Vallás | Keresztény » Katolikus hit alapjai

Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 Keresztség szentsége összefoglalás 1275 A keresztény beavatás három szentség együttesével valósul meg: a keresztség által, ami az új élet kezdete; a bérmálás által, ami ennek az életnek a megerősítése; és az Eucharisztia által, ami Krisztus testével és vérével táplálja a tanítványt, hogy Mesteréhez hasonlóvá alakuljon. 1276 ,,Elmenvén tehát, tanítsatok minden nemzetet megkeresztelvén őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítván őket megtartani mindazt, amit parancsoltam nektek (Mt 28,19--20). 1277 A keresztség új életre születés Krisztusban. Az Ő akarata szerint szükséges az üdvösséghez, éppen úgy, mint az Egyház, melybe a keresztség bevezet. 1278 A keresztség lényegi szertartása a keresztelendő alámerítése vízbe, vagy a víz fejére öntése a Szentháromság, azaz az Atya, és a Fiú és a Szentlélek segítségül hívása közben. 1279 A keresztség

gyümölcse, más szóval a keresztségi kegyelem gazdag valóság, mely magában foglalja az áteredő bűn és minden személyes bűn eltörlését; az új életre születést, mely által az ember az Atya fogadott gyermeke, Krisztus tagja és a Szentlélek temploma lesz. Egyidejűleg a megkeresztelt betestesül Krisztus testébe és részese lesz Krisztus papságának. 1280 A keresztség a lélekbe eltörölhetetlen lelki jelet nyom, karaktert, mely a megkeresztelt embert a keresztény vallás kultuszára szenteli föl. A karakter miatt a keresztség megismételhetetlen.[2097] 1281 Akik a hitért szenvednek halált, a katekumenok és minden ember, aki a kegyelem hatására, anélkül, hogy ismerné az Egyházat, Istent őszintén keresi és teljesíteni akarja az Ő akaratát, üdvözülhet akkor is, ha nem részesült a keresztségben. [2098] 1282 A legősibb időktől fogva csecsemőket is keresztelünk, mert a keresztség Isten kegyelme és ajándéka, mely nem tételez föl

emberi érdemeket; a csecsemőket az Egyház hitében keresztelik meg. A keresztény életbe való belépés utat nyit az igazi szabadságra 1283 A keresztség nélkül meghalt kisgyermekekre vonatkozóan az Egyház liturgiája arra buzdít, hogy bízzunk az isteni irgalmasságban és imádkozzunk üdvösségükért. 1284 Szükség esetén bárki keresztelhet, csak legyen az a szándéka, hogy azt teszi, amit az Egyház tesz, és a keresztelendő fejére vizet öntve mondja: ,,Én téged megkeresztellek az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, 1 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 Bérmálás szentsége Összefoglalás 1315 ,,Amikor a Jeruzsálemben maradt apostolok meghallották, hogy Szamaria elfogadta Isten szavát, elküldték hozzájuk Pétert és Jánost. Amikor megérkeztek, imádkoztak értük, hogy kapják meg a Szentlelket. Mert még egyikükre sem szállt le, hanem csak meg voltak keresztelve Urunk Jézus nevében. Akkor rájuk tették kezüket, és megkapták

a Szentlelket (ApCsel 8,14--17) 1316 A bérmálás tökéletesíti a keresztségi kegyelmet; szentség, melyet a Szentlélek azért ajándékoz, hogy mélyebben meggyökereztessen az istengyermekségben, erősebben beletestesítsen Krisztusba, erősebb kötelékkel kössön az Egyházhoz, szorosabban fűzzön az Egyház küldetéséhez, s támogasson abban, hogy a keresztény hitről tanúságot tegyünk szóval, melyet tettek követnek. 1317 A bérmálás -- mint a keresztség is -- a keresztény ember lelkébe lelki pecsétet, eltörölhetetlen jegyet nyom; emiatt az életben csak egyszer vehető fel. 1318 Keleten e szentséget közvetlenül a keresztség után szolgáltatják ki, és követi az Eucharisztiában való részesedés; ez a hagyomány a keresztény beavatás három szentségének egységét emeli ki. A latin egyházban e szentséget akkor szolgáltatják ki, amikor a bérmálandó eléri az értelem használatának korát, s kiszolgáltatása általában a püspöknek

van fönntartva, annak jelzésére, hogy ez a szentség megerősíti az egyházi köteléket. 1319 A bérmálandónak, aki elérte az értelem használatának korát, meg kell vallania a hitet, a kegyelem állapotában kell lennie, akarnia kell a szentség fölvételét, és késznek kell lennie arra, hogy vállalja Krisztus tanítványának és tanújának feladatát az egyházi közösségben és a földi dolgok közepette. 1320 A bérmálás szertartásának lényege a szent krizmával való megkenés a megkeresztelt ember homlokán (Keleten más testrészein is), kézrátétel és e szavak kíséretében: ,,Vedd a Szentlélek ajándékának jelét (a római szertartásban); ,,a Szentlélek ajándékának pecsétje (a bizánci szertartásban). 1321 Amikor a bérmálás a keresztségtől függetlenül történik, e két szentség összetartozását többek között a keresztségi ígéretek megújítása is kifejezi. A szentmisében történő bérmálás a keresztény beavatás

szentségeinek egységét emeli ki. 2 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 Eukarisztia szentsége Összefoglalás 1406 Jézus mondta: ,,Én vagyok az élő kenyér, aki a mennyből szállottam alá. Aki eszik ebből a kenyérből, örökké fog élni (.) Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van, (.) Bennem marad és Én őbenne (Jn 6,515456) 1407 Az Eucharisztia az Egyház életének szíve és csúcspontja, mert benne Krisztus Egyházát és annak minden tagját társítja a dicséret és hálaadás áldozatához, melyet Ő egyszer s mindenkorra fölajánlott Atyjának a kereszten; ezen áldozat által árasztja ki az üdvösség kegyelmeit testére, ami az Egyház. 1408 Az Eucharisztia ünneplése mindig magában foglalja: Isten Igéjének hirdetését, a hálaadást az Atyaistennek minden jótéteményéért, elsősorban Fiának ajándékozásáért, a kenyér és a bor konszekrációját és a részesedést a liturgikus lakomában az Úr

teste és vére vétele által. Mindezek az elemek egy és ugyanazt a kultikus cselekményt alkotják 1409 Az Eucharisztia Krisztus húsvétjának emlékezete: azaz az üdvösség Krisztus élete, halála és föltámadása által beteljesített művéé, a műé, mely a liturgikus cselekmény által jelenvalóvá válik 1410 Krisztus, az Újszövetség örök Főpapja, a pap szolgálata által maga ajánlja föl az eucharisztikus áldozatot. Ugyanakkor, mert valóságosan jelen van a kenyér és a bor színe alatt, Ő maga az eucharisztikus áldozat. 1411 Egyedül az érvényesen fölszentelt papok vezethetik az Eucharisztiát, s konszekrálhatják a kenyeret és a bort, hogy az Úr testévé és vérévé váljanak. 1412 A szentség lényeges jelei a búzakenyér és a szőlőbor, melyekre a pap lehívja a Szentlélek áldását és kimondja azokat a konszekráló szavakat, melyeket Jézus az utolsó vacsorán mondott: ,,Ez az én testem, mely értetek adatik. () Ez az én vérem

kelyhe () 1413 A konszekráció által történik a kenyér és a bor átlényegülése Krisztus testévé és vérévé. A konszekrált kenyér és a bor színei alatt maga az élő és dicsőséges Krisztus van jelen igazán, valóságosan és lényegileg, az Ő teste és vére, Lelkével és istenségével együtt.[2263] 1414 Az Eucharisztiát mint áldozatot mind az élők, mind a megholtak bűneinek jóvátételére, s Istentől lelki vagy testi jótétemények elnyerésére is fölajánljuk. 1415 Aki Krisztust az eucharisztikus kommunióban magához akarja venni, annak a kegyelem állapotában kell lennie. Ha valaki tudatában van annak, hogy halálos bűnt követett el, nem járulhat az Eucharisztiához, amíg föloldozást nem kapott a bűnbánat szentségében. 1416 Krisztus testének és vérének vétele növeli az áldozó egyesülését az Úrral, megbocsátja bocsánatos bűneit és megőrzi a súlyos bűnöktől. Mivel az áldozó és Krisztus között a szeretet

kötelékei erősödnek, e szentség vétele erősíti az Egyház, Krisztus titokzatos testének egységét. 1417 Az Egyház nagyon ajánlja a hívőknek a szentáldozást, amikor részt vesznek az Eucharisztia ünneplésében; évente legalább egyszer kötelezővé teszi számukra. 3 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 1418 Tekintettel arra, hogy Krisztus jelen van az Oltáriszentségben, imádó hódolat illeti meg. A legszentebb szentség meglátogatása ,,az Úr Krisztus iránt (.) a hála bizonyítéka, a szeretet záloga s a kötelező imádás lerovása.[2264] 1419 Krisztus, amikor ebből a világból átment az Atyához, az Eucharisztiában nekünk adta a dicsőség zálogát: a szent áldozatban való részesedés a Szívéhez tesz hasonlóvá, fönntartja erőinket a földi élet zarándokútján, ébren tartja bennünk az örök élet vágyát és már most egyesít a mennyei egyházzal, a Boldogságos Szűzzel és az összes szentekkel. 4 Szerző:

vivafidel@axelero.hu 2004.0602 A bűnbánat szentsége Összefoglalás 1485 Húsvét estéjén az Úr Jézus megmutatta magát apostolainak, ,,és mondta nekik: »Vegyétek a Szentlelket. Akiknek bűneit megbocsátjátok, azoknak meg vannak bocsátva; akikét megtartjátok, meg vannak tartva.« (Jn 20,22--23) 1486 A keresztség után elkövetett bűnök bocsánata egy külön szentség által nyerhető el, melyet a megtérés, gyónás, bűnbánat vagy kiengesztelődés szentségének nevezünk. 1487 Aki vétkezik, megsérti Isten dicsőségét és szeretetét, saját istengyermekségre meghívott emberi méltóságát és az Egyház -- melyben minden egyes kereszténynek élő kőnek kell lennie -- lelki javát. 1488 A hit szemével nézve a legnagyobb rossz a bűn, és a bűnnek vannak a legrosszabb következményei magára a bűnösre, az Egyházra és az egész világra nézve. 1489 A visszatérés az Istennel való közösségre, mely a bűn miatt elveszett, az irgalommal teljes

és az emberek üdvösségével törődő Isten kegyelméből fakadó folyamat. E drága ajándékot kérni kell önmagunk és mások számára. 1490 Az Istenhez való visszatérés folyamata, melyet megtérésnek és bűnbánatnak nevezünk, magában foglalja az elfordulást az elkövetett bűnöktől és a ,,többé nem vétkezem szilárd elhatározását. A megtérés tehát a múltra és a jövőre egyformán irányul; az isteni irgalomba vetett reményből táplálkozik. 1491 A bűnbánat szentsége a bűnbánó bűnös három cselekedetéből és a pap föloldozásából szövődik. A bűnbánó cselekedetei: bánat, gyónás, vagyis a bűnök föltárása a pap előtt, az elhatározás a jóvátételre és a jóvátétel elvégzése. 1492 A bánatot (töredelemnek is mondjuk) hitből fakadó indítékoknak kell fölébreszteniük. Ha a bánat az Isten iránti szeretetből fakad, ,,tökéletes; ha más indokokra támaszkodik, ,,tökéletlen. 1493 Aki el akarja nyerni a

kiengesztelődést Istennel és az Egyházzal, minden súlyos bűnét meg kell vallania a pap előtt, melyeket még nem gyónt meg, s melyekre gondos lelkiismeretvizsgálat után emlékszik. A bocsánatos bűnök meggyónása nem kötelező, de az Egyház által nagyon ajánlott. 1494 A gyóntató ,,elégtételt, ,,vezeklést javasol a gyónónak a bűnnel okozott kár jóvátételére és a Krisztus tanítványaira jellemző lelkületet helyreállítására. 1495 Krisztus nevében bűnöket csak olyan papok bocsáthatnak meg, akik az egyházi hatóságtól feloldozási joghatóságot kaptak. 1496 A bűnbánat szentségének lelki hatásai: -- kiengesztelődés Istennel, ami által a bűnbánó visszanyeri a kegyelmet; -- kiengesztelődés az Egyházzal; -- az örök büntetés elengedése, mely a halálos bűn miatt fenyegetett; -- a bűnökért járó ideigtartó büntetések legalább részleges elengedése; 5 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 -- a lelkiismeret békéje

