus

clearence az a vízmennyiség, ami szükséges ahhoz, hogy a plazmával izotoniás vizeletben választódjék ki az ozmotikus terhelés. Ezért a C H2O negatív érték, amikor a vizelet hipertoniás (koncentráló vese, a szervezet vizet nyer), zérus akkor, amikor a vizelet izotóniás, és pozitív érték akkor, amikor a vizelet hipotóniás (hígító vese, a szervezet vizet veszít). 40. Milyen anyaggal lehet megbénítani a vesetubulus sejt H-ion szekrécióját? Mi a hatás mechanizmusa (minek a gátlása)? Acetazolamiddal (Huma-Zolamid). A mechanizmus a II típusú szénsav-anhidráz gátlása, mi miatt gátlódik a OH- + CO 2  HCO 3 - reakció, így a reverzibilis vízbomlás a víz irányába tolódik el a felhalmozódott OH- miatt. 41. Nevezzen meg legalább három fiziológiai szempontból fontos anyagot mely a vese tubulusokban teljesen reabszorbeálódik? - 42. Soroljon fel legalább három olyan anyagot, amely glukóz típusú reabszorpcióval kerül a

tubulusfolyadékból az interstíciumba! - 43. glukóz HCO 3 aminosavak glukóz aminosavak foszfát A tubulus mely szakaszán és milyen mechanizmussal szívódik fel a glukóz? Szignifikánsan a proximális kanyarulatos csatornán, illetve kicsiny részt a leszálló vastag szegmentumon keresztül, másodlagosan aktív transzporttal, aminek energetikai feltétele a citoplazma felé mutató Na+-koncentráció grádiens (Na+:glukóz kotranszporter). 44. Hogyan alakul a tubulushám urea és vízpermeabilitásának viszonya a) a proximális tubulusban; b) a Henle kacs felszálló szárának vastag szegmentumában; c) a gyűjtőcsatorna kortikális szakaszán; d) a gyűjtőcsatorna medulláris szakaszán? a) b) c) d) urea < víz urea >= víz (zérus) urea < víz ADH mellett urea = víz; ADH nélkül urea > víz 45. Milyen az egyes nephron részek vízpermeabilitása koncentráló, illetve higító vesében? Proximális tubulus Henle-kacs vékony leszálló

szegmentum vékony felszálló szegmentum vastag felszálló szegmentum Disztális tubulus Gyűjtőcsatorna kortikális szakasz külső medulláris szakasz belső medulláris szakasz 46. Koncentráló vese ++++ Permeabilitás Hígító vese ++++ ++++ 0 0 ± (0) ++++ 0 0 ± (0) 0 +++ +++ 0 + + Milyen következtetést von le abból, ha egy adott anyag és az inulin clearance-nek hányadosa 2.0? Az adott anyag a filtráción kívül szekretálódott is, mégpedig épp akkora mennyiségben, amekkorában filtrálódott. 47. Hogyan változik a tubulusfolyadék osmolaritása a) a proximális tubulusban; b) a Henle-kacs hajtűkanyarjában; c) a vastagszegmentum kortikális végénél; d) a gyüjtőcsatorna medulláris végénél? a) b) c) d) 48. Milyen mérőszámokkal jellemezhető a vese koncentráló képessége? - 49. nem változik  izo (285 mosm/l) nő  hiper (1200 mosm/l) csökken  hipo (100 mosm/l) ADH-tól függően nő  izo/hiper: ADH nélkül 285 mosm/l,

maximális ADH-hatásra 1200 mosm/l napi vizelet mennyisége vizelet ozmolalitása plazma ozmolalitása TF/P-hányados a nephron mentén Mennyi a GFR értéke és hogyan változik a vérnyomás függvényében? (ábrázolja) A GFR normál értéke felnőttben 125 ml/perc  7.5 l/óra  180 l/nap 50. Ismertesse a vese-véráramlás autoregulációjának jellegzetességeit! A vese érellánállása a nyomásváltozással párhuzamosan változik úgy, hogy a vese véráramlása 80 és 180 Hgmm közötti artériás középnyomás-tartományban viszonylag állandó. Az autoreguláció mind a denerevált, mind az izolált perfundált vesében megfigyelhető, de megakadályozható az erek simaizmait bénító szerekkel. 51. Ismertesse a vese-véráramlás autoregulációjának lehetséges mechanizmusait! Bayliss-effektus: a vese ereinek simaizomzatában olyan mechanosenzitív kationcsatornák vannak, amelyek a magasabb nyomás okozta feszülésre megnyílnak, így a sejt

