Élelmiszeripari ismeretek | Középiskola » Az élelmiszeripar helye és szerepe

Élelmiszeripar helye és szerepe Élelmiszerek és italok gyártása: gazdasági ágak – gazdasági ágazatok – szakágazatok feldolgozóipar – élelmiszerek és italok gyártása – pl. konzervipar, tejipar, malomipar Élelmiszeripari termelés célja: Növényi-, állati-, ásványi eredetű nyersanyagok emberi fogyasztásra való előkészítése, feldolgozása. Élelmiszergazdaság: • a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart foglalja magába • a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és az élelmiszer-kereskedelmet foglalja magába Szerepe: • a belföldi élelmiszerszükséglet ellátásának alapvető forrása • a nemzetgazdaság külpiaci kapcsolatainak szereplője (exporttermékek) • a mezőgazdasági termékek legjelentősebb piaca (70-80%) A mezőgazdaság, ill. az agrárpolitika fejlesztési iránya: • a mezőgazdaság hármas funkciót tölt be: 1. termék-előállítás 2. vidéki népesség foglalkoztatásának biztosítása 3. mezőgazdasági

kultúrtáj megőrzése (turizmus, környezetvédelem) • tömegtermékek ⇒ differenciált termékek • a fenntartható fejlődés koncepciója előtérbe kerül (környezetvédelem) Agrobusiness: A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó tevékenységek (termelőeszköz gyártás és ellátás; kereskedelem; élelmiszeripari feldolgozás) rendszerét hívjuk agrobusinessnek. Az iparosodás előtt magas emberi élőmunka által történt a mezőgazdasági termelés az élőmunka megkönnyítése gépesítés (élőmunka igény csökkent) termékfelesleg ↓ kereskedelem alapja Az élelmiszergazdaság jellemzői a fejlett országokban: • túltermelés ⇒ új piacok  a kínálat tartósan meghaladja a fizetőképes belföldi kereslet bővülését • globalizáció • integráció (együttműködés) • humanizáció (emberi munkaerő felértékelődése) • fogyasztó-központúság  termelés  fogyasztó/vevő  versenyközpontúság (marketingmix) • a

szolgáltató-szektor növekvő szerepe (tercier szektor) minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb a tercier szektor aránya (Dánia, Fro. 70%) Integráció az élelmiszergazdaságban Termékpályák • A termék előállításában szerepet játszó vállalatok a termékpályán találkoznak. Magába foglalja a termékpálya az érintett összes vállalkozást és ezen kívül a termék fizikai mozgását; valamint a piaci és pénzügyi kapcsolatok rendszerét. • lehet hosszabbítás és rövidítés  hosszabbítás: növekedhetnek az árak, minőségbiztosítás figyelése  rövidítés:  vertikális integráció: Olyan gazdaságszervezési tevékenység, amely a nyersanyagtól a végtermékig tartó termelési folyamatnak egymást követő szakaszait fogja át.  horizontális integráció: Legalább két, a termelési folyamat azonos szintjén lévő (azonos tevékenységet folytató) vállalkozások együttműködnek, ill. egyesülnek (pl BÉSZ:

beszerző és értékesítő szövetkezések; TÉSZ: termelő és értékesítő szövetkezések; marketing szövetkezetek) Koncentráció • Meghatározhatjuk  folyamatként: a termelésnek egyre kevesebb helyen, egyre nagyobb egységekben való összpontosulása két időpont között  állapotként: azt fejezi ki, hogy valamilyen termék országos termelése egy adott időpontban hogyan oszlik meg mennyiségileg a kínálati oldalon lévő vállalkozások között • Bain-féle koncentrációs hányados:  Megmutatja, hogy mekkora az adott iparág néhány legnagyobb vállalatának százalékos részesedése az iparág teljes kibocsátásból. (cukor: 100%; dohány: kb. 80%) Szakosodás • A tevékenységek koncentrálása azokra a termékekre és tevékenységekre, amelyen a vállalatnak szerzett előnye van. • Módok:  nyersanyag alapon végzett szakosítás  tömegtermékek vonatkozásában jellemző  jobb eszközhatékonyság, automatizálás 

termelés-technológiai szakosodás (pl. gyorsfagyasztott ételek) Kombináció • a szakosodás ellentéte • a kombináció során több gyártási ágat szervezünk a vállalkozás termelési programjába • a kombináció esetén a termelési erőforrások és gépek jobb hasznosítása is a cél • Tulajdonviszonyok a magyar élelmiszeriparban Tulajdon: • a természet dolgainak elsajátítása az ember által • mindig az a tulajdonos, ki a tulajdont birtokolja, a hasznát élvezi és rendelkezik vele Tulajdonviszonyok alakulása 1945-től: • államosítás (állami vállalatok, TSZ, trösztök) • tervgazdálkodás ⇒ válságjelenségek • 1973. első olajválság • 1980-as évek második olajválság • élelmiszeripari termékek ára stagnál • • beszűkülnek a keleti piacok ⇒ 1989. rendszerváltás privatizáció:  értéken alul ajánlották a vállalatokat ⇒ a külföldi tulajdon megélénkül  nem a reprivatizáció volt a cél ⇒ kb.

100 millió mínusz keletkezett  az első hullám 1993-ig zajlott le  multinacionális cégek érdeklődtek a legjobban az alábbi vállalkozásokra: 1. gyártástechnológia egyszerű (pl cukoripar) 2. biztos belföldi piaccal rendelkezik (pl édesipar, növényolaj-ipar) 3. gyártástechnológia könnyen automatizálható (pl söripar) 4. mezőgazdasági háttér viszonylag kiszámítható, kiegyenlített  növényolaj-ipar ⇒ 100%-ban külföldi tulajdon  édesipar ⇒ közel 100%-ban külföldi tulajdon  szesz- és dohányipar ⇒ kb. 80%-ban külföldi tulajdon } jelentős volt a koncentráció } romló tendencia  a második hullám 1996-ra zajlott le  állami tulajdon: 10%  külföldi tulajdon: 60%  belföldi tulajdon: 30%  a privatizáció következménye: az élelmiszeripari tulajdoni szerkezet gyökeresen átalakult:  koncentráció felerősödött  kényszervállalatok száma megnőtt  kisméretű vállalatok száma megnőtt 

jelentősen csökkent a foglalkoztatottsági létszám • ami makrogazdasági mutatók:  GDP: 0,8  infláció: 7-8%  munkanélküliségi rát  államháztartás hiánya A világ élelmezési jellemzői Élelmezési problémák kezelése: • FAO: mezőgazdasági és élelmezési szervezet • WHO: egészségügyi világszervezet A világban egyszerre van jelen az éhezés (1,5 milliárd) és a túltápláltság jelensége. A táplálkozás a felelős a megbetegedések 1/3-áért ⇒ civilizációs betegségek Táplálkozási politika:  Adott ország lakosságának kielégítő, egészséges, biztonságos táplálkozását összefoglaló célok, eszközök és feltételek összessége  kielégítő: mennyiség és minőség  egészséges: védik az egészséget és a környezetet  biztonságos: szántóföldtől az asztalig Paradoxonok a világ élelmiszertermelésében 1. Kereslet-túlkínálat paradoxona • legfejlettebb államok termelik meg azt az

élelmiszertöbbletet, amely a világexport döntő hányada adja • ugyanezek az országok bonyolítják a legnagyobb importot is 2. Éhezés-túlkínálat paradoxona • éhezők száma egyre inkább nő • mindkettő egyszerre van jelen • termékek mennyisége, választéka nő 3. Látens-fizetőképes kereslet paradoxona • anyagi lehetőségek korlátai miatt kielégítetlen lappangó kereslet többszöröse lehet a fizetőképes keresletnek 4. Költségek-árak paradoxona • a fejlett országokban lévő magasabb támogatási rendszer eltorzuláshoz, ill. nyomott árakhoz vezetnek ⇒ az árak nem mutatják a tényleges költségeket A fejlett országokban lévő élelmiszerfogyasztási tendenciák napjainkban: • étkezésben, táplálkozásban a változatosságra való törekvés  táplálkozási piramis: rögzítésre kerül benne, hogy a különböző ételekből mennyi a napi ajánlott mennyiség, amit el kell fogyasztani  zöldségek, gyümölcsök

fogyasztásának növelése • csökkenő zsiradékfogyasztás  lehet növényi és állati eredetű  hazánkban az állati zsír fogyasztása még mindig az első helyen áll  a növényi eredetű zsiradék fogyasztása egyre jobban előtérbe kerül • a só fogyasztásának csökkenése  keringési és érrendszeri betegségekkel van összefüggése ⇒ első helyen van hazánkban a halál okai között • élelmi rostban gazdag termékek fogyasztása nő  rozskenyér, rostos üdítő, stb. • friss zöldség és gyümölcsfogyasztás nő  mediterrán országokban jellemző • tej- és tejtermékfogyasztás nő  Hollandia jár ebben az élen • cukorfogyasztás csökkenése • nő a magasabb vitamin- és ásványianyag-tartalommal rendelkező élelmiszer szerepe • gyógyélelmezés szerepe nő  élelmiszerek egy részét bizonyos anyagokkal dúsítják vagy azokat kivonva szegényítik • élvezeti cikkek fogyasztásának csökkenése  hazánk is

beleesik a csökkenésbe  borfogyasztásban van egy bizonyos visszaesés • nő az időskorúak aránya  ennek következményeként megjelennek az egyszemélyes háztartások  kényelmi élelmiszerek növekvő tendenciát mutatnak • növekvő tendenciája van az ökológiai termékek aránya Élelmiszerfogyasztást befolyásoló tényezők • biológiai tényezők közvetlenül a fogyasztóhoz kapcsolódnak jellemzően az érzékszervi észleléshez kapcsolódnak (pl. ízlelés)  élelmiszerekkel szembeni allergia és ennek hatásai  bizonyos termékek köre bővül (pl. diabetikus termékek) demográfiai tényezők  kor  nem  iskolai végzettség  lakóhely ⇒ önellátás mértéke  népesség száma  foglalkozás  háztartások nagysága ⇒ bizonyos esetben befolyásolja a vásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásokat közgazdasági tényezők  jövedelmek és árak (alapvetően)  Engel törvénye: minél szegényebb egy

család, a jövedelmének annál nagyobb arányát költi élelmiszerre  összes jövedelem legnagyobb arányát élelmiszerre költi  árak növekedésének hatásai ⇒ csökkenő kereslet, helyettesítő termékek (pl. vaj – margarin) pszichológiai tényezők  emóció – motiváció – attitűd – magatartás  leginkább az egyén magatartására hatnak  emóció: érzelmi indíttatás  motiváció: létszükséglet biztonsági szükséglet szociális szükséglet elismerés iránti szükséglet önmegvalósítás } szükséglet-kielégítési piramis  attitűd: beállítódás, nézet  fogyasztói magatartás vizsgálata társadalmi- és szociológiai tényezők  egyes csoportok, ill. rétegek hatással vannak az egyénekre és azok élelmiszerfogyasztási szokásaira  elsődleges csoportok: legközvetlenebb hatás (család, barátok, munkatársak)  másodlagos csoportok: csak bizonyos esetekben találkozunk velük (vallási csoportok)

 egyén hatása a csoportra: referencia egyének/csoportok meghatározó a véleményük  csoport – csoport közötti kapcsolatok kulturális tényezők  legnehezebben feltárhatók/csoportosíthatóak  mikro szint: család  makro szint: o társadalmon belüli osztályok o régió, ország  értékrendszer: hosszabb távon meghatározzák egy egyén magatartását, fogyasztási szokását  tömegtermékekkel szemben az egyedi termékek magasabb hozzáadott értékkel rendelkeznek értékorientáció   • • • • • Élelmiszerkereskedelem Marketing eszközök: PPPP plan= értékesítési csatorna disztribúciós lánc: a termék hogyan jut el a termelőtől az asztalig közvetlen út: termelőtől vesszük meg a terméket (pl .mintabolt) közvetett út: új csatornák épülnek be (pl. termelőnagykerkiskerfogyasztó) Befolyásoló tényezők: • termék sajátosságai (pl. eltarthatóság) • vállalat anyagi és emberi erőforrásainak

figyelembe vétele • piaci sajátosságai • rendelkezésre álló infrastruktúra • költség-jövedelem viszonyok az egyes csatornák vonatkozásában Kereskedelem formái: 1. Külkereskedelem 2. Belkereskedelem: • nagykereskedelem:  széles profilú  szaknagyker  termelő nagyker • kiskereskedelem:  termelő vállalat mintaboltja  mozgó kreeskedelem  szaküzletek  áruházak:  bevásárló központ  diszkont (árkedvező, kevesebb termék)  szupermarket (400 m2)  hipermarket (1000 m2)  áruautomata Fejlődés jellemzői, tendenciái: • megnövekedett a széles áruválasztékú kisker száma • speciális szaküzletek szerepe nő • kis alapterületű non-stop üzletek • koncentráció: kereskedelmi márkás termékek Vállalati gazdaságtan 1) Az üzleti vállalkozás és a vállalat Üzleti vállalkozás: Nyereség- vagy profitorientált, másrészt a fogyasztói igények és szükségletek vannak a középpontban. Vállalat:

Statisztikai értelemben létezik ez a kifejezés. A rendszerváltással megszűntek maguk a vállalatok; ma helyettük, ill. a vállalatok alatt valamilyen vállalkozást, kft-t értünk Egy szervezet üzleti vállalkozáskénti működésének feltételei: 1. A szervezet viszonylagosan önálló legyen, az alapvető célok megvalósításában mástól ne függjön. • önállóan dönthet: mi lesz a tevékenységi köre mennyit termel  beszállítók megválasztása  kiket foglalkoztat  a nyereséggel „mit tesz” • nem önállóan dönthet:  adóbefizetés  járulékkok 2. A vállalkozás profitorientált, azaz hosszú távon nyereséges legyen • Egy vállalkozás az elején (1-2 év) veszteséges, majd nullára hozzák ki és általában csak ezután válik nyereségessé. 3. A vállalkozás képes legyen kockázatot vállalni saját tőkéje terhére 4. A szervezet valóságos piacon működjön • Ha a piaci kereslet találkozik a kínálattal,

létrejön a csere.   2) A vállalatok alapítása, alapvető célja és küldetése Társasági szerződés: Rögzíti a szervezeti formát, kik a tulajdonosok, milyen arányban, mi a tevékenységi köre, kik azok, akik aláírási joggal rendelkeznek Ezzel alapul meg egy vállalkozás és ebből látjuk a céljait. Alapítás feltételei: • legyen fogyasztói igény, fizetőképes kereslet • befektetésre alkalmas tőke álljon rendelkezésre A vállalat küldetése: A vállalkozás alapvető céljából vezethető le, és megfogalmazódik benne, hogy a vállalkozás milyen módon kívánja az alapvető célt elérni. Milyen módon?: 1. Mi a vállalkozás működési köre  kik a fogyasztók  a fogyasztók milyen igényeit akarjuk kielégíteni  hogyan 2. Milyen belső működési elveket határoz meg a vállalkozás saját részére  munkaköri leírás  Szervezeti és Működési Szabályzat  kollektív szerződés  munkavédelmi szabályzat 

pénzkezelési szabályzat  kiadványozási jog  cash-flow terv 3. Azon elvek, amelyek a vállalathoz kapcsolódó intézményekkel, szervezetekkel, személyekkel kapcsolatosak. A vállalkozás érintettjei: mindazok, akik a vállalkozással lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban állnak. 2 csoportja van: 1. Belső érintettek: • tulajdonosok  szerepe: tőkebefektetés  cél: a vállalkozás értékének növelése  érdekeltség: a befektetett tőke jövedelmezősége • menedzserek  szerepe: meghozzák a működéshez szükséges döntéseket cél: a rájuk bízott vagyon eredményes jövedelmezősége (a legszemélyesebben kötődnek a vállalathoz)  érdekeltség: jövedelmezőség • alkalmazottak  szerepe: a döntések végrehajtása  cél: a munkahely megtartása, előrelépési lehetőség, fizetés maximalizálása  érdekeltség: a munkahely megtartása, előrelépési lehetőség, fizetés maximalizálása 2. Külső

érintettek • fogyasztók • szállítók • versenytársak • állami intézmények (adóhatóság, ÁNTSZ) • helyi-, ill. önkéntes állampolgári közösségek (green peace) • természeti, környezeti elemek Egyéni és szervezeti célok kapcsolata • egyéni célok  a különböző módon felmerülő szükségletek kielégítése  az egyén szükségletét meghatározza, hogy már mivel rendelkezik, és milyen szükségletét akarja még kielégíteni (evésivás)  kielégített szükséglet már nem motiválja az egyén magatartását • szervezeti célok  az egyéni célok megvalósítását segítik elő  jellemzők:  hierarchikusan strukturáltak (alá és fölé rendelt célok)  egymást kölcsönösen elősegítik Összekapcsolás • teljes ellentét van köztük  szervezet egyéni célok • részleges ellentét egyén szervezeti célok szervezet egyéni célok szervezeti célok egyén • semleges szervezet egyéni célok

egyén szervezeti célok szervezet • összeegyeztethető egyéni célok szervezeti célok egyén szervezet • teljes azonosság egyéni célok szervezeti célok egyén Jellemzők: • a szervezet minden tagjának vannak egyéni céljai, és ismerik a szervezeti célokat is • a leghatékonyabban azok a szervezetek működnek hosszú távon, ha az egyéni és a szervezeti célok összeegyeztethetőek, ill. teljes azonosságot mutatnak Vállalkozási formák a tulajdonlási szempontból 1. egyéni • jellemzői:  egyetlen személy tulajdonát képezi a vállalat  ő hozza a döntéseket  felelősség rá hárul 2. társasági • jellemzői:  a vállalkozók üzleti jellegű kapcsolata  együttműködés • formák:  KKT (közkereseti társaság)  Magyarországon nem elterjedt  a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek érte teljes vagyonukkal  BT (betéti társaság)  belső tagok: teljes vagyon erejéig tartoznak

felelősséggel  külső tagok: bevitt vagyon erejéig tartoznak felelősséggel  KFT (korlátolt felelősségű társaság)  csak a bevitt vagyon erejéig tartoznak felelősséggel a tagok  min. 500000 Ft  RT (részvénytársaság)  részvénytulajdon erejéig tartoznak felelősséggel a tagok  zrt: min. 5 millió Ft  nyrt: min. 20 millió Ft Vállalatok alapítása 2 csoport: 1. egyéni • önmegvalósítás • anyagi függetlenség, biztonság • nyereség • alkotni akarás • kényszer  vállalatalapító személyiségek típusa gyakorlatias jellemzők: o alacsonyabb képzettség o céljuk a függetlenség o kevesebb tőke az alakulásnál o üzletmenet: lassan növekvő vállalat 2. környezetből fakadó • elismertség hiánya  vállalatalapító személyiségek típusa menedzser jellemzők: o a már meglévő fejlesztési eredményekre alapo o fejlettebb képzettség o gyorsabb fejlődési lehetőség Vállalatok megszűnése •

kérvényezheti a csődeljárást:  maga ellen  a hitelezők • felszámolási eljárás: már nincs lehetőség az adósság rendezésére Piac, piaci verseny Piac: kereslet, kínálat, csere Hármas funkció: információs rendszer; szabályzás; jövedelemelosztás Piacon megjelenő áruk: termék; szolgáltatás; munkaerő; információk (műszaki, gazdasági, piaci) Piaci kereslet • fogalom: áruk és szolgáltatások iránt megnyilvánuló fizetőképes igény • piaci szegmentálás:  a rendelkezésre álló lehetőségek közül: nagyon különbözőek homogenizálni kell őket  célcsoportok meghatározása: szegmentációs ismérvek:  termék jellege  életkor  nem  iskolai végzettség  jövedelem  háztartás nagysága  lakóhely piac piaci szegmens piaci szeglet piaci rés piaci rés: niche marketing nagyon kicsi piaci igényeket elégíti ki speciális igények; funkcionális termékek Piaci kínálat • monopol, oligopol,

tökéletes verseny • piaci egyensúly piaci kereslet=piaci kínálat Két formájú piaci egyensúlytalanság • kínálat-túlsúlyos piac • kereslet-túlsúlyos piac  fázishiányos keresleti túlsúly: a kínálat fáziskésésben van, a fogyasztónak várakoznia kell a termékre, bizonyos vállalkozások számára piaci lehetőséget biztosíthat (pl. szocializmus autó, déli gyümölcs ; ma panelprogram)  szerkezeti hiány: bizonyos termékcsoportokban tartós a keresleti túlsúly ⇒ fogyasztás szerkezete deformálódhat termék hiánya ⇒ helyettesítő termék  általános hiány: a magas inflációval van összefüggésben mindenféle termékből általános hiány van Piaci verseny a versenyhelyzeti piac szereplői vállalat vásárló versenytárs • versenyelőnyre kell szert tenni elérésének célja: o a fogyasztó minél jobb kiszolgálása o a konkurencia felülmúlása jobb piaci pozíció megszerzése tartós, hosszú távú

jövedelem–termelés fenntartása/növelése adott piacon • Porte-féle versenyelőny-elemzés  Akkor alakul ki versenyelőny, ha a vállalat képes arra, hogy olyan kiemelkedő értéket teremtsen a vevői számára, ami meghaladja az érték létrehozásának a költségeit.  A mindenkori érték az az összeg, amennyit a vevők hajlandók ezért fizetni.  A kiemelkedő érték visszatartja a versenytársakat attól, hogy alacsonyabb áron azzal egyenértékű vagy egyedi előnyt kínáljanak.  A versenyelőny általában a költségdiktáló, ill. differenciáló pozíció • Gyakoribb versenyhelyzeti előnyök:  ár/árpolitika  márkanév  termék/vállalat image  elosztási hálózat, disztribúciós lánc  minőség  mobilitási korlátok  tapasztalati görbe  vélt, érzékelt értékek  erőforrások (emberi, pénzügyi, technológiai)