Elektronika | Digitális technika » Nagy Andor - A videofejlesztés lehetőségei, problémái és az iskolatelevízió

A VIDEOFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI, PROBLÉMÁI ÉS AZ ISKOLATELEVÍZIÓ NAGY ANDOR A televízió felhasználásának alig t öb b mint három évtizedes fejlődését nyomon követve, ebben a Magyar Iskolatelevízió 20 évét vizsgálva a tapaszt al at ok tükrében, arr a a következtetésre j u t o t t u nk , hogy a jövő a videofejlesztéssel kapcsolódik össze. Korompay Géza t a n ul m á n y a a magyarországi videofejlesztés 1980-as években vár hat ó alakulását elemezve, Falus Iván: A videotechnika alkalmazása a pedagógusképzésben a 80-as években című m u n k á j a az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által készített „A mágneses képrögzítés felhasználása az okta tá s ba n és a közművelődésben" című t a n u l m á n y éppúgy j ut el, mint s a j á t vizsgálataink, ahhoz a felismeréshez, hogy az iskolatelevízió eredményes felhasználása szempont jából korszakh a t á r t jelent a k épmagnó lehetőségeinek

kikísérletezése és széles körű alkalmazása. A televíziópedagógiai kut at ás a i nk közben arra a megállapításra jutott u n k , hogy a külföldi t a pas z t al at oka t sokkal inkább kellene figyelembe venni, mint ahogyan azt t e t t ü k , illetve tesszük. Számos ország előtt ünk jár, hiszen jóval k orábban ismerkedtek meg a televízióval, az eszközből lett média funkcióival, felhasználhatóságával, az alkalmazás problémáival . kísérletezt ék ki a módszereket, a hatékonyság összetevőit s tb Tap asztalataink igazolják, hogy néhány éves késedelemmel nál unk is jelentkeznek hasonló, esetenként megegyező problémák, mint amilyenekkel Amerikában, Angliában, Olaszországban, J a pá n b a n , Franciaországban. előzőleg találkoztak. Eb ből adódik, hogy eleve felkészülhettünk volna a televízió térhódításai nak következményeire, le vonha ttuk volna igen sok esetben a társadalompolitikai, szociológiai, kulturális,

egészségügyi, pedagógiai, stb. konzekvenciát. J el en ü nk egyik televíziós jellemzője a színes készülékek széles körű el terjedése. Bizonyos, hogy sok gondtól menekülhetnénk, mentesülhet nénk, ha időben g yű jt ené n k t a pa s z ta l a t oka t a színes televízióval kapcsolatban Hogyan v á l t o z ta t j a meg például az eddigi televíziós szokásokat , mennyivel motiválóbb mint a fekete-fehér, milyen t öbbletet jelentenek a megismerés szempontjából a színek. Az 1980-as berlini intervíziós konferencián b e m u t a t o t t iskolatelevíziós műsorok nagyobb há ny ad a már színes volt A fekete-fehérben készült műsorok mi nteg y szerény résztvevőként jelentkeztek, pedig bizonyos, hogy a fekete-fehér műsoroknak akkor is me gm arad a funkciója, amikor a színes már általános lesz. Az előzőekhez hasonlóan, a külföldi ta ps z t al a tok figyelemmel kísérése ösztönöz a videotechnika alkalmazása, illetve az

iskolatelevíziós műsorok 469 ké pmagn ó bei kt at ás á val tör ténő felhasználása elemzésére. E vonatkozásban is érdemes lenne J a p á n vagy akár a szomszédos Ausztria ta pas z ta la ta i nak t anul mányozása , a Szovjetunióban ka pot t információk hazai átültetése. A videotechnikával kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a képmagnóban rejlő lehetőségek kiakná zá sá nak k u t a t ás á b a n , egységes videotechnikai rendszer kialakításában haz ánk ba n elismerésre méltó szerepet vállalt az Országos Oktat ástechnikai K öz pont . A gondozásában megjelent t a nul má n y ok, a videotechnika megismertetését, eredményes alkalmazásá t szolgáló t anfolyamok mindennél j obban igazolják a tá mog at ás ra érdemes pozitív törekvést. Ez esetben valóban arról van szó, hogy elébe m együn k a vá rhat ó eseményeknek, hiszen a videotechnika hazai elterjedését úgy kell tekinteni, mint a közel jövő egyik pro gra mj

át . Ez t sugallják a már közölt OOK-s t a nulm á nyok , de a szerény személyes példák is. Ma még t ávolinak t ű n ő fe l ada tot jelent a képmagnós ellátotts ág biztosítása, az iskolák felszerelése v alu tá ér t beszerezhető eszközökkel, szalagokkal, még p ers pektivi kusabbna k az eszközök eredményes alkalmazása. Meggyőződésünk azonban, hogy a t ovábbi békés fejlődés f oly am at ába n , a KGST keretében megtaláljuk a m ó dj á t , hogy lehetővé váljék hazánkban is a videofejlesztés 1979-ben me gvédet t disszertációnk éppen úgy, mint a Tank önyvki adónál megjelent Iskolatelevíziós pedagógia című kö te t egyértelműen m u t a t rá ar ra a tényre, hogy a jelenünket jellemző iskolatelevízióval szembeni idegenkedés szinte teljes felszámolását jelenti m aj d a képmagnó beépülése a neveléso k ta t á s f ol ya ma tá ba . Azok a problémaforrások, amelyek a gyakorló pedagógusok részéről jogos vagy

kevésbé jogos krit ika f or m á j á b a n megfogalmazást nyertek és nyernek, szinte kivétel nélkül a műsorok vételének ismételhetetlenségével, az alkalmazkodás nehézségével függnek össze. E dolgozat megírásakor célunk volt ugya na kkor az is, hogy részben az idevágó szakirodalomban, részben s a j á t bel- és külföldi tap aszt al at aink alapján rá mut as s unk a hazai videofejlesztés lehetőségeire, a fejlesztést nehezítő problémákra és felvázoljuk, hogy a képmagnó közbeiktatásával alkalmazott iskolatelevíziós műsorok milyen m etodika alkalmazását igénylik a gyakorló pedagógusoktól. Hogyan tanítok televízióval? A Magyar Iskolatele vízió vezetői hamar felismerték hogy a képernyő segítségével jól t er je sz t het ő k a ha t é k on y módszerek, bevált eljárások. Nem recept adási szándékkal, sokkal i nk ább bizonyos általánosítható következtetések felismerése nyo má n, ötleteket kívánna k adni. Nem

arról szólnak ezek a műsorok, hogy hogyan kell televízióval tanítani, sokkal i nká b b arról, hogy hogyan lehet. Egy-egy ilyen műsor alkalmas arra, hogy a l eghatékonyabbnak látszó módszereket széles körben népszerűsítse az iskolatelevízió, de alkalmas ar ra is, hogy a nézők összevetéseket tegyenek az általuk a lk almazott eljárás és a televízióban l á t o t t a k között. Amióta lét rej ött ek Egerben az iskolatelevízió bázisiskolái (1975, 1977), azóta arra is van mód, hogy a műsorok készítői osztálykeretben maguk mutas470 sák be, hogy hogyan ta ní t anak televízióval. A bázisok egyik na gy lehetősége ab ban lelhető meg, hogy kísérleti műhelyként módot ad a különböző eljárások kipróbálására is. A bázisok oktatói egyébként részt vesznek a forgat ókönyvek vitáiban, véleményüket közlik a be mut a t o tt műsorokról az alkotókkal, ku t a t j á k az alkalmazás legjobban hasznosítható módszereit,

konferenciákon, t anulmányokban számolnak be tapasztalataikról, benyomásaikról. A bázisiskolák technikai felszereltsége lehetővé teszi, hogy képmagnóra rögzítsék az iskolatelevíziós műsorok egy részét, illetve a televízióval kombinált, megőrzésre érdemes órákat, amelyeket a későbbiekben elemezni, értékelni lehet, ami a gyakorló iskolák vonatkozás ában igen sok haszonnal jár. A videotechnika alkalmazása a bázis-iskolákban má r a jövőbe vezető u t a t m u t a t j a . Ismeretes ui hogy ma már számos külföldi országban a videotechnika jóvoltából a mieinknél lényegesen előnyösebb helyzetben van a pedagógus, aki iskolatelevízióval kívánja kombinálni tanítási óráj át. A képlemez számunkr a még ú j fogalom, a videokazetta, a képmagnó már ismerősebbnek tűnik, lassan ba rát koz un k a színes televízióval is, mely úja bb nagyszerű lehetőséget ígér a pedagógiai munka szempontjából is. Az eltelt 20 év

summája A Magyar Iskolatele vízió új ut aka t keres szinte születése óta, bár soha nem hagyta figyelmen kívül a nemzetközi tapas ztal atokat. Nem elégedett meg a t anó rák egyszerű képernyőre fogalmazásával, bár az első műsorok kísérleteisen hasonlítottak a tanórákra. Olyan módon igyekezett ismereteket élményszerűen közvetíteni, ahogyan más eszközök nem voltak, illetve nem lettek volna képesek. Egyre gazdagodó műsors t rukt úráj ával jól szolgálta közvetve vagy közvetlenül közoktatásügyünk fejlődését, ösztönzően hat ot t a gyakorló pedagógusokra és nem utolsó sorban a nevelést udomány művelőire. Az eddig megt et t út jelentős. Személyes t apa sz tala taink is igazolják, hogy műsorai, törekvései, nemzetközi vonatkozásban is megállja helyét. Az OIRT konferenciák épp úgy igazolják ezt a megállapítást, mint az a t ény, hogy iskolatelevíziónk vezetője a szocialista országokban, de a ká r J a pá n b an

, Franciaországban s tb. is szívesen fogadott reprezentánsa az iskolatelevíziós pedagógiánknak. Nagyon sok szakember a szocialista országokból, a nyugati iskolatelevíziók képviseletében tanulni jár hazánkba. Summázva a Magyar Iskolatelevízió fejlődését, a véleményt nyilvánítók közül Sándor György gondolatai kívánkoznak ide, aki szerint az iskola és a televízió jelenünk két legszélesebb hatókörű művelődési intézménye. Az ú j a b b intézmény, a televízió, az ember idejéből még az iskolánál is t öbbe t köt le. A két intézmény közötti kapcsolat kézenfekvő, az együtt működés a közös ügyet szolgálja. A videofejlesztés és az iskolatelevízió Az iskolatelevízió bázisaiban, de általában a pedagógusképző intézmények gyakorló iskoláiban, valamint az ausztriai pedagógiai akadémiákon 471 1. Iskolatel evízi ós m ű s o r szü l et és én ek egy ik m o z z a n a t a szerzett eddigi tapasztalatok

alapján az a következtetés vonható le, hogy a képmagnetofon alkalmazása szinte forradalmi változást idézhet elő az iskolatelevízió műsorainak széles körű felhasználásában. Talán nem túloz az a megállapítás, hogy a jövőben az iskolarádió magnótárához hasonlóan megvalósul az iskolatelevízió magnótára is és ezzel az alkalmazás eredményessége megsokszorozódik. Ismeretes, hogy a tömegkommunikációs forradalommal függ össze a videotechnika széles körű és egyre in ká bb terjedő felhasználása. „A társadalmi berendezkedés jellegéből következik, hogy a képmagnetofon felhasználása a szocialista értékek mind nagyobb tömegekhez történő e lj utt at ás át, a művelődés demokratizálását, a tájéko ztatá s segítését jelenti és olyan tevékenységi módszerek elterjesztését, amelyek hozzátartoznak a tart almasabb emberi élet megteremtéséhez. A képmagnetofon hazai elterjesztésének ügye tehát nem csupán egy

technikai eszköz ,divatba hozása, hanem aktuális társadalmi feladat."* E társadalmi feladat megvalósulása sajnos nem zökkenőmentes, hisz ma még rendkívül valutaigényes, de a jövő bizonyára megoldja a jelen gondjait. Ismeretes, hogy a képmagnetofon felhasználhatósága a felsőoktatásban éppen olyan széles körű, min t az emberek szabadidős programjában. Előbbi K e l e m e n E n d r e : K é p m a g n ó az o k t a t á s b a n . Té vépedagógi a 1979/1 1 17 1 18 472 esetben például a képességfejlesztés, a rutinfeladatok begyakorlásának önellenőrzését szolgálhatja, a másik esetben akár lehetővé válhat általa, hogy számunkra érdekes műsorokat vehessünk á t a televízióból, ot t ós annyiszor ismételhessük, ahol és ahányszor kedvünk t a r t j a vagy éppen a lehetőségünk engedi. Ez utóbbi esetben igen jól szolgálja az önművelést, ezen belül például az idegennyelvek tanulását. Az a benyomásunk, hogy

történelmünk ismétli önmagát. A videotechnikával kapcsolatban most hasonló a helyzet, mint annak idején az iskolatelevízióval kapcsolatban volt Az alkalmazással kapcsolatos tajjasztalatok is szinte megegyezők. Nálunk még sok esetben technikai csodának számít a képmagnetofon, keressük az eszközben rejlő lehetőségeket, ugyanakkor a szomszédos országokban, például Ausztriában, már mindennapos programok egyszerű szereplője Ez a tény egyben azt is jelenti, hogy számos információ nyerhető, illetve adaptálhat ó a külföldi tapasztalatok alapján. Hazánkban, az OOK jóvoltából 1973 óta jelentős videotechnikai fejlődésnek lehetünk tanúi. Az OOK nemcsak publikációkkal igyekszik e vonatkozásban a haladás ügyét szolgálni, de a veszprémi központjában országos tanfol yamokat szervez, ahol az oktatástechnológiai képzés keretében a különböző intézmények munkatársait megtanítják többek között a képmagnetofon alkalmazására

is. Az OOK támogatásával j öt t létre a videotechnikai fejlesztés szempontjából igen fontos másik bázis a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán, amely irigylésre méltó felszereltséggel és jól képzett szakembergárdával rendelkezik. A szombathelyi rendszer már szinte mindent tud, ami a videotechnikával elvégezhető. Nem véletlen, hogy a pedagógusképző intézmények munkatársai tapasztalatszerzésre Szombathelyre járnak Ez a pedagógusképző intézmény már számos iskolatelevíziós konzerv műsorral is rendelkezik, amit a szükségletnek megfelelően használhatnak fel az oktatók, illetve a gyakorlóiskolák tanárai, tanítói. A szombathelyi bázisnak külön érdekessége, hogy már színes technikával is fel van szerelve. Intézményeink közül az első, ahol rögzíteni és sugározni t u d j á k az iskolatelevízió napjainkban egyre gazdagodó színes műsorait. Az MSZMP Politikai Főiskola és a tanárképző főiskolák, a katonai, illetve a

tanítóképző főiskolák, valamint több egyetem ma már szintén rendelkezik videotechnikával. Található képmagnetofonos felszerelés a miskolci gyerekvárosban, a püspökladányi általános iskolában, a szentendrei gimnáziumban, stb., ahol szintén jó lehetőséget biztosít a korszerű eszköz az iskolatelevíziós műsorok rögzítésére, tárolására és alkalmazására Természetesen az említettek mellett pedagógiai és nem pedagógiai célokat szolgálva számos egyéb helyen is működnek hazánkban képmagnetofonos berendezések. így említést érdemel többek között a debreceni pedagógus továbbképző intézet, amelynek szintén jelentős iskolatelevíziós konzerv anyaga van. Az intézmény jellegének megfelelően itt elsősorban a továbbképzés céljait szolgáló műsorokat tárolják Különösebb indoklás szükségtelennek látszik a videotechnika nagyszerűségével kapcsolatban, hiszen alkalmazása valóban új, nagyszerű távlatokat nyit

meg. A fenti felsorolás viszont arra vall, hogy ma még az ellátottság rendkívül szegényes. 473 Ahogy előbb arra kellett rámut atnunk, hogy hiába voltak már a kezdettől fogva jól használható műsorok, ha nem volt megfelelő számú készülék, amely lehetővé tette volna a vételt, most hasonló dilemmával találkozunk. Adott a videotechnika széles körű felhasználásának lehetősége, sejteni lehet a fejlődésben betöltött szerepét, az iskolatelevízió műsorai hatékonyabb alkalmazásának p e r s p e k t í v á j á t . , de ennek ellenére arra ma még nincs lehetőség, hogy országosan elterjedjen iskoláinkban. Az iskolák vezetőit, a technikai eszközöket szerető gyakorló pedagógusokat legfeljebb ingerli a gazdag távlatokat nyitó lehetőség, de hamar rá kell döbbenjenek arra, hogy jelenlegi anyagi helyzetünk a képmagnetofonná] sokkal szerényebb vállalkozásokra se ad mindig lehetőséget. Álmodozásnak tűnik-e tehát a

videotechnika hazai fejlesztéséről írni jelenünkben? Tűnjék akár annak, hisz Lenin, aki idealistának még ellenségei által sem nevezhető, úgy vélekedett, hogy álmodozni nemcsak lehetséges, de szükséges! A jövő perspektívája, gazdasági fejlődésünk kétségkívül összefüggésben vannak az iskolával. Az iskola a művelődést, képességfejlesztést, tehetséggondozást szolgáló műhely, ahol a szocialista személyiség tudatos alakítása folyik, ahol a jövő szakemberei, az ország- és a társadalomépítői találhatók. Az iskola szerepe senki által nem vi t at ott , sőt egyesek túl is értékelik azt, amikor úgy vélekednek, hogy a holnap a ma iskolájától függ. Sajnos, a feltételek biztosítása, a korszerűsödés lehetőségeinek anyagi fedezete szem- 2. J e l e n e t az 1TV egyik t ö r t é n e l e m m ű s o r á ból 474 po nt já ból nem is szólva a pedagógusok elismeréséről , lényegesen szerényeb b t ár sa da lm unk,