depolarizálódik, és kontrakció jön létre. Macula denza teoria: a megnövekedett nyomás a GFR emelkedésével jár, tehát következményesen a TF Na+-tartalma emelkedik. Ezt érzékelik a macula denza sejtjei, amelyek a mesangiális sejteken keresztül még ismeretlen mechanizmussal növelik az afferens arteriolák rezisztenciáját. 52. Milyen hatások aktiválják a renin-angiotemin rendszert (RAS-t) a vesében? (legalább 3). - 53. vas afferens simaizomsejtjeinek tónusa csökken macula denza területén a Na+-fluxus csökken sympathicus aktivitás β-adrenerg receptorokon Hogyan változik az RPF, a veseerek ellenállása és a GFR a vese sympathicus idegeinek átmetszése után? Az RPF és a GFR emelkedik, a veseerek ellenállása csökken. Bár ezek a változások detektálhatók, de nem nagy mértékűek, tekintettel arra, hogy a veseerek bazális sympaticus tónusa kicsiny. 54. Hogyan hat az autoregulációs tartományon belül az artériás vérnyomás növelése a

GFR-re és a vizeletürítésre? A GFR-t kismértékben emeli, a vizeletürítést már nagyobb mértékben. Ennek magyarázata, hogy a kismértékben emelkedő GFR-rel a Na+ filtráció is emelkedik, ami szintén kissé emelkedett Na+ ürítést, és ezzel természetesen vízürítést eredményez. Bár a GFR alig emelkedik, a napi 180 liter kicsiny emelkedése is jelentős változást okozhat a vizelet mennyiségében. 55. Miért csökken kevésbé AG II. hatására a GFR, mint azt az RPF csökkenése magyarázná? Azért, mert az AII főleg az efferens arteriola lumenét szűkíti, ami a véráramlásban ugyan akadályt jelent, tehát az RPF értékét jelentősen csökkentheti, de a glomeruluson belül a P GC -t emelve a filtrációt emelné, ezért a GFR kevésbé változik. 56. Az RPF, ill. a GFR autoregulációjában milyen veseerek játszanak döntő szerepet? - arteriola afferens arteriola efferens 57. Milyen mechanizmus biztosítja a GFR autoregulációját? - 58.

miogén teoria (Bayliss effektus) macula denza teoria RAS Jellemző-e a denervált vesére az autoreguláció? Hogyan magyarázza? Igen, jellemző. Ennek magyarázata, hogy mind a Bayliss-effektus, mind pedig a macula denza teoria független a beidegzéstől. 59. Mit értünk tubulo-glomeruláris feedback alatt? Ahogy nő az időegység alatt átáramló TF mennyisége a Henle-kacs felszálló szárában és a disztális tubulus kezdeti szakaszán, úgy csökken a glomeruléus filtráció ugyanabban a nephronban, és fordítva, a tubuláris áramlás csökkenése növeli a GFR-t. A TF mennyiségével arányos a TF Na+-tartalma, amit a macula denza sejtjei érzékelik, és a mesangiális sejteken keresztül, ma még ismeretlen mechanizmussal az arteriola afferens szűkületét okozza, amennyiben a Na+-tartalom emelkedik, ami együtt jár a terület mögötti véráramlás (és nyomás) csökkenésével. Ezzel természetesen a GFR is csökken A Na+-tartalom csökkenése épp

