Gazdasági Ismeretek | Gazdaságpolitika » Bodócs Máté - Lehetséges kormányzati gazdaságpolitikák

Bodócs Máté Lehetséges kormányzati gazdaságpolitikák 1, Az angolszász liberálkapitalizmus gazdasági rendszere Az angolszász liberalizmus ideológiájáról Angolszász individualizmus = a klasszikus liberalizmus előfutára, korai felfogás: ember legyen mentes az állami beavatkozástól, mai felfogás: emberek egyenlőségének elve, állami védelem a piaci hatásoktól. Az angolszász országokban általános elképzelés, hogy az egyén felelős saját sorsáért és szegényebb társaiért. 1830-as évek: kialakult a piacorientált kapitalizmus, laisez-faire szabályozás, fontos az exportorientált gazdasági szerkezet Szociál-darwinizmus = Az élet emberek harca, amelyben a ráteremettebbek győznek. A versenyből így mindg a legrátermettebbek kerülnek ki győztesen. Egyéni szabadság eszméje Az USA-ra jellemző. Az egyén szabadon dönthet sorsa felől Protestáns erkölcs A munka és gazdasági siker morális érték. Az angolszász modell működését

befolyásoló társadalmi-intézményi feltételek A legtöbb befolyásoló intézmény megtalálható a többi fejlett piacgazdaságban is, legfejlebb konkrét megvalósulása más. A munkaadók és a munkavállalók viszonya Szakszervezet A legfontosabb társadalmi intézmény ebben a vonatkozásban. Nem állami beavatkozással jön létre, de működését az állam befolyásolja. A tőkés fejlődés során törvényszerűen alakulnak ki mindenhol, ahol ezt nem akadályozzák intézményileg. A munkások ugyanis csak így tudnak fellépni a munkaadókkal szemben. A munkavállalók szerveződése általában az egy szakmához tartozókat fogja össze, országos szinten. Az egyes szakszervezetek szakszerevzeti szövetségekbe tömörülnek és politikai úton igyekeznek nyomást gyakorolni. Az általános jellegű követelések rendszerint állami szabályozás eredményeként valósultak meg. A történelem során a kormányok először szakszervezet ellenesek voltak. A

szakszervezetk gazdasági követelésekkel léptek fel (pl 8 órás munkanap) Szakszervezeti mozgalom eredményei: Kérdéses, hogy befolyásolni tudják-e a jövedelem elosztását, mert csak nominálbéreket tudnak befolyásolni, az árak változását nem. Inflációt csak akkor lehet megakadályozni, ha nem minden szakma kap béremelést. A munkaidő csökkenése ceteris paribus csökkenti a munkanélküliséget. Reális eredmény a munkafeltételek javítása. Megfigyelhető, hogy a szakszervezeti tag munkáso magasabb fizetéseket kapnak, mint a nem szervezettek. Ennek egy része azonban arra vezethető vissza, hogy a szervezett munkások iskolázattabbak. A szakszervezetk tanácsadással és egyéb szolgáltatásokkal is segíthetnek tagjaiknak. Az állam szerepe a munkaerőpiacon Az állam egyik legfontosabb feladat a társadalmi béke fenntartása, ezért szerepet vállal a munkaadók és munkavállalók közötti konfliktusok kezelésében is. Ez törvények és egyéb 1

Bodócs Máté intézmények révén valósul meg, ami csökkenti a szakszervezetk szerepét. A szakszervezetek politizálódnak. Állami befolyásolású területek: Minimálbér Nagy-Britannia: bértanácsok állapítják meg a törvényes minimálbér nagyságát. Iparáganként külön tanács van, munkaadói, munkavállalói és független tagokkal. Közgazdaságilag nem tisztázott, hogy előnyös-e minmálbért megállapítani és nem vezet-e ez munkahelyek elvesztéséhez. Az is kérdéses, hogy a minimálbér emelése módosítja-e a bérarányokat vagy a minimálbéremelés végiggyűűrűzik-e az egész bérskálán, így inflációt okozva. Bizonyos alapvető jogok garantálása, munkaügyi bíróságok Diszkrimináció tiltása "Egyenlő munkáért egyenlő bér" Gyerekmunka tiltása Munkanélküli segély Biztosítja, hogy a munkaerő fennmaradjon gazdasági fellendülés idejére. A brit állami tulajdonú szektor működése A II.vh után a munkáspárti

kormány jelentős államosítást hajtott végre (nemzeti bank, szénbányászat, szállítás, közszolgálatok stb.) A tulajdonosokat kárpótolták Amerikában ilyen nem volt. Veszteséges üzemeket államosítottak, ezért inkább gazdasági indíttatású akcióról beszélhetünk. 1967 Határköltség alapú árképzést vezettek be, a számviteli költségekete mindenképpen fedezni kellett. Az így veszteséges vállalatokat az állam támogatta 1978 Számos iparágnál visszaálltak piaci árképzésre. Nyolcvanas évek eleje: az állami szektor termelékenysége alatta maradt a magánszektorénak, csakúgy, mint a profitabilitás. 1979-1988 Tory kormány privatizálási programja. Eredmények − Állami szektor hozzájárulása a GDP-hez 10%-ról 5,1%-ra csökkent − Állami vállalatokban foglalkoztattottak száma 1,5 millióról 800 ezerre csökkent − Megduplázódott a részvénytulajdonosok száma − 35 milliárd font privatizásciós bevétel Angliában a

privatizáció során egyfajta népi kapitalizmust akartak kifejleszteni, amit adókedvezményeket nyújtó egyéni részvényvásárlási program segített. Jóléti szolgáltatások Közvetlenül a II.vh után Nagy-Britannia rendelkezett a legkiterjedtebb államilag agrantált jóléti rendszerrel. A társadalombiztosítás kiadásait a keresetekre kivetett 10%-os adó fedezi A juttatások két csoportja: − egészségügy: ingyenes általános orvosi ellátás, részleges hozzájárulás más dolgokhoz − társadalombiztosítás: öregségi ellátás Az egyének az állami ellátást magánbiztosításokkal egészítik ki. Ezek magasabb befizetéseket, de egyben magasabb juttatásokat is biztosítanak. Legfontosabb intézmény: NHS Ez biztosít ingyenes ellátást a jövedelemtől függetlenül. sok alkalmazotta van, költségeinek 80%-át adók finanszírozzás. A társadalombiztosítás révén kifizetett összegek az állami kiadások egyharmadát teszik ki. Nagyon sok a civil

szervezet. Brit gazdaság szabályozása 2 Bodócs Máté 1979-ig Vegyes gazdaság, fejlődés üteme elmarad a fejlett nyugati országok átlagától (erős szakszervezetek, erénytelen irányítás stb.) Jelentősen visszaesett a részesedés a világ ipari termeléséből és a kereskedelemből. 1945: 3helyezés, 1980: 6helyezés Privatizáció oka: Állami ágazatok veszteségessége, cél a nyereségesség helyreállítása és az állami költségvetés helyzetének javítása. Az állam általában válságos időkben erősödik meg. A brit adórendszerben azonos súlya van a közvetlen és a közvetett adóknak. a személyi jövedelemadó mértéke Svédország után a legnagyobb. A Bank of England mellett néhány nagy kereskedelmi bank és egy sor specializált pénzintézet működik. A Bank of England 1946 óta van állami tulajdonban A kereskedelmi bankoknak nem nyújt kölcsönöket. Kincstárjegyekkel és kötvényekkel 12 cég kereskedhet. A kereskedelmi bankok

magántulajdonban vannak A szakszervezetek működése Nagy-Britanniában A brit szakszervezeti mozgalom mindig is eléggé erős és politikailag szervezett volt. A szakszervezetetket elismerik a munkaadók partnernek. Együtt vannak iparági és vállalati szintű megállapodások. Van ahol rendszeres közös konzultatív bizottságok vannak Itt nemcsak a bérekről, hanem a vállat működését érintő kérdésekről is beszélnek. Ha ezeken a konzultatív tárgyalásokon nem születik eredmény, akkor döntőbíróságokhoz kell fordulni. Megfigyelhető, hogy az országos szintű megállapodások súlya csökken. A szakszervezeti tagok 80%-a A Trades Union Congress-hez tartoznak, ez sok szakszervezetet foglal össze. A konzervatív kormány idején igyekeztek a szakszervezetek szerepét törvényi szabályozással helyettesíteni. ez például a sztrájkok csökkentéséhez vezetett. A törvények szabályozzák a szakszervezetek belső működését is (pl tilosa kötelező

tagság, egyén védelme a szervezet ellen). A munkavállalók legnagyobb szervezete a Confederation of British Industry. 2, Az Egyesült Államok társadalmi-gazdasági rendszerének néhány sajátos vonása Az amerikai gazdasági rendszernek három fő szereplője van: a nagyvállalatok, a szakszervezetek és a kormányzat. Az erőforrásokat a piaci koordináció allokálja, de manapság egy sor érdekcsoport talált védelemt a piac hatásai alól. A „big business“ Az Egyesült Államok ipara erősen koncentrált. Ez a fejlődés a múlt században indult meg, majd a tömegtermelés elterjedése erősítette. 1000 fő felett: vállalatok 0,6%-a, de az alkalmazottak 25%-a. Legjelentősebb: gépjárműgyártás, vas- és acéltermelés A koncentráció a nyolcvanas években nőtt, mert a reagani politika tolerálta a cororate raiderek tevékenységét. A szakszervezetek szerepe a társadalmi alkufolyamatban Az első jelentős amerikai szakszervezet, az American Federation os

Labor apolitikus volt, más szervezetek inkább felléptek politikai követelésekkel. A kormányzat keményen fellépett a szakszervezetek ellen. 1935 Kötelező a kollektív szerződés, nem szabad gátolni a szakszervezetk működését. Megalakult a Congress of Industrial Organization a szakképzetlen munkások beszervezésére. 1947 Taft-Hartley Act Nehezíti a sztrájkokat, 60 napos bejelentési határidő. 3 Bodócs Máté Az amerikai szakszervezeti mozgalom az 50-es években érte el csúcspontját, azóta hanyatlik. Ennek okai a termelési struktúra változásában és más intézmények fokozott szerepvállalásában keresendő. Magánszektor: 1953: 35%, 1990 k: 12% Manapság gyakori, hogy a munnkadók megpróbálják gátolni a szakszervezetk működését. Ez ellen az NLRB sem tud mit tenni. A szakszervezeteket a bíróságok sem védik Kormányzati politika és intézmények az Egyesült Államokban Amerikában az állam három területen avatkozik be a gazdaságba:

állami költségvetési kiadások és bevételek, állami szabályozás, állami szektor működtetése. Amerikában ezekből a legfontosabb a költségvetés. Gyakran alkalmaznak hozzájárulásokat a kutatás-fejlesztéshez, kezdő lökést adnak. Egy sor csoportot közvetlenül támogatnak (veteránok, farmerek) Egyes iparágak adókedvezményeket kapnak, ha ez nemzetgazdasági szinten kedvező. A XX.században az állami gazdasági beavatkozás hatása és ennek mértéke folyamatosan nőtt Az adórendszer meglehetősen bonyolult. Személyi jövedelem adót kell fizetni a szövetségi és az állami költségvetésnek egyaránt, de ennek összesített mértéke isalacsony. A helyi kormyányzatokis szednek adót. A monetáris politika végrehajtója a Federal Reserve Board, amely sajátos szerkezetű. Magántulajdonban lévő bankok rendszere és csak a kongresszusnak van alárendelve. Fő feladata a dollár védelme, a kormányzati kötvények forgalmazása és a

refinanszírozási kamatláb meghatározása. A hatvanas évektől lettek jelentősek a transzferkifizetések. 1989-ben a jóléti kiadások a szövetségi kiadások 40%-át tették ki. Az egészségbiztosítás viszont főleg a magánbiztosítókra épül. Ez azért rossz, mert a magánbiztosítok nem hajlandók mindenkit biztosítani. Csoporots biztosításnál a díjak egy részét a munkaadóknak kell fizetni. Munkanélküliek és egéb nem dolgozók a csoportos biztosításból ki vannak zárva. A csoportos biztosítások a nagy cégeknél működnek jobban Jelentős reformot terveznek. Az állami szabályozás A kormány már a múlt század végétől korlátozta a trösztösödést. Ahol nem volt lehetőség a monopóliumok megakadályozására, ott az állam próbálta helyettesíteni a versenyt. Egyes esetekben a reguláció azonban pont a verseny korlátozását szolgálta. A szabályozás másik fő területe a külgazdaság. Egyes ágazatokban jelentős az állami

védelem. Gyakran támogatnak adókedvezményekkel Segítik az alkalmazottak részvényhez jutását. Az állam, mint munkaadó és tulajdonos Az alkamazottak 16%-a van álllami szolgálatban (oktatás, egészségügy). Az állam üzleti jellegű tulajdona és részesedése azonban elhanyagolható. Az állam még olyan helyeken jelentős, ahol a piac magától nem lenne jelen. 3, A tőzsdei kapitalizmus A fejlett piacgazdaságokban a vállalkozások zöme egyéni vállalkozás, de a termelési értéket nézve a részvénytársaságok dominálnak. Az angolszász országokra jellemző, hogy nagyon magas azoknak a részvényeknek az aránya, amelyek résztvesznek a tőzsdei forgalomban. A 4 Bodócs Máté részvények tőzsdei forgalma a piaci viszonyok kiteljesedésének tekinthető. Ezzel a gazdasági szerplőugyanis piaci szereplőként viszonyul a gazdasági szervezethez. A részvénytársasági forma révén elválik a tulajodonlás és a tőke működtetése, a tőzsde révén

a tulajdonos és a vállalat kapcsolata válik esetlegessé. A részvénytulajdonosok többsége nem akar beleszólni a vállalat működésébe (pl. racionális tudatlanság) A kisebb befektetők gyakran nem közvetlenül vásárolnak részvényeket, hanem például befektetési társaságok révén. Ezzel jelentősen csökken a kockázat, hiszen nagyobb a terítés. Befektetési társaságokban a haszon nagy része a spekulációs nyereségből származik. Tőzsdei kapitalizmus A részvénytársasági forma lehetővé teszi, hogy a gazdasági szervezet elkülönüljön a tulajdonostól, a tőzsde pedig, hogy a részvényeket könnyen pénzzé lehessen tenni. Ez lehetővé tezsi a tulajdonosoknak, hogy csak a tőzsdét figyeljék, és nem közvetlenül a gazdaságot. A tulajdonosok gyakran egyben munkavállalók is A tényleges döntéseket a tulajdonosok nevében az igazgatók hozzák. Az igazgatótanács tagjainak nem kell részvényesnek lenni. Kialakulhat speciális de facto

tulajdonos menedzseri réteg Részvénytársaság és tőzsde minden fejlett országban van. Az angolszász országokra jellemző viszont leginkább, hogy a részvényesek passzívak a vállalat iránt. Más modellekben ugyanis az intézményi háttér nem tez lehetővé ilyen szerepet. A passzivítás nagyrészben a részvénytőke szétaprózódására vezethető vissza. - meglévő tőke egyre többvállalat közti szétosztása - egyre több részvénytulajdonos Passzív tulajdonlás kialakulhat úgy is, hogy örököljük a vagyont és így ahhoz nem kötődünk, szabadon forgatjuk, de ez sem magyarázza a tőzsdei kapitalizmus kialakulását. Jelentős az intézményi befektetők hatása, ők pedig rendszerint egyáltalán nem szólnak bele a vállalatok működésébe, mégha nagy tőke felett rendelkeznek is. Az angolszász országokban a versenyző bankszférá nem tezsi lehetővé a vállalatoknak, hogy sok kölcsönt vegyenek fel, ezért is kell részvények révén bevonni

a tőkét. A menedzserek szerepe a részvénytársaság működésének sikerességében Sokan úgyvélik, hogy a japán gazadság erősebb, mint az amerikai és ezt a tőzsdei kapitalizmussal magyarázzák, mert a tőke tulajdonosai nem viselkednek tulajdonosként. ez nem teljesen igaz, hiszen ha a vállalt rosszul működik, akkor csökken a részvények árfolyama és a tulajdonosok eladják azokat, tehát így fejezik ki elégedetlenségüket. A menedzsernek azért rossz, hogyha alacsony árfolyam miatt sokan eladják részvényeiket, mert ilyenkor egyrészt romlik a vállalat hitelképessége, másrészt a részvényeket könnyen felvásárolhatja egy aktív szerepre törő tulajdonos, aki aztán eltávolítja. Japánban nemcsak passzív szerepről beszélhetünk, ott a kereszttulajdonlás miatt a részvényeseknek nincs igazi beleszólásuk a válllat működésébe. A vállalatok egymás részvényeit birtokolják (70%) és ezeket nem forgalmazzák soha. A kereszttulajdonlás

miatt a profit nagy része a vállalati szférában marad és felhalmozódik. A gazdasági hatalom, miután nem kell félniük a részvényesektől, a menedzserek kezében van. A menedzserek célja nem a rövid távú profitmaximalizálás, hanem saját állásuk biztosítás a vállalt hosszú távú fennmaradása által. Ez lehetővé teszi a tömegtermelést, hiszen az olcsó áruk termelés nagy piaóci részesedést biztosít. Ez alacsony profitot és osztalékot jelent, amely a japán gazdaságot megkülönbözteti a többi kapitalista államtól. A tőzsdekapitalizmusban a menedzsereknek az árakat úgy kell meghatározni, hogy tudjanak osztalékot és a munkásoknak jó béreket fizetni. Gyakran azonban ellenőrzés hiányában saját fizetéseiket is magasra helyezik. Ez még recesszió idején is megfigyelhető MA menedzseri fizetések alapfizetésből, a rövid távú szerepléshez kapcsolódó bónuszból és hosszútávú 5 Bodócs Máté részvényopciókból

állnak. Az utóbbi a legfontosabb Megfigyelhető az is, hogy a gyenge ellenőrzés miatt egy sor fogyasztást a vállalat számlájára számolnak el (pl. konferenciák) A tőzsdei kapitalizmusban a menedzserek felett nincs szoros ellenőrzés, de a menedzserek helyzete mégsem teljesen stabil, alacsony részvényárfolyam mellett a vállalatot kivásárolhatják. Milyen irányban fejlődik a tőzsdei kapitalizmus? Manapság leginkább két tényező érvényesül: a jövedelemelosztásnak a menedzserek javára történő megváltoztatása és az intézményi befektetők súlyának növekedése. az előbbi ahhoz vezethet, hogy a menedzserek elég pénzhez jutnak + kölcsönt vesznek fel és saját maguk számára kivásárolják a céget. Így tényleges tulajdonossá válnak Más esetekben a növekvő fizetések alacsonyabb profithoz vezetnek és ez lehetővé etzsi külső felvásárlók betörését. Mindkét esetben aktív tulajdonosok kezébe kerül a vállalat. Ezt a folyamatot

Amerikában a nyolcvanas években pénzügyi dereguláció kísérte. Ez azonban legfejlebb segített, nem államilag kezdeményezték a a tulajdonosi akpitalizmus irányába történő elmozdulást. 6 Bodócs Máté 4, Japán gazdasági rendszere A II.világháborút követő gazdasági fejlődés és gazdaságpolitika Az amerikai megszállas és az újjáépítés időszaka (1945-1955) A háborút követően a kormányok három reformot vezettek be: − a háború előtt kilakult nagy vállalatcsoportok (zaibacuk) feloszlatása − a munkavállalók aktivitásának korlátozása − földosztás a kisparasztoknak Kezdetben az USA gátolta Japán gazdasági nagyhatalommá válását, de ez Kína kommunista kézre kerülését követően megváltozott. Tudatosan támogatták a japán gazdaságot, amely már ekkor is exportorientált volt. Az importot viszont megnehezítették Kényszerkartellek alakultak. A lakosságot magas megtakarításra ösztönözték, amit visszaforgattak

a beruházásokba. A gyors gazdasági növekedés időszaka (1955-1973) 1955 Létrejött az LDP, egypárti gazdaság. Az ötvenes évek végén új gazdasági tervet fogadtak el, amely eredményeként teljes foglalkoztatottságot valósítottak meg. A fejlődést 7% kötül akarták tartani, hgy ne növeljék az importfüggést, de a megvalósult 10% se okozott gondot, mert olcsók voltak az importárak (pl. olaj) A hatvanas években bizonyos liberalizálódás mutatható ki, főleg a külkereskedelem és tőkemozgás terén. Az 1965-os válságon a hitelek és a beruházások növelésével lettek úrrá, amit államkötvények kibocsátásával finanszíroztak. Továbbra is fontos volt az export, új a tőkeexport külföldre. Egyre jelentősebbek lettek a tőkeintenzív iparágak A bretton woodsi rendszer összeomlása 1971-ben inflációs nyomást eredményezett. Japán és a két olajválság Az olajválság eredményeként tovább nőtt az infláció, az olaj hiánycikk lett, ami

tovagyűrűzött a gazdaságban és egy sor termék hiánycikké válását okozta. A válasz egy energiatakarékossági program elfogadása volt, új beszerzési területeket is felderítettek. A tőkeintenzív iparágak helyett a technológiaintenzív iparágakat kezdték fejleszteni. A második olajválság hatása ezen intézkedések miatt jóval kisebb volt. Nyolcvanas évek: a tovább nemzetköziesedő japán gazdaság és az ún. buborékgazdaság A nyolcvanas években a japán bankok jelentős nemzetközi hitelezőkké váltak. Nőttek a külföldi beruházások is (ok: környezetszennyezés, jobb jelenlét a külföldi piacokon; Európa, Dél-Kelet-Ázsia). A kivitel lehetőségeit viszont rontotta a jen folyamatos felértékelődése Egyre több japán utazott külföldre, több külföldi árut vettek. Buborékgazdaság A folyó fizetésimérleg többlete miatti pénzkínálat-növekedés állt. A részvény- és ingatlanárak az égbe szöktek. Mindenki részvényekbe akart

befektettni, mert az árak növekedését lehett várni. A hitelekre nagy volt a kereslet, mert a vállalatok bíztak a kereslet növekedésében. Ez a buborék 1991 körül kpattant, az öngerjesztés nem ment tovább, 7 Bodócs Máté a részvény- és ingatlanárak esni kezdtek, ami ahhoz vezetett, hogy a vállalatok nem tudták visszafizetni hiteleiket. A gazdaság növekedése leállt A buborékgazdaság kialakulásért az állam gazdaságösztönző politikája is felelős. A kilencvenes évektől egyre inkább külföldön ruháztak be, a hazai beruházások visszaestek. A gazdasági növekedés tényezői és a kilencvenes évek elején tapasztalható megrekedés ezzel összefüggő okai A hetvenes évekig a munka volt a fontosabb termelési tényező, ezt a tőke váltotta fel. Ez részben a magas beruházási hányaddal magyarázható, részben a termelékenység növelésének igényével. A jelentős export fontos volt, de nem tekinthető fő mozgatórugónak A

hatalmas pbelső piac nagyon fontos. Japán gazdasági rendzerének fő tartópillérei Az oktatási rendszer A japán oktatási rendszerben nagy a verseny a jobb egyetemekért és középiskolákért, mert csak ezek elvégzése révén nyerhetők el a jobb állások. A japán oktatás középpontjában a lexikális tudás áll. A kreativitás fejlesztésére nem fektetnek nagy hangsúlyt Az egyetemek és főiskolák könnyűek. Sok a drága különóra Kutatás-fejlesztés A kutatás nem öncél, olyan dolgokat fejlesztenek, amit kereskedelmileg hasznosítani lehet. Elsősorban a termelés fejlesztésére fordítottak hangsúlyt. AK+F igazán jelentőssé csak a nyolcvanas évektől lett. A gazdaságirányítás rendszere Hiába döntő a magántulajdon, az állami irányítás hagyományosan jelentős. A gazdasági stratégiát a miniszterelnök mellett működő Gazdaságszervezési Tanács határozza meg az üzleti és tudományos élet vezetőivel folytatott konzultáció után.

Később kidolgozzák ezek részleteit is. Egyéb támogatási módok gyorsított amortizáció, adókedvezmények, exporthitelek stb. Japán Fejlesztési Bank hosszú távú hitelek a rosszabb helyzetben lévő vállalatoknak. A hetvenes évektől egyre inkább az informális bevatkozás lett jelentős. Jelentősek a kapcsolatok a magánszféra és az állam között. Nyugdíjrendszer: állami nyugdíj + keresettől függő rész, amit a munkaadó és a munkavállaló fele-fele arányban finanszíroz. Ugyanígy finaszírozzák az egészségbiztosítást is A vállaltok tulajdonosi rendszere és kapcsolatai egymással, valamint az állammal, a társadalmi érdekegyeztetés rendszere A japán gazdaságot nagy vállalatcsoportok, keirecuk, jellezik. A keirecuban a nagy anyacégek alá tartoznak a kisebb beszállítók. A nagyvállaltok horizontális viszonyban vannak Van egy main bank, amelyik beleszól a vállalat működésébe, de a legfontosabb a nem pénzügyi vállalatok bonyolult

összekapcsolódása. A japán cégek részvényei nagyrészt nagyvállalatok és -bankok kezében vannak. Ők hosszútávú ellenőrzésre törekszenek, ezért nem adják el magas ár esetén sem részvényeiket. 8 Bodócs Máté Az irányítás főbb ezköze a kereszttulajdonlás, a válllatcsoport egy tagja részvényeinek zöme a többi vállalat kezében van, egymást irányítják. A menedzserek magukat választják meg, felelőségre vonásuk nem igazán lehetséges. Az alkalmazottak érdekképviseletei formális szerepet játszanak. Az egyes vállalatcsoportok tagjai segítik egymást nehézség esetén A vállaltok nem ár és ajánlat alapján választanak partnert, hanem a már meglévő partnerekkel tárgyalnak. Fontosak a kereskedőházak, amelyek a külkereskedelem több, mint felét bonyolítják. A belkereskedelemre a keirecukhoz kötődő zárt és bonyollut elosztási csatornák a jellemzők. A jogrendszer a nagyvállaltoknak kedvez A keirecu sokáig nehezítette

a a külföldiek térnyerését. A részvénypiac visszaesése ezen kicsit változtatott, sok vállalat függetlenítette magát. A vállalatok összefonódása az államra irányuló közös nyomásgyakorlásra is iráynult. A szakszervezetk, amelyek főként vállalti szinten szerveződnek, viszonylag gyengék, beleszólásuk van a béremelésekbe. A japán vállalatvezetés és -szervezés főbb jegyei Japánban mindig is nagyon fontos volt a termelékenység növelése, hogy kivitellel fedezni tudják ennek eszközei a technológiafejlesztés, a marketing és a jó minőség. Fontos az emberi munkaerő, jellemző a vállalat iránti lojalitás, az egy életre szóló foglalkoztatás. A képzettségi szint határozza meg, hogy milyen magasra lehet jutni a vállalti ranglétrán. Fontos a vállalaton belüli képzés. Igazából nincs országos munkaerőpiac Elbocsátás nincs, inkább tcsoportosítások a vállalaton belül. Minél többet dolgozik egy ember egy helyen annál

nagyobb a fizetése. A vállalatok döntéseinek alappillére a konszenzus. Az alóbb szinteken is megvitatják a kérdéseket, mindenki tehet javító javaslatokat. 5, A németországi szociális piacgazdaság Az elméleti háttér Ordoliberalizmus Szükségesnek tartja a gazdasági rendszer keretrendszerének állami szabályozását, a piaci mechanizmus hatásának a korlátozását és a működése során jelentkező negatív jelenségek visszaszorítását. Szociális piacgazdaság A szabadpiaci elvekkel összhangban lévő, szociális biztosítékokkal kiegészített piacgazdaság. Alapelve a magánvállalkozás és a szabad verseny, de a szabad verseny hosszú távon való megőrzése érdekében helyet enged az állami beavatkozásnak, ha a piac kudarcot vall (pl. monopóliumok) Az állam azonban csak a játékszabályokat alakíthatja ki, a gazdasági folyamatokba közvetlenül nem avatkozhat be. Különösen fontos a gazdasági szerkezet alakulására kifejtett állami

szabályozás, ezek zömmel közvetettek (pl. adókedvezmény). Fontos elv, hogy az átalakítás érdekében nyújtott támogatások csak átmenetiek és degresszívek lehetnek. Elméleti téren a szociális piacgazdaság sokkal kisebb szerepet enged az államnak vagy az univerzialitás elvének, mint a jóléti állam. A szociális piacgazdaság elmélete a keynesianizmussal is szemben áll. A gyakorlatban azonban gyakran eltértek tőle 9 Bodócs Máté A koncepció megvalósulása. A rendszer sajátosságai a gyakorlatban Ötvenes évek közepéig: jelentős eltérések az elmélettől, közvetlen állami beavatkozás. Hatvanas évek közepéig: Liberális lendület, Hatvanas évek második fele: Keynesi anticiklikus politika, gazdasági növekedés ösztönzése az inflációellenes, ordoliberális politikával szemben. Hetvenes évek: magas munkanélüliség, elmozdulás a jóléti gazdaság irányába (pl. teljes foglalkoztatottság) Nyolcvanas évek eleje: Visszatérés a

liberális elvekhez A tulajdonviszonyok A magántulajdon dominál. Az állami vállalatoknak be kell illeszkedniük a piaci versenygazdaságba A hivatalos tulajdonpolilitikai koncepció meg akarja akadályozni a tulajdon koncentrálódását, de ez nem sikeres. Állam részesedése: GDP: 49% (1982) Dologi vagyon: 30% (1987) Foglalkoztatottak: kb.50% (1989) Cél, hogy mindent, amit a magánszektor elő tud állítani, azt ott termeljenek (kivétel pl. oktatás). Állami tulajdon a posta és a vasút, állami tulajdonú vagy ellenőrzésű a közművek A termelési eszközöknek állai tulajdona kicsi, az állam gazdasági szerepe más alapokon nyugszik. A gazdaság szabályozása. Az állam szerepe Alapelv: állam csak a gazdasági élet keretfeltételeit alakíthatja ki, beavatkozás tilos. Az állam azonban mégsem "éjjeliőr", fontos szerepe van például a közjavak előállítása vagy az infrastrukturális beruházások terén. Általában közvetett eszközöket

próbálnak alkalmazni A vállalati segélyek a "Hilfe zur Selbsthilfe" elven alakulnak. A konkrét helyzetben gyakran eltértke az elvektől és közvetlkenül irányították a beruházásokat. A piac működése Viszonylag kevés területen korlátozzák a versenyt, pl. villamosenergia gyártás, szén- és acélipar stb. Itt is a magántulajdon a jellemző, de állami ellenőrzéssel Jelentős a törekvés a kartellek és hasonó szervezetek kivédésére, amelyek régen elterjedtek voltak. A gyakrlatban azonabn elterjedtek az oligopóliumok. A stabil pénz a kezdetektől fontos volt. Ennek alapja az 1948-as valutareform volt Az inflációfolyamatosan alacsony volt. A munkanélküliség a hatvanas évekig folyamatosan nőtt. Ekkor munkaerőhiány lépett fel, majd visszaállt a régi helyzet. Az ötvenes évekig jelentős volt az állami beavatkozás és szabályozás, nem volt viszont államosítási hullám. A kormány a pénzpolitikát és a jövedelempolitikát nem

nagyon tudja befolyásolni, inkább az adópolitikát vagy a külgazdaságot. A társadalmi érdekegyeztetés A németországi tőkés gazdaság olyan, amely nagy részben a gazdaság szereplői alkui és megegyezései révén szabályozza magát. Ezzel akarják megakadályozni a konfliktusokat Ez a 10 Bodócs Máté gazdaság minden területére, és nemcsak a munkapiacra jellemző. Ez feltételei valamennyi fontos párt konszenzusát a gazdaság- és társadalompolitika főbb irányaiban. 1963 Szakértői Tanács: Tudományos grémium, amely a konjonkturális politika terén dönt. Tarifa Autonómia A szakszervezetek és a munkaadói szövetségek állami szerepvállalás nélkül állapodnak meg a bérek magasságában és egyéb munkafeltételekben. Ezek kötelező érvényűek. Lehet sztrájkolni, illetve kizárni, de ez közérdeket nem sérthet a megállapodásokat kollektív szerződésekben rögzítik, ezek kereteit az állam szabályozza. A munkavállalók és

munkaadók iparágak szerint vannak szervezve. a nagy iparági szakszervezeteknek nagy a befolyásuk, rendszerint felelőségük tudatában cselekszenek. 1952 Mitbestimmung: a munkavállalók résztvétele a vállalati döntéshozatalban. Ennek szerve az Üzemi Tanács Ennek mindenféle szociális kérdésben egyetértési, általános gazdasági ügyekben pedig véleménynyilványítási joga van. A jóléti rendszer Az ordoliberálisok szerint a versenygadaságnak megfeleő jóléti rendszerrel kell kiegészülnie, amely a piaci szabályozás révén keletkező egyeleőtlenségeket enyhíti. A szociális piacgazdaság minden szociális kiadást szükséges rossznak tekint, amelyet lehetőség szerint minimalizálni kell. Alapelve a "Subsidiaritäts Prinzip", mely szerint csak akkor szabad támogatni, ha az érintett már minden tőle telhetőt megtett. Kezdetben, a nagypusztítások miatt, jelentős volt a szociálpolitika. A rendszer alapja a kötelező és általános

