Étel- és italreceptek | Italok, koktélok » A whiskyről

1 A whiskyről Tartalom: I. II. III. IV. V. A whisky eredete, története. A whisky-gyártás folyamata: 1. malátázás 2. főzés 3. cefrézés 4. erjesztés 5. desztillálás 6. érlelés A whisky típusai: 1. a skót whisky (Scotch) 2. az ír whiskey (Irish) 3. a kanadai whisky (Canadian) 4. az amerikai whiskey (Bourbon) 5. a japán whisky Minőségi jelölések. Whiskyből készíthető koktélok. I. A whisky eredete, története A gabonapárlatból készített párlatok közül egyik legelterjedtebb a whisky. A Skóciából származó ital neve kelta eredetű, a „Visge-beatha” kifejezésből képezték, aminek jelentése: az élet vize. A skótok és az írek egyaránt a magukénak tekintik az ital feltalálását Az emberiség már az idő kezdete óta kedvelte az alkoholtartalmú italokat. Görögország aranykora idején a Mediterrán medencében népszerű volt a borkészítés, a hűvösebb klímájú területeken élőknek azonban erősebb italra volt

szükségük. Az ír kelták feladata volt, hogy kidolgozzák azt a lepárlási eljárást, amely az erjesztett italokat egy lépéssel tovább, az úgynevezett „Uisgebaugh” –vá, vagyis mai nevén whiskeyvé alakította. A kelták tudták a titkot így az 1500-as évek elejére lepárló üzemek meghódították egész Skóciát. Anglia udvarai és Európa híressé váltak helyi boraikról, whiskeyjeikről és likőrjeikről. A brit szigeteken több mint 800 éve készítenek whiskyt. Skóciában a XIX.sz végéig a termelés szinte malt whiskyből állt A XXsz elejétől, a malt whiskyt keverni kezdték, a főleg kukoricából készült, ízében és illatában jellegtelen grain whiskyvel. Így alakult ki a blended whisky Az Angliában kiadott 1952-es Vám- és illetéktörvény a skót whiskyt a következőképpen definiálja: ”A Skót Whisky-ként megjelölt szeszesital csak akkor felel meg a törvényes előírásnak, ha az Skóciában készült, maláta-diasztázzal

elcukrosított gabonafélék cefréjének erjesztése utáni elpárlással és az elkészült párlat legalább három évig hordókban történt érlelése útján hozták létre” A whisky története szinte egyidős Skóciával. Az eredetét igazán csak az adóztatás bevezetésétől lehet nyomon követni amióta, nyilvántartást vezetnek a főzőhelyekről. Kezdetben a skóciai pásztorok itala volt, de ők érlelés nélkül, „fehér” állapotban itták. Eleinte monopóliumokkal szabályozták a főzést. 2 Később engedélyeket adtak ki whiskyfőzésre orvosoknak és patikusoknak. A XVIII sz-ban adóztatták először a whiskyfőzést, s a befolyt összeget főleg katonai célokra használták fel. 1707-ben, Anglia és Skócia egyesülésekor adót vetettek ki a malátára és így a maláta alapú italokra is. Eleinte csak Anglia adóztatta a whiskyfőzést majd 1751-ben bevezették Skóciában is. Ez zugfőzdék elszaporodását eredményezte. A kormány nem tudta

ellenőrizni a whisky minőségét és az előállított mennyiséget, ezért 1823-ban csökkentette az adót, és újabb engedélyeket bocsátott ki. Az 1700-as évek utolsó évtizedeiben a whisky hódító útra indult Amerika felé és kb. 10-15 év alatt Amerika a világ második whiskygyártójává fejlődött. Az első amerikai gyarmatosítók számára a párolt termékek fogyasztása részévé vált a mindennapos életnek. Aratás, házavatás, rönkgörgetés, esküvő idején előzékeny gesztusnak és elfogadott társadalmi szokásnak számított, ha valakit szeszes itallal kínáltak. Alkohol tartalmú alapanyagokat írtak elő a betegeknek: mind a fiatalok, mind az idősek számára. A párolt szeszes ital pedig a városi és vidéki ember számára bevált fizetőeszközzé vált az áruért, szolgáltatásért valamint a munkaerőért cserébe. Pennsylvania volt az első gyarmati központ, ahol rozsból whiskeyt állítottak elő. Otthonuk felépítése után

