Gazdasági Ismeretek | Logisztika » Logisztika, 2002

LOGISZTIKA - 2002 1, A logisztika fogalma, értelmezése, térhódítása Történelmi áttekintés: logisztika: (görög eredetű szó, jelentése: logikusan gondolkodni. Római birodalomban: Marcus Terentius Varró 3-6 éves gyerekek nevelésével, gondozással foglalkozott, megírta „Logisticon” c. művét A római birodalomban a „logistasok” gondoskodtak az élelemről és a szállításról. 900 körül VI. Leó bizánci császár katonai tárgyú gyűjteményt hozott létre: tartalma a harcászat. 1830 körül: francia hadseregben Baron da Jomini: „Loger”, vagy „Marecal des logis” jelentése szállásmester. Ezen értelmezés szerint: a h adászatban azok a t evékenységek, és eszközhasználat, melyek szükségesek a harcoló alakulatok fenntartásához. Macedoniában Nagy Sándor idején: a h atékonyság alapja, vagyis hat az egyhez a s zolgák aránya, a szolgákkal való bőséges ellátottság biztosította a nagy haladási sebességet és mozgásteret. A

logisztika feladata a gyors elérés, ellátás A logisztika fogalma: A logisztika alapanyagok, félkész, késztermékek valamint kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költség hatékony áramlásának tervezési , megvalósítási és irányítási folyamata a vevői elvárásoknak történő megfelelési szándékkal. Az új korban 1963-ban alakult meg a legjelentősebb logisztikai szervezet: az USA Logisztikai Tanácsa, a CLM. A logisztika tehát az összes rendszer szint, teljes logisztikai lánc, költség - konfliktusok figyelembe vétele. Értelmezés irányzatai: - német nyelvterületen: lényege az üzemi szintre koncentrálás: módszertani., funkcionális, szervezési területen vizsgálják. - Angol nyelvterületen: rendszerek közötti anyagáramlásra, a p iaci és üzleti folyamatokra és ezek szervezésére helyezik a hangsúlyt. - Hazai szakirodalom: a két nyelvterület keveredése, a s zállításon,

raktározáson, és ezekkel kapcsolatos rakodáson (ezek együttesen RST folyamtok) kívül a csomagolás, telephely megválasztás, hulladékkezelés is idetartozik. Elterjedésének háttere: Az 1990-es években az ellátás- termelés- elosztás rendszerében nagy változások következtek be: (ezáltal lerövidült a termék életciklus, megnőtt a termékválasztás, megváltozott a termelés összetétele, „nagy úr a vevő”, csökkent a szakosodás, multinacionális cégek jelennek meg, ezért a logisztikai elvek kifejlődnek, jelentősen növekszik az export, a fuvar költségek tervezése és nagysága növekszik.) A változások felismerése felébreszti, a fokozódó piaci verseny, a versenyképesség megtartása kikényszeríti, a technika fejlődése lehetővé teszi a vezetői igényt a logisztikai kutatások gyakorlati megvalósítására. A gyakorlati megvalósítás feltételrendszere biztosított kell, hogy legyen: - ezek lehetnek elméleti alapok, technikai

feltételek, és módszerek. A termékek életciklusa lerövidül: ellátás – termelés – elosztás együttes átfutási ideje nagyon fontos. A fejlesztések diszharmóniát okoznak a t ermelés és ellátás területén, lerövidül a termelési idő, ugyanakkor növekszik az ellátásra fordított idő. Ezek a változások szükségessé teszik a termelés szervezés korszerű logisztikai elveit: - JIT elvű ellátás:- termelés –elosztás összhangja, lényege: „termeld ma azt, amit tegnap felhasználtál” - Rendelésre való gyártás: az alapja a ciklusidő. - Rugalmas számítógéppel integrált gyártórendszer: ez az előző két módszer további korszerűsítését jelenti. A logisztikai kapcsolat alapképlete: ellátás – termelés – elosztás, ennek megfelelően ellátók, szállítók- anyagáramlás - információáramlás - elhasználók, fogyasztók. A közlekedés, az árufuvarozás összekötő kapocs az ellátók és a fogyasztók között. Az