ellentétes hatást fejt ki. 60. Mit értünk glomerulo-tubuláris egyensúly alatt? A reabszobeált Na+ mennyisége emelkedik, ha a GFR növekszik, és csökken, ha a GFR esik. A GFR változását másodpercek alatt követi a Na+-reabszorpció változása A mechanizmus hátterében a peritubuláris kapillárisokban uralkodó kolloid ozmotikus nyomás áll. Amikor a GFR magas, a plazmában az onkotikus nyomás viszonylag nagymértékben emelkedik (mert több víz távozik, így arányosan „több” fehérje marad), míg a vér az efferens arteriolába és annak kapillárisaiba jut. Ez pedig megnöveli a Na+ reabszorpcióját 61. Milyen idegrendszerre kifejtett hatásait ismeri az angiotenzin II.-nek? - 62. fokozza a NA kiáramlást az axonterminálisokban fokozza a KIR-ben a sympathicus tónust fokozza a NSO-ban és a NPV-ban az ADH-szekréciót aktiválja a KIR-ben az ivási központot Rendelkeznek-e a veseerek sympatikus vasokonstriktor tónussal? Hogyan igazolható ez?

Igen, rendelkeznek, bár a bazális sympathicus tónus mértéke igen kicsiny. Igazolására papaverin befecskendezése után mért véráramlás szolgál, ami megnövekszik, mivel blokkolja az erekben lévő αadrenerg receptorokat, így a bazális tónust oldja. Minél nagyobb papverin után a változás, annál nagyobb a bazális sympathicus tónus. 63. Sorolja fel a veseáramlás szabályozásában alapvetően fontos mechanizmusokat! - 64. autoreguláció (Bayliss-effektus és macula denza teoria) RAS ANP (vazoldilatáció, szimp. gátlás, renin ↓, AII  aldoszteron ↓, ACE ↓, ADH ↓) ADH (indirekt módon az interstitium folyadékterét változtatva a vasa recta rendszeren keresztül) idegi szabályozás (baroreceptorok  autonóm idegrendszer) Sóelvonás hogyan vezet a renin-angiotenzin rendszer (RAS) aktiválásra? Sóelvonás hatására csökken a plazma [Na+]-ja, következésképpen a GF-é és a TF-é is. A csökkent Na -fluxust a macula denza sejtjei

érzékelik, és feltehetően prosztaglandinok közvetítésével a granulált sejtekben fokozza a renin-szekréciót. A plazma csökkent [Na+]-ja következében szekunder módon a vérnyomás is csökken, ami a JGsejtek szintjén közvetlenül vált ki reninszekréciót. + 65. Hogyan mérhető a GFR? Mennyi az értéke? Mely anyagok alkalmasak mérésére? A GFR mérése gyakorlatilag megegyezik az inulin clearence mérésével: GFR = C In = U In ⋅ V . PIn A gyakorlatban nagyobb mennyiségű inulint adnak egy adagban intravénásan, amelyet folyamatos infúzió követ az artériás plazmakoncentráció állandó szinten tartására. Miután az inulin egyenletesen eloszlott a testnedvekben, pontosan meghatározott ideig gyűjtik a vizeletet, és a gyűjtési periódus közepén plazmamintát vesznek. Emberben a GFR normálértéke 125 ml/min, ami 7,5 liter/h-val és 180 liter/nap-pal egyenlő. Azon anyagok alkalmasan GFR mérésre, amelyek szabadon filtrálódnak, nem

reabszorbeálódnak, nem szecernálódnak, nem keletkeznek a vesében és nem is bomlanak el, nem befolyásolják a vese filtrációs működését, és nem metabolizálódnak a szervezet egyéb helyein. 66. Miért alkalmas a C PAH az RPF klinikai meghatározására? Azért, mert a vesén keresztül teljes egészében kiürül, mert nem metabolizálódik a szervezet más helyein, mert nem befolyásolja a vese vérkeringését. RPF meghatározásra csak akkor alkalmas, ha kis mennyiségben adjuk be a vérkeringésbe, így gyakorlatilag a vena renalisban nem jelenik meg. 67. Írja fel a vese clearance képletét, magyarázattal, és adja meg a dimenziókat! Cx = U x ⋅ V Px C x az adott anyagra vonatkoztatott vese-clearence [ml/perc], U x az adott anyag koncentrációja a vizeletben [mg/ml], P x az adott anyag koncentrációja az artériás plazmában [mg/ml], V a percdiurézis [ml/perc]. 68. Milyen vérnyomásérték mellett szűnik meg a glomerulus filtráció? Mi az