lepárlóüzemek megépítése volt az első számú feladat a német telepesek számára. Kissé délebbre Virginiában pedig olyan hírességek foglalkoztak gabonapálinka előállításával, mint pl. George Washington és Thomas Jefferson Amint a lakosság az ország zordabb nyugati területei felé vonult a kukorica vált a whiskeykészítés legelterjedtebb alapanyagává. Az 1700-as évek vége felé tömegesen jöttek létre a szeszfőzdék a Kentucky felé vezető kietlen utak mentén. Bőséges kukoricatermése és karsztvizei révén Kentucky ideális és vonzó lepárló központjává vált a vidéknek. 1790-re rájöttek arra, hogy a fahordóban érlelt whiskey lágyabb, zamatosabb és ízesebb. Az 1800-as évek elején az érlelésre használt fehér tölgyfahordókat elkezdték belül égetni, elszenesíteni. A whiskey érintkezése ezzel a felülettel az érlelés során adja meg jellegzetes borostyán színét. A világ ezen öröksége Kentucky Bourbon Whiskey néven

vált ismertté. A XXsz folyamán a kormány szabványokat dolgozott ki, amelyek meghatározták a „bourbon” whiskey összetételét. Az 1920-33 közötti amerikai szesztilalom gyakorlatilag megszüntette a helyi whisky-gyártást, így az Egyesült Államokban is robbanásszerűen megnőtt a kereslet a skót whisky iránt. A whisky akkor lett az uralkodó osztály itala, amikor az 1870-80-as években filoxéra pusztította a francia szőlőskerteket. Ezért a konyakról és borpárlatról a brit arisztokrácia áttért a whiskyre. Az egész birodalomban divatba jött ez az ital Amikor a szesztilalom miatt bezárult az amerikai piac, a csempészek a Karib-szigeteket használták arra, hogy megszegjék az embargót és amikor a tilalmat feloldották, a skót whisky-gyártás már készen állt, hogy hasznot húzzon az igazi McCoy eladásából – az egyik leghírhedtebb csempészről kapta a whisky ezt a nevet. Kanada whiskyiparának története az egykori Felső-Kanada, vagyis a

mai Ontario tartomány gabonamalmainál indult. Az első kanadai szeszfőzdéket ír és skót telepesek hozták létre, akik az Óvilág whiskykészítési hagyományait az Újvilág gabonáira és adottságaira alkalmazták. Hamarosan csatlakoztak hozzájuk amerikai malom- és szeszfőzde-tulajdonosok, az Egyesült Birodalom hívei, akik észak felé Kanadába menekültek, amikor az Egyesült Államok 1776-ban megszakította kapcsolatait Britanniával. Az amerikai, valamint az ír és a skót whiskykészítési 3 tradíciók kombinációjának eredményeként jött létre a kanadai whisky, amely a kukoricából, rozsból és árpából nyert párlatok egyedülálló keveréke. II. A whisky-gyártás folyamatai 1./ Malátázás: A jó minőségű maláta két legfontosabb alkotórésze a porrá őrölt csíráztatott árpa, és a tiszta forrásvíz. A malátázás enzimeket aktivizál a magban, ehhez be kell áztatni vízbe, hogy kicsírázzon, majd a csírázást szárítás

követi, ami kihozza a maláta ízét és színét. Skóciában a szárítókat tőzeggel fűtik, amely biztosítja a jellegzetes füstöt ízt, és illatot. Több skót, egy ír, és néhány japán whisky kizárólag árpamalátából készül. Az írek egy korty whiskyre sokszor azt mondják: egy golyó maláta, s ha igazi whiskyről van szó, soha nem szabad megfeledkezni a „szóló maláta” kifejezésről. A maláta ebben a szóhasználatban azt jelenti, hogy az igazi skót whisky alapanyaga – árpa és semmi más. Az árpát csíráztatják, élesztő segítségével erjesztik, s aztán üstben lepároljál. A „szóló” annyit jelent, hogy az italt egyetlen üstben párolták és nem keverték más üstök párlatával. Az árpát először csíráztatják, hogy felszabaduljon a fermentálható cukor: addig áztatják vízben, amíg hajtani nem kezd, de a folyamatot szárítással leállítják. A skótok ehhez mindig tőzeget használtak, s a modern technológia sem

