Történelem | Tanulmányok, esszék » Varga-Kiszely - Földrengés történelem

TERMÉSZETTÖRTÉNELEM Földrengés-történelem Földrengések a világon és Magyarországon történelem iránt érdeklõdõk tábora hatalmas, de az emberek számára elsõsorban a politika-, a társadalom-, a gazdaság- vagy a mûvészettörténet jelenti a régi idõk megismerésének eszközét. Pedig a múltbeli napfogyatkozásokra, meteorológiai jelenségekre, árvizekre vonatkozó adatok felkutatása fontos ismeretekhez juttat mindnyájunkat. Bekövetkezésük nagy hatást gyakorolt annak idején a kortársak életére is. Csaták kimenetelét befolyásolták, embereket végeztek ki vagy mentettek fel miattuk, városok néptelenedtek el következtükben. A Feledésbe merült régi rengések A földrengések elõrejelzése rendkívül nehéz feladat. A nagy – maguk után emléket hagyó – szeizmikus események még az aktív területeken is ritkák: egy nemzedék életében egy-kettõ, ha elõfordul. A történelmi forrásokból megismert földrengésekre vonatkozó

beszámolókat gyakran óvatossággal kell kezelnünk. Nem arról tudósítanak, hogy a földrengések hol pattantak ki, hanem arról, hogy hol érezték és hol jegyezték fel azokat. Csak ritkán állapítható meg utólag a rengések centrumában jelentkezõ intenzitás értéke A legtöbb esetben a századokkal ezelõtti eseményeknek még az emléke is feledésbe merült. A 2000-ben megjelent magyar földrengés-katalógusban rögzített, húszezernél több esemény között például csak 253 olyan van, ami 1600 elõtti keltezésû, 269 történt 1700 elõtt és 715 pattant ki 1800-nál korábban. Az események száma még 1900-ban is csak éppen hogy meghaladta a négyezret. A régi rengésekre vonatkozó leírások emellett általában pontatlanok is. Az írástudók figyelme a legtöbb esetben csak a közvetlen környezetükben megfigyelt eseményekre terjedt ki. A leírt kár így nehezen értelmezhetõ. Földrengés-katalógusok A szeizmológusok legfontosabb feladata

máig az, hogy megmondják: egy adott területen és egy adott idõintervallumon belül milyen méretû földrengés várható. A nagy rengések a kisebbeknél lényegesen ritkábbak Az egész Földet tekintve 8 magnitúdójú (M) esemény évente általában 10-nél kevesebb alkalommal fordul elõ, míg a Magyarországon legnagyobbként ismert komáromihoz (M6,3) hasonló erõsségûbõl több száz van. A földrengések által veszélyeztetett országokban már korán megkezdték a földrengések katalogizálását. Az elsõ ránk maradt földrengés-katalógust az olasz Giannozzo Manetti készítette 1457-ben. „De terramotu libritres” címû munkája 76 földrengést sorol fel az ókortól a 15. század közepéig A Nápolyban mûködõ Marcello Bonito 3 Földrengés Spártában r. e 464-ben földrengés rázta meg Spártát Plutarkhosz szerint csak öt épület maradt épségben. Diodórosz 20 ezerre tette a halottak számát Ha esetleg ezek az adatok túlzottak is, a

pusztítás valóban igen komoly lehetett. Állítólag a gümnaszion leomló falai sok ott gyakorlatozó ifjút ütöttek agyon, és kiváltképp nagy volt a házakban tartózkodó nõk között a halottak aránya. Plutarkhosz azt is leírja, hogy a vidéken „mély szakadékok keletkeztek, a Taügetosz néhány csúcsa leomlott”. A helóták (szabadok és rabszolgák közötti átmeneti jogviszonnyal rendelkezõ, függõ helyzetû mezõgazdasági termelõk) a katasztrófát arra akarták kihasználni, hogy rátámadjanak elnyomóikra II Arkhidamosz spártai király azonban csatarendbe állította a polgárokat, akik így megvédték a romokban heverõ várost. A helóták felkelése azonban átterjedt a spártai uralom alatt álló Messzéniára is, és csak 460/459-ben tudta Spárta végleg leverni a lázadást. Közben 462 során az athéni hadvezér, Kimón vezetésével, Spárta kérésére athéni sereg érkezett Messzéniába, hogy a görög–perzsa háborúban még velük

szövetségben harcoló spártaiaknak segítséget nyújtson. Az Ithómé hegyén szívósan védekezõ lázadók kemény ellenállása miatt azonban a küzdelem elhúzódott A nagyhatalmi pozícióra törõ Athénnal szemben a spártaiakban az a gyanú ébredt, hogy összejátszanak az ellenséggel. Emiatt hazaküldték az athéniakat A következmény a két állam viszonyának végletes megromlása és Kimón politikai bukása lett. K KERTÉSZ ISTVÁN híres katalógusa (1691) már nemcsak európai és mediterrán földrengéseket tartalmaz, hanem dél-amerikai és japán eseményeket is a Kr. e 1200 és 1691 közötti idõszakból. A híres lisszaboni földrengés (1755) után számos katalógus látott napvilágot, melyek közül kiemelkedik Élie Bertrand svájci lelkész és geológus 1757-ben megjelent munkája, ami összesen 155, Svájcban kipattant szeizmikus eseményt sorol fel. A klasszikus földrengés-kataló- gusok hatalmas fejlõdését hozta a 19. század. Az e

korból származó, az egész Földre kiterjedõ jegyzékek már tíz-, sõt százezres nagyságrendben sorolnak fel földrengéseket. Az elsõ modern magyar katalógus összeállítására a 19. század legvégén és a múlt század elsõ éveiben Kövesligethy Radó biztatására egy egyetemi hallgatója, Lajos Ferenc tett kísérletet. Munkáját, mely 1881-ig bezárólag 155 hazai földrengés anyagát tartalmazta, Földrengések és a kínai filozófia kínai filozófusok a finom lényeg (csi) blokkolódására vezették viszsza a földrengéseket. A Han-dinasztia után (Kr. e 200) a császári ortodoxia a természeti katasztrófákat a dinasztia hanyatlásának tulajdonította. Ennek köszönhetõen az eseményekrõl részletes feljegyzéseket készítettek a hivatalos állami évkönyvekben. Kínában készült 132-ben az elsõ szeizmoszkóp, amely a földrengés bekövetkezése mellett annak irányát is jelezte. A leírások szerint a készülék képes volt távoli, nem

érezhetõ rengések jelzésére is, szerkezetérõl azonban sajnos nem maradt fenn adat. A T. L–M P 4 Csang Heng szeizmoszkópjának rekonstrukciója professzora az elsõ strassburgi földrengési konferencián mutatta be 1901ben. 1906-ban, a Hágában megtartott ülésen számolt be adatgyûjtõ munkájáról elsõ ízben Réthly Antal, akinek katalógusa ekkorra már 497 földrengést foglalt magában. Ez az unikális katalógus a magyar és a nemzetközi geofizikai kutatás fontos forrásmunkájává lett. Végsõ formájában 1952-ben jelent meg és összesen 815 földrengés adatait tartalmazta, emellett részletesen idézte a felhasznált források szövegét is. A késõbbi katalógusok, bár Réthlynél sokkal szûkszavúbbak, nagymértékben növelték a katalogizált szeizmikus események számát: a Zsíros Tibor, Mónus Péter és Tóth László által 1988-ban kiadott munka 5022 eseményt foglal magában, a Zsíros Tibor által 2000ben megjelentetett pedig már 20