és derűje, lelki vigasztalás; -- a lélek erőinek növekedése a keresztény küzdelemhez. 1497 A súlyos bűnök személyes és maradéktalan megvallása, melyet feloldozás követ, az egyetlen rendes eszköz az Istennel és az Egyházzal való kiengesztelődésre. 1498 A búcsúk által a hívők önmaguknak és a tisztítótűzben lévő lelkeknek is elnyerhetik a bűnökért járó ideigtartó büntetések elengedését. A betegek kenete Összefoglalás 1526 ,,Beteg valaki közületek? Hívassa el az Egyház papjait, és azok imádkozzanak fölötte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadó ima megszabadítja a beteget, és az Úr talpra állítja. Ha pedig bűnöket követett el, bocsánatot nyer (Jak 5,14--15) 1527 A betegek kenete szentségének célja, hogy különleges kegyelmet hozzon a keresztény ember számára, aki a súlyos betegség vagy az öregség nehézségeit tapasztalja. 1528 A szent kenet fölvételére alkalmas idő elérkezett, amikor a

hívő betegség vagy öregség miatt a halálveszély közelébe kerül. 1529 Valahányszor egy keresztény ember súlyosan megbetegedik, fölveheti a szent kenetet, illetve megismételheti, ha állapota súlyosbodik. 1530 A betegek kenetének kiszolgáltatói egyedül a papok (papok és püspökök); föladásához a püspök vagy szükség esetén a pap által megáldott olajat használnak. 1531 E szentség kiszolgáltatásának lényeges része a beteg homlokának és kezének (a latin szertartásban) vagy egyéb testrészeinek (a keleti szertartásokban) megkenése, melyet a pap e szentség sajátos kegyelmét kérő, liturgikus imája kísér. 1532 A betegek kenete sajátos kegyelmének hatásai: -- a beteg egyesülése Krisztus szenvedésével önmaga és az egész Egyház javára; -- vigasztalás, béke és erő a betegség vagy öregség keresztény módon történő elviselésére; -- a bűnök bocsánata, ha ezt a beteg a bűnbánat szentsége révén nem tudta elnyerni; --

az egészség helyreállása, ha ez a lélek üdvösségének javára válik; -- fölkészülés az örök életre való átmenetelre. 6 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 Az egyházi rend szentsége Összefoglalás 1590 Szent Pál tanítványának, Timóteusnak mondja: ,,Figyelmeztetlek, éleszd föl magadban Isten kegyelmét, amely kézföltételem által benned él (2Tim 1,6), és ,,aki püspökségre törekszik, magasztos dolgot kíván (1Tim 3,1). Titusznak mondta: ,,Azért hagytalak Kréta szigetén, hogy pótold, ami hiányzik és a városodba presbitereket, rendelj utasításaim szerint (Tit 1,5). 1591 Az egész Egyház papi nép. A keresztség miatt minden hívő részesedik Krisztus papságában. E részesedést nevezzük a ,,hívők általános papságának Ezen az alapon és ennek szolgálatára Krisztus küldetésében más részesedés is van, nevezetesen az egyházi rend szentsége által kapott szolgálat, melynek feladata, hogy Krisztusnak, a Főnek

nevében és személyében szolgáljon a közösségben. 1592 A szolgálati papság lényegében különbözik a hívők általános papságától, amiatt, hogy szent hatalmat ad a hívők szolgálatára. A fölszentelt szolgák Isten népe szolgálatát a tanítás (a tanítás feladata), az istentisztelet (liturgikus feladat) és a lelkipásztori irányítás (irányítás feladata) által végzik. 1593 A fölszentelt szolgálatot kezdettől fogva három fokozatban adták át és gyakorolták: a püspökök, a papok és a diakónusok fokozatában. A szentelés által adott szolgálatok az Egyház szerves struktúrájában nem helyettesíthetők: püspök, papok és diakónusok nélkül nem lehet szó Egyházról.[2493] 1594 A püspök az egyházi rend szentségének teljességét kapja, mely beiktatja őt a püspöki kollégiumba és a rábízott részegyház látható fejévé, teszi. A püspökök, mint az apostolok utódai és a püspöki kollégium tagjai Szent Péter utóda, a

római Pápa tekintélye alatt részesei az egész Egyház apostoli felelősségének és küldetésének. 1595 A papok a papi méltóságban kapcsolódnak a püspökökhöz, ugyanakkor tőlük függenek lelkipásztori hivataluk gyakorlásában; arra hivatottak, hogy a püspökök gondos munkatársai legyenek; püspökük körül presbitériumot alkotnak, mely vele együtt felelős a részegyházért. A püspöktől kapják a plébániai közösség hivatalát vagy a konkrét egyházi feladatot. 1596 A diakónusok az Egyház szolgálatának feladataira szentelt szolgák; nem kapják meg a szolgálati papságot, hanem a szentelésük nagyon fontos feladatokat bíz rájuk az Ige szolgálatában, az istentiszteletben, a lelkipásztori vezetésben és a szeretet szolgálataiban, mely feladatokat püspökük lelkipásztori tekintélye alatt kell megoldaniuk. 1597 Az egyházi rend szentségét kézrátétellel szolgáltatják ki, melyet ünnepélyes fölszentelő könyörgés kísér, s

ebben a szentelendő számára a Szentléleknek a szolgálathoz szükséges kegyelmét kérik. A szentelés eltörölhetetlen karaktert nyom a lélekbe 1598 Az egyházi rend szentségét az Egyház csak olyan megkeresztelt férfiaknak szolgáltatja ki, akiknek szolgálatra való alkalmasságáról meggyőződött. Az Egyház tekintélyéhez tartozik annak felelőssége és joga, hogy valakit meghívjon a rendek fölvételére. 1599 A latin Egyházban rendes körülmények között csak olyan jelölteket szentelnek pappá, akik készek szabadon elfogadni a cölibátust, és nyilvánosan kifejezik akaratukat annak megtartására a mennyek országa és az emberek szolgálata szeretetéért. 1600 A püspökre tartozik az egyházi rend mindhárom fokozatának kiszolgáltatása. 7 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 A házasság szentsége Összefoglalás 1659 Szent Pál mondja: ,,Férjek, szeressétek feleségteket, miként Krisztus is szerette az Egyházat (.) Nagy titok ez, én

Krisztusra és az Egyházra vonatkoztatom! (Ef 5,2532) 1660 A házassági szövetséget, mellyel egy férfi és egy nő az élet és a szeretet bensőséges közösségét alkotja egymással, a Teremtő alapította és saját törvényekkel látta el. Természete szerint a házastársak javára és a gyermek nemzésére és nevelésére van rendelve. A megkereszteltek között az Úr Krisztus szentség rangjára emelte.[2587] 1661 A házasság szentsége Krisztus és az Egyház egységét jelzi. A házastársaknak kegyelmet hoz arra, hogy azzal a szeretettel szeressék egymást, amellyel Krisztus szerette Egyházát; így a szentségi kegyelem tökéletesíti a házastársak emberi szeretetét, megerősíti fölbonthatatlan egységüket és megszenteli őket az örök életre vezető úton.[2588] 1662 A házasság a felek megegyezésén alapul, azaz azon az akaraton, hogy kölcsönösen és véglegesen ajándékozzák önmagukat a hűséges és termékeny szeretet szövetségének

életére. 1663 Mivel a házasság a feleket az Egyházban nyilvános életállapotba helyezi, kiszolgáltatásának nyilvánosnak kell lennie, liturgikus cselekményen belül pap (vagy az Egyház minősített tanúja), tanúk és a hívők közösségének színe előtt. 1664 Az egység, a fölbonthatatlanság és a termékenységre nyitott lelkület lényegében tartozik hozzá a házassághoz. A poligámia ellentmond a házasság egységének; a válás szétválasztja azt, amit Isten összekötött; a termékenység elutasítása elválasztja a házaséletet annak ,,legdrágább ajándékától, a gyermektől.[2589] 1665 Az elváltak új házassága a törvényes házastárs életében áthágja Isten tervét és törvényét, melyeket Krisztus tanított. Az Egyháztól nem szakadtak el, de szentáldozáshoz nem járulhatnak. Keresztény életüket főként úgy élhetik, hogy gyermekeiket hitben nevelik 1666 A keresztény otthon az a hely, ahol a gyermekek az első hithirdetést

kapják. Ezért a családi otthont joggal nevezi ,”családi egyháznak, a kegyelem és imádság közösségének, az emberi erények és a keresztény szeretet iskolájának. 8 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 A hit 176 A hit az egész ember személyes ragaszkodása az önmagát kinyilatkoztató Istenhez. Az értelem és az akarat ragaszkodik a kinyilatkoztatáshoz, melyet Isten tettekkel és szavakkal adott Önmagáról. 177 ,,Hinni tehát kettős kapcsolatot jelent: kapcsolatot a személlyel és kapcsolatot az igazsággal; az igazsággal, az azt tanúsító személy iránti bizalom miatt. 178 Senki másban nem kell hinnünk, mint Istenben: az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben. 179 A hit Isten természetfölötti ajándéka. Ahhoz, hogy hinni tudjon, az embernek szüksége van a Szentlélek belső segítségeire. 180 ,,Hinni emberi, tudatos és szabad cselekedet, mely megfelel az emberi személy méltóságának. 181 ,,Hinni egyházi cselekedet. Az Egyház hite

megelőzi, szüli, fenntartja és táplálja hitünket. Az Egyház minden hívő Anyja ,,Már nem lehet Isten Atyja annak, akinek nem Anyja az Egyház.[212] 182 ,,Mi mindazt hisszük, amit Isten írott vagy áthagyományozott Igéje tartalmaz, és az Egyház (.) mint Istentől kinyilatkoztatott dolgokat elénk ad, hogy higgyük[213] 183 A hit elengedhetetlenül szükséges az üdvösséghez. Maga az Úr mondja: ,,Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik. (Mk 16,16) 184 A hit (.) bizonyos előíze annak a megismerésnek, mely a jövőben boldoggá fog tenni minket.[214] Az isteni kinyilatkoztatás Összefoglalás 68 Isten szeretetből nyilatkoztatta ki és ajándékozta önmagát az embernek. Így végleges és bőséges választ ad azokra a kérdésekre, melyeket az ember élete értelmével és végével kapcsolatban föltesz magának. 69 Isten úgy nyilatkoztatta ki magát az embernek, hogy misztériumát cselekedetekkel és szavakkal fokozatosan

közölte vele. 70 A tanúságtételen kívül, melyet Isten a teremtett dolgokban ad önmagáról, megmutatta magát ősszüleinknek. Beszélt hozzájuk, s a bukás után üdvösséget ígért[72] és fölajánlotta nekik Szövetségét. 71 Isten örök szövetséget kötött Noéval önmaga és minden élőlény között.[73]E szövetség érvényben marad, míg áll a világ. 72 Isten kiválasztotta Ábrahámot, és szövetségre lépett vele és utódaival. Belőle formálta meg népét, melynek Mózes által kinyilatkoztatta törvényét. E népet a Próféták, által készítette elő az egész emberi nemnek szánt üdvösség fogadására. 9 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 73 Isten a Fiát küldve nyilatkoztatta ki magát teljesen, akiben örökre megalapította Szövetségét. Ő az Atya végleges Igéje, s így utána nincs Kinyilatkoztatás Az isteni kinyilatkoztatás továbbadása Összefoglalás 96 Amit Krisztus az Apostolokra rábízott, azt ők