áruszállítás az integrált anyagáramlás szerves része. 2, A logisztika célja, feladatai, területei: Feladata: Az anyagok, információk rendszereken belüli áramlásának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerekben adódó feladatok megoldásához és tartós végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése. A tárgyi feltételek lehetnek: anyagok, vagy információk. A logisztika célja: a pi aci igényekhez alkalmazkodva teljesüljön a 6 megfelelési feltétel, vagyis a „6M”: - a megfelelő áru - a megfelelő időpontban - a megfelelő helyre - a megfelelő mennyiségben - a megfelelő minőségben - a megfelelő költséggel. Célja tehát a teljes folyamat optimalizálása, nem a költségminimalizálás, vagy a termelés maximalizálás. Az elégedett vevő a további siker alapja, ezért a 6M megfelelési rendszerben külön hangsúlyt kell fektetni az állapot, hely, idő összhangjára. A logisztikai

célkitűzések és azok megvalósítására kidolgozott, alkalmazott módszerek hozzájárulnak a vállalat versenyképességének megőrzéséhez. Versenyképességet lerontó hibák: hosszú szállítási határidők, nagy szállítási ráfordítások, magas raktározási költségek, rugalmatlan szállítási kapcsolatok. Logisztika területei, kapcsolódása más tudományokhoz A logisztika interdiszciplináris, integratív tudomány, vagyis modelljéhez felhasználja más tudományterületek tudását. Kapcsolatban áll: természet, műszaki, gazdasági tudományokkal Kapcsolatban lévő szakterületek: gyártástechnika, közlekedéstechnika, szállítási és rakodás technika, üzem és vállalati gazdaságtan marketing, informatika, kommunikáció, raktározás technika, csomagolástechnika. A logisztika területei: - gazdálkodó szervezetek szerint: vállalati, mező-erdőgazdasági, kórház, bank, erőmű, bányamű, kutatóintézet, oktatási intézmény, honvédség,

városi üzlethálózat. Funkcionális: elosztás –terítés, marketing logisztika, anyaggazdálkodási, műszaki logisztika, üzleti logisztika, logisztikai menedzsment, integrált logisztikai menedzsment. Beszerzési logisztika: a beszerző piacról szerez be, a termelési logisztika: biztosítja a készáruk rendelkezésre álljanak, elosztási logisztika: értékesítési piacon osztja szét a késztermékeket. Kereskedelmi logisztika: az áruk beszerzési piacról a forgalmazási piacokra történő áramoltatásával foglalkozik. Ipari logisztika: anyag és információáramlás, a beszállítóktól a termésen át. - Az iparvállalati logisztika alapfeladatai: - végtermék szükséglet tervezése, - kiinduló anyagok biztosítása, - kereskedelemből beszerezhető anyagok beérkezésének megszervezése, - saját gyártású alkatrészek előállításának logisztikai elvű irányítása, - összeszerelési folyamatok logisztikai koncepciója, - szállítás -

anyagmozgatás folyamatainak irányítása, - végtermék elosztási folyamatainak .irányítása 3, A logisztikai rendszerek jellemzése, csoportosítása, a logisztikai rendszerek fejlődését meghatározó tényezők. A logisztikai rendszerek jellemzője: A rendszer valamely meghatározott cél elérése vagy valamely feladat megoldására tudatosan kiválasztott, meghatározott funkciójú elemek, valamint ezek között fennálló kapcsolatoknak a rendezett halmaza. - Az elemek: a rendszer önálló tulajdonsággal rendelkező része. - Kapcsolatok: az elemek közötti összefüggések. - Környezet: ami rendszeresen kívül található, de annak működésével összefüggésben van. Több rendszer összekapcsolásával magasabb rendű rendszereket kapunk. Rendszerhierarchia: rendszer – részrendszer- alrendszer- aktív elem. A rendszerek vizsgálatánál komplex összefüggésekben kell gondolkodnunk. A rész optimum nem egyenlő a rendszer optimummal. Gazdasági rendszerek

felépítése: input - információoutput A logisztikai rendszerek legfontosabb minősítése az általuk nyújtott szolgáltatások színvonalán keresztül valósul meg, vagyis miként érvényesül a 6M. Ellátási - elosztási logisztika esetén: szállítási idő, szolgáltatás megbízhatósága, szolgáltatás rugalmassága, szolgáltatás minősége határozza meg a rendszert. - Szállítási idő: az az idő intervallum, míg a megrendelés meglététől a megrendelőig jut az áru. A szállítási idő részei: rendelés- feldolgozási, komissiózási, csomagolási, szállítás előkészítési, rakodási, és tényleges szállítási idő. - Szolgáltatás megbízhatósága: a vállalt szállítási határidőket betartják-e, vagyis a szállítási kézség. - Szolgáltatás rugalmassága: a logisztika milyen mértékben képes a megrendelő igényeihez alkalmazkodni. - Szolgáltatás minősége: az igények pontos kielégítése: kívánt árufajta, kívánt mennyiség,

kifogástalan minőség. A logisztikai rendszerekben anyagok, információk áramlanak feladók és leadóhelyek között. Alapstruktúrái: 1, ¤ -¤ (1 eladó és 1 vevő) 2, ¤ ¤ ¤ - gyűjtőhely - ¤ (több szállító – 1 gyűjtő – 1 vevő) 3, ¤ - elosztóhely - ¤ ¤ ¤ (1 szállító – 1 elosztóhely – több vevő) 4, ¤ ¤ ¤ - gyűjtő, elosztóhely -¤¤ ¤ (több szállító – elosztó, gyűjtő- több vevő) A logisztikai folyamatok csoportosítása: 1, Anyagáramlást megvalósítható fizikai folyamatok: - a, logisztikai alapfolyamatok: hely és időkoordináták változása szerint: rakodás (R) szállítás (S), tárolás (T) Szállítás helye szerint: üzemi belső és külső. Rakodás lehet: fel-, be-, le-, ki-, átrakodás.) - b, logisztikai kiegészítő folyamatok: o Csomagolás: ideiglenes védőburkolat, feladata az áru védelme o Komissiózás: raktári árugyűjtés, árufajták vevői megrendelések szerinti kigyűjtése. o Az

egységrakomány – képzés: kisméretű, nagy tömegű áruk szállítása esetén segédeszközökkel kezelhető, rakodható rakományokat képeznek. o Egységrakományok megbontása: lepakoláskor. o A mennyiségi, minőségi ellenőrzés. 2, Anyagáramlással kapcsolatos információs folyamatok: ezek a s zállítással függnek össze, megelőzik, követik, vagy kísérik a szállítást. Logisztikai rendszerek és csoportosítása: - makrologisztika. A nemzetgazdasági logisztikával foglalkozik - mikrologisztika. A gazdasági rendszerek, gazdálkodó szervek - metalogisztika: a makro és mikro között helyezkedik el, több szervezeti forma kooperációja. 4, A logisztika kapcsolódása más tudományterületekhez, a marketing és a logisztika kapcsolata. Marketing funkciók logisztikai tartalma A két terület dominanciáját a v állalat stratégiai céljainak megvalósítása érdekében a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások elosztásának aránya – marketing

mix és a logisztika elemei között – determinálja. Logisztika elemei ⇒ erőforrások ⇒ marketing mix szállítás, raktározás, készletezés, termék, ár, reklám rendelés feldolgozás, széria nagyság, információs. rendszer vevő kiszolgálási szint A marketing mix elemeinek logisztikai kölcsönhatása: 1, A termék logisztikai kapcsolata: a legjelentősebb a termékfejlesztés, vagyis az új termék, vagy a meglévő termék tulajdonságainak fejlesztése. Az új termék feldarabolhatja a p iacot, ezáltal növeli a logisztikai költségeket (kisebb szállítási egységek, magasabb szállítási költségek, többféle termék tárolása) 2, Ár: Az ár e termékért kapott összeg. Az árcsökkenés miatt kialakuló keresletnövekedés nehezíti a logisztikai rendszer működését. Növekvő szállítások, gyakoribb készletezés, így növekszik a logisztikai költség is (előfordul, hogy a fuvarozás is drágább). 3, Reklám: a legszembetűnőbben

növeli a termék költségeit, de ugyanakkor növekszik a vevőkör, és a piaci részesedés. Az értékesítés volumen növekedése miatt növekszik a logisztika költsége is, sőt meghaladhatja a reklám költségeit is. 4, Elosztási csatornák: ez a vevőkiszolgálásra költött kiadásokat jelenti, ez is a logisztikai rendszer terméke, de a várt eredményt, megelégedett vevőt csak a marketing mixel kaphatjuk, mérhetjük. A vevő kiszolgálási szintek értékelésénél a vállalat célja a hosszú távú jövedelmezőség maximalizálása. Összegezve: A marketing célja tehát, hogy a marketing mix számára erőforrásokat biztosítson a vállalat hosszú távú hatékonyságának maximalizálásához, ugyanakkor a logisztika célja, hogy a marketing mix által meghatározott vevő kiszolgálási szint mellett minimalizálja a logisztika költségeit. A marketing logisztika célja, feladatai a piac célirányos befolyásolása és a v állalat piaci részesedésének