478, a Kárpát-medence területén megfigyelt fõ- és utórengésrõl számol be. Földrengések az ókorban Talán a legrégebbi, földrengésekkel kapcsolatos feljegyzés a Gilgames eposzban található. A rengés következtében gödrök és szakadékok keletkeztek, melyekbõl feltört a víz Az ókorban az isteneket okolták a természeti katasztrófákért. A földrengésekért és azokat kísérõ szökõárakért a görögök a „földrázó” Poszeidónt, a rómaiak Vulcanust tartották felelõsnek. A politeista (sokistenhívõ) társadalmakban nem tudhatták biztosan, melyik isten okozta a katasztrófát, ezért a rómaiak olyan oltárokat is emeltek engesztelésül, amelyek felirata „akár isten, akár istennõ” (sive deus sive dea) volt. Fontos eseményévé vált az antik görög történelemnek például a Kr. e 464-ben kipattant földrengés, amely Spártát szinte teljesen lerombolta, és nyomában helótalázadás tört ki. A Kr u 37. évi földrengés nyomán

a hellenisztikus világ egyik jelentõs városának, Antiokhiának (a mai törökországi Antakya) lakói, hogy megvédjék településüket egy újabb csapástól, oszlopot emeltek „megrázhatatlan és megdönthetetlen” felirattal. A tetejére egy mellszobrot tettek, hogy az megóvja a várost a további csapásoktól, sajnos eredménytelenül. Antiokhiát 526-ban teljesen lerombolta egy földrengés, melynek során – állítólag – 250 ezren vesztették életüket. Ez a földmozgás az emberi történelem egyik legnagyobb földrengése és hatodik legsúlyosabb természeti katasztrófája volt. Középkori elképzelések A természeti katasztrófákat, így a földrengést is, isteni büntetésnek tekintették a középkorban. Albertus Magnus (1193–1280) német filozófus hozzájárult az antikvitás, az arab és a zsidó gondolkodók – korában tiltottnak számító – munkáinak terjesztéséhez. Mûveiben szembefordult a miszticizmussal, és a természet

jelenségeinek Poszeidónnak, a vizek és a földrengés istenének szobra Koppenhágában magyarázatára racionális okokat keresett. Így a földrengéseket – Arisztotelész után – a föld alatti üregekben felhalmozódott nagy nyomású levegõ hatásának tulajdonította A földrengéseket Aquinói Szent Tamás (1224–1274) szerint is isteni akarat okozza, és a természeti kiváltó okok szerepe csak másodlagos. Konrad von Megenberg (1309–1374) mûvében, az 1349-ben írt „Természet könyvé”-ben azonban a földrengések már kizárólag mint természeti jelenségek szerepeltek. A humanista Georgius Agricola (1494– 1555) a földrengések okát – Püthagorasz elképzelését követve – a föld alatt dühöngõ központi tûzben látta. Ezt az Atlasz és Prométheusz ábrázolása görög vázán, Kr. e 6 század elképzelést fejlesztette tovább Athanasius Kircher (1601–1680) „Mundus subterraneus”-ában. Nála már a központi tûz mellett további,

egymással csatornákon keresztül összeköttetésben álló „tûzközpontok” is szerepet kapnak, melyek a földrengésfészkek területi eloszlásának korai magyarázatainak tekinthetõk. A legnagyobb ismert középkori természeti katasztrófa a kínai Sanhszi tartományban pattant ki 1556. január 23-án. Magnitúdója valószínûleg 7,9 és 8,0 között volt. 830 ezer ember halt meg, a sebesültek száma mintegy másfél millió lehetett. A megdöbbentõ tragédia magyarázata, hogy a lakosság A hagyomány szerint Jézus halálát is földrengés kísérte. Keresztre feszítés. A Baegert fivérek oltárképe, 15 század vége Földrengésmítoszok, elképzelések z ókori görög mitológiában Poszeidónt tekintik a földrengések istenének. Amikor mérges, háromágú szigonyban végzõdõ botjával a földre üt, s ekkor vannak a földrengések. Egy másik elképzelés szerint a világot a vállán tartó Atlasz néha átteszi a terhet egyik válláról a másikra,

ez okozza a rázkódásokat. A görög természetfilozófusok racionális magyarázatok sorával álltak elõ, ezek közül az egyik legrészletesebb és legnagyobb hatású Arisztotelész nevéhez fûzõdik (Kr. e 330) Arisztotelész írásaiban úgy képzelte, hogy a föld alatti üregekben fújó szél miatt van földrengés. A japán mitológiában Namazu, egy óriási harcsa okozza a földrengéseket, aki az iszapban él a föld alatt. Amikor megmozdul vagy csap a farkával, akkor vannak a heves rengések Hasonlóan képzelték a kínaiak is: mélyen a föld alatt él egy óriási sárkány, s amikor mérges, megrázza hátán a földet. A zsidó-keresztény kultúrában a földrengés Isten büntetése, amelyet a bûnök elszaporodása miatt küld a Földre. A Biblia is számos földrengésrõl számol be, az Ószövetségben például Saul (1Sám 14,15) idejében, az Újszövetségben Jézus halálakor (Mt 27,51), valamint Pál apostol Filippiben történõ bebörtönözésekor

fordul elõ földrengés. A T. L–M P Namazu, a japán mitológiában a földrengéseket okozó óriásharcsa. Hátán rémülten kapaszkodó emberek, összedõlt házak. Színes japán fametszet, 19 század közepe 5 Lisszabon pusztulása, 1755 40° 23 mm/év Észak-amerikai lemez 0° Eurázsiai lemez 1755. nov 1 nagy része löszbe vájt barlangokban lakott – ezek az elsõ földlökésre beomlottak. M: 8,6–9,0 Az 1755-ben felbecsülhetetlen emberi és Lisszabon or i-g ib ra z e m e l l tár i anyagi áldozattal járó földrengés, illetA T L A N T I Madeira A lisszaboni földrengés, 1755 ve szökõár sújtotta az akkor 275 ezer Kanári-szigetek lakóval Európa negyedik legnagyobb A lisszaboni földrengés (1755. novemAfrikai lemez városának számító Lisszabont. Ó C E Á N ber 1.) már a felvilágosodás korára esik Az elsõ rengés délelõtt 9.30-kor 20° 30 mm/év A szeizmológusok becslése szerint hárázta meg a mindenszentek napjára rom nagy

