Tartalmi kivonat
Állattenyésztés tételek 23, Ismertesse a korszerű takarmánygazdálkodás feladatait! Mi a takarmányozás lényege? A takarmánygazdálkodás szervezésében kp.-i szerepet játszik a takarmánymérleg összeállítása, amely egy adott állatállomány (ágazat, üzem) meghatározott időszakra szóló (ált. 1 év, vagy 1-1 takarmányozási idény) takarmányigényének és fedezetének összevetését jelenti. Az éves takarmányszükséglet megállapításának alapja: a) Állatlétszám b) Állomány összetétele c) Állomány évközi változása Takarmányok csoportosítása: a) Etetendő takarmányok táplálóértéke b) Összetétel c) Ízletesség d) Étrendi hatás e) Specifikus hatás Mg.-i eredetű: abraktakarmányként hasznosuló, pl gabona – és hüvelyes magvak, illetve azok felhasználásával készülő takarmánykeverékek, zöld, erjesztett vagy szálastakarmányok Mg.-i terméket feldolgozó iparból származó: korpa, olajosmag darák, illetve ipari
melléktermékek Takarmánykiegészítők: ásványi anyagokat, vitaminokat, esetleg antibiotikumokat tartalmaznak. Premix: ezek meghat. összetételű keverékei Táp: az abrakok megfelelő összetételű keveréke. Tápszer: a szopós állatok tejpótló készítményei. Zöldtakarmány: a kérődző állatok természetszerű és olcsó takarmány A takarmányok eltartása és kezelése A téli időszakban az állatok takarmányozása csak tárolt, tartósított takarmányokkal oldható meg. A tárolástól és tartástól függően, mindig veszteséggel jár Erjesztett vagy savanyított (silózott) takarmányok Szilázs: ha a zöld vagy lédús takarmányt savanyítással konzerváljuk. Az eredeti kedvező tulajdonságok megmaradnak, a cukortartalom egy része konzerváló hatású tejsavvá alakul. Szenázs: két menetben, fonnyasztva betakarított silózott takarmány, melynek készítésére nagyobb fehérjetartalmú pillangós zöldtakarmányok és fűfélék alkalmasak. 1
Szénák, szénalisztek és zöldnövény-lisztek Széna: a szárítással konzervált takarmányok összessége. Készítés szerint lehet: barna-, zöldés mesterségesen szárított széna Termőterület szerint: réti és szántóföldi széna Kérődzőknek Szénaliszt: szénából készült őrlemény, sertésnek, baromfinak. Zöldnövény-liszt: forrólevegős gyorsszárítással készült, fehérje dús, közel abrakértékű őrlemény. Szalmafélék: nagy rosttartalmú, kis táplálóértékű, ízetlen takarmány. Kérődzőknek Etetés módja: a takarmányok adagolásának, etetésének kül. technológiai megoldásai Takarmány előkészítés, abrakkeverékek Előkészítés: célja a az emészthetőség, hatékonyság, ízletesség, étrendi hatás javítása vagy a káros, esetleg mérgező hatású anyagok eltávolítása. A legkisebb költségre törekvő receptúrakészítés napjainkban már számítógépes módszerekkel valósul meg. Céltakarmány:
abrakkeverékből és különféle kiegészítőkből áll, állatfaj-specifikus. Minőségi feltételek: gondos, szakszerű tárolás, alapanyagok pontos bemérése, adagolása. Aprítás: darálás, a magvak fizikai szerkezetének megbontása és ezzel felületének növelése. Granulálás: szemcsézés, préselés művelete során a dercés tápból kis hengereket sajtolnak. Tömegtakarmányok: célja a táplálóanyagok emészthetőségének javítása, takarmányfelvétel növelése, illetve a takarmány gépesített kiosztásának lehetővé tétele. Szecskázás: szálas és zöldtakarmányok előkészítési módja. Szeletelés: a gyökér és gumós takarmányok előkészítése. a A takarmányadag összeállítása: takarmányozási szabványok és takarmányozási táblázatok alapján. Irányelvek: a) Jóllakottság érzete b) A max. felvehető szárazanyag tartalmazza a szükséges táplálóanyagokat c) Ballasztigény (ballaszt: az emészthetetlen szerves anyagok
összessége) kielégítése d) Csak a tapasztalatoknak és tudományos megfigyeléseknek megfelelő adagok e) Megfelelő mennyiségű és arányú ásványi anyag f) A termelésnek és a faji természetnek legmegfelelőbb takarmány g) Változatos összetételű fejadag h) Takarmányváltoztatást csak átmenettel, fokozatosan i) Megfelelő arányú vízdús és száraz, dugító és hashajtó takarmányok j) Ízletes, romlatlan k) Gazdaságos! Életfenntartó takarmány: az a takarmánymenny., ami csak a szervezet működéséhez szükséges táplálóanyagokat biztosítja. 2 Termelő takarmány: az életfenntartó takarmányon túl etetett takarmány. A takarmányokat érzékszervi, mikroszkópos, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatokkal minősítjük. Itatás: vályúból (régebben) –önitatóból (ma) A felfúvó hatású takarmány után nem lehet itatni! Takarmányozási rend: az etetések időpontja, illetve a takarmányok etetésének sorrendje, valamint, az
itatások száma és ideje, ha nem önitató van. Pontosan be kell tartani A kérődzők a legérzékenyebbek rá. Tehénnél télen: szilázs, abrak, végül szálastakarmány Megfelelő készletgazdálkodás!!! 3 24, Ismertesse az állattenyésztés jelentőségét, az állati szervezet és környezet kapcsolatát, gazdasági állataink rendszerezését! Az állati eredetű élelmiszerek jelentőségét a népélelmezésben betöltött szerepük határozza meg. Az állati termékek fontosak az exportban és az ipari feldolgozásban Az állatok hasznosítják a melléktermékeket, trágyájukkal pedig hozzájárulnak a talaj termőképességének fenntartásához. Az állattenyésztés az élelmiszer-termelésben fontos ágazat, amely növényi és állati termékekből, melléktermékekből az ember számára nélkülözhetetlen állati fehérjét (tej, tojás, hús), ip.-i alapanyagot (gyapjú, bőr), valamint erőt (ló) állít elő Tágabb értelemben magába foglalja az
állatok takarmányozását, tartását (elhelyezés, gondozás) és azok hasznosítását. Az állattenyésztés jelentősége, helyzete, erőforrásai: Az állattenyésztési termelés a növénytermesztés termékeinek transzformációjára épül. Az állat a növ.-i tápanyagokat veszteséggel alakítja át (transzformációs veszteség) alakítja át fogyasztható élelmiszerré (legkedvezőbb a jól tejelő tehénnél). Az állattenyésztés fejlettsége és részaránya a mg.-i termelésen belül jól tükrözi egy ország mg-nak helyzetét (nálunk 46% a mg. bttó termelési értékéből) Az állattenyésztés termelési - színvonalát az anyaállatokra való vetítés - hatékonyságát a lekötött takarmánytermő ter.-re vetített mutatók adják. A beruházási döntéseinél számolni kell a jelentős eszk. és munkaigénnyel Hosszú a megtérülés. Intenzív termelés: - felhasznált erőforrások összhangja - korszerű technológiával ellátott telep - nagy
biológiai értékű, magas termelésre képes állatállomány - megfelelő koncentrációjú és beltartalmú takarmányokkal történő etetés. Számosállat: olyan egyenérték, amelyre a különböző ivarú, fajú, hasznosítású és korú állatok átszámíthatók. 500 kg élőtömegű állat v állatcsop A környezet hatása az állat szervezetére. Az állati szervezet környezetétől el nem választható, azzal szoros egységet alkot. 4 Az állati szervezetre hatást gyakorló külső tényezők: - takarmányozás, - éghajlat, - mozgás, - szervműködés, - gyakorlás: egyes szervek rendszeres és tartós használata . Komfortzónának nevezzük azt a hőmérsékletet, amelyen az állat közérzete a legkedvezőbb, s ez jelenti többnyire a termeléshez is az optimális hőmérsékletet. Gazdasági állatok rendszerezése: Alapvető egysége a faj: változó, fejlődő, egymástól többé-kevésbé elhatárolható, egyöntetű jellegű állatcsop., amely egymás
között eredményesen szaporítható, termékeny utódokat hoz létre és közös génállomány jellemzi. (pl sertés, szarvasmarha) Fajta: a fajon belüli olyan többé-kevésbé egys. jellegű állatcsoport, amelynek egyedeit meghatározott alaki, színbeli, szervműködési tulajdonságok és bélyegek határolnak el a többi egyedétől. (pl sertésnél a mangalica, szarvasmarhánál a magyar tarka) Telivér: fokozott fajtatisztaságú állomány. Nagy tenyészértékű (Félvér: parlagi + telivér fajták keresztezéséből. Fajták csoportosítása: Primitív: - természetes környezet alakította ki, - edzettek, igénytelenek - gyenge termelésűek Nemesített vagy átmeneti: - alapvető a term. körny, de érvényesül az ember tenyésztői munkája Kitenyésztett v. kultúrfajták: - az ember rendszeres és céltudatos, szakszerű tenyésztői munkájának eredménye - nagy termelés, igényesség Az osztályozás más formái: - hasznosítás iránya, pl. tojó – és
hústyúkok, egyhasznú és vegyes hasznosítású - származás v. elterjedés területének földrajzi viszonyai szerint, pl hegyi - testalkati tulajdonságok szerint, pl. rövid és hosszú szarvú - tenyésztő ország szerint Tájfajta: fajtán belüli állatcsoport, amelybe tartozó állatok a vidék gazdasági, klimatikus adottságaihoz, tartási és tenyésztési viszonyaihoz különösen jól alkalmazkodtak. 5 Tenyészet: az üzem keretébe tartozó állatállomány, amely legalább 2-3 nemzedékre kiterjedő céltudatos tenyésztői munka hatására a fajtaátlagnál jobb termelésű és kiegyenlítettebb. Törzstenyészet: a tenyészetnél értékesebb állomány, magasabb rendű tenyésztői munkával, hosszabb idő alatt hoztak létre. Zárttenyészet: olyan állomány, amelybe huzamosabb ideig idegen tenyészállatot nem visznek be. Törzs: vmely neves apaállat leszármazottjainak csoportja, pl. Imperiál Család: vmely neves anyaállat leszármazottjainak
csoportja, pl. Kincsem Vérvonal: olyan állatcsoport, amely egy kiváló őstől származik, cél az őshöz való minél nagyobb hasonlatosság Tenyészvonal: egy genetikailag hozzávetőleg homogén, zárt körben tenyésztett állatállomány. Populáció. Egyazon fajba tartozó, meghatározott időben és területen együtt élő, egymással azonos eséllyel párosodó közös génállományú egyedek csoportját szokás érteni. Típus: az állat testméreteiben és annak arányaiban, valamint a testtömegében kifejezett, testalakulás. Kontitúciós típus: az állat anyagcsere jellegét és az ehhez kapcsolódó külső megjelenési forma. A szövetek szerint finom és durva, a szövetek fajsúlya szerint szilárd és laza alakot különböztetünk meg. Fejlődési típus: az állat milyen ütemben építi fel szervezetét, milyen korra éri el a kész, kifejlett testformáját, testtömegét Hasznosítási típus: gazd.-i állatainkra vonatkozóan a hasznosítás jellegét
és irányát jelzi 6 25, Ismertesse a gazdasági állatok szaporítását, a vemhes állat gondozását és az ellés teendőit, az újszülött ápolását! A szaporodás a fajfenntartás eszköze. Az ivarérettség az állat fejlődésének azt a pontját jelenti, amikor az állat nemi szervei megkezdik működésüket, a nőstény már termel petesejtet, a hím pedig ondót, pl. borjú ½ éves, sertés 4-6 hónapos korban A szaporításra alkalmas állatot tenyészérettnek minősítjük. Ivarzás, párzás Az ivarzás (ösztrusz), gazd.-i állataink nőivarú egyedein időszakosan jelentkező peteérés és leválás, amelyet a nemi szervek elváltozásai, a szokatlan viselkedés és a párzási hajlandóság árul el. Fajonként: tehén – üzekedik – 6-36 óra kanca – sárlik – 5-9 nap koca – búg – 1-3 nap anyajuh – berreg – 1/1-2 nap Meddő: az a nőivarú állat, amely többször ismételt fedeztetése ellenére sem fogamzik. Okai: öröklött vagy
rossz tartás (elégtelen, romlott takarmány.) Pároztatás Szabad pároztatás: Vad pároztatás: az összes anyaállatot az összes apaállattal együtt tartják. Kivételesen megengedhető. Csoportos pároztatás: meghatározott tenyésztési elvek szerint elkülönített nőstények egyegy csoportjához megfelelő hímeket osztanak be. Tenyésztői céltudatosság Hárembeli pároztatatás: egy apaállathoz megfelelő számú és tulajdonú anyaállat van beosztva Kézből való pároztatás: az ivarzó nőstényt az előre meghatározott apaállathoz vezetik, majd a párzás után eltávolítják. (mesterséges megtermékenyítés: zigóta transzplantáció, inszeminálás) Utópároztatás: egyazon hímmel a nőstény 1 ivarzás alatt1/2 –2 napos időközzel ismételten párzik. Kettős fedeztetés: az ivarzó nőstény közvetlenül egymásután két különböző hímmel párzik. Vemhesség, ellés Átlagos időtartama: Tehén – 285 nap Kanca – 336 nap Juh – 150 nap
