Gazdasági Ismeretek | Gazdaságtörténet » Baloghné Zsadányi Zsuzsanna - Magyarország külgazdasági kapcsolatrendszere a rendszerváltástól napjainkig

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási szak Gazdaságelméleti tanszék Összehasonlító Gazdaságtan Magyarország külgazdasági kapcsolatrendszere a rendszerváltástól napjainkig Nyíregyháza, 2003.november 21 Készítette: Baloghné Zsadányi Zsuzsanna 2003/2004 tanév. Ifélév II.évfolyam gazdálkodási szak levelző tagozat C. csoport I., Magyarországi gazdasági folyamatok Az utóbbi években a magyar gazdaság impozáns módon növekedett, az 1996-2000 közötti négy évben átlagosan közel öt százalékkal, mintegy kétszeresen meghaladva a nyugateurópai átlagot. 2001-ben azonban a növekedési ütem mérséklődött (mintegy 4 százalékra), 2002-ben a dinamika tovább csökkent. A magyar gazdaságban jelentős szerepet játszanak a külföldi tulajdonú, importanyagok, alkatrészek alapján exportra termelő vállalatok. E vállalati kör lényege nem a jelenlegi vámszabad területi vállalatokkal azonosítható,

amelyek alig kapcsolódnak a magyar gazdasághoz, viszont jelentős szerepet játszanak a külkereskedelemben és a GDP termelésben. A rendszerváltástól kezdődő időszak öt, egymástól jól elkülöníthető szakaszra bontható, amelyekhez a rendszerváltást megelőző, illetve az előttünk álló időszak kapcsolható. 1., Gazdasági folyamatok alakulása 1.1 -1992-ig: A rendszerváltást megelőző évtizedet a pangás időszakának lehetne elnevezni. A GDP alig növekszik, a fogyasztás, felhalmozás stagnál, az ország erőfeszítése a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozására irányul. Ezen a helyzeten igyekeztek változtatni a bevezetett radikális reformokkal, amely hatására a vállalati összeomlások során egyben a felhalmozási kereslet 1990-1992 között közel 40 százalékkal esett vissza, ami éves átlagban a GDP 4 százalékával mérsékelte az összkeresletet. Az import liberalizálása az export visszaesésével, az import növekedésével járt,

vagyis a nettó export csökkent, ami évi átlagban 1 százalékponttal járult hozzá a kereslet mérséklődéséhez. 1.2 1993-94: A következő két évben a keresletnövekedés az importot fokozta, ami ekkor 30 százalékkal növekedett, míg az export lényegében szinten maradt. Mindezek következtében a külkereskedelmi mérleg hiánya korábban nem látott mértékben nőtt, s megközelítette a 4 milliárd dollárt. A honi vállaltok nem bírták a külföldről beözönlő termékek versenyét, és még a hazai piacról is kiszorultak. A fejlett ipari országokba irányuló exportunk 300 millió dollárral csökkent, míg ugyanebből a relációból származó importunk 740 millió dollárral emelkedett. Jellemző, hogy a hozzánk hasonlóan átalakuló országok, tehát a közép-európai országok relációjában is romlott az áruforgalom egyensúlya. Mindez azért következhetett be, mert a 2-3 év alatt végrehajtott piacnyitáshoz és támogatás-leépítéshez a

hazai vállaltok nem tudtak alkalmazkodni. A szolgáltatások külkereskedelmi aktívuma nem tudta ellentételezni a kereskedelmi mérlegben jelentkező hiányt. Emiatt a kereskedelmi mérleg hiánya teljes egészében megjelent a folyó fizetési mérlegben, jelentősen rontva annak egyenlegét. A fizetési mérleg hiányát a nemzetközi pénzügyi szervek- mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalap - is egyre nagyobb aggodalommal figyelték, a beavatkozás elkerülhetetlenné vált. 1.3 1995-96: A gazdasági fejlődés következő szakasza a stabilizáció, amelyet a reálbérek nagymértékű (17 százalékos) csökkenése jellemezte. A stabilizációs csomag részét képező 1 valutaleértékelés javította a külkereskedelmi egyenleget. Hatására az import alig nőtt, ezzel szemben az export évi átlagban 11 százalékkal növekedett. A jelentős fordulat 1995ben következett be, amikor is 1,4 milliárd dollárral javult a külkereskedelmi mérleg A stabilizáció rövid

távon sikeres volt. Javította a külkereskedelmi mérleget, és a forint csúszó leértékelésének bevezetése az igen nagy mértékű kockázati prémiummal erőteljes tőkebeáramlást indított el, ami segített a fizetési mérleg finanszírozásában. Mivel a stabilizációs csomag azonos volt az IMF által a fejlődő országok számára szokásosan előírt intézkedésekkel, a nemzetközi pénzügyi szervek és ennek kapcsán a befektetők bizalma megerősödött, ami erősítette a tőkebeáramlást. Ugyanakkor a stabilizációs csomag hosszú távon nem oldotta meg a külső egyensúly alapvető problémáját. Ennek következtében a vámterületi gazdaság egyensúlya a stabilizáció követően is tovább romlott, és 2000-ben a behozatali többlet - szemben az 1994. évi 3,9 milliárd dollárral - elérte a 6,5 milliárd dollárt. Ezt a hatalmas, a vámterületi gazdaság exportjának 40 százalékát kitevő hiányt azonban elfedi a vámszabad területen

tevékenykedő, külföldi tulajdonú vállaltok mintegy 3 milliárd dolláros exporttöbblete. Az egyensúly javulása a forint túlértékeltségének megszüntetéséhez kapcsolható. 1.4 1997-2000: Az 1997 és 2000 közötti időszakban a magyar gazdaság valóban dinamikus növekedést ért el, átlagos 4,7 százalékos növekedése több mint duplája az Európai Uniót jellemző növekedésnek. A fellendülés visszavezethető egyrészt a kereslet oldalról a háztartások fogyasztásának fellendülésével, és felhalmozással magyarázható, mindkettő évente a GDP 2,5 százalékával járult hozzá a kereslet növekedéséhez. Jelentős húzó hatást gyakorolt a vámszabad területek kiviteli többletének növekedése is. Ezzel szemben a vámterületi gazdaság esetében a behozatali többlet számottevően növekedett, a fellendülés tehát vámterületi egyensúlyhiány növekedése mellett ment végbe. A kínálati oldalról tehát a GDP növekedésének a felét (54

százalékát) ebben a fellendülő szakaszban a vámterületi gazdaság adta, egyharmada (34 százalék) származott a vámszabad területi vállaltok termelésének növekedéséből, míg a közületi szektor valamivel több mint egytized résszel járult hozzá a GDP növekményéhez (12 százalék). A fellendülő szakasz egyensúlyra gyakorolt hatását a különböző adatok ellentmondásosan mutatják be. A vámterületi gazdaság külkereskedelmi hiánya egyértelműen növekszik, és jelentősen meghaladja nemcsak a stabilizációs szakasz hiányát, de az egyensúlyvesztés szakaszában tapasztaltat is. A hiányt a vámszabad területek kiviteli többlet részben kompenzálja, ezzel együtt az áruforgalom egyenlege a stabilizációs szakaszhoz képest romlik. Mindez azonban nem tükröződik a fizetési mérlegben, mert ebben az időszakban a fizetési mérlegben szereplő áruforgalmi egyenleg és a vámstatisztika alapján számított egyenleg között egyre nő az

eltérés, ami az időszak átlagában évi 0,8 milliárd dollárt tett ki. Ennek hatására a fizetési mérleg áruforgalmi egyenlege, szemben a vámstatisztikából származó adatokkal, javuló hatást mutat. Az 1997-2000 közötti fellendülő szakasz tapasztalatait összefoglalva a gazdasági növekedés valóban impozáns felgyorsulását három tényező tette lehetővé. Először is a stabilizációs szakaszban elért eredmény, ami rövid távon stabilizálta a külső egyensúlyi helyzetet, hozzájárult a fizetési mérleg javulásához és biztonságos finanszírozásához. Másodszor a lakosság reáljövedelmek növekedése. Harmadszor a vámszabad területi gazdaság gyors felfutása és ennek erőteljes keresleti hatása mind a külkereskedelem, mind az exporttöbblet, mint a felhalmozás terén. 2 Közvetlen külföldi tőkeimport és a tőkeexport 2000-ben: A magyarországi közvetlen külföldi befektetések 2000-ben 1.835 M EUR-t értek el, ami közel azonos

az 1999. évi 1849 M EUR-t kitevő teljesítménnyel, és 1,1%-kal haladja meg az 1998-ban megvalósított tőkebevonás mértékét. A magyar vállalkozások közvetlen tőkeexportja 2000-ben igen látványosan 254,4%-kal, az 1999. évi 237 M EUR-ról 603 M EUR-ra emelkedett A több mint kétszeres javulás fő összetevője a Mol jelentős tőkekihelyezése volt. 2000-ben a folyó fizetési mérleg hiánya kedvezőbben alakult, mint 1999-ben, az 1.620 M EUR-t kitevő hiány csak 82%-a az 1999 évi 1975 milliót elérő deficitnek Döntően a magyar vállalkozások tőkeexportjának növekedése és a portfólió-befektetések alakulása miatt a nem adóssággeneráló finanszírozás alacsonyabb volt, mint 1999-ben. A magyar tőkeexport célországai között 2000-ben a Mol nagy volumenű tőkekihelyezése miatt 299,9 M EUR-val Szlovákia állt az élen, amelyet Dánia 136, Csehország 46,7 és Németország 44,7 M EUR-val követ. A Romániába irányuló tőkeexport 2000-ben 9,5 M

EUR-t ért el. 1999-ben a külföldi részesedéssel működő vállalkozások jegyzett tőkéjének 37,4, 1998-ban pedig 38,3%-a realizálódott a feldolgozóiparban. 1999-ben az előző évhez viszonyítva legnagyobb mértékben az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások ágazat részaránya, illetve ezen belül a külföldi részesedés 88%-ra növekedett. Számottevően emelkedett a gépipar aránya, de különösen a gépiparon belül a külföldi tőkerészesedés nagysága (96,7%-ra). 1998-1999-ben a feldolgozóiparban a legnagyobb arányt, 24%-os részesedéssel a villamosgép- és műszergyártás képviselte, amelyet 17%-os részesedéssel a járműgyártás követett. A vegyi anyag és –termék gyártás 15, a fémalapanyagok és fémfeldolgozás alágazat 12, a gép és berendezésgyártás 7%-os arányt képviselt. A magyarországi közvetlen külföldi befektetések megoszlása régiók és megyék szerint 1996 és 1999 között nem változott érdemlegesen:

Közép-Magyarország és a főváros túlsúlya azonban óriási maradt. A 2000 évi tényadatokban már mutatkoznak a külföldi tőke egyenletesebb eloszlása érdekében tett kormányzati erőfeszítések. 1.5 2001-től: 2001-től megfigyelhető a GDP növekedési ütemének jelentős, mintegy 1 százalékpontot kitevő visszaesése. A kínálati oldalon jelentős a szerkezeti átalakulás A növekedés döntő módon (80 százalékban) a lassúbb dinamikájú vámterületi gazdaságtól származik. A vámszabad területek dinamizáló hatása lényegesen mérséklődik, és a korábbi egyharmaddal szemben már csak egytized részét teszik ki a GDP növekedésének. A külkereskedelmi egyenleg ugyan romlik, különösen a vámterületi gazdaságban, de ez a fizetési mérleg áruforgalmi egyenlegében nem jelenik meg, és várhatóan a fizetési mérleg jövedelemtételei sem rontják a helyzetet. A korrekciós szakasz lényegét abban lehetne összefoglalni, hogy a külső

erőforrások beáramlása - tehát a vámszabad területi gazdaság gyors felfutása - épülő dinamikus növekedés véget ér, és a magyar gazdaság növekedési dinamikáját egyre inkább a vámterületi gazdaság növekedési lehetőségei fogják meghatározni. 2., Csatlakozással várható változások 3 Megszűnik az export-import az uniós tagállamok viszonylatában a jövő évtől, amely különböző hatással lesz az egyes magyar termékek árszintjére. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után az unió valamennyi országa belföldinek számít majd a vámkezelésnél. Az egységes belső piaccá történt átalakítás ugyanis a tagállamok közötti belső határok felszámolását eredményezte, s ez természetesen az újonnan csatlakozó 10 tagállamra is vonatkozik. Az Európai Unió tagországai között tilos az import és az export mennyiségi korlátozása. A magyar gazdaság mára nemzetközi összehasonlításban is nyitottá vált: az

import mintegy 97 százaléka engedélymentesen érkezik be az országba, az exportban is csupán a kivitel 5 százalékát érinti az engedélyezési kötelezettség. Az EU - csatlakozást követően Magyarország az unió külkereskedelmi szabályrendszerét fogja teljes egészében alkalmazni, így a közösségi jogszabályok váltják fel a jelenlegi magyar joganyagot, kivéve a nemzeti hatáskörben maradó termékköröket. 3., A magyar külgazdaság-politika fő irányai A magyar gazdaság 1997-től tartós és nemzetközi összehasonlításban is magas növekedési ütemű fejlődési pályán halad, amiben nagy szerepe van a piacgazdasági átmenet sikeres végrehajtásának, a növekedési és egyensúlyi követelmények összhangját megteremteni képes gazdaságpolitikának, a privatizációnak és a részben ehhez is kapcsolódó közvetlen külföldi befektetéseknek, a liberalizált külgazdaságnak. A folyamat 2000-ben is töretlenül folytatódott: a bruttó nemzeti

termék 5,2%-kal gyarapodott, s a növekedés elsődleges forrását változatlanul a kivitel jelentette, amelynek dollárban számolt értéke 12,3%-kal haladta meg az előző évi szintet. A korábbi évekhez hasonlóan az átlagnál jóval gyorsabban bővült az ipari termékek exportja. Gazdaságunk fejlettségét bizonyítja, hogy a kivitelnek már mintegy felét, az éves növekmény háromnegyedét teszik ki a korszerű termelési színvonalat megtestesítő számítás- és híradástechnikai eszközök, közúti járművek és részegységeik. Jócskán elmarad ugyanakkor a lehetőségektől az élelmiszergazdasági export, amelynek szintje ismét csökkent. Az export földrajzi megoszlása összhangban van a magyar törekvésekkel és lehetőségekkel: a nemzetgazdasági átlagtól kissé elmaradó, de a legfontosabb piacunkat jelentő Európai Unió importjának bővülését jócskán meghaladó növekedési ütem következtében a közösség részesedése lényegében

változatlan maradt, míg kivitelünk a közép- és kelet-európai országokba a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabban bővült. A következő években is hasonló arányok elérésére kell törekedni, hogy ily módon emeljük kivitelünkben a környező országok részesedését, s elsősorban azokba az EU-tagállamokba próbáljunk az átlagosnál magasabb exportnövekedést elérni, amelyekkel kapcsolataink intenzitása egyelőre még elmarad a lehetőségektől. A korábbi évek gazdaságdiplomáciai tevékenységének eredményeként kivitelünk 84%-a, behozatalunk 75%-a szabadkereskedelmi partnereinkkel valósult meg. A követendő feladatok egyik része a megállapodásokban a partner által vállalt kötelezettségek megtartatására irányuló erőfeszítéseket kell jelentse, mivel több ország is indokolatlan korlátozásokat léptetett életbe elsődlegesen agrártermékeink bevitelére. Emellett lépéseket kell tenni a liberalizálás bővítése érdekében is: a

feldolgozott mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, a borok és szeszesitalok kereskedelméről az EU-val kötött megállapodások számottevően tágítják a vámmentes, illetve kedvezményes magyar 4 szállítások lehetőségeit, a mezőgazdasági kedvezmények kölcsönös bővítését a CEFTA keretében. Aktív részt vállaltunk ezekben az években a mezőgazdasági és a szolgáltatáskereskedelem további liberalizációs lehetőségeinek feltárásáról a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) kezdett sokoldalú tárgyalásokon: nagy hagyományokkal és jó természeti adottságokkal bíró mezőgazdaságunknak érdeke a piacra jutási feltételek kedvezőbbé tétele, a magyar szolgáltatók és szolgáltatások versenyhelyzetének javítása. A világpiaci konjunktúra valamivel kevésbé lesz kedvező, legfontosabb partnereink a tavalyinál alacsonyabb növekedési ütemmel számolnak ugyan, de a kivitel bővítésére jótékony hatással lesznek az

elmúlt időszakban hatályba léptetett könnyítések, a stabilizáció folytatódása a környező országokban, a szabadkereskedelmi megállapodásaink kínálta lehetőségek még teljesebb körű kihasználása. Lényeges feladat továbbá a felkészülés folytatása a külgazdaságban az Európai Uniós tagságra: meg kell teremtenünk a feltételeket, hogy zökkenőmentesen történjék a közös kereskedelempolitika átvétele, a betagozódás az Unió egységes piacába, a tagsággal kapcsolatos különféle kötelezettségek teljesítése. A kormány 1999-ben a külügyminiszter hatáskörébe utalta a külgazdasági tevékenység irányítását. Lezajlott a külgazdasággal foglalkozó kormányzati apparátus beillesztése a Külügyminisztériumba, kialakult a kormányhatározatban rögzített együttműködési rend a Gazdasági Minisztériummal. A stratégiai célok és az eddigi tapasztalatok alapján folyik a külpiaci szervezetek telepítésének rendjének

felülvizsgálata és hozzáigazítása a követelményekhez, a Külügyminisztérium kezelésében elkezdte működését a vállalkozók külpiaci tevékenységének segítésére hivatott Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat. II., Posztszocialista országok külgazdasága és összehasonlítása az elmúlt évtizedben 1., Bulgária A gazdaság helyzete 2000-ben – az előzetes adatok alapján – a GDP mintegy 5%-kal nőtt, értéke elérte a 13,4 Mrd USD-t. A gazdaság helyzete a külső és a belső egyensúly szempontjából stabilizálódott, az ipar értékesítése 1995 óta először bővült (4,6%). Az idegenforgalom bevételek 15%-kal nőttek, s újból elérték az 1 milliárdot. Az állami költségvetés hiánya a GDP 1,5%-a, az infláció pedig 6% volt. A folyó fizetési mérleg hiánya (0,7 Mrd USD) lényegében az előző évi szinten maradt, míg 1,3 milliárdot (a GDP 10,6%-át) fordítottak adósságszolgálatra. A közvetlen külföldi befektetések

értéke (975 M USD) 19%-kal haladta meg az előző évit, ezzel összesen mintegy 4 milliárd értékben áramlott tőke a bolgár gazdaságba. A kormány gazdaságélénkítő programjának megfelelően csökkentették az adók és a járulékok mértékét. A személyi jövedelemadónál felemelték az adómentes jövedelem határát, mérsékelték a legfelső sáv adókulcsát. A működő piacgazdaság kiépítéséhez jelentős lépéseket tettek: előrehaladt a privatizáció, eddig az állami vagyonnak mintegy felét magánosították; felszámolták a legveszteségesebb állami nagyvállalatokat és megkezdték a nagy szolgáltató rendszerek reformját. Jelentős előrehaladást értek el az EU jogharmonizációban. Bár a munkanélküliség – elsősorban a veszteséges állami nagyválla- 5 latok felszámolása miatt – 19%-ra emelkedett, lépéseket tettek a lakosság helyzetének javítására, aminek eredményeként a reálbérek egy év alatt 7,3%-kal

emelkedtek. A jó gazdasági eredmények ellenére a nemzetgazdaság állapota még nem kielégítő: a GDP értéke az 1989. évi szintnek alig 3/4-e, az ipar értékesítése csak 72%-a az 1995 évi értéknek, a belföldi értékesítés évről-évre csökken. Ez azt jelzi, hogy a bolgár termékek nem, vagy csak nehezen állják a versenyt a külföldi árukkal. A szerkezetátalakítás lényegében a nem piacképes termelés fokozatos leépítésére korlátozódott anélkül, hogy ezzel egyidőben új versenyképes hazai termékek jelentek volna meg. A gazdaság stabil növekedési pályára állítása és versenyképességének javulása jórészt azon múlik, lesz-e jelentős külföldi tőkebeáramlás a termelő ágazatokba. A belső gazdasági problémákat (a szerkezetváltás lassúsága, a termelés alacsony hatékonysága, a termékek gyenge minősége) jól tükrözi, hogy a CEFTA-val és Törökországgal kötött szabadkereskedelmi megállapodások Bulgária

mindeddig nem tudta hatékonyan kihasználni. A kivitel értéke 2000-ben 4,807 M USD-t tett ki, 20%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg a behozatal értéke 17,6% növekedéssel 6,486 M USD volt. Az Európai Unió döntése a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről politikai jellegű volt, amellyel Bulgáriának a koszovói válság idején tanúsított magatartását honorálta. A balkáni gazdaságok helyreállítását – és a térségben kialakult feszültségek enyhítését – célzó Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény keretében Bulgária is számíthat az EU és a nemzetközi közösség további politikai-gazdasági támogatására, kedvezményes hiteleire. A magyar-bolgár külgazdasági kapcsolatok Szerződéses kapcsolataink rendezettek: 1991-ben kötöttük meg a kereskedelmi egyezményt. A kettős adózás elkerüléséről valamint a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről szóló megállapodás 1996-ban lépett

hatályba. Növény- és állategészségügyi, valamint közúti árufuvarozási egyezményt is kötöttünk. A kombinált árufuvarozási és a környezetvédelmi egyezményt 2001 májusában a kormányfői találkozón írták alá. Bulgária 1999 évi CEFTA-csatlakozásával megnyílt piacra jutási esélyeket a magyar vállalatok kihasználták. Külkereskedelmi forgalmunk a rubel elszámolású kereskedelem és megszűnése után 1991-ben 56 M USD-re csökkent. A lassan meginduló fejlődést akadályozta a Jugoszlávia elleni embargó bevezetésével a tranzit szállítások leállása, majd az 1996. évi bolgár válság Forgalmunk 1997 óta dinamikusan fejlődik, értéke 2000-ben elérte a 111 M USD-t. Exportunk (76,1 M USD) 30%-kal bővült és több mint kétszeresét tette ki az 5%-os növekedést elérő importnak (34,9 M USD). Kivitelünk és behozatalunk 54, illetve 59%-át a feldolgozott termékek alkották. Kivitelünk fontosabb termékei: gyógyszerek, lisztes áruk,

műanyagok, TV-készülékek, dezodorok, növényvédő szerek, egészségügyi papírtermékek, tartósított élelmiszerek, faforgácslemezek. A behozatalunkban a cellulóz, a színes fémek, műgumi, motoros targoncák és a dohány a meghatározóak. Az export dinamikus növekedése elsősorban annak köszönhető, hogy vállalataink aktívak a bolgár piacon: évente mintegy 100 cég vesz részt a bulgáriai vásárokon és kiállításokon, több cégünknek van állandó kereskedelmi társasága vagy képviselete. A magyar cégek 2000-ben is érdeklődtek a bulgáriai beruházási lehetőségek iránt, de jelentős ügylet nem jött létre. A VIDEOTON Holding Rt 1999-ben vásárolta meg a korábban 10 ezer főt foglalkoztató Sztara Zagora-i számítástechnikai gyárat. A magyar kivitel növekedéséhez jelentősen hozzájárulhat a délkelet-európai régió fejlesztésére felajánlott 100 M EUR értékű kedvezményes kormányhitel. Bővítési lehetőséget rejt magában a

mezőgazdasági termékek kereskedelmének további 6 liberalizálása. A bolgár termékek minőségi és versenyképességi problémái miatt exportunk dinamikája és volumene várhatóan hosszabb időn át meg fogja haladni behozatalunk értékét és dinamikáját, így a pozitív szaldó kialakulását. 2., Románia A gazdaság helyzete Az 1996-1999. évek között a kormányoknak nem sikerült következetesen végrehajtaniuk a programjukban megfogalmazott szerkezetátalakításhoz szükséges gazdaságpolitikai irányváltást, aminek következményeként a megszorítások évének nyilvánított ’97-es esztendő főbb feladatai napjainkban is időszerűek, s a késedelem egyre nehezebbé teszi az átalakulási folyamatok sikeres befejezését. A 2000. év gazdasági mutatói alapján megtörni látszik a román gazdaság 1997 óta tartó folyamatos visszaesése: a GDP növekedése becslések szerint elérte a 2%-ot, az ipari termelés 8,2%-kal bővült. A mezőgazdaság

teljesítménye 14%-kal csökkent, az infláció a tervezett 27 helyett 45,7%-ot ért el, a munkanélküliségi ráta 10,5%-os volt. A gazdasági eredmények mögött azonban továbbra is fellelhetők a szerkezetátalakítás és a reformfolyamat végrehajtásának korábbi években tapasztalt ellentmondásai. Az elmúlt év decemberében tartott parlamenti és elnökválasztásokig a gazdasági problémák megoldását segítő viszonylagos belpolitikai nyugalom lehetővé tette, hogy szigorított költségvetési politikával, az export ösztönzésére hozott intézkedésekkel a makrogazdasági folyamatok kedvező fordulatot vehessenek. A veszteséges vállalatok bezárásában és a privatizáció felgyorsításában azonban nem sikerült érdemleges eredményeket elérni. A romániai reformok megvalósítását jelentős hitelekkel támogató nemzetközi pénzügyi szervezetekkel (IMF, Világbank) változatlanul akadoztak a tárgyalások a hitelfolyósításokról. 2000 végéig 6

Mrd USD értékű külföldi tőke érkezett az országba, ebből a közvetlen befektetés 5 milliárd. A kivitel (10,4 Mrd USD) 22%-kal, a behozatal (13,0 Mrd USD) 26%-kal bővült, az elmúlt évinél 37%-kal magasabb a deficit (2,6 milliárd). Az export legnagyobb felvevőpiaca változatlanul Olaszország, Németország, Franciaország, Törökország és Nagy-Britannia volt, az import nagyobb része Olaszországból, Németországból, Oroszországból, Franciaországból, Nagy-Britanniából és Magyarországról érkezett. Az átlagot számottevően meghaladó növekedési ütem (+42%) mellett 848 M USD értékű export irányult a CEFTA-országokba, míg az összimportból a CEFTA 1.160 M USD-vel (+25%) részesedett. Az EU tagországok részesedése az exportban 68%, az importban 57% volt. A fizetési mérleg egyensúlyi problémáinak orvoslására 1998. októberében bevezetett 6%os pótvámot, fokozatos leépítéssel 2001 január 1-jétől megszüntették A választások

után hivatalba lépő új kormány a megkezdett reformok következetes és gyors végrehajtását tűzte ki célul. Programjában 2004-ig a GDP 4,5-6%-os növekedésével, az infláció 10%-ra történő leszorításával, a foglalkoztatási szint jelentős emelésével számol: 2001-re 4%-os GDP növekedést, 25-27%-os inflációt és 3-4%-os költségvetési deficitet irányoztak elő. Folytatni kívánják a veszteséges állami vállalatok átlátható és gyors privatizációját, illetve bezárását. Kiemelt helyet kapott a programban a külföldi befektetések és az export ösztönzése, a mezőgazdaság helyzetének gyökeres javítása, a kisés közepes vállalkozások támogatása. 7 A magyar-román külgazdasági kapcsolatok Az áruforgalom közel 29%-os növekedéssel 902,7 M USD-os rekordszintet ért el, kivitelünk (574 millió) mintegy 23%-os, behozatalunk (328,7 millió) pedig 41%-os bővülést mutatott. Exportunk változatlanul 1/4 rész agrár és 3/4 rész

ipari termékből tevődik össze, míg importunkban ugyanez az arány 10 és 90%. Exportunk legjelentősebb tételei: kőolajtermékek, élő sertés, gabonafélék, faforgácslap, különféle csomagolóanyagok, hús és húskészítmények. Látványosan növekedett az élőállat, a növényi termékek és az állatbőr kivitele. Behozatalunkban jelentős mennyiséggel szerepelnek számítástechnikai cikkek, fűrészáruk, vegyipari termékek, olajpogácsa, faház, só, fabútorok, élő juh és textilipari termékek. Az átlagot jóval meghaladó forgalombővülés volt tapasztalható a járművek, gépek és bőráruk esetében. Kölcsönös szállításainkban továbbra is jelentős részt képvisel a bérmunkához kapcsolódó textil- és konfekciótermékek forgalma. A 2000. évi adatok alapján Magyarország külkereskedelmi partnerei között Románia az exportban a 9., importban a 21 helyen áll; a CEFTA-országokkal lebonyolított exportunk 25%-át, importunk több mint

13%-át a romániai forgalom adta. A román adatok szerint Magyarország exportpartnerei sorában a 7., míg importjában a 6 helyet foglalja el, 43%-kal részesedik a román CEFTA-forgalomból. A 2000 évi export lebonyolításában több mint 4.100, míg az importban közel 2700 magyar cég vett részt Gazdasági kapcsolataink további jelentős tényezői Az országaink közötti szerződéses kapcsolatok rendezettek, gyakorlatilag a gazdasági együttműködés valamennyi területére kiterjednek; államközi megállapodás van érvényben a beruházás-védelemről, a kettős adózás elkerüléséről, az állat- és növényegészségügyi, a szállítási, közlekedési és idegenforgalmi együttműködésről. Kereskedelmi kapcsolataink fejlődésének alapját a CEFTA Megállapodás képezi, amelynek rendelkezéseit 1997. júliusa óta alkalmazzuk a kétoldalú forgalomban. 2000. végéig a 140 M USD-t elérő magyar közvetlen befektetések értéke az évközi eladások

következtében valamelyest csökkent. Közel 3000 magyar tőkerészesedésű vállalat működik Romániában. A nagybefektetők közül említést érdemel a MOL Rt, a Dunapack, a TVK és a Zalakerámia Rt. A MOL már több mint 40 benzinkutat üzemeltet országszerte. A magyarországi román tőkebefektetések értéke 35-40 M USD-re tehető 1999 év végéig. A legjelentősebb a Román Nemzeti Olajvállalat, a PETROM határmenti területekre koncentráló, több milliós beruházási projektje, melynek keretében Békéscsaba után a Nagylakon avattak üzemanyagtöltő állomást. A forgalom kedvező alakulásához nagymértékben hozzájárul, hogy a magyar vállalatok előszeretettel vesznek részt a hagyományos bukaresti vásárokon (TIBCO, őszi TIB), és mind sűrűbben jelennek meg a fővárosi szakosított és vidéki vásárokon (pl. Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Brassó) is. Kitekintés A román kormány programjában vázolt gazdaságpolitikai célok

teljesítése, a megalapozott, tartós gazdasági növekedéshez szükséges környezet kialakítása jelentős erőfeszítéseket igényel. A reformok véghezvitelében esetlegesen bekövetkező további késlekedés az EU integrációs törekvések szempontjából nehéz helyzetbe hozhatja az országot. A román gazdaság stabil növekedési pályára állása további lendületet adhat kereskedelmi forgalmunk növekedésének. Kereskedelmi kapcsolataink meghatározó tényezői maradnak a két ország piacán jelen lévő multinacionális cégek szállításai. Kapcsolatainkat bővítheti 8 a határmenti és regionális együttműködés adta pótlólagos lehetőségek feltárása és hatékony kiaknázása, a kooperáció az infrastrukturális (főként a közlekedési) fejlesztésekben. 3., Szlovák Köztársaság A gazdaság helyzete A belföldi kereslet folyamatos bővülésének eredményeként 1996 és 1998 között a szlovák gazdaságot magas növekedési ütem

jellemezte. 1999 elejétől a túlfűtött növekedés, a gazdasági szerkezet adaptációs hiányosságai miatt és az orosz gazdasági válság hatására egyensúlyi és strukturális problémák mutatkoztak. A privatizáció lassú menete, a külföldi tőkebefektetések alacsony szintje következtében forráshiánnyal küzdő gazdaság teljesítőképessége csökkent, a külső egyensúlyhiány gyorsan mélyült. Az ország bruttó külső eladósodása a GDP 56,5%-át tette ki. A gazdaság 2000. évi fejlődési pályáját meghatározó mértékben befolyásolta a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés fenntartása, a mikro-szféra gazdasági és pénzügyi szerkezetátalakítási folyamatának elindítása. Kockázati tényezőt jelentett ugyanakkor a szigorító intézkedések társadalmi fogadtatása, a munkanélküliség emelkedése és a szociális reformok továbbvitele. A gazdasági növekedés éves üteme 2,2%, az infláció 12% volt, a költségvetési hiány az

előirányzott kettő százalékkal szemben a GDP 3,2%-át tette ki, a munkanélküliség 18,6%ra emelkedett. A gazdasági környezet meghatározó elemei közé tartozott a külső egyensúly jelentős javulása. Ennek ellenére a bruttó adósságállomány továbbra is igen magas (10,8 Mrd USD) de csökkent a rövidlejáratú hitelállomány aránya. Az 1997 óta tartó megtorpanása után az ipari termelés 2000-ben 9,1%-os bővülést mutatott. Valamennyi ágazatban növekedés figyelhető meg A „hagyományos” alágazatok termelése az átlagot meghaladóan bővült. A gumi és műanyagiparé (33,5%-kal), a közlekedési eszközök gyártásáé (31,9%-kal), a fafeldolgozás és alapanyag termelés (22,1%-kal), az elektromos és optikai berendezések előállítása (18,7%-kal), a kokszgyártás és kőolaj-finomítás (17,1%-kal). Csökkent viszont a mezőgazdaságban mind a növénytermesztés (-16,8%), mind az állattenyésztés (-3,5%) árbevétele. A külföldi

tőkebefektetések összesített értéke 1,976 Mrd USD-vel (közel duplájára) nőtt és elérte a 4,1 milliárdot. Az 1999 évi befektetések a korábbiaktól eltérően elsősorban a reálszférában (Deutsche Telekom: 800; MOL: 270; U.S Steel: 90; Neusiedler: 80 M USD) összpontosultak. A Szlovák Köztársaság devizakészlete az 1997-től 1999. év végéig tartó csökkenését követően ismét növekedésnek indult, 4,37-ról 2000 végére 5,58 Mrd USD-re emelkedett. A külkereskedelmi forgalom 14,1%-kal (24,6 Mrd USD), a kivitel 15,8%-kal (11,9 Mrd USD), a behozatal 12,5%-kal (12,7 Mrd USD) bővült. Az 1999. június 1-jén bevezetett 7%-os import-pótlékot a kétszeri mérséklés után az év végén megszüntették. A gazdaság strukturális válságának orvoslására hozott kormányzati intézkedések hatása lassú és nem eléggé átütő, továbbra is gondot jelent a bankszektor és a mikro-szféra struktúra-átalakítása, az export-ösztönzés, a

foglalkoztatáspolitika szerkezeti problémáinak megoldása, az iparpolitika alakítása. Mindezek miatt tartósnak mutatkozik a külkereskedelmi mérleg hiánya és növekedése prognosztizálható. A kormány 2001-ben a gazdaság 2,8-3,2%-os növekedésével, a költségvetési hiány kisebb növekedésével, 6,8-7,8%-os inflációval számolt. 9 A magyar-szlovák külgazdasági kapcsolatok Földrajzi fekvése, a magyarországival sok vonatkozásban komplementer gazdasági struktúrája, 5 millió feletti felvevőpiaca és az országainkat összekötő közel 700 km hosszú határszakasz alapján Szlovákia mind rövid, mind hosszú távon Magyarország stratégiai fontosságú gazdasági-kereskedelmi partnere. Az 1993. január 1 óta önálló Szlovák Köztársasággal szerződéses kapcsolataink rendezettek, kiterjednek az áruk és szolgáltatások forgalmára, az idegenforgalomra, a szállítmányozás területére, a tőke- és munkaerőmozgásra is. Az 1993. március

1-től alkalmazott CEFTA szabadkereskedelmi megállapodás kedvező hatására az áruforgalom 1993 és 2000 között több, mint 2,5-szeresére emelkedett. Magyarország külkereskedelmi partnereinek sorában a Szlovák Köztársaság 1,43%-os részesedéssel a 15. helyet foglalja el (az exportban a 15, a behozatalban a 14 partnerünk) Az exportunk növekedése az utóbbi két évben erőteljesen mérséklődött, a fizetőképes kereslet számottevő visszaesése, az import-pótlék bevezetése és egyes termékek importjának időszakos korlátozása következtében. Mindez a meghatározó részaránnyal jelen lévő hazai kis- és közepes vállalkozók szállítási lehetőségeinek beszűkülését eredményezte. Kivitelünk (289 M USD) 3,4%-kal, a behozatal (575 M USD) 21%-kal bővült. Kivitelünkben továbbra is meghatározó részarányt (85,2%) képviseltek az ipari termékek, a gépek és berendezések (62 M USD), a vegyipari (39,6) és a kohászati termékek (38,7)

szállításai. Az agrárkivitel mintegy 13%-kal csökkent, részaránya 2,8 százalékponttal romlott, és 14,8%-ra mérséklődött. Exportunk jelentősebb tételei: ásványi tüzelőanyagok, olajok; szerves és szervetlen vegyi anyagok; vegyipari termékek; gyógyszerek; különböző acéltermékek; alumíniumból készült áruk; kazánok; közlekedési eszközök; mechanikus és elektromos gépek, berendezések; bor; fagylaltfélék; zöldség és gyümölcs; papíripari termékek; műanyagok és gumitermékek. Behozatalunk ipari-agrár megoszlása nem változott 94,3-5,7% volt. Az ipari termékek importja 20,9%-kal nőtt, ezen belül meghatározó jelentőségű volt az ásványi (124,6 M USD) és a kohászati (100,4) termékek, valamint a gépek és berendezések (96,8) értéke. Az agrárimport 23,6%-kal bővült Fontosabb importtermékek: kőolajszármazékok; vas- és acéláruk; mechanikus és elektromos gépek, berendezések; járművek és alkatrészeik; vasúti

szerelvények; mosógépek; szerves és szervetlen vegyi anyagok; vegyipari termékek; egészségügyi termékek; faáru és faipari termékek; bútor; papír és karton; kerámiai termékek; üvegáru; alumínium; ónozott lemez; koksz; gumiabroncs és anódmassza; növényi olaj; cukrászati és tejtermékek. A CEFTA eredményeként a két ország közötti forgalomban 2001. január 1-jével megteremtődtek az ipari termékek szabad kereskedelmének feltételei. Az agrártermékek teljes szabad kereskedelme még nincs előirányozva, de az agrárkereskedelemben alkalmazott kedvezmények (részben vámcsökkentések, részben teljes vámmentesség formájában) a forgalom mintegy 80%-át érintik. A további liberalizálásról folyó tárgyalások előrehaladott állapotban vannak. A külkereskedelmi forgalom lebonyolításában export oldalon több mint 3.600, import oldalon pedig 4.000-nél is több hazai cég vesz részt A legnagyobb forgalmat elérő 15-15 cég exportban és

importban egyaránt a szállítások 1/3-át öleli fel. 10 Kapcsolataink további jelentős tényezői A magyar vállalatok 2000. év végéig több mint 600 szlovákiai cégbe 73 M USD értékű beruházást hajtottak végre. E befektetések több mint felét a MOL Rt benzinkút-beruházásai adták. A magyar olajcég újabb, összességében 262 M USD értékű, többlépcsős befektetése révén 36,2%-os részarányt szerzett a szlovákiai kőolaj-finomítóban, a Slovnaft Rt-ben. A szlovák cégek az elmúlt év végéig megközelítőleg 60 M USD értékben fektettek be Magyarországon; a legjelentősebb ügylet a diósgyőri DAM Acélmű megvásárlása volt. Kitekintés A 2001. márciusi ülésén Magyar-Szlovák Kormányközi Gazdasági Együttműködési Vegyesbizottság a gazdasági együttműködés kiemelt területének minősítette az infrastrukturális, a feldolgozóipari, az energetikai, az agrár és a pénzügyi ágazatot. Közös szándékként fogalmazódott

meg a vállalkozói kapcsolatok bővülésének elősegítése (további határátkelőhelyek megnyitása, a meglévő átkelők átjárhatóságának javítása), a vállalkozói együttműködés feltételrendszerének javítása, a rendelkezésre álló kormányzati eszközökkel a kölcsönös befektetések ösztönzése, elősegítése, valamint a sokoldalú együttműködés bővítése, a nemzetközi szervezetekben való tevékenység egyeztetése. A kétoldalú kapcsolatok szempontjából továbbra is meghatározó lesz a gazdaság tartós növekedési pályára való állítása mellett az európai struktúrákhoz való közeledése és alkalmazkodása. Hosszabb távon a közvetlen beruházások és a vegyes vállalatok tőkeerejének növelése alapozhatják meg a kétoldalú kapcsolatok tartós bővítését. A kereskedelmi folyamatokkal összefüggésben fontosnak tartjuk, hogy a magyar cégek részt vehessenek a szlovákiai jármű (városi buszok) és más gépipari

tendereken, továbbá, hogy az agrárkereskedelem további liberalizálásáról folytatott tárgyalások mielőbb eredményesen lezáruljanak. 4., Cseh Köztársaság A gazdaság helyzete A cseh gazdaságpolitikában a külkereskedelmi mérleghiány miatt 1997-ben kirobbant válság óta rövidtávon a nemzetgazdasági egyensúly helyreállítása, a piaci mechanizmusok érvényesítése, hosszabb távon pedig az EU-tagságra történő zökkenőmentes felkészülés jelenti a prioritást. Az 1999. évben megkezdett, a korábbi folyamatokhoz viszonyítva jelentős gazdaságpolitikai változtatások (bank-konszolidáció elindítása, a kis- és középvállalatok támogatása, hatékony és agresszív exporttámogatás, befektetés-ösztönzés) megteremtették a gazdasági növekedés alapját, aminek jelei 1999 második felében már megmutatkoztak. 2000-ben a GDP 3,1%-kal, míg az ipari termelés 6,9%-kal nőtt, a fogyasztói árak 3,9%-kal emelkedtek. Ez az áremelkedés magasabb

az 1999-es 2,1%-nál, de jelentősen elmarad a kilencvenes éveket kísérő 9-10%-os inflációtól. A restriktív monetáris politika folytatásával az infláció 4% közelében tartható. A munkanélküliség 2000 elején érte el csúcspontját, majd jelentősen csökkent, éves átlagban 8,5% volt. A reálbérek növekedése 2,6%-ot tett ki. 11 A külkereskedelem hiánya 2000-ben 3,3 Mrd USD volt. A legfontosabb kiviteli termékek a gépek, közlekedési eszközök, illetve az acéltermékek voltak. Az export 68,6%-a került az EU-ba, míg az import 62%-a származott onnan. Csehország legfontosabb külkereskedelmi partnere Németország, ahová a kivitel 40,5%-a irányul és ahonnan a behozatal 32,3%-a származik. A CEFTA-országokkal folytatott kereskedelem a teljes külkereskedelemnél kisebb mértékben nőtt, részesedésük a cseh exportban 16,9%, az importban pedig 12,8% volt. A magyar-cseh külgazdasági kapcsolatok Csehország Magyarország 12. legfontosabb

kereskedelmi partnere: az exportban 12, az importban a 13. helyet foglalja el A viszonylag szoros kapcsolatot a geopolitikai helyzet, a történelmi kötődés, valamint a Magyarországéhoz hasonló fejlettségű gazdaság determinálja. Az elmúlt években a kétoldalú kapcsolatok bővülésében egyre nagyobb szerepet játszott a CEFTA, melynek köszönhetően 1999-ben a termékek közel 90%-a volt vámmentesen értékesíthető és a 2000. évtől a teljes ipari árukör vámmentessé vált Az agrártermékekre a teljes szabadkereskedelmi feltételek kialakítása még nincsen napirenden, de a jelenleg érvényes kedvezmények részben vámcsökkentések, részben teljes vámmentesség formájában e termékek forgalmának 80%-át érintik. Az agrárkereskedelem további liberalizálásáról folynak a szakértői tárgyalások. A külkereskedelmi forgalom (1,11 Mrd USD) 23,6%-kal nőtt oly módon, hogy a magyar kivitel 25,8%-os növekedéssel elérte a 465 milliót, míg a

behozatal 22%os növekedéssel 646 millió volt. Exportunk 84%-át az ipari termékek, ezen belül a gépek és mechanikus berendezések (147 M USD), vegyi- és műanyagipari termékek (85 M USD). Az ipari export 38%-át a gépek és mechanikus berendezések alkották. Agrárkivitelünk közel 70%-át élelmiszerek tették ki Importunkból az ipari termékek tavaly is 96%-ot meghaladó arányban részesedtek. A kiemelkedő gép- és járműipari (227 M USD) és vegyi- és műanyagipari termékek (104) mellett, az ásványi (77) termékek behozatala, valamint a kohászati import volt még jelentős értékű (76 M USD). Kapcsolataink további jelentős tényezői Aktívabb együttműködésre a jövőben is az EU-integrációs felkészülésben, a CEFTA keretében és a kétoldalú gazdasági kapcsolatépítésben van lehetőség. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek bizonyos körére létrejött a bevizsgálási eredmények kölcsönös elismeréséről szóló

megállapodás. Folyamatban van az EU-val minkét ország által aláírt PECA-jegyzőköny „kiterjesztése” bilaterális kapcsolatainkra. A magyar cégek közvetlen csehországi beruházásai közül kiemelkedik a Borsodchem részesedésének növelése a vegyi üzemekben, a Danubius és a Synergon cégvásárlásai. E három cég közel 50 M EUR-t helyezett ki egy év alatt, a mintegy 200 többi befektetés jóval kisebb nagyságú, megközelítőleg 4 M EUR. Aláírásra vár a kombinált szállításra, a közúti és a légi közlekedésre vonatkozó kormányközi megállapodás, a turisztikai tárcaközi egyezmény. A cseh kohászati termékek megnövekedett és már piaczavarást okozó exportjának szabályozására kétoldalú megállapodást kötöttünk. Megkezdődtek a tárgyalások az agrárkereskedelem további liberalizálásáról. 12 Kitekintés A cseh piac várhatóan a jövőben is vonzó marad a magyar vállalkozások számára, de hosszabb távon a

közvetlen beruházások megvalósítása és a vegyesvállalatok tőkeerejének növelése alapozhatja meg a kétoldalú kapcsolatok tartós bővítését. A kereskedelmi kapcsolataink meghatározó eleme lehet a magyar cégek részvétele a csehországi tendereken, valamint az agrárkereskedelem további liberalizálásáról folytatott tárgyalások eredményes lezárása. 5., Lengyelország A gazdaság helyzete A lengyel gazdaságot 2000-ben a kedvezőtlen külső (mindenekelőtt az olajárak növekedésével összefüggő) és belső (a kereslet és a beruházások növekedési ütemének mérséklődéséből adódó) tényezők ellenére összességében a pozitív fejlődési tendenciák jellemezték: változatlan maradt a gazdaság növekedési üteme, rekordszintet értek el a külföldi befektetések és folytatódott az export dinamikus fejlődése. A negatív jelenségek között elsősorban a munkanélküliség, az infláció növekedése említhető. A folyó fizetési

mérleg hiánya még mindig magas, meghaladta a GDP 6%-át. A GDP a megelőző évhez hasonlóan 4,1%-os növekedést mutatott, az ipari termelés 6,8%kal haladta meg az előző évi szintet, kiemelkedően gyorsan növekedett az olajipar (23,5%), a gumiipar (17,1), a járműipar (17), valamint a faipar 15,5%) termelése. A beruházások csupán 3,1%-kal növekedtek, számottevően emelkedtek az innovációs (27) és megduplázódtak a kutatási ráfordítások. A mezőgazdaság ismét gyenge évet tudhat maga mögött: a termelés az előző évi (5,2%-os) visszaesés után 2000-ben 4,1%-kal csökkent. A kereskedelmi mérleg hiánya több mint 1 milliárddal javult: 31,6 Mrd USD export, illetve 48,9 milliárdos import mellett az egyenleg 17,3 Mrd USD volt. Az EU-országok pozíciója a kivitelben szinten maradt (70%), a behozatalban gyengült (62%), legnagyobb partnere immár kilenc éve változatlanul Németország, részesedése az exportból 2000-ben 34,9%, az importból pedig

23,9%-os volt. A CEFTA-országokkal a 18,8%-os export- és a 12,7%-os importnövekedést értek el, a forgalom 802 M USD értékű passzívum mellett 3.461 M USD volt. Lengyelország konvertibilis adósságállománya a 2000 végére az IMF és OECD módszer szerint számítva mintegy 5 milliárddal 67,5 Mrd USD-re nőtt, ennek több mint 40%-a (28 Mrd USD) a cégvilág eladósodásából származik. Az éves infláció 1996-ban először került 20% alá, a csökkenés 1999-ig (7,3%-ot elérve) folyamatos volt, de 2000-ben a tendencia megfordult, s a fogyasztói árak 10,1%-kal emelkedtek. A munkanélküliségi ráta az utóbbi két évben növekedett, s a 2000. év végére 15%-ra nőtt, ez 2,7 millió munkanélkülit jelent. Az 1998. évi 10,1 Mrd USD-os értéket követően 1999-ben 8,3 Mrd USD és 2000-ben rekordmértékű 10,6 Mrd USD külföldi tőkebefektetés valósult meg; ezzel az összérték már megközelíti az 50 Mrd USD-t. Az elmúlt év kiemelkedő eredménye

elsősorban a távközlési szektor privatizációjából adódott, a France Telekom invesztíció önmagában kb. 3,2 Mrd USD értéket képvisel A külföldi befektetésekben csökkenő tendenciájuk ellenére még mindig vezető helyet (42,5%-ot) foglalnak el a termelő célú beruházások, ugyanakkor dinamikusan fejlődnek (22,7%-ot képviselnek) a szolgáltatásokba, különösen a pénzügyekbe jutó befektetések. A legnagyobb befektetők: Franciaország (7,9), USA (7,3), Németország (5,9) és Hollandia (4,2 Mrd USD). 13 A magyar-lengyel külgazdasági kapcsolatok Lengyelország földrajzi fekvésével, a magyarral sok tekintetben komplementer gazdasági szerkezetével, gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink hagyományaival és 40 millió fős piacával hosszabb távon is fontos kereskedelmi partnerünk. Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainkban az 1990. december 8-án aláírt kereskedelmi és fizetési megállapodással a konvertibilis elszámolásokra, a

nemzetközi piaci normák és feltételek alkalmazására tértünk át. Emellett gazdasági együttműködésünknek számos megállapodás és egyezmény (beruházásvédelmi, kettős adózást elkerülő, növény- és állategészségügyi, szállítmányozási) ad megfelelő keretet. Forgalmunk elsődlegesen a CEFTA hatására 1994 óta több mint négyszeresére bővült. Nettó exportőri pozíciónk 1997-ig dinamikusan nőtt, majd 1998-ban az előző évi felére csökkent, 1999 és 2000 végére csökkenő tendenciájú, passzív mérlegpozíció alakult ki. 2000-ben a külkereskedelmi forgalom rekordmértékű lett 13,5%-os növekedéssel, meghaladta az 1,25 Mrd dollár értéket. A megelőző évben uralkodó forgalmi tendenciák módosultak: exportunk (605,2 M USD) a visszaesés után ismét dinamikus (16,5%-os) növekedést mutatott, míg az import (650,9 M USD) növekedése a korábbi időszakokhoz képest mérséklődött (10,9%-kal bővült). Exportunk bővülése

kizárólag az ipari termékek forgalomnövekedésének köszönhető: közel 70%-kal nőtt a gépek és mechanikus berendezések kivitele, jelentős volt még a műanyagok és gumiáruk, valamint a járművek és részegységeik exportjának (21, illetve 15 M USD értékű) növekménye. Az ipari termékek 80%-ot meghaladó részarányt értek el a kivitelben (antennák, szórakoztató elektronikai termékek, gépjármű karosszériák, inputoutput egységek, gyógyszerek, PVC és PE termékek, polisztirolok, egészségügyi árucikkek, mosókészítmények). Agrárkivitelünk részaránya 19,5%-ra mérséklődött: az utóbbi két évben tapasztalható csökkentést döntően a lengyel piacvédelmi intézkedések okozták. Vezető exportcikkeink között az állateledel, csemege-, takarmány- és vetőkukorica, búza, paradicsompüré, napraforgómag, sertéshús, bor szerepel. Importunknak hagyományosan nagy részét az alapanyagok és energiahordozók alkotják (vas- és

színesfém kohászati termékek, villamos áram), de itt is jelentős a járművek (személygépkocsik, tehergépkocsik, járműkarosszériák) mellett a gépek és berendezések (szórakoztató elektronikai termékek, motor alkatrészek) illetve a vegyipari termékek (egészségügyi árucikkek, szépségápoló és tisztálkodó szerek, gumiabroncsok) szállítása. Az ipari-agrár részarány 90-10%-os megoszlást ért el, a lengyel agrárszállítások értéke 2000-re a korábbi évekhez viszonyítva több mint ötszörösére nőtt. Az ipari termékeknél a növekedés 2000-ben 11,6%-ot tett ki. A soros vámcsökkentések miatt e kör közel 100%a vámmentességet élvez a partnerország piacán (kivételt lényegében egyes járműipari termékek képeznek). Figyelemreméltó az is, hogy a vámmentes kör a lengyel piacvédelmi intézkedések mellett és ellenére az agrártermékek egy részére is vonatkozik. Kapcsolataink további jelentős tényezői Fontos eleme az

együttműködésnek a kapcsolatok létesítése, elmélyítése az egyes régiók, főleg a dél-lengyelországi vajdaságok és észak-magyarországi megyék között. Eredményesen alakul az ipari együttműködés, mindenekelőtt a vegyiparban és a járműipari szektorban. Bővülő azon vállalatok listája, amelyek a másik országban alapítanak cégeket, s örvendetes, hogy közöttük megjelentek a termelő tevékenységre vállalkozók is. Az együttműködési folyamatokat immár hagyományosan hatékonyan segíti az üzletembertalálkozók sora, a két ország gazdasági, ill. külügyminiszterének találkozói, az érdekelt vállalatok részvételével megrendezett Magyar-Lengyel Gazdasági Vezetői Fórumok. 14 A minősítési tanúsítványok kölcsönös elfogadásáról folyó tárgyalások sikere kedvezően befolyásolhatja a forgalom élénkülését. A MERTCONTROL 1997 októberében írt alá együttműködési megállapodást a lengyel bevizsgáló

intézettel, a PCBC-vel. Hasonló megállapodások részese több magyar és lengyel intézet a közép-európai intézetek között sokoldalú alapon létrejött megállapodások keretében. A liberalizációs folyamatnak bizonyos kísérőjelenségévé vált már a korábbi években is a piacvédelmi intézkedések alkalmazásának gyakorlata. Ezek korábban, többségükben összhangban voltak a CEFTA-szabályok által adott lehetőségekkel, és követték az elvárható normákat. Az 1998-2000. évek során a lengyel piacvédelmi intézkedések már a gazdaság érzékeny szektorát, a mezőgazdaságot érintették, s volumenhordozó magyar termékek (kukorica, búza, sertés és baromfihús, paradicsompüré) exportját korlátozták. A vita tárgyalásos megoldása nem sikerült, így a CEFTA-szabályok alapján, a jogok és kötelezettségek egyensúlyának helyreállítása érdekében arányos ellenintézkedéseket vezettünk be. 6., Szlovénia A gazdaság helyzete A

gazdaság az 1993-as mélypont óta dinamikus fejlődést mutat. Az életszínvonal a régió új demokráciái között változatlanul itt a legmagasabb: az egy főre jutó GDP értéke 910.000 USD között van Szlovénia külső pénzügyi és hitelkapcsolatai rendezettek, adósságszolgálati kötelezettségeinek pontosan és idejében eleget tesz. 2000-ben az EU-csatlakozási folyamat követelményeinek megfelelően folytatták a strukturális reformokat. A kormányzati munka homlokterében a makrogazdasági mutatók szinten tartása mellett a külföldi befektetések növelésétől várt szerkezet-átalakulás felgyorsulása, illetve a jogharmonizációs munkák folytatása állt, különös tekintettel a ("hárompilléres") nyugdíjrendszerre és az egészségügy reformjára, a tőkepiac további liberalizálására és a privatizáció folytatására. A csatlakozási tárgyalásokon a jogharmonizációs feladatok 29 fejezetéből eddig 14 egyeztetését fejezték be.

A GDP növekedése 4,25%, az infláció 8,9, a munkanélküliségi ráta 12,2% volt, az export 2,2%-kal (8,73 Mrd USD), az import 0,3%-kal emelkedett, értéke 10,1 Mrd USD-t tett ki. A kereskedelmi mérleg hiánya 1,38 milliárd, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig 594 M USD volt. A közvetlen külföldi befektetések értéke mindössze 60-65 M USD. A csekély külföldi befektetői érdeklődést az elemzők a nagyvállalati privatizáció elhúzódásával, a bank- és biztosítóintézetek privatizációjának lelassulásával, illetve a magas bérköltségekkel magyarázzák. A külföldi tulajdonú cégek részaránya a teljes szlovén exportban mindössze 22%. A tőkebevonás halmozott összege 4,4 Mrd USD, ebből 2,7 milliárd a közvetlen befektetések értéke. A költségvetési hiány a GDP 1,7%-a volt. A bruttó külső adósságállomány az év végén 6,2 Mrd USD-t, a keményvaluta-tartalékok 4,37 Mrd USD-t tettek ki, ezzel Szlovénia közepesen eladósodott

országgá vált. A külföldi hitelek utáni adósságszolgálat 868 M USD-t képviselt 2000-ben. Szlovén vállalatok 38 M USD értékben fektettek be külföldön, főleg a jugoszláv utódállamokban: Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Macedóniában. A tervezett és 2002-re várt NATO-csatlakozással összefüggésben a védelmi kiadások 13%-kal 15 emelkedtek. 2000-ben folytatták az egészségügyi-társadalombiztosítási- és a nyugdíjreformot A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) szakértői rövid távú feladatként fogalmazták meg a túlméretezett szlovén bankszektor reformját, a nagybankok privatizálását, a vállalati magánosítás felgyorsítását, az állam újraelosztó szerepének csökkentését, a költségvetési hiány leszorítását a GDP 1%-ára és a szociális kiadások lefaragását. A magyar-szlovén külgazdasági kapcsolatok Szerződéses kapcsolataink rendezettek: kapcsolatrendszerünket 68 államközi-, kormányközi-, illetve

főhatóságok között megkötött egyezmény, szerződés és/vagy megállapodás szabályozza. Az 1992-ben megkötött Alapszerződést a kereskedelmi és fizetési egyezmény, a szabadkereskedelmi megállapodás (1994), a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, a beruházásvédelmi, a növényvédelmi, az állategészségügyi, a kombinált fuvarozási egyezmény követte. 1996. októberben született meg a két ország közötti közvetlen vasúti összeköttetés létesítéséről szóló dokumentum. Az építési munkák az egyeztetett ütemterv szerint valósultak meg: az átadásra 2001 májusában kerül sor. Aláírtuk az új szakasz használatához szükséges vasúti határforgalmi egyezményt, a Koper tengeri kikötő és a két ország logisztikai központjainak közös hasznosításáról szóló kormányközi megállapodást. Az export 279,7 M USD-t (104,8%), az import 182,9 M USD-t (109,5%) volt. A forgalom eddigi legmagasabb értékét (462,6 M USD) érte

el, s folytatódott a korábbi trend: a kölcsönös szállítások egyidejű növekedése mellett kiegyenlítettebbé vált a forgalom, csökkent a kereskedelmi többletünk. Fokozatosan emelkedve ma már mind a kivitelben, mind a behozatalban a feldolgozott termékek aránya a meghatározó (38,8%, illetve 69,6%). A szlovén piacvédelmi intézkedések (pl. élősertés-, sertéshús- és vágómarha-bevitel) és a magyar árualap (pl. kukorica) hiánya miatt agrártermék- és élelmiszerexportunk közel 20 M USD-vel maradt el az 1999. évitől A magyar kivitel realizálásában több mint 1300 cég, vállalkozás vesz részt. Szlovénia 1996-tól tagja a CEFTA-nak Kis mérete ellenére, tartós és fizetőképes keresletével a szlovén piac hagyományos kereskedelmi partnerünk, változatlanul jelentős felvevője a magyar termékeknek, s számottevő kereskedelmimérleg-többlet elérését is lehetővé teszi. Gyakoriak a vállalkozók és üzletemberek találkozói a kamarák

és a vállalkozás-fejlesztési irodák szervezésében. A kapcsolattartás elősegítését, hatékonyabbá tételét szolgálja a magyar-szlovén közös regionális kamarai tagozat, amely 2000. január 1-jén kezdte meg működését. A kereskedelmi-üzleti kapcsolatok továbbfejlesztését szolgálja a részvétel a szlovéniai nemzetközi vásárokon állami támogatással és az ITDH szervezésében. Rendszeres szakértői tárgyalások folynak a közlekedési infrastruktúra (az úgynevezett „európai 5.sz folyosó” nyomvonalába eső közvetlen közúti- és vasúti összeköttetés megteremtése és fejlesztése, újabb közúti határátkelők megnyitása), valamint energetika (villamos távvezeték-rendszerek összekapcsolása, földgáz-tranzit) területén megvalósítható együttműködésről. A szlovén pénz- és tőkepiac további liberalizációja esetén lehetőség nyílhat a jelenleg még igen szerény mértékű kölcsönös közvetlen befektetések

növelésére. Szlovén adatok szerint 2000 végéig 2,2 M USD értékű magyarországi szlovén, illetve 4,6 M USD szlovéniai magyar befektetés történt. A szlovén kormány elképzelései között szerepel a Koperi Kikötő, a Telekom, a villamosenergia-elosztó rendszer, a ljubljanai (brniki) repülőtér, 16 a Szlovén Acélművek, egy azbeszt-cementgyár, egy bőrgyár és a legfontosabb kereskedelmi bankok privatizációja. Fokozódhat a kölcsönös befektetői érdeklődés a két ország közúti, vasúti, az energetikai és a távközlési fejlesztéseinél, főleg a határmenti területeken. 7., Horvátország A magyar-horvát külgazdasági kapcsolatok A magyar-horvát gazdasági kapcsolatok – a kedvező gazdaságföldrajzi adottságok, a gazdaságdiplomáciai erőfeszítések és nem utolsósorban a magyar vállalkozók aktivitása eredményeként – az elmúlt években gyorsan fejlődtek. Horvátország függetlenné válását követően, a háborús

események alatt a kétoldalú kereskedelem volumene rövid ideig csökkent, de 1994-ben már elérte a háború előtti szintet és azóta évről-évre bővül. Kereskedelmünk hagyományosan jelentős aktívumot mutat, amit mérsékel a szolgáltatás kereskedelemben jelentkező passzívum. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat az 1992-ben aláírt egyezmény szabályozza, amely a legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítja a felek számára. A gazdasági jellegű egyezményes keretek kialakultak, megkötöttük az árufuvarozási, a légügyi, az állat- és növény-egészségügyi, a beruházásvédelmi, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, valamint a turisztikai egyezményt. 1997-ben írták alá a kombinált árufuvarozásról szóló megállapodást és konzultációk kezdődtek egy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozásának peremfeltételeiről. Az 1998. évi árucsere-forgalom dinamikájának alakulása eltért a korábbi

évekétől A magyar kivitel eddigi bővülése megtorpant, a magyar export (211,7 M USD) 4,9%-kal alatta maradt az előző év teljesítésének. A csökkenés egyértelműen az 1998 folyamán bevezetett élősertés és sertéshús, valamint a búza és liszt importtilalom eredménye. A magyar élelmiszer export tavaly közel 20%-kal esett vissza, amit a gépek és berendezések export növekedése (pl. személygépkocsi kivitel) csak kis mértékben tudott ellensúlyozni 1998-ban a magyar kivitel a következő struktúrát mutatta: élelmiszerek-ital 37,8%, nyersanyagok 6,3%, energiahordozók 7,6%, feldolgozott termékek 38,8%, gépekberendezések 9,5%. A kivitel meghatározó tételei: élőállatok, sertés- és marhahús, kukorica, kőolajszármazékok, személygépkocsik, mosószerek, tejtermékek, napraforgómag, alumíniumhuzal, papíráruk, épületüveg, cukorrépa, épülettégla, portlandcement. A behozatalból 37,8%-kal részesednek a feldolgozott termékek, 29,2%-kal az

energiahordozók, 15,4%-kal a nyersanyagok, 9,7%-kal a gépek és berendezések, és 7,9%kal az élelmiszerek. A behozatal néhány fontosabb tétele: csomagoló eszközök, üvegballonok, kőolajszármazékok, földgáz, vegyi anyagok, gyógyszerek, élesztő, olajos magvak, a Podravka cég készítményei. Bár a horvát külgazdasági szabályozást az elmúlt években jelentősen liberalizálták, a magyar exportot még számos vám és nem vám jellegű akadály nehezíti. Különösen az élő marha, élő sertés, a friss és fagyasztott húsok, az étolaj, cukor, búza, liszt, de az építőanyagok között a cement, a float üveg vagy az alumíniumhuzal esetében érvényesül erős vámvédelem úgy, hogy az a horvát importban képviselt részaránynál fogva elsősorban a magyar termékeket sújtja. A nem vámjellegű akadályok közül az időszakosan bevezetett behozatali tilalmakat érdemes kiemelni (élősertés, sertéshús, búza, liszt, cukor). Nehezítheti a piacra

jutást a 17 nehézkes engedélyezési rendszer, a szigorú termék-felügyeleti és bevizsgálási eljárás, vagy a magas környezetvédelmi igazgatási illeték is. Különösen a horvát újjáépítésbe történő bekapcsolódást hátráltatja, hogy csak kis számban adnak ki munkavállalási engedélyt. Kapcsolataink további jelentős tényezői Mivel Horvátország az újjáépítéshez eddig alig kapott külföldi támogatást, a 27 Mrd USDra becsült károk helyreállítása saját forrásból folyik, így a megrendeléseket is mindenekelőtt horvát cégek kapják. Ezzel magyarázható, hogy az újjáépítésbe bekapcsolódásunk végül is – a vártnál kisebb mértékben – főleg áruszállítások formájában valósul meg. Elvétve sikerült csak a horvát cégek által végzett felújításhoz szükséges téglát, cementet és egyéb termékeket kivinni, olyan esetekben is, ha elegendőnek tűnt a horvát hazai gyártás. Magyar munkaerő

foglalkoztatásáról vállalkozási szerződés keretében kivételesen csak egy-két cég tudott megállapodni. A horvát statisztikákban nincs adat arról, hogy a beérkezett külföldi tőkéből mennyi a magyar befektetés. Becslés szerint magyar befektetők mintegy száz céget alapíthattak Horvátországban, többnyire alacsony tőkével és kereskedelmi céllal. Nagyobb összeget a MOL Rt. fektetett be, kereskedelmi és benzinkút üzemeltetési céllal MOL AGRAM néven alapított vállalatot. A horvát tőke – több száz kicsi, részben a menekültek által alapított társaságot leszámítva – az INA nemzeti kőolaj és földgázipari vállalat által kereskedelmi célra alapított Interina Budapest Rt., valamint a Podravka mohácsi "Vegeta" gyárának beruházása révén van jelen Magyarországon. 1998-ban, Horvátországban állami támogatással három jelentősebb kereskedelemfejlesztési rendezvényen került sor kollektív magyar megjelenésre – a

tavaszi és őszi zágrábi vásárokon, illetve az Eszék Expo-n. A magyar és horvát villamos energia rendszer hosszú távú, kölcsönös érdekeken alapuló együttműködése érdekében megegyezés jött létre az érintett elektromos társaságok között egy 400 kV-os hálózati összeköttetés létesítéséről. A szerződést 1996 augusztusában írták alá. Az Adria kőolajvezeték (horvát-magyar) 18 éve épült dél-észak szállításra 10 M to/év kapacitással (horvát-magyar-szlovák-cseh igényre). A vezeték szállítási iránya fejlesztéssel megfordítható, kapacitása növelhető. A MOL Rt részt vesz az olaj tranzitüzletben, a szakemberek együttműködése stabil. Az 1998. nyári idegenforgalmi szezonban mintegy 137 ezer magyar turista, több mint 700 ezer éjszakát töltött Horvátországban, 7-8%-kal kevesebbet, mint 1997-ben. Elsősorban bevásárló turistaként, 1998-ban (I-XI. hó) mintegy 3,1 millió horvát állampolgár járt Magyarországon.

(1997-ben 4,6 millió horvát állampolgár kereste fel Magyarországot) A két ország kormánya1996-ban írta alá az idegenforgalmi együttműködési megállapodást. 1998. Februárban Zágrábban tartotta meg első ülését a Magyar - Horvát Idegenforgalmi Vegyes Bizottság. Az ülésen megállapodás született a turisztikai régiók közötti szorosabb együttműködésről, közös promóciós fellépésről a tengerentúli országokban, szakmai oktatási és továbbképzési együttműködésről. III., Külgazdasági kapcsolatok napjainkban 1., Aktuális külgazdasági helyzet a posztszocialista országokban A bolgár gazdaság 2003 első félévében négy százalék feletti ütemben bővült. A hatodik éve folytatott stabilizációs politika sikerét a gazdaság gyors és megingás nélküli növekedése, a mérsékelt infláció is jelzi. Dinamikus az ipari termelés, az export és az import növekedése, de nőtt a külkereskedelmi deficit, miközben szufficites a

költségvetés. A magyar cégek délkelet-európai tőkekivitelét egyértelműen pozitív fejleménynek kell tartani. Az OTP befektetése Bulgáriában igen hasznos lehet, a bolgár gazdaság 18 makromutatói komoly fejlődésről tanúskodnak, 1997 óta igen dinamikus, évente 4-5 százalékos a GDP-bővülés. Korábban a román BCR magánosításáról lemaradt az OTP, ezért ezt a lehetőséget nem lehet elszalasztani. Horvátországban a beruházási kereslet fűti a konjuktúrát. Mérséklődő, de így is jelentős 5% körüli ütemben nő a lakossági fogyasztás, stagnál az állami fogyasztás. Az államháztartás hiánya 4% körüli a GDP arányában, az infláció nem jelentős. Tavaly egész évben 980 millió dollárnyi külföldi tőkét fektettek be Horvátországban. Az osztrák cégek az idei első félévben a befektetések 30,23 %-val az első számú befektetők, őket követik az amerikaiak 27,5%-al, németek és hollandok 10-10%-al. 1993 óta a külföldi

cégek összesítve 8,4 milliárd dollárt fektettek be Horvátországba, míg a horvát vállalatok csak 1,1 milliárd dollárt vittek külföldre. Az idei első félévben a horvát cégek befektetései 26,6 millió eurót értek el külföldön: ennek 42%-a Szerbiára és Montenegróra, 32%-a Bosznia Hercegovinára esett. Az utóbbi időkben gyengélkedő lengyel gazdaság ismét felfutóban van. A zloty közel két éve trendszerűen gyengül az euróval szemben, vagyis az exportot az árversenyképességnek a leértékelődésből fakadó javulása is segítette. A kormány várakozásai szerint 2003-ban 3,5%-kal fog emelkedni a GDP, jövőre pedig ennél is magasabb, 4-5%-oa lehet a növekedés. Ezt elsősorban az exportnak köszönheti az állam: az autók, gépkocsi-alkatrészek és bútorok terén egyaránt jelentős a lengyel kivitel. A külkereskedelemnek kiváló hátszelet jelentett az utóbbi időben a valutaárfolyam alakulása, így idén szeptemberben 8,3%-kal több

ipari terméket sikerült értékesíteni, mint az előző évben. Az államháztartás legfőbb problémája a magas nettó eladósodás, idén ez előreláthatóan a GDP 5%-nak megfelelő összeget jelent majd, jövőre akár a 6%-ot is elérheti. Miközben a magyar folyó fizetési mérleg hiánya egyre nagyobb, a cseh augusztusi deficit a vártnál is nagyobb ütemben csökkent, ami 13,2 milliárd korona lett (482,8 millió dollár). A képen sokat javított, hogy a profitrepatriálás 16,6 milliárd koronáról 9,3 milliárdra csökkent, a nettó külföldi tőkeáramlás pedig 10,1 milliárdról 11,8 milliárdra gyarapodott. A külkereskedelmi forgalmat és a tőkeáramlást is tartalmazó fizetési mérleg hosszú idő óta először tárt pozitív szaldóval, az egyenleg 21,7 milliárd koronás többletet mutatott augusztusban. Ütemesen nő az ipari termelés, infláció egyáltalán nincs A GDP növekedése viszont az 1997-1999. Évi visszaesés óta is igen lassú, s Kelet -

Közép Európában 2003-ban itt a legmagasabb (7% feletti) a GDP - arányos költségvetési hiány Szlovákia újabban csaknem példakép lett 4% körüli stabil GDP - növekedésével, dinamikusan fejlődő iparával, erős működőtőke - vonzó képességével. Nyolc milliárd koronánál több magyar tőke érkezett Szlovákiába az idei év első felében. A magyar cégek előszeretettel fektetnek be azokban az országokban, ahol jelentős lélekszámú magyar kisebbség él. Az 1999-2003 közti időszak magyar tőkebefektetéseinek első számú célpontja Szlovákia, 2003 első felében a közvetlen külföldi befektetések nagysága elérte a 20,8 milliárd koronát. A legnagyobb befektető Németország 9,29 milliárdos nagysággal, ezt követi Magyarország 8 milliárd koronát maghaladó értékkel. A legnagyobb rész 9,3 milliárd az energiaszektorba, az iparba 8,1 , a pénzügyi szférába 1,3 milliárd külföldi tőke áramlott. Pedig a munkanélküliség

háromszorosa a magyarországinak, az infláció jelenleg közel a duplája, az államháztartás hiánya a GDP százalékában körülbelül megegyezik a két országban. Szlovénia valamennyi környező ország közül a legkiegyensúlyozottabban fejlődik, de továbbra sem reformjainak sebességével vagy növekedésének mennyiségi mutatóival emelkedik ki a többiek közül. Bizonyos értelemben éppen ellenkezőleg: a GDP növekedési üteme itt a legalacsonyabb, az ipari termelés stagnál, az infláció magas. Viszont az 19 államháztartási hiány a térségben a legalacsonyabb, és irányzata is csökkenő, a folyó fizetési mérleg enyhe szufficitet mutat. Romániában az export alakulása kedvező, bár a gyors importnövekedés miatt a fizetési mérleg hiánya magas, sőt növekvő. Az infláció továbbra is jelentős, de csökkenő mértékű, ütemesen mérséklődik a regisztrált munkanélküliség is. A jövő nagy kérdése, hogy lesz-e beruházói

