Történelem | Középiskola » Kutai Tímea - Az aradi vértanúk

1849. 10 06 Az aradi vértanúk 1849. június elején megindult a császári és cári hadsereg összehangolt támadása a forradalmi Magyarország ellen A 170000, részben még kiképzés és fölszerelés előtt álló honvéd 360000 sorkatonával nézett szembe A császári hadsereg új főparancsnokot kapott, az olaszországi kegyetlenkedéseiről hírhedt „brescai hiánát”, Haynaut. A kormány a rendelkezésére álló katonai erőt megpróbálta összpontosítani. Bem vezette erdélyi hadsereg teljesen felmorzsolódott. Dembinski harc nélkül föladta s Szeged körüli jól kiépített sáncokat. A helyzeten már semmi sem segíthetett Kossuth és Szemerekormány augusztus 11-én lemondott, ezzel a parlamenti kormányzás helyét a katonai diktatúra vette át Görgei a tejhatalom birtokában augusztus 13-án, Világosnál az orosz csapatok előtt, feltétel nélkül letette a fegyvert. A tábornokok úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas

Haynautól, de csalódniuk kellett Augusztus 22-én az oroszok elvették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak Augusztus 25-én érkeztek Aradra, s még aznap megkezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt, s ezt követően lehetőségük nyílt írásban utólagos beadványt intézni a hadbíróságnak. Eközben augusztus 27-én az igazságügy miniszter, Schmerling a minisztertanács elé terjesztette az ítéletekkel kapcsolatos elképzeléseket. Bár mérsékeltebb volt, mint Haynau, emberségrõl még sincs szó: "A legnehezebb kérdés, hogy a törvények teljes szigorával, halálbüntetéssel kell-e sújtani minden vizsgálat alá kerülõt, vagy pedig halálbüntetés helyett másfajta büntetést kelljen-e elszenvedniük a kevésbé vétkeseknek. Erre vonatkozólag általánosságban ki lehetne mondani, hogy a legvétkesebbnek a törvények szerint kell lakolniuk, a kevésbé vétkesek esetében pedig báró Haynau

táborszernagyra kell bízni, hogy másfajta büntetést szabjon ki rájuk" A minisztertanács elfogadta Schmerling javaslatát, csak Bach belügyminiszter toldotta meg azzal, hogy Haynaut megfelelő hatalommal kell felruházni ahhoz, hogy a büntetéseket gyorsan végre tudja hajtani. Bár Ferenc József augusztus 29-i legfelsőbb kézirata Haynaut arra kötelezte, hogy „. a halálbüntetést csak a legbűnösebb és legveszedelmesebb egyéneken hajtsák végre ", de a halálbüntetés tényéről csak utólagosan kellett jelentést tennie az uralkodónak. Schmerling ugyan némi erőtlen kísérletet tett arra, hogy elérje: Haynau csak a halálos ítéletek bécsi megerősítése után hajtathassa végre az ítéleteket. Schwarzenberg miniszterelnök, Bach és Haynau azonban megakadályozták a királyi kézirat mérséklését. Eközben Haynau - a komáromi várvédőkkel történő egyezkedés közepette - Ernsttől, a vértanúk perének tárgyalásvezető

hadbírájától megkapta az ítéleteket megerősítés végett. A "bresciai hiéna" azonban még vár, október 2-án rendelkezik csak a kivégzés módozatairól. Október 6-ára, Latour halálának évfordulójára tűzte ki a kivégzéseket. Az aradi foglyok még reménykedtek, október 4-e, az uralkodó névnapja, lehet, hogy amnesztiát hirdet. De minden remény szertefoszlott ezen a napon, mert amnesztia helyett Haynau végzése érkezett meg. Másnap reggel hét órakor Ernst hadbíró felsorakoztatta a tábornokokat, s kihirdette az ítéleteket. Ezután megbilincselték a tábornokokat, majd visszavezették őket a cellájukba, megtagadva tőlük azt a kérést, hogy együtt tölthessék az utolsó napot. Október 6-án hajnali kettő és három óra között a papok felkeresik a halálraítélteket. Aulich Lajos Horatius verseit olvasgatta, Török Ignác egy várépítésről szóló könyvet bújt, Láhner György fuvoláján játszott, Dessewffy Arisztid

még aludt. Többen még utolsó soraikat vetették papírra búcsúlevelükben. Fél hatkor először a golyó általi halálra ítélteket - Schweidel Józsefet, Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost vezették a kirendelt katonaság közé. 12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, majd midőn a parancsnokuk kardjával intett, a lövések eldördültek, Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre Őt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, s leadták a halálos lövést Ezután következtek az akasztófára ítélt tábornokok a következő sorrendben: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly, Nagy-Sándor József, LeiningenWesterburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly. Ez utóbbi vértanú büntetését - saját apja közbenjárásának köszönhetően - súlyosbították, mégpedig azzal, hogy őt akasztották fel utolsónak, vagyis

végig kellett néznie társai kivégzését. Sorra búcsúztak el egymástól, Vécseynek már nem volt kitõl búcsút vennie, Damjanich holttestéhez lépett, és bár nem szívlelték egymást, most megcsókolta Damjanich kezét A kivégzést követően az elítélteket elrettentésül közszemlére tették ki, majd este az agyonlőtteket a sáncárokban, a felakasztottakat a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottakat levetkőztetve helyezték hol a bitófa elé, hol mögé, majd melléjük döntötték az akasztófa- oszlopokat is. Október 6-án nem csak Aradon voltak kivégzések. Ezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. Halála után fennmaradt egy Ferenc Józsefre mondott családi átok, amely úgy hangzik, mint egy bibliai prófécia: "Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színéről! Őt magát azokban verje meg az

Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el!” E családi átok mellett még egy babonás jövendölés forgott közszájon ebben az időben Ferenc Józseffel kapcsolatban. Azt tartották, hogy a császár famíliájának 13 áldozattal kell bűnhődnie az aradi vértanúkért. Aki nem hisz a jóslatokban és az átkokban, azt is bizonyára elgondolkoztatja, hogy mit mért a sors a későbbiekben az uralkodóra és családjára. 1. Ferenc József első gyermeke, Zsófia 1857-ben, alig több, mint 1 éves korában meghalt 2. Sógornője, Charlotte mexikói császárné 1867 márciusában megőrült 3. Alig két héttel később Habsburg Matild főhercegnő tűzhalál áldozata lett 4. Újabb két hétbe se telt, és agyonlőtték Ferenc József öccsét, Miksa császárt 5. 1889 Január 30-án következett be a mayerlingi tragédia, amikor Rudolf trónörökös lett öngyilkos. 6. 1891-ben a tengereken eltűnt

a főhercegi rangjáról lemondott Habsburg, Nepomuk János Szalvátor. 7. Lovas baleset áldozata lett Vilmos Ferenc Károly főherceg 8. Vadászbalesetben elhalálozott Ferenc József unokatestvére, László főherceg 9. Tűzvész áldozata lett Zsófia főhercegnő, Ferenc József sógornője 10. 1898 szeptember 10-én Genfben egy Lucheni nevű anarchista leszúrta Erzsébet királynét 11. Mérgezésben meghalt a 19 éves Klotild főhercegnő 12. - 13 Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát. Aulich Lajos (1792-1849) Császári tiszt volt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, 1849-től tábornok. Görgey híve volt, 1849 Július 14-től augusztus 11-ig ô volt az ország utolsó hadügyminisztere Damjanich János (1804-1849) 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi

hadjárat során, győzelmeihez nagyban hozzájárult katonai tudása és személyes bátorsága is. Világos után ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt. Dessewffy Arisztid (1802-1849) 1839-ig a császári hadseregben szolgált. 1848-ban belépett a Sáros vármegyei nemzetőrségbe, hamarosan alezredes, majd ezredes lett 1849-ben tábornoki kinevezést kapott A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. A rá szabott ítélet eredetileg kötél általi halál volt, amelyet kegyelem útján főbelövésre változtattak. Kiss Ernő (1799-1849) Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese. 1848 nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak. 1848 október 12-én tábornokká és a bánsági sereg főparancsnokává nevezték ki 1848 december 22-én altábornaggyá, 1849 január 9-én országos főhadiparancsnokká léptetik elő.

Aulich Lajos Damjanich János Dessewffy Arisztid Kiss Ernő Knézich Károly (1808-1849) Tiszt volt a császári seregben, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban. 1849. márciusától a főseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott. A peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a felső-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki. Lahner György (1795-1849) Volt császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka 1848 októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelő lett. 1849 januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt. 1849 Február 6-án tábornokká nevezték ki Lázár Vilmos (1815-1849) Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849 februárjától őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban.

Karánsebesnél tette le a fegyvert A börtönben írott visszaemlékezései 1883-ban megjelentek. Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849) A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka előbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitűnt személyes bátorságával. Németül írt naplóját és leveleit később kiadták Knezich Károly Lahner György Lázár Vilmos Leiningen-Westerburg Károly Nagy-Sándor József (1804-1849) 1823-tól a császári hadseregben szolgált, 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba. 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állt, őrnaggyá nevezték Kitűnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban Ezután tábornokká léptették elő Nagyváradon csatlakozott Görgeyhez, augusztus 9-én Aradra ment és serege maradványaival Schlikkel készült megütközni, de Görgey ebben megakadályozta. Ezután

követte a fővezért Világosra, bár nem tartozott Görgey hívei közé Pöltenberg Ernô (1813-1849) Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál. 1848 nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. Kitüntette magát a kápolnai csatában 1849 áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok Görgey bizalmasaként ő közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételről. Ennek megtörténte után az osztrákok elfogták és 12 társával Aradon kivégezték. Schweidel József (1796-1849) Császári tiszt volt a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsből hazavezette 1848 októberében tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka A forradalom bukása után letartóztatták és bitó általi halálra ítélték, de végül felesége könyörgésére az ítéletet golyó általi halálra változtatták. Török

Ignác (1795-1849) Az 1848-49-es évi szabadságharc alatt Komárom erődítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ő volt a vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erődítéseken dolgozott 1849-ben nevezték ki tábornokká Nagy-Sándor József Poeltenberg Ernõ Vécsey Károly (1807-1849) Schweidel József Török Ignác Császári tisztként őrnagyi rangot ért el. 1848 nyarán a magyar kormánynak ajánlotta fel szolgálatait. 1848 decemberétől tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt. Vécsey Károly Forrás: www.sulinethu www.parameterelosoftcom Készítette: Kutai Tímea 11.B