Sertés – 116 nap Külső jelei: az ivarzás elmaradása, tisztulás, megváltozik az állat viselkedése, a has térfogata növekszik, alakja megváltozik, a magzat mozgása látható, tapintható. 7 Koraellés: a magzat életképes és gondos ápolással felnevelhető Elvetélés: a magzat életképtelen. Többnyire fertőző eredetű Szabályos ellés: a) Előkészítő fájdalmak – méhösszehúzódás b) Tolófájdalmak – kitolás, a magzat a világra jön c) Utófájdalmak – leválnak és eltávoznak a magzatburkok Újszülött ápolása a) Az esetleges légzési akadályok eltávolítása b) Köldökzsinór fertőtlenítése c) A magzatmáz eltávolítása d) Az első szopás mielőbbi biztosítása e) Száraz, tiszta, huzatmentes, meleg hely biztosítása f) Törzskönyvezett állományban az egyedi megjelölés, születési súly megállapítása Növekedés: a szervezet mennyiségi változása, folyamatos. Fejlődés: a szervezet minőségi változása Szakaszai:
a) Méhen belüli b) Méhen kívüli: - szopás - Szilárd takarmányokkal táplálkozás - Ivarérettség - Tenyészérettség - Tenyészerő telje - Öregedés - Halál A növendék állatok felnevelése: Döntő szerep: a tartási és takarmányozási viszonyok. Lehetőleg természetszerű tartási viszonyokat teremtsünk: szabad levegő, változó hőmérséklet, fény, mozgás. Hasznos élettartam: Megmutatja, meddig terjed az állat gazdaságos termelésének időszaka. Meghosszabbítható természetszerű állattartással. 8 26, Ismertesse technológiáját! a szarvasmarha-tenyésztés feladatait, a tejtermelő tehenészet Az ágazatot nagy értékű erőforráslekötés és gazdasági rugalmatlanság jellemzi. A lakosság fehérjeszükségletének fedezésében döntő szerepe van, de ipari nyersanyagokat is ad. A legelő, tömegtakarmányok és melléktermékek fontos hasznosítója. Szarvasmarha-tenyésztés: helyzete ellentmondásos, a visszaeső tejfogyasztás
csökkenő létszámot és stagnáló hozamot eredményez. Mo-on 7 tehén/ha Belföldi tejigény teljes kielégítése, csökkenő marhahús-export. Az állattenyésztés 24%-át adja bruttó termelési értéknek. Hasznosítási irány: tejtermelő: friss árutej kettős hasznosítás hústermelő: hízóalapanyag, előhizlalt borjú, növendék, hízóállat Szopós borjú: a tejtáplálás ideje alatt az elválasztásig. Elválasztás után ½ éves korig választott borjú, 7-12 hónapos koráig növendéknek. Üsző: nőivarú szarvasmarha Bika: hímivarú szarvasmarha Tinó: ivartalanított hímivarú növendékmarha Borjúfogas tinó: 2-3 éves tinó Ökör: 4 éves tinó Vemhes üsző: tenyésztésbe vett nőivarú szarvasmarha Tehén: elléstől kezdődően Tejtermelő tehenészet A tehéntartás fő terméke a tej, ikerterméke a született borjú, mellékterméke az istállótrágya. Laktációs időszak: A fejős tehén az elléstől a következő ellés előtti 6-8 hétig
fejhető. Ezalatt emelkedik a napi tejhozam (laktációs görbe). Szárazra állítás: az ellés előtt 6-8 héttel abbahagyják a fejést és részlegesen megvonják az abrakot. Involúciós időszak: az ellés utáni regenerálódási időszak. A tehén értéke = a nevelés során felmerülő költséggel Kritikus tejhozamszint: költségfedezeti pont. Az a hozamszint, ami az adott gazd viszonyai között 0 jövedelmet ad. Laktációs termelés: a 2 ellés közti tejtermelés. Nagy állomány esetén havi próbafejéssel állapítják meg. Takarmányozás: a tehén napi tejtermelése a fajta termőképessége és az ellés óta eltelt idő mellett alapvetően függ a takarmányozás színvonalától. A felmerülő költségek 45-55 %-a Alaptakarmány: tömegtakarmányból áll és fedezi a létfenntartó tápanyagszükségleten felül egy bizonyos napi tejtermelés (10-15 l) tápanyagszükségletét is. Pótabrak: azok a tehenek kapják, akik az alaptakarmánnyal lefedezett
tejmennyiségnél többet termelnek. Különböző abrakféleségből áll Téli takarmányozási időszak: október 1-től május 1-ig. betárolt széna- és szilázskészletre épül. 9 Nyári takarmányozási időszak: május 1-től október 1-ig. Zöldtakarmányokra épül A téli és nyári takarmányktsg. közötti különbség megjelenik a tej felvásárlási árában is 10 A tehenészet technológiája: Alapvetően meghatározza a tartásrendszer. Ma a kötetlen tartásmód a jellemző Korszerű tehenészeti telep: a) Termelés alapján 60-100 db-os csoportokba helyezik ez az állatokat b) Azonos napi takarmányadagok c) Egyszerre terelik a várakozóba fejés előtt (megfigyelhető a viselkedés, esetleges ivarzó egyedek kiválasztása) d) Fejés stabil fejőberendezéssel, legalább napi 2x e) A tej vezetéken megy a tejhűtőbe (4-5 C) f) A tej csíraszám szerinti minősítése A nyitott kötetlen tartásrendszer jó lehetőséget ad a telepi munkák
gépesítésére (fejés, takarmányozás, kitrágyázás). Pótabraketetés: azonosítójel a tehén nyakán, takarmánykiosztón jelfogó Trágyázás: mélyalmos tartás a nyitott istállókban Ivóvízellátás: önitatókkal. A telepek munkaszervezetének kialakításakor - nagy állatlétszám miatt - szakosodnak. a) Elletősök b) Fejősök c) Takarmányosok d) Karbantartók e) Tejkezelők. Szaporítás: a) Mesterséges megtermékenyítés napi 2x b) Vemhesség megállapítás c) Vemhes állatok figyelése, vetélt állatok azonnali eltávolítása d) Elletés A szarvasmarha felnevelése Újszülött borjak ellátása Borjak takarmányozása: előnevelőben, kiscsoportos ketreces tartásban, utónevelőben Üszőnevelés: szakszerűsége meghatározza a tehénállomány utánpótlásának mértékét és minőségét. 11 27, Ismertesse a húshasznú tehéntartás és a szarvasmarha hizlalás technológiáját, szervezési feladatait! A húshasznú tehéntartás célja a
hízóalapanyag előállítása, felesleges árutej termelése nélkül. A gyepterület jó hasznosítója. Kb 25 e húshasznú tehén Mo-on Alapvető követelmény a szapora, könnyen megtermékenyülő, könnyen ellő, jól legelő és az időjárás viszontagságait jól tűrő tehénállomány, pl. hereford, magyar tarka A tehén hozama a 180-250 kg-os borjú. Tartásmód: Kötetlen tartással: nyáron legelőn, stabil karámban, télen színszerű épületben Tenyésztés szervezése: a húshasznú tehén egyetlen hozama a borjú, tehát a jó termékenység alapvetően fontos. Úgy kell szervezni, hogy az állomány minél nagyobb hányada termékenyüljön az előre meghatározott 4-6 héten belül. Tavaszi, nyári, téli elletés A választásra 2 lépcsőben kerül sor. A nagyüzemi ágazat 200-300 tehén. Célravezető, ha egy termelési egységet képez a húshasznú tehéntartás, a növendéknevelés, az állománypótlást szolgáló üszőnevelés a szükséges
gyepterülettel. Szarvasmarha-hízlalás: a marhahústermelés befejező szakasza. A hízóalapanyagot a tervezett értékesítési tömegre és minőségre felhizlaljuk, feljavítjuk. Fő formái: - vágóborjú előállítás - hízott növendékbika, üsző vagy tinó előállítása - felnőtt marha feljavítása. Éves vágómarha-termelésünk cca 120 000 t. 1 főre jutó marhafogyasztás: 7-8 kg/fő Növendékmarha-hizlalás: - 4 hónapos korban kezdődik, 14-16 hónapos korig - koncentráltabb takarmánnyal rövidül a hizlalási idő Intenzív marhahizlalás: Magas abrakkeverékár miatt Mo.-on nem terjedt el Előfeltétele a nagyobb napi táplálóanyagfelvétel Félintenzív hizlalás: Ez az általános Nyáron zöldtakarmány, télen tartósított takarmány + széna + abrak Extenzív hizlalás: abrakot csak a hizlalás utolsó 10-12 hetében adnak. Nálunk ez sem terjedt el. A marhahizlalásban általánosan elterjedt: a) Nyitott, kötetlen b) Kiscsoportos c) Mélyalmos
tartásmód A termelést alacsony épület- és bérktsg., jól gépesíthetőség jellemzi Az elletés szezonális. = szezonális a vágóállat-kibocsátás és árbevétel 12 28, Ismertesse a juhágazat technológiáját, munkafolyamatainak szervezését, a hizlalás feladatait! A juhlétszámunk csökkenő tendenciát mutat. Az összes állomány cca 900 000, ebből anyalétszám 700000 körülire tehető. A juhok közel 80%-a a mg-okban van, a kis létszámú állományok alacsony szinten termelnek. A juhtenyésztés technológiája: Alapvető sajátossága a sokirányú termelés: gyapjú-hús-tej. Helyzete: az állattenyésztés bttó termelési értékének 2%-át adja. Az előállított juhsajt és vágójuh döntően exportra kerül, a gyapjú importkiváltását teszi lehetővé. A juh nehezen vagy egyáltalán nem hasznosítható területeken, gazd.-i melléktermékek felhasználásával is képes külpiacorientált, keresett árut létrehozni. A faj
hasznosíthatósága, gyors fejlődése módot ad a gyors piaci alkalmazkodásra. Pénzszűkös időszakban árbevételt biztosítva, a likviditás fenntartását szolgálhatja. Éves megtermelt mennyiségek: - 200 000 t vágójuh - 3 - 4000 t gyapjú - 1,3 millió l juhtej Juhok elnevezése: Szopós bárány: 3 hónapos korig Választott bárány: elválasztástól 12 hónapos korig Toklyó: 1-2 éves kora között Kos: hímivarú állat Jerke: nőivarú állat Ürü: ivartalanított ürü. Tenyészkos: tenyésztésben használt hímivarú állat Tenyésztése, fajtái: A tenyésztés célja a szaporaság, a juhhústermelés gyors ütemű növelése, a gyapjúmennyiség és minőség szinten tartása., a tejtermelő képesség alkalmi kihasználása A tenyészállat kiválasztása: Bonitálás: fenotípus szerinti kiválasztás. Ma a gyapjút a feldolgozási technika igénye szerint bírálják (fürthosszúság, szálfinomság) A juhok törzskönyvezése A kiválogatott juhok
értékmérő tulajdonságainál számszerű, pontos adatot (tenyésztési és termelési adatok, ősök és rokonok adatai) kell gyűjteni, ezek összességét tartalmazza a törzskönyv. Alapja az állatok egyedi megjelölése fülbetetoválással, füljelzővel Gyapjútermelésnél a gyapjúhozamot, a fürtmagasságot, szálfinomságot vizsgálják, a hústermelésnél a sajátteljesítmény-vizsgálatot és ivadékvizsgálatot, míg a tejtermelésnél ellenőrző fejést alkalmaznak a termelékenység megállapítására. 13 Jelentősebb fajták: Merinófajta az uralkodó Racka, cigája, cikta - génrezervátumban. Magyar merinó: küllemében és termelésében egyformán kiegyenlítetlen. Két változata van: fésűs- és húsmerinó. Booroola merinó: ausztrál merinóból kitenyésztett, nagy szaporaságú, sűrítve ellethető fajta. Német húsmerinó: nagyobb testű, jól izmolt, jobb szaporodóképességű, fésűsgyapjút termel. Jó húskitermelési aránnyal
vághatók. Texel: legjobb húskitermelésű Suffolk: a húscélú keresztezések legkedveltebbje. Keletfríz: legjobb tejelőképességű. Nehezen honosodik, nagyobb nyájtartást nem bírja Awassi: 200-260 napos laktációs időszak után 300-400 l tejet fejhetünk. Egész évben rendszeresen ivarzik. Csekély gyapjútermelésű Szaporítás, nevelés Vemhesség 150 nap. 2x, 3x ellethetők Célszerű az elletéseket az értékesítési lehetőségekhez alakítani, mert pl. az ünnepekkor jobb a felvásárlási ár Ellési forgó= 1 évi ellések száma 1 évi átlagos anyalétszám Az ellési időköz csökkentésével az anyajuhok szaporulata, életteljesítménye növelhető. Faji tulajdonságuk a csendes ivarzás. Általában fekve ellenek A bárányt és az anyajuhot fogadtatóban vagy iparszerű tartás esetén higénikus elletőboxba helyezik. Feladatok: a) Légzés ellenőrzése b) Orr- és szájnyílás kitisztítása c) Köldök fertőtlenítése d) Bárányszárítás
(18-20 C) e) Szoptatáshoz a tőgynél levágni a gyapjút, baktériumdugót el kell távolítani (első tejsugárral) f) Szoptatás g) Egyedüli bárányokat 4-6 órán belül ikerdajkaságba adni Juhnevelés Tenyésztési célkitűzéseket szolgál. Sok mozgatás, edző felnevelésre van szükség Első szoptatás után a bárányok 5-6 napra fogadtatóba kerülnek az anyaállattal együtt, 4 hetes korukban „bárányiskolába” kell zárni a korai szilárd takarmányfelvétel elősegítése céljából. 14 A tenyésztésre kiválasztott jerkebárányok farkát megkurtítják, később gumigyűrűvel elszorítják. Juhok elhelyezése, takarmányozása Legnagyobb részt a legelőn tarthatók, de a szélsőséges időjárástól védeni kell. Egyéni gazdálkodók hagyományos juhakolban tartják az állatokat. A juhistálló részei: - önitató (csészés, vályús) - sózólámpás (rácsos ládika nyalósónak) - elválasztórácsok - etetővályú - etetőrácsok -
hosszanti félrácsok (etetőutas istállóban) Takarmányozás A juhtartás költségeinek 2/3-át teszi ki. Igénytelen, nem válogatós állat, ott is ellegel, ahol már állat már nem talál élelmet, elég neki a fű + csenkeszek. 210-250 napot legeltetni kell. Télen: abrak, szilázs, gyökér és gumós takarmány, gabonadara Fejadag: - 1 kg lédús takarmány - 1 kg széna - 1-2 kg gabonaszalma Nyalósó és ivóvíz szükséges. Vemhes állatnál nagyobb a fejadag + fehérje- és karotinszükséglet kielégítés is fontos. A kosoknak kell tojást is adni. A juhok hizlalása A juhhústermelés az utóbbi évtizedben kedvezően változott, főleg az export. A hizlalás során beszélhetünk: - tejesbárány-előállítás - expressz pecsenyebárány - éves pecsenyebárány -selejtjuhok feljavítása A kosok növekedési erélye miatt célszerű ivar szerint elkülönítve hizlalni. Tejesbárány: 6-8 hetes korig intenzíven hizlalt, 14-18 kgosan értékesített bari. Előnye:
magas szezonár, egyszerűbb technológia, férőhelyhiány, költségtakarékosság, likviditási gond, kisebb kockázat. Hátránya: a selejtesebbje marad az állományba, az állomány hústermelő kapacitása nincs kihasználva. Expressz pecsenyebárány: 28-32 vagy 32-36 kgosan értékesítik. Ezt 110 napos korára kell elérnie:-( 15 Hizlalásuk: tej-indítótáp-táp (0,4 kg/nap) – hizlaló táp (1,1 kg/nap). Éves pecsenyebárány: az expressz hizlalásra nem alkalmas, tenyésztésből kiselejtezett jerkebárányoknál. A barik 7-9 hónapos legeltetés után 2 hónapos intenzív hizlalásra kerülnek Értékesítés 35-40 kgosan. Választáskor a technológiai selejtnek minősülő, hizlalásra nem alkalmas bárányoktól azonnal meg kell szabadulni, értékesíteni kell. Juhok tejtermelése A termelőfajták 200-250 napig is termelhetnek (keletfríz, awassi) A magyar merinó az elválasztás után 2-3 hónapig fejhető és 30-60 l tejet ad. A fejés ma már modern
fejőgépekkel, tőkeerős gazdaságokban történik. Gyapjútermelés Juhnyírás évente, április-májusban. Nyírógéppel végzik, utána az állatokat fertőtlenítő oldatban fürösztik. Munkavégzés: - a gyapjút az egész testfelületről le kell nyírni - sekély tarlót hagyni - egy vágással, utánnyírás nélküli nyírás - a bunda egybefüggő leválasztása - az állatot ne sebezze - kíméletes bánás a nyírt juhokkal A lenyírt bundát azonnal osztályozni kell. Átvizsgálás után 3-4 napig szikkasztják, utána mossák, szárítják. A juhról lenyírt gyapjú tömege a nyírótömeg Rendmenet: 100 súlyrész zsírban nyírt gyapjúban hány súlyrész tiszta – 17% víztartalmú, gyapjúanyag van. Átlagos szálátmérő: a gyapjú finomságát jelzi, mikrométerben. A gyapjúszál tulajdonságai: színe, hossza, finomsága, erőssége, nyújthatósága, ívelődése és rugalmassága. 16 29, Ismertesse a sertéshizlalás technológiai változatait,
szervezési feladatait! Helyzete Mo.-on a sertéstenyésztésnek döntő szerepe van mind a hústermelésben, mind a fogyasztás szempontjából. Az állomány több, mint 50%-a a családi kisgazdaságokban van, de jelentős a nagyüzemek és a társas vállalkozások szerepe is. A nagyüzemi sertéstelepekre jellemző az iparszerű állattartás, a magángazdaságok technológiája költség- és energiatakarékos, de sok kézimunkát igényel. A sertéstenyésztés az állattenyésztés bttó termelési értékéből közel 40%-kal részesedik. A sertés szaporaságából, gyors fejlődéséből eredően kevesebb anyaállat után is nagyobb mennyiségű vágósertés értékesíthető. A családi és más kisgazdaságok kevesebb férőhelyen, szabad munkaerő-kapacitásukkal jelentős kiegészítő jövedelemhez juthatnak. Folyamatos hízóállat-kibocsátás = rendszeres bevételi forrás. A sertéshúspiacon lévő állandó túlkínálat miatt megnő a minőség szerepe.
Elnevezések: Kan: hímivarú setés Koca: nőivarú sertés Ártány: fiatal korban ivartalanított kan Kanlott: a tenyésztésből kiselejtezett, idősebb korban kiherélt sertés Miskárolt: petefészkétől megfosztott koca Szopósmalac: növendékek a szopás ideje alatt Választott malac: 4 hónapos korig Süldő: 4 hónapos kortól a hízásba vételig Előhasi koca: első vemhesség idején 17 Tenyészkoca: már búgatott koca Tenyészkan: búgatásra használt vagy már felhasznált kan Törzskoca, törzskan: átlagosnál értékesebb genetikai képességű sertés Keresőkan. Az ivarzó kocák felkutatására használják Tenyészsertés: tenyésztésre, továbbszaporításra használják Hízósertés: hizlalás alatt lévő, vágásra kerül Kutyasertés: ösztövér, hosszú lábú, felhúzott hasú, ide-oda szaladgáló Konda: egy csoportban a legelőre járó sertések összessége Falka: egy vagy több tulajdonság alapján kiválogatott csoport. Tenyésztés:
Értékes hústermékhez intenzív faját kell választani, de ezek elhelyezési és takarmányozási igényei fokozottabbak. A nagyüzemi állományok nagy része hibrid, amik szülőállományainak genetikai feljavítását a tenyésztők folyamatos végzik. Eljárások: Fajtatiszta tenyésztés: a párosított egyedek ugyanahhoz az elismert fajtához tartoznak. Cél: a populáció kiegyenlítettebbé, homogénebbé tétele. Párosítás: megfelelő egyedek pároztatása Egyszerű szelekciós tenyésztés: a genetikai alapok javítása. A tenyészcélnak legmegfelelőbb egyedek szaporítása. Kombinációs tenyésztés: jól kombinálódó szülőktől minél több utódnyerés a cél. Rokontenyésztés: az egymással rokonságban lévő egyedek párosítása, azt elért eredmények rögzítésének egyik fontos eszköze. Az örökletes tulajdonságok biztosabban öröklődnek és egységesebbé válnak. Vonaltenyésztés: kimagasló tenyészértékű apaállat előállítása
Családtenyésztés: nagy tenyészértékű nőivarú állatok leszármazottainak továbbtenyésztése Vérfrissítés: uazon fajtának más, idegen tenyészkörzetből származó egyedének tenyésztési célú felhasználása (degeneratív jelenség esetén) Keresztezés: különböző fajtákhoz tartozó egyedek párosítása. Nemesítő és árutermelést szolgáló keresztezésről beszélhetünk. Hibridsertés: A keresztezett sertés. Előállítása során külön apai és anyai vonalakat alakítanak ki. Sertésfajták: a) Magyar nagy fehér hússertés: halványrózsaszín bőr, pigmentmentes, fehér szőrős b) Magyar lapálysertés: mint az előző, csak lelógó, hosszú fülei vannak. Szilárd szervezetű c) Pietrain sertés: szabálytalanul fekete tarka, vöröses foltokkal. Négysonkás, jól izmolt d) Duroc sertés: sima vöröses szőrtakaró, nyugodt, gyenge szaporaságú, húsminősége kiváló. e) Hampshire sertés. Fekete szőrű, fehér vállú, közepes
szaporaságú, jó vágási és húsipari tulajdonságú. A hibrid előállításban játszik szerepet f) KA-HYB hinbrod sertsés: rokontenyésztettségből adódóan átütő hatású. 18 g) Hungahib hibrid sertés: diszkontiunens hibrid, azaz a szülők folyamatos vásárlása anyagi és állateü.-i gondot jelenthet az előállító üzem számára Anyai vonal: magyar nagy fehér és holland lapály, apai vonala, hampshiri és pietraini fajtákból választják. Szaporítás: A domesztikált sertés gyakorlatilag minden évszakban szaporodik. A tenyészérettség csak 2-3 ovulációs ivarzás után alakul ki. Tenyésztésbevétel ideje: 8 hónapos kortól. - előivarzás: 24-72 óra - főivarzás: kialakul a tűrési reflex, ovuláció - utóivarzás Természetes búgatásnál20-25 kocához szükséges egy teljes értékű kan. Ivarzás: Vemhesség: Vemhességi idő 116 nap. A kocáknak száraz, nyugodt fekvőhelyet kell biztosítani, napi jártatás, a legeltetés kedvező
hatású. Fialás után a magzatburkot azonnal el kell távolítani, és meg kell semmisíteni. A malacokat megtisztítani, megszárítani. Malacnevelés Fiaztató – ellés előtt 6-8 naptól 90 napos korig Utónevelő: 6-32 kgos választott malacok Tenyészkoca-süldőnél ügyelni, hogy el ne hízzon. Tenyészkan-süldőnél erre nem kell annyira ügyelni. Etetés: Természetszerű zöldtakarmányok, répafélék, szénaliszt, gazdasági abrak. Elhelyezés, takarmányozás A termelés szigorú rotációs rend szerint történik. Az állomány mozgásának ritmusát az ütemidő (az egymást követő korcsoportok búgatása közötti idő) határozza meg. Sertéstelepek Komplexen alakítják ki: a telepen belül történik a malacok előállítása és hizlalása. Az áttelepítés száma szerint: a) Egyfázisú rendszer: a sertéseket a szüléstől az értékesítésig 1 épületben tartják b) Kétfázisú rendszer: 75-85 napos korban fiaztatóban, utána hizlaldában c)
Háromfázisú rendszer: elválasztás-utónevelő-hizlalás Felépítése: a) Vemhesítő 19 b) Vemheskoca-istálló: a már bebúgatott vagy mesterségesen megtermékenyített kocákat tartják itt c) Fiaztató: vemhes kocák fialtatása – egyedi kutricák kiépítése szükséges, infralámpa, malacbúvó láda. d) Utónevelő: a malacok elválasztás után kerülnek ide. Fűtő, szellőző berendezés szükséges e) Hizlalda f) Vágóhíd/értékesítés – nem tartozik a telephez Kisgazdaságok technológiája: A vágósertés-termelés 54%-a innen származik. A kisgazdaságokban a sertéstartás érzékenyen reagál a közgazdasági környezetre, a ciklikusság egyik fő előidézője. Ma már reális az önálló kisüzem megvalósítása, ahol előrelépést jelent a takarmányok önálló megtermelése is. Különbség a nagyüzemi termeléshez képest a gépesítés volumenében és teljesítményében van, a sertéstartás elvei azonosak, csak itt a mozgatás
könnyebben megoldahtó. Takarmányozás: Kanok: takarmányadagját a kondíció és az igénybevétel függvényében kell meghatározni. Fehérje adása kötelező, jó minőségű állati (pl. fölözött tej) vagy növényi eredetű (pl szója) Napi 3-3,5 kg fejadag abrakból, zöldtakarmányból, növényi fehérjékből. Vemhes kocák: el kell kerülni a túltáplálást. A termékenységi időszakban 3 kg, míg után 2,2 kg takarmány elegendő. Szoptató koca: takarmányadagját és az abrak összetételét a kocatej összetétele és a koca átlagos napi tejtermelése alapján kell meghatározni. Szopós malac: a szoptatási idő alapján határozható meg. Vaspótlás szükséges A korszerű, hibrid malacok táplálóanyag-ellátása akkor megfelelő, ha abrakkeverékükbe árpa, kukorica, zab, borsó, korpa, extrahált szója és lenmagdara, lucernaliszt, tejpor és halliszt szerepel. Sertéshizlalás A vágósertések előállításának módja. A húsra hizlalás
követelményének a gyors növekedésű, későn zsírosodó hasznosítási típusba tartozó sertések felelnek meg. Fontos: minden szakaszban a szükséges és elegendő tápanyagtartalom és a gazdaságos hizlalás szempontjából a fejadag helyes megválasztása (fiatal kortól mérsékeltebben). Ad libitum: ha a sertés étvágya szerint veheti fel a takarmányt. Nő az átlagos napi tömeggyarapodás, a takarmányértékesítés romlik, csökken az értékes húsrészek aránya Szemi ad libitum: korlátozás a takarmányfelvételben. Adagolt etetés: kevesebb takarmányt kap, mint amit el tud fogyasztani, 2-3 adagban kapja. A takarmányozás technológiájától függően etethetünk a) Vályúból: száraz, nedves, pépes tak. b) Önetető automatából: száraz és nedves adagolására is alkalmas c) Padlóról: csak jól granulált takarmányt d) Kombinált: vályú-önetető együtt 20 Önitató: szopókás vagy csészés A takarmányértékesítés kifejezhető a) Az 1
kg élőtömeg előállításához felhasznált abrak mennyiségével b) A feletetett takarmány táplálóértékének az 1 kg élőtömeg termelésére fordított mennyiségével c) Az 1 kg élőtömeg előállításához felhasznált takarmányköltséggel A sertés minősítése: 1995. januártól bevezették a sertések vágás utáni kötelező minősítését, amely a hasított hideg tömeg %-ában kifejezett színhústartalmat rendeli az egyes minőségi osztályokhoz. A jobb minőséget adó hibridek beszerzése drága, a tartási, takarmányozási körülményekkel szemben igényesek, tehát csak akkor éri meg a termelőnek a többletköltség vállalása, ha az megtérül a jobb minőséggel összefüggő nagyobb árbevételben. 21 30, Ismertesse a baromfitenyésztés helyzetét, a tojástermelés technológiáját! Az állattenyésztés bttó termelési értékéből a baromfiágazat aránya 34%. A baromfitermelés zömét a tyúkfélék, ezen belül a csirke adja.
Tyúktenyésztés: A felnőtt tyúkállomány kb 20 millió db. A baromfiipar az élelmiszerszektor második legnagyobb exportálója. Jelentősége: megnövekedett a fehérjében gazdag, kalóriaszegény élelmiszerek szerepe. A tojás a baromfihús magas biológiai értékű táplálék. A nagy hozamú hibridek beállítása jelentősen növelte az állati termék-hatékonyságot. a) Az ágazatban a beruházási ktsg-ek rövid idő alatt megtérülnek b) Termelése gyorsan igazítható a piac és az export igényeihez c) Kedvező a vágási kihozatal d) Számottevő a trágyatermelés e) A termék jelentős része exportálható. Elnevezések. Naposcsibe: a kelés után felszáradt, még nem etetett állat Csirke: nevelésre kihelyezett állat, 8-10 hetes korig. Brojler/pecsenyecsirke. Fiatalkorú gyorshizlalásra beállított állatt Kakas: hímivarú Jérce: nőivarú Tyúk: kifejlett tojástermelő állat. Biológiai sajátosságai: a) Tolltakaró: hőmérséklet ellen,
repüléshez, vedlik. Van: fedő-, pehely-, fonalas- és sörtetoll b) Vedlés: évente jelentkező neuro-hormonális folyamat. Ezalatt szünetel a tojástermelés Kiváltható fény, a takarmány és az ivóvíz programszerű megvonásával. c) Tojásképződés: bonyolult felépítésű petesejt, de csak akkor biztosítja a faj szaporodását, ha megtermékenyül d) Tojás kialakulása: neuro-hormonális tényezők befolyásolják. A tojás felső részén választódik ki a híg fehérje, a középső részén alakul ki a mészhéj, az alsó részén a tojáshéj színt adó hártya (kutikula). Kialakulásához 25-29 óra szükséges e) Tojásrakás: Részben örökletes, részben külső tényezők befolyásolják. 5 tojástermelő képesség határozza meg: - állóképesség/perzisztencia: a tojástermelési periódus hossza - intenzitás - hosszú szünetek hiánya: 4 vagy annál több napos szünet - kotlás: Idegrendszeri és hormonális úton meginduló folyamat, kifejlődik
az anyai ösztön - ivarérés ideje Ciklus: az az időszak, amelyen keresztül a tojó több napon át termel. 22 Intenzitás = tojás db ciklusok száma Pászma: a ciklusok között 1-2 nap a szünet: Tartásmód Alapvetően 3 féle tartásmód: a) Hagyományos udvaros tartás: a szabadon tartott állat szabadon keresgéli az élelmét. Önellátásra termelés esetén. Félintenzív: az állatok épületben vannak A termékek piacra kerülnek. b) Mélyalmos tartásmód: az istálló padozatára 15-25 cm vastag alomréteget (szecskázott szalma, faforgács) terítenek. c) Ketreces tartásmód: árutojás-termelésnél alkalmazzuk. 2-4 szintes ketrecekben vannak a tyúkok. Növelhető az állatok száma és jól gépesíthető Két fajtája: rácspadlós vagy trágyaaknával kombinált. Állománysűrűség: az egységnyi (1 m2) hasznos alapterületen elhelyezett állatok száma. Etetőberendezések: a) Vályús (kaparóláncos) b) Zártcsöves (köretetős) Úgy kell
megválasztani, hogy a száraztakarmányok ad libitum és korlátozott adagú etetése egyaránt megoldható legyen. Itatóberendezések Általában vályús és körtányéros itatóberendezéseket használnak. Innen itathatnak gyógyszereket és egyéb vízben oldható hatóanyagokat tartalmazó készítményeket is. Fűtés: nélkülözhetetlen a csibék 25 napos koráig. Két típus: kombinált és teremfűtés Relatív páratartalom 60-70%. Fontos a jó szellőzőkapacitás is Világítási program: részben szabályozható vele az ivarérés. A tenyésztés feladatai Fajtatiszta tenyésztést alkalmaznak: a) A hibridek előállítására szolgáló vonalak fenntartására és teljesítőképességének fokozására b) A kis létszámban fenntartandó állományok fajfenntartó tenyésztésére c) A kettős hasznosítású állományok teljesítményének javítására Hibridtenyésztés: genetikailag jól kombinálódó állományokat, vonalakat kereszteznek a heterózishatás
kiváltására. Szaporító feladatok a) Nemesítő telep (tenyésztő üzem) b) Szaporító telep (nagyszülő és szülőpártartó üzem): nagy termelőképességű állományok szaporítása. Tojóhibridnek elég kevesebb telep is, a húshibridek szaporítása több 23 fokozatban történik. Szülőpárok: a megfelelő ivararányban kiadott apai vonalú kakasokat és anyai vonalba tartozó jérceéket, amelyektől az előírt befejező keresztezést elvégezve árutermelésre alkalmas végterméket kapunk. c) Árutermelő telep (végtermék üzem) Nevelés a) Egyfázisos: az állomány napos kortól az értékesítésig uabban az épületben van b) Kétfázisos: 1x áttelepítik c) Háromfázisos: 0-8 hétig nevelőól, 8-198 hétig utónevelő, 19-21 hétig tojóház A tojástermelés csúcsa 0 29-32. élethétre tehető, hasznos időszak a 38-42 hét Napos és növendék állatok fogadása Nagy gondosságot igényel. Ez előző állomány után az istállót ki kell
trágyázni, majd tisztítani, fertőtleníteni. A csibék fogadására előkészített nevelőt formalinnal gázosítják, szellőztetik, majd beállítják az ól mikroklímáját. A csibeudvarba 500 naposállat helyezhető el. Vigyázni kell, hogy a tömörülésből eredő nyomás ne okozzon tömeges fulladást! Takarmányozás A hús- és tojó típusú tenyésznövendékek takarmányozása már a felnevelés ideje alatt is eltér az adagolásban és az etetés idejében. Biztosítani kell a kavicsetetést és a mészkiegészítést (kagylódara). A korlátozott takarmányozás célja és végrehajtása: A könnyű tojóhibrid szülőpárok 2021hetes, a közélpnehéz zjóhibrid szülőpárok 22-23 hetes, a húshibrid szülőpárok pedig 24-25 hetes korra érik el a legkedvezőbb tojóérettséget. Mennyiségi és minőségi szempontból kifogástalan tenyésztojástermelést akkor érünk el, ha az ivarérettség időpontját késleltetjük. Minőségi korlátozás: energia- És
fehérjeszint csökkentése. Mennyiségi korlátozás: A típustól függően 10-25%-kal csökkentjük az adagot Tojástermelő hibridek Shaver Starcross 288:Könnyű testű, fehér héjú étkezi tojást termelő. Mo nagyszülő-párokat importál. Évi tojástermelése: 275-280 db Tetra SL: Középnehéz testű, barna héjú étkezi tojást termelő. Évi tojástermelése: 260-270 db. Harco hibrid: Bábolnai Mg forgalmazza. Hústermelő hibridek Hybro: Mo. nagyszülő-párokat importál Évi tojástermelése: 150-160 db Szülőpár tojónként 100-120értéksíthető brojler naposcsibe nyerhető. Arbor Acres: fehér tollazatú, jó húsformákat mutató, gyors fejlődésű hibrid. A világ élvonalába tartozik. Roos húshibrid: H-Ross Kft. 4 típusa van Kettős hasznosítású hibridek Tetra H hibrid:bábolna húshibrid és a középtestű tojóhibrid tenyész- és kísérleti keresztezéséből. 24 Étkezési tojástermelés Az intenzív tartás teljesen zárt tartási mód,
ahol az állatok a betelepítéstől selejtezésig irányított környezetben élnek és termelnek. Tojóhibrid nevelése Kétfázisos tartásrendszer az általános. Lehet mélyalmos vagy ketreces A ketrecekben nevelt tojóhibridek csak ketreces tojóházba telepíthetők. A tojóhibrid növendékek tartási technológiája és takarmányozása: Neveléskor az istállóklíma tekintetében is a tenyészállományokra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni. A könnyű és középnehéz hibridek világításprogramja nem azonos, de alapvető szabály, hogy a megvilágított órák száma és a fényintenzitás napos kortól fokozatosan csökkenjen. A minimális szint csak az ivarérettséget megelőző időszakban növelhető újra. A nevelési időszak alatt (20 hetes életkorig) a könnyű testű jércék 6,3-6,5 kg, a középnehéz testűek pedig 7,5-7,7 kg tápot fogyasztanak el. A takarmányozás a termelési szinthez és a tartási rendhez kell, hogy igazodjon. Fázisos
takarmányoztás van. Egy tojóra a termelés kezdetétől52 tojóhét alatt 40-44 kg tápot számítanak. A vízfogyasztást folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mert 72 órás vízhiány teljes vedléshez vezethet. A tojástermelési időszak a tojásrakás kezdetétől a kiselejtezésig tart A tojásgyűjtés a legmunkaigényesebb feladat. A megtermelt, válogatott és csomagolt friss tojásokat az elszállításig hűvös helyen, lehetőleg hűtőtárolóban, magas páratartalom mellett kell tartani. Beólazott tyúkra számított termelés = átlagtyúkra számított termelés = összes tojás a termelési időszakban (db) Induló tyúklétszám (db) összes tojás a termelési időszakban (db) átlaglétszám (db) tojástermelési % = napi tojásmennyiség (db) napi tyúklétszám (db) elhullási % = elhullott állatok száma(db) x 100 előző havi zárólétszám(db) 25 31, Foglalja össze a pecsenyecsirke hizlalás technológiáját! A pecsenyecsirke
hizlaláskor arra törekszünk, hogy a lehető legrövidebb idő alatt naposcsibéből piacképes, jó minőségű, ipari feldolgozásra alkalmas 1,7-2,2 kg élőtömegű végterméket állítsunk elő a lehető leggazdaságosabb módon. A mélyalmos tartásmód szinte kizárólagos a pecsenyecsirke hizlalásban. Csak nagy vitalitású, jó takarmányértékesítő képességű és növekedési erélyű, kiváló húsformákkal rendelkező hibridet lehet alkalmazni. Fontos a nagyfokú kiegyenlítettség, a gyors tollasodás, a fehér tollszín és a sárga bőr. Mo-on a fehér színű húshibrid terjedt el A gazdaságos pecsenyecsirke termelés érdekében ütemezett termelést, szigorú rotációt kell megvalósítani. A ciklus elemei: Épület előkészítése Napos csibék betelepítése Hizlalás ideje Kitelepítés/értékesítés 7 nap 1 nap 49 nap 1 nap Rotációs viszonyszám: 365/58=6,3/év A brojlerhizlalás technológiai szempontjai: a) Kitakarított, előkészített
épület b) Előírt hőmérséklet biztosítása c) Relatív páratartalom beállítása (60-70%) d) Itatás megoldása (20-24 C fokos vízzel) e) Mesterséges szellőztetés a 2. élethéttől f) Megvilágítás időtartama végig 23 óra Takarmányozás AZ első naptól ad libitum takarmányozás A naposcsibéknek 1 m sugarú körön belül vízhez és takarmányhoz kell jutniuk Brojlerindító és nevelő táp adása Ásványi anyag és vitaminszükséglet kielégítése fontos! Napi nyilvántartás: a) takarmányfogyasztás, b) tömeggyarapodás, c) az elhullás alakulása, d) relatív páratartalom, e) istálló hőmérséklet. A hizlalási eredmények értékeléséhez szükséges: a) Hizlalási napok száma b) Elfogyasztott takarmány mennyisége c) Elhullási % 26 d) Egységnyi termék előállításának költségei Keltetés A tenyészállat és pecsenyecsirke nevelés, valamint az árutojás-termelés rotáció szerinti naposállattal való ellátása csak a
mesterséges keltetéssel teljesíthető. Napjainkban korszerű keltetőapparátusok a tojások keltetéséhez szükséges optimális hőmérsékleti, páratartalmi és hűtési viszonyokat automata vezérléssel biztosítják. A keltetés folyamata: a) Tenyésztojás szállítása b) Tojások átvétele, kiválogatása c) Tojások raktározása, pihentetése d) A tojások esetleges előmelegítése, fertőtlenítése e) Gépberakás f) Előkeltetés: fajok szerint eltérő keltető eljárással g) Bújtatás: alátálcázás vagy átrakás - csibeszállító dobozok előkészítése h) Leszedés: naposállatok osztályozása - keltetési hulladék eltávolítása i) Naposállatok tárolása az elszállításig Gépi keltetés Csak a termékeny, friss, szabályos alakú, a fajra jellemző súlyú, megfelelően takarmányozott, egészséges állományból származó tenyésztojást lehet. a) b) c) d) Tojások gépberakás előtti teendők Gépek üzembehelyezése, tojások berakása
Keltetés folyamata, előkeltetés, világítás, bújtatás Naposcsibék leszedése, osztályozása, szállítása A tyúk fajnál a keltetés 21 nap. Az I osztályú naposállat élénk, jól áll a lábán, mozgékony, egészséges, köldöke beszáradt, nem pocakos, megfelelő súlyú. A korszerű igényeket a nagyméretű, automatizált szekrényes és termes keltetők elégíthetik ki. 27