Média Ismeretek | Tanulmányok, esszék » A telefonhírmondó

Gábor Dénes Főiskola Készítette: xxx Születési dátum: 19xx. xx xx  1037 Budapest, Bécsi út 324.  250-6000 I. évf nappali tagozat Kultúratörténet – A Telefonhírmondó Vezetőtanár: Gazda István Telefonhírmondó „Egy újság, amit nem írnak, de mondanak.” Puskás Tivadar (1844-1893) Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten a nemesi származású ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó és felesége, Agricola Mária első gyermekeként. (Később két öccse és egy húga is született) Tivadar felsőbb iskolai tanulmányait Bécsben, a Theresianumban, majd a Műegyetemen folytatta, ám 1865-ben - a szülői ház anyagi nehézségei miatt - abba kellett hagynia. A 21 éves fiatalember sokoldalú tehetség volt. Bár elsősorban a technikai tantárgyak érdekelték, kitűnően vívott, lovagolt és zongorázott. Ennek köszönhetően vállhatott munkát 1865-1866-ban a Festetics családnál. 1866 őszétől Londonba

költözött. 67-től tolmácsként és szaktanácsadóként dolgozott a Waring Brothers et Eckersly vasútépítő cégnél, mely1872-ben csődöt jelentett, és Puskásnak új munka után kellett néznie. 1873-as Bécsben világkiállítás miatt nyitott egy utazási irodát –ami az első volt Közép-Európában- mivel tudta, hogy emberek millióit érdekli. Az ebből szerzett pénzből 1874-ben Amerikába hajózott. Itt a Colorado mentén földeket vásárolt, és aranybányát nyitott, amit megvizsgálva kiderült, hogy érc. Majd Philadelphiába utazott üzleti ügyben. Itt fordította a véletlen az üzletembert végképp a műszaki tudományok felé. Hallott egy új találmányról, mely fűtőanyag nélkül végez munkát. Ez gyanús volt neki, ezért a szomszédos ház megvétele után az egyik éjszaka a kerítés alatt alagutat fúrt, bejutott a műhelybe és leleplezte a sűrített levegővel működő gépet. A feltaláló 3 millió dollárt ígért Puskásnak, aki nem

fogadta el a pénzt és leleplező cikket írt. Három hónappal később kiderült az ércről hogy igen gazdag aranyban, ám a telkeit elfoglalták élelmesebb aranyásók. Puskás 1876-ban rövid időre visszatért Európába, s Londonban és Brüsszelben távíróhálózat-építési vállalkozásba kezdett. A philadelphiai világkiállításon A. G Bell új találmányt mutatott be: a telefont Puskás azonnal odautazott, hogy megnézze, s úgy látta, a távírdaközpont helyett valójában telefonközpontot kell teremteni. Pénze, kísérleti lehetősége azonban nem volt elegendő, ezért felkereste T. A Edisont és "találmánygyárát" a New York melletti Menlo Parkban. Edisont meggyőzte arról, hogy a telefon nem tökéletesített távírda, hanem egy olyan eszköz, amelyet a nagy nyilvánosság számára kell hozzáférhetővé tenni telefonközpont segítségével. Így Puskás 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgozott a Menlo Park-i műhelyekben Edison mellett a

telefonközpont tervén, amelyet végül is elkészített, de formálisan nem szabadalmaztatott. 2 1877 nyarán Edison európai megbízottja lett, majd Puskás Ferenc kizárólagos jogot kapott a monarchia területén telefonközpont építésére. 1879 nyarán a testvérével, Ferenccel -aki 1878-ban bátyja mellett kitanulta a távbeszélői szakmát- hazatér, és tőkés társakat kezdenek keresni a budapesti távbeszélő-hálózat építésére. Próbálkozásuk sikertelen, így Tivadar költségén kezdték meg az építés munkáit, amellyel 1881-ben készültek el. Puskás Tivadar októberétől az Edison Társaság igazgatósági tagja lett. 1880-ban, Londonban házasságot kötött a már Kolozsvárott megismert Vetter von Lillien Sophie grófnővel. Az 1881-es párizsi elektromossági kiállításon Puskás rendezte az Edisonvállalatok bemutatóját. A nagy szenzáció a fonográf és a villanyvilágítás volt A párizsi elektromos világítás kiépítésére Puskás

részvénytársaságot alapított, s a Nagyopera kivilágítását még ebben az évben meg is valósították. De szerepelt a kiállításon a párizsi Általános Telefontársaság is, mely Puskás irányításával a kiállítási pavilon és a Nagyopera között telefonkapcsolatot épített ki, amelyen keresztül egyszerre 16 vendég hallgathatta egyenesben az előadást. Innen már csak egy lépés volt a telefonhírmondó 1882-ben London elektromos világításán és 1983-ban a madridi távbeszélőhálózat tervein dolgozott. Öccse, Ferenc halála (1884 március 22) után azonban felszámolta vállalkozásait, irodáját, és családjával, feleségével és két kislányával hazaköltözött Budapestre. 1884 tavaszán átvette a Budapesti Telefonhálózatot. Néhány év múlva felszereltette az első nyilvános állomásokat, modernizálta a hálózatot és a készülékeket, s újabb három központot rendezett be. 1885-ben aranybányászatba fogott Abrudbányán. Mivel ez

sem sikerült, 1885 őszén eladta a telefonvállalat egyharmad részét. 1886-ban olajkutatásokba kezdett Zsibó környékén. A Szamos-parton mintaszerű, szociális létesítményekkel ellátott olajkutató telepet épített fel, s családjával együtt odaköltözött. Olaj helyett, csak dús előfordulású földviaszt találtak Teljesen tönkrement, ezért családja felesége öröksége révén Grazba költözött, Puskás Tivadar pedig magányosan és szegényen visszatért Budapestre, ahol közben a csőd szélére jutott a Budapesti Telefonhálózat, Puskás Tivadar és Társai nevű cég. Baross Gábor ipari és kereskedelemügyi miniszter azonban felismerte a telefonban rejlő lehetőségeket, államosította a telefonhálózatot, s egyúttal bérbe is adta Puskás Tivadarnak. Így a további korszerűsítéseket már állami pénzen végezték. Puskás 1892 júliusában az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában, majd a következő hónapokban még 18 országban

jelentette be "Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére" megnevezéssel a telefonhírmondó szabadalmát. 1893 február 15-én megindult a Telefonhírmondó szolgálat Budapesten. Puskás Tivadar újra a középpontba került, Európa, sőt Amerika 3 érdeklődése is felé fordult. Üzleti útra készülődött, de március 16-án, Hungária szállóbeli lakásán szívrohamban meghalt. Telefonhírmondó Puskást már az 1881-es párizsi operaközvetítés idején foglalkoztatta a gondolat: hogyan lehetne ilyen műsorokat sokszorta több hallgatókészülék között "szétosztani"? A megoldás első változata 11 évvel később, 1892-re született meg. Az adás 1893. február 15-én indult el A szerkesztőség az Astoriától nem messze, a Magyar utca 6. szám alatt volt, négy szerkesztővel és mintegy száz munkatárssal. "Mint a méhkasra, rajzanak be és ki a tudósítók és dolgozzák fel a munkatársak a beérkezett

táviratokat, híreket és külföldi újságokat. Egy külön terem arra szolgál, hogy telefon útján érintkezzék a szerkesztőség a külvilággal. Kilenc telefon áll a tudósítók és a gyorsírók rendelkezésére. Külön összeköttetésben van a szerkesztőség a képviselőházzal, és külön telefonvonal közvetíti a börzetudósításokat. Az így beérkezett híreket feldolgozva és szépen leírva megkapják a felolvasók, akik felváltva olvassák fel az e célra szánt készülékek előtt egy e célra berendezett szobában a kiadásokat" - írta az OrszágVilág az indulás évében. Az indulás évében a Telefonhírmondónak még nem voltak külön vezetékei és készülékei, így adásait csak a beszélgetőtelefonnal rendelkezők hallgathatták, ha a központon keresztül a Hírmondó kapcsolását kérték. Puskás halála után, de az ő, illetve Szmazsenka Nándor, a telefontársaság műszaki igazgatójának elgondolásai szerint - a

beszélgetőtelefon-vonalaktól teljesen független hálózatot építettek ki. Az előfizetők egy cserfa lapot kaptak, melyet a szobafalra erősítettek. "Két drót vezet az utcáról e laphoz, melyen két hallgatókagyló lóg, melyek örökösen öntik a hírt reggel 9 órától este 9 óráig. A közönség tudja azt, hogy minden órában kap egy új kiadást, melyet óránkint annyiszor ismételnek meg, ahányszor az egy órában lehetséges. Így az előfizető óránként csak egyszer kénytelen a hallgatókészüléket a füléhez tenni, mert bármikor jön az óra leforgása alatt, mindig meghallhatja az egész kiadást, csak akkor teszi le a hallgatókat, amikor ismétlést hall" – írta az. Ország-Világ című lap A Hírmondó írásos engedélyezés nélkül, afféle "kalózadásként" indult, s csak két héttel később fordult Puskás hivatalos beadványban engedélyért - ekkor is azért, hogy az kizárólagosan őt illesse meg ötven évre. Az

engedélyezést azonban már nem érte meg. A kormány kiemelten foglalkozott az engedélyezés kérdésével, egyszerre négy minisztérium és a miniszterelnökség képviselői tárgyaltak a kérdésről. Az értekezlet összehívását indokló határozatból - mely a Kereskedelmi Minisztériumban született - kiderült, hogy miért. Eszerint ugyanis a 4 Telefonhírmondó "fontos hatalmi eszközzé fejlődhetik", hiszen gyorsan lehet tudatni mindenkivel "a hadászati, politikai, államrendészeti, társadalmi" értesüléseket. "Sőt, nem lehetetlen olyan berendezés sem, hogy villamos úton nemcsak a beszéd legyen hallható, hanem maga a beszélő személy, vagy a papírlapra írt közlemény szemmel is láthatóvá váljék. Ezek a szempontok magukban véve is a legnagyobb óvatosságot parancsolják Mivel, pedig a Telefonhírmondóra a hatályban lévő sajtótörvény nem volt érvényes, újféleképpen kellett korlátozni. Ezért az

engedélyezés kötelezte a Hírmondót, hogy a híreket előre írja le, a felelős üzletvezető és a bemondó azokat aláírni köteles, az aláírt lapokat pedig az érdekelt minisztériumokhoz naponta, a budapesti rendőrséghez naponként háromszor be kell küldeni. Az ötven évre kért kizárólagos engedélyt Puskás öccse és örököse, Albert nem kapta meg. Puskás Albert ezért az egész vállalkozást, a szabadalom tulajdonjogával együtt, Popper István ügyvédnek adta el, aki 1894. szeptemberében a kormány engedélyezési feltételeit). Popper létrehozta a Telefonhírmondó Rt.-t, kiépítette saját hálózatát, folyamatosan korszerűsítette a berendezéseket, bővítette és áttekinthetővé tette a műsort. Az előfizetés nem számított drágának, hiszen csak egytizede volt a normál telefon-előfizetésnek, 18 forint egy évre (10 kg cukor, 20 kg kávé ára), miközben a felszerelés ingyenes volt. Kéttucatnyi előfizetővel indult az adás 1893.

februárjában A következő évben már 700, két év múlva 4915, három év múlva 6185 előfizető volt. Ebben az évben ünnepelték Magyarország ezeréves fennállását. Az ezredéves kiállításon önálló pavilont szenteltek a telefonhírmondónak, ahol a király a külön számára készített készülékkel próbálhatta ki Puskás találmányát. A drótvezeték a Puskás-kori 69 kilométerről 1200 kilométerre bővült. Közben a szolgáltatásokat folyamatosan bővítették. Bevezették a "riadójelet", mely a szenzációs hírek bemondása előtt figyelmeztette a tulajdonost, hogy menjen a készülékhez. Hordozható állomásokat hoztak forgalomba, melyek a lakás különböző szobáiban voltak felszerelhetőek. 1897-ben kezdődtek meg a Telefonhírmondó-nyelvtanfolyamok, anyanyelvű tanárokkal. 1925. december 1-jén indultak el a budapesti rádióadások, a Telefonhírmondó helyiségeiből, munkatársainak segítségével, mivel a Telefonhírmondó

Rt. nyerte el a rádiós műsorszórás koncesszióját. A műsorszolgáltatás a II Világháborúig párhuzamosan, rádióhullámokon és telefonvezetékeken egyszerre folyt, utána viszont a Hírmondó vezetékrendszere teljesen tönkrement. Ezután már nem hozták helyre. 5 Puskás tervezte a telefonhírmondó külföldi meghonosítását is, de korai halála miatt ezt nem tudta megvalósítani. Az első években érkeztek külföldi érdeklődők, ám a tulajdonosokkal nem tudtak megállapodni. A telefonhírmondót, melyet Puskás világszenzációnak szánt, külföldön lassan elfeledték. Néhány érdekesség: o A Hírmondó műsorában a hírek közötti elválasztásra a „más” szót használták, pl.: „A délutáni gabonaforgalomban az irányzat végül megszilárdult és jegyezte: Búza tavaszra 7,64, búza májusra, júniusra 7,58, búza őszre 7,79, rozs tavaszra 6,66, tengeri májusra, júniusra 5,09 forinton. Más: A pétervári francia nagykövetség

tegnapi bálján jelen volt a császári udvar, a diplomáciai kar és az állami méltóságok. Más: A Duna áradása: Az é jszaka ót a m egint á radt a D una, é s re ggelre nagyobb jégcsuszamlás történt. A víz állása az éjjel 440 cm volt, és így csak 70 cm hiányzik a veszedelmet jelentő 500 cm-es vízmagassághoz. Esztergomnál 15 cm-t emelkedett. Más: Pozsony: A Duna erősen árad, és az este 572 cm-t mutatott a vízmérő” o „Halló!” története: Puskás telefonközpontjának ötlete Bostonban, 1877-ben végre megvalósulhatott. Amikor Puskás első ízben meghallotta a vonal másik végén levő ember hangját, izgatottan felkiáltott: "Hallom!" Egyes vélemények szerint így vált, kissé torzított formában, világszerte a telefonálás üdvözlőszavává a halló. Az angolban a „hallo” kifejezés, amelynek kiejtése különbözik a „hello”-tól, vadászkutyák ösztönzésére használták. A telefon elterjedésével vált a

„hello” általános üdvözlési formává. Mellékletek: o Telefonhírmondó előfizetési feltétele (7. oldal) o Telefonhírmondó 1897-es napirendje (8. oldal) 6 Választásom azért esett a Telefonhírmondóra, mert Budapest, 2002. április 01 . (Schuchanek Zsolt) Főiskolai hallgató 7 Előfizetési feltételek 1. A Telefon Hírmondó előfizetési díja évi 18 Ft, azaz tizennyolc forint (36 korona), mely négyhavi/félévi részletekben a vállalat pénztáránál előre befizetendő. 2. Az előfizetési díjért két hallgató jár egy méter hosszú zsinóron. 3. Az előfizetés egy évre kötelező, és ahhoz a helyhez van kötve, melyre a bejelentés történt. Lakásváltozás esetén a Telefon Hírmondó berendezésének áthelyezését az új lakásba a vállalat egyszer díjmentesen eszközli, ha az előfizető új lakását egy hónappal előbb bejelenti. 4. A vállalat az áthelyezést azonban csak akkor foganatosíttatja, ha az előfizető oly

helyre költözködik, hol a Telefon Hírmondónak már kész vezetéke van. Ha az előfizető kültelekre vagy pedig oly városrészbe költözik, hova a Telefon Hírmondónak hálózata még kiterjesztve sincsen, várnia kell, míg a vállalat oly helyzetbe jut, hogy részére az összeköttetést előállíthatja. 5. Ilyen lakásváltozásokból származó időveszteségért az előfizetőknek az előfizetési díjból kárpótlás nem jár, és arra igényt sem tarthatnak. 6. A berendezést az előfizetőknél a vállalat a saját költségén eszközli. 7. A hallgatókészüléken az előfizetőnek semmiféle változást vagy módosítást eszközölni nem szabad. A készüléket megbolygatni tilos, s a kár az előfizetőt terheli Kellő felügyelet hiánya, figyelmetlen kezelés vagy szándékos rongálás következtében okozott károkért az előfizető felelős, és a helyreállítás költségeit viseli. 8. Ha az előfizető a rendesnél hosszabb zsinórt kíván,

azt a vállalat teljesíti, de mindig az előfizető költségén. Mindamellett az egész berendezés a Telefon Hírmondó tulajdona marad. 9. A Telefon Hírmondó közleményeinek továbbítására sodronyvezeték szolgál, mely egyaránt ki van téve az időjárás viszontagságainak és a külerőszaknak. Az így keletkezett zavarokért a vállalat felelősséget nem vállalhat, de a zavart a lehető legrövidebb idő alatt igyekszik megszüntetni. 10. Aki a Telefon Hírmondó előfizetői közül az első kötelező év letelte után ki akar lépni, abbeli szándékát egy negyedévvel korábban köteles bejelenteni. 11. Az előfizetés mindig a hallgatókészülék bekapcsolásának első napjától számít 12. Szóbeli megállapodások figyelembe nem vétetnek 13. A megállapított részletfizetések be nem tartása esetén az egész évi előfizetési díj azonnal esedékessé válik. 14. Az előfizető elismeri per esetén Budapest fő- és székváros bármely kerületi

kir járásbíróság[á]nak illetékességét. A Telefon Hírmondó igazgatósága 8 Az 1897-ben állandósult műsorok Napirendje: "9.30-1000 Napirend, bécsi és külföldi hírek, telefonértesülések, éjjel jött táviratok, hivatalos lap hírei 10.00-1030 Tőzsdejelentés 10.30-1100 Hírlapszemle, érdekesebb hírek, táviratok 11.00-1115 Tőzsdejelentés 11.15-1130 Helyi és színházi hírek, sport 11.30-1145 Tőzsdejelentés 11.45-1200 Országgyűlés, vidéki és külföldi hírek 12.00-1230 Országgyűlés, udvari, politikai, katonai hírek 12.30-0130 Tőzsdejelentés 01.30-0200 Ismétlés, az eddig olvasott érdekes hírek 02.00-0230 Országgyűlés, törvényhatósági hírek, táviratok 02.30-0300 Országgyűlés, helyi hírek, táviratok 03.00-0315 Tőzsdejelentés 03.15-0330 Érdekesebb tárcacikkek felolvasása 03.30-0400 Országgyűlés, pontos idő, időjárás, törvényszéki vegyes hírek 04.00-0430 Tőzsdejelentés 04.30-0500 Bécsi lapok hírei,

pénzügyi és gazdasági hírek 05.00-0530 Színházak, sport, művészet, divat, irodalmi műsorok Helyi, vegyes hírek, táviratok 05.30-0630 Az angol, francia és olasz nyelv rendszeres előadása és tanítása, éspedig: 05.30-0600 angol nyelv: hétfőn, szerdán, pénteken 06.00-0630 francia nyelv: hétfőn, szerdán, pénteken 06.00-0630 olasz nyelv: kedden, csütörtökön, szombaton 05.00-0600 Csütörtökön gyermekdélután 07.00-pontban: vagy az Operaház, vagy a Népszínház előadása hallható Úgy az előadás, mint a felvonások kezdetét rádiójel jelzi. A 8 óra utáni első felvonás közben a párizsi, berlini és frankfurti tőzsdetudósítások kerülnek felolvasására. Ezen tőzsdetudósítások felolvasását szintén rádiójel előzi meg A közvetített opera vagy népszínházi előadás befejezte után: tőzsdejelentés, hírek, táviratok. Az esti hírsorozat felolvasása után éjfélig felváltva katona- és cigányzene hallható." 9

Irodalomjegyzék: • Pap János: Puskás Tivadar Budapest, Terra, 1960. • Gábor Luca (szerk.): Telefonhírmondó, Budapest, Magyar Rádió, 1993 • Nagy Ferenc (főszerk): Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, BETTER – MTESZ – OMIKK, 1997 • Dr. Kiss László – Ozogány Ernő – Lacza Tihamér: A magyar tudomány évszázadai, MADÁCH – POSONIUM, 1994