Történelem | Tanulmányok, esszék » Tóth Szabolcs - Horthy Miklós hatalomra jutása, a bethleni konszolidáció főbb elemei

TÓTH SZABOLCS Ismertesse Horthy Miklós hatalomra jutását és a bethleni konszolidáció főbb elemeit! Az ellenforradalom győzelme Magyarországon A párizsi békekonferencia tanácskozásának eredményeként 1919 szeptemberében aláírták az osztrák, novemberében a bolgár békeszerződést. Magyarország ügye azonban elakadt, ugyanis 1919 márciusától nem volt az antant által elismert kormánya, amely képviselte volna a magyar érdekeket a béketárgyaláson. A ploretárdiktatúra bukása utáni szakszervezeti kormány (augusztus 1-6.) lépéseket tett a polgári demokrácia visszaállításának érdekében, a b ékekonferencia viszont nem ismerte el. Augusztus 4-én a román hadsereg bevonult Budapestre, majd megszállta a Dunántúl északkeleti részét is. Az ellenforradalmi erők egy szélsőséges csoportja román katonai segédlettel augusztus 6-án lemondatta Peidl Gyulát és kormányát, és Friedrich István vezetésével új kormányt alakított. Az

ellenforradalmi erők győzelme azt jelentette, hogy azok az erők kerültek hatalomra, amelyek nem csak a ploretárdiktatúrát, hanem az azt megelőző polgári demokratikus forradalmat is elutasították. Az ellenforradalom győzelmét fehérterror kísérte, amely több mint 1000 áldozatot követelt. Mo. jelentős része 1919 novemberéig román megszállás alatt volt A megszállók ellenőrizték a közigazgatást, a kormányt és a sajtót, s megkezdték az ország kiráblását. A Nemzeti Hadsereg A Friedrich-kormány igyekezett megszilárdítani hatalmát, de a miniszterelnök kormányátalakításai és koalícióbővítései nem hozták meg a várt eredményt, a békekonferencia nem volt hajlandó elismerni a kabinetet. Figyelme az egyetlen tényleges hatalommal rendelkező erő, a Nemzeti Hadsereg, és vezére Horthy Miklós felé fordult. Horthy még a ploretárdiktatúra idején mint a szegedi ellenkormány hadügyminisztere megkezdte a hadseregszervezést.

Augusztusban létrehozta a Nemzeti Hadsereg Fővezérségét, majd Siófokon rendezte be a főhadiszállást. Így közép és dél-Dunántúl ellenőrzése alá került Horthy a Friedrich-kormánytól függetleníti magát. A nemzeti koncentrációs kormány A párizsi békekonferencia szeretett volna már pontot tenni a m agyar ügy végére, ezért szorgalmazta egy bel- és külpolitikailag elfogadható kormány felállítását. 1919 november 16-án Horthy Miklós a N emzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre. November 24-én megalakult Huszár Károly „nemzeti koncentrációs”, azaz nemzeti egységkormánya, amelyben feladatot vállalt valamennyi jelentős politikai irányzat. Feladata a közrend és a törvényesség biztosítása és a választások mielőbbi megtartása volt. A kormányt a békekonferencia elismerte és felszólította, hogy küldje el megbízottait Párizsba. Magyarország képviselői a béketárgyaláson A magyar békeküldöttség Apponyi Albert

grófnak a vezetésével 1920 januárjában utazott ki a béketárgyalásra. A küldöttség tagja volt Bethlen István és Teleki Pál gróf is, aki elkészítette a vörös térképet, mely ábrázolta a K árpát-medence nemzetiségi viszonyait. Apponyi két nyelven (angol, francia) elmondott beszéde nagy figyelmet keltett ugyan, de már az 1919 tavaszán megállapított határokon a győztesek nem voltak hajlandóak változtatni. TÓTH SZABOLCS Az 1920. januári választások 1920. januárjában tartották Mo-on a békekonferencia által előírt választásokat A fehér terror miatt a szociáldemokraták helyzete tarthatatlanná vált. A párt vezetőit és tagjait ért üldözések miatt 1920 j anuárjában kiléptek a kormányból és bejelentették, hogy nem vesznek részt a választásokon. Ez volt az első szavazás, amelyben a parasztság számának megfelelően vehetett részt, s így a győzelmet Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártja szerezte meg, megelőzve a

Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját. Az államforma kérdése 1920. február 16-án ült össze az új nemzetgyűlés A nemzetgyűlés első feladata az államforma és az államfői tisztség kérdésének rendezése volt. Mivel a köztársaság az 1918-19ben történtek miatt a törvényhozók döntő többségének szemében lejáratódott, nem volt vita a királyság helyreállításáról. A trón betöltésének kérdésében éles ellentétek voltak Végül abban állapodtak meg, hogy az államfői teendők ellátását ideiglenesen a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzóra bízzák. Az 1920-as I.törvény értelmében a nemzetgyűlés március 1-én megválasztotta az ország kormányzóját Horthy miklós személyében. A kormányzói jogkörből hiányzott a királyi jogok egy része. A kormányzónak a törvényhozáshoz képest alárendelt szerepe van, s ezen a kormányzói jogkör későbbi többszöri kibővítése se változtatott. Horthy a nemzet

megmentőjeként gyorsan növekvő tekintélyre tett szert. Magyarország tehát király nélküli alkotmányos királysággá vált, amelyben a végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolta. Teleki Pál kormánya A békeszerződés aláírása megteremtette a megcsonkított, de függetlenné vált Magyar Királyság megszilárdításának nemzetközi feltételeit. 1920 júliusában a kormányzó Teleki Pált kérte fel kormányalakításra. Az új miniszterelnök szemben állt mind a konzervatív jobboldallal, mind a jobboldali radikalizmussal. Programja a jogrend volt Novemberben a rendőrség és a katonaság bevetésével felszámolta a fehérterrorista különítmények fővárosi központjait. A földreform 1920 novemberében fogadta el a nemzetgyűlés a Nagyatádi-féle földreformtörvényt, amely az ország 16 millió holdat kitevő mezőgazdasági területéből 1 millió holdat osztott fel 411 ezer földhöz juttatott között. A földhöz juttatottak körét

bővítették a Horthy által alapított Vitézi Rend tagjai, azok a katonaviselt férfiak, akik a világháború és az azt követő események idején kitűntek „a magyar állam védelmében” Külpolitikai bonyodalmak 1921 márciusában váratlanul Szombathelyre érkezett IV. Károly, majd a fővárosba utazott és tárgyalt Horthyval trónfoglalásának lehetőségéről. Kísérlete azonban kudarccal végződött , s a volt uralkodó néhány nap múlva elhagyta az országot. A magyar politika felelős vezetői tisztában voltak azzal, hogy a győztesek nem tűrték el egy Habsburg uralkodó visszatérését, és erre figyelmeztették is a magyar kormányt. Olaszország, Románia, Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság külön is tiltakozott IV. Károly visszatérési kísérlete ellen. Az esemény előremozdította a kisantant létrejöttét, amely Csehszlovákiát, Romániát és Jugoszláviát fogta egy magyarellenes szövetségbe. TÓTH SZABOLCS Az

első királypuccs után Teleki benyújtotta lemondását, Horthy áprilisban Bethlen Istvánt bízta meg kormányalakítással. Bethlen-kormány Bethlen Istvánt 1921. április 14-én nevezte ki Horthy miniszterelnöknek, és kérte fel a kormány megalakítására. Grófi családból származott, 1874-ben született Erdélyben Először az ABC, Antibolsevista Comite kapcsán jelent meg a neve. Ő volt ennek a Bécsben működő bolsevikellenes szervezet vezetője. Majd a trianoni tárgyalóküldöttség tagjaként is megjelent a neve. Horthy Miklós bizalmasa volt, így kerül-hetett Teleki után a miniszterelnöki székbe Bethlen István a huszadik század egyik legnagyobb magyar államférfia. Nagy szerepe volt a gazdaság, politika, társadalom rendszerének megszilárdulásában. Ideológiája: liberális színezetű konzervatív politikus 1919. áprilisától 1931 augusztusáig volt miniszterelnök Ez a 10 év a bethleni konszolidáció, melyet 4 szakaszra bonthatunk: A

belpolitikai stabilitás megteremtése (1921-1923): A király második visszatérési kísérlete után Bethlen István minden erejével a belpolitikai feladatok megoldásához fogott. Tudta, hogy a kormány népszerűtlen intézkedések sorát fogja megtenni, melynek csak évek múlva lesz eredményük. Így olyan szilárd kormánypárti többségre van szükség, amely a népszerűtlen intézkedések ellenére is biztosítja a hosszú távú kormányzást. Ezt az erős kormánypártot csak a Kisgazdapártra támaszkodva lehetett létrehozni. 1922 f ebruárjában Bethlen mintegy 20 konz ervatív-liberális társával együtt belépett a Kisgazdapártba. A létrehozott Egységes Párt elnöke Nagyatádi Szabó István, ügyvezető elnöke pedig Gömbös Gyula lett. A munkásmozgalom semlegesítése érdekében tett lépésének eredménye volt a BethlenPeyer paktum. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyik vezető egyénisége volt Peyer Károly. Az 1921-ben megkötött

egyezség lényege, hogy a k ormány elismerte az MSZDP-t mint törvényes, legálisan működő pártot, és messze távra meghatározta, hogy meddig mehetnek el. Tehát a választásokon indulhatott és a nemzetgyűléseken részt vehetett a párt, de tartózkodniuk kellett cserébe a politikai sztrájkoktól, és a földmunkások körében szervezett agitációktól. A Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) azonban csak illegálisan működhetett. Új választójogi törvény született 1922-ben, mert Bethlen tudta, hogy a kormánypárt győzelmét csak a választójogi törvény megnyirbálásával biztosíthatja. De tudta, hogy ezt a Parlament nem fogadná el, így olyan későn terjesztette azt a nemzetgyűlés elé, hogy ne lehessen idő a módosításokra. S miután Horthy a nemzetgyűlést - megbízatásának lejártával felosztotta, így Bethlen rendeleti úton vezethette be az új törvényt Ez visszalépést jelentet a korábbi törvényekhez viszonyítva: vidéken

visszaállították a nyílt szavazást. Az így megrendezett választáson a kormánypárt 58%-kal győzött. A gazdasági, pénzügyi stabilitás elérése (1923-1925): A legnagyobb gondot a háború, Trianon és a sorozatos belső válságok következtében szétzilált nemzetgazdaság okozta, amit nem lehetett megvalósítani külföldi kölcsönök nélkül. Bethlen a Népszövetséghez fordul 1923-ban, és a kért összegnek kevesebb mint a felét, 250 millió aranykoronát meg is kaptuk. Ezt 20 év alatt kellett visszafizetni 7%-os kamattal 1924-ben felállították a Magyar Nemzeti Bankot, mely megkapta a bankjegykibocsátás kizárólagos jogát. TÓTH SZABOLCS Bevezették az inflációs gazdaságpolitikát. 1927-ben új pénz a pengő váltotta fel az elinflálódott aranykoronát. 1946-ig volt pengő Ezzel az 1920-as évek közepére helyreállt az államháztartás egyensúlya, és befejeződött a gazdasági élet újjászervezése. Tehát a 20-as évekre jellemző a

konjunktúra, azaz a folyamatos gazdasági fejlődés. Ipar: 1924-1929 között az ipari termelés 70%-al nőtt! Így is csak azonban az I.vh előtti szintre tudott felzárkózni az ipar. Megjelent az elektronika Főleg a textilipar fejlődött jelentősen Voltak kurrens, keresett termékek: Tungsram-izzók, Orion-rádiók, Kandó-dízelmozdonyok. Mezőgazdaság: Mivel Magyarország agrárország, viszonylag fejlett mezőgazdasággal, így az mg. nem tudott látványosan fejlődni A zöldség- és gyümölcstermelés lett jelentősebb Infrastruktúra: A vasút jelentette a legfontosabb közlekedési eszközt. A Kandó Kálmán-féle villanymozdonyok üzembe állításával villamosították a Budapest-Hegyeshalom útvonalat. Gépkocsi forgalom még gyér volt, de ekkor kezdődött. Megkezdődött a rádiózás is Terjed a villamosítás is, a városok mellett már több mint 900 községben volt villany. Lassacskán javultak az életkörülmények, párhuzamosan a gazdasági

fejlődéssel. Ez stabilizálta a politikai életet is. Szociálpolitikai és Külpolitikai intézkedések 1927-1929: Az 1920-as évek gazdasági eredményei lehetővé tették, hogy a kormány szociálpolitikai törvényeket alkosson. 1927-ben kiszélesítették a kötelező betegbiztosítást, aminek következtében a városi munkásság 80-90%-ára kiterjedt a b iztosítás. De ez csak az ipari dolgozókra vonatkozott, a mezőgazdaságban dolgozókra nem! 1928-ban bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági biztosítást. Az így átszervezett társadalombiztosítás irányítására 1928-ban létrehozták az Országos Társadalombiztosító Intézetet, az OTI-t. Jelentősek voltak az oktatásügyi, kulturális intézkedések! 1922-1931 között a vallás- és közoktatásügyi miniszter Klebelsberg Kunó volt. Célul tűzte ki a magyarság kulturális és szellemi felemelkedését, a magyar kultúrfölény megvalósítását. Az 1926-ban elfogadott