földlökés követte egymást tízkészülõ Lisszabon lakóit, majd 10 percen belül további két nagyobb lökéshullám percen belül, melyek közül a második rengette meg a portugál fõvárost. A sokkal erõsebb második rengés a város felét volt a legnagyobb. Ennek magnitúdója romba döntötte: több mint húsz templom és több tucat épület omlott össze, rögtön maga alá temetve a mindenszentek napjára összegyûlt tömegeket. Az össze8,6-9,0 lehetett Az epicentrum a Szent omló házakban gazdátlanul hagyott, világításra használt gyertyák és a fõzésre Vincent-foktól nyugatra, mintegy 200 használt tüzek hamar lángba borították környezetüket. A tûz gyorsan terjedt, és km-re az Atlanti-óceán alatt volt. Áltarövid idõn belül Lisszabon nagy része lángokban állt A tûzvész egy héten kereszlánosan elfogadott, hogy a rengés az tül tombolt a városban. azori–gibraltári, az afrikai, illetve az A lakosság megpróbált menedéket keresni a

tengerparton és a Tejo foeurázsiai tektonikai lemezek lyó torkolatában horgonyzó hajókon. De még csak ezután, órákkal kéhatárát képezõ törésvosõbb következett a legrosszabb: óriás hullámok csaptak ki a Tejo fonalhoz köthetõ A földlyóból és elöntötték a város alsó részét A szökõár végigpusztította rengést hatalmas szöa partvidéket és a folyótorkolatot, az épületeket összelapította, a kõár (cunami) kölakónegyedeket elöntötte, a hajókat felborította és elsüllyesztetvette. te. A vízoszlop magassága Lisszabonnál 6 méterre tehetõ, de Az európai töregyes partszakaszokon – a becslések szerint – ezt többszörösen ténelem addigi legmeghaladhatta. nagyobb természeti A város épületeinek közel 90%-a vált rommá. Elpusztultak katasztrófája nagy a történelmi mûemlékek, leégett a csak pár hónappal korábban hatással volt a kontimegnyitott operaház, a földrengésben romhalmazzá vált a királyi nens kulturális

életére palota az ott elhelyezett 70 ezer kötetes könyvtárral, a képtárral és a királyi levéltárral, ahol a korábbi évszázadok hírneves portugál utaés az akkor már javában zóinak feljegyzéseit, térképeit õrizték. Megsemmisültek a középkori tartó felvilágosodás mûtemplomok és az akkori idõk legnagyobb közkórháza. A lisszaboni (1755) földrengés velõire is. Rousseau emlékérme. A földrengés hatását a környezõ országokban is érzékelték. A hulmegerõsítve látta a terFotó: Maróti Tamás lámhegy csökkenõ intenzitással elérte Franciaország, Nagy-Britannia, mészethez való visszatéÍrország, Belgium és Hollandia partjait, míg Gibraltárnál a Földközirés szükségességét hirtenger 2 métert emelkedett. A cunami délutánra átkelt az Atlanti-óceánon, és detõ filozófiáját. Voltaire a lisszaboni egyméteres tengerszint-emelkedést okozott az Antillák szigetvilágában. földrengésrõl versben és regényében, a A

rengés pusztításából és kiCandide-ban is megemlékezik. Goethe terjedésébõl a szeizmológusok A lisszaboni földrengés, 1755. önéletrajzi mûvében ír a lisszaboni kaNémet metszet részlete, 18. század arra következtetnek, hogy magnitasztrófáról mint gyerekkori élményétúdója elérhette a 8,6-es értéket. rõl, és Kleist 1807-ben a chilei földrenA rengésben gyakorlatilag folyégésrõl készített mûvében is megjelenik konnyá vált a város alatti öntésez a téma. Kant, a természettudomátalaj, sok épület még azelõtt elnyok iránt egész pályája során nagy érsüllyedt, hogy a rengésben összedeklõdést mutató filozófus három jedõlhetett volna A földrengés lentõs tanulmányt írt 1756-ban a lisszafeltételezett epicentruma St. Vinboni tragédia hatása alatt Az elsõben centtõl 200 kilométerre nyugatdélnyugatra, az Atlanti-óceánban a földrengések okáról értekezett. Az lehetett. A legnagyobb pusztítást ugyanebben az évben

írt „Allgemeine Délnyugat-Portugália legnépeNaturgeschichte und Theorie des Himsebb településén, a fõvárosban mels” címû könyvében is jelentõs teret okozta, de jelentõs károk keletkaptak a földrengések. Harmadik munkeztek Marokkóban, Algériában kája a földrengések hatásaival foglalés Délnyugat-Spanyolországban. kozott. A rengés, tûzvész és szökõár köE hatalmas földrengés hatása a zevetkeztében több mint 60 ezer neirodalomban is fellelhetõ. A katasztember vesztette életét 40° Azori-szigetek T. L–M P 6 rófa inspirálta a szívszorongató „fado” dalok („sors” énekek) születését. Min- den idõk egyik legtermékenyebb zeneszerzõje, Georg Philipp Telemann e földrengés hatására komponált kórusmûvet, „A földrengés” címmel. A modern szeizmográfia születése második módszer, melyet a mûszerekkel felszerelt modern szeizmológia ma is használ, a földrengéshullámok különbözõ helyekre történõ

beérkezési idején alapul. A harmadik módszer az óceánok alatt kipattant földrengések esetén alkalmazható, ha több pontban meghatározzuk a földrengés hatása és a szökõár beérkezése közötti idõkülönbséget. Michell arra a helyes következtetésre jutott, hogy a lisszaboni földrengés fészke az Atlanti-óceán alatt kellett legyen, Porto városától több mint 100 km távolságra. Javaslatot tett a fészekmélység meghatározására is Ennek alapja az épületeken keletkezett repedések dõlésének (inklinációjának) meghatározása volt. A lisszaboni földrengés hatására született meg a modern szeizmológia, mégpedig egy olyan országban, Angliában, melyet viszonylag ritkán (Magyarországnál számottevõen ritkábban) sújtanak a földrengések. Jóval 1755 elõtt látott napvilágot két angol tudósnak, Newton kortársainak, Robert Hooknak (1635–1703) és John Flamsteednek (1646–1719) földrengésekkel foglalkozó értekezése. Robert Hooke

Robert Hook (1635–1703) Rita Greer historizáló, modern festményén dolgozata halála után két évvel jelent meg, 1705-ben. Ebben a földrengéseMichell különös fontosságot tulajket kapcsolatba hozta a hegységképzõ donított a Föld belsejében egy bizo- Lisszabon újjáépítése erõkkel. John Flamsteed, az elsõ kirá- nyos helyen ható erõknek, ahonnan, lyi csillagász, az 1692. évi cataniai mint egy központból, a vibrációs moz- A modern szeizmológia kifejlõdéséföldrengésekre emlékezve írt szeizmo- gás tovaterjed Megállapította, hogy az ben nagy szerepet kapott I José porlógiai témáról: a földrengések területi, 1755 évi földrengés fészkébõl a hul- tugál király (1750–1777) fõminisztere, valamint idõbeli eloszlásáról. Munkája lámzás sebessége ugyanolyan volt, Sebastião José de Carvalho e Melo 1750-ben, 31 évvel a halála után jelent mint a fõrengéseket követõ utórengé- (Pombál márkija, 1699–1782). Melo meg. sek

esetében. Három javaslatot tett a az 1755-ös földrengést követõen PorA modern értelemben vett szeizmo- földrengésközpont (ma úgy monda- tugália minden parókiájához kérdõlógia elsõ mûvelõjét John Michellben nánk, földrengésfészek) helyének ívet küldött, amelyben érdeklõdött az (1724–1793) tisztelik. Õ már 1767-ben meghatározására Az egyik a Föld kü- állatok viselkedése felõl a rengés megjósolta a kettõs csillagok létezését, lönbözõ részein tapasztalt beérkezési elõtt, a vízszint ingadozásáról a kutakmelyeket William Herschelnek (1738– irányok metszéspontján alapul. Ezt a ban, és – ami a legfontosabb – az épü1822) csak 1782-ben sikerült elõször módszert alkalmazta Robert Mallet letekben keletkezett károkról A bemegfigyelnie Megjósolta a fekete lyu- (1810–1881) a nápolyi rengéssel kap- gyûjtött adatok alapján ma is részletekak létezését is, és egy 1783-ban írt le- csolatos vizsgálataihoz

1857-ben A sen rekonstruálható ez a földrengés velében ismertetett egy módA 18. század közepén pedig szert a távoli csillagok töaz összegyûjtött adatok hozLisszabon újjáépítõje, Pombál márkija. J. Vernet festményének (1766) hátterében a város és kikötõje, megének meghatározására. zájárultak a földrengéseknek elõterében az építkezés tervei láthatók Nagy érzékenységû torziós ellenálló szerkezetek és épüleingát épített a Föld tömegétek építéséhez. nek megismerésére, módszert Pombál márkija hallatlan dolgozott ki és alkalmazott energiával látott hozzá Liszmesterséges mágnesek készíszabon újjáépítéséhez. „A tésére. Alapvetõ fontosságú holtakat temetni, az élõkrõl szeizmológiai tárgyú munkágondoskodni” – ez lett szálját a lisszaboni földrengés lóigévé vált jelmondata. hatására írta 1760-ban. EnErélyes intézkedéseivel megnek címe magyarra fordítva: akadályozta a járványok

ki„Feltételezések a földrengés törését és a bûnözés elharajelenség okáról és megfigyepózódását. Alig több mint egy év alatt szinte teljesen lésérõl: különös tekintettel újjáépíttette Lisszabont. A az 1755. november 1-jei földváros központja – földrenrengésre, mely oly nagy hagésbiztos épületeivel – ma is tással volt Lisszabon városáúgy néz ki, mint ahogy azt ra, és melynek hatását oly jól ez a nagy államférfi a 18. érezték Afrikában és kevésbé században elképzelte. Európában.” 7 A Mardel-féle ház letekre alkalmazott típus maradt a Mardel-féle ház. Ezt a faszerkezetes megoldást késõbb Olaszországban is használták, és az 1783. évi calabriai földrengés után igazolódott Mardel szerkezetének rengésállósága. Mint Kövesligethy írja, Filagosa városában a földrengést követõen egyetlen épület maradt épen: az a palota, amelyet portugál módra építettek. Ezt látva a nápolyi királyi

kormány elrendelte a Mardel-féle elveken nyugvó építkezési eljárás általános bevezetését. isszabon újjáépítésének van egy magyar vonatkozása is, melyre elõször Kövesligethy Radó hívta fel a figyelmet 1925-ben. Melo fõminiszter Manuel da Maia táborszernagyot és Carlos de Mardel ezredest bízta meg azzal, hogy a romokban heverõ portugál fõváros újjáépítési tervét kidolgozzák. Carlos de Mardel magyar származású volt, Martell Károly néven látta meg a napvilágot Pozsonyban 1696-ban (Lisszabonban halt meg 1763A földrengésbiztos, favázas építkezés (gaiola) maradványai egy mai, felújítás alatt álló ban). Nem tudjuk pontosan, mikor és honépületen Baixában, Lisszabon Pombál által újjáépített negyedében nan érkezett Portugáliába. Valószínû, hogy Hollandiából jött, a portugál kormány hívására vízvezetékek és parti vízvédelmi mûvek tervezése és építése céljából. A tengeri hullámverés elleni védelem

vezette arra a gondolatra, hogy a favázas építkezés a földrengések hullámainak is ellenáll Gondolatát kísérletileg is igazolta. Szerkezetét, a házmintát, egy emelvényre helyezte Melo jelenlétében Lisszabon egyik terén, és a berendezést rezgõmozgásba hozva igazolta szerkezetének rengésállóságát. Portugáliában hosszú évekig palotákra és egyéb épü- L Földrengés Calabriában, 1783 A calabriai földrengés, ami 1783-ban hatalmas pusztítást végzett a Nápolyi Királyságban, öt egymást követõ, egymáshoz közeli epicentrumú földrengésbõl állt, amelyek február 5-én (M7,0), február 6-án (M6,2), február 7-én (M6,6), március 1-jén (M5,9) és március 28-án (M7,0) pattantak ki a Catanzaro és Messina közötti térségben. Sok település szenvedett komoly kárt, 120 ezek közül teljesen elpusztult. Az áldozatok száma elérte a 25 ezret. A földrengés által keltett cunami lerombolta Messina kikötõjét. Jelentõs volt a

földcsuszamlások okozta kár is. A földrengések közül az erõsebbeket Magyarországon is érezni lehetett. Ez volt az elsõ részletesen, szakemberek által dokumentált szeizmológiai esemény. A károkat térképen is bemutatták, melyen különbözõ jelölésekkel utaltak a keletkezett kár mértékére. Így jött létre az elsõ káreloszlási térkép a földrengéstudomány történetében. Részletes katalógust készítettek az utórengésekrõl (összesen 1186-ról). A Az 1783-as calabriai földrengés és az általa keltett cunami. Laterna magicához készült festett üvegkép, 19. század földrengések következményeit két külföldi híresség is feldolgozta. Az egyik közülük a brit nagykövet, William Hamilton (1730–1803) volt, akinek nevét korábbról vulkanológiai kutatásai tették ismertté. Felismerte a földrengésfészkek mozgásának, migrációjának jelenségét, és rámutatott arra, hogy a keletkezett károk nagysága jelentõsen függ a

helyi geológiai viszonyoktól. A másik nevezetes külföldi egy francia geológus, T. G de Dolomieu (1750– 1801) volt, akinek emléke máig megõrzõdött az általa felfedezett dolomit nevében. Õ volt az, aki elsõként adott becslést a fészek méretére vonatkozóan és megmérte a földrengés következtében keletkezõ felszíni elmozdulásokat. A magyar földrengés-irodalom Az elsõ hazai földrengés-felsorolás Istvánffy Miklós (1538–1615) grandiózus munkájában található (Pannonii Historum de rebus ungaricis. Libri XXXIV, 1622, Köln), mely hat 16–17. századi magyarországi eseményt említ. Kaprinai István († 1786) jezsuita történész adatait, egy a komáromi 1763. évi földrengésrõl írt tanulmánnyal együtt, az ELTE könyvtára mint kéziratot õrzi. Ugyanitt található és ugyancsak kéz- 8 Középkori földrengések Magyarországon iratban Kolinovics GábHenrik nem hajlandó, és így az óhajriel (1698–1770) törtétott ereklyét

„csak a követek komoly Magyarország a földrengés-akti- sürgetésére” sikerült megszerezni. Alig netíró és királyi táblai vitás szempontjából közepesen érkezett azonban vissza a küldöttség, hites jegyzõ hazai földaktív területnek számít (lásd táb- amikor Magyarországot súlyos termérengésekkel foglalkozó, lázatunkat). Részben ezért meg- szeti csapások érték, amelyeket egy 1767-ben írt terjedellehetõsen kevés középkori föld- pusztító földrengés tetézett. Ebben Ismes mûve is A magyar rengésrõl rendelkezünk adatok- ten büntetését látva Szent Kálmán földrengéskutatás büszkal. Ezek megismerésének kin- ereklyéjét gyorsan visszavitték Melkbe kesége Grossinger Jácsesbányája Réthly Antal „A nosnak (1728–1803), a Zsigmond király korabeli német Kárpátmedencék földrengései életrajza is megemlékezik arról, hogy komáromi Óvár lelké(455–1918)” címû katalógusa. 1389-ben a budavári Nagyboldogszének

Gyõrben megmûvének Ebben a legrégebbi a 455-ben asszony-templom tornya leomlott. Mijelent könyve, a Disser- Grossinger címlapja, 1783 feltételezhetõen Szombathely vel a templom már több mint száz éve tatio de terrae motibus (Savaria) térségében történt ese- felépült, építési fogyatékosságokra regni Hungariae (Értekezés a magyarországi földrengések- mény, melyet manapság 456-ra szokás nemigen gyanakodhatunk. Lehet, hogy rõl). A könyv elõbb részletesen foglal- áthelyezni A bizonytalanság oka, hogy egy földrengés okozta a balesetet? Egy kozik a rengések keletkezésének Gros- a forrásul szolgáló Ravennai Króniká- másik régi földrengésadatunk Mátyás singer által elképzelt magyarázatával. ban, ami reneszánsz kori másolatban király 1485 évi bécsi bevonulásához köA rengések okozója „a szûk helyre szo- maradt fenn, az esemény a hét napjai tõdik Bonfini arról ír, hogy a bevonulás rított, és nagy hõ hatására

kitágult le- és az egyházi ünnepek idõpontjai alap- napján a várost erõs földrengés rázta vegõ”. A mû legfontosabb értékét az a ján 456-ra esik Ugyanakkor a krónika meg Bonfini forrásra nem hivatkozik, 24, magyarországi földrengésre vonat- megemlíti a hivatalban lévõ konzulok az eseményrõl az osztrák szeizmológukozó információ jelenti, amit „régi év- nevét is, ami viszont a savariai földren- soknak nincs megbízható adatuk, tehát könyveket” átnézve sikerült összegyûj- gés 455-re történõ dátumozását indo- a történet erõsen kétségesnek tûnik. kolja. tenie. Hasonlóan megbízhatatlan lehet az az A magyar állam megalakulását kö- információ is, miszerint 1578. május A 19. század elején több közlemény látott napvilágot a magyarországi föld- vetõ elsõ ismert földrengésadatunk éve 19-én földrengés okozott károkat a törengésekrõl. Így Holéczy Mihály a Képes Krónika szerint 1022 Valószí- rökök

megszállta Budán, pedig az ese1824-ben a „Komáromi Földindulá- nûleg jelentõs esemény lehetett Tör- ményrõl három korabeli, egymástól fügsok”-ról írt tanulmányt a Tudományos tént ugyanis, hogy I István király or- getlennek látszó német röplap-újság is Gyûjteményben. Az 1858 évi zsolnai szágába akarta hozatni Szent Kálmán beszámolt Az egyik még azt a látszatot földrengés vizsgálatára a Királyi Melkben õrzött csodatevõ ereklyéjét. is igyekezett kelteni, mintha Budán Magyar Természettudományi Társulat Ezt I. Henrik õrgróf testvére meg is nyomtatták volna („Erstlich gedruckt földtudománnyal foglalkozó szakembe- ígérte neki. Amikor azonban a magyar zu Offen” – „Elõször Budán nyomtatrekbõl álló bizottságot küldött ki fõemberekbõl álló küldöttség Melkhez va”), pedig ebben az idõben a városban Ennek alapján született meg Hunfalvy érkezett, kiderült, hogy az átadásra nem mûködött nyomda. A hír

hitelét János (1820–1888) átfogó jellegû rontja, hogy ugyanezen hírforrádolgozata. sok szerint szintén ezen a napon A Magyarországon kipattant legnagyobb és források által alátámasztott rengések Jeitteles Henrik (1830–1883) villám csapott a törökök lõporMagni- I * osztrák természettudós, aki töb- Idõpont tárába, hatalmas robbanást okozHely túdó bek között Charles Darwinnal va. Lehet, hogy a detonáció 1763. június 28 Komárom 6,3 IX folytatott levelezésérõl és vitájáról keltette rengést értelmezték föld1783. április 22 Komárom 5,2 VII–VIII vált ismertté, többéves magyarorrengésnek? 1806. szept 22 Komárom 4,6 VI–VII szági tartózkodása során (Kassán 1810. január 14 Mór 5,4 VIII tanítóskodott) egy térképpel is elKomárom, 1763 1810. május 27 Mór 4,9 VII látott katalógust jelentetett meg 1829. július 1 Érmellék 4,9 VII Mária Terézia utasítására az 1860-ban a Természettudományi 1834. október 15 Érmellék

6,3 IX 1763. évi komáromi földrengés Társulat Közlönyében „A földren1851. július 1 Komárom 4,9 VII után összeírták a károkat. Ezekgések legnevezetesebb kiindulási 1868. június 21 Jászberény 4,9 VII bõl a feljegyzésekbõl következvagyis középpontjai magyar és Er1908. május 28 Kecskemét 4,4 VI–VII tethetünk a rengés erõsségére, és délyországban” címmel. Jeitteles 1911. július 8 Kecskemét 5,6 VIII mivel a 456. évi szombathelyi érdeme, hogy õ használta elõször a 1925. január 31 Eger 5,0 VII–VIII (Savaria) rengés mérete bizonyszeizmológiában a földrengésfészek 1956. január 12 Dunaharaszti 5,6 VIII talan, a komáromit tekintjük a fogalmát, felismerve, hogy a föld1985. augusztus 15 Berhida 4,9 VII legnagyobb erõsségû ismert marengések, némi leegyszerûsítéssel, Oroszlány 4,7 V–VI gyarországi rengésnek. Erõssége egy fókuszból kiinduló folyamat 2011. január 29 * Az epicentrum környékén mérhetõ epicentrális

intenzitás jele I . magnitúdóban kifejezve 6,3-as eredményei. 0 0 9 A komáromi „iszonyú Spectaculum” Akik azon idõkben, mellyben harmadnapja reggel hatod fél órakor a Dunán alúlis, felõlis jöttek, látták Komáromot z Eszterházy grófi család pápai levéltárának legérdekesebb mintegy három ölre meg emelkedni, s’ ismét le szállani, része az a vaskos, hétkötetes egység, amely Eszterházy mellyre olly nagy por következett, hogy egészlen szemek elõl Károly egri püspök és birtoktisztjei levelezését tartalmazza el tûnt. A katona tisztek, akik a múlt háboruban különös orszá1759–1799 között. A nagybirtok távoli irányításához részletes információkra volt szükség, és az Egerben székelõ földesúr a gokban sok pusztétásokat láttak, közönségessen bizonyettyák, levelekbõl pontos képet kapott dunántúli, elsõsorban Pápa hogy mindazok Komárom veszedelméhez képest semmi.” Eszterházy Károly közbeszúrása a

környéki birtokai életérõl. Az alábbi levél oldalán: „Magában is csudálalevél az 1763. június 28-i komáromi tos, és félelmetes munkája ez az terföldrengésrõl tudósít. A levelet mészetnek, melly a magyar krónikákgalánthai Balogh Ferenc tatai régens, ban nem igen találtatik. Rettenetes a dunántúli Eszterházy-birtokok Istennek látogatása csak tovább ne központi irányítója írta 1763. június terjedjen.” 30-án. A levélbõl az is kiviláglik: KoBalogh: „A Vármegye háza ugy márom vármegye két városa (KomáStabális Tiszt [törzstisztek] számára rom és Tata) vetélytársa volt egyvaló ház meg nem lakható, nemis remásnak, és a levélíró nem titkolt parálható [javítható], hanem fundaörömmel ír arról a lehetõségrõl, mentumbúl ujonnan építtetik mindhogy a romba dõlt, elnéptelenedõ város helyett Tatára költözik majd a Karl Friedel korabeli festményének részlete a sérült kettõ, tehát ide [ti. Tatára]

transfejezsuita kollégiummal és templommal rálni [áthelyezni] a V. Ispány a vármegye székhelye. Ez Tata anyagi és társadalmi felemelkedését biztosította volna, kiemelve az többivel máris gondolkodik, kiket itten szivesen fogadni fouradalmi központok közül. Balogh igyekszik a tervet elõsegí- gok Egy reméntelen acendens [sic: accidens, esemény] ime teni, és a levél pesszimista hangulata, a károk helyrehozhatat- melly váratlan nagy változást tehet. Nemzedíkeknek sorsát is lanságának hangsúlyozása nyilván arra is szolgált, hogy nagy eképpen az Isten változtatta, engedje õ Sz. Felsége jóra Komárom bizony Saeculum [évszázad] alatt lábra nem állhat befolyású urát is megnyerje elképzelései számára. „A Komáromi iszonyú Spectaculumot [látványt] meg te- Most elõ Ifjuságnak és gyermekeknek sem marad ki könnyen kéntettem magam. Tegnap bent voltam; Félelmetes rea néz- emlékezetibûl a mostani félelmetes pusztulás, és máris sietni,

és Irtóztató Romladozásit látni: egyetlen ép ház benne séggel oszlik onnand a nép, vagyon okok a szerencsétleneknincsen, mennél jobban építve valának, annál nagyobban ki nek is elmélkedni, ujonnan épétsenek-é vagy nem? Most jut eszembe, hogy a föld indulástúl Gyõr is sokat több, ki kevesebb részekre öszve hasadott tetõtûl fundamentomig [alapozásig] rész szerént öszve is dõlt. A Templomok szenvedett Ennek népe nem különben a majorokban és és Clastromok átallyában oda vannak, s’ azokban az Isteni szomszéd vidékekre takarodott. A Guarnison [helyõrség] itteSzolgálatot tenni vagy meg lakni lehetetlen, restaurálni [hely- nis campéroz A harangokat meg vonni nem bátoréttatik, a reállítani] is különben, hanem fundamentomostól õket le tornyoknak meg repedése miatt. Öt embernél több itten el nem veszett. Komáromban elrontván és ujonnan fel éppétvén Szomorú ugyan ennek képe! V. Ispány [alispán] Urunk lenben harmadnapja 28 és

tegnap 35 Személy, akik a ruinákNedeczky András Dnalis [dominalis, uradalmi] házának felsõ búl [romok alól] ki ásattak, eltemettettek Gyõrûl is keresnek Komáromban embereket, kik a tegnacontignatiojárúl [emeletérõl] lajtorján le szálván, szabadétotta magát a haláltúl, két Szolgáló-Leányát ott szorétották az pi vásárra onnan el jöttek és vissza nem tértek, tudva vagyon ledõlt falak minden némû ruháival, mobiliaival [bútoraival], pedig, hogy vásárra jött embereket is adjon ütöttek a falak. Most hallom, hogy Esztergom Várábúl is meltosagos Prikönyveivel, irássival, melly házat egészlen öszve dõlve szemas le szaladott. Hirek hozák Poson várábúl, hogy a Sloszmeimmel láttam A nép oszlik Komárombúl minden felé, mert szünete berg Czukermandt [sic. Schlossberg, Zuckermantl, a pozsonyi nincs a föld indulásnak. It quartélyozó [állomásozó] Kapitány Váralja két negyedének a 20 századig fennmaradt neve] a ma vala benn más

fél óráig és ezen kevés idõ alatt háromszor föld indulástúl sokat szenvedett, ha ez igaz, a vár sem marameg röndült érzékenyessen, és zúgással a föld, mellyek közül dott szûzen.” Eszterházy: „M. Primás az bástyákra ki menvén tapasztalaz elsõ a repülõ hídon igen tapasztalható képpen meg érezte A Belsõ Vár egésszen oda vagyon, mar senkit sem bocsaj- ta, hogy a Duna két felé oszlott egészen földig és olly messze, tanak belé, egész hadi nép campéroz [táborozik] a külsõ vár- hogy szemeivel végét nem láthatta. Posonbúl azt irták nékem, ban, vagyis piarczán, elegetis szenvednek, mert az egész hogy más kár nem esett, hanem hogy egy kémény le esett és praiant ház [sic. proviant haus, éléstár] öszve dõlve vagyon két kép a Jesuiták templomában” Balogh: „P. s Most hallottam, hogy a mai föld indulások Innend ma küldöttem bé számára 160 kinyeret, óránként várják Bécsbül az ordért [parancsot] mi tévõk

legyenek. Félnek a is ujabb károkat, vagy is dõléseket tettek A Szõnyi és meg tüztõl és puska por házaktúl, hogy nagyobb föld indulással kõ tsak felbeni, mindazáltal födel alatt levõ Castély ugy meg kõre dõlvén szikrát ne üssön és mindnyájan el ne vesszenek. romlott, hogy nem másként, hanem jó részének ujabb való Némellyektõl úgy véletik, hogy amint szemeiknek meg szo- éppetessével reparálni lehet.” kott punctumokból [pontokból] vélekedhetnek, hogy a belsõ DOBROVITS DOROTTYA várnak épületei fél öllel alább szálltak. A 10 volt. A földrengés elsõsorban a Duna és a Vág által határolt területen pusztított, különösen azokon a településeken, ahol a talajvíz a felszínhez közel található. A rengések a süllyedõ Kisalföldi-medence peremén keletkeztek Komárom környékén a neogén medencealjzat 1–1,5 km mélységben van, Gyõr felé süllyed, és eléri a város alatt az 5 km-es mélységet. A feljegyzések

szerint Komáromban valamennyi ház megrongálódott, több száz összedõlt, 63-an meghaltak és sok sebesültrõl is beszámoltak. Az anyagi kár is jelentõs volt: 7 templom, 279 ház teljesen tönkrement, s további 785 megsérült. A földrengés számos irodalmi vonatkozással is bír. Grossinger már említett könyvét egy a komáromi földrengésrõl szóló ünnepélyes hangú ódával zárja. 1783-ból való Csokonai Vitéz Mihály barátjának, Kovács Sámuelnek a földrengésrõl írt verse. 1789-ben látott napvilágot Kassán Baróthi Szabó Dávid mûve a „Komáromi földindulásról”. Pozsonyban jelent meg Fábián Julianna és Gvadányi József verses levelezése 1798-ban, melyben sok, az 1763-ban történt földrengésre vonatkozó adat található. Részletes leírás olvasható a földrengésrõl Jókai „Az elátkozott család” címû mûvében is Mór, 1810 Az 1810. évi móri, M5,4-es földrengést követõ hazai tudományos munka kiemelkedõ értéket

adott a földrengések természetének megértéséhez. Az 1810-es móri rengés évében még volt olyan, aki egy emberöltõ alatt megélte a lisszaboni, félelmetes szökõárral pusztító és a calabriai tragikus földrengés hírét, valamint a nagy riadalmat keltõ három komáromi rengést. A Királyi Helytartótanács utasítására a Pesti Királyi Egyetem tanácsa három professzor részvételével szakértõi bizottságot küldött az 1810. évi földrengés által sújtott területre, azzal a céllal, hogy kutassák a földrengés okait. A bizottság tagjai Kitaibel Pál a kémia, Tomtsányi Ádám a fizika és Fabrici Lajos a mezõgazdaság és földmérés professzorai voltak. Munkájuk sikeréhez jelentõsen hozzájárult Novák József Fejér vármegye rendes tiszti orvosa Adatokat gyûjtöttek a lökéshullámok irányáról, erejérõl és a földrengést kísérõ tüneményekrõl, megmérték a felszínen látható elmozdulásokat, vizsgálták a források

hozamát és vizük kémiai összetételét. Tudomásunk szerint ilyen fizikai és kémiai vizsgálatokat korábban a világon még sehol sem végeztek. A három egyetemi tanár a Helytartótanácsnak írt jelentésében megemlítette, hogy a lezajlott földrengés okának megértése céljából nagyobb tömegû dolomitot hevítettek olvadáspont körüli hõmérsékletre, és „elektrométerrel” végzett mérésekkel igazolták, hogy a felhevített kõzet nem mutat semmilyen rendkívüli elektromos tulajdonságot. Kitaibel és Tomtsányi (Fabrici idõközben elhalálozott) 1814-ben jelentették meg eredményeiket latin nyelven, amelyhez térképet is A világ elsõ izoszeiszta térképe: Kitaibel Pál és Tomtsányi Ádám mûvének részlete az 1810-es móri földrengésrõl csatoltak. A térkép részletén nyilak jelzik a rengés (lökés) irányát, a ledõlt toronnyal rajzolt templomok pedig komoly sérülésre utalnak. A nyilak irányából láthatjuk, hogy Mór

környezetébõl indult ki a természeti tünemény Csernye környékén repedéseket jelöltek a térképen. Megállapították, hogy a patakok és kutak vízhozama megváltozott, beszámoltak új források keletkezésérõl, egyes patakok agyaggal keveredve sárga színûek és zavarosak lettek. Pontozott vonallal jelölték a térképen azt a területet, ahol jelentõs károk történtek. Az ilyen térképeket izoszeiszta térképeknek (ahol az egyenlõ rengéserõsségû helyeket vonalak/görbék jelzik) nevezzük. Ez a térkép volt a világ elsõ ilyen típusú térképe, melyhez hasonlóakat a modern szeizmológia is használ. Érmellék, 1829 és 1834 Az Érmelléken 1829-ben elõször egy kisebb, 4,9-es, és öt évvel késõbb, 1834-ben a Richter-skálán 6,3-as földrengés pattant ki. A rengés okát tektonikus folyamatok okozhatták Súlyos épületkárok keletkeztek, felszínen is megjelenõ repedésekkel. Debrecenbõl kárjelentések maradtak fenn, ebbõl becsülhetjük

a rengés erõsségét. Érezték egész Észak-Magyarországon, Kassán, sõt még Krakkóban is. A földrengés hatására több mint ezer homokgejzír jött létre. Ez úgy keletkezik, hogy a felszín alatti, vízzel átitatott homok néhány cm átmérõjû csatornákból a felszínre préselõdik. Hazai leírások több helyen említenek hasonló jelenséget nagyobb méretû rengések esetében (Savaria, Dunaharaszti, Kecskemét). Az 1829-es rengésnek nem volt elõjele, de az 1834-es rengés elõtt feljegyezték, hogy egy kút vízszintje megemelkedett, és a varjak nyugtalanul károgtak. Az 1800-as évek végén még két, M4,9-es rengés történt Magyarországon: Komáromban 1851-ben és Jászberényben 1868-ban. Jászberény, 1868 Az 1868-as jászberényi rengés során sok épület megsérült, feljegyeztek elõrengéseket is, amelyeket sok utóren- 11 gés követett. Ezeket Jászfényszarun, Jászmihálytelek és Jászapáti területén és Jászjákóhalmán

érezték. Jászapáti a Jászsági-süllyedék legmélyebb része, a preneogén medence mélysége itt 3,5–4 km, és nyugat felé haladva a medence emelkedik, Jászberénynél van a legmagasabb helyzetben, mintegy 2 km-re közelíti meg a felszínt. Valószínûleg a Jászsági-medence nyugati részének süllyedése idézte elõ ezt a földrengést. E földrengéshez is fontos magyar tudománytörténeti emlék fûzõdik. A világon harmadikként (Svájc és Japán után) alakult meg 1871-ben a Magyar Földrengési Bizottság. Alapításkori legfontosabb feladata volt a makroszeizmikus (azaz nem a mûszerekkel, hanem az emberi megfigyeléseken alapuló) adatok gyûjtése a lakosság kérdõívek segítségével történõ kikérdezésével A jászberényi földrengés után Schenzl Guidó (1823–1890), a rendszeres meteorológiai és földmágneses megfigyelések megszervezõje még ebben az évben kérdõíveket küldött szét az ország minden részébe a földrengésekkel

kapcsolatos megfigyelések összegyûjtése céljából. Kecskemét, 1911 Az 1911. évi kecskeméti rengés július 8-án, hajnali 2 óra körül keletkezett, erõssége M5,6-os volt (érezték Gyõrben és még Temesváron is). A rengés Képes beszámoló az 1911. július 8-i kecskeméti földrengésrõl a Vasárnapi Ujságban 20-25 másodpercig tartott, sokan ruhájukat is hátrahagyva menekültek az utcákra, szerencsére haláleset nem történt. A földrengésnek nagy sajtója volt, katasztrofális jelzõvel illették, tele lett törmelékkel, tetõcserepekkel az egész város, hetekig katonai sátrakban éjszakáztak a lakosok. A város határában, a nyíri erdõ mellett kráter keletkezett, ami 5-6 m mélyrõl homokot hányt. Színe kékes volt, és 50-60 kg-ra tehetõ a kilökõdött homok mennyisége. Az épületek 28%-a sérült meg a belvárosban. Szerencsére a rengés után közvetlenül néhány kutató (Ballenegger R, 1911; Cholnoky J., 1912; Réthly A,

FÖLDRENGÉSEK A MAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN * Komárom 1763, 1783 1806, 1851 Eger 1925 Buda 1389, 1578 Szombathely (Savaria) 456 Mór 1810 Jászberény 1868 Oroszlány 2011 Berhida 1985 Dunaharaszti 1956 Magnitúdó: Kecskemét 1908, 1911 6 5 4 3 2 1 Intervallum: 456–1994 1995–2011 12 1911) a helyszínre látogatott, és a kutatásaik során összegyûjtött anyag fontos forrást jelent. Az általuk készített fényképek nagyrészt az egyedüli dokumentumok az eseményrõl De számtalan riporter érkezett Berlinbõl, Bécsbõl, Párizsból és Londonból, sõt még New Yorkból is. Segélyek is megindultak hamarosan, és a honvédség katonái is részt vettek a romok eltakarításában. A helyreállítási munkálatok rengeteg energiát és idõt vettek igénybe, így Kecskemét fejlõdése megakadt. Meghiúsult a tervezett többvonalas villamoshálózat kialakítása, a Lechner-féle víztorony felállítása a Rákóczi út végére. Az I világháború

1914-ben aztán végérvényesen lezárta azt az „aranykort”, ami 1911 elõtt jellemezte Kecskemétet. A földrengéssel kapcsolatos kutatások jelentõs nemzetközi visszhangot kaptak, és mérföldkövet jelentettek a magyar tudomány történetében. Ekkorra már hazánkban több szeizmológiai állomás mûködött, melyek szeizmogramjai segítségével Réthly Antalnak pontosan sikerült meghatározni a földrengés fészkének helyét és mélységét. Eötvös Loránd irányításával gravitációs ingamérésekre került sor, melyeket földmágneses mérésekkel is kiegészítettek Az elvégzett megfigyelések segítségével kimutatták a földrengés kipattanásáért felelõs eltemetett földtani szerkezetek helyét. A világon ekkor került elõször sor szeizmológiai céllal geofizikai módszerekkel történõ szerkezetkutatásra. Ha valami régen volt, arról hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a jövõben többet már nem fordulhat elõ. Pedig az emberi emlékezés

egyik fontos feladata, hogy a múlt tapasztalatait a jövõbeli cselekvések tervezésekor hasznosítsa. Éppen ezért fontos a régmúlt földrengéseit megismerni, mert tudnunk kell: ami a múltban elõfordult, arra a jövõben is számítani kell. Írásunk végsõ célja, hogy erre az egyszerû tényre figyelmeztessen. VARGA PÉTER–KISZELY MÁRTA A tanulmány a 60394. számú OTKA-kutatás keretében készült TARTALOM Amikor megmozdul a föld. TERMÉSZETTÖRTÉNELEM Péter–Kiszely Márta: Földrengés•Varga történelem • • • • • • A komáromi „iszonyú Spectaculum” (Dobrovits Dorottya) Tóth László–Mónus Péter: A földrengések és megfigyelõik Németh Szandra: A 20. század legnagyobb magyarországi földrengése Tóth László: Japán, a földrengés és szökõár országa Földrengések Japánban (F. I) Brezsnyánszky Károly: „És mégis mozog a Föld” 3 10 13 17 20 20 24 FIGYELÕ Miklós: Az írnok és szerepe •Maróth a

kalifátusban • • 26 Orosz István: A jobbágyfelszabadításhoz vezetõ út 30 Fejérdy András: A boldoggá avatott II. János Pál pápa 34 HÍREK Földrengés során meghalt gyermekét siratja anyja. Giotto freskója Assisiben, a Szent Ferencbazilikában, 14 század Összedõlt házak az 1855. évi edói földrengés után. Korabeli japán fametszet • Görög kereskedõk Magyarországon • A szatmári béke évfordulója • Az angol étrend története • Eltemetik Lenint? (F. I) 38 Melléklet Földrengés és szökõár Konstantinápolyban, 1509. Több mint száz mecset összeomlott és tízezer ember meghalt. Korabeli színezett fametszet Kidõlt oromfal az 1911. évi kecskeméti földrengés után • Rácz Lajos: A környezettörténet születése Címlapon: Földrengés megjelenítése a közönség számára. Dioráma, 18 század Szerkesztõ: Glatz Ferenc A szerkesztõbizottság tagjai: Burucs Kornélia, Demeter Zsuzsanna, Fodor Pál, Kertész István,

Sipos Péter, Szász Zoltán, Zsoldos Attila Olvasószerkesztõ: Kovács Éva Munkatársak: Farkas Ildikó, Kocsis Gabriella, Bognár Katalin, Horváth Imre (számítógépes tördelés), Nagy Béla (térkép) Szerkesztõségi titkár: Oprán Emese Megjelenik évente tízszer. Elõfizetési díj 2011-re: 3200 Ft. Felelõs kiadó: História Alapítvány. Szerkesztõség: 1014 Bp., Úri u 53 Tel.: 224-6700/615, 623, 625; tel/fax: 356-0457 Levélcím: Pf. 9 Bp, 1250 wwwhistoriahu Bankszámlaszáma 11701004-20125394 OTP Devizaszámlaszámok: Budapest Bank Rt. 1051 Bp., Hercegprímás u 5 USD HU47-10103104-82876600-00000997; Euró HU46-10103104-82876600-01000309 Adószám: 19654243-2-41 Szedés, tördelés: MTA TTI Kiadványcsoport Nyomdagrafikai elõkészítés: Krónikás Bt., Biatorbágy Nyomtatás és kötészet: MESTERPRINT Kft., Budapest, Vak Bottyán u. 30–32/B Felelõs vezetõ: Szita Lajos ügyvezetõ igazgató Terjeszti: LAPKER Rt. és alternatív terjesztõk Elõfizetésben

terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. Elõfizethetõ közvetlenül a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII ker, Orczy tér 1 Tel: 06-1-303-3447; postacím: Bp, 1932) További információ: 06-80-444 444 hirlapelofizetes@posta.hu HU ISSN 01392409. Index: 25384 2 Széthasadozott autóút a hótakaró alatt az 1964. évi alaszkai földrengés nyomán Az 1980. évi földmozgás hatására összeomlott házak az olaszországi Teorában