Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Kálmánchey Tamás - Az államháztartás és alrendszerei, a pénzkereslet fajtái

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Salgótarjáni Intézete Nappali Tagozat I. évfolyam 4 csoport Házidolgozatok Pénzügyi alapismeretek tantárgyból Az államháztartás és alrendszerei valamint A pénzkereslet fajtái témakörökben. Készítette: Kálmánchey Tamás 2003 / 2004 I. félév 2004. január 12 Az államháztartás és alrendszerei 2 Az államháztartás Az állam tevékenységei között megkülönböztetett szerepe van annak, hogy a társadalomnak azok a szükségletei, amelyek kielégítéséről az államnak, és a helyi önkormányzatoknak kell gondoskodnia, az adott belső, és külső körülmények közötti lehetőségek figyelembe vételével kielégítést nyerjenek. A szükségletek között fennálló fontossági sorrendet – amelyet minden államszervezet, adott körülmények között, önmaga állít fel -, megváltoztatják a rendkívüli külső (háború, embargó, különböző ENSZ szankciók,

külföldi országértékelések), és belső hatások. A mai Magyarország államháztartására leginkább a belső politikai-gazdasági körülmények (ágazati sztrájkok, tüntetések, lobbik, a folytatódó privatizáció, a munkanélküliség, bankbotrányok, stb) vannak komoly hatással, amelyek folyamatosan változtatják a feladatok között fennálló fontossági sorrendet. Ezek akár pozitív, akár negatív hatást fejtenek ki a társadalomra, hatásuk rövid időn belül jelentkezni fog az állami költségvetésben; vagy bevétel növekményként / csökkenésként, vagy kiadás növekményként / csökkenésként. Az államháztartás stabilitásának az egyik feltétele a stabil, és fejlődőképes társadalmi-gazdasági légkör megteremtése, amelyen keresztül folyamatosan bővülő bevételforrásra tehet szert a költségvetés számára. Ha növekszik a vállalkozási kedv, akkor több vállalkozás jön létre (nő a TAO bevétel), amelyek csökkentik a

munkanélküliséget (nő az SZJA bevétel, és csökken a segélyekre fordított kiadások mértéke). Ezáltal bővül a társadalmi közös szükségletek finanszírozási forrása. A negatív hatások - általában – halmozottan jelentkeznek a nemzetgazdaság egészében, és ezáltal a költségvetésben is. Az államháztartás egy olyan irányító, szervező tevékenységet folytató rendszer, amelyet az állam; a társadalmi szükségletek kielégítése céljából hívott életre, továbbá olyan gazdálkodási rendszer, amely biztosítja a pénzforrásokat és azok elosztását, majd belátása szerint felhasználja. A központi kormányzat költségvetése Az államháztartás rendszerén belül a központi kormányzat költségvetése (röviden nevezik központi költségvetésnek) alkotja az államháztartás központi részét. A központi költségvetés egy naptári évre szóló pénzügyi terv, amely pénzforgalmi szemléletben tartalmazza a központi feladatok

ellátásához szükséges bevételi, és kiadási előirányzatokat. A központi költségvetés bevételei: A gazdálkodó szervek adóköteles bevételeik után társasági adót fizetnek, vám és importbefizetéseket teljesítenek, különleges helyzetükből – természeti és termelési körülményeikből - származó járadék jellegű jövedelmeiket az állam elvonja. Járadékjellegűnek minősül az a jövedelem, amelyhez a gazdálkodó szervezet azáltal jut hozzá, hogy kihasználja az állam által teremtett, vagy a természet által nyújtott előnyöket, és ennek következtében a költségei alacsonyabbak a világpiaci átlagnál. Lényegében a gazdálkodó tényleges költsége, és a világpiaci átlagköltség közötti különbözet. Magyarországon jellemzően a bányák, és a kőolaj-földgáz lelőhelyeket kiaknázó vállalkozások (MOL) tartoznak ebbe a körbe. Az egyéb befizetések gazdálkodó szervezetektől, amelyek egyedi, általában egyszeri

befizetések. Ilyenek a kötbérek (nem időre teljesített állami megrendelések esetén), a bírságok, büntetések, vagyonelkobzások. Fogyasztáshoz kapcsolt adók, ezen belül a fogyasztási adó, és az általános forgalmi adó. Magánszemélyek jövedelme után az állami költségvetés számára befizetett személyi jövedelemadó-befizetések, valamint az egyéb lakossági adók (szeszadó, vám), és az illetékek. 3 A központi költségvetési szervek körébe tartozó minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, és az általuk irányított, felügyelt költségvetési intézmények működése során keletkező bevételek. Ez származhat költségvetési szervek vállalkozási tevékenységéből Ezen bevételek 18%-át köteles befizetni a költségvetésnek. Nem kell befizetést teljesítenie a bevétele azon része után, amelyet a tárgyévben, vagy az azt követő években alaptevékenysége ellátására fordít. Természetesen egy költségvetési

szerv csak olyan vállalkozást üzemeltethet, amely tevékenysége párhuzamos, illetve megegyezik a szerv tevékenységével. E mellett bevétele származhat engedélyezési díjakból, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátásáért kapott díjjakból, illeték jellegű befizetésekből. Ezek egy részét a költségvetési szerv köteles befizetni az államkasszába. Helyi önkormányzatok, és az irányításuk alatt működő költségvetési szervek, intézmények, a vállalkozási tevékenységükből elért eredményük után fizetnek be a költségvetés javára, feltéve, hogy nem fordítják ezt az összeget alaptevékenységük finanszírozására. Az utóbbi esetben nincs fizetési kötelezettségük. A központi költségvetés bevétele lesz az elkülönített állami pénzalapok azon megmaradt pénzeszköze, amely meghaladja az adott alap rendeltetésszerű működéséhez szükséges, tárgyévre előirányzott költségeit. A kormány által belföldre, illetve

külföldre nyújtott hitelek törlesztő részlete, és járókamata, illetve a nemzetközi hitelek rendelkezésre tartási jutalékából származó bevételek. Az állam által a gazdálkodó szervezetek fejlesztésére nyújtott hitelek törlesztő részlete, és kamata, és az alapjuttatások adósságszolgálata, valamint az állam működő vagyona után kapott osztalék. Az állam (rész)tulajdonában lévő, pénzintézetek, illetve kaszinók részvényei után járó osztalékjövedelem. Speciális, illetve vegyes bevételek azok az egyéb bevételek, amelyek jórészt az állami készletek értékesítéséből származnak (pl.: gabonakészlet értékesítése) A központi költségvetés kiadásai: A gazdálkodó szervezetek jelenlegi támogatásának három fő formája van; a termeléstámogatás, az egyéb támogatások, és a mezőgazdasági támogatás. A termelés-támogatás egyrészt történhet árkiegészítés folytán Az árkiegészítés mindig valamely

termékhez kötött. A támogatás nyújtása akkor indokolt, ha a központilag megállapított ár nem nyújt fedezetet a termék költségeire, és a vállalkozótól elvárható tisztes haszonra (pl.: mezőgazdasági gépgyártás) A támogatás mértékének megállapítása a vállalkozás pénzügyi helyzetétől függ. A termelés dotáció a termelés-támogatás másik módja. Ebben az esetben a megállapított ár megfelel a piaci árszintnek, de a termelő ennél az árszintnél magasabb költséggel állítja elő. Ezt a támogatási formát indokolhatja az átlagnál rosszabb termelési feltétel (elavult termelő gépek, nehézkes szállítás), társadalompolitikai okokból szünetelő termelés (szénbányák), vagy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Egyéb támogatások az eseti, vagy egyedi támogatások, amelyek nem előirányzottak. Ilyen az aszály, és-árvízkár, és ilyen volt a fizetésképtelenné vált Postabank-nak nyújtott gyorshitel,

és támogatás is. Mezőgazdasági támogatásokat egyrészt a mezőgazdasági termékek külpiacon történő értékesítésére (exporttámogatás), másrészt az agrártermelés technikai, technológiai hátterének a fejlesztésére adják. Lényege a versenyképesség fokozása Az Európai Uniós törekvések leginkább ezt a területet érintik. Az „agrárágazat fejlesztéséről szóló” törvénynek megfelelően, már 2004-ben legalább 350 milliárd Ft-nak megfelelő összeget állítanak a versenyképesség fejlesztésének a szolgálatába. Ennek 70%-a EU-s támogatás lesz, 30%-át állja majd a hazai költségvetés. Az agrártámogatások legnagyobb tételét képező jövedelempótló közvetlen kifizetéseket, közösségi forrásból képezik. Majd 2013-ban éri el a 100%-ot, jövőre 25%, 2005-ben 30%, 2006-ban 35% lesz. Ugyanakkor van mód a közvetlen kifizetések kiegészítésére, maximum 30%-kal. Az egy hektárra jutó kifizetés 2004-ben 39 745 Ft,

fehérjenövények esetén 45. 738 Ft A kifizetések a gazdasági évet követő év november 16, és január 31 között történnek majd. Mértéke az egy hektárra megállapított 4 referencia termésátlag alapján kerül meghatározásra, amely 4. 73t/hektár (búza) Az agrárpiaci támogatás a belföldi igények kiszolgálására szolgáló termékekre jár. Fogyasztói árkiegészítés célja, hogy a termékek, illetve szolgáltatások fogyasztói árát a termelő, és a szolgáltatás nyújtója a piaci árnál alacsonyabban határozza meg azzal a céllal, hogy a szolgáltatást azok a vevők is igénybe vehessék, akik annak piaci árát jövedelmi viszonyaik alapján nem tudnák megfizetni. Ma már csak az a vállalat élhet a fogyasztói árkiegészítéssel, amely menetrend szerinti vasúti, vagy közúti személyszállítást végez (MÁV, BKV, Volán RT), aki hatósági áras különjárati személyszállítást végez, és aki belvízi személyszállítást,

illetve révközlekedést biztosít. A költségvetés felhalmozási kiadásai: Ez a költségkategória a központi beruházások, és fejlesztések (leginkább az infrastruktúra, és a közbiztonság területén), a kiemelt jelentőségű beruházások, egyéb központi beruházások, illetve lakásépítési beruházásokat finanszíroz. Ide tartozik még az önkormányzatoknak juttatott (normatív-, cél-, címzett-, kiegészítő-) támogatások, a magyar államadósságtörlesztés költségei, a rendkívüli kiadások (jubileumi ünnepség költségei), a tervezett kiadásokra elkülönített általános tartalék, az állam által vállalt kezesség, illetve a felvett egyéb hitelek adósságszolgálata. A magyar költségvetés jellemzően deficites, azaz a kiadások meghaladják a bevételeket. Költségvetési szervek, azok gazdálkodásának alapvető jellemzői A költségvetési szervek szerepe a költségvetésben előirányzott bevételek beszedése, a kiadások

célszerű, és gazdaságos felhasználása. A költségvetési szerv az államháztartás részét képező jogi személy, melynek alaptevékenysége a társadalmi közös szükségletek kielégítésére hivatott. Non-profit szervezet, alaptevékenysége nem haszonszerzés céljából, hanem ellátási kötelezettséggel végzi, bár az alapító okiratban meghatározott vállalkozási tevékenység végzésére is jogosult, ha a vállalkozási tevékenysége nem veszélyezteti az alaptevékenységéből fakadó kötelezettségeinek a teljesítését. A szakmai irányító, és felügyeleti szervét az alapító okirat nevesíti. Működéséhez saját bevételekkel rendelkezik, amit a tervezett költségvetés erejéig a központi költségvetésből, a helyi önkormányzatok költségvetéséből, elkülönített állami pénzalapból, illetve közalapítványok költségvetéséből egészítenek ki. Gazdasági tevékenységét mindenképpen éves költségvetés alapján végzi,

ami pénzforgalmi szemléletben, „bevételek, és kiadások” bontásban tartalmazza az előirányzatokat, és a hozzá társított végrehajtási tervet. A költségvetési szervek naptári évenként beszámolót készítenek A költségvetési szervek csoportosítási módjai: A költségvetési szervek az államháztartásban betöltött szerepük szerint lehetnek Központi költségvetési szervek, Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, a Társadalombiztosítási Alapok kezelő szervei, és az Országos kisebbségi önkormányzati és köztestületi szervek. A költségvetési előirányzatok feletti jogosultság alapján lehet Teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, Részjogkörű költségvetési egység. A gazdálkodás módja szerint lehet Önállóan gazdálkodó, illetve Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A kincstári körbe tartozó (Központi

költségvetés, Központi költségvetési szervek, Az állami pénzalapok, A központi szervek részére utalt előirányzatok) költségvetési szervek közül a Magyar Államkincstár ügyfele a kincstári költségvetéssel rendelkező önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, valamint a felügyeleti szerv döntésétől függően a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve költségvetési szervezeti 5 egység. Az a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv, amelyik nem ügyfele a Kincstárnak, az előirányzata felett csak kincstári ügyfélként működő költségvetési szerv útján rendelkezhet. Vagy az önállóan gazdálkodó szerv által megállapított keretösszegig, az utalványozási jogkör rögzítése mellett vállalhat kötelezettségeket, vagy teljesíthet kifizetéseket. A Magyar Államkincstár és feladatai: A Magyar Államkincstár a pénzügyminisztérium szakmai, törvényességi,

és költségvetési felügyelete alatt álló önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A Magyar Államkincstár az ügyfélkörébe tartozó költségvetési szervek vonatkozásában, az állam nevében a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban ügyviteli, nyilvántartási, fedezetvizsgálati, alaki-formai ellenőrzési feladatokat lát el. Ügyfelének pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt, vezeti a bankszámlákat, lebonyolítja a készpénz nélküli fizetési forgalmat, kezeli az államadóságot, nyilvántartja a vállalt kezességek és nyújtott hitelek teljesítését. Ellátja az állami követelések érvényesítésével kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat. A központi költségvetés terhére likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási alapnak, a Nyugdíjbiztosítási alapnak, az elkülönített állami pénzalapnak, a helyi önkormányzatoknak. A Társadalombiztosítási Alap

kapcsolata a központi költségvetéssel A magyar Alkotmány úgy rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz, továbbá a betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A társadalombiztosítással kapcsolatos feladatok ellátásának és finanszírozásának központi szerve a Társadalombiztosítási Alap, amely az államháztartás egyik legfontosabb alrendszere. Magában foglalja Nyugdíjbiztosítási, és az Egészségbiztosítási Alapot. A Társadalombiztosítási Alapok önálló önkormányzattal rendelkeznek. Az Egészségbiztosítás kapcsolata a központi költségvetéssel magyar sajátosság, egy más országra sem jellemző. A központi költségvetés megtéríti a Társadalombiztosítási Alapoknak az általuk teljesített kifizetéseket, és kamatmentes hitelt biztosít számukra olyan

esetben, amikor a kifizetést a bevételek megérkezése előtt teljesíteni kell. Nyugdíjbiztosítási, és egészségbiztosítási rendszer: 1989-ben lett külön alrendszer, akkor vált le a központi költségvetésről. Bevételei:  Járulékbevételek, ezen belül TB járulék (29%) fizeti a munkáltató, és a munkavállaló (11%, egészségbiztosítás 3%, nyugdíjbiztosítás 8%),  Késedelmi pótlék, bírság,  Vagyonból származó bevételek, Kiadásai:  Társadalombiztosítási ellátások: főcsoportjai: - Egészségbiztosítási:  Természetbeni szolgáltatás: foghúzás, vérnyomásmérés,  Pénzbeli ellátás, pl.: terhességi gyermekágysegély, táppénz,  Baleseti: egészségügyi szolgáltatás, pl.: műtét, baleseti táppénz, baleseti járadék, - Nyugdíjszolgáltatások:  Saját jogú nyugellátás: öregségi, rokkantsági nyugdíj, baleseti nyugellátás,  Hozzátartozói jogon járó nyugellátás: özvegyi nyugdíj, szülői

nyugdíj, árvaellátás,  Baleseti hozzátartozói nyugellátás, Elkülönített állami pénzalap / célalapok, illetve decentralizált alapok / 6 Az elkülönített állami pénzalap az állam által kiemelt fontosságú feladatok megvalósítását elősegítő pénzalap, amelynek bevételei az Alaphoz hozzárendelt adójellegű befizetésekből, hozzájárulásokból, járulékokból, és önkéntes befizetésekből származnak. Bevételeit csak az Alap címzett céljára használhatja fel. Alapot csak törvénnyel lehet létrehozni, melynek költségvetését, és a gazdálkodásáról szóló beszámolóját az Országgyűlés hagyja jóvá. Jelenleg működő pénzalapok: Munkaerőpiaci Alap. Célja a munkaerő piachoz juttatása, a munkanélküliek munkához juttatása, szakképzések, továbbfejlesztések szervezése, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási feltételeinek támogatása, és a felszámolás alá kerülő cégek alkalmazottainak anyagi

támogatása. Bevételeit a munkaadói járulék, a munkavállalói járulék, a rehabilitációs hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, a kapott költségvetési támogatás, és a privatizációs bevételekből kapott támogatás adja. Útalap. Célja az országos közúthálózat fejlesztése, karbantartása, és üzemeltetése Az Alap bevételeit az üzemanyagárba beépített hozzájárulás (használati díj), gépjárműadó egy bizonyos hányada, kapott díjak, bírságok adják. Központi Környezetvédelmi Alap. Célja a környezeti ártalmak megelőzése, a károk csökkentése, és felszámolása. Támogatja a védett természeti értékeket Bevételei az egyes termékekre (abroncs, benzin, fólia) bevezetett termékdíjból, bírságokból, és privatizációs bevételekből származik. Vízügyi Alap. Célja a vizek elleni kártételek megelőzése, a vízkészletek védelme, a víz gazdaságos felhasználása. Bevétele a vízkészletjárulék Nemzeti

Kulturális Alap. Célja a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint az önképző közösségek tevékenységének a támogatása, az egyetemes kulturális értékek védelme. Az Alap bevételei a kulturális járulék, és költségvetési járulék. Kulturális járulékot a kulturális termék előállításával, és kulturális szolgáltatások nyújtásával foglalkozók fizetnek. A helyi önkormányzatok kapcsolata a központi költségvetéssel A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra, és községekre tagozódik. A községeket, városokat, a fővárost és annak kerületeit megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzásra való jogosultság alapján a közigazgatási területen élő állampolgárok képviselőtestületet választanak. Az állampolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg népszavazással gyakorolják. A helyi képviselőtestület elnöke a

polgármester, aki a polgármesteri hivatalra támaszodva látja el a gazdálkodási teendőket. Az önkormányzatok szervezete: • Képviselőtestület, • Bizottság, • Polgármester (esetleg főpolgármester), • Polgármesteri hivatal, • Jegyző, • Kisebbségi önkormányzatok, • Részönkormányzat (kerületi), Működés: Évente legalább hatszor üléseznie kell. A képviselőtestület határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A döntés lehet minősített többség, ha a képviselők 50%-a +1 fő szavazott igennel, és lehet egyszerű többség, ha a jelenlévők 50%-a +1 fő szavazott igennel. 7 A helyi önkormányzatok feladatai (kiadásai): A helyi önkormányzatnak biztosítania kell a közigazgatási feladatok ellátását (pl.: okmányiroda), a települési infrastruktúra fejlesztését, üzemeltetését, a szociális és egészségügyi intézmények működtetését, az oktatási intézmények fenntartását, és fejlesztését,

valamint a közművelődési, szociális, és környezetvédelmi intézmények finanszírozását. Ennek értelmében kötelező feladatai az ivóvízellátás, a csatornarendszer fenntartása, és fejlesztése, az alapvető egészségügyi, és szociális ellátás, az óvodák – és az általános iskolák üzemeltetése, közvilágítás, közutak karbantartása, kisebbségi jogok védelme. Önként vállalt feladatai a közrend védelme, foglalkoztatási helyzet felmérése – megoldása, tűzvédelem megoldása, közművelődés, sport, és energiaellátás fejlesztése, beruházások - vállalkozások támogatása. Az önkormányzatok bevételei, és vagyongazdálkodása: Az önkormányzatok a feladataik ellátásához saját vagyonnal, vagyoni értékű jogokkal rendelkeznek. Lehet saját vállalkozásuk, vagy résztulajdonosok lehetnek gazdasági társaságokban (pl.: KHT, KKT) Ha a gazdasági tevékenységből szerzett bevételeiket teljes mértékben feladataik

ellátására fordítják, akkor nincs befizetési kötelezettségük a központi költségvetés felé. Az önkormányzatok kötelező, és önállóan vállalt feladatai ellátásának másik finanszírozási bázisa a központi költségvetés támogatása. Ezen támogatásoknak négy formája; a normatív, a cél, a címzett, és a kiegészítő támogatás. Normatív támogatás: az Országgyűlés állapítja meg a település lélekszáma alapján, figyelembe véve az ellátottak (fogyatékosok nappali intézményeiben ellátottak, idősek otthona), és az általános-és középiskolai oktatásban résztvevők számát. Ezen mutatók alapján határozzák meg az önkormányzatot egy főre (pl.: egy általános iskolás gyerek után) milyen összegű támogatás illeti meg. Címzett támogatás: olyan beruházásokra kaphat, amelyeket az önkormányzat saját forrásaiból nem tud megvalósítani, de a település ellátottsága szempontjából nélkülözhetetlen. Ide tartoznak

a színház, korház, iskola rekonstrukciók. Ezekhez a forrásokhoz csak pályázat útján juthat az önkormányzat, felhasználását szigorúan ellenőrzik. Céltámogatás: az Országgyűlés évente meghatározza azokat a célokat, amelyek megvalósításához a központi költségvetés az önkormányzatoknak támogatást nyújt. Manapság a szilárdhulladék-lerakók telepítésére, iskolák felújítására, működő kórházak felszerelésbeszerzésére, szennyvíztisztító telepek létesítésére, és szennyvízcsatorna-hálózatok kiépítésére biztosítanak forrásokat. Ennek igénybevételéhez feltétlenül szükséges az önrész megléte. Kiegészítő támogatás: az elháríthatatlan külső okok miatt hátrányos helyzetbe került (forráshiányos) önkormányzatok kiegészítő támogatásban részesülhetnek. Tipikus esete az árvízpusztítás, és a földrengés. Az önkormányzatok adóbevétele (a helyi adók rendszere), annak adóztatási joga alapján,

négy nagy csoportba osztható. Vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó), Kommunális jellegű adók (idegenforgalmi és kommunális adó), Helyi iparűzési adó, és Gépjárműadó (megosztott típusú adó, mivel a „súlyadó” egy része a költségvetés kasszájába vándorol). Építményadót a lakás, és nem lakás célját szolgáló építmény után szedhet, telekadót az építési telkekre, és a belterületi ingatlan rendeltetésszerű használatához nem rendelhető telek után vethet ki. Kommunális jellegű adóbevételből az infrastruktúra fejlesztését finanszírozza. Kivethető építménytulajdonosokra, és telektulajdonosokra (pl.: szemétszállítás díja) Helyi iparűzési adó fizetésére kötelezheti azt az egyéni vállalkozót, illetve gazdasági társaságot, aki a területén vállalkozási tevékenységet folytat. 8 Gépjárműadó alapja a forgalmi engedélybe bejegyzett saját tömeg. Az összeg autóknál 100kg-ként van

megállapítva egy díjtétel, és azt szorozzák fel a tömeggel (jelenleg 4-800 Ft / 100kg). Motorkerékpárok után egységesen, évi 2-5000 Ft Az adót az év január elsején tulajdonban lévő gépjármű után állapítják meg. Az adó többszörözésének a tilalma: Ez alatt azt értem, hogy az önkormányzat egy adótárgy után többféle adót is kivethetne (elméletileg). Egy ingatlan építményadó, kommunális adó, és idegenforgalmi adó tárgya is lehetne. De a törvény kimondja az adó többszörözésének a tilalmát egy adótárgy felett, így az önkormányzat képviselő testülete döntheti el, hogy melyiket veti ki. Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része. Ennek során a központi költségvetés kiadási oldala, és a helyi önkormányzati költségvetés bevételi oldala kapcsolódik egymáshoz. Dolgozatomat két idézettel zárom, nem tudom, mennyire fogják elnyerni a tetszését, de szerintem a szabadság fogalma az alapja a

magántulajdon-központú piacgazdaságnak, és a demokratikus államberendezkedésnek. Jó a demokrácia? „Nem, de egyelőre nincs jobb” – válaszolná Churchill. Szerintem minden államforma annyit ér, mint amilyenné alattvalói teszik azt. A demokráciát is el lehet rontani (lásd: USA), de lehet magasfokon is művelni (pl.: Franciaország), akár ötvözni is lehet (mint Nagy Britannia), sőt, diktatúra ide, vagy oda, Szaud-Arábiában sem panaszkodnak a szaudi királyra, meg a demokratikus jogok erőteljes hiányára Vagyis; mindent lehet jól, és rosszul csinálni. „A világ története nem egyéb, mint a hatalom harca a közvélemény ellen. Amikor a hatalom követi a közvéleményt, erős; amikor szembeszáll vele, elbukik.” /Alfred de Vigny/ „számos politikus magától értetődő javaslatként hangoztatja: a nép csak akkor legyen szabad, ha már élni tud szabadságával. E magvas megállapítás méltó az anekdotabeli bolondhoz, aki tudvalevőleg

elhatározta: csak akkor megy vízbe, ha megtanult úszni.” /Thomas B. Macaulay/ Irodalomjegyzék: 9 • • Bottyán László: Pénzügytan /Booklands 2000 Kft./ Internet /Figyelő.hu/ A pénzkereslet fajtái 10 A PÉNZKERESLET A pénzkereslet fogalma elég nehezen definiálható, ugyanis nem szigorú dogmáról, hanem egyéni fogyasztói döntések sorozatáról szól. A vizsgált alany saját maga döntheti el, hogy jövedelméből mennyit költ el fogyasztási célra, mennyit takarít meg, vagy mennyit hajlandó kockáztatni a befektetési piacon. A sok egyéni döntésből kialakul egy pillanatnyi társadalmigazdasági megítélés, amely alapján eldől, hogy a fogyasztói réteg jelentős hányada fogyasztási cikkeket vásárol jövedelmén (tranzakciós pénzkereslet), vagy éppen kockázatmentes üzletekbe próbál befektetni (óvatossági pénzkereslet). Általános megfigyelések alapján a különböző társadalmi rétegek eltérően viselkednek. A

szegényebb réteg –jövedelme arányában- sokkal többet költ fogyasztási cikkek vásárlására, mint a tehetősebb osztály, óvatossági, és spekulációs ügyletekben való részvétele azonban elenyésző, ellenben a tehetősebb réteggel. A pénzkeresletnek három fajtája ismert;  Tranzakciós pénzkeresleti forma,  Óvatossági pénzkeresleti forma,  Spekulációs pénzkeresleti forma. FRIEDMAN Pénzkereslet elméletét fogalmazza újra. Miszerint a kereslet (D) függ: - Összvagyontól, - Aktíva árától, hozadékától és helyettesítőitől (pl.: kötvények, részvények hozama egy portfólióban), - Preferenciáktól (a befektető, illetve portfólió menedzser személyes érdeke). Pénznek sok helyettesítője van, de közeli nincsen. Optimális portfólió: ahol az alternatív aktívák határhozadéka egyenlő, vagyis a lényegesen magasabb kockázatú papírok elveszíthető hozadékát ellensúlyozzák a kevésbé bizonytalan, illetve biztos

papírok, illetve áruk). Pénzkeresleti függvény függ: - Várt kamatláb (r), - Permanens jövedelem (Y): különböző időszakokban befolyt jövedelmek súlyozott átlaga. Pénzkereslet (D) nő: - Y nő, - Csökken más alternatív aktívák hozadéka, - Csökken a várt kamat. A gazdasági szereplők azonnal reagálnak, ha valamilyen külső ok miatt felborul az aktívák határhozadéka közti egyensúly. Új optimumot keresnek Ha megnő a pénzállomány, akkor a pénz határhozadéka csökken, így az eredeti egyensúlyi állapot felborul. Az alanyok új optimumot keresnek, csökkenti portfóliójukban a lecsökkent hozadékút, így más aktíva fajtákat keresnek a pénz helyett. Az alternatív aktívák kereslete megnő, nő az áruk is Így általános árszínvonal emelkedés következik be, mely hatására a megnövekedett nominálpénz-állomány reálértéke lecsökken arra szintre, ahol újra kialakul az egyensúly. Keynesnél: - Beruházási csapda: beruházások

kamatérzéketlenek: független IS-görbe. - Likviditási csapda: az abszolút likviditás preferencia következtében a gazdaságba kerülő többletpénz tétlen tartalékként ülepszik le. A két fenti eset közül egy is elég ahhoz, hogy ne tudja befolyásolni a monetáris politika a pénzmennyiséget, de feltételezték, hogy a kettő együtt jár, így a pénzmennyiség nem lényeges a nomináljöv. szempontjából, az autonóm keresleti komponensek növelése az abszolút hatása Friedmannál a pénzmennyiség lesz az alapvető, mely meghatározza a nominál jövedelmet. Ahol: a kiadások kamatérzékenyek, és a spekulációs pénzkereslet létét tagadja. 11 A tranzakciós pénzkeresleti forma Az általam készített modell kritériumai a következők: 1.) A magyar üzemanyag-ágazat minden vizsgált tagja Mo-on tartja a megtermelt profitot, amit visszaforgat a gazdaságba (ők egy halmazt alkotnak, amit jelöljünk A-val). 2.) Az üzemanyagszektor összes dolgozójának

családja évente annyit költ üzemanyagra, mint az üzletágban dolgozó családtag éves keresete. Az üzemanyaggyártók profitjukat ugyanebben a szférában költik el (ők megint egy halmazt alkotnak, amit jelöljünk B-vel). 3.) Eltekintünk más gazdasági szereplőktől (partnervállalkozás, állam, stb) A magyar üzemanyagszektor helyzete Komolytalan próbálkozásnak ítélte a szakma 2000-ben a Shell kezdeményezését, amikor - a szokásosnál néhány forinttal drágább adalékanyagos 95-ös V-Power benzin után - a közel 300 forintba kerülő V-Power Racinget is piacra dobta. A Shell a Forma-1-ben a Ferrari partnereként épp akkor kezdte learatni a versenysportba befektetett dollármilliók hasznát, hiszen a maranellói csapat két évtized után elkezdte a világbajnoki címek gyűjtését. A Shell Magyarországon pedig igyekezte meglovagolni a high tech imázs adta lehetőséget, és a racinggel olyan terméket dobott piacra, amely a legdinamikusabb vásárlói