népiskolai törvény 3500 új tanterem megépítését írta elő, ami 1930-ra meg is valósult! Először a tanyákon, falvakban, majd utána építettek csak városokban. 1930-ban a lakosság 90% tudott írni! Tehát jelentős pénzeket kapott Klebelsberg és a minisztérium. 1929-ben például a teljes költségvetés 10%-át!! Egyetemek főiskolák alakulnak. 4 egyetem volt Magyarországon A Budapesti Műegyetem, a debreceni egyetem, a pécsi (pozsonyi régebben) és a szegedi (kolozsvári régebben). Természettudományi képzést erősítették: Svéd-hegyi csillagvizsgáló, tihanyi biológia intézet. Megalakult a római Magyar Akadémia, és a leendő magyar értelmiség külföldi továbbtanulásában segítséget nyújtó bécsi és berlini Collegium Hungaricum. Az ifjúságot már az elemi iskolákban tanították arra, hogy ne fogadják el Trianont. Táplálták a diákokba a Trianonnal szembeni ellenszenvet. A külpolitika alapja, fő kérdése a revízió: a Trianoni

helyzet megváltoztatása. Az etnikailag igazságosabb határokért való küzdelem. A magyar politika meghatározó erői azonban elkövettek egy hibát, hogy ők nem egy etnikailag tisztességesebb határt akartak, hanem a történelmi Magyarország határainak visszaállítását. Az 1927-ben megkötött magyar-olasz örök barátsági és együttműködési szerződés nagy áttörést jelentett, ugyanis ennek a segítségével törtünk ki a külpolitikai elszigeteltségből. Az I.vh egyik győztes hatalmával sikerült szövetséget kötni! 1928-ban jött létre a m agyar-lengyel szerződés, mely kapcsán a lengyel vezető kijelentette, hogy támogatja a revízió szükségességét, és a békeszerződés későbbi módosítását. TÓTH SZABOLCS A gazdasági válság megjelenése és kezelése (1929-1931) 1930-tól Magyarországon is egyre érezhetőbbé vált az ipari válság. Egy iparágak termelése 50%-al esett vissza. 1932-ben a munkanélküliség elérte a 35%-ot,

és jelentősen csökkentek a fizetések is. Először agrárválság jelentkezett: gabonaárak zuhantak, a magyar gabona versenyképessége csökkent. Majd ipari válság: az ipari termelés visszaesik Ezután a p énzügyi válság, majd a társadalomban is érezhető változások: munkanélküliség, bérek csökkenése. Így fokozódott az elégedetlenség, és egyre nagyobb tömegek fordultak a szociáldemokraták felé, akik 1930. május 1-én a kormány tilalma ellenére felvonulást szerveztek 10-15 ezer ember részvételével. Majd szeptember 1-én a főváros munkássága általános sztrájkot hirdettek, melyben a kommunisták is elvegyültek, és az ő jelszavaik miatt a rendőrség a tüntetőkre támadt! A kormány azonban a s zociáldemokratákat nem marasztalta el, de a k ommunistákat annál inkább! Bethlen lemondása Bethlen István a válság kezdetén abból indult ki, hogy világjelenségről van szó, ezért a magyar politikában nincsen szükség

változtatásokra! De kiéleződtek a kormánypárton belüli ellentétek, és Horthy is erőteljesebb politikát szorgalmazott. Az 1931-es választáson pedig az Egységes párt nyert ugyan, de kevesebb mandátumot szerzett. A válság megoldása érdekében Bethlen és kormánya kérte a parlamentet, hogy szükség esetén rendeletekkel kormányozhasson. Augusztus közepére nyilvánvalóvá vált, hogy a rendeleti úton történő kormányzás önmagában nem elegendő. A válságból pedig csak a mezőgazdaság rovására lehet kilábalni Bethlen pedig nem vállalta az újabb népszerűtlen intézkedéseket, és lemondott. Így 1931 augusztusában véget ért a bethleni konszolidáció. Horthy Károlyi Gyulát bízta meg a kormányalakítással (1931. augusztus 24)