Agrártudomány | Növénytermesztés » Dr. Szalay László - A gyümölcsfák törzsmagasságának kialakítása

2010. március Gyümölcstermesztők figyelmébe Rova­tvezető: ­ Dr. Szalay László egyetemi docens A gyümölcsfák törzsmagasságának kialakítása Dr. Szalay László BCE Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék, Budapest Metszés mint kihagyhatatlan műveleti elem Ősszel, vagy most tavasszal eltelepített gyümölcsfa-oltványainkon az első metszési műveleteket március vagy április folyamán kell elvégeznünk. Mindenképpen várjuk meg a kemény fagyok elmúltát, de még a rügyek kihajtása előtt végezzünk a munkával. Semmiképpen se hagyjuk metszés nélkül az eltelepített oltványokat. A faiskolai kitermeléskor ugyanis, bármilyen gondosan is jártak el, megsérült a gyökérzetük. Pont a legértékesebb, vékony gyökérelágazások és hajszálgyökerek egy részét a faiskolában hagyták. A föld feletti részen, ha erőteljes az oltvány, sok rügy található. A lecsökkent gyökértömeg nem tudja ezt a sok rügyet

táplálni. Visszametszés nélkül sok hajtásrügy elkezd kihajtani, de csak rövid, erőtlen hajtások képződnek. Ehhez hozzájárul az is, hogy átültetési stressz érte a növényt, amit ki kell hevernie. A fa vázágrendszerének kialakításához erős hajtásokra van szükségünk már az első évben, ez az egyik oka a visszametszésnek. Az első tavaszi metszéssel tehát a lecsökkent gyökértömeggel igyekszünk egyensúlyba hozni a fa fölső részét, ezért korrelációs metszésnek is szokás nevezni ezt a műveletet. 124 A másik ok, amiért metszenünk kell, hogy a hajtások nem megfelelő helyen képződnek visszametszés nélkül. A csúcsdominancia miatt mindig a felső hajtásrügyek hajtanak ki legerősebben, és lefelé haladva egyre gyengébben. Egy jó minőségű oltvány akár 2-2,5 méter magas is lehet. Nem biztos, hogy kell nekünk ilyen magas törzs. Tehát a telepítés utáni első visszametszés azért is fontos, mert ezzel határozzuk meg a

fa törzsmagasságát. Hosszanti irányban ugyanis nem fog növekedni a fa törzse, csak vastagodni fog a későbbiekben. Kétféle oltványt telepíthetünk, suhángot vagy koronás oltványt. A két esetet külön kell tárgyalnunk. Koronába metszés a suhángoknál Ha suhángot telepítettünk, ami csak gyökérzetből és egy vesszőből áll, csak egyetlen metszést tudunk ejteni rajta, de ne feledjük, hogy ez döntő fontosságú a fa életében, hiszen ezzel alakítjuk ki a törzsmagasságát. A kívánt törzsmagasság felett jó egy aras�szal vágjuk el a suhángot. Ezt a műveletet koronába metszésnek (1. ábra) is nevezik (több éves oltványneveléskor a faiskolában is alkalmazzuk). A felső 5-6 rügyből képződő hajtásokból fogjuk a kívánt koronaforma vázág-rendszerét elindítani. Nyáron, a törzsön képződő hajtásokat eltávolítjuk, kivéve, ha törzserősítőként szeretnénk azokat felhasználni. (A gyümölcsfák közül csak a dió

nevelésekor szokás törzserősítő hajtásokat meghagyni, a többi gyümölcsfajnál nem, de ha szükségesnek ítéljük, és van megfelelő 1. ábra Palocsay Rudolf, Veress István, Antal Dániel: Gyümölcsfák és bokrok metszése (1955) c. könyvében található rajz szemléletesen ábrázolja a törzsmagasság kialakítását koronába metszéssel szakértelmünk, bármelyik fajnál alkalmazhatjuk). Koronás oltványok metszése Ha koronás oltványunk van, a kívánt törzsmagasság alatti oldalelágazásokat tőből eltávolítjuk. A kialakítani kívánt koronaformának megfelelő vesszőket kiválasztjuk, azokat fele hosszúságúra vis�szavágjuk, a többit tőből eltávolítjuk. Csak akkor tudjuk koronás oltványból jól elindítani a fát, ha az 1. osztályú minőségű, erős és egészséges koronavesszőket tartalmaz. Ha gyengék a koronaves�szők, ami azt jelenti, hogy hosszúságuk nem éri el a 40 cm-t, akkor a kiválasztott vesszőket 2 rügyre,

tehát erősen vágjuk vissza, hogy erőteljes kihajtást indukáljunk a megmaradt kevés számú hajtásrügyből. Törzsmagasság – de mekkora is legyen? Az első tavaszi metszéskor tehát egy fontos döntési ponthoz érkeztünk, el kell döntenünk, hogy mekkora legyen a gyümölcsfánk törzsmagassága. Ezt több szempont alapján mérlegeljük, de rögtön az elején le kell szögeznünk, hogy semmiképpen se legyen magasabb a törzs, mint amekkora feltétlenül szükséges. Ennek az az oka, hogy a magasabb törzs késlelteti a termőrefordulást, termőkorban pedig visszaveti a termésmennyiséget, hiszen a fa a tápanyagkészletének jelentős részét a törzsbe építi be. A korszerű gyümölcstermesztésben kis méretű, könnyen kezelhető fák kialakítására törekszünk, amelyeken a metszés, a termésritkítás és a szüret a földön állva, vagy esetleg alacsony állványról elvégezhető. Ezzel a követelménnyel is szorosan összhangban van a minél

alacsonyabb törzs igénye. Vannak olyan üzemi faalakok, például az általunk „spanyol bokor”-nak nevezett cseresznye faalak, amelynek már szinte egyáltalán nincs is törzse. Az almatermesztésben elterjedt karcsú orsónak, vagy a kajszitermesztésben korszerűnek számító kompakt váza faalaknak 40-50 cm magas a törzse. A kézi szüretre tervezett, korszerű őszibarack-, körte-, szilva-, meggyültetvényekben sem alakítunk ki 60 cm-nél magasabb törzset. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek módosíthatják ezeket a méreteket. A törzsmagasság megválasztásakor figyelembe veendő szempontok A törzsmagasság megtervezésekor feltétlenül figyelemmel kell lennünk a fajta növekedési jellegére, a korona habitusára, valamint a környezeti feltételekre, klímaadottságokra. A lehajló, csüngő ágrendszerű fajtáknál magasabb törzs szükséges, mint a feltörő habitusúaknál, hogy a fa környezetében a talajművelést és a tápanyag-utánpótlást

el tudjuk végezni. Különösen a meggynél és a kajszinál kell erre odafigyelni, de hogy fajtapéldát is hozzunk, az ostorosodó hajlamú ’Cigánymeggy’, vagy a lehajló típusú ’Pannónia’ kajszi fáinál nem lesz elegendő az 50-60 cm magasságú törzs, mert az ágrendszer a földre fog lógni. Ugyanez a helyzet a végentermő típusú almafajtáknál, pl. ’Granny Smith’, amelyeknél szintén meg kell emelnünk a törzset, hogy a lelógó gal�lyak ne akadályozzák a talajművelést A környezeti feltételekhez való alkalmazkodás szintén indokolhatja korszerű ültetvényekben is a törzsmagasság növelését. Fagyérzékeny gyümölcsfajoknál, például kajszinál, őszibaracknál, mandulánál azokon a termőhelyeken, ahol gyakoriak a fagykárok, főként az Alföldön, célszerű a törzset és az egész fát is magasabbra nevelni, mint a dombvidéki, fagykárok által kevésbé veszélyeztetett termőhelyeken. Ezért is vált be az Alföldön a kajszi

speciális faalakja, a Papp-féle ernyő. Ennek a törzsmagassága 180 cm (szabványos oltvány telepítése esetén), így a korona kiemelkedik a talajmenti fagyok zónájából, és ezáltal javul a termésbiztonság. Az üzemi ültetvényekben még egy mérlegelési pont van a törzsmagasság tervezésekor, a szüret módja. Ha csak kézi szüretre tervezzük az ültetvényt, a lehető legalacsonyabb törzsmagasságot alakítsuk ki, az előzőekben leírtak figyelembevételével. Ha azonban gépi szüretet is tervezünk, a művelési rendszer minden elemének, így a törzsmagasságnak is alkalmazkodnia kell a szüretelőgép igényeihez. Meggy- és szilvaültetvényekben gyakori a gépi szüret, de cseresznyénél, kajszinál és őszibaracknál is előfordul. Hazánkban még mindig a törzsrázó gépeket használják széles körben, holott már nem ezek számítanak a legkorszerűbbnek. A törzsrázók alkalmazásához legalább 1 méter magas törzs szükséges, hogy a gép

meg tudja fogni a törzset, és a felfogó ponyva is a korona alá férjen. Széthajló, csüngő habitusú fajtáknál még az 1 méter is kevés. Mára már korszerűbb szüretelőgépeket fejlesztettek ki, amelyek más elven működnek, és egészen más művelési rendszer kell hozzájuk, mint a törzsrázókhoz. Ezért lesz nehéz átállni rájuk. Ezek az új szerkezetek a szőlő vagy a ribiszke szüretelő gépeihez hasonlóan folyamatos üzeműek, ágrázó vagy forgó pálcás elven választják le a gyümölcsöket. Külföldi ültetvényekben már elterjedtek a csonthéjas ültetvényekben, remélhetőleg hazánkban is egyre több helyen fogunk velük találkozni. A hozzájuk alkalmazkodó művelési rendszerek elemei már hazánkban is kidolgozottak. Az első metszéssel tehát meghatározzuk a gyümölcsfa törzsmagasságát. Nem szabad megfeledkeznünk a sebkezelésről sem A sebeket gondosan zárjuk le, hogy megakadályozzuk a kórokozók bejutását. A

tenyészidőszakban se hagyjuk aztán magukra a fákat, gondos zöldmunkával kezdjük el a tervezett koronaforma kialakítását. n 125