közönséget célozta meg. Sikerrel, hiszen a két V-Power márkanevű benzinből a forgalom több mint 10 százalékát realizálja a "kagylós cég". Az eleinte 299 forintért értékesített racing üzemanyag 99 oktános, s nem is annyira burkoltan azt ígéri, hogy versenyautóvá varázsolja a szolid családi szedánt. Hogy ez mennyire lehetséges, azon a szakma a mai napig vitatkozik, kétségtelen azonban, hogy a fogyasztók mérhető része kitart a termék mellett. Az is tagadhatatlan, hogy a benzin kiállt már egy igazán kemény próbát is, hiszen valódi Forma-1-es autóba töltve is egészen jó köröket tudott vele futni Michael Schumacher, a sportág jelenleg egyetlen hatszoros világbajnok pilótája. 2003 decemberére felröppentek a hírek, hogy a hosszú évek óta csak másodhegedűs szerepét játszó, szintén bajnokaspiráns Mclaren Mercedes istálló is közös fejlesztésbe kezdett a Shellel. Kétségtelen viszont az is, hogy a sportsikereknél

egyértelműbb az üzleti siker, hiszen a hagyományos benzinnél időszakosan akár 80 forinttal is drágább üzemanyag jelentős extrabevétellel gazdagította a Shellt, a második legnagyobb magyarországi kiskereskedőt. Ez a második hely persze sok összetevőre vezethető vissza - így például már a rendszerváltás előtt is bevezetett márkajel volt a sárga-piros embléma -, ráadásul az abszolút helyezésnél többet mondanak a résszámok. Így például az a mutató, ami azt jelzi, hogy benzinkutanként messze az első a Shell, elsők között fogott a shopok tudatos fejlesztésébe és a marketingakciói is úttörőnek számítanak. Ezért nem csoda, hogy ma már szinte mindegyik konkurense él ezekkel az eszközökkel. Így például az elmúlt években rendkívül dinamikussá váló Mol Rt. is, ahol szintén bevezették már a törzsvásárlói kártyát, jelentősen feljavították a shopok kínálatát, és ezzel számottevő eredményt produkáló

üzletággá tették ezt a korábban az ágazatban világszerte csupán kiegészítő szatócskodásnak tartott tevékenységet. Márkás üzemanyagok bevezetésére is sor került a nemzeti olajtársaságnál, a dinamikus hangzású Tempo-család váltotta fel a korábbi, csupán számmal jelzett üzemanyagokat. 2002 tavaszán pedig, az evolúció látványos jeleként, megtámadta a Mol a V-Power Racinget is, mivel piacra dobta a Tempo 99 EVO - minimum 99-es oktánszámú, egyedi adalékcsomaggal ellátott - motorbenzinét. "A Mol Rt több mint száz benzinkútjánál a jövő üzemanyagát kínálja vásárlóinak, amely erőt ad a motornak, növeli a teljesítményét, és környezetkímélő tulajdonságokkal rendelkezik" - mondta Szórád József, a Mol ügyvezető igazgatója az új benzin premierjén. A Tempo 99 EVO, szemben a Shell racingjével, Magyarországon gyártott benzin, amivel a társaság a vásárlók nemzeti önérzetét nyilván felkelti. Konkurensével

szemben a Mol nem minden töltőállomásán kínálja a hagyományosnál drágább, de a Shell termékénél még mindig jelentősen olcsóbb üzemanyagát. Ezt a legfrekventáltabb kutaknál, prémiumtermékként 12 forgalmazzák. A nemzetközi láncok hazai leányvállalatainál ezt nyilván nem hallják szívesen, de egyre inkább a Shell és a Mol párharcává vált a hazai üzemanyag-kiskereskedelem. Pedig a konkurencia teljes palettája megpróbálja a piacvezetőknél bevált módszereket, s a shopok mindenhol egyre gazdagabbak - az Essónál például a friss péksütemények egyedülállóak -, de különböző okok miatt egyre nehezebb lépést tartaniuk. Az üzemanyag márkázása sem segít jelentősen, noha a nagy cégek már mind önálló brand alatt futtatják termékeiket. De hiába nevezi az osztrák OMV Energy Extrának benzinjeit, s ígéri ötletes reklámspotjaiban, hogy egy csöpp ilyen üzemanyag egy csigát is felturbóz, valamint hiába kereszteli az

Esso Synergynek üzemanyagcsaládját, nem sikerül az igazi áttörés. Az okok különbözőek. Az OMV, bár igen széles kúthálózattal rendelkezik, sok olyan töltőállomást üzemeltet, amely rossz helyen van, s így átlagban nem ér el magas teljesítményt egy-egy kútja. Az osztrák társaság fejlődése Magyarországon ráadásul felvásárlásokon keresztül is folyt, így nem ritkán egymás konkurensei az OMV-kutak. A többiek viszont kicsik ahhoz, hogy a versenybe beleszóljanak, nem véletlen, hogy a nemzetközileg erős BP ki is vonult néhány éve a magyar piacról. A nagy kérdés, hogy orosz olajtársaságok bejönnek-e a magyar piacra. A legnagyob, a Lukoil - amely a tágabban vett régióban, így például a Baltikumban már régóta masszívan jelen van már 1999 folyamán földrajzilag egyre közelebb került Magyarországhoz: többségi részesedése van a burgaszi és a ploesti finomítóban, és kúthálózatot fejleszt Csehországban és Romániában.

Hazai nagy ellenlábasa; a Yukos, németországi terveket sző, az Aral kútjaira és bajorországi finomító megvásárlására tett ajánlatot. Ráadásul csőhálózatba fektetett Szlovákiában és a Mollal közös céget indított olajkitermelésre. Klasszikus felállás: az oroszok már a spájzban vannak. Mindenesetre a 2003 október 27-én meghírdetett állami részvénypakett értékesítése érdekes fordulat lehet a MOL életében. Egyes elemzők összeesküvéselméleteket szövögetnek „láthatatlan kezeket” kiabálva, akik „elérték az államnál” a pakett eladását. Mindenesetre a 2003 december első hetében bekövetkezett hírtelen Forint-árzuhanás -az Euróval szemben- nem tett jót az árfolyamoknak. Valószínű a kibocsátott névérték (7100Ft/db) helyett annak töredékét (kb.: év végére várható árfolyamok pesszimista- 5200-5500, optimista- 6000-6200 Ft-on) realizálja az állam a cég papírjaiból. Erre az állam december elején

visszlépett az értékesítéstől – kivárnak -, ugyanakkor mások szerint ez csak egy „beetető taktika része”, azok a MOL-árfolyam mesterséges „feltúrbózásától” tartanak. Tehát; a MOL háza táján sűrűn követik egymást az események Létrejön e a Közép-Kelet Európai Kőolajipari Konzorcium? Ha az oroszok a spájzban vannak, valószínű nekik is lesz hozzá egy-két szavuk. Gondolom; a Gasprom, meg a Lukoil nem tapsikol az ötlettől Üzemanyag-kereskedők toplistája, 2002 (millió forint) Rang-sor: a sorok adatai; helyezés, gazdálkodó neve & nettó árbevétel (Rank, Name of company & Net revenue): 1. Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt 1 283 638 2. Shell Hungary Kereskedelmi Rt 120 968 3. OMV Hungária Ásványolaj Kft 116 351 4. Aral-Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft 46 764 5. Agiphungária Rt 45 826 6. Totalfinaelf Hungária Kereskedelmi Kft 43 412 7. Esso Hungária Kft 20 653 8. Conoco Magyarország Kereskedelmi Kft 16 283 9.

Avanti Rt 8 925 10. Klubpetrol Üzemanyag Értékesítő Kft 4 648 Összefüggései a tranzakciós pénzkeresleti modellel: Ha az üzemanyagszektor vállalatai (A halmaz), gazdasági profitjukat a B halmaz gazdasági egységeinél (amit itt háztartásnak is nevezhetünk) költik el, akkor bért fizetnek, vagy vásárolnak. 13 A B halmaz egységei a kapott bevétel egészéből vásárolnak az üzemanyagszektor vállalataitól. Az egész iparág bevétele a 2002-es évben 1. 730 088 millió Ft volt Az iparágban forgatott pénz megközelítőleg ennek az összegnek a 8. 5-szerese, ami 14 708 298 millió Ft Az utóbbi összeg az iparág tranzakciós pénzkereslete, hiszen egész évben, ekkora értékben történtek kifizetések, bonyolódtak le tranzakciók. Tehát az üzletág, és a háztartás tranzakciós kasszája egyaránt 14. 708 298 millió Ft A kasszatartás ugyan egyforma, de ellentétes irányú Vagyis; az iparági kasszatartás maximumánál lesz a háztartás

kasszatartásának a minimuma, és fordítva. A kasszatartás minimuma iparágra vetítve a havi átlagos kasszatartás, azaz 1 225 569 millió Ft. Megváltozna az iparág pénzkeresletének volumene, ha: 1.) Megváltoztatnánk a bevételek és kiadások ritmusát Ha fenti kifizetések nem havonta, hanem kéthetente történnének, akkor az éves kasszatartás változatlansága mellett, az időszaki (kifizetéstől-kifizetésig) pénztartás a felére csökkenne, azaz 612. 784 millió Ft 2.) Ha a kölcsönös tranzakciós kifizetések egy időben történnének, akkor mind a háztartás, mind az iparág átlagos pénztartása nulla lenne. Az optimális tranzakciós pénzkereslet: Összetevői a fix tranzakciós költség, az opportunity cost (alternatív /tőke/költség), a tranzakcióban résztvevő gazdasági szereplő jövedelme, és a piaci kamatláb. A fix tranzakciós ktg., az alternatív ktg, és a szereplők jövedelmének szorzatát osztjuk a piaci kamatlábbal Opportunity

cost számítása: A tranzakció volumene osztva a finanszírozási időintervallumok számával, szorozva az érvényes piaci kamatlábbal. Általános tranzakciós kasszatartás: A finanszírozási időintervallumok száma szorozva, a reciprokának, és a tranzakció volumenének és a finanszírozási időintervallumok számának hányadosával. A következő két fejezetben, az óvatossági, és a spekulációs pénzkeresletet ismertetem, a befektetési piacon. Mindkét pénzkeresleti formát a könyvtől eltérően elemzem, eleget téve a házidolgozat tartalmi követelményének. Elemzésem folyamán az általam összegyűjtött szakirodalom alapján próbálom vázolni az alapvető összefüggéseket. Az óvatossági és spekulációs pénzkereslet sok egyéni befektetői döntés függvénye. Egyesek szerint a befektetés nem más, mint racionalizált pszichológiai következtetések sorozata, amelyet a befektető; az iparági – vállalati trendek, illetve -állampapír

vásárlása esetén- az országértékelések mutatói alapján szűr le. Elemzésem során ezen elméletből indulok ki, Michael Ridpath, John Hamilton, és Tom MacKenzie fordított prezentációi alapján. Az óvatossági pénzkeresleti forma A könyv feltevése szerint az óvatossági pénzkereslet esetén a gazdasági szereplők sem a tranzakciók volumenét, sem pedig a szinkronizációját nem ismerik pontosan, azaz a tranzakciókkal kapcsolatos fizetési forgalom tekintetében sem a nagyságrendekkel, sem pedig a lebonyolódási időpontokkal nincsenek tökéletesen tisztában. Vagyis a befektetői oldalról bizonyos fokú bizonytalanság érezhető. Ez természetesen kockázati tényezőt hordoz magában, ugyanis ha túl magas a kasszatartás, az a magas opportunity cost miatt okoz veszteségeket (a befektetéssel realizált hozam kisebb, mint a piaci kamatláb). Az alacsony kasszatartás pedig fizetési gondokat (illikviditás) okozhat, a pénzügyileg nem realizált, túl

magas hozam miatt (elszalasztott lehetőség). A fentiekből kiindulva az óvatossági pénzkereslet mellett az olyan befektetők döntenek, akik nem hajlandóak a piaci kamatlábnál (itt: opportunity cost) nagyobb hozamot ígérő befektetésekbe pénzt invesztálni, mert félnek az esetleges fizetésképtelenségtől; tehát számukra túl nagy rizikót jelent. Az alacsonyabb hozamú befektetések viszont alig haladják meg az inflációs rátát, sőt, leginkább megegyeznek azzal, így befektetett tőke leginkább névértékben, és nem reálértékben növekszik. Az ilyen emberek a tipikus kisbefektetők, akik általában-, a különböző befektetési alapok ügyfelei lesznek 14 Az óvatossági pénzkereslet kétféle lehet. Az első, amikor a vállalkozás saját magának tart ún. óvatossági kasszát, amelybe azt a fölös pénzmennyiséget halmozza fel hosszú évek alatt, amely; egy esetleges illikviditás költségeit fedezni tudja. Tehát fedezetet nyújt a

befektetett pénzmennyiség opportunity cost-tal felszorzott összegére, az illikviditást közvetlenül okozó tényezőre, és annak újbóli termelésbe állítására, illetve helyettesítésére (pl.: leégett gyáregység), a be nem kalkulált egyéb költségekre (pl: kártérítések). De fedezetet kell nyújtania az illikviditás miatt kiesett termelés opportunity cost-tal felszorzott összegére is. Általában a vállalatok bekalkulálják az óvatossági kassza tervezésekor a biztosító által, várhatóan fizetett összegeket is. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az illikviditási költségeken, és az óvatossági kasszán képződő marginális megtakarításokról. A pénzkereslet optimális volumene a jövedelem (megtakarítás, amiből az óvatossági kasszát feltöltik) és az illikviditás költségeinek növekedésével, illetve a kamatláb csökkenésével növekszik (kamatláb kisebb, vagy egyenlő az opportunity cost-tal). Az óvatossági pénzkereslet

másik formája a külső befektetői oldalról jelentkezik, és a megtakarítások újbóli termelésbe adásának egyik részfolyamata. Ekkor a befektetők igénye az alacsony kockázat, amit kétféleképpen valósíthatnak meg. Egyrészt előre meghirdetett befektetési alapok (Értékpapíralap, illetve Ingatlanalap) kondíciói alapján történik. Felvetődik a kérdés, hogy miért sorolom ezt a formát az óvatossági kereslet típusai közé? Azért, mert az értékpapíralapok meghirdetése során az összeállított portfolión belül kiszűrik a kockázati tényezőt, azaz olyan értékpapírokat állítanak egy portfolióba, amelyek együttes kockázata (várhatóan) elenyésző. Természetesen; ennek megfelelően a hozama is meglehetősen alacsony. Az Ingatlanalapok Mo-i helyzete egyezik a „nyugati ingatlanbefektetések” helyzetével. Szerény mértékű, az opportunity cost-tal megegyező, vagy azt egy picit meghaladó hozammal (kevés országban haladja meg

jelentősen, általában a kevésbé fejlett államokban magasabb az ingatlanérték növekménye, mint az opportunity cost), de biztos tőkeháttérrel rendelkező befektetési forma. A (megfelelő kellékekkel felruházott) kockázatmentes értékpapírok: Államkötvény: állam által kibocsátott éven túli lejáratú értékpapír, mely hitelviszonyt testesít meg. Lehet fix vagy változó kamatozású, kamatfizetés történhet félévente vagy évente, lehet zárt vagy nyilvános kibocsátású, lehet korlátozottan vagy korlátlanul forgalomképes. Kincstárjegy: állam által kibocsátott, egy éven belüli lejáratú értékpapír, amely hitelviszonyt testesít meg. Kamatozás szerint lehet diszkont (nagybefektetők értékesítik aukción) vagy kamatozó (bankfiókban adják kisbefektetők). Megcélzott befektetői réteg szerint lehet lakossági vagy nagykereskedelmi típusú. Diszkont-kincstárjegy: kibocsátáskor a névértékénél a várható kamattal alacsonyabb

értéken lehet megvásárolni. Lejáratkor a névértéknek megfelelő összeget fizeti. Záloglevél: fix kamatozású értékpapír, amely ingatlanra vonatkozó jogot testesít meg telekkönyvi bejegyzés alapján. Jelzálog-hitelintézet bocsátja ki forrásszerzés céljából. Váltó: szigorú váltójogi szabályoknak megfelelő formában kiállított okirat, rövid lejáratú fizetési ígérvény vagy fizetési felszólítás. Közraktárjegy: közraktár által kiállított értékpapír, amely a tárolt áru feletti tulajdonjogot testesít meg. 2 önálló része: árujegy + zálogjegy. SPEKULÁCIÓS PÉNZKERESLETI FORMA Míg a tranzakciós kassza esetében az adott periódus tranzakcióinak nagyságára, és időbeli eloszlására vonatkozó várakozások bírtak kitüntető kitüntetett jelentősséggel, addig ugyanezt a kulcsszerepet a spekulációs pénztartás elemzése tekintetében a pénzügyi aktívák áraira vonatkozó várakozások, azaz a várt hozamok

játsszák. A hozamok várható alakulását mérlegelve döntenek a gazdaság szereplői a tranzakciós, és óvatossági kasszatartáson túli, úgynevezett spekulációs kassza tartásáról. Ebből a szempontból számottevőek a kereskedelmi bankok, és a biztosítótársaságok spekulációs kasszái, amelyeket főként arbitrázs, vállalati részvény, és magas kockázatú kötvényüzletekben kamatoztatnak. Bár az igazat megvallva; a magas kockázatú, ún. bóvlikötvény ügyletek leginkább az Egyesült 15 Államokra jellemzőek, de az arbitrázs mindenképpen elfogadott, és világszerte gyakorolt ügylet. A kereskedelmi bankok, és a biztosítótársaságok portfolió menedzserei -hasonlóan a legtöbb befektetési társaság, és brókercég portfolió menedzsereihez-, használnak alapvető kamatozási, és diszkontálási számításokat. Kamatozás Jelenlegi értékből számítunk jövőbeli értéket. PV => FV Típusai: Egyszerű / névleges: a hozamot nem

tőkésítik. FV = PV + PV * r n Tényleges / effektív: a hozam újratőkésítésre kerül, szokás kamatos kamatnak is nevezni. FV = PV * (1+r)n Törtidőszaki tényleges kamatozás: annál nagyobb a hozamfizetés, minél gyakoribbak a jóváírások, vagyis minél több a törtidőszakok száma. FV = PV * (1+r/t)nt Éven belüli lineáris kamatozás: például a banki leszámítolásoknál is hasonló számítási mód van Diszkontálás Jövőbeli értékből számítunk jelenértéket. FV => PV Típusai: Egyszeri diszkont: PV = FV * 1/ (1+r)n Sorozatdiszkont: láncolata. egyszerű diszkontok Örökjáradék: végtelen mértani sorozatként viselkedik, nincs lejárata. Használata: tartós bérbeadás, nyugdíj, biztosítási díj, életjáradék, részvény jövedelem, Növekvő tagú örökjáradék: a jövőbeli értéket (FV) osztjuk a kamat és a grow (növekedési ütem) különbségével (r-g), Évjáradék: meghatározott ideig esedékes, azonos összegű

járadékot jelöl. (lízingdíj, hiteldíj) Számítása: annuitás (A): A = 1/r – 1/r*(1+r)n FV = PV/A A spekulációs pénzkereslet elemzése A tőzsdei ügyletek fajtái: Prompt (swot; azonnali): az ügyletkötés és a pénzügyi rendezés között max. 5 nap telhet el, de a befektető a rendelkezésre álló fedezetet azonnal felhasználhatja. Az ügyletkötésre, promptárfolyamon kerül sorA promptárfolyamot alakító legfontosabb tényezők: Infláció, a termék iránti pillanatnyi kereslet, és kínálat, a jegybanki beavatkozás, a külföldi tőkebeáramlás, vagy kivonás, a külföldi tőzsdék árfolyam alakulása, pszichológiai tényezők, az ország nemzetközi hitelkockázati megítélése, a termelés várható alakulása, kormányzati döntések, hozam / osztalékspekulációk, egyéb spekulációk, Határidős ügyletek: A felek egy jövőre kalkulált kötési áron kötik meg az ügyletet, és lejáratkor az ügylet tárgyát ezen az áron, a kalkulált

áron, rendezik egymással. Jövőre kötött üzletek (Future): ez egy tipikusan európai tőzsdeügylet. LÉNYEGE; hogy meghatározott termékeket jövőre kalkulált áron, korlátozott kockázat mellett adnak – vesznek. Ezek a legszigorúbban szabályozott ügyletek, a pénzügyi rendezést az Elszámolóház (KELER) számolja el. Előre kötött ügyletek (Forward): ez a tőzsdeügylet leginkább az USA-ra jellemző. LÉNYEGE: bármilyen terméket, bármilyen határidőre, bármilyen áron, korlátlan kockázat mellett adnakvesznek. A Forward ügyletek szabad feltételek mellett köthetők, nem szükséges az Elszámolóház közreműködése. A tőzsdén kívüli kereskedelemben is gyakorta alkalmazzák A határidős ügyletek lényege: Az, aki árfolyam emelkedésre számít, az vásárol a piacon, mert abban bízik, hogy később drágábban értékesíthet. Ez a taktika a BULL, vagy HAUSSE (fr) Az, aki árfolyamcsökkenésre számít, az elad a piacon, mert abban bízik,

hogy később 16 olcsóbban visszavásárolhatja. Ez a taktika a BEAR, vagy BAISSE (fr) Opciós ügyletek (díjügylet): Ennek során az egyik fél opciós díj ellenében jogot szerez arra, hogy kötési áron vegyen, vagy eladjon, és az ügyletet a másik fél köteles teljesíteni, vagyis az, aki az opciós díjat fizeti, dönthet arról, hogy a határidős ügyletet realizálja-e, vagy sem. Az opció kiírója (eladója) - Opciós díjat kap, - Ha a vevő úgy dönt, köteles kötési áron eladni, - Maximális nyeresége az opciós díj, Az opció bérlője (vevője) - Opciós jogot szerez pénz ellenében, - Bármikor eladhat, vagy elállhat az ügylettől, - Maximális vesztesége az opciós díj, Vételi opció: ez esetben az opció vevője jogot szerez arra, hogy vásárolhasson kötési áron. Ezt akkor érdemes megtenni, ha az árfolyam emelkedik. Eladási opció: ez esetben az opció vevője jogot szerez arra, hogy eladhasson kötési áron. Ezt pedig akkor érdemes