prédikációjukkal és írásukkal a Szentlélek sugalmazására Krisztus dicsőséges eljöveteléig az összes nemzedékeknek átadták. 97 ,,A Szenthagyomány és a Szentírás Isten Igéjének egyetlen szent letéteményét alkotják,[103] melyben mint tükörben szemléli a zarándok Egyház Istent, minden gazdagságának forrását. 98 ,,Az Egyház tanításában, életében és kultuszában megörökíti és minden nemzedéknek átadja mindazt, ami ő maga, és mindazt, amit hisz.[104] 99 Isten egész népe természetfölötti hitérzéke által szüntelenül befogadja az isteni Kinyilatkoztatást, elmélyül benne, és egyre teljesebben él belőle. 100 Isten Igéje hiteles magyarázatának feladata egyedül az egyházi Tanítóhivatalra, a Római Pápára és a közösségben lévő püspökökre bízatott. A Szentírás I. Krisztus -- a Szentírás egyetlen Igéje 101 Isten a maga hozzánk leszálló jóságával, hogy kinyilatkoztassa magát az embereknek, emberi szavakkal

beszél hozzájuk: ,,Isten emberi nyelveken kifejezett igéi ugyanis hasonlóvá váltak az emberi beszédhez, amint egykor az örök Atya Igéje a gyönge emberi test fölvételével hasonlóvá vált az emberekhez.[105] 102 A Szentírás minden szavával Isten egyetlen szót mond: az Ő egyszülött Igéjét, akiben teljesen kimondja önmagát.[106] >>65 , >>2763 ,, Kedvességtek tudja, hogy Isten egyetlen beszéde húzódik végig minden Íráson, és sok szentnek szája által egy Ige hangzik, akinek mivel kezdetben Isten az Istennél, ott nincsenek szótagjai, hiszen ott nincs idő.[107] >>426-429 103 Emiatt az Egyház az isteni Írásokat mindig úgy tisztelte, ahogy az Úr testét is tiszteli. A híveknek szüntelenül nyújtja az Élet Kenyerét, melyet mind Isten Igéje, mind Krisztus Teste asztaláról vesz.[108] >>1100, >>1184, >>1378 10 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 104 A Szentírásban az Egyház szüntelenül

megtalálja táplálékát és erejét,[109] mert nem csupán emberi szót, hanem ami valójában: Isten Igéjét kapja benne.[110] ,,A szent könyvekben ugyanis a Mennyei Atya állandóan elébe jön fiainak, és beszélget velük.[111] II. A Szentírás sugalmazásáról és igazságáról 105 A Szentírás szerzője Isten. ,,Az isteni kinyilatkoztatást, melyet a Szentírás szövege tartalmaz és elénk tár, a Szentlélek sugalmazására foglalták írásba. ,,Az Anyaszentegyház az apostoli hit alapján az Ó- és Újszövetség könyveit egész terjedelmükben, minden részükkel együtt szentnek és kánoninak tartja, mivel a Szentlélek hatására írt könyveknek Isten a szerzőjük, és mint Szentírást kapta az Egyház.[112] 106 Isten sugalmazta a Szent Könyvek szerzőit. ,,A Szent Könyvek megírására Isten embereket választott ki, akiket erejük és képességeik birtokában úgy használt föl, hogy miközben bennük és általuk Ő maga cselekedett, mint valódi

szerzők mindazt, de csak azt foglalják írásba, amit Ő akar.[113] 107 A sugalmazott könyvek az igazságot tanítják. ,,Mindazt tehát, amit a sugalmazott szerzők, vagyis a szent írók állítanak, a Szentlélek állításának kell tartani, ezért hinnünk kell, hogy amit Isten a mi üdvösségünkre le akart iratni a szent iratokban, azt a Szentírás könyvei biztosan, hűségesen és tévedés nélkül tanítják.[114] >>702 108 A keresztény hit mégsem ,,könyvvallás. A kereszténység Isten ,,Igéjének a vallása: egy olyan Igéé, amely nem írott és néma szó, hanem ,,megtestesült és élő Ige.[115] Szükségünk van tehát arra, hogy Krisztus, az élő Isten örök Igéje a Szentlélek által megnyissa értelmünket, hogy megértsük az Írásokat,[116] nehogy olyanok maradjanak, mint a holt betű. III. A Szentlélek a Szentírás értelmezője 109 A Szentírásban Isten emberi módon szól az emberhez. A Szentírás helyes értelmezéséhez ezért

figyelnünk kell arra, hogy az emberi szerzők valójában mit szándékoztak mondani, és hogy Isten mit akart az ő szavukon keresztül számunkra kinyilatkoztatni.[117] 110 A szent szerzők szándékának megismeréséhez figyelembe kell vennünk koruk és kultúrájuk viszonyait, az adott korban általános irodalmi műfajokat és a korabeli általános gondolkodás-, beszéd- és elbeszélésformákat. ,,Az igazság ugyanis más és más módon nyer előadást és kifejezést a történeti, a prófétai, a költői és más műfajú szövegekben.[118] 11 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 111 Mivel azonban a Szentírás sugalmazott, van még a helyes értelmezésnek egy további, az előbbinél nem kevésbé fontos alapelve, ami nélkül az Írás holt betű maradna: ,,a Szentírást ugyanazzal a Szentlélekkel kell olvasni és magyarázni, akinek sugalmazására készült.[119] A II. Vatikáni Zsinat három kritériumot jelöl meg a Szentírás -- az azt sugalmazó

Szentlélek szerinti -- magyarázatához: [120] 112 1. Gondosan kell ügyelni az egész Szentírás egységére és tartalmára Bármennyire különbözők a Szentírás könyvei, a Szentírás egységet alkot Isten tervének egysége alapján, melynek középpontja Jézus Krisztus és az Ő húsvétja után megnyitott szíve.[121] >>128, >>368 Krisztus ,,szíve[122] a Szentírást jelenti, mely föltárja Krisztus szívét. Ez a szív a szenvedés előtt zárva volt, mert az Írás homályos volt, a szenvedés után azonban a megnyílt, mert értő lelkek olvassák, akik meg tudják itélni, hogyan kell értelmezni a próféciákat.[123] 113 2. A Szentírást az ,,egész Egyház élő Hagyományát figyelembe véve kell olvasni Az egyházatyák egy mondása szerint ,,a Szentírás inkább az Egyház szívébe, mint pergamenra van írva.[124] Az Egyház ugyanis hagyományában Isten Szavának élő emlékezetét hordozza, és a Szentlélek adja ennek lelki értelmezését

(,,.a lelki értelem szerint, melyet a Szentlélek ajándékoz az Egyháznak).[125] >>81 114 3. Figyelemmel kell lenni a ,,hit analógiájára[126] A hit analógiáján értjük a hitigazságok összefüggését egymás között és a kinyilatkoztatás egészében. >>90 A Szentírás többféle értelme 115 Régi hagyomány szerint a Szentírásnak kettős értelme van: szó szerinti és lelki. Ez utóbbi lehet allegorikus, morális és anagogikus. E négyfajta értelem mély összhangja biztosítja az Egyházban a Szentírás élő olvasásának egész gazdagságát. 116 Szó szerinti értelem (sensus litteralis)., A Szentírás szavainak jelentése, melyet a helyes magyarázat szabályait betartó egzegézis talál meg. A Szentírás ,,egész értelme egyen alapszik, tudniillik a szó szerinti értelmen.[127] >>110 117 Lelki értelem (sensus spiritualis). Az isteni terv egységének következtében nemcsak a Szentírás szövege, hanem az elmondott valóságok és

események is jelek lehetnek. >>1101 1. Allegorikus értelem Az eseményeket sokkal mélyebben megérthetjük, ha ismerjük azt a jelentést, amit Krisztusban bírnak. Így pl a Vörös-tengeren történt átkelés Krisztus győzelmének, s így a keresztségnek jele.[128] 12 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 2. Erkölcsi értelem A Szentírásban elbeszélt eseményeknek a helyes cselekvésre kell vezetniük. ,,A mi okulásunkra írták meg mindezeket (1Kor 10,11)[129] 3. Anagogikus értelem Hasonlóképpen a dolgokat és eseményeket örökkévalóságba mutató jelentésükben is szemlélhetjük, amennyiben örök Hazánk felé vezetnek (a görögben: anagógé) minket. Így például a földi Egyház a mennyei Jeruzsálem jele [130] 118 Egy középkori disztichon a négy értelmet így foglalja össze: ,,Littera gesta docet, quid credas allegoria, moralis quid agas, quo tendas anagogia. A betű a történteket, az allegória a hiendő dolgokat, az erkölcsi a

teendőket, az anagógia a célokat tanítja.[131] 119 ,,Az egzegétáknak tehát az a dolguk, hogy e szabályok szerint törekedjenek a Szentírás értelmének mélyebb megértésére és kifejtésére. Így mintegy az ő előkészítő munkálkodásuk alapján fog kiérlelődni az Egyház döntése. Mindez ugyanis az egzegézist illetően végső fokon az Egyház ítéletének van alávetve, mert az Egyház Isten igéje megőrzésével és magyarázásával isteni parancsot teljesít, és isteni szolgálatot lát el.[132] >>94 ,,Magam sem adnék semmi hitelt az Evangéliumnak, ha a Katolikus Egyház tekintélye nem késztetne rá.[133] >>113 IV. A Szentírás kánonja 120 Az Egyház az apostoli hagyomány alapján tudta megítélni, hogy mely írásokat kell fölvennie a szent könyvek jegyzékébe. [134] E teljes jegyzéket nevezték a Szentírás ,,kánonjának. E szerint az Ószövetség 46 (vagy ha Jeremiás könyvét és a Siralmakat egy könyvnek vesszük, akkor

45), az Újszövetség 27 könyvből áll:[135] >>1117 Az Ószövetség: Teremtés könyve, Kivonulás könyve, Leviták könyve, Számok könyve, Második Törvénykönyv, Józsue könyve, Bírák könyve, Rut könyve, Sámuel I--II. könyve, Királyok I--II. könyve, Krónikák I--II könyve, Ezdrás könyve, Nehemiás könyve, Tóbiás könyve, Judit könyve, Eszter könyve, Makkabeusok I--II. könyve, Jób könyve, Zsoltárok könyve, Példabeszédek könyve, Prédikátor könyve, Énekek éneke, Bölcsesség könyve, Sirák fia könyve, Izajás könyve, Jeremiás könyve, Siralmak könyve, Báruk könyve, Ezekiel könyve, Dániel könyve, Ozeás könyve, Joel könyve, Ámosz könyve, Abdiás könyve, Jónás könyve, Mikeás könyve, Náhum könyve, Habakuk könyve, Szofoniás könyve, Aggeus könyve, Zakariás könyve, Malakiás könyve. Az Újszövetség: Máté evangéliuma, Márk evangéliuma, Lukács evangéliuma, János evangéliuma, Apostolok Cselekedetei, Rómaiaknak

írt levél, Korinthusiaknak írt I--II. levél, 13 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 Galatáknak írt levél, Efezusiaknak írt levél, Filippieknek írt levél, Kolosszeieknek írt levél, Tesszalonikaiaknak írt I--II. levél, Timóteusnak írt I--II levél, Titusznak írt levél, Filemonnak írt levél, Zsidóknak írt levél, Szent Jakab levele, Szent Péter I--II. levele, Szent János I--III levele, Szent Júdás levele, Jelenések könyve. Az Ószövetség 121 Az Ószövetség a Szentírás el nem hagyható része. Könyveit Isten sugalmazta, és maradandó értékük van, mert a régi szövetség soha nem lett visszavonva.[136] >>1093 122 ,,Az Ószövetség üdvrendje leginkább arra irányult, hogy a mindenség Megváltójának, Krisztusnak (.) eljövetelét előkészítse Jóllehet az Ószövetség könyvei ,,kevésbé tökéletes és időhöz kötött mozzanatokat is tartalmaznak, mégis Isten üdvözítő szeretetének pedagógiáját tanúsítják:

,,bennük az Istenről szóló fenséges tanításoknak, az üdvösségre vezető életbölcsességnek és az imádságnak csodálatos kincsei találhatók, s végül bennük rejlik üdvösségünk misztériuma.[137] >>702 , >>763, >>708, >>2568 123 A keresztények úgy tisztelik az Ószövetséget, mint Isten igazi Szavát. A gondolatot, hogy az Ószövetséget el kell hagyni, mivel az Új fölöslegessé tette (markionizmus), az Egyház mindig erőteljesen visszautasította. Az Újszövetség 124 ,,Isten igéje, mely Isten ereje minden hívő üdvösségére, az Újszövetség könyveiben csodálatos szépségben jut el hozzánk és mutatja meg erejét.[138] E könyvek nyújtják az isteni kinyilatkoztatás végső igazságát. Központi témájuk Jézus Krisztus, Isten megtestesült Fia, az Ő cselekedetei, tanítása, szenvedése és megdicsőülése, továbbá Egyházának kezdete a Szentlélek irányítása alatt.[139] 125 Az evangéliumok az összes

szent könyv szívét alkotják, mint ,,a Megtestesült Ige, Megváltónk életének és tanításának fő tanúi.[140] >>515 126 Az evangéliumok kialakulásában három periódust különböztethetünk meg: 1. Jézus élete és tanítása Az Egyház szilárdan vallja, hogy a négy evangélium, ,,melyek történetiségét határozottan állítja, hűségesen adja tovább mindazt, amit Jézus, Isten Fia földi életében az örök üdvösségért cselekedett és tanított mennybevétele napjáig. 2. A szájhagyomány ,,Az apostolok az Úr mennybemenetele után mindazt, amit Ő mondott és cselekedett, hallgatóiknak azzal a teljesebb megértéssel adták át, melyet ők 14 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 Krisztus dicsőséges eseményeinek tapasztalatából és az igazság Lelkének fényénél kaptak. >>76 3. Az írott evangéliumok ,,A szent szerzők pedig úgy írták meg a négy evangéliumot, hogy a nagy szóbeli vagy írásos hagyományokból egyes

részeket kiválogattak, másokat egybevontak vagy az egyházak állapotára való tekintettel fejtettek ki, megtartva továbbra is az igehirdető formát, de mindig úgy, hogy Jézusról csak a színtiszta igazat közöljék velünk.[141] >>76 127 A négyféle evangélium az Egyházban sajátos helyet foglal el, miként a liturgiában iránta tanúsított tisztelet és az a páratlan vonzása bizonyítja, melyet a szentek minden időben éreztek: >>1154 ,,Nincs nagyobb, sem jobb, sem drágább, sem ragyogóbb tanítás, mint az Evangélium olvasása. Azt nézzétek, azt tartsátok meg, amit Urunk és Mesterünk, Krisztus szavakkal tanított és példájával megvalósított.[142] ,,Imádságaimban mindenekfölött az evangélium foglalkoztat; benne találom meg mindazt, amire szegény lelkemnek szüksége van. Benne mindig új világosságot, rejtett és titokzatos értelmeket fedezek föl.[143]>>2705 Az Ó- és az Újszövetség egysége 128 Az Egyház az apostoli

időktől kezdve[144]és később egész Hagyományában az isteni terv egységét a két szövetségben a tipológia segítségével világította meg. A tipológia Isten Ószövetségben végrehajtott műveiben előképét látja annak, amit Isten később az idők teljességében megtestesült Fia személyében beteljesített. >>1094, >>489 129 A keresztények tehát az Ószövetséget a meghalt és föltámadott Krisztus fényénél olvassák. Ez az előképi olvasás mutatja meg az Ószövetség kimeríthetetlen tartalmát, de nem kell megfeledkeznie arról, hogy az Ószövetségnek megvan a maga saját kinyilatkoztatásértéke, amit maga az Úr is elismert.[145] Egyébként az Újszövetséget is az Ószövetség fényénél kell olvasni. Az őskeresztény katekézis állandóan visszanyúlt hozzá[146] Egy régi mondás szerint az Újszövetség az Ószövetségben van elrejtve, az Ószövetség az Újszövetségben tárul föl: így valósul meg, hogy ,,in Vetere

Novum lateat, et in Novo Vetus pateat. (az Óban az Új rejtőzik, és az Újban az Ó föltárul)[147] >>651, >>2055, >>1968 130 A tipológia az isteni terv előretörését jelenti a maga beteljesedése felé mindaddig, míg végül ,,Isten lesz minden, mindenben (1Kor 15,28). Így például a pátriárkák meghívása és az Egyiptomból való kivonulás nem veszíti sajátos értékét Isten tervében amiatt, hogy csak közbülső állomások. 15 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 V. A Szentírás az Egyház életében 131 ,,Isten igéjében akkora erő és hatékonyság van, hogy az Egyháznak támasz és életerő, az Egyház gyermekeinek erő, lelkének táplálék, lelki életének tiszta és el nem apadó forrása.[148] ,,Krisztus hívei előtt szélesre kell tárni a kaput, hogy hozzájussanak a Szentíráshoz.[149] 132 ,,A Szentírás tanulmányozása legyen a hittudomány lelke. A Szentírás szavából táplálkozik és virágzik az ige

szolgálata is, tudniillik a lelkipásztori prédikáció, a katekézis és minden keresztény tanítás, amelyben előkelő hely illeti meg a liturgiában elhangzó homíliát.[150] >>94 133 Az Egyház ,,nyomatékosan buzdítja és sürgeti (.) az összes Krisztus-hívőket, hogy a Szentírás gyakori olvasásával szerezzék meg »Jézus Krisztus fönséges ismeretét« (Fil 3,8). »Mert aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust«.[151] >>2653, >>1792 A szentírás Összefoglalás 134 Minden isteni Írás egy könyvet alkot, és ez az egy könyv Krisztus, ,,mert minden isteni Írás Krisztusról beszél, és minden isteni Írás Krisztusban teljesedik be.[152] 135 ,,A Szentírás Isten igéjét tartalmazza, és sugalmazott lévén, valóban Isten szava.[153] 136 A Szentírásnak Isten az emberi szerzőket sugalmazó szerzője. Bennük és általuk Ő cselekszik. Így írásaik tévedés nélkül tanítják az üdvös igazságot[154] 137 A sugalmazott

írások értelmezésének elsősorban arra kell figyelnie, amit Isten a szent szerzők által a mi üdvösségünkért ki akart nyilatkoztatni. Ami a Szentlélektől ered, csak a Szentlélek tevékenysége által érthető meg teljesen.[155] 138 Az Egyház az Ószövetség 46 és az Újszövetség 27 könyvét fogadja el és tiszteli sugalmazottnak. 139 A négy Evangéliumnak központi helye van, mert központjuk Jézus Krisztus. 140 A két szövetség egysége Isten tervének és kinyilatkoztatásának egységéből következik. Az Ószövetség előkészíti az Újat, ez pedig beteljesíti az Ószövetséget; kölcsönösen megvilágítják egymást; mindkettő Isten valóságos Igéje. 141 ,,Az Egyház mindenkor úgy tisztelte a Szentírást, mint magát az Úr testét;[156] mindkettő táplálja és vezérli az egész keresztény életet. ,,A te igéd lámpás a lábaimnak és világosság ösvényeimnek (Zsolt 119,105).[157] 16 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602

Hiszek >>1814-1816 I. A hit engedelmessége 144 Engedelmeskedni (latinul: ob-audire, odahallgatni) a hitben azt jelenti, hogy az ember szabadon aláveti magát a hallott szónak, mert igazságát Isten adja eléje, aki maga az Igazság. Ennek az engedelmességnek példájaként a Szentírás Ábrahámot állítja elénk. Szűz Mária pedig a legtökéletesebb megvalósulása. Ábrahám -- ,,Minden hívő atyja 145 A Zsidókhoz írt levél az ősök hitének magasztalásakor külön kiemeli Ábrahám hitét: ,,A hit alapján engedelmeskedett Ábrahám a hívásnak, hogy költözzék arra a vidékre, amelyet örökségül kellett kapnia. Elindult anélkül, hogy tudta volna, hová megy (Zsid 11,8)[161] A hittel élt mint jövevény és zarándok az Ígéret földjén.[162] Sára hittel foganta az Ígéret fiát Végül Ábrahám hittel ajánlotta föl egyetlen fiát áldozatul.[163] >>59, >>2570, >>489 146 Ezáltal Ábrahám megtestesíti a hitnek a Zsidókhoz

írt levélben adott meghatározását: ,,A hit szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyőződés arról, amit nem látunk (11,1). ,,Ábrahám hitt az Istennek, és ez beszámíttatott neki megigazulásul (Róm 4,3).[164] Ezzel ,,a hittel megerősödve (Róm 4,20) lett Ábrahám ,,atyja minden hívőnek (Róm 4,11.18)[165] >>1819 147 Az Ószövetségben e hitnek nagyon sok tanúja van. A Zsidókhoz írt levél dicsőítő beszédet mond az elődök példás hitéről, melyből ,,bizonyságot merítettek (Zsid 11,2.39) ,,Isten azonban nekünk valami jobbat készített (11,40): tudniillik a kegyelmet, hogy higgyünk az Ő Fiában, Jézusban, aki ,,hitünk szerzője és bevégzője (12,2). >>839 Mária -- ,,Boldog, aki hitt 148 A hívő engedelmességet legtökéletesebben Szűz Mária valósítja meg. A hitben fogadja Mária a Gábor angyaltól hozott üzenetet és ígéretet, mert hitte, hogy ,,Istennél semmi sem lesz lehetetlen (Lk 1,37),[166] és beleegyezését

adta: ,,Íme, az Úr szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint (Lk 1,38). Erzsébet e szavakkal köszöntötte őt: ,,Boldog, aki hitt, mert beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki! (Lk 1,45). E hit miatt hirdeti őt majd boldognak minden nemzedék.[167] >>494, >>2617, >>506 149 Ő nem ingott meg hitében élete folyamán, még a végső próbatételnél sem,[168] amikor fia, Jézus meghalt a keresztfán. Mária soha nem szűnt meg hinni abban, hogy ,,Isten szava be fog teljesedni. Az Egyház tehát Máriában a hit legtisztább megvalósulását tiszteli >>969, >>507, >>829 II. ,,Tudom, kinek hittem (2Tim 1,12) Egyedül Istenben hinni 17 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 150 A hit elsősorban az ember személyes ragaszkodása Istenhez; ugyanakkor ettől elválaszthatatlanul az Istentől kinyilatkoztatott egész igazság szabad elfogadása. A keresztény hit mint személyes kötődés Istenhez és a Tőle

kinyilatkoztatott igazság elfogadása különbözik az emberi személybe vetett hittől. Jó és igazságos önmagunkat teljesen Istenre bízni és föltétel nélkül elhinni, amit Ő mondott. Hiábavaló és hamis volna ilyen hitet bármilyen teremtménybe vetni.[169] >>222 Hinni Jézus Krisztusban, az Isten Fiában 151 A keresztények számára az Istenbe vetett hit elválaszthatatlanul összetartozik a hittel abban, akit Ő küldött: szeretett Fiában, akiben kedvét találta;[170] Isten megmondta nekünk, hogy Őt hallgassuk.[171] Maga az Úr mondta tanítványainak: ,,Hisztek Istenben, bennem is higgyetek! (Jn 14,1). Jézus Krisztusban azért tudunk hinni, mert Ő Isten, a testté lett Ige: ,,Istent soha nem látta senki; az egyszülött Isten, aki az Atya keblén van, ő nyilatkoztatta ki (Jn 1,18). Mivel Ő ,,látta az Atyát (Jn 6,46), egyedül ismeri Őt, és egyedül van hatalma kinyilatkoztatni Őt.[172] >>424 Hinni a Szentlélekben 152 Lehetetlen, hogy valaki

higgyen Jézus Krisztusban anélkül, hogy részesednék az Ő Lelkében. A Szentlélek pedig kinyilatkoztatja az embereknek, hogy kicsoda Jézus Ugyanis ,,senki sem mondhatja, »Úr Jézus!«, csak a Szentlélekben (1Kor 12,3). ,,A Lélek ugyanis mindent átlát, Isten mélységeit is. () Isten titkait nem ismeri senki, csak Isten Lelke (1Kor 2,10--11). Istent egyedül Isten ismeri teljesen Hiszünk a Szentlélekben, mert Ő Isten >>243, >>683 Az Egyház szüntelenül vallja hitét az egy Istenben, az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben. >>232 III. A hit sajátosságai A hit kegyelem 153 Amikor Szent Péter megvallja, hogy Jézus a Messiás, az élő Isten Fia, Jézus kinyilvánítja neki, hogy e kinyilatkoztatást nem a testből és a vérből kapta, hanem az Ő Atyjától, ,,aki a mennyekben van (Mt 16,17).[173] A hit Isten ajándéka, egy Tőle belénk öntött természetfölötti erény. ,,Ehhez a hithez szükség van Isten megelőző, segítő kegyelmére