tudja pótolni azt az illatot, amit az égő tőzegtől nyer az ital. A malátázás célja, hogy a mag belső anyagai a maláta enzimjeinek hatására átalakuljanak és feloldható állapotba kerüljenek. A csírázás következtében a magvak megduzzadnak, szerkezetük fellazul, fokozódik anyagcseréjük, s megkezdődik a szénhidrát- és fehérjebontó, valamint az egyéb enzimek képződése Az összes eladott skót whisky 95 százalékát 50 különféle whiskyből keverik, és ezeknek körülbelül az egyharmada malátawhisky, a többi gabonawhisky. A fajták nagyon változatosak, de a lepárlás alapeljárása mindegyik esetében ugyanaz. Hagyományosan két-három napig kádakban áztatják az árpát, aztán malátacsíráztató padlón szétterítik, hogy kicsírázzon és így oldódó keményítő keletkezik, amiből cukor lesz. A malátaaszalóból a tőzegfüst átszivárog a padlón, hogy aszalja és zamatossá tegye az árpát. Hét napon át, négyóránként

gereblyével megforgatják az árpát, hogy ellenőrizzék a csírázást. 2./ Főzés: A főzés a malátázatlan gabona, különösen a kukorica előkészítésére szolgál, a grain whisky, és minden klasszikus észak-amerikai fajta előállításához. A főzés feloldja a cellulóz falakat, melyek a cellulóz részecskéket elválasztják a kukoricában. Ezután a keményítő felszívja a vizet, és megkocsonyásodik Néhány szeszfőzdében a kukoricacefrét állandó mozgásban tartják, másutt kuktához hasonló edényben főzik, más eljárás szerint nyitott kádakat használnak. Ha a kukorica megfőtt, hozzá lehet adni a rozst, majd legvégül az árpamalátát amely fokozza az enzimműködést. 3./ Cefrézés: 4 A malt whisky előállításánál nem főznek, hanem cefréznek. A csíráztatott árpát durva darává őrlik, forró vízzel összekeverik, hogy a keményítő cukorrá alakuljon át, és a cefréző kádakban pihenni hagyják. A kád feltöltésének

időtartama körülbelül egy óra, utána egy óra pihentetés következik, majd két-három óra amíg lecsöpög a folyadék. A keményítő melegítés hatására vizet vesz fel, megduzzad, majd elcsirizesedik és elfolyósodik. Ez a pépesítés, s azt a levet, ami ekkor keletkezik sörcefrének hívják 4./ Erjesztés: Az erjesztés során a cefrében lévő cukrot alkohollá alakítják. Ez a fermentáció, amit élesztő adagolásával érnek el. A malt whisky erjesztése során zárt tartályokat, míg a grain whiskynél, főleg az USA-ban nyitott tartályok használatosak. Az erjedés sebességét, erősségét egy hűtőrendszer segítségével kontrollálják, vagy magában a tartályban, vagy a cefréző helyiségben. Az élesztőt laboratóriumi körülmények között szaporítják, többnyire malátacefrében. 5./ Desztillálás: A lepárlás eredetét homály fedi, de állítólag a korai kereszténység idején szerzetesek vitték Írországba, majd onnan Skóciába

ezt az eljárást. A latin destillare szó lecsöpögtetést jelent, ami jellemző a lepárlás folyamatára. A desztillálást speciálisan megtervezett készülékekben végzik. Hagyományosan rézből készült üstökben történik, de ezt manapság korszerűtlennek tartják. A modern fémtornyok talán hatékonyabbak, viszont az ital veszít aromájából és egyéniségéből. Mostanában csak a drága, magas élvezeti értékű italokat állítják elő hagyományos készülék segítségével, ilyen például a Grant’s cég által készített Glenfiddich, és a francia Cognac. A folyamatos rendszerű lepárlót az ír Aeneas Coffey találta fel. Készüléke folyamatosan használható, ellenőrzés nélkül. Ennek a megoldásnak köszönhető, hogy alacsony költséggel nagy mennyiségű párlatot tudnak előállítani és tisztább az alkohol, mint a hagyományos. Az üst formája is befolyásolhatja a termék ízét. A kicsi körte, alakú üstök kihozzák a párlatból a

nehéz aromákat, míg a nagy tartályokban a pára lecsapódik és ismét desztillálódik, amitől a könnyebb aromák is felszabadulnak. Épp ezért a legjobb szeszfőzdékben két üstöt, sőt helyenként hármat is összekapcsolnak. Az alapoldatot rézedényben párologtatják el, majd a gőzöket egy vízzel teli tartályban levő csőrendszeren átvezetve, fokozatosan lekondenzálják, és összegyűjtik. A desztilláláskor felhasznált víz is meghatározza a whisky minőségét. Forrásvizet használnak, amit sok helyen tőzegen át vezetnek el, s ez eleve megadja a párlat füstös ízét. 6./ Érlelés: A whiskyt tölgyfahordókban érlelik, fajtától, minőségtől függő ideig. Az optimális érlelési folyamatot befolyásolják az időjárási viszonyok, a tradíciók, és nem utolsósorban a jól felkészült szakemberek. 5 A helyi klíma, a levegő minősége és a hőmérséklet változása is eredményezheti az eltérést az árpapárlatok között. Skócia

déli részére a lágyabb, simább italok a jellemzők, s nem érződik sem a „sós tengervíz”, sem a „hínárok” íze. A hegyvidék párlataiban jobban követhető a tőzeg kesernyés aromája, s az ital fűszeresebb, mint délen. Az érés folyamán a whisky egyes alkotóelemei oxidálódnak, valamint a fa aromája is kivonódik a tölgyből vanillin, és csersav formájában. Az érlelési idő minimum három év, de még az ötéves párlat is fiatalnak számít. Minden főzdének megvan a saját jellegzetessége, az egyik nyolc, a másik tizenkét évre érleli ki a legjobb italt. A fából készült hordónak fontos szerepe van a párlat érlelésében, az ital színét is ettől kapja. Ez a felismerés valószínűleg a spanyoloktól ered, hiszen ők már a középkorban nagy mennyiségben szállítottak sherryt az angol királyi háznak. A megüresedett hordókat az angolok aztán eladták a skótoknak, akik „barbár” ital készítésével foglalkoztak. III. A

whisky típusai 1./ A skót whisky (Scotch): Skócia nemzeti kultúrájának és gazdaságának fontos eleme e whiskygyártás. A skót whisky árpából és rozsból készül. Az árpát kb. három napig vízben áztatják, majd nyolc napig zárt helyen kiterítve csíráztatják. Speciális kemencében, melynek az alja hálónak van kiképezve, terítik a már kicsírázott árpacefrét, és tőzeggel alágyújtanak. A tőzeg meleg füstje kiszárítja az árpát, melyhez vizet és kevés élesztőt adnak. Az erjedés megtörténte után desztillálják Tölgyfa hordókban minimum három, maximum 21 évig érlelik. Ezalatt kapja színét a tölgyfától Törvény írja elő, hogy a skót whiskyt Skóciában kell előállítani, vízből és csíráztatott árpából, a vízen és a karamellen kívül más adalékokat nem tartalmazhat, és legalább három évig kell érlelni tölgyfa hordókban. A scotch whiskyket a következő kategóriákba sorolják: Blended whisky (kevert): A

legnépszerűbb skót termékek, az un. „blended” márkák A keverés (blending) a századfordulón kezdődött, amikor a skótok a maláta whisky-hez gabonaszeszt kevertek. Minden gyártó cégféltve őrzött titka, hogy miből és milyen arányban állítja elő termékét. Egy jó keverék legalább két tucat párlatot tartalmaz. Készítése: A csíráztatott árpát pépesítik, nyitott tűzhelyen tőzeg fölött szárítják, forró vízzel elegyítik állandó kevergetéssel, majd keményítőt, élesztőgombákat, cukrot és alkoholos oldatot adnak hozzá. Rézüstben legalább kétszer lepárolják, tölgyfahordóban min. három évig érlelik, majd következik a blendírezés. (Egy átlag scotch-ban legalább 50-féle whiskyt kever össze a blendírozómester). Jellegzetes skót „blended” márkák: Bell’s Extra Special: enyhén édeskés, erős ital. 6 The Famous Grouse: nem túl magas maláta tartalommal rendelkező, sima, közepesen erős, tartós utóízzel

rendelkező ital. J.BRare: enyhén édeskés, figyelemre méltóan illatos, jelentős utóízű ital Teacher’s Highland Cream: magas malátatartalmú, enyhén édeskés, könnyű ital. Johnnie Walker Red Label Johnnie Walker Black Label: ez a luxus változat. Aromásabb, árnyalatgazdagabb ital Cutty Stark: könnyű, aromás ital. White Horse: speciális aromájú, negyven féle malt, és ötféle grain keverékből áll. Ballantines: könnyű, száraz, ízekben gazdag ital. Long John: Isley sziget tengeri levegője jellemzi, 12-éves luxus verzió. Dewar’s: testes, friss illatú. Black & White: száraz, könnyű, lágy ital. Malt: Csak egyfajta árpamalátából készül. Sajátos illatú és zamatú, viszonylag nehéz ital jellegzetes ízét a tőzegfüst adja. Két típusa ismert: Single Malt:csak egy szeszfőzdéből származik. Vatted: többféle malátawhiskyből keverik. A legismertebb malátawhisky a Glenfiddich, a 80-as években nagyon közkedveltté vált, az összes

malt-whisky forgalomból 54%-os részesedést vívott ki magának. Talán a legismertebb „Vatted” típus Strathconon márka, amely négyféle „single malt”ból áll. egyik a bukéját, másik az ízét, a harmadik az ital gerincét adja, míg a negyedik eggyé kovácsolja a keveréket. Grain: Egyéb gabonafélék (kukorica, rozs, búza, zab) felhasználásával készül. Inkább a keveréssel készülő márkák fontos alkotórésze. Az egyetlen „single” márka, amit árusítanak az Old Camelon Britge, és ez a szeszfőzde állított elő a világon először grain whisky-t. A skót whisky-gyártás történelmi vidékei: Történelmileg négy területre osztják fel Skóciát, a whisky-gyártás szempontjából. LOWLAND: az innen származó maláta whisky-k nagyszerű háttérízt szolgáltatnak a keverékekben. Single malt whisky-jük enyhén füstös aromájú, édeskés, lágy, jellegzetes utóízű termék. Jellegzetes Lowland márkák: Rosebank, Little Mill,

Blandnoch, Glenkinchie, St.Magdalene, Ladyburn CAMPBELTOWN: a legkisebb single malt terület, ma már csak két szeszfőzdével rendelkezik. Szénben, tőzegben, árpában gazdag terület Jellegzetes Campbeltown márkák: Springbank, Longrow, Royal Culross, Glen Scotia, Old Court, Skotia Royale. ISLAY: Skócia Dél-Nyugati partjainál fekvő negyven kilométer hosszúságú sziget. A legnehezebb, legtestesebb márkák innen származnak, amit a tengeri levegő és a tőzegen keresztül folyó víz összhatása okoz. 7 Islay jellegzetes márkái: Ardbeg (telt, a legintenzívebb single malt) Port Ellen (száraz) Caol Ila (tőzeg ízű, különleges vatted malt) Islay Mist (telt, karakteres) Bowmore (komplex karakteres) HIGHLAND: a nyugati szigetek whisky márkái Highland-malt néven isnmertek. Jellegzetes márkák: Oban (édeskés, telt, tőzeg aromájú, single malt) Ben Nevis (zamatos single malt) Isle Of Jura (könnyű, tisztaízű single malt) Talisker (erős single malt)

Glenfiddich (kellemesen könnyű, lágyan karakteres single malt) Glendullan (testes malt) Conualmore (aromás, száraz malt) Mortlach (nehéz, zamatos, telt) Glendronach (finom, füstös, édeskés malt) Banff (nagyon ritka, erőteljes ízű, gyengén füstaromájú) Macduff (étkezés után élvezhető, friss aromájú ital) Skót whisky márkák: Ballantine’s, Balvenie, Black&White, BP.Grant’s, Chivas Regal, Club 99, Cutty Stark, Dimple Scots, Gold Label, Haig, 100 Pipers, King Edward, J&B, King George IV., Johnnie Walker, Highland Malt, Long John, Old George, Queen Anne, Passport, Royal Club, Teacher’s, Vat 69, White Horse, White Label Dewar’s, William Lauson. 2./ Az ír whiskey (Irish): Az ír whiskey fő alkotórészei a tiszta forrásvíz, az árpa (50% malátázott árpa, 30% nem malátázott), és kis mennyiségű (10%) búza, rozs és zab. A malátázásnál zárt kályhában szárítják az árpamagvakat, ettől a cefre kevésbé lesz füstös ízű. Minden

márkát egy pontosan megállapított szabvány szerint többször égetnek, így keletkezik a kiváló ízű, és árnyalatú különlegesen tiszta párlat. A whiskey háromszor kerül lepárlásra üstlepárlóban. Az érlelés tölgyfa hordókban történik, 3-12 évig terjed, ezalatt kialakul kiváló aromája, és sötétarany színe. A házasítás márkánként adott szabvány szerint történik, így biztosítják a standard minőséget. Az ír whiskey-ben az a különleges, hogy erős aromája ellenére kifejezetten lágy ital. az írek nemzeti italukat legtöbbször tisztán fogyasztják, ritkábban vízzel, vagy jéggel keverve. Ír whiskey márkák: Jameson (a legismertebb ír márka, illatos testes, olajos ital) Old Bushmill (speciális likőr) Paddy (erős, testes, fanyar utóízű ital) Power Tullamore Dew (a legkönnyebb whiskey) 8 Redbreast (nagyon ritka keverék) Murphy (könnyű) Hewitts (zamatos, könnyű, grain whiskey) Midleton Very Rare (édeskés,

malátaízű, közepesen nehéz) Baileys( tejszínes, csokoládés likőr, enyhe whiskey aromával.) 3./ A kanadai whisky (Canadian): Kanadába is a bevándorolt skót telepesek vitték a whiskykészítés tudományát. Hiram Walker gyártotta először 1884-ben a Canadian Club nevű márkát, innentől számítják a kanadai whisky gyártást. A legjobb kanadai fajták rendelkeznek egy kesernyés, édeskés rye karakterrel, amit semleges alkohollal enyhítenek. Minden kanadai whisky különböző párolt szeszek keveréke, amelyek mindegyike legalább három éves. A gabonák közül a kukoricát, a rozst és az árpamalátát használják az előállításához, melyek aránya szeszfőzdénként változik. Az elkészítéskor alkalmazott arányokat minden egyes szeszfőzde üzleti titokként kezeli. Érlelésük fehér tölgyfa hordóban történik. A keverékekben sokszor malátázott rozsból készülő komponenst használnak, amitől sajátosan lágy és ízletes lesz. A Rye

kukorica, búza, malátázott árpa és min. 51% rozsból készül Kanadai whisky márkák: Crown Royal (tiszta, lágy, enyhén tölgyfa utóízű) Royal Velvet Royal Reserve (könnyű, ízletes) Canadian Company (lágy, enyhe tölgy íz) Canadian Club (száraz, rozs alap, enyhén füstös utóízű) Windsor Supreme (tiszta, enyhe rozs beütéssel) Shanley Award (érett, jó rye karakterrel) Canadian O.FC Seagram’s V.O 4./ Az amerikai whiskey (Bourbon) Az Egyesült Államokba Európából került át a whisky skót és ír bevándorlók révén. Gyártása Pennsylvániában és Maryland-ben kezdődött, majd Virginián keresztül Kentucky és Tenessee következett. Amint a lakosság az ország nyugati területei felé vonult, a kukorica vált a whiskeykészítés legelterjedtebb alapanyagává. A XVIII sz végén rájöttek arra, hogy a fahordóban érlelt whiskey lágyabb, zamatosabb és ízesebb. Az 1800-as évek elején az érlelésre használt fehér tölgyfa hordókat

elkezdték belül égetni, elszenesíteni. A whiskey érintkezése ezzel a felülettel az érlelés során adja meg jellegzetes borostyánszínét. A világ ezen öröksége Kentucky Bourbon Whiskey néven vált ismertté. A bourbon mészkősziklából eredő különleges tisztaságú patakvízből, 51% kukoricából és egyéb gabonából készül. Az Amerikában gyártott whiskeyk különböző fajtái három fő kategóriába sorolhatók: straight-, blended- és Tennessee whiskey. 9 Straight whiskey: A straight whiskey minimum 51%-os gabonatartalmú és maximum 160 fokos erjesztett cefre lepárlásával készül, amelyet legalább két évig érlelnek új, elszenesített tölgyfa hordókban. Víz hozzáadásával a szeszfokot a palackozás során nem kevesebb mint 80 fokra csökkentik. Vízen kívül semmi mást nem adagolnak a whiskeyhez A straight whiskey fajtái: -bourbon whiskey: legalább 51% kukorica Straight bourbon whiskeyk: Early Times, Old Forester, Jim Beam, Ancient

Age, Evan Willeams, Wild Turkey, Markers Mark, four Roses -rozs whiskey: legalágg 51% rozs -búza whiskey: legalább 51% búza -kukorica whiskey: legalább 80%-át nem elszenesített vagy újra felhasznált, elszenesített tölgyfa hordóban érlelt kukorica. Blended whiskey: A blended whiskey olyan keverék, amelynek legalább 20%-át straight whiskey, a fennmaradó 80%-át pedig egyéb whiskeyk, illetve semleges szeszfélék alkotják. Mintegy 75 különböző straight whiskey szükséges egy jó keverék előállításához. Tennessee whiskey: Faszenes lepárlással készítik. A faszenet cukorjuharból állítják elő: darabokra vágják, máglyaformát raknak belőle, a szabad ég alatt elégetik, majd tiszta cukorfaszenet nyernek, melyen nincs szennyeződés. A friss párlatot cseppenként átszűrik a faszénen Ezután érlelik. A legismertebb amerikai whiskey márkák: Mount Vernon Virginia Gentleman (telt, édeskés) Old Grow (aromás bourbon) Ancient Age (aperitifként is

ajánlható) Old Taylor (lágy, könnyű, édeskés) Wild Turkey (testes, aromás) Jim Beam ( 1795-ben gyártották először, 4 éves, könnyű) Jack Daniel’s (száraz, aromás a fekete címkés, a zöld címkés könnyebb) 5./ A japán whisky: Az első japán whisky-gyár 1923-ban épült. A japán whisky elsősorban blended whiskey, amely üstlepárlóban készült, változó szeszfokú testes whiskyből, illetve oszlopos lepárlóban, folyamatos lepárlással készült könnyebb whiskyből áll. A legtöbb blended whisky kölesből, indiai kukoricából és kis mennyiségű rizsből, valamint egyéb gabonából készül. Általában vízzel és jéggel fogyasztják. 10 A japán whisky a skót whiskyvel van rokonságban. A japán keverő szakemberek skót whiskyt is felhasználnak, gyakran ez a mennyiség 12-15%-ot is kitesz. Japán vezető márkák: Suntory Yamazaki (könnyű, fanyar, hosszú maláta utóízzel) Suntory Old ( malátás, tőzeges árnyalatú, gyümölcs

utóízzel) Suntory Reserve (zamatos) Suntory Royal (száraz, telt ízű) Suntory White Lebel (ez volt a cég első terméke, skót stílusú, füstössége enyhébb) Black Nikka, Gold&Gold, Saraku Ocean, Kirin Seagram IV. Minőségi jelölések Az egyes whiskyk füstíze részben a maláta szárítása, a tőzegtűz, és részben a frissen kiégetett tölgyfahordókban történő érlelés következtében alakul ki. Az érlelés színüket is befolyásolja A whiskyk alkoholfokát 40-43%-ra állítják be. A szeszfok meghatározására a proof elnevezést használják. 100 proof = 50% alkoholtartalom. A whisky minőségére a következő jelzések használatosak: Straight: keverés nélkül, több, mint 70%-ban egyféle gabonából készül. Blended: különböző whiskykeverékből állítják elő, s a hosszú érlelés során egységes típussá válik. Bonded: sárga vagy zöld zárszalaggal ragasztják le, ez garantálja a hosszú érlelési időt és a valódiságot.

Bottled in Bond: tömény whisky, állami ellenőrzés mellett több mint négy évig érlelik. Palackozáshoz 100 proof alkoholt kell tartalmaznia. A whisky fogyasztására nincsenek szabályok, isszák jéggel (on the rock), szódavízzel felspriccelve, igen kedvelt magában is és nagyszerű koktélalap. V. Whiskyből készíthető koktélok Elkészítésük: A keverőpohárba vagy a rázókehelybe tegyünk szájjeget. Először a nehezebben keveredő anyagokat (tojást, cukrot, gyümölcsöt, gyümölcslevet stb.), majd az alkoholtartalmú italokat mérjük a keverőedénybe, majd rázzuk össze. Végül a száraz italokat olívabogyóval, citromhéjjal vagy citromkarikával, míg az édes italokat cseresznyeszemmel, narancsszelettel vagy egyéb gyümölcsökkel díszíthetjük. Étkezés előtti koktélok: Ampelos I.: 1/3 Ampelos száraz vermut 1/3 gin 1/3 whisky 2 csepp Unicum 11 1 szem olívabogyó Manhattan (száraz): 1/3 száraz vermut 2/3 Canadien whisky 2 csepp

angostura 1 szem olívabogyó Wembley: 1/3 skót whisky 1/3 száraz vermut 1/3 ananászlé Étkezés utáni koktélok: Al Capone: 1/4 skót whisky 1/4 Martini (száraz) 1/4 triple-sec 1/4 Coca-cola Brooklyn: 1/2 Rye Whisky 1/2 édes vermut 1 öntet Maraschino 1 öntet Amer-Picon Kon-Tiki: 1/2 skót whisky 1/4 Bacardi Red 1/4 Cointreau Liberal: 1/2 Canadian whisky 1/2 édes vermut 3 öntet Amer-Picon 1 öntet angostura Los Angeles: 2/3 skót whisky 1/3 citromlé 1 tojás 1 öntet édes vermut Manhattan (édes): 1/3 édes vermut 2/3 Canadian Whisky 1 csepp angostura 1 szem cseresznyebefőtt Nordexpress: 1/3 Canadian Club Whisky 1/3 Cordial Medoc 1/3 Cinzano (száraz) 1 szem meggybefőtt Young Fashioned: 4 cl whisky 1 kockacukor narancs, citrom 12 szódavíz A kockacukrot a narancs és a citrom héjával bedörzsöljük és néhány jégkockával Old Fashioned pohárba tesszük darabokra vágott narancs- és citromdarabkákkal. A whiskyt a jégre töltjük kevéske citrom, illetve

narancslé kíséretében, majd szódavízzel felspricceljük. 424: 4 cl whisky 1 cl vörös vermuth 1 cl Amaretto 1 cl citromlé Az összetevőket shakerben néhány jégkocka kíséretében jól összerázzuk, koktélospohárba szűrjük. Justice Mord: 3 cl bourbon whisky 2 cl fehér menta likőr 1 cl maracuja szirup 1 cl Grenadine 5 cl gyömbér A whiskyt, a likőrt és a szirupokat néhány jégkockával jól összerázzuk, longdrinkes pohárba szűrjük, melyet félig töltünk jéggel, majd a gyömbért hozzáadjuk. Day by day: 3 cl whisky 2 cl Curacao blue 2 cl friss citromlé 2,5 cl ananászlé 2,5 cl narancslé A whiskyt, a citromlevet, a Curacaot shakerben jéggel összerázzuk, longdrinkes pohárba szűrjük, mit félig töltöttünk jégkockával, majd hozzáadjuk az ananász- és narancslevet. Manhattan: 5 cl bourbon whisky 2 cl vörös vermuth 1 csepp Angostura Az italokat és az Angosturát keverőpohárban összekeverjük jéggel, majd koktélospohárba szűrjük.

Díszítés: koktélcseresznye Old fashioned: 5 cl whisky 3 csepp Angostura 1 kockacukor szódavíz Díszítés: ½ narancsszelet, koktélcsersznye Citrom twist Whiskys pohárba jégkockára és az Angosturával átitatott kockacukorra töltjük a whiskyt és kevés szódavízzel felspricceljük. Rob Roy: 5,5 cl skót whisky 13 1,5 cl vörös vermuth 1 csepp Angostura Díszítés: koktélcseresznye Az italokat jégkockák kíséretében keverőpohárban összekeverjük, majd koktélospohárba szűrjük. Whisky sour: 5 cl whisky 2 cl citromlé 1 kávéskanál cukor pár csepp tojásfehérje Díszítés: koktélcseresznye Az összetevőket 3-4 jégkockával shakerben összerázzuk, majd koktélospohárba szűrjük. DAISY A daisyket rázókehelyben készítjük és pezsgőkehelyben vagy cobblerespohárban, jégkockával szolgálják fel. Ascot Daisy: 1/2 gin 1 öntet whisky 3/4 csepp Cherry brandy 1 öntet citromlé Cseresznyebefőtt Szódavízzel felspriccelni. FIX Whisky fix: 1

kávéskanál porcukor 1 citrom leve 3 cl Triple-sec 5 cl whisky Citromkarika A porcukrot egy kevés vízzel feloldjuk, majd kis tumblerpohárba beletöltjük. Hozzáadjuk a citrom levét, likőrt és a whiskyt. SOUR Mézes sour: 5 cl Bourbon whisky 3/4 citrom leve 1 evőkanál méz kevés szódavíz A whiskyt 3-4 kockajéggel shékerbe öntjük, citromlével és kevés cukorral összerázzuk. Tumblerpohárba töltjük és kevés szódával felöntjük. 14 ZOOM Whisky zoom: 5 cl whisky 1 kávéskanál méz 1 kávéskanál tejszín A mézet a tejszínnel shakerben jól eldolgozzuk, majd hozzáadjuk a whiskyt és jól összerázzuk. Pohárba szűrjük Felhasznált szakirodalom: Köte András: Italkalauz: A whisky Antal B. Gábor – Hajós Katalin: Az italok világa a világ italai Csák Elemér: Osztriga késsel Dr. Csizmadia László: Az italok ajánlása és értékesítése Schmidt A. : A legamerikaibb ital (folyóirat) Villman András: Koktélkalauz Charles W. Magill: A

legjobb korty Ottlik Károly: Protokoll plusz