növelése. A marketing vállalati funkciói: a, hagyományos: piacfeltárás, terméktervezés, értékesítés, piacbefolyásolás, b, új funkciók: beszerzési marketing, értékesítés utáni szolgáltatások („after sale „service) A marketing és a logisztika kapcsolódási területe a piac szerint: - beszerzési piac: a beszerzési marketing az ellátási logisztikához kapcsolódik, feltárja és értékeli a szállítói piac kínálatát, segít a szállítók kiválasztásában. - értékesítési piac: az értékesítési marketing során egyrészt a kereslet, a fogyasztói szokásokat tárják fel, másrész vizsgálják, hogy milyen tevékenységgel maximalizálhatja a vállalat a piaci eredményeket, az értékesítési marketing az elosztási logisztika részének, az anyagi folyamtok vezérlő eleme. - Értékesítés utáni szolgáltatás: ilyen pl.: szervizelés, igényfelmérés Marketing feladat ugyan, de az optimális megoldása a logisztika dolga. A

marketing és a logisztika közös vonása a rendszerszemlélet. Piaci versenystratégiák logisztikai tartalma. M.E Porter - féle versenystratégia típusok: 1, Összpontosító versenystratégia: a termék innovációhoz kötődik, kritikus terület a disztribúciós rendszer a gyors, megbízható szállítással. Kis- és lökésszerű megrendelések jellemzik,(pl: hanglemezgyártás). A logisztika alkalmazásának nem a költségcsökkentés az elsődleges célja, hanem a színvonal és a marketinggel való kapcsolta, a szolgáltatás színvonala a stratégia célja. A gyors vevőelérés a disztribúció a domináns a logisztika a marketingstratégia integrált része, amelyben a logisztikai szolgáltatások színvonala a meghatározó 2, Differenciált versenystratégia: idetartozik a márka és az imázs. Jellemzője a megkülönböztetett termékminőség, magas szintű szolgáltatás, vevőorientált gyártás válhat differenciáló tényezővé, vagy egyéni igényeknek

megfeleltetett gyártás, vagy hatékony gyártásvezérlés, vagy az ár is lehet differenciáló tényező. Folyamata: kis választék ⇒ nagy termék mennyiség ⇒ logisztikai költségek csökkenése. 3, Költségvezetési stratégia: a logisztikai költségek minimalizálására épül. Állandó szolgáltatás színvonal jellemzi. Feltételei: stabil kereslet, állandó termék volumen, költségorientált logisztikai rendszerek. Logisztikai rendszerek eszközei, létesítményei. 1, Logisztikai eszközök: Anyagáramlás: járművek, szállító gépek, tárolóeszközök stb. Információáramlás: adatfelvevők, adattárolók stb. 2, Logisztikai létesítmények: épületek, raktárak. 3, Logisztikai szervezet: maga a logisztikai apparátus. 4, Logisztikai management: a bonyolult logisztikai rendszereket tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. 5, Logisztikai lánc: az anyag és az információ áramlás területén összekapcsolják az ellátó, termelő és

felhasználó alapfolyamatokat. Ellátás ⇒ készlet ⇒ termelés ⇒ készlet ⇒fogyasztók puss-----------------------------------pull Logisztika fejlődését meghatározó tendenciák Követelmény: gyorsan, rugalmasan reagáljanak a v állalat igényeire és az értékesített termékekhez további szolgáltatásokat nyújtsanak. Tendenciák: - növekszik a termelés aránya, - csökken a gyártási mélység, felértékelődik a beszerzési marketing és ellátási logisztika szerepe, - bővül a JIT elvű gyártás, - csökken az elosztási rendszer lépcsőinek száma, - növekszik az elvárás a szállítás megbízhatóságához, - idegen szakosított vállalatok, nőnek a logisztikai szolgáltatás utáni igények, - felgyorsul a logisztikai központok létesítése, - elhasznált termékek anyagának és a hulladék egy részének újrahasznosítása, - az ellátó – termelő - fogyasztó együttműködésében, a logisztikai folyamatok optimális kialakításában

növekszik az adatátvitel. A logisztika legnagyobb eredménye, hogy az eddig külön kezelt tevékenységek integrálására törekszik. Ez egyben gyors elterjedésének gátja i , hiszen a régit kell új gondolkodásmódra, új módszerek, eljárások alkalmazására felcserélni. 5, A logisztikai kontrolling célja, feladatai Célja: segíteni a vállalat versenyképességének megtartását. Feladata: azoknak az információknak összegyűjtése és szállítása, melynek segítségével a vezetés fenntarthatja koordináló, reagáló, adaptációs képzését. A kontrolling a vezetés egyik támasza. A logisztikai kontrolling stratégia központja a logisztika, melynek feladata a teljesítmények és költségek rendszeres számbavétele, elemzése. A feladatokat megvalósító kontroller közreműködik és koordinál a vállalati logisztikai célok és stratégiák meghatározásában, közép és hosszú távú logisztikai tervezésben, logisztikai költségvetés

készítésében. A logisztikai kontrolling célja és feladatai: közreműködés és koordináció a vállalati logisztikai célok és stratégiák meghatározásában ↓ a célok elérési szintjének mérése ↓ közreműködés és koordinálás .a közép és hosszú távú logtervés fejleszt-ben ↓ operatív logisztikai tervezés, szervezés, és irányítás támogatása ↓ közreműködés és koordinálás a logisztikai költségvetés elkészítésében ↓ logisztikai ellenőrzések végrehajtása logisztikai teljesítmények mérése logisztikai teljesítmények mérése, ellenőrzés ↓ ↓ Információs rendszer a logisztikai tervezéshez és irányításhoz: - döntés előkészítő információk, - logisztikai mutatószámok, - a jelenlegi helyzetre vonatkozó információk, - információ a logisztikai erőforrások tervezéséhez, - a logisztikai költségekre vonatkozó információk. 6, A logisztikai teljesítmények é s költségek mérése,

elemzése, értékelése, mutatószámok. A logisztikai teljesítmények elemzésének lépései: - vizsgálandó folyamat leírása, - a folyamat által létrehozott logisztikai teljesítmények meghatározása (komissiózás), - a teljesítményeket jellemző mérőszámok (rakodólap / műszerezettség), - a teljesítményjellemzők, rendszeres mérése terv/ tény összevetés, - a teljesítményeket létrehozó logisztikai források kihasználtságának meghatározása, - a feltárt információk feldolgozásához mutatók képzése. A logisztikai teljesítmények költségei: A teljes termelési költségek 10-40%-át is kitehetik. A versenyképesség megtartása érdekében – amennyiben az eladás nem növelhető - a logisztikai költségeket kell csökkenteni. A költség csökkentés kulcsa a logisztikai költségek pontos nyilvántartása és teljes költség elemzés. A követelmény az, hogy a költségcsökkentés mértéke haladja meg a más fajta költségek

növekedésének az ütemét. A logisztikai teljesítmények költségeinek csoportosítása: 1 A vállalat saját költségei: üzemeltetési költségei, munkabér és járulékai, irányítás költségei. 2, Külső szolgáltatóknak kifizetett költségek. Költségek elemzésének lépései: a, terv/tényszámok összehasonlítása, b, eltérés okainak elemzése, c, a feltárt költségek feldolgozása, d, mutatószámok képzése vezetői döntésekhez és logisztikai költségvetéshez Logisztikai mutatószámok: Lehetővé teszik a célok számszerű kifejtését, a célok elérési szintjének mérését, valamint a terv/tény között eltérés gyors felismerését. 1, bázis mutatószámok: (keretszámok) - a logisztikai teljesítmények volumene, összetétele (beszállított mennyiség, megoszlás) - a beszállítási egység típus (rakodólap, konténer) - a teljesítményben közreműködő eszközök, azok kapacitása, és létszám - vizsgált időszaki

költség adatok 2, termelékenységi mutatók: (eszközök teljesítménye, kihasználtsága) - egy targonca átlagos teljesítménye (vizsgált idő alatt) - egy targonca időbeni kihasználtsága (%) - raktári megrendelés komissiózásának időigénye 3, gazdaságossági mutatók: a teljesítményekre jutó logisztikai költségek - megrendelés költsége (Ft/megrendelés) - egy raklap tárolási költsége (Ft/raklap) 4, minőségi mutatószámok: a logisztikai teljesítmények minőségét és a szolgáltatások színvonalát jelzik - hiányos ki-be szállítás aránya - egy megrendelés kiszállításának átlagos időtartalma A felhasználás céljától függően vonatkozhatnak: Lokális mutató: logisztikai alrendszerre (műhely, raktár) Globális mutató: vállalatra, üzemre A vállalat logisztikai rendszerének értékeléséhez célszerű ezeket meghatározni: vagyis beszerzésre, anyagmozgatásra, raktározásra, elosztásra jellemző mutatószámokat kell

számolni. 7, Az anyagmozgató csoportosításuk rendszerek logisztikai feladatai, jellemzésük, Az anyagmozgató rendszerek feladatai a m ikro logisztikai rendszerek közötti anyagáramlás megvalósítása. Alapfeladatai: térbeli különbségek áthidalása, anyag – termék helyváltoztatása a fel-leadó helyek között, egyéb (gyűjtés, elosztás). Mindig valami logisztikai rendszerelemhez kötődnek: lehetnek: termelési, raktári anyagmozgató rendszer, rakodó helyi anyagmozgató, egyéb szállításhoz kötődő anyagmozgatás. 1, A termelési rendszert kiszolgáló anyagmozgatási rendszer: - munkahelyeket összekapcsoló anyagmozgatási rendszer (üzemrészek között, műhelyen belüli, munkadarab gépbe helyezése), - hagyományos gyártás: automatizálás, feladata az anyagmozgatás megvalósítása a legkisebb teljesítmény ráfordítással, - integrált rugalmas gyártás. (anyag+ információ integrációja) Jellemzői: változó termékek, változó

műveleti idők, egyidejűleg több különböző termék gyártása, változó sorozatnagyság. - Rugalmas gyártórendszer: rugalmas anyagmozgatási rendszer. Jellemzői: változó ütemű szállítás, rugalmasan választható útvonal, eltérő műveleti idők, automatizálás, változó méretű és tömegű termék. 2, Raktári anyagmozgató rendszerek. - Tárolótéri anyagmozgató rendszerek: betárolás- kitárolás. - Áru előkészítő. 3, Rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek. - Vállalati szinten működik, az üzem külső és belső szállítás közti kapcsolatát teremtik meg. - Közlekedési rakodóhelyi anyagmozgatás: szállító jármű le- fel és átrakodás. 4, Üzemek közötti anyagmozgatás (szállítás, árufuvarozás) - Ciklusa: rakodás a kiinduló állomáson ⇒ a teher elszállítása a f elhasználóhoz ⇒ a teher kirakása az átadási helyen ⇒ a szállítóeszköz visszatérése. - Lehet egyszeri, vagy rendszeres. - Rendszeres esetén:

járatok kialakítása szükséges, melyek lehetnek: ingajárat, sugaras járat, körjárat. Az anyagmozgató rendszerek jellemzése és csoportosítása: Alrendszerei: ember- eszköz, gép - szállító pálya. Részrendszerei: információs és irányítási. A, Az ember szerepe: kézi rakodó, gépkezelő, közreműködő. B, eszköz-gép: az anyagáramlást megvalósító anyagmozgató gépek - kézi anyagmozgató eszközök: egyszerű segédeszközök, kézi szállítóeszközök, kézi emelőeszközök - anyagmozgató gépek: 1, Folyamatos működésűek (akkor is működnek, ha nincs anyag): hordozóelemes szállítószalagok, mechanikus vagy gravitációs szállító gépek, anyagot áramló közegben továbbító szállító gépek. 2, Szakaszos működésű anyagmozgató gépek: padlószinti, vagyis sínpályához nem kötött, nem padlószinti sínpályához kötött, a padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek. C, a szállító pálya alrendszer: burkolt

út, sínpálya stb. D, Információs és irányítási részrendszerek: a f olyamat beindítását, befolyásolásait, és leállítását jelentik. Az anyagmozgatási rendszerek csoportosítása: a mozgatandó anyag szerint lehetséges. A mozgatandó anyag jellemzői: anyag fajtája, fizikai állapota, csomagolás, alakja, súlya, különleges tulajdonságok, anyag viselkedése különböző körülmények között. Ezért lehetnek ömlesztett anyag, darabárut szállító és vegyes anyagmozgatási rendszerek. Az anyagfolyamatok ábrázolására szolgáló módszerek: út-idő diagram, oszlopdiagram, GANTT diagram, fonaldiagram, egyszerű anyagfolyamat, Scankey diagram, honnan-hová táblázat. Az anyagmozgatás leírásának matematikai eszközei Mutatószámok: I= anyagáramlás intenzitása (mennyiség /idő) kg/h * m3/hdb/h Anyagmozgatási teljesítmény: Q =I * távolság =I a ( t/h km= tkm/h) Kooperációs fok: K= kapcsolódó objektumok száma/összes objektum Az

anyagmozgató rendszerek teljesítménye: az időegység alatt mozgatott maximális mennyiség (t/h, stb.) Egy adott keresztmetszetet vizsgálva akkor teljesül, ha: I/Q= < 0,8-0,9 Lehetnek: 1, folyamatos működésű anyagmozgató rendszerek: ömlesztett anyagból: Q7 3600A*vg (t/ha), darabáruk esetén: Q= (3600*v/c) db/h 2, szakaszos működésű anyagmozgató rendszerek: Q= (q *60/ tc) db/h sorba kapcsolt rendszerek: Qrmin= ( Q1,Q2,Q3) párhuzamosan kapcsolt: Qr= summa Qi Anyagmozgató rendszerek tervezése: Befolyásoló tényezők: az anyagmozgató feladatok jellemzői, helyszíni adottságok, gazdaságossági szempontok. Anyagmozgatói feladatok jellemzői lehetnek a mozgatandó anyagok, fel – lerakodó helyek térbeni elhelyezkedése, anyagáramlás intenzitása. Szállítási feladat elemzésének módszerei: gráf elmélet, hálótervezés, szimuláció. Megbízhatóság: a rendszer megbízhatósága annak a valószínűsége, hogy egy adott időtartam alatt üzemi

feltételek mellett a rendszerelemek feladatukat képesek ellátni. A zavaridők, és zavarmentes idők meghatározása statisztikai módszerekkel történik. A zavarmentes működés valószínűsége: ξ= 1/1+g g: avartényező Több elemből álló rendszer megbízhatósága: az egyes elemek megbízhatóságán alapszik, kapcsolatuk lehet üzemképes állapot, állás, vagy várakozás. A rendszer megbízhatósága az elemek megbízhatóságának szorzata. A számítási módszerek két fő probléma típus köré csoportosíthatók: 1, objektum elhelyezési problémák. 2, már meglévő objektumok között kell meghatározni vagy tökéletesíteni az anyagfolyamatot. - Súlypont kereséses módszer: körzetválasztásra szolgál. Úgy helyezzük el E objektumot, hogy a meglévő A és B C objektumokkal kiegyensúlyozott kapcsolatban legyen, ugyanakkora legyen az anyagmozgatási teljesítmény: I*a - Háromszög módszer: több objektum elhelyezését kell megoldani, a 3 egymással

anyagáramlási intenzitási kapcsolatban lévő objektumot egy egyenlő oldalú háromszög 3 s arkában helyezünk el, a negyediket oda tesszük, ahol a rendszer egészére nézve az anyagmozgatási teljesítmény minimális középre), így tovább az utolsó pont elhelyezéséig. - Szállítási feladat: operációkutatási modellekkel számítható, ilyenek a legrövidebb út, a minimális költség, körutazás, járatszerkesztés. A szállítási feladat problémájaminden egyes „m” feladási helyről el kell szállítani az a1 (stb) mennyiséget, ugyanakkor „n” fogadási helyre meg kell érkeznie b1 ( stb.)mennyiségnek, a két feltételnek pedig úgy kell eleget tenni, hogy az összes szállítási költség a legkisebb legyen. Az optimális megoldást garantáló lineáris program: • Az összes igény kielégítésének feltétele, • Az összes mennyiség elszállítására vonatkozó előírás, • Nem negatívitás feltétele, • A célfüggvény. 9,

Áruszállító rendszerek, egység rakományképzés szerepe A termeléshez szükséges és a folyamatokban keletkező anyagok, termékek stb. áruszállítása telephelyek, külső értékesítő között. Áruszállítási feladatok lehetnek: Áruszállítás lehet nemzetközi vagy belföldi. Az áruszállítás lebonyolítói a fuvarozok és szállítmányozók: - Fuvarozók: más tulajdonában lévő árut szállítanak a feladási helyről a rendeltetési helyre (MÁV, Hungarocamion) Szállítmányozó: (speditőr) megbízó számára megszervezi az árutovábbítást. Elvégzéséhez árutovábbítási szakismeret, piacismeret, kapcsolatrendszer kell. A fuvarozás nem szállítmányozás. Szállítmányozási lánc: - közvetlen (egytagú), - összetett o hagyományos (tehergépkocsi – vasút – tehergépkocsi) o kombinált - integrált szállítási logisztikai lánc - A szállítási vállalati megítélése: A szállítási költségek a vállalat logisztikai

