Gazdasági Ismeretek | Logisztika » Logisztikai alapok modul, jegyzet

Adatlap

Év, oldalszám:2009, 32 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:72
Feltöltve:2019. június 15
Méret:1 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET 1. Logisztikai alapok modul A logisztika fogalma és története: A logisztika szó görög eredetű, a logo ~ gondolkodni (logos=értelem, logistikos=logikusan gondolkodni) szóból származtathatjuk. • Kr. e1 évszázadra tehető az első megjelenése Logisticon c műben Marcus Tarentus Varro említette, mely 3-6 éves gyerekek „gondozásával” foglalkozott. • A római hadsereg sikeressége nyilvánvalóan a hadsereg sikeres ellátásának, utánpótlásának is köszönhető. Ezt a tevékenységet látták el az un”logistas”-ok • Kr.u 900 VI Leo bizánci császár: Harcászat című művében: „A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.” • 1830. Jomini (francia, 1779-1869) Napóleon tábornoka: katonai szervezési intézkedések

összefoglalása. Szerinte a logisztika: „csapatmozgások, csapatutánpótlások, valamint erődítmények, szálláshelyek építésének gyakorlati művészete és alkalmazott tudománya” volt. • 1917. Thorpe katonai szakíró: „Pure Logistics” (Tiszta logisztika) c művében a logisztika a 3. alappillére (a stratégia és a taktika mellett) a hadviselésnek • Sokáig katonai tevékenységként értelmezhető a logisztika, 1 LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET • a huszadik század második felére tehető (1950), amikor már jelentős vállalati, gazdasági, sőt tudományos értelmezést kap ez a terület. Mi az elkövetkezőkben a logisztikát, mint vállalati tevékenységet fogjuk vizsgálni, vállalaton belüli működését, vállalati területeket összehangoló, rendszerré szervező szerepét, valamint a globális gazdaságban betöltött helyét állítjuk középpontba. 2 LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET A logisztika definíciói: 

„Logisztika nem más, mint a rendszerszemlélet alkalmazása az anyagáramlás területén” (1975)  Jünemann (1989): „ A logisztika anyagok, személyek, energiák és információk rendszereken belüli áramlásának tