Pszichológia | Felsőoktatás » Szerepi Béla - A munkahely, mint szervezet

A MUNKAHELY MINT SZERVEZET A szervezet pszichológia, a munkalélektanból alakult ki. A hatékonyságot befolyásoló tényezők: 1. A munkahelyi vezető személyisége - vezetői attitűd - vezetési stílus Vezetői attitűd: (beállítódás, értékelő viszonyulás) Milyen gondolati háttérrel állunk hozzá a dolgokhoz. Nem nyíltan, hanem gondolatilag Def.: A szervezeti irányítás szubjektív élményhátterét alkotó, a beosztottakra irányuló értékelő viszonyulás, amely meghatározza vezetői módszerek konkrét formáit és alkalmazási gyakoriságát. Tárgyai: a beosztottak (személypercepciós ) - Empirikus úton nehezen ismerhető ki. Attitűd: - érzelmi vagy affektív összetevő a vezetőnek a munkatársakhoz fűződő érzelmi viszonyulását fejezi ki. - megismerési vagy kognitív összetevő a beosztottakról való ismereteket fejezi ki - viselkedési vagy konatív összetevő a tényleges cselekvések, amit a beosztottal tervez vagy végrehajt a vezető

(pl. vezetőképzőre küldi) Vezetési stílus: Vezetési stíluson a munkahely irányításában megjelenő vezetői magatartásnak azokat a viszonylag tartós és tipikus sajátosságait értjük, amelyek a nyílt viselkedésben, 1-1 konkrét szituáció során alkalmazott konfliktuskezelési eljárásokban határozhatók meg. Kurt Levin 1. Autokratikus vezetési stílus Élményháttere a szigorúságra törekvés kevés a munkatársakra vonatkozó pozitív hozzáállást. - Saját eredményességre törekszik kihasználja - szorongáskeltés módszere: utasítások írásban, szóban, ezek keresztezik a dolgozók céljait. - Gyakran bírál - bírálata ellenséges, a hibákat emeli ki - Vannak favorizált emberei, ezáltal feszült légkört hoz létre - Ezért a dolgozók között baráti beszélgetések ritkák, klikkek alakulnak ki. - Teljesítmény jó. 2. Demokratikus vezetés - dolgozó központú beállítódás - törekvés az oldott, barátságos légkörre - tanácsai

jók időzítettek - munkahely céljait összekapcsolni igyekszik a dolgozók személyes céljaival - ez kedvez a dolgozók baráti kapcsolatainak kialakulásának, jó légkörnek, bizalom, támogatás - jó teljesítmény --- kedvez a kreatív megoldások kialakulásának 3. Laissez – faire --- hagyni, csinálni - a vezető kevés pozitív érzelmet érez a dolgozók iránt, nem törekszik a dolgozók érdekeinek figyelembevételére Módszerei: - tájékoztatás - technikai tanácsokat ad a munkatársaknak - bizonytalanság érzése a főnök gyengesége miatt, mivel a főnök nem törődik semmivel - legrosszabb eredményességi tényezők (ma ritkán fordul elő a piacgazdaságban) - átmeneti megbízás esetén jellemző 3. Hogyan éli meg a dolgozó a vezető stílusát ? A dolgozó szubjektív élményvilágában a vezető stílusát szociális befolyásolásként éli meg. A dolgozó a feladatokat 3 szinten éli meg. Kellman szerint: (lásd: táblázat) - Behódolás:

jutalom (elismerés), büntetés - Azonosítás - Interiorizáció – belsővé válás Magasabb rendű érzelmek: - intellektuális - erkölcsi - esztétikai Értékkongruencia - értékazonosság (Pl.: Kossuth és Széchenyi utálták egymást, de a közös célért együtt dolgoztak az országgyűlésben) 3. A munkahelyi légkörben a szervezetnek mint intézménynek az egyénre irányult hatása Ez egy hangulati érzelmi állapot, a dolgozók közérzetével lehet leírni. Jellemzői: 1. A vezető vezetési stílusa Autokratikus: feszült légkör Demokratikus: szívélyes, baráti légkör Laisser: szorongó légkör 2. Dolgozói összetétel - Legkedvezőbb a heterogén munkahely 3. A szervezet nagysága Minél nagyobb a szervezet, annál nagyobb a lehetőség. A túl nagy szervezetek alapegységekre bomlanak. 4. Kooperáció - együttműködés - Vezetők és beosztottak közötti szociális távolság - Csoportmunka gyakorisága 5. Fegyelem - Belső normák érvényre

juttatása. Milyen mértékben kiszámíthatóak, egyértelműek és mindenki számára egyformán érvényesek. Ne legyen kivételezett csoport a munkahelyen, akire nem érvényes a fegyelmezési szabály. 4. Munkahelyi formális szervezettípusok: PÓKHÁLÓ GÖRÖG TEMPLOM HALMAZ 4 fajta szervezettípus: - Pókháló: Centralizáltság: magas + Formalizáltság: alacsony - Görög templom: Centralizáltság: magas + Formalizáltság: magas - Halmaz: Centralizáltság: alacsony + Formalizáltság: alacsony - Mátrix: Centralizáltság: alacsony + Formalizáltság: magas MÁTRIX 3 csoport : „Húsvéti kirakatot készítünk” 1. csoport: Önálló munka - Dicséret (Segítő kritika, gyerekek szépen dolgoznak, beszélgetnek, különböző figurákat készítenek) 2. csoport: Szigorú fegyelem - Csend Csak piros tojás – nincs kreativitásra lehetőség Technikai irányítás - Kritizálás (negatív) (gyerekek suttognak, negatív kritika, gyerekeknél félelem, kedvetlenség.

Kati néni kivételezik „Tündével”, ő csinálhat sárga tojást is.) 3. csoport: Nincs irányítás - Nincs fegyelmezés - Kis klikkel alakulnak ki (Teljesen elszabadul a pokol, egy figura sem készült el. A Kati néni jelenléte sem befolyásolja a káoszos állapotok.) 1.cs Kati néni kedves, segítőkész, „szeret bennünket” – mindig megdicsér mikor szépet 2. cs Nem szeret agyagozni Kati nénivel Kati néni rossz, undok 3.cs Kati nénivel lehet bohóckodni, kiabálni, rosszalkodni megenged, nem büntet Szeretjük, mert mindent 1. TANULÁS Tanulásnak nevezünk minden olyan külső hatásra, tapasztalatra, gyakorlásra létrejött változást a pszichikumon belül, amelynek következtében megváltozik a teljesítmény, a viselkedés vagy a tudás. A tanulás egzogén folyamat (külső folyamat) 1. Lélektanilag: a tanulás az emlékezéshez kapcsolódik - A jelenlegi kutatások alapján az öröklött tényezők jobban befolyásolják, hogy hogyan kerül át az

RTM-ből a HTM-be az információ, mint a gyakorlásnak (Kísérlet: muslicák – 2 edénybe „ecet”, egyikbe áramot vezetek. A muslicák többsége megtanulta melyik nem veszélyes, de néhány képtelen volt erre.) - Az emléknyomok tartalma szerint 2 fajta tanulást különböztetünk meg: elemi és szimbolikus tanulást. Emléknyomok tartalma: I. Elemi: - Imprinting (közelítő, követő mozgás) Konrád Lorenz kísérlete a kacsákkal (zöld, ill. piros labda követése) Embernél: anya-gyermek - Reflexes tanulás: - Klasszikus kondicionálás - Operáns kondicionálás - Belátásos tanulás - Látens tanulás II. Szimbolikus - Iskolai - Szociális Reflexes: az idegközpontok között jönnek létre a kapcsolatok Fajtái: 1. Klasszikus kondicionálás – pl Pavlov kutyái (étel – nyáladzás – csengő) - Embereknél: Watson – Fehér patkány kísérlet 2. Operáns kondicionálás Ha valami pozitív hatással van az emberre, azt hamarabb megtanulja. Kísérlet:

Skinner – Patkány a labirintusba Belátásos tanulás: Köhler majom kísérlete. Majom + bot a ketrecben, kívül banán. Majom futkos, majd egyszerre kerül a látómezejébe a bot és a banán, amitől a majom rájön, hogy be tudja piszkálni. Látens tanulás: olyan tanulás, amelynek eredménye később érhető nyomon. Pl: 1. Telefon csöng tévézés közben, más családtag felveszi Film után megkérdezem ki telefonált. 2. Konstanciák: nagyság, távolság észlelésének megtanulása 3. Kínaiakat először nem tudunk megkülönböztetni Szimbolikus tanulás: a fogalmak alkotják. Fajtái: - Iskolai tanulás – tantárgy fogalomrendszerét sajátítjuk el. - Szociális tanulás – viselkedési normákat tanuljuk meg Iskolai tanulás: Hierarchikus hálóra épül az oktatás A gyerekekben nem a hierarchikus háló rögzül, hanem a „háló” gyakorisági éle Mondatban: A magyar pásztorkutyák közül a pu. a leggyakoribb Azonnal be tudjuk helyettesíteni. 3.

TANULÁSI STRATÉGIÁK (könyv) 4. A FELNŐTTEK MŰVELŐDÉSI MOTÍVÁCIÓI Motívum: egy pszichés képződmény, ami valamilyen belső szükségleten alapul, és cselekvésre ösztönző hatása van. A motiváció: egy adott motívum, amely egy adott cselekedetünket meghatározza. A motiválás: – pedagógiai tevékenység, amikor az emberben működő motívumokat hozzuk működésbe. Szempontok: 1. A motívumok forrása alapján extrinzik (külső) motiváció intrinzik (belső) motiváció I. Forrás - Extrinzik - Intrinzik Ha valakinél kialakult a belső motiváció azt nem szabad felváltani külső motivációval. II. Tartalom 1. Affektív motiváció (szeretet, kötődés, szocialibitás) 2. Kognitív motívumok (képességekben, ismeretekben való gyarapodás motívumai:) - kíváncsiság, érdeklődés - hírérték nagysága, amiről van valamilyen ismeretem, de ez az ismeret nem teljes - bizonytalanság v. értelmezési vágy - kompetencia (jelentőség, szakértelem)

- ambició (önmegvalósítás vágya) ez már nem külső motiváció 3. Normatív motiváció Az elvárásoknak, normáknak való megfelelés a) felelősség vállalás - kötelességtudat b) teljesítmény motívum ATKINSON: Ha a cél elérése bizonytalan, akkor 2 típusú teljesítmény motiváció jelenik meg: - célra irányuló motívum – sikerkeresők (kilátástalan helyzetben is erőfeszítést tesznek a cél elérésére) - kudarcok elkerülésére irányuló motívum – kudarckerülők (aki megmagyarázza pl. mi miatt nem tudta a sulit bejezni) PÁLYALÉLEKTAN 1. PSZICHÉS ÁLLAPOTOK SZEREPE AZ EMBERI TELJESÍTMÉNYBEN - Pszichológiai folyamatok: - megismerés - érzelem - akarat Pszich. állapotok: - figyelem, figyelmetlenség - hangulat - szorongás - fáradtság A figyelem - a tudatunknak a tárgyakra történő szelektív irányulása Treisman szűrő-elmélet: Az ingerek bekerülnek a szenzoros tárba, az idegrendszerben van egy jelszintcsillapító, ami

minden ingert azonos szintre hoz, majd ezek bekerülnek a mentális lexikonba. Ebben van egy küszöb. A bekerülő ingerek megkeresik a helyüket a mentális lexikonba, és azokat tudjuk feldolgozni, amik a küszöbön átjutottak. A figyelem hullámzása: A nap során a figyelmünk nem azonos szintű. A figyelmi állapotot a fiziológiai állapot nagyon befolyásolja. Délelőtt és délután van egy-egy kiemelkedően jó állapot. Munkaidő vége felé Hangulat - nem nagy intenzitású, de tartós érzelmi állapot, amely korábbi tapasztalatainkra asszociáló érzés. - nagymértékben függ az egyént körülvevő társaságtól, A hangulat könnyen átvehető. - függ a környezeti, elsősorban időjárási viszonyoktól - A szervezetben a fény hatására melatonin termelődik, ami jobb hangulatot vált ki. - A munkához, annak eredményességéhez jó hangulat kell Ehhez jó: - társaság - fényviszonyok - kollegák - fiziológiai állapot szükséges Szorongás - Freud: Mi

az ami megkülönbözteti a félelmet a szorongástól? Ijedtség: kutya odaszalad a kerítéshez Félelem: pl. szigorlattól (ez a félelem tárgya) Ha a félelem tárgya megszűnik, akkor a félelem is megszűnik. - A szorongásnak nem tudjuk megmondani a tárgyát - mindig a jövőre irányul - a szorongás előrevetített félelem - AROUSAL: Az idegrendszerünk általános izgalmi szintje éberségi állapota. Fáradtság - Az, hogy én milyen mértékben érzem magam fáradtnak az a szubjektív fáradtság + élmény - Ez a fáradtság nő ha: a munkát unalmasnak tartom, értelmetlen feladatot kell végezni, nincs motiváció - Ez csökkenthető - ha rendet tartok magam körül, - munkahely színdinamikája (élénkítő színek- világos pasztell színek, piros sárga) - tervszerűséggel - Zeigarnyik effektus – a munkafolyamat befejezése - aronsal - kávéivással 2. AZ EMBERPÁLYA MEGFIGYELÉS Hogyan tudjuk összhangba hozni az embert és a pályát? - Az ember és a

pálya potenciális megfeleltetése = pályaalkalmasság - Ha az egyén munkába áll és megfelel (kb. fél év után) szakmai beválásról beszélünk A pályaalkalmasság egy lehetőség, a szakmai beválás objektív dolog. - HOLLAND szerint: az embereket 5 típusba lehet sorolni, és ezeknek az embereknek másmás pályatípus felel meg. 1. Pealista beállítottságú – gazdasági, technikai - elvont dolgokat nem kedvel - hagyományos 2. Intellektuális – matematikával összefüggő pálya - problémákat elvi síkon oldja meg. 3. Szociális típus – művszervező, pedagógus, pszichológus - az emberi kapcsolatokra nyitottak 4. Konvencionális típus – tisztviselői pálya - függőség elviselésének jó képessége 5. Művészeti beállítottság – művészeti pálya - erős önkifejező érzés - szélsőséges érzelemvilág. TELJESÍTMÉNY-MOTIVÁCIÓ ÉS A PÁLYAVÁLASZTÁS KAPCSOLATA Milyen presztízsértékű pályát választ az ember? Sikerkereső –

reális pályaválasztás Alacsony kockázatú pálya, de ennek vannak kihívásai Kudarckereső – a képességeihez viszonyítva túl alacsony szintű vagy túl magas szintű pályát választ Alatta: könnyen megfelel, így nem szorong Túl magasan: a környezete a kudarcát nem kudarcként könyveli el. KRIMINÁLPSZICHOLÓGIA I. TÉNYÁLLÁS ÉS DIAGNOSZTIKA - Több gyanúsított közül a leginkább valószínűsíthető tettest kell kiválasztani. Ezek a módszerek nem bizonyítékok. Asszociációs módszerek: Folyamatos szövegben zavar tűnt fel. A tudattalanban lévő pszichés feszültség volt Asszociáció típusai: 1. Szabad asszociáció Mondok egy szót, mi jut erről eszébe. Több szót mondunk, ebből meghatározzuk az egyén reakcióidejét. Ezután a bűncselekményhez kapcsolható szót keverünk közbe Ha a személy érintett, akkor megnő a reakcióidő. Zárlat --- „nem jut eszembe semmi”, vagy a helyiségben lévő tárgyat Túl közeli asszociáció:

pl.: fej-fej, kéz-kézfej, tenger-nagy víz Tapadás: kéz-, tenger-kéz Neologizma: értelem nélküli szóval válaszol a kérdezett. 2. Kötött asszociáció: Szópárokat tanítunk meg a vizsgálati személynek. A bűnesettel kapcsolatos szavakat is keverünk bele. Figyeljük a reakcióidőt Elfojtási mechanizmus lép fel 3. Műszeres vizsgálat: Poligráffal – hazugságvizsgáló műszerrel történő vizsgálat - vérnyomás - izomtónus - hang vibráció - galvános bőrreflex Emlékezeten alapuló módszerek Történet vagy mese: A vizsgálati személynek az esethez hasonló történetet mesélnek (4-5 perc), majd kérik, hogy ő mesélje el. Ha az ügyhöz kapcsolható dolgokat kever véletlenül a történtbe, az a bűnösségre utalhat. Teszteljárás: - Projektív teszt: hívó inger – erre kell válaszolni, ami az adott személyt jellemzi. CAT, TAT – a képbe a saját személyiségét vetíti bele. - Szondi féle teszt (Szondi Lipót) Létrejön a

büncselekmény. Genetikus információ – bűncselekményre hajlamosító ösztönstruktúra Trauma, lelki sérülés, amit az ösztönstruktúra nem tud tolerálni. Az ÉN nem tudja szocializált módon levezetni. II. KIHALLGATÁSI HELYZET LÉLEKTANI ÖSSZETEVŐI BECSÜLETES EMBER: Idézést megkapja – szorongás, mely irreális szorongás a kiszolgáltatott helyzet és a teljes információ hiánya miatt Kihallgatás --– teljes információ --- oldja a szorongást --– együttműködik a kihallgatóval BŰNÖZŐ: Idézés - szorongás Reális szorongás --- várakozási szorongás (hogy tud kimászni) --- diffúz jellegű szorongás (csengetéstől is megijed) A bűnös képtelen feszült állapota miatt a konspirációra. Feszültségnövelő tárgyi környezet: - rendőrség épület - bezártság - információ egyenlőtlenség - ha úgy érzi a kihallgatott, hogy már rég óta figyelik, róla mindent tudnak - bizonyítékokat fokozatosan tárják fel, ez orientálási

zavart okoz - az orientálási zavar a feszültséget felsőfokra emeli --- kifárad --- beismerés BŰNÖZŐ TÍPUSOK: Antiszociális személyiség - szociális inodapáció jelensége lép fel (a társadalmi normákhoz nehezen tud alkalmazkodni) ez személyiségfejlődési zavart okoz - ennek kettős oka lehet 1. neurotikus potenciál (öröklött) 2. környezeti hatás Jellemzői: - nem tud szeretni A kötődés és önmaga ill. mások elfogadásának érzése nem épül be a szocializáció során Gyakran érez elhagyatottságot, elutasítottságot. Anya-gyermek kapcsolat hiányossága Pl állami gondozott - nem szorong A társadalmi normák nem épülnek be az egyénbe, így ezek megszegése nem zavarja. Negatív énkép alakul ki benne. Többször elköveti a normaszegést Identitásának középpontjába a negatív tulajdonságok kerülnek, ettől érzi jól magát. (pl én részeges vagyok – ez neki így jó) - nem tanul (ez alatt a szociális tanulás értendő)

Megjelennek a primitív elhárító mechanizmus: tagadás, hazudozás. Emiatt büntetést kap, de ez őt nem zavarja. ANTISZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉG + DELIKTUM (bűncselekmény) ⇒ KRIMINÁLIS ⇒ INFANTILIS 1. Infantilis Lopás - Felelőtlen, könnyelmű 2. Indulati bűnözők lobbanékonyság jellemző - szangvinikus vagy kolerikus temperamentumúak - jell.: rohamszerű érzelmi periódust nyugalmi periódusok követik - csavargás, garázdaság - csoportos bűncselekmények (a csoport érzelmi biztonságot ad) 3. Szerepléses bűnözők - exibicionalista (magamutogatós) - hisztériás reakciók - szeretnek többnek látszani, mint amik valójában - nagystílűen élnek - szélhámosság, csalás - jólöltözöttség jellemzi 4. Társadalmi beilleszkedési zavarral rendelkező bűnözők a) Pszichózisos bűnöző - (érzelmi labilitáson alapuló elmezavar) Képzelt vagy valós sérelmeik miatt a társadalom ellen fordul. Viselkedése kiszámíthatatlan b) Paranoid tudathasadásos

bűnöző - Téves eszmerendszerük van. Középpontban a gondolkodás áll Gondolatmenete zavaros, logikátlan. Oktalanul viselkedik c) Depressziósok - Levertség, szomorúság jellemző. Reménytelenséget tükröző magatartás Lelassult gondolkodás és beszéd. Koncentráló képessége korlátolt Öngyilkossági hajlam 5. Rabok - A rab helyzet a jogoktól való megfosztottságot jelenti. Ez a depriváció - Fajtái: Abszolút depriváció: A rab helyzete teljesen kilátástalan. Nem fog újabb bűncselekményt elkövetni. Relatív depriváció: Van egy kis lehetősége a helyzete megváltoztatására. Pl: több kaját, szórakozást akar. Ilyenkor következnek be a börtönlázadások, ezek túszejtéssel is együttjárnak. Éhségsztárjk Célja: jobb körülmények 6. Politikai terroristák - Lehetnek külföldiek vagy belföldiek. - Céljuk: egy ország vagy egy csoport politikájának megváltoztatása. Látványos incidensek - A média sokat foglalkozik ezekkel, ez a

rendőrség cselekvőképességét. Logikus eszmével rendelkezik, aminek vannak támogatói. Túszejtés a leggyakoribb Túszhelyzet lélektana - Az átlagos túszejtő terrorista fiatal, intelligens, főiskolai végzettséggel rendelkezik legalább, találékony, kreatív személyiség Pl.: 1973-as Stockholmi bankrablás Vizsgálat eredménye: a túszejtő szimpatikussá vált a túszoknak. Helyette őrködtek mikor ő aludt. Egy túsz (tanítónő) feleségül ment hozzá! Okok: - A túszoknak már volt korábbi negatív tapasztalatuk a rendőrökkel szemben - A terrorista megnyerő modorú, fiatalember volt. Nem viselkedett durván Pozitív érzelemátvitel következett be, ami kölcsönös volt, mivel a terroristának is szimpatikusak voltak a túszok. Pozitív érzelemátvitel következett be, ami kölcsönös volt, mivel a terroristának is szimpatikusak voltak a túszok. - A túszok és a terrorista között pozitív érzelmi kapcsolat alakult ki. 1001 túszhelyzetből 700

halálát a rendőrség helytelen intézkedése okozta. A túszhelyzet hatása a személyiségre: Stresszállapot - szívre, érrendszerre (szívroham, ájulás) - légzőszervekre (asztmatikus roham) - gyomorra és bélrendszerre (hasmenés és vizelési kényszer) A stresszhelyzet egyénenként más-más szervre hat. Valamennyi túszhelyzetben idegi hatás. - fejfájás - hormonrendszer működés – több adrenalin - inzulinszint felborulása álmatlanság – feszültséget okoz, mely meggondolatlan cselekvést okozhat