oka? Kb. 50 Hgmm-es artériás középnyomás alatt Ennek oka, hogy 69. Miért alkalmas az inulin a GFR mérésére? Milyen másik anyag is alkalmazható? Mert a beadott teljes mennyiség kiürül a vesén keresztül, mert nem reabszorbeálódik, mert nem szekretálódik, mert nem befolyásolja a GFR-t, és mert a vesén kívül sehol máshol nem metabolizálódik. Alkalmas még az endogén kreatinin is. Bár ez szekretálódik a tubulusokban, tehát a C Kreatinin valamivel nagyobb, mint a GFR, de a plazma-koncentráció meghatározásánál kb. ugyanennyit csal a biokémiai módszer is. 70. Mekkora emberben az inulin-clearance normálértéke? A vese mely funkciójának a mérőszáma ez? 125 ml/min, ami megegyezik a GFR-rel. 71. Mely anyag és miért alkalmas a vese effektív plazmaáramlásának meghatározására? A PAH. Azért, mert a vesén keresztül teljes egészében kiürül, mert nem metabolizálódik a szervezet más helyein, mert nem befolyásolja a vese

vérkeringését. RPF meghatározásra csak akkor alkalmas, ha kis mennyiségben adjuk be a vérkeringésbe, így gyakorlatilag a vena renalisban nem jelenik meg. 72. Átlagosan mennyi ultrafiltrátum képződik a veseglomerulusban percenként? 125 ml. 73. Írja fel képletben, hogyan lehet valamely anyag vese clearancé-nek felhasználásával kiszámítani a vese plazma áramlását! PAH esetén: RPF = C PAH extrakciós hányados 74. Milyen a vese keringési ellenállása nyugalmi állapotban egyéb területekkel összevetve? Miből adódik ez? 75. Mit értünk filtrációs frakció alatt, és mennyi az értéke? A GFR és az RPF hányadosát, ami normálisan 0,16 – 0,20. 76. Mekkora a vesén percenként átáramló vérmennyiség? 1,2 – 1,3 liter. 77. Az RPF ismeretében hogyan számítja ki a vese véráramlását? RBF = 78. RPF 1 − Ht A vesekapillárisok mely szakaszán dominálnak a filtrációs és melyen a reszorpciós erők? A glomerulus

kapillárisok területén a filtráció, a peritubuláris kapillárisok területén a reszorpció dominál. 79. A vasa recták keringési ellenállását hogyan ítéli meg egyéb kapillárisokkal összevetve? A Hagen-Poisseuille-törvényből kiindulva magasabb, mint a szisztémás kapillárisoké, hiszen a sugara kb. ugyanakkora, de a hossza lényegesen nagyobb Ez logikus is, hiszen így az áramlás kisebb, tehát nem mossa ki a hiperozmoláris interstitumot. 80. Hogyan befolyásolja a glomerulus-filtrációt a vesében az afferens, ill. az efferens arteriolák konstrikciója? Az afferensé csökkenti, az efferensé növeli. 81. Mennyi az átlagos effektív filtrációs nyomás a glomerulus kapillárisban? Hogyan változtatja meg ezt az a. afferens konstrikciója? Kb. 12 Hgmm Az a affrerns konstrikciója ezt az értéket csökkenti 82. Mennyi a vese véráramlása 1 perc alatt? Ennek hány %-a esik a belső és külső velőre? Ez utóbbi körülménynek mi a jelentősége?

1200 ml  400 ml/min/100g. Ebből a külső velőre 10% jut, míg a belső velőre kb 1-2% Ez utóbbinak az jelentősége, hogy a csökkent medulláris áramlás nem mossa ki a hyperozmolális medulláris interstitiumot. 83. Mennyi a vesén átáramló vérmennyiség egy perc alatt? Hogyan oszlik ez meg százalékosan a vese különböző részei között? 1200 ml. Cortex: 90%, külső medulla 10%, belső velő 1-2% 84. Mit értünk egy anyag extrakciós hányadosán a veseműködés vonatkozásában? Az egy áthaladás alatt az ultrafiltrátumba került anyagkoncentrációnak és a vesén átáramló plazmában mért anyag-koncentrációnak a hányadosát. 85. Mely erek biztosítják a belső velőzóna vérellátását a vesében? Vasa recta. 86. Mennyi a vese nyugalmi véráramlása? A PTF hány százaléka ez? 1200 ml/min, ami a PTF 20-25%-a. 87. Melyek a fő szerkezetbeli különbségek a corticalis és a juxtamedullaris nephronok között? Corticalis nephronok:

rövid Henle-kacsuk van, a hajtűkanyar alig ér be a velállományba, a vékony szegmentum a hajtűkanyarban végződik, a felszálló szár már vastag szegmentum, vas efferensük a kéregben kapillarizálódik. Juxtamedulláris nephronok: hosszú (40 mm) Henle-kacs, mélyen a velőbe nyúlik, a vékony szegmentum kiterjed a felszálló szár egy részére is, de ennek permeabilitási tulajdonságai mások, mint a leszállóké, vas efferensük a vasa recta rendszerben kapillarizálódik újra. 88. Mit értünk a vese glomerulus filtrációs koefficiensén? A glomerulus permeabilitásának és filtrációs felületének szorzatát. 89. Milyen feltételeket kell kielégítenie egy anyagnak ahhoz, hogy clearance-e megegyezzék a glomerulus-filtrátum mennyiségével? A plazmában lévő anyagmennyiségnek teljes egészében a vesén keresztül kell kiválasztódnia, a vesében szabadon kell filtrálódnia, ami után se nem reabszorbeálódhat, se nem szekretálódhat, a vesében

nem bomolhat el, és nem keletkezhet, a vese filtrációs működését nem befolyásolhatja. 90. Melyek a filtrációs és melyek a reszorpciós erők a vese glomerulusokban? Mekkora az átlagértékük? Filtrációs erők: - glomerulus hidrosztatikai nyomása (P G  59 Hgmm) Reszorpciós erők: - Bowmann tok hidrosztatikai nyomása (P BS  –15 Hgmm) - glomerulus kolloid ozmotikus nyomása (Π G  – 31,5 Hgmm) 91. Milyen erők határozzák meg a glomerulus filtráció nagyságát? Értékeik az afferens és az efferens póluson? - 92.     A: 60 Hgmm; A: -15 Hgmm; A: -28 Hgmm; A: 0 Hgmm; E: 58 Hgmm (glomerulus hidrosztatikai nyomás) E: -15 Hgmm (Bowmann-tok hidrosztatikai nyomás) E: -35 Hgmm (glomerulus onkotikus nyomás) E: 0 Hgmm (Bowmann-tok onkotikus nyomás) Milyen tényezők befolyásolják a GFR nagyságát? (legalább 4 tényezőt soroljon fel!) - 93. PG P BS ΠG Π BS afferens arteriola kalibere efferens arteriola kalibere filtrációs

felület nagysága filtrációs felület permeabilitása plazma fehérjetartalma Mit ért az alatt, hogy a glomerulus folyadék plazma ultrafiltrátum? Azt, hogy a glomerulus folyadék összetétele, tonicitása megegyezik a plazmáéval, kivétel azt az egyet, hogy a GF fehérjementes. 94. Mennyi a glomerulus kapillárisokban a hidrosztatikai nyomás? Miért? Kb. 58-60 Hgmm, mert a szisztémás kapillárisoktól eltérően a hosszuk rövidebb, és a megelőző szakasz rezisztenciája kisebb. 95. Mi képezi a legkisebb pórusnagyságot a glomerulusmembránban? A pórusnagyságon kívül mi játszik lényeges szerepet a szelektív filtrációban? A lamina basalis (max. 8 nm) Fontos szerepet játszik még a filtrációra kerülő molekula elektrosztatikus tulajdonsága. 96. Mekkora az effektív filtrációs nyomás nagysága a vesében? Mely erők eredője ez? A glomerulus teljes hosszára kivetítve átlagosan kb. 13-14 Hgmm, amely a glomerulus és a Bowmann-tok hidrosztatikai

nyomásának, valamint a glomerulurs és a Bowmann-tok kolloid ozmotikus nyomásának az eredője, súlyozva az effektív filtrációs koefficienssel. 97. Mit nevezünk filtrációs frakciónak a vese esetében? Mekkora a normálértéke? A GFR és az RPF hányadosát. A normálértéke 0,16 – 0,20 98. Mennyi a glomerulus-kapilláris átlagos nyomásértéke? Vesse össze egyéb területek kapilláris nyomásával! Kb. 58-60 Hgmm, ami lényegesen magasabb a szisztémás kapillárisoknál (arterilás kb 32 Hgmm, venulás kb. 15 Hgmm) 99. Milyen rétegeken keresztül filtrálódik át a plazma a glomerulus membránon? Kapillárisendothelium  lamina basalis  podocytanyúlványok. 100. Kompenzált respiratórikus acidózisban melyek az elsődleges, és melyek a másodlagos változások? Elsődleges változás, hogy a pCO 2 emelkedik, így a pH csökken. Másodlagos (kompenzáló) változás, hogy a standard bikarbonát emelkedik, így a pH valamelyest visszafelé mozdul.

101. Kompenzált respiratórikus alkalózisban melyek az elsődleges, és melyek a másodlagos változások? Elsődleges változás, hogy a pCO 2 csökken, így a pH emelkedik. Másodlagos (kompenzáló) változás, hogy a standard bikarbonát csökken, így a pH valamelyest visszafelé mozdul. 102. Kompenzált metabolikus acidózisban melyek az elsődleges, és melyek a másodlagos változások? Elsődleges változás, hogy a standard bikarbonát csökkenése vagy a H+ emelkedése miatt a pH csökken, másodlagos (kompenzáló) változás, hogy a pCO 2 csökken (légzés ↑), így a pH valamelyest visszafelé mozdul. 103. Kompenzált metabolikus alkalózisban melyek az elsődleges, és melyek a másodlagos változások? Elsődleges változás, hogy a standard bikarbonát emelkedése vagy a H+ csökkenése miatt a pH emelkedik, másodlagos (kompenzáló) változás, hogy a pCO 2 emelkedik (légzés ↓), így a pH valamelyest visszafelé mozdul. 104. Mit értünk izobikarbonát

egyenesen? Rajzolja fel az összefüggést! A Handerson-Hasselbach-egyenletből kitűnik, hogy 24 mM bikarbonátkoncentrációjú oldat pH-ja 40 Hgmm pCO 2 mellett 7,4. Ha a pCO 2 -t 80 Hgmm-re duplázzuk, akkor mind a proton, mind a bikarbonát koncentrációja megváltozik, de a HH-egyenletet használva kiderül, hogy a bikarbonát összesen 24,0024 mM-ra növekszik, tehát praktikusan nem változik. Ezt nevezük izobikarbonát körülményeknek. Ha tehát a log pCO 2 – pH összefüggést felvesszük, különböző egy-egy bikarbonátkoncentrációhoz egy-egy egyenest rendelhetünk. 105. 74 pH-val rendelkező 24 mmol/l bikarbonát oldathoz savat adva hogyan változik a pH és a HCO 3 - koncentráció? A pH alig változik (minimálisan csökken), ellenben a bikarbonát koncentrációja csökken, aminek az az oka, hogy a savról disszociált H+-okkal szénsavat képez. Ha több savat adunk hozzá, mint amennyit a bikarbonát pufferolni képes, akkor a bikarbonát koncentrációja

zérus lesz, és a pH gyorsan csökken. 106. Milyen folyamat következtében alakulhat ki respiratórikus acidózis? - hypoventillatio (akár volumen, akár frekvencia) tüdőbetegség (emphysema, fibrosis, asthma) légköri CO 2 7% fölé emelkedése 107. Milyen folyamat következtében alakulhat ki respiratórikus alkalózis? - hyperventillatio légköri pCO 2 csökkenése (magas hegység) 108. Milyen folyamat következtében alakulhat ki metabolikus acidózis? - diabeteses ketonaemia éhezéses ketonaemia tartós hasmenés jelentős NH 4 Cl felvétel 109. Milyen folyamat következtében alakulhat ki metabolikus alkalózis? - tartós hányás jelentős NaHCO 3 felvétel 110. Értelmezze grafikusan a clearance fogalmát! 111. A glomerulus szűrő bazális membránjának milyen elváltozása vezethet albumin ürüléséhez? Csökken az felszíni negatív töltések száma, pl. glomerulonephritisben, így csökken a kisméretű fehérjékkel szembeni elektrosztatikus