társdalombiztosítás. A közhivatalnokokról és a nagyon kis jövedelműekről közvetlenül az állam gondoskodik. A társadalombiztosítási járulék felét a munkaadó, másik felét a munkavállaló fizeti. Különálló rendszer a lakáspolitika A szocálpolitika nem biztos, hogy elérte minden célját. Manapság a legnagyobb probléma a munkanélküliség 6, Svédország, a jóléti állam példája Svédország politikai rendszere Politikai berendezkedés és politikai pártok Parlamentáris demokrácia van, megkülönböztethetők szocialista és nem szocialista pártok. A legnagyobb párt a szociáldemokrata. Kiterjedt szociális jólétet, gazdasági egyenlőséget és demokráciát hírdet. Cél az univerzális jóléti állam Szoros együttműködésben van a szakszervezettel. A svéd társadalmi rendszer főbb intézményei A Svéd Szakszervezeti Szövetség Tagjai a Svéd Szakszervezeti Tömörülés (LO), a Bérből Élők Központi Szervezete (TCO) és a Szakmai

Társulások Közopnti Szervezete (SACO). A dolgozók 85%-a szervezett. A Svéd Munkaadói Szövetség (SAF) Ez a legjelentősebb munkaadói szervezet. Szövetkezetek A svéd szövetkezetek közös tevékenységen alapuló, önsegélyező gazdasági szervezetek. Spontán szerveződnek, azok a tagjai, akik mint fogyasztók, termelők, alkalmazottak vagy lakosok egyéni érdekeiket akarják érvényre juttatni. Jellemzők: nyitott tagság, politikai függetlenség, csoportmunka, alacsony haszonkulcs. 11 Bodócs Máté A piac szerepe A társadalmi érdekegyeztetés legfontosabb jellemzője a tripartit jelleg. A főbb gazdasági-társadalmi célok hierarchiája Jóléti állam: átfogó jelleg (széles kör), szociális állampolgárság (alanyi jogú részesedés), szolidarítás, univerzalizmus (intézményesítve). Ezenkívül teljes foglalkoztatottság, jövedelmek nivellálása, lakáspolitika. Alapja a gazdasági növekedés, amely a nyolcvanas évek óta már nem adott.

Döntéshozatal, a kollektív alku Erőforrás elosztás egy kettős, decentralizált (lakosság) és centralizált (kormány, érdekvédelmi szervezetek) mechanizmus eredménye. A döntéseket nyílt viták előzik meg, kompromisszumok alakulnak ki. A svéd jóléti állam sajátosságai Szempontok, elvek, paradigmák Titmuss: Reziduális és intézményes jóléti állam. Reziduális: Az álllam felelősége csak azokra a területekre terjed ki, ahol a többi szereplő (család, magánszektor) már kudarcot vallott. Intézményes: Univerzális jelleg. Ohlsson: Erős és gyenge modell különböztethető meg. A jóléti állam fogalmának felbontása Pozitív szabadság: mit szabad az egyénnek és mit nem, negatív szabadság: mit nem korlátoznak. Ennek megfelelően pozitív és negatív jólétet lehet megkülönböztetni A jóléti állam és szociális jogalkotásának eredményei A modell alapja a széles körű társadalombiztosítási rendsze, forrása pedig

világviszonylatban a legerősebb adórendszer (GDP 57%-a). A GDP 60-65%-át fogyasztják el Feltétel az erős szekszervezetek és munkáspárt. Általános modelljellemzők Főbb jellemzők: átfogó, egyetemes jelleg − erősen progresszív adózás − az egyetemes és egyenlősítésre törekvő jövedelembiztosítási rendszer − szolidarisztikus bérpolitika (más rétegek érdekeit is figyelembe kell venni) − kiterjedt állami egészségügyi rendszer és iskolarendszer − lágy környezetpolitika − teljes foglalkoztatottság célkitűzése − politikai döntésekben való demokratikus részvétel 12 Bodócs Máté Minden svéd tagja a nemzeti egészségbiztosítási rendszernek, amely olcsó orvosi ellátást biztosít. Van szülési és betegápolási szabadság, családi pótlék, ingyenes oktatás A társadalombiztosítás A transzferek 80%-a ezen keresztül megy, legjelentősebb a nyugdíj. Minden svéd alapnyugdíjra jogosult 65. évétől Ezenkívül van

úgynevezett kiegészítő nyugdíj, amit a végzett munka arányában fizetnek. A svéd adórendszer reformja A magas adóelvonás a nyolcvanas évek végén érdektelenné tette az embereket a munka iránt. A reform keretében erősen korlátozták a táppénzet (pl. várónap) 13 Bodócs Máté Tartalomjegyzék 1, Az angolszász liberálkapitalizmus gazdasági rendszere 1 2, Az Egyesült Államok társadalmi-gazdasági rendszerének néhány sajátos vonása 3 3, A tőzsdei kapitalizmus 4 4, Japán gazdasági rendszere 7 5, A németországi szociális piacgazdaság 9 6, Svédország, a jóléti állam példája 11 14