mint az ún. sokak által megfogalmazott elvárásokban Tény, hogy az iskolavezetés, amelynek mai gondj a az, hogy hová ültesse az osztálytermekben a megnőtt gyermeklétszámot, legfeljebb fantaszt ikus elképzelésnek t a r t h a t j a a kép magnós jövőt. Az is tény, hogy a videotechnikával való ellát ottság biztosítása elsősorban gazdasági kérdés, de nem csak az, ahogyan arra má r az idézett írásában Korompay Géza is r á m u t a t o t t . A videotechnikai fejlesztés lehetőségei és problémái A közelmúlt egyik t a pa s z t al at á na k felidézése azért látszik szükségesnek, m ert arra vall, hogy az előbb elkövetet t, felismert hibát ki lehet küszöbölni. A Ho Si Minh Tanár képz ő Főiskolán és a többi tanárképz ő-tanít óképz ő intézményben a videotechnika megjelenése azzal j árt, hogy a különböző feltételekkel, anyagi eszközökkel, szakemberekkel rendelkező intézmények különböző típusú képma gnetofont

szereztek be, aminek következménye nem kíván bő vebb kifejtést. Időre volt szükség ahhoz, hogy a problémát felismerjék ós a t o vább i beszerzéseket koordinál tan végezzék el. Amennyiben az iskolák képmagnet ofonna l t ör té nő ellátására sor kerül, eleve számolni kell az egységes rendszer kialakításával. Ez esetben csak olyan rendszer jöhet számításba, amely a tömeges gyártás ra való teki ntett el nem tőké s valuta-igényes, olyan, amelyet KGST-keretben lehet megvalósítani esetleges kooperációval, olyan, amelynek kezelése egyszerű, meghibásodási lehetősége aránylag kiesi, olyan, amely könnyen és gyorsan mobilizálható. Volumenében nem azonos, de jelentőségében közel álló problémaforrás a képmagnószalagokkal való felszereltség biztosítása. J el en ü nk jellemzője az is, hogy a képmagnetofonnal rendelkező intézmények meglehetősen nehezen j ut na k szalaghoz. A régieket, az elhasznál ódottakat problémás

pótolni. Alig lehet megoldhatat lan feladat a szalagok szocialista relációban tört énő tömeges előállítása, hiszen ennél már lényegesen összetettebb fel adat okat is megoldott iparunk. Ahhoz, hogy ténylegesen iskolatelevíziós ma gnó t á r jöhessen létre iskoláinkban, jelentős mennyiségű szalagra van szükség Olyan szalagokra, amelyek t a r t a l m á t csak bizonyos idő (a t a rt a lo m elavulása, korszerűt len né válása, a minőség megromlása stb) eltelte ut án kell megvál toztatni A képmagnetofon könnyebb kezelhetősége éppen úgy, mint előállítási költsége, szállíthatósága, va lami nt a szalagok tömeges előállítása és tárolhatósága azt a feladatot fogalmazza meg, hogy kazettás, elemmel és hálózati árammal egy aránt m űkö dt e t het ő készülékekre lenne szükség. Tu domásunk szerint a jövő, az iskolatelevíziós műsorok vona tko zásában is a színes techni káva l fonódik össze. Ez a té ny azt is

jelenti, hogy olyan képmagnet ofonra van szükség, amely alkalmas a színes jelek rögzítésére is Az ide vágó szakirodalom ta núsága szerint, a világ legjelentősebb képmagnetofon előállításával foglalkozó cégei (pl. Philips) a ka zett ás készülékek g yá rt ás á t szorgalmazzák. Az 0 0 K bizonyára s okat te he t a nn a k érdekében, hogy megismerve a világ iskolai alkalmazás s z em pont já ból legpraktikusabb, 475 leggazdaságosabb készüléktípusát, tí pus ait, esetleg az UNESCO segítségével megvásárolt licenc felhasználásával, javasolná a tömeges előállítást az arra legilletékesebbeknek. Jelenleg a Szovjetunión kívül Lengyelország foglalkozik a szocialista országok közül képmagnetofon gyárt ásával. Az itteni ta pa s zt al at ok felhasználása szintén kézenfekvő Arra kell törekedni, hogy a gazdasági m u t at ó k figyelembevételével t ör t énő kiválasztás ne menje n a felhasználhatóság rovására. Régi

igazság, hogy a legdrágább az, ami rossz, hasznot nem hozó, felhasználh at at l an ! A készülékkel és megfelelő szalag mennyiséggel való ellátással egy időben kell fejleszteni országosan a gyors és pontos szervizhálózatot. A t apa sz talatok között ot t szerepel az is, hogy az iskolatelevíziótól a pedagógusok közül számosan azért f or dul t ak el a kezdeti lelkesedést követően, mert bizonytalan volt a készülék technikai állapota, gyakran okozott problémát a meghibásodás és sokáig v á r a t o t t magára a szerviz, a készülék megjavítása. A jelenlegi szervizgondok is a rra ösztönöznek, hogy előre kell felkészülni a v á r h a t ó problémák megoldására. A drága eszköz csak akkor kamatozik, ha felhasználják! Már most ta pa sz ta lh at ó, hogy az aránylag kevés számú képmagnetofon meghibásodását körülményes javí ta ni. A szubjektív tényezők szerepéről Kétségkívül új helyzetet t e r e m t a televízió

megjelenésével szemben a képmagnetofon. Ez esetben egy ún kiegészítő eszközről van szó, ami a befogadást alapvetően nem m ódosítja, viszont az alkalmazás körét t ágí tj a, a lehetőségeket megsokszorozza A külföldi t a pa s zt al a t ok at elemző szakirodalom, de szerény hazai ismereteink is arra vallanak, hogy a képmagnetofon kezelése igen gyorsan elsajátítható, közel olyan egyszerű főleg a kazet tás , mint a ma gnet ofon. Ha sikerül elérni, hogy a m űsoro kat az okt at ócs omagok részeként vagy akár önállóan be lehet szerezni, ha az ún képm a gnót ár megt alál ható lesz minden iskolában, alig valószínű, hogy nehézséget okoz t a ní t ó na k vagy t a n á r na k az alkalmazás. A műsorok felhasználhatóságát jelentős mértékben növeli az a tény, hogy a pedagógusok alaposan megismerhetik azokat a k ár a tanmenet készítés idős zakában. Váratlan szituációt nem okoz, hogy má st kap a képernyőn, mint amiről a