megtenni, ha az árfolyam csökken. Arbitrázs: Lényege, hogy ugyanazon időben több tőzsdei piacon mozgó „kereskedő”, kihasználva a különböző piacok árfolyamkülönbségeit, a megvásárolt árut máshol értékesíti, az árfolyamkülönbségből adódó hasznot pedig realizálja, és újrabefekteti. Bóvlikötvény-ügyletek: Leginkább az Egyesült Államokra jellemző, meglehetősen magas kockázatú, fedezet nélküli kötvények kereskedelmét jelenti. Az indulás előtt álló vállalkozások, illetve rendkívül nagy tőkeigényű befektetések finanszírozásának egyik legfontosabb forrását képezik. Legtöbbször zárt kibocsátású Portfoliók hozama Nagyon sokféle kalkulációs módszer volt (és valószínűsíthető, hogy lesz is még) a kockázat előzetes mérésére, amelyek újdonságként robbantak a piacon. Eleinte mindenki nagy reményeket fűzött hozzájuk, és végül mindegyikről kiderült, hogy nem érnek semmit. Ugyanis nem számolnak az

emberi pszichológiai tényezővel, a nagy tőkehátterű spekuláció okozta hírtelen árfolyam-ingadozással, valamint a világgazdasági-politikai környezet hírtelen változásaival (háborús helyzet, olajárrobbanás, pillanatnyi illikviditás egy ország meghatározó iparágában). Természetesen ez nem érinti a kamatozásra, és diszkontálásra vonatkozó számítási képleteket (14. oldal), hiszen egy örökjáradék-kötvény vásárlásakor vállalt kockázat töredéke egy bóvlikötvény vásárlásában rejlő rizikófaktornak. Döntések a spekulatív piacon A spekuláns által nyert haszon az árfolyamnyereség, és / vagy kamathozam. Vesztesége többfokozatú lehet, az árfolyamveszteségtől kezdve a teljes befektetett összeg opportunity cost-tal felszorzott összegéig. A spekuláns döntési helyzetei, és az optimális döntés: 1. Ha az árfolyamnyereség és / vagy kamathozam > opportunity cost, akkor spekulációs kassza tartása irracionális, mert

teljesen biztos nyereségről mondana le, tehát megvalósítja a portfoliót, 2. Ha az árfolyamnyereség és / vagy kamathozam = opportunity cost, akkor a spekuláns dönt, hogy megvalósítja-e a portfoliót, vagy nem. Pénzügyileg érdektelen 3. Ha az árfolyamnyereség és / vagy kamathozam < opportunity cost, akkor a spekuláns kivár, amíg a portfolió hozama meg nem haladja az alternatív tőkeköltséget (pl.: banki kamatmutató). A spekulációs kereslet optimuma: Nagyon nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy létezik-e olyan optimum-mérés, amely mindenkinek megfelelő lenne. Sajnos nem létezik ilyen ábra, illetve képlet Hiszen –amint az eddigiekből kiderült- sokféle befektető, sokféle módszerrel, sokféle várakozással és egyéni 17 optimummal lép fel egyszerre a piacon. Hiszen, ha valaki BULL taktika alapján emelkedésre számít a piacon, és azért vásárol nagy mennyiségű x részvényt (ha megfelelően nagy értékű vásárlás

történik x-ből, az felveri az árakat), hogy később drágábban adhassa el. Annak a spekulációs keresleti optimuma (célja: vételár <eladási ár), nem lehet azonos egy BEAR taktikájú befektetőjével (célja: visszavásárlási ár <eladási ár => azonos tőkéből nagyobb részvénycsomagot vehet, hogy idővel átváltson BULL taktikára, vagy irányító befolyást szerezhessen x részvényt-t kibocsátó Rt.-ben) ugyanazon x részvény árfolyamával kapcsolatban. Sőt! Még az általános tőzsdeindex-elmozdulási várakozásaik is ellentétesek A BULL taktika követője emelkedést, míg a BEAR koncepció bonyolítója zuhanást vár a piacon. Bóvlikötvények világa – a fedezet nélküli kereskedés világa Ügynökök, és üzletkötők: az ügynökök feladata az, hogy felvegyék a kapcsolatot az ügyfelekkel, és megpróbálják rábeszélni őket a bóvlikötvények eladására, illetve vásárlására, az üzletkötőé pedig az, hogy meghatározza,

milyen áron adandóak, és veendőek ezek a kötvények. Az üzletkötők a felelősek a brókercég tulajdonában, illetve a megbízó tulajdonában lévő kötvények menedzseléséért. Vagy ügyfelektől, vagy más brókerirodák üzletkötőitől, gyűjtőszóval az „utcáról” vásárolnak, vagy adnak el. Általában jóval nyereségesebb ügyfelekkel üzletelni, ráadásul egy üzletkötő csak az ügyfelekkel folytatott tárgyalásokból következtethet arra vonatkozóan, hogy mi zajlik a piacon, ami pedig nagyon fontos a nyereséges pozícióhoz. Az ügynököknek tehát szükségük van az üzletkötőkre, azoknak pedig az ügynökökre. Ám ennek a szimbiózisnak megvannak a maga árnyoldalai Ha egy ügyfélre „rásóznak” egy kötvényt, árfolyamzuhanás esetén nekik kell kiszedni a saját ügyfelük pénzét abból a papírból, amit pár nappal / héttel ezelőtt megvetettek vele. Mindezt lehetőleg úgy, hogy az ügyfél bizalmát megtartva, az ügynök

azonnal egy másik bóvlikötvénybe fektesse. Ez egy játék; mesterségesen gerjesztett papírárfolyamok közötti lavírozás, és a rajtuk lévő FREE CASH (szabad pénz) lefölözése. Ha nagyon ügyesen teszik, akár többszörös haszonnal is kihozhatják az ügyfél pénzét. Természetesen a lavírozgatások között nem feledkeznek el saját illetményükről sem, ami kötött ügyletenként, százalékos formában jelenik meg. Egy portfolióban akár több tíz, vagy száz ügyletet is köthetnek, az ügyletekben forgó pénztömeg pár tízezer dollártól, több tíz, illetve százmillió dollárig is terjedhet, az ügyfél befektetési hajlandóságától, és /vagy az összevonható kisbefektetői tőke nagyságától függően. Házidolgozatom talán egy kicsit tőzsdeszempontú, illetve befektetésorientált lett. Nem tudom, hogy tartalmilag mennyiben fedte le a kiadott téma követelményeit. Szerintem az egyéni pénzkereslet alakulása - elsődlegesen - a vizsgált

személy kockázatvállalási hajlandóságából, anyagi lehetőségeiből fakad. McKenzie szerint az igazi befektető, függetlenül attól, hogy portfólió menedzser, bróker-dealer, ügynök, arbitőr, vagy csak „hobbyzó részvénykupec” (szleng: „smileman”), mind megszállott. Egy idő után már egyáltalán nem foglalkoztatja őket a haszon, az anyagiak halmozása, csak a „játék”. Dolgozatomat szeretném egy idézettel teljessé tenni. „minden ravaszság közt a legkörmönfontabb, ha ügyesen tudjuk azt színlelni, hogy beleesünk a nekünk felállított csapdába, majd a látszatvereségből gyors győzelmet aratunk. A hiénakutyák taktikája ez, hiszen elég jó vadászok ahhoz, hogy tudják: az önmagában elbízott ellen a legkönnyebb zsákmány. Akár az angolszász kutyák, mikor ármánnyal-fondorral kifosztják gyönyörű hazánkat” /La Roschefoucould/ 18