és a Szentlélek benső segítségére, aki az ember szívét megindítja és Istenhez téríti, az értelem szemét megnyitja, és mindenkinek megadja az »igazság elfogadásának és hitének édességét«.[174] >>552, >>1814, >>1996, >>2606 18 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 A hit emberi cselekedet 154 Hinni nem lehet másként, csak a Szentlélek kegyelme és belső segítségei által. De nem kevésbé igaz, hogy a hit igazi emberi cselekedet. Sem az ember szabadságának, sem értelmének nem mond ellent hinni Istenben és ragaszkodni a Tőle kinyilatkoztatott igazságokhoz. Az emberi kapcsolatokban sem ellenkezik méltóságunkkal elhinni azt, amit mások önmagukról és szándékaikról mondanak, és bízni ígéreteikben (például amikor egy férfi és egy nő házasságot köt), és így lépni közösségre velük. Következésképpen még kevésbé ellenkezik méltóságunkkal ,,a kinyilatkoztató Istennek az értelem és az

akarat teljes engedelmességét nyújtani a hittel[175], és így bensőséges közösségre lépni vele. >>1749, >>2026 155 A hitben az emberi értelem és akarat együttműködik az isteni kegyelemmel: ,,A hit az isteni igazsággal egyetértő értelem aktusa a kegyelem által Istentől indított akarat parancsára.[176] >>2008 A hit és az értelem 156 A hit indítéka nem az, hogy a kinyilatkoztatott igazságokat természetes értelmünk fényénél igaznak és érthetőnek látjuk. Magának a ,,kinyilatkoztató Istennek a tekintélye miatt hiszünk, aki nem tévedhet és nem csalhat meg.[177] ,,Ennek ellenére, hogy hitünk engedelmessége összhangban legyen az értelemmel, Isten úgy akarta, hogy a Szentlélek belső segítségéhez kinyilatkoztatásának külső bizonyítékai társuljanak.[178] Így ,,Krisztus és a szentek csodái,[179] a jövendölések, az Egyház elterjedése és szentsége, termékenysége és fennmaradása az isteni kinyilatkoztatásnak

egészen biztos és mindenki megismerő képességének megfelelő jelei,[180] a hihetőség indítékai, melyek azt mutatják, hogy ,,a hívő elfogadás nem a lélek vak mozdulata.[181] >>1063, >>2465, >>548, >>812 157 A hit biztos, biztosabb minden emberi megismerésnél, mert Isten igéjére alapszik, aki képtelen hazudni. Igaz, hogy a kinyilatkoztatott igazságok az emberi értelem és tapasztalat számára homályosnak tűnhetnek, de ,,nagyobb az isteni fény által nyert bizonyosság, mint a természetes értelem fényének bizonyossága.[182] ,,Tízezer nehézség sem okoz egyetlen kételyt. [183] >>2088 158 ,,A hit keresi a megértést:[184] a hit természetéhez tartozik, hogy a hívő jobban meg akarja ismerni azt, akiben hisz, és jobban meg akarja érteni azt, amit az kinyilatkoztatott; ezután a mélyebb megismerés nagyobb hitet hoz magával, melyet a szeretet egyre jobban izzít. A hit kegyelme megnyitja a ,,szív szemeit (Ef 1,18) azok

eleven megértésére, melyeket a kinyilatkoztatás tartalmaz, tudniillik Isten terve és a hit misztériumai egészének, ezek egymás közötti és a kinyilatkoztatott misztérium középpontjával, Krisztussal való összefüggéseinek megértésére. ,,Hogy minél mélyebbé váljon a kinyilatkoztatás megértése (.), a Szentlélek folyton tökéletesíti hitünket ajándékai által[185] Így Szent Ágoston mondása szerint: ,,érts, hogy hihess, higgy, hogy megérthess.[186] >>2705, >>1827, >>90, >>2518 19 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 159 A hit és a tudomány. ,,Bár a hit az értelem fölött áll, mégsem lehet igazi ellentét a hit és az értelem között: ugyanaz az Isten, aki kinyilatkoztatja a titkokat és belénk önti a hitet, adta az emberi szellembe az értelem világosságát; Isten pedig nem tagadhatja meg önmagát, sem igazság nem mondhat ellent igazságnak.[187] ,,Ezért bármelyik szaktudomány módszeres kutatása --

ha valóban tudományosan és az erkölcsi normák szerint folyik -- igazában soha nem kerül ellentétbe a hittel, mert a földi valóságok és a hit valóságai ugyanattól az Istentől erednek. Sőt, aki alázattal és állhatatosan igyekszik föltárni a természet rejtélyeit, azt -- még ha nem is tudja -- szinte Isten keze vezérli, aki mindent fönntartván teszi, hogy a dolgok azok legyenek, amik.[188] >>283, >>2293 A hit szabadsága 160 Ahhoz, hogy a hit válasza emberi legyen, ,,lényeges (.), hogy az ember hitével szabadon válaszoljon Istennek; ezért ,,akarata ellenére senkit sem szabad kényszeríteni a hit elfogadására. A hit aktusa ugyanis természete szerint szándékos tett [189] ,,Isten az embereket arra hívja, hogy lélekben és igazságban szolgáljanak neki, tehát lelkiismeretben kötelezi, de nem kényszeríti őket. () Ez leginkább Jézus Krisztusban mutatkozott meg.[190] Krisztus meghívott a hitre és a megtérésre, de semmiképpen nem

kényszerített. ,,Tanúságot tett ugyanis az igazságról, de az ellentmondókra nem akarta ráerőltetni. Országa ugyanis () abból a szeretetből gyarapszik, melyen a kereszten fölmagasztalt Krisztus magához vonzza az embereket.[191] >>1738, >>2106, >>616 A hit szükségessége 161 Hinni Jézus Krisztusban és abban, aki Őt a mi üdvösségünkért elküldte, elengedhetetlenül szükséges ezen üdvösség eléréséhez.[192] ,,Mivel pedig »hit nélkül () lehetetlen Istennek tetszeni« (Zsid 11,6) és eljutni az Ő gyermekeinek sorsközösségébe, ezért soha senki hit nélkül meg nem igazul, sem az örök életet el nem nyeri, ha »mindvégig ki nem tart a hitben« (Mt 10,22; 24,13).[193] >>432, >>1257, >>846 Állhatatosság a hitben 162 A hit ingyenes ajándék, amit Isten ad az embernek. Ezt a drága ajándékot mi el is veszíthetjük; Szent Pál erre figyelmezteti Timóteust: ,,Lelkedre kötöm (.), hogy a jó harcot vívd meg

bizalommal. Tarts ki a hitben és őrizd meg tisztán a lelkiismeretedet Ezt néhányan elveszítették és hajótörést szenvedtek a hitben. (1Tim 1,18--19) Ahhoz, hogy élni, növekedni és a végsőkig kitartani tudjunk benne, táplálnunk kell a hitet Isten Igéjével, és kérnünk kell az Úrtól, hogy növelje bennünk;[194] a ,,szeretet által tevékenykednie (Gal 5,6),[195] a reménytől erősödnie kell,[196] és az Egyház hitében kell gyökereznie. >>2089, >>1037, >>2016, >>2573, >>2849 20 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 A hit -- az örök élet kezdete 163 A hitnek köszönhető, hogy a boldogító látás örömét és világosságát -- ami földi zarándoklásunk célja -- szinte előre ízleljük. Akkor majd ,,színről színre fogjuk látni Istent (1Kor 13,12), ,,úgy, amint van (1Jn 3,2). A hit tehát az örök élet kezdete >>1088 ,,Az ígéretekben számunkra tartogatott javak, melyeknek élvezetét a hit által

reméljük, szinte már jelen vannak, amikor a kegyelmet mintegy tükörben szemléljük.[197] 164 Most azonban ,,a hit által (.) járunk, és nem a szemléléssel (2Kor 5,7), és Istent ,,tükör által, homályosan (.), tökéletlenül (1Kor 13,12) ismerjük meg Jóllehet a hit világos amiatt, akiben hisz, a hívő élet gyakran elhomályosul. A hit nagyon kemény próbának lehet kitéve A világ, amiben élünk, úgy tűnik, gyakran nagyon távol van attól, ami felől a hit biztosít bennünket. A rossz, a szenvedés, az igazságtalanságok és a halál megtapasztalása ellentmondani látszik az örömhírnek. Mindezek meg tudják ingatni a hitet, és kísértéssé válhatnak számára. >>2846, >>309, >>1502, >>1006 165 Ilyenkor a hit tanúihoz kell fordulnunk: Ábrahámhoz, ,,aki a remény ellenére reménykedve hitt (Róm 4,18); Szűz Máriához, ,,aki a hit zarándokútján[198] Fia szenvedésében részesedve egészen ,,a hit éjszakájáig[199] és

az Ő sírjának éjszakájáig jutott; [200] és a hit sok más tanújához: ,,Mi, akiket a tanúknak ilyen felhője vesz körül, váljunk szabaddá minden tehertől, különösen a bűntől, amely behálóz minket, és fussuk meg kitartással az előttünk lévő pályát. Emeljük tekintetünket a hit szerzőjére és bevégzőjére, Jézusra. (Zsid 12,1--2) >>2719 Hiszünk 166 A hit személyes cselekedet: az ember szabad válasza az önmagát kinyilatkoztató Isten kezdeményezésére. A hit azonban nem magányos aktus Senki sem képes egyedül hinni, mint ahogy egyedül élni sem képes. Senki sem önmagának adja a hitet, mint ahogy az életet sem adja önmagának. A hívő másoktól kapta a hitet; tovább kell adnia másoknak Jézus és az emberek iránti szeretetünk sürget, hogy beszéljünk a hitünkről másoknak. Minden hívő egy láncszem a hívők nagy láncában. Nem tudok hinni, ha nem hat át mások hite, és hitemmel nem hatom át mások hitét. >>875

167 A ,,hiszek[201]az Egyház hite, ahogyan azt minden hívő, főként a kereszteléskor személyesen megvallja. A ,,hiszünk[202] az Egyház hite, ahogyan azt a zsinatra egybegyűlt püspökök, vagy általánosabban, a liturgiára összegyűlt hívők vallják. A ,,Hiszek az Egyház is, a mi Anyánk, aki hitével Istennek válaszol és tanítja nekünk: ,,hiszek, ,,hiszünk. >>1124, >>2040 21 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 I. ,,Tekints, Urunk, Egyházad hitére 168 Elsősorban az Egyház az, mely hisz és hordozza, táplálja, támogatja hitemet. Elsősorban az Egyház az, mely az Urat mindenütt megvallja (,,Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte-- énekeljük a Te Deum-ban), s vele és benne jutunk mi is odáig, hogy ugyanúgy valljuk: ,,Hiszek, ,,hiszünk. Az Egyház által kapjuk a keresztségben a hitet és az új életet Krisztusban. A Római szertartásban a keresztelő azt kérdezi a keresztelendőtől: ,,Mit kérsz Isten

Egyházától? A válasz így hangzik: ,,Hitet. -- ,,Mit ad neked a hit? -- ,,Örök életet.[203] >>1253 169 Az üdvösség egyedül Istentől jön; mivel azonban a hit életét az Egyház által kapjuk, ő a mi Anyánk: ,,Mi hisszük az Egyházat mint újjászülő anyánkat, és nem az Egyházban hiszünk, mintha ő lenne üdvösségünk szerzője.[204] Mint anyánk hitünk nevelője is >>750, >>2030 II. A hit nyelve 170 Mi nem nyelvi formulákban hiszünk, hanem azokban a valóságokban, melyeket kifejeznek, s melyek a hit révén ,,megérinthetővé válnak számunkra. ,,A hívő (hitének) aktusa nem a kimondhatóra, hanem a (kimondott) dologra irányul.[205] Mégis e valóságokhoz a hit formulái segítségével közeledünk. Ezek teszik lehetővé, hogy a hitet kifejezzük és továbbadjuk, közösségben ünnepeljük, magunkévá tegyük és egyre inkább belőle éljünk. >>186 171 Az Egyház, mint az ,,igazság oszlopa és boltozata (1Tim 3,15) a

szenteknek egyszer átadott hitet[206] hűségesen őrzi. Őrzi Krisztus szavainak emlékezetét, és az apostolok hitvallását nemzedékről nemzedékre továbbadja. Mint az anya, aki beszélni és ezáltal megérteni és közösségben élni tanítja gyermekeit, tanítja nekünk az Egyház, a mi Anyánk a hit nyelvét, hogy bevezessen a hit megértésébe és életébe. >>78, >>857, >>84, >>185 III. Az egyetlen hit 172 Az Egyház évszázadok óta vallja minden nyelven, minden kultúrában, népben és nemzetben a maga egyetlen, az egy Úrtól kapott és az egyetlen keresztséggel továbbadott hitét, mely abból a meggyőződésből fakad, hogy minden embernek egy Istene és Atyja van.[207] Lyoni Szent Ireneusz, ennek a hitnek a tanúja kijelenti: >>813 173 ,,Az egész világra, a föld végső határáig kiterjedt Egyház az apostoloktól és tanítványaiktól kapta ezt a hitet (.) E prédikációt () és ezt a hitet gondosan őrzi, mintha egyetlen

házban lakna, és ugyanígy hisz ezeknek, tudniillik mintha egy lelke és egy szíve 22 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 volna; és egyhangúlag prédikálja és tanítja és adja tovább ezeket, mintha egyetlen szája volna.[208] >>830 174 ,,S ha különböző nyelvek vannak is a világon, a hagyomány tartalma egy és ugyanaz. A Germániában alapított egyházak ugyanúgy hisznek és adják tovább a hitet, mint Hispániában vagy a keltáknál, keleten vagy Egyiptomban, Líbiában vagy a világ közepén.[209] ,,Igaz és megbízható az Egyház üzenete, mert az egész világon az üdvösségnek egy és ugyanazon útját hirdeti.[210] >>78 175 ,,Az Egyháztól kapott hitet őrizzük, amely Isten Lelkétől mint egy jó edényben őrzött nagyszerű letétemény megújul, s magát az edényt is megújítja, ami magában foglalja.[211] Hit Összefoglalás 176 A hit az egész ember személyes ragaszkodása az önmagát kinyilatkoztató Istenhez. Az

értelem és az akarat ragaszkodik a kinyilatkoztatáshoz, melyet Isten tettekkel és szavakkal adott Önmagáról. 177 ,,Hinni tehát kettős kapcsolatot jelent: kapcsolatot a személlyel és kapcsolatot az igazsággal; az igazsággal, az azt tanúsító személy iránti bizalom miatt. 178 Senki másban nem kell hinnünk, mint Istenben: az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben. 179 A hit Isten természetfölötti ajándéka. Ahhoz, hogy hinni tudjon, az embernek szüksége van a Szentlélek belső segítségeire. 180 ,,Hinni emberi, tudatos és szabad cselekedet, mely megfelel az emberi személy méltóságának. 181 ,,Hinni egyházi cselekedet. Az Egyház hite megelőzi, szüli, fenntartja és táplálja hitünket. Az Egyház minden hívő Anyja ,,Már nem lehet Isten Atyja annak, akinek nem Anyja az Egyház.[212] 182 ,,Mi mindazt hisszük, amit Isten írott vagy áthagyományozott Igéje tartalmaz, és az Egyház (.) mint Istentől kinyilatkoztatott dolgokat elénk ad, hogy

higgyük[213] 183 A hit elengedhetetlenül szükséges az üdvösséghez. Maga az Úr mondja: ,,Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik. (Mk 16,16) 184 A hit (.) bizonyos előíze annak a megismerésnek, mely a jövőben boldoggá fog tenni minket.[214] 23 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 A tízparancsolat ,,Mester, mit (.) tegyek? 2052 ,,Mester, mi jót tegyek, hogy örök életem legyen? A kérdést föltevő ifjúnak Jézus mindenekelőtt azt válaszolja, hogy föl kell ismerni Istent, Őt, aki ,,egyedül jó, mint a legfőbb Jót, mint minden jó forrását. Azután mondja neki Jézus: ,,Ha be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat, és fölsorolja az embertársaink szeretetével kapcsolatos előírásokat: ,,ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodjál, apádat és anyádat tiszteld. Végül pozitív módon összefoglalja mindezt: ,,szeresd felebarátodat, mint önmagadat (Mt 19,16-19).

>>1858 2053 Az első választ egy második követi: ,,Ha tökéletes akarsz lenni, akkor menj, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj és kövess engem! (Mt 19,21). A második válasz nem érvényteleníti az elsőt Jézus Krisztus követése magában foglalja a parancsok teljesítését. A Törvény nem szűnt meg,[2886] hanem az ember arra kap meghívást, hogy Mesterének személyében találja meg azt, aki a Törvény tökéletes beteljesedése. A három szinoptikus evangéliumban Jézusnak a gazdag ifjúhoz intézett hívása -- hogy tanítványként és a parancsok, megtartásával kövesse Őt -- kapcsolódik a szegénységre és tisztaságra szóló buzdításhoz.[2887] Az evangéliumi tanácsok elválaszthatatlanok a parancsolatoktól. >>1968, >>1973 2054 Jézus átvette a Tízparancsolatot, de kinyilatkoztatta a Szentlélek erejét is, mely a Törvény betűjében hat. Olyan igazságról

prédikált, mely fölülmúlja az írástudókét és a farizeusokét[2888] és a pogányokét is.[2889] A parancsolatok összes követelményét megvilágította: ,,Hallottátok, hogy mondatott a régieknek: Ne ölj! (.) Én pedig azt mondom nektek: Már azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart testvérével. (Mt 5,21--22) >>581 2055 Amikor megkérdezik tőle: ,,Melyik a főparancs a törvényben? (Mt 22,36), Jézus így válaszol: ,,Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták (Mt 22,37--40)[2890] A Tízparancsolatot a szeretet e kettős és egyetlen parancsának fényében kell értelmeznünk, mely a Törvény teljessége: >>129 ,,Hiszen a parancs: ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, a másét ne kívánd, s ami egyéb parancs még

van, mind ebben az igében foglaltatik össze: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A Törvény tökéletes teljessége tehát a szeretet (Róm 13,9--10) 24 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 A tízparancsolat a Szentírásban 2056 ATízparancsolat szó szerint azt jelenti: ,,tíz szó (Kiv 34,28; MTörv 4,13;10,4). Isten népének a szent hegyen nyilatkoztatta ki ezt a ,,tíz szót. ,,Ujjával[2891] írta ezeket, másként mint a többi, Mózes által leírt parancsolatokat.[2892] E szavak egész különlegesen Isten szavai. A Kivonulás könyvében [2893] és a Második Törvénykönyvben [2894] hagyományozták ránk. Az ó Szövetség megkötésétől kezdve a Szent Könyvek hivatkoznak a ,,tíz szóra,[2895] de az új Szövetségben, Jézus Krisztusban nyert kinyilatkoztatást teljes értelmük. >>700, >>62 2057 A Tízparancsolatot mindenekelőtt a kivonulással összefüggésben kell értelmezni, mely Isten

nagy szabadító tette az Ószövetség középpontjában. A ,,tíz szó akár tiltó, akár pozitív parancsként (mint a ,,Tiszteld atyádat és anyádat) a bűn rabszolgaságából kiszabadult élet föltételeit mutatja meg. A Tízparancsolat az élet útja: >>2084 ,,Ha szereted az Urat, a te Istenedet, az Ő útjain jársz, megtartod törvényeit, parancsolatait és ítéleteit, élni fogsz és megsokasít téged. (MTörv 30,16) >>2170 A Tízparancsolat szabadító erejét tükrözi például a szombati pihenés parancsa, ami a idegenekre és a rabszolgákra is vonatkozik: ,,Emlékezzél arra, hogy Egyiptom földjén magad is rabszolga voltál, de az Úr, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral kivezetett onnan. (MTörv 5,15) 2058 A ,,tíz szó tömören összefoglalja és kihirdeti Isten törvényét: ,,E szavakat intézte hozzátok az Úr a hegyen, a sötét felhő borította ég felé fölcsapó lángok közül, zengő hangon, amikor egybegyűltetek, semmi

többet: azután fölírta két kőtáblára, és átadta nekem (MTörv 5,22). Ezért nevezik e kőtáblákat a ,,bizonyságnak (Kiv 25,16) Ugyanis Isten és az Ő népe közötti szövetség föltételeit tartalmazzák. A ,,bizonyság tábláit (Kiv 31,18; 32,15; 34,29) a ,,frigyládába kellett elhelyezni (Kiv 25,16; 40,1--2). >>1962 2059 A ,,tíz szót Isten teofánia közben mondja ki (,,szemtől szemben beszélt hozzátok a hegyen a tűz közepéből: MTörv 5,4). Hozzátartoznak a kinyilatkoztatáshoz, melyet Isten önmagáról és a maga dicsőségéről ad. A törvények ajándéka magának Istennek és az Ő szent akaratának ajándéka. Isten, amikor megismerteti akaratát, önmagát nyilatkoztatja ki népének >>707, >>2823 2060 A parancsolatok és a Törvény ajándéka részét képezi a Szövetségnek, melyet Isten népével kötött. A Kivonulás könyve szerint a ,,tíz szó kinyilatkoztatása a Szövetség fölajánlása[2896] és megkötése[2897]

között történik -- miután a nép kötelezte magát annak ,,megtételére, amit az Úr mondott, és az ,,engedelmességre.[2898] A Tízparancsolat csak a Szövetségre való hivatkozás után adatik át (,,Az Úr, a mi Istenünk Hóreb hegyén szövetséget kötött velünk: MTörv 5,2). >>62 25 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 2061 A parancsolatok a maguk teljes jelentését a Szövetség keretében kapják meg. A Szentírás szerint az ember erkölcsi cselekvése a Szövetségben és a Szövetség által nyeri el sajátos értelmét. A ,,tíz szó közül az első Isten népe iránti szeretetének kezdeményezésére emlékeztet: ,,És mivel a szabadság paradicsomából a bűn büntetéséül e világ szolgaságába jutottunk, ezért a Tízparancsolat első mondata, azaz Isten parancsainak első szava a szabadságról szól, mondván: »Én vagyok az Úr, a te Istened, aki kivezettelek téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából« (Kiv 20,2; MTörv

5,6)[2899] >>2086 2062 A szorosan vett parancsolatok a második helyen következnek; azt mondják el, hogy a Szövetség által létrejött Istenhez tartozás föltételei mit foglalnak magukban. Az erkölcsi létezés válasz az Úr szeretettel teljes kezdeményezésére. Elismerés, meghajlás Isten előtt és a hálaadás kultusza. Együttműködés azzal a tervvel, melyet Isten a történelem folyamán valósít meg. >>142, >>2002 2063 Az Isten és az ember közti szövetségről és párbeszédről tanúskodik az is, hogy az összes parancsolat egyes szám első személyben hangzik el (,,Én vagyok az Úr.) és egy másik személynek szól (,,te.) Isten minden parancsolatában egyesszámú névmás jelöli a címzettet Isten megismerteti akaratát az egész néppel, s ugyanakkor minden egyes emberrel is: >>878 ,,Az Isten iránti szeretetet is parancsolta, és a felebarát iránti igazságosságot is sürgette, hogy se igazságtalan, se Istenhez méltatlan

ne legyen az ember, akit így készített föl a Tízparancsolat által a vele való barátságra és a felebaráttal való összhangra (.) És ezért (a Tízparancsolat szavai) nálunk (keresztényeknél) hasonlóképpen érvényben vannak, tágabb és mélyebb értelmet nyernek, és nem oldódnak föl az Ő test szerinti eljövetele által.[2900] A tízparancsolat az egyházi hagyományban 2064 Az egyházi hagyomány -- hűségesen a Szentíráshoz és Jézus példáját követve -alapvető fontosságot és jelentőséget tulajdonít a Tízparancsolatnak. 2065 Szent Ágoston óta a ,,Tízparancsolatnak kiemelkedő helye van a keresztségre készülők és a hívők katekézisében. A 15 században jött szokásba, hogy a Tízparancsolatot pozitív megfogalmazással rímekbe szedjék a könnyebb megjegyzés kedvéért. Ezek a versek mindmáig használatosak. Az Egyház katekizmusai többnyire a Tízparancsolatot követve adták elő a keresztény erkölcstant. 2066 A parancsolatok

beosztása és számozása idők folyamán változott. A jelen katekizmus a parancsolatok azon beosztását követi, amelyet Szent Ágoston rögzített és amely a katolikus egyházban hagyományossá vált. Az evangélikusok ugyanezt használják A keleti atyák kissé 26 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 eltérő beosztást alakítottak ki, ezt használják az ortodox egyházak és a református közösségek. 2067 A tíz parancsolat Isten és a felebarát szeretetének követelményeit hirdeti. Az első három inkább Isten szeretetére, a másik hét a felebarát szeretetére vonatkozik. >>1853 Mert miként a szeretetnek két parancsolata van, melyektől -- az Úr mondja -- függ az egész Törvény és a Próféták, (.) úgy a tíz parancsolat két kőtáblán adatott Mert azt mondják, hogy három volt írva az egyik táblára és hét a másikra.[2901] 2068 A Trienti Zsinat azt tanítja, hogy a Tízparancsolat kötelezi a keresztényeket, és a megigazult

embernek is meg kell tartania. [2902] A II. Vatikáni Zsinat megerősíti, hogy ,,a püspökök, mint az apostolok utódai az Úrtól, kinek átadatott minden hatalom a mennyben és a földön, küldetést kaptak arra, hogy tanítsanak minden nemzetet és hirdessék az evangéliumot minden teremtménynek, hogy az összes ember a hit, a keresztség, valamint a parancsolatok teljesítése által elnyerje az üdvösséget. [2903] >>1993, >>888 A tízparancsolat egysége 2069 A Tízparancsolat megbonthatatlan egységet alkot. Mindegyik ,,szó a többire és az egészre is utal; kölcsönösen függenek egymástól. A két tábla kölcsönösen rnegvilágítja egymást, szerves egészet alkot. Az egyik parancsolat megszegése az összes többi megszegése is.[2904] A másik embert nem lehet tisztelni anélkül, hogy teremtő Istenét is ne áldanák És Isten sem imádható anélkül, hogy teremtményeit, az összes embert ne szeretnék. A Tízparancsolat egyesíti az ember

Istennel kapcsolatos és emberekkel kapcsolatos életét. >>2534 A tízparancsolat és a természetes törvény 2070 A tíz parancsolat Isten kinyilatkoztatásához tartozik. Ugyanakkor tanítják nekünk az ember igaz emberiességét. Megvilágítják a lényeges kötelezettségeket és belőlük fakadóan, közvetve az emberi személy természetéhez tartozó alapvető jogokat. A Tízparancsolat nagyszerű kifejezése a ,,természetes törvénynek: >>1955 ,,Isten ugyanis először a természetes parancsok által, melyeket kezdettől beleírt az emberekbe, figyelmeztette őket, azaz a Tízparancsolat által -- melyeket, ha valaki meg nem tart, nem üdvözül --, és semmi többet nem követelt tőlük.[2905] 27 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 2071 A Tízparancsolat előírásai, bár a puszta értelem számára is elérhetők, kinyilatkoztatást nyertek. A természetes törvény követelményeinek teljes és biztos megismeréséhez a bűnös emberiségnek

szüksége volt erre a kinyilatkoztatásra: >>1960 ,,A Tízparancsolat előírásainak teljes kibontása nagyon megfelelő volt a bűnös állapotnak az értelem fényének elhomályosulása és az akarat rosszra hajlása miatt.[2906] Isten parancsait az Egyházban elénk adott isteni kinyilatkoztatás és az erkölcsi lelkiismeret szava által ismerjük meg. >>1777 A tízparancsolat kötelező ereje 2072 Mind a tíz parancsolat, mivel az ember Isten és a felebarát iránti alapvető kötelezettségeit fejezi ki, lényegi tartalma szerint súlyosan kötelez. Alapvetően változhatatlanok, s kötelező erejük mindig és mindenütt érvényes. Senki föl nem menthet alóluk. A tíz parancsolatot Isten az ember szívébe írta >>1858, >>1958 2073 A parancsolatok iránti engedelmesség olyan kötelezettségekre is kiterjed, amelyeknek tárgya önmagában nem súlyos. Így például a szóbeli sértést az ötödik parancsolat tiltja, de súlyos bűn csak a

körülmények vagy az elkövető személy szándéka miatt lesz. ,,Nálam nélkül semmit sem tehettek 2074 Jézus mondja: ,,Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad és én őbenne, az bő termést hoz. Hisz nálam nélkül semmit sem tehettek (Jn 15,5) Az itt említett termés a Krisztussal való egyesülés által megtermékenyített élet szentsége. Amikor Jézus Krisztusban hiszünk, közösségben vagyunk az Ő misztériumaival és megtartjuk az Ő parancsait, akkor maga az Üdvözítő jön, hogy Atyját és testvéreit, a mi Atyánkat és a mi testvéreinket bennünk szeresse. Az Ő személye lesz a Szentlélek kegyelméből cselekvésmódunk belső és élő szabálya: ,,Ez az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket (Jn 15,12). >>2732, >>521 Tízparancsolat Összefoglalás 2075 ,,Mi jót tegyek, hogy örök életem legyen -- ,,Ha be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat. (Mt 19,16--17) 2076

Jézus cselekvésmódjával és prédikációjával tanúságot tett a Tízparancsolat örökérvényűsége mellett. 2077 A Tízparancsolat ajándéka Istennek népével kötött Szövetségének keretén belül adatott. Isten parancsolatai e Szövetségben és e Szövetség által nyerik el igaz jelentésüket. 28 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 2078 Az egyházi hagyomány -- hűségesen a Szentíráshoz és Jézus példáját követve -alapvető fontosságot és jelentőséget tulajdonít a Tízparancsolatnak. 2079 A Tízparancsolat szerves egészet alkot, melyben minden egyes ,,szó vagy ,,parancsolat az egészre vonatkozik. Az egyik parancsolat megszegése, az összes többi megszegése is.[2907] 2080 A Tízparancsolat nagyszerű kifejezése a természetes törvénynek. Az isteni kinyilatkoztatás és az emberi értelem által ismerjük meg. 2081 A tíz parancsolat lényegi tartalma szerint súlyosan kötelez. Mindazonáltal a parancsolatok iránti engedelmesség

olyan kötelezettségekre is kiterjed, amelyeknek tárgya önmagában nem súlyos. 2082 Amit Isten parancsol, azt kegyelmével lehetővé teszi. Az első parancsolat Összefoglalás 2133 ,,Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből. (MTörv 6,5) 2134 Az első parancsolat arra hívja az embert, hogy higgyen Istenben, reméljen Benne és mindenekfölött szeresse Őt. 2135 ,,Uradat, Istenedet imádd (Mt 4,10). Isten imádása, az imádság, az Istent megillető kultusz fölajánlása, a Neki tett ígéretek és fogadalmak teljesítése a vallásosság erényének cselekedetei, melyek az első parancsolat iránti engedelmességből fakadnak. 2136 Az Istennek nyújtandó igaz tisztelet kötelezettsége az embert személyében s mint társas lényt érinti. 2137 Az embernek rendelkeznie kell a lehetőséggel arra, hogy a vallást magán és nyilvános formában szabadon gyakorolhassa. [2973] 2138 A babona az igaz Istennek nyújtott kultusz

eltévelyedése. A bálványimádásban, valamint a jövendölés és a mágia különböző formáiban nyilvánul meg. 2139 Az istenkísértés szavakkal vagy cselekedetekkel, továbbá a káromkodás és a simónia a vallástalanságnak az első parancsolat által tiltott bűnei. 2140 Az ateizmus, amennyiben tagadja vagy elutasítja Isten létét, bűn az első parancsolat ellen. 2141 A szent képek kultusza Isten Igéje megtestesülésének misztériumára alapul. Nem ellenkezik az első parancsolattal. 29 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 A második parancsolat Összefoglalás 2160 ,,Uram, mi Urunk, mily csodálatos a te Neved az egész földön (Zsolt 8,2). 2161 A második parancsolat előírja az Úr Nevének tiszteletét. Az Úr Neve szent 2162 A második parancsolat tiltja Isten Nevének minden meg nem felelő használatát. A káromkodás Isten, Jézus Krisztus, Szűz Mária és a szentek Nevének sértő használata. 2163 A hamis eskü Istent a hazugsághoz

hívja tanúnak. Az esküszegés súlyos bűn az Úr ellen, aki mindig hűséges ígéreteihez. 2164 ,,Nem szabad esküdni sem a Teremtőre, sem bármiféle teremtményre, ha a következő három dolog együtt nincs jelen: az igazság, a szükség és a tisztelet.[2987] 2165 A keresztény ember a keresztségben kapja a nevét az Egyházban. A szülőknek, keresztszülőknek és a plébánosnak legyen gondja arra, hogy keresztény nevet adjanak. Egy szent nevének viselése (patrociniuma) a szeretet példáját ajánlja és imádságát biztosítja. 2166 A keresztény ember imádságait és cselekedeteit a kereszt jelével, ,,az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, amen-nal kezdi. 2167 Isten minden egyes embert a saját nevén szólít.[2988] A harmadik parancsolat Összefoglalás 2189 ,,Tartsd meg a szombatot, hogy megszenteld azt (MTörv 5,12). ,,A hetedik napon szombat van, szent nyugalom az Úrnak (Kiv 31,15). 2190 Az első teremtés bevégzését megjelenítő

szombat helyére lép a vasárnap, mely a Krisztus föltámadásával megkezdett új teremtésre emlékeztet. 2191 Az Egyház Krisztus föltámadásának napját a nyolcadik napon ünnepli, melyet méltán nevezünk az Úr napjának.[3016] 2192 ,,A vasárnapot (.) az egész Egyházban őseredeti, kötelező ünnepként kell megtartani.[3017] ,,Vasárnap és más kötelező ünnepeken a hívők kötelesek szentmisén részt venni.[3018] 2193 ,,Vasárnap és a kötelező ünnepeken a hívek tartózkodjanak az olyan munkáktól és tevékenységektől, melyek az Istennek kijáró tiszteletet, az Úr napjának sajátos örömét, az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlását, valamint a test és a lélek szükséges pihenését akadályoznák.[3019] 2194 A vasárnap intézménye hozzájárul ahhoz, hogy ,,mindenkinek legyen elegendő pihenőés szabadideje a családi, kulturális, társadalmi és vallásos élet ápolására.[3020] 30 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 2195

Minden kereszténynek kerülnie kell, hogy másokra szükség nélkül olyan terheket rakjon, ami akadályozza őket a vasárnap megtartásában. A negyedik parancsolat Összefoglalás 2247 ,,Tiszteld atyádat és anyádat (MTörv 5,16; Mk 7,10). 2248 A negyedik parancsolat szerint Isten úgy akarta, hogy Őutána tiszteljük szüleinket és azokat, akiket javunkra tekintéllyel ruházott föl. 2249 A házastársi közösség a házastársak szövetségére és beleegyezésére épül. A házasság és a család a házastársak javára, a gyermekek nemzésére és nevelésére van rendelve. 2250 ,,A személy, valamint az emberi és keresztény társadalom jóléte szorosan összefügg a házastársi és családi közösség kedvező állapotával.[3052] 2251 A gyermekek tisztelettel, hálával, igaz engedelmességgel és segítségnyújtással tartoznak szüleiknek. A gyermeki tisztelet az egész családi élet harmóniáját támogatja 2252 A szülők felelősek elsősorban

gyermekeik hitben, imádságban és keresztény erényekben való neveléséért. Kötelességük gondoskodni, amennyire képesek, gyermekeik testi és lelki szükségleteiről. 2253 A szülőknek tiszteletben kell tartaniuk és támogatniuk kell gyermekeik hivatását. Ne feledjék és tanítsák, hogy a keresztény ember első hivatása Jézus követése. 2254 A közhatalomnak tiszteletben kell tartania az emberi személy alapvető jogait és szabadsága gyakorlásának föltételeit. 2255 Az állampolgárok kötelessége, hogy a társadalom java érdekében nyújtsanak segítséget a polgári hatalomnak az igazság, az igazságosság, a szolidaritás és a szabadság szellemében. 2256 Az állampolgárt lelkiismerete kötelezi arra, hogy ne engedelmeskedjék a polgári hatóságok előírásainak, amikor ezek ellenkeznek az erkölcsi rend követelményeivel. ,,Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek (ApCsel 5,29). 2257 Minden társadalom az emberről és

céljáról alkotott képnek megfelelően alakítja ítéleteit és eljárásmódját. Az az isten- és emberkép, amelyet az evangélium világossága nélkül alkotnak, a társadalmakat könnyen ,,totalitáriussá teszi. Az ötödik parancsolat Összefoglalás 2318 Isten ,,kezében van minden élőlény párája és éltető lelke az emberi testnek (Jób 12,10). 2319 Minden emberi élet a fogantatás pillanatától a halálig szent, mert az emberi személyt az élő és szent Isten önmagáért akarta a maga képére és hasonlatosságára teremteni. 31 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 2320 Az ember megölése súlyosan ellenkezik a személy méltóságával és a Teremtő szentségével. 2321 Az emberölés tilalma nem zárja ki, hogy a jogtalan támadót ártalmatlanná tegyék. A törvényes önvédelem súlyos kötelessége azoknak, akik mások életéért vagy a közjóért felelősek. 2322 A csecsemőnek fogantatásától kezdve joga van az élethez. A

közvetlen, azaz akár célként, akár eszközként szándékolt abortusz az erkölcsi törvénnyel súlyosan ellenkező ,,szégyenletes gaztett.[3100] Az Egyház a kiközösítés egyházjogi büntetésével bünteti ezt az emberi élet elleni vétket. 2323 Mivel a magzattal fogantatása pillanatától kezdve személyként kell bánni, épségét a lehetőségekhez képest a többi más élőlényhez hasonlóan védelmezni, gondozni és ápolni kell. 2324 A szándékos eutanázia, bármi legyen az indítéka vagy a módja, gyilkosság. Súlyosan ellenkezik az emberi személy méltóságával és Teremtője, az élő Isten tiszteletével. 2325 Az öngyilkosság súlyosan ellenkezik az igazságossággal, a reménnyel és a szeretettel. Az ötödik parancsolat tiltja. 2326 A botrány súlyos bűn, ha cselekedettel vagy mulasztással mást szándékosan súlyos bűnbe visz. 2327 A bajok és igazságtalanságok miatt, melyeket minden háború magával hoz, minden értelmesen lehetséges

dolgot meg kell tenni a háború elkerülése ellen. Az Egyház így imádkozik: ,,A dögvésztől, éhségtől és háborútól ments meg, Uram, minket! 2328 Az Egyház és az emberi értelem hirdeti az erkölcsi törvény változatlan érvényességét fegyveres konfliktusok idején is. A népek jogával és ennek egyetemes elveivel szándékosan ellenkező cselekmények bűntények. 2329 A fegyverkezési hajsza az emberiség legsúlyosabb csapása, és tűrhetetlenül sérti a szegényeket.[3101] 2330 Boldogok a békességszerzők, mert Isten fiainak fogják őket hívni (Mt 5,9). A hatodik parancsolat Összefoglalás 2392 ,,A szeretet minden ember természetes és fő hivatása.[3165] 2393 Isten az embert férfinak és nőnek teremtve mindkettőt azonos személyi méltósággal ajándékozta meg. A férfinak és nőnek egyaránt föl kell ismernie és el kell fogadnia szexuális identitását. 2394 Krisztus a tisztaság példaképe. Minden megkeresztelt ember arra hivatott, hogy

saját életállapotának megfelelően tiszta életet éljen. 32 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 2395 A tisztaság a szexualitás személybe integrálását jelenti. Vele jár a személyes önuralom megszerzése. 2396 A tisztasággal súlyosan ellenkező bűnök között meg kell neveznünk a maszturbációt, a paráznaságot, a pornográfiát és a homoszexuális cselekedeteket. 2397 A szövetség, melyet a házastársak szabadon kötöttek meg, magában foglalja a hűséges szeretetet. A szövetséggel együttjár a kötelezettség, hogy házasságukat fölbonthatatlanul őrizzék. 2398 A termékenység a házasság java, ajándéka, célja. A házastársak, amikor életet ajándékoznak, Isten atyaságának részesei. 2399 A születésszabályozás a felelős atyaság és anyaság része. A házastársak szándékának helyessége nem igazolja erkölcsileg elfogadhatatlan eszközök használatát (például a közvetlen sterilizációt vagy a fogamzásgátlást). 2400

A házasságtörés és a válás, a többnejűség és a szabad szerelem súlyosan sérti a házasság méltóságát. A hetedik parancsolat Összefoglalás 2450 ,,Ne lopj! (MTörv 5,19) Sem tolvajok, sem fösvények (.), sem rablók nem fogják birtokolni Isten országát (1Kor 6,10). 2451 A hetedik parancsolat az igazságosság és a szeretet gyakorlását parancsolja a földi javak és az emberi munka gyümölcseinek használatában. 2452 A teremtés javai az egész emberi nemnek szólnak. A magántulajdonhoz való jog nem szünteti meg a javak egyetemes rendeltetését. 2453 A hetedik parancsolat tiltja a lopást. A lopás mások javainak a tulajdonos ésszerű akarata ellenére történő eltulajdonítása. 2454 Mások javainak bármilyen jogtalan elvétele vagy megtartása, még ha nem is mond ellent a polgári törvények rendelkezéseinek, ellenkezik a hetedik parancsolattal. A jogtalanság elkövetése jóvátételt követel. A kölcsönös igazságosság követeli az

ellopott dolog visszaszolgáltatását. 2455 A hetedik parancsolat tiltja az olyan cselekedeteket vagy kezdeményezéseket, amelyekkel bármilyen önző vagy ideológiai, kereskedelmi vagy totalitárius meggondolásból más embereket rabszolgaságba süllyesztenek, megfosztanak személyi méltóságuktól, áruként adják, veszik vagy cserélik őket. 2456 A világ ásványi, növényi és állati erőforrásainak használata nem választható el az erkölcsi követelmények tiszteletben tartásától, beleértve a jövendő nemzedékek iránti kötelezettségeket is. 33 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 2457 Az állatok az ember gondjára vannak bízva, akinek jó akaratot kell tanúsítania irántuk. Az állatok az ember jogos szükségletei kielégítésére szolgálhatnak. 2458 Az Egyház akkor mond erkölcsi ítéletet gazdasági és társadalmi kérdésekről, amikor azt az emberi személy alapvető jogai vagy a lelkek üdvössége megkívánja. Azért foglalkozik

a közjó evilági összetevőivel, mert a legfőbb Jóra, végső célunkra vannak rendelve. 2459 Maga az ember a szerzője, központja és célja az egész gazdasági és társadalmi életnek. A szociális kérdésben nagyon fontos fejezet, hogy az Istentől mindenki számára teremtett javak valóban mindenkihez eljussanak az igazságosságnak megfelelően, a szeretet segítségével. 2460 A munka elsődleges értéke az embertől függ, aki aktív alanya és célja a munkának. Az ember a munkája által részese a teremtés művének. A Krisztushoz kapcsolódó munka megváltó természetű lehet. 2461 Az igazi fejlődés a teljes ember fejlődése. Az igazi fejlődés azt jelenti, hogy minden egyes személy egyre jobban meg tud felelni hivatásának, tudniillik a meghívó Istennek.[3232] 2462 A szegényekkel cselekedett irgalmasság a keresztény szeretet tanúságtétele: az igazságosság Istennek tetsző gyakorlása is. 2463 Miként lehetséges az, hogy a kenyeret és az

otthont nélkülöző emberek sokaságában nem ismerjük föl a Lázárról szóló példabeszéd éhező koldusát?[3233] Miként lehetséges az, hogy nem halljuk meg Jézust: ,,nekem sem tettétek (Mt 25,45)? A nyolcadik parancsolat Összefoglalás 2504 ,,Ne szólj hamis tanúságot a felebarátod ellen! (Kiv 20,16) Krisztus tanítványai magukra öltötték ,,az új embert, aki Isten szerint teremtetett, igazságosságban és igaz szentségben (Ef 4,24). 2505 Az igazság vagy igazmondás az az erény, mely készségessé tesz arra, hogy az ember az igazat tetteivel megmutassa és szavaival kimondja, kerülve a kétszínűséget, a színlelést és a képmutatást. 2506 A kereszténynek nem szabad ,,szégyellnie az Úr melletti tanúságtételt (2Tim 1,8), sem szóban, sem tettben. A vértanúság a hit igazsága melletti legnagyobb tanúságtétel 2507 A becsület tiszteletben tartása és a személyek tisztelete tilt minden megszóló vagy rágalmazó magatartást és szót. 2508

A hazugság az igazságnak nem megfelelő állítás a felebarát megtévesztésének szándékával. 2509 Az igazság ellen elkövetett bűn jóvátételt követel. 34 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 2510 Konkrét esetekben az aranyszabály segít eldönteni, vajon az igazságot föl kell-e tárni a kérdezőnek, vagy sem. 2511 ,,A gyónási titok sérthetetlen.[3271] A hivatali titkokat meg kell őrizni A másokra nézve káros titkos információkat nem szabad közzétenni. 2512 A társadalomnak joga van az igazságban, szabadságban és igazságosságban megalapozott információhoz. Visszafogottságot és fegyelmet kell gyakorolni a tömegtájékoztató eszközök használatában. 2513 ,,A vallásos és szakrális művészet Isten végtelen szépségére figyel, azt akarja lehetőségei szerint emberi alkotásban kifejezni. Annál jobban szolgálja tehát Istent, az ő dicséretét és dicsőségét, minél tudatosabban törekszik arra, hogy alkotásaival a lehető

legjobban vezesse Isten felé az emberek lelkét.[3272] A kilencedik parancsolat Összefoglalás 2528 ,,Mindaz, aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már házasságtörést követ el vele (Mt 5,27--28). 2529 A kilencedik parancsolat éberségre serkent a sóvárgás, vagyis a bűnös testi vágy ellen. 2530 A test vágyai ellen folytatott harc magában foglalja a szív megtisztítását és a mérsékletesség gyakorlását. 2531 A szív tisztasága a látás előfeltétele: már most lehetővé teszi, hogy mindent Isten szerint lássunk. 2532 A szív megtisztítása imádságot, a tisztaság gyakorlását, a szándék és a tekintet tisztaságát igényli. 2533 A szív tisztasága megköveteli a szemérmességet, ami türelem, szerénység és diszkréció. A szemérmesség őrzi a személy intimitását. A tizedik parancsolat Összefoglalás 2551 ,,Ahol a kincsed, ott lesz a szíved is (Mt 6,21). 2552 A tizedik parancsolat tiltja a gazdagság és a belőle fakadó

hatalom féktelen szeretetének rendetlen vágyát. 2553 Az irigység szomorúság, amit valaki idegen jó miatt miatt érez, és zabolátlan vágy annak megszerzésére tiltott módon is. Az irigység főbűn 2554 A megkeresztelt ember a jóakarattal, alázatossággal és az isteni Gondviselésre hagyatkozással harcol az irigység ellen. 35 Szerző: vivafidel@axelero.hu 2004.0602 2555 A Krisztus-hívők ,,keresztre feszítették testüket víciumaikkal és bűnös vágyaikkal együtt (Gal 5,24), a Lélek vezeti őket és a Lélek vágyait követik. 2556 A gazdagság szeretetének legyőzése szükséges a mennyek országába való belépéshez. ,,Boldogok a lelki szegények (Mt 5,3). 2557 A vágyakozó ember mondja: ,,Látni vágyom Istent. Az Isten utáni szomjúságot az örök élet vize csillapítja.[3313] 36