költségeinek 50-60%-át teszik ki. Egy vállalat logisztikai potenciálja egyenesen arányos a szállítási lehetőségeivel. Az alternatív szállítási lehetőségek a logisztikai versenyképesség alapfeltételei. Hagyományos áruszállítási rendszerek: vasút, közút, vízi, légi, és csővezetékes szállítás. 1, vasút: nagy tömegű, nagy távolságra. Előnyei: időjárástól független. Minden árufajta szállítható, kisebb a fajlagos energiamennyisége, környezetkímélőbb, költségei előre jól kalkulálhatók. Hátránya: kötött pálya, hosszú az áru átfutási ideje, kicsi a hálózatsűrűség, tolatáskor nagy a dinamikus igénybevétele az árunak, kevésbé tud alkalmazkodni a fuvaroztatók igényeihez. Vasúti teherkocsik. Általános célú, speciális, kombinált rendszerhez alkalmazott 2, Közúti áruszállítás: Kis és nagy távolságra. Előnyei: sűrűbb vonalhálózat, rövidebb az áru átfutási ideje, minden áru szállítható,

gyors alkalmazkodás a fuvaroztatók igényeihez, áru igénybevétele kisebb. Hátránya: külső környezettől függ, a szállítás fajlagos energia igénye nagyobb, mint a vasúté, korlátozott az egyszerre szállítható mennyiség, útvonal korlátozott, nemzetközi engedély kontingens. A közúti áruszállító járművek csoportosítása: -Tehergépkocsik (általános, speciális) – pótkocsik (általános speciális) – vontatók 3, Vízi szállítás: nagy tömegű áruk, nagy távolságra. Előnyei: legkisebb a szállítás fajlagos költsége, legkisebb a környezetkárosítás, minden árufajta szállítására alkalmas, díjszabása viszonylag rugalmas. Hátránya: hosszú az áruk eljutási ideje, a feladó és a címzett közvetlen száll. Kapcsolatok kialakítására nem alkalmas, szállítási határidők csak átlagos időjárás mellett, nagy az áruk igénybevétele, ez többletköltséget jelent. Vízi szállítás járművei: - folyami hajók (vontató és

toló hajók, uszályok, önjáró)- tengeri hajók (áruszállító, kombinált) – folyami tengeri hajók 4, Légi áruszállítás: kis mennyiségű, de értékes áruk, gyorsan romló, nagy távolságra Előnyei: rövid az áruk eljutási ideje, kicsi az áruk igénybevétele, szállítási határidőt csak a szélsőséges időjárás zavarja. Hátrányai: csak bizonyos áruk, az áruk száll. 10%-a a légi szállítás, a többi mellékidő, legnagyobb a szállítás fajlagos energia igénye, ezért költséges, zajhatás környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen. 5, csővezetékes szállítás: a szállítópálya és a szállító .eszköz egy egységet képez, kis és nagy távolságok esetén használható. (gravitáció, szivattyúk) Előnyei: megbízható, független a környezeti hatásokról, kis fajlagos üzemeletetési költség, minimális környezetszennyezés. Hátránya: szállítható áruk köre behatárolt, kis alkalmazkodóképesség a s zállítás

igényeinek változásához, vezetéképítés nagy beruházási költség. A hagyományos szállítási módok közül a választási preferencia mátrix segítségével történhet. Egységrakományok az áruszállításban: Kis méretű, könnyű árukat célszerű nagyobb méretű gépekkel kezelhető egységrakománnyá összerakni. Akkor zökkenőmentes az áru útja, ha teljesül a termelési egység = raktározási egység = szállítási egység = értékesítési egység feltételrendszer. Előnyei: az árukezelés, rakodás automatizálható, csökken az ideje, szállított áru védettebb, helytakarékos, csomagolás egységes. Hátrányai: költséges, üres egységrakomány visszajuttatása többlet költség, a saját tömege csökkenti a rakodótér kihasználását, Egységrakomány képző eszközök: - szállítóládák, rekeszek, keretek – konténerek, szállítótartályok (kiskonténerek, közepes – nagy konténerek) - raklapok Euro raklap 1200x800 mm -

konténerek: térfogatuk alapján: kis:1-3 m3, közepes: 3m3, 6m-nél hosszabb, nagy: 30m3 és 6 m-nél hosszabb - transzkonténer: TEU