taszítóerő. 112. Melyek az angiotenzin II hatásai (5)? - vasokonstrikció a perifériás rezisztencia ereken vasokonstrikció specifikusan az arteriola efferensen aldoszteron-szekréció fokozása proximális tubulusban a Na+-reabszorpció fokozása NA felszabadulás fokozása az axonterminálisokban sympathicus tónus fokozása a KIR-ben ADH-szekréció fokozása a KIR-ben ivási központ aktiválása a KIR-ben 113. Miért 74 a normál pH érték (számolja ki)? − [ HCO3 ] pH = pK + lg k ⋅ pCO 2 24 0,03 ⋅ 40 pH = 6,1 + lg 20 pH = 6,1 + 1,3 pH = 7,4 pH = 6,1 + lg 114. Mi az osmoreguláció szerepe vérvesztés esetén? Tekintettel arra, hogy a vérnyomás kialakításában élettani és fizikai komponensek játszanak szerepet, a vérnyomás esés kapcsán mindkét tényező szabályozó szereppel bír. A fizikai tényezők közé tartozik a volumen és az ozmolalitás, míg az élettani tényezők közé a PTF és a TPR. Fentiek értelmében az osmoreguláció egyik

tényezője lehet a hypovolaemia kompenzálásának, a nyomás helyreállítása tekintetében. 115. Melyek az ANP hatásai? - veseerek vazodilatátiója  GFR ↑ sympathicus tónus csökkentése perifériás rezisztenciaerek dilatációja renin-szekréció gátlása AII-aldoszteron kölcsönhatás gátlása ACE gátlása ADH-szekréció gátlása 116. Milyen formái vannak a diabetes insipidusnak? Centrális diabetes insipidus: a hypothalamus NSO és NPV területeinek betegsége, amikor nem termel megfelelő mennyiségű ADH-t, ezért nem valósul meg a vese gyűjtőcsatornáiban a vízvisszavétel, így a vese elveszíti koncentrálóképességét. Nephrogen diabetes insipidus: a központi idegrendszerben megfelelő mennyiségű ADH termelődik, a termelődés szabályozása is hibátlan, ám a vese gyűjtőcsatornasejtjei rezisztenciát mutatnak az ADH-ra. Ez elméletileg lehet receptor (V 2 )- vagy szignáltranszdukciós betegség. A vese ebben az állapotban is elveszíti

koncentrálóképességét. 117. Hogyan működik az osmoreceptor? Az elülső hypothalamus circumventriculáris területén (valószínűleg az OVLT-ben) elhelyezkedő osmoreceptorsejtek impermeabilisak a plazma egyes ozmotikusan aktív anyagaira, aminek köszönhetően ezen anyagok ECF-beli koncentrációnövekedése vizet von el a receptorneuronoktól, így azok zsugorodnak. Az emelkedő ozmolalitás következtében kialakult zsugorodás AP-sorozatot generál, ami hasonló hatással van az NSO és NPV magnocelluláris ADH-neuronjaira, mivel az osmoreceptorok közvetlenül ide projíciálnak. A kisülési frekvencia növekedése serkenti az ADH-szintézist a hypothalamusban és a neurohypophysis ADH-szekrécióját. 118. Milyen funkciót töltenek be a mesangiális sejtek? - kontraktilia nyúlványokat bocsátanak a kapillárisok felé mechanikailag stabilizálják a bazális membránhoz tapadva a kapillárisokat, így azok ellenállnak az aránylag magas hidrosztatikai nyomásnak

szerepet játszanak a glomeruluskörnyéki sejtek kommunikációjában is (pl. glomerulotubuláris feedback) 119. Mekkora glomerulus-kapillárisok hidraulikus konduktivitása (K f ) más érterületekhez viszonyítva? Mi ennek az oka? Lényegesen nagyobb, mint a szisztémás mikrocirkulációs egységben. Ennek oka kettős: egyrészt a fenesztrációk mérete jelentős, másrészt pedig a glomerulusforma növeli a filtrációs felszínt.