kézikönyvben olvasott. Ez eleve biztonságérzetet ad, fokozza a pozitív beállítódást Beigazolt tény az is, hogy ha m a r meg lehet szokni a monitort . Amennyiben a televízióban az egyenes adás (pl helyszíni közvetítés) és az ún konzerv műsor (pl. mozifilm) vétele között alig észrevehető a különbség, hasonlóan kicsi az eltérés a k épmagnetofon és a televízióból közvetlenül k a p o t t kép és hanginger között. Az mag át ól értetődik, hogy a televízióban az egyenes adás, az ún. egyidejűség 476 varázsa kelt igazi feszültséget a nézőben. Nagyon valószínű, éppen ezért, hogy a jövő iskolatelevíziójának funkcionálása se képzelhető el csak a képmagnetofon közbeiktatásával. Gyermeknek és felnőttnek eg yaránt é lmén yt ad ot t és bizonyára ad a jövőben is az osztályfőnöki órákhoz kapcsolódó a k t u á lis politikai adás-sorozat, amely a legfrissebb kül- és belpolitikai kérdésekre igyekszik választ

adni. Az ilyen jellegű műsorok konzervként alig képzelhet ők el A pedagógusok pozitív at ti tűdj éhez hasonlóan a tan uló ké is a képmagnetofon alkalmazásának f olyam at áb an. A műsor, ha az oktatás-nevelés fázisaihoz szervesen kapcsolódik, szinte észre se vehető, hogy a televízió képernyője monit orként funkcionál. A gyermekek a televíziót szeretik, hozzátartozik nézése, hallgatása a napi programhoz, nem valószínű, hogy körükben az iskolatelevízió negatív fogadt at ás ra talál Az is természetes ua, hogy az esetleges többszöri ismétlés monotonsága káros a figyelemre, csökkenti az érdeklődést, gyengíti a hat ás t . A tanulói attit űddel kapcsolatos az a megjegyzésünk is, hogy a képmagnetofont amennyiben rendszeresen alkalmazza a pedagógus, éppen úgy, o lyan természetességgel fogadják a tanulók, min t jelenünkben ak ár az írásvetítőt. Az alkalmazás didaktikai, metodikai problémái A videotechnika

térhódítása nemzetközi viszonylatban arra vall, hogy a jelentős költséggel való beruházás megtérül. Nyilvánvalóan az újjal szembeni felfokozott várakozás az esetek nagyobb részében csalódást o ko zh at Az objektív nézőpontból történő megítélése a képmagnetofon felhasználhatóságának azt az állítást fogalm azt atj a meg, hogy valóban nagyszerű eszközzel gazdagodik általa technikai a ppar át usu n k, de szó sincs olyan mindent megoldó varázslatról, amely szükségtelenné teszi a médiák szerepét, a ko r á bb an alkalmazot t eszközöket. Az iskolatelevízió fejlesztése szempon tjából is nagyon ígéretes a képmagnetofon széles körű elterjedése, de ez esetben is szükséges megjegyezni, hogy koránt sem old meg minden gondot. Mire képes, mit t u d az iskolatelevízióval kombinált videotechnika? Nem vit athat ó, hogy nagyon sokat, sokkal tö bbet, mint nélküle. Ez a megállapítás azt az elvárást is sugallja, hogy az

iskolatelevíziónak is szerepe lenne a b b a n hogy a videotechnika mielőbb, minél szélesebb körben alkalmazást n ye rj en . A videotechnika legfőbb értékét abb an látjuk, hogy általa a pedagógiai folyamatba sokkal jobban illeszthető be az iskolatelevízió műsora. A pedagógus ott és akkor él vele, illetve a műsor egy-egy részletével, ahol és ami ko r jónak látj a, szükségesnek véli. A folyamatba történő zökkenőmentes beépülése a műsornak kizárja a mozizáshoz hasonló „tévézést" Nem különül el egymástól a ta nór a bevezető része, a műsor vétele és feldolgozása Elképzelhető, hogy a műsor vagy annak részlete az óra bevezető vagy éppen befejező szakaszában k a p helyet. A pedagógus tervező tevékenysége éppen úgy, mint a tényleges nevelőokt at ó m u n ká j a szempontjából lényegesen nagyobb ere dményt ígér. Idáig az egyik problémaforrás az iskolatelevízió műsorainak felhasználásával 477 li.

Nemzetk öz i iskolatelevíziós k o n f e r en c ia Eg er bon kapcsolatban az volt, hogy sok esetben az éves műsornaptár nem készült el, illetve érkezett meg időben az iskolába. Miután az órarend már a falon függött, az iskolavezetés nem szívesen módosította az iskolatelevízió miatt azt, ami igen nehezen, sok-sok tényező figyelembevételével készült el. A tanmenetkészítéskor figyelembe vehető eszközök, segédeszközök, médiák sora a „konzerv" iskolatelevíziós műsorokkal sokkal gazdagabbá válik. A pedagógus távlati, egész tanévre szóló felkészülését a videotechnika felhasználásának lehetősége hatékonyabbá teszi. Ez a megállapítás adaptálható a tanórákra való felkészüléssel kapcsolatban is, hiszen a tanítók, tanárok közvetlenül a műsor felhasználása előtt lejátszhatják maguknak akár többször is. Pontosan ismerve a műsorok minden részletét, lehetőség van arra is, hogy újabb eszközöket, a

pedagógiai céloknak megfelelő médiákat válasszon a meglevő mellé. Olyanokat, amelyek tovább fokozzák az élményszerűséget, a hatást így elképzelhető feladatlapok, tesztek stb készítése is a műsorokhoz Az eredményes munkát szolgálja a munkaformának, az alkalmazott eljárásnak megtervezése, ami a felhasználható információhordozók ismeretében sokkal szerencsésebb. A videotechnika alkalmazása esetén nemcsak a tervezés válik pontosabbá, reálisabbá, de lényegesen nagyobb hatékonyságot ígér a konkrét pedagógiai feladatok megvalósítása szempontjából is. Az ú j ismeret közlésétől az ismétlésig, gyakorlásig szinte minden didaktikai 478 feladathoz alkalmazható, természetesen a műsor jellegéből következően. A tanóra keret bizonyára még sokáig megmarad pedagógiai gyakorlatunkban, így azzal eleve számolnunk kell. Figyelembe veendő ua. az is, hogy a tanóra mellett felhasználható a szalagon, kazettában rögzített

iskolatelevíziós műsor napközi otthoni foglalkozáson, különböző úttörő vagy KISZ-es rendezvényeken, szakkörben, konzultáción, korrepetálás alkalmával stb Mivel az adásidőhöz nem kell alkalmazkodni, így a műsorok a pedagógiai céloknak megfelelően bárhová beépíthetők Mód nyílik arra is, hogy a gyengébb tanulóknak akár többször is bemutassuk a műsort, amely vetítés közben megállítható, a kép kimerevíthető. A pedagógus közben felhívhatja a figyelmet az esetlegesen nehezebben érthet ő jelenségekre, kevésbé érthető folyamatokra stb. A képmagnetofon jó szolgálatot tehet az előzőek mellett a tanulók egyéni korrepetálásának folyamatában és nem utolsósorban önművelésükben. Az iskolák ún. nyitott napjai sok lehetőséget adnak arra, hogy a szülők közvetlen tapszt alatokat szerezzenek az iskola belső életével, mindennapi munkájával kapcsolatban. A videotechnika alkalmazása esetén az egyes órákról,

foglalkozásokról készült felvételek bemut atása a szülők számára épp olyan jó eredménnyel járhat, mint egy-egy iskolatelevíziós műsor bejátszása szülői értekezleteken, szülők iskolájában, a kommunista szülők aktíváján s t b. Ilyen szempontból nagyon jó lehetőséget ígér a családi életre nevelés műsorainak a szülőkkel való megismertetése. Az eredményes alkalmazás feltétele az eszközzel, médiával való bánni t udás. Tényként állítható, hogy már a jelenlegi tapasztalatok is éppen ezért rendkívül kedvezőek, mert az esetlegesség, mint problémaforrás kizáródik. A pedagógus t u d j a hogy mi van a kazettában, milyen célokat szolgál, milyen tartalmat hordoz, lejátszása mennyi időt vesz igénybe, hogyan differenciálható, szakaszolható, milyen részletek kívánnak ismétlést, milyen információk tesznek szükségessé új abb eszköz bekapcsolását, szóbeli közléssel tör t énő kiegészítést stb. Mindezek az

ismeretek azt is eredményezik, hogy a pedagógus lényegesen magabiztosabban, tudatosabban, a túlzott feszültségtől mentesen készülhet fel, majd válhat irányítójává a pedagógiai folyamatnak. Az így előkészített eszköz, információhordozó sikerélményt ígér, ami növeli a média iránti érdeklődést, fokozza a kedvet, még pozitivabbá teszi a beállítódást. A felhasználhatóság szempontjából különösen sokat ígér a videotechnika az ún. komplex intézményekben, ahol a gyerekek iskolai munkáj a mellett szolgálhatja a felnőttoktatás, illetve a közművelődés ügyét is. Bizonyos, hogy a dolgozók iskolájában jelentősen növelné a pedagógiai m u nk a hatékonyságát az iskolatelevízió számos műsora. Mivel a dolgozóknál a t a n órákra késő délután és este kerül sor, ehhez az iskolatelevízió adásideje n em alkalmazkodhat. A képmagnetofon azonban ez esetben is képes megoldani az ,,órarendi egyeztetés" nem könnyű

problémáját. A közművelődés akár az ismeretterjesztés, könyvtármunk a stb. keretében szintén jól kamat ozta thatn á a videotechnika segítségével rögzített és bem ut atot t iskolatelevíziós műsorokat. 479 Szinte valamennyi iskolatelevíziós m űsorna k lehet demonstráló szerepe, de bet ölt he tne k egyéb f unkc i ót is. Mindez az alkotók s zá már a is ú j a b b lehetőségekkel, egyben új a b b fel adatokkal is növeli a meglévőket Az előzőekben vázolt n éh án y di daktikai, metodikai probléma is jelzi, hogy ú j a b b nagyszerű p ers pe kt í vá t ígér, m a még szinte belátha tatl an lehetőségekkel rendelkezik a videotechnika. R em él het ő tőle tö bbe k között az iskolatelevízió műsorai a lkalma zásána k fellendülése A régiek mellé ú j híveket toboroz a közös ügynek. 4. A H o Si Minh T a n á r k é p z ő Fő i s k o l a Ok t a t á s t ec h nol ógi a i C s o p o r t j a videofelvét elt készí t a n á r j

e l ö l t t a n í t á s á r ól Következtetések tanulságok A televízió gyors t ér hódí tá sa nemzetközi és hazai viszonylatban e gya r á n t számos vált ozást idézett elő. H a m a r megjel ent a képernyőn az iskolatelevízió em bl émá ja, ami azt is jelenti, hogy a televízió egyike let t azoknak az eszközöknek, amelyek helyet kér t e k ma guk nak a t ant er me kben is. Az új eszköz önálló fu n kciókat is betölteni képes mé di ává fejlődött és egyre t öb b hívet t ob orzott a pedagógusok körében. A szocialista és a tőkés országok iskolatelevíziói különböző okok m i a tt kezdték el sugározni m űsorai kat , így az alkalmazás is jelentős eltérést m u t a t . A Magyar Iskolatelevízió az eltelt két évt ize d alatt bizonyít ott. Nemzetközi 480 összehasonlításban is megállja a helyét. Gazdag műsorstruktúrája sok lehetőséget ígér A pedagógusokkal partnerviszonyt keresett és talált Ua meg kell

állapítani, hogy annak ellenére sem volt képes úgy alkalmazkodni a felhasználókhoz, az iskolákhoz, hogy problémamentesen lehessen műsorait beépíteni a pedagógiai folyamatba. Gondot okozott az órarendi egyeztetéstől kezdve, a műsoridő terjedelme, a tartalom sokszor ismeretlen vagy váratlan volta, a technikai apparátus meghibásodása. Ez az oka annak, hogy számos híve elpártolt az iskolatelevíziótól, jóllehet a műsorok a régebbieknél sokkal értékesebbek, tartalmasabbak, metodikai szempontból is korszerű ötleteket adók. A videotechnika megjelenése kétségkívül határkövet jelent a fejlődés folyamatában. Várható általa az iskolatelevízió műsorainak felhasználhatóbbá tétele, az alkalmazással kapcsolatos számos probléma megoldása Hazánkban szerény tapasztalatokkal rendelkezik a videotechnika felhasználása, hiszen oktatási intézményeinkben csak elvétve található. A külföldi példák, valamint a pedagógusképző

intézmények gyakorló iskolái egyértelműen m ut at na k rá arra a tényre, hogy a fejlődés egyik ú t j a bizonyára ebben az irányban keresendő. A tapasztalatok azt mu ta t j ák , hogy a képmagnetofon iskolai alkalmazása több funkció betöltését eredményezi. Ebből adódik, hogy meg kellene mielőbb találni a szocialista kooperáció keretében a kazettás, színes műsorok rögzítésére is alkalmas képmagnetofon iskolai célra történő kifejlesztését és tömeges gyártását. Meggyőződésünk, hogy e befektetés kamatostól térül meg A megváltozott körülmények az iskolatelevízió vezetőit is arra kell, ösztönözzék, hogy ú j koncepciót alakítsanak ki, amely figyelembe veszi, hogy az ún. egyenes adások mellett konzerv műsorok készítésére is kell vállalkoznia, amelyek az 0 0 K , illetve a T AN ÉR T sokszorosításában, akár oktatócsomag részeként kazettákban j u tna k el a címzettekhez az iskolatelevízió magnót árát

alkotva, amelyből ot t és akkor alkalmaznak egy-egy műsort, ahol és amikor annak szükségét látják. Minden remény megvan arra, hogy a videotechnika széleskörű alkalmazása a közeljövő programjába kerülhet, hogy az iskolatelevízió nagyszerű szövetségesre lel a képmagnetofonban. 31 481 IRODALOM A n t al J u d i t : Az an go l I T V első ö t éve u t á n R á d i ó és Televízió Szemle, 1965. 5 A r a t ó E n d r é n é : A televíziós t a n í t á s p ro bl ém ái ró l A T a n . M u n k 2 évf 1964 12 A televízió, a nevel és és az o k t a t á s R u n d f u n k u n d Eer nseh en , 1972. 4 Az I T V szerepe az o k t a t ó - n e v e l ő m u n k á b a n M R T t a n t á rg y p e da g ó g ia i t á r g y ú időszakos k i a d v á n y a B p . 1967 Á d á m S á n d o r : J a v a s l a t a m a g y a r mu lt i - m ed i a r en dsz er ki ala kí tá sa P e d . Szle 25 évf 1975 7 - 8 Ág osto n Gy ö r g y : Az audi ovizu ális t echni kai e sz

közök a l k a l m a z á s á na k pedagógiai és lélektani jelentősége A n k é t a f e l s ő o k t a t ás k o r s z e r ű tech nikai eszközeire B p. F T P K 1968 Ba kó K á l m á n n é : Televíziós o k t a t á s az ált al áno s i skolá ba n Audioviz. Kö zi 8 évf 1971 5 B e r g m a n , E . : A b a j o r I T V h a t é k o n y s á g á n a k vi z s g ál a t a F il m Bild T o n 1970. N o 1 B é k y L ó r á n d : Az iskolatelevízió ú j 5. osztályos o rosz sorozatáról M ód sz ert an i Kö zi. 13 évf 1973 2 Bodó L ászl ó: Az iskolatelevíziós ó rá k ról T év ép ed a gó gi a 1979/1. B odó Lás zló : T a n á c s k o z á s az ITV-rŐl Bed. Szle 1965 7 - 8 B óta I s t v á n : T a n á c s k o z á s az o k t a t ó fi l me kr ő l és a z ITV-ről Kö zne velés 24. évf 1968 1 5 - 16 B o v e rma n , V. B : A televíziós ó r á k szervezésének t a p as z t a l a t a i Szredueo Special noe Ob r a z o v a n i e 1966. No 4 Oassirer, H . : A

televízió és az o k t a t á s UN E S C O, P á r i zs 1960. Oostello, L. F Go rd on , G N : Televízió az o k t a t á s b a n Ne w Yo r k , 1965. Rrdey-Grúz T i b o r : Vél e mén y e k, n é ze t e k a/, I T V m u n k á j á r ó l és jövőjérő l T é v ép e d a gó g i a 1979/1. F a r a g ó L ás z ló : Az ITV-s k o n f e re n c i a n é h á n y t a n u l s á g a T év é p ed a gó g ia 8. 1972 F al u s I v á n : Á v id e ot ec hn i ka a l k a l m a zá s a a ny o l c v a n a s éve kben O O K 1980. ( Ké zir at ) F e k e t e Jó z s ef : A televízió és a p r o g r am o z o t t o k t a t á s n é h á n y kérdése T év é p ed a gó g ia 6. 1970 Fleming , E . : A televízió szerepe a z o k t a t á s b a n és nevelésben Varsó, 1963. Gáb or I s t v á n : Ú j feje zet az o k t a t á s b a n É l e t és I r o d a l o m 8. évf 1964 9 Gál I s t v á n : Az I T V bá zisis kolája E g e r b e n Audioviz. Kö zi 14 évf 1977 6 Gy a r a k i F . F r i

g y e s : Az IT V-s a d á s o k és o k t a t ó f i l m e k kísérő a nya g a i készítésének és felh as z n ál á s á n a k elvei Audioviz. Kö z i 7 évf 1970 6 Gál József (szerk.): A mágne ses képrögzítés fe l h a s z nál ás a az o k t a t á s b a n és a kö zm űve l ődésben B p . O M F B 1978 (Kéz ir a t) Győ r y G á b o r : Az I T V felh asz ná lás áról P e d . Szemle 15 évf 1965 2 H ad h á z i T i b o r : Televíziós t a n í t á s i ó ra h a t é k o n y s á g á n a k vizsgálata Mó ds zert an i Közi. 12 évf 1972 5 TIeikkineu, V . : I T V h a t é k o n y s á g a F i n n o r s z á g ba n I T V Hírei, B p . 1967/68 H e t e y A n d r á s : Az I T V a l k a l m a z á s a a t a n á r j e l ö l t e k gya korl a ti ké pzésében F e ls ő o k tat á s i Szle. 20 évf 1971 10 482 I T V -s o k t a t á s I n d i á b a n m ű h o l d a k k a l T h e T im e s E d u c a t i o n a l 1975. J a ko v l e v a , 0 . D : A televízió

iskolai a l k a l m a z á s á n a k t a p as z t al a t ai S z o v j et s z k a j a P ed ag o gi k a 1966. N o 5 J eg or o v , W . V : Az iskolatelevízió n é h á n y esztétik ai p r o b l é m á j a Té véped ag ógi a, 1979/2. K á l m á n G y ö r g y : A televízió iskolai a l k a l m a z á s á n a k t a p a s z t a l a t a i T év ép ed ag óg ia , 8. 1972 K el e m e n E n d r e : K é p m a g n ó ós televízió az o k t a t á s b a n Tó véped agóg ia, 1979/1. K el e m e n E n d r e : Az I T V és a nevelés Tó vé ped ag ógi a 7. 1971 Ke l e m e n E r i d r e : Az I T V szerepe a t a n u l á s i r á n y í t á s á ba n Audio viz. Kö zi 9 évf 1972 3 Ke lemen L ás z l ó : A k t i v i t á s r a és szellemi önállóságra nevelés az I TV, I R és az o k t a t ó fi l m segítségével Té véped ag ógi a, 7. 1971 Í Ke l e m e n L á s z l ó : Vélemények , nézetek az I T V m u n k á j á r ó l és jövőjé ről T év ép ed ag óg ia ,

1979/1. Kiss Á r p á d : V á r h a t ó pedagógiai f e j l ő d és ü n k kül önö s t ek i nt et t e l az I T V - r e Tévép etlagógia 7. 1971 Kiss Á r p á d : Iskolatelevízió és d i d a k t i k a Té vépe dag ógia , 1979/1. K o e z k a J á n o s : Az IT V szervezeti ós d i d a k t i k a i , m e t o d i k a i pr oblé m á i kü l f öl dö n T év ép ed ag óg ia , 8. 1972 K ov á c s B a r n a : A t e r m é s z e t t u d o m á n y i m ű s o r ok h at é k o n ys á gá n a k feltételei Tó vép eda gó gia, 1971. 7 K o r o m p a y Gé z a: A magy ar or szá gi v i d e o t e c h n i ka fejlesztésének lehetőségei az 1980-as években O O K . 1980 (Kézirat) L é g r á d y J ó z s e f : í g y t a n í t u n k IT V- v e i Au dio viz. Közi 12 évf 1975 Lyl e, J.-Sola, P-Thiel de S r a m m , W : Az o k t a t á s i televízió és közönsége Párizs, 1971. N a g y A n d o r : A televízió és a p ed a g ó g i a T a n k ö n y v k i a d ó , B p . 1977

N a g y A n d o r : A televíziós ó rá k m ó d s z e r t a n i p ro bl émá i T év é peda g óg i a, 8. 1972 N ag y A n d o r : Az I T V mű s o ra in a k o p t i má l is h at ás f ok k a l t ö r t é n ő be épít és e a pedagógiai folyamatba E . T T K 1979 N a g y A n d o r : Ob iszlebovanyi v o s z p i t a l j n o m roli t elev igy enyije M et o di k a i. t ec h n i k a, Moszkva, 1972 N a g y S á n d o r : M o de r n tec hnikai eszközök nevel és módsz ert ani kérdései T év ép ed ag óg ia , 7. 1971 N a g y S á n d o r : A t a n a n y a g és az o k t a t á s i f o l y a m a t tervezés ének időszerű kérdései T a n k ö n y v k i a d ó , B p . 1979 P ol t o r a k , C. I : Az I T V a t ö r t é n ele m t a n í t á s b a n P r e p a d o v an i e isztorii v skole 1973. No 6 P r e s s z ma n , L. P : Az I T V a d ás a i n a k pedagógiai k öve t e l m én ye i S z o v j e t s z k a j a Pe da go gi ka , 1966. No 6 S á n d o r G y ö r g y : A

televízió ós közönsége Gon d ol a t, B p . 1973 S á n do r G v ö r g y : Az o k t a t ó televízió T á r s ad a l m i Szle., 21 évf 1966 11 S á n do r G y ö r g y : Műv és zet a tel eví ziób an Tóvépedagógia, 1969/2. Som os L a j o s : N e mz e t k ö z i iskolafilmes és iskolatelevíziós konferencia E g e r b e n T u dó s ít ó , 1968. 3 31* 483 Sylve szter A n d r á s : Az iskola és a tö b bi e k Né p mű ve l é s , 20. évf 1973 8 Szabó E n d r e : Az I T V b á z i s -i s k o l á j á n a k m u n k á j a Aud io vi z . Közi 14 évf 1977 6 Szanyi I s t v á n : H o g y a n v ez e s s ü n k le egy televíziós órát ? Kö zn e ve l és 21. évf 1965 7 Szűcs P á l : Az o k t a t á s t e c h n i k a i eszközök és a n y a g o k a l k a l m a z á s á n a k kérdései P e d . Szle 29 évf 1979 10 T a r J á n o s : Somogyi ne velők a z I T V- é r t Kö znev elés, 21. évf 1965 24 Ú j h eg y i L a j o s : Az ITV a d á s o k értékelés

e Au dio viz . Közi 11 évf 1974 5 Ú j h e g y i L a j o s : Az ITV és s ze r ep e a fővárosi á l t a l á no s i sk olá kb an I II. Aud ioviz. Közi 9 1972 3 - 4 Virág S á n d o r n é : Televízió és o k t a t á s R T V Szemle, 4. évf 1972 4 Z u k ov i t s I m r e : Az I T V a d á s a i n a k f el h as znál ása a s z á mo nké r é s be n Té vép edagóg ia, 3. 1968 484