érdeklődés a privatizálandó, zömmel ráfizetéses iparvállalatok iránt és érdeklődés esetén a román kormány képes lesz-e megvalósítani a magánosítást. Noha az Amerikai Egyesült Államok 2003 tavaszától működő piacgazdaságnak tekinti Romániát, az Európai Bizottság szerint ez a lépés korai. Az Európai Bizottság jelentése szerint még túl korai deklarálni, hogy Románia működő piacgazdaságnak tekinthető. Az EU értékelése ellentétes azzal a napokban nyilvánosságra hozott amerikai állásponttal, miszerint az ország piacgazdasági státusát március 10-ével elismerik. Az Európai Bizottság szóvivője, Jean-Chistophe Filori szerint az EU megfontolt véleményt fog kialakítani ez ügyben, s az elemzés eredményét novemberben hozzák nyilvánosságra. Keleti szomszédunk az egyetlen olyan európai uniós tagjelölt, amelynek gazdaságát mind ez idáig nem ismerték el igazi piacgazdaságnak. A románokkal egyenlő esélyekkel indult

tagjelöltnek, Bulgáriának tavaly októberben ismerték el ezt a státusát. A két ország leghamarabb 2007-ben csatlakozhat az unióhoz. 2., Magyarország jelenlegi helyzete - Folyamatosan romlik a külső egyenleg A külkereskedelemi áruforgalom hiánya az idén az első nyolc hónapban 3,4 milliárd euró volt - a fogyasztás és az energiaimport rontott a helyzeten. A KSH által közzétett adatok szerint a becsléssel kiegészített, forintban számított adatok szerint 2003 első nyolc hónapjában az export 1,6%-kal, az import 6,7%-kal növekedett, s a külkereskedelmi mérleg hónapról hónapra romló tendenciát mutat. Az első héthavi árindexek felhasználásával számított január-augusztusi időszakra vonatkozó volumenindexek exportunk 4, importunk 9%-os növekedését jelzik a megelőző év első nyolc hónapjához. A külkereskedelemi áruforgalom hiánya az idén az első nyolc hónapban 3,368 milliárd euró, 812,2 milliárd forint volt. Az idén az első

hét hónapban az előzetes adatok szerint a külkereskedelmi áruforgalom hiánya 2,98 milliárd euró volt, 20,82 milliárd euró export és 23,8 milliárd euró import mellett. Tavaly az első nyolc hónapban a külkereskedelmi áruforgalom deficitje 1,963 milliárd eurót tett ki. Az export az első nyolc hónapban 23,5 milliárd eurót, 5.884 milliárd forintot tett ki, míg a behozatal 26,9 milliárd euró, 6.728 milliárd forint volt Az import növekedési ütemét, illetve a külkereskedelmi mérleg erőteljes romlását az első nyolc hónapban alapvetően a fogyasztási célú import és a beruházási import bővülése határozta meg. Hozzájárult az egyenleg romlásához az energiahordozók behozatalának 64 milliárd forintot meghaladó növekedése is. Az eddig feldolgozott adatok alapján a kivitel 60 százalékát kitevő gépek és szállítóeszközök forgalma ebben az időszakban 4 százalékkal nőtt. A devizaárszint a forint főbb devizákhoz viszonyított 3

százalékos felértékelődése nyomán változatlan maradt. Az első félévben az előző év azonos időszakához képest a forint a forgalomban meghatározó súlyú euróval szemben 1 százalékkal gyengült, a mintegy 14 százalékos arányt képviselő dollárhoz képest 18 százalékkal erősödött. Egy, a kormány részére készült előterjesztés megállapítja: Lengyelország, Csehország és Szlovákia az ösztönző és támogatási rendszerek területén versenyelőnyre tettek szert 20 Néhány hónapon belül egész sor új tervet kell kidolgozniuk a tárcáknak a versenyképesség javítása céljából. A magyar gazdaság elveszítette eddigi vezető szerepét a régióban, és a jelenlegi feltételek mellett nem is lehet a helyzet javulására számítani. Az előterjesztés megállapítja: az utóbbi két évben a magyar versenyképesség kedvezőtlen alakulása részben a nominális felértékelődés, részben pedig a fajlagos munkaköltség számottevő

növekedése miatt következett be. Hosszasan értekezik a dokumentum a hazai infrastruktúra elmaradottságáról és a munkaerő-szerkezet hiányosságairól is. 3., Hazánkba érkező külföldi tőke Tavaly 1281 millió euró külföldi tőke érkezett Magyarországra, és ez több mint 18 százalékkal haladja meg a 2001-es teljesítményt. "Az úgynevezett nem adóssággeneráló befektetések tavaly szerény mértékben növekedtek, megnyugtatóan hatott a tavaly ősszel meghirdetett új befektetés-ösztönző politika és folytatódik a tőkebefektetések növekedése. Az iraki háború nem töri meg, de elnyújtja a kedvező trendet" - mondta Csillag István gazdasági miniszter. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adatai szerint tavaly Hollandia fektette be a legtöbb külföldi tőkét Magyarországon mégpedig 483 millió eurót. (Ez valójában hollandiai székhelyű izraeli cégek többnyire ingatlanbefektetéseit jelenti.) Hollandiát Németország

követi 158,4 millió euróval, majd az Egyesült Államok és Svédország következik 103,5, illetve 102,5 millió euróval. A Magyarországra tavaly érkezett 1,281 millió euróból a legtöbb befektetés - 650,5 millió euró - a feldolgozóiparba áramlott. Ez az összes befektetés mintegy 50 százalékát tette ki A magyar vállalkozások tavaly 275 millió eurót helyeztek ki külföldre, ami 25,3 százalékkal kevesebb, mint 2001-ben volt. A hazai cégek 204 millió eurót kitevő közvetlen tőkeexportjából 41,6 millió euróval Szlovákia részesedik, míg Lengyelországba 32 millió eurót, Romániába pedig 24,6 millió eurót fektettek be magyar vállalkozások az elmúlt évben. 4., A jövő kihívásai Magyarország gazdasági fejlődését - közép-és hosszabb távon is - Az Európai Unióhoz csatlakozás feltételrendszere fogja meghatározni. Az újonnan belépő országoknak nyújtandó nagyvonalú segítségnek ellentmond az euró bevezetésével és

értékállandóságának biztosításával együtt járó szigorú fiskális és monetáris politika is, ami eleve a költségvetési kiadások mérséklésére szorítja az Európai Unió jelenlegi tagjait. A kiegyensúlyozott és viszonylag dinamikus fejlődés elérése érdekében két teendő lehetséges: segíteni a magyar exportáló vállalatokat abban, hogy a világpiacon (ami tulajdonképpen az Európai Unió piacát jelenti) versenyképességüket növeljék. Másrészt segíteni kell a hazai piacra termelő vállaltokat, hogy elveszített itthoni piacaikat visszanyerjék, és ezáltal az ország nemzetközi összehasonlításban és saját exportképességéhez mérten, túlzott importigényessége mérséklődjék. Hazai vállalti felmérések és a nemzetközi tapasztalatok is azt jelzik, hogy az exportképesség növelése mindenekelőtt a marketingtevékenység erősítésével érhető el. Az egyszer megszerzett kapcsolatok, vagy piaci ismeretség hazai vállalti

körbe való továbbadásával, viszonylag kis ráfordításokkal, jelentős eredmények érhetők el. Az egyszer kialakított kapcsolati tőke sokszorosan kamatozhat. A nemzetközi piacokon történő marketing tevékenység erősítése célszerű lehet olyan nonprofit szervezetek létrehozása, amelyek piaci ismeretek, kapcsolatok megszerzésével és a potenciális felhasználóknak való továbbadásával foglalkoznak. Ha a jövőben a keresletet szelektív módon, a vámterületi gazdaság egyensúlyának javítása mellett élénkítjük, akkor lehetséges a technológiai felzárkózás, amelynek során a fejlett országoktól átvett, korszerű technológia segítségével a termelékenység és a GDP is 21 gyorsan emelkedik Ez esetben - a nemzetközi tapasztalatok alapján - Magyarország tartósan elérheti az évi 4-5 százalékos növekedési sávot, ami lehetővé teszi, hogy másfél évtizeden belül elérje az Európai Unió jelenlegi fejlettségi színvonalát,

Illetve mintegy 70 százalékra megközelítse a jelenlegi uniós tagországok akkori színvonalát. Tartalomjegyzék I., Magyarországi gazdasági folyamatok 1., Gazdasági folyamatok alakulása II., III., 1.o 1.1 -1992-ig 1.o 1.2 1993-94 1.o 1.3 1995-96 1.o 1.4 1997-2000 2.o 1.5 2001-től - 3.o 2., Csatlakozással várható változások 3.o 3., A magyar külgazdaság-politika fő irányai 4.o Posztszocialista országok külgazdasága és összehasonlítása az elmúlt évtizedben 1., Bulgária 5.o 2., Románia 7.o 3., Szlovák Köztársaság 8.o 4., Cseh Köztársaság 11.o 5., Lengyelország 13.o 6., Szlovénia 15.o 7., Horvátország 16.o Külgazdasági kapcsolatok napjainkban 18.o 1., Aktuális külgazdasági helyzet a posztszocialista országokban 18.o 2., Magyarország jelenlegi helyzete - Folyamatosan romlik a külső egyenleg 20.o 3., Hazánkba érkező külföldi tőke 21.o 4., A jövő kihívásai 21.o 22 Felhasznált irodalom:

• Cégvezetés 2002. Február X évfolyam 2szám • Figyelő Gazdasági Hetilap számai • KSH kiadványai • Magyar Hírlap számai • Magyar Nemzet 2003. Szeptember 30-i szám • Napi Gazdaság 2003.április 10-i szám • Üzlet & Siker 2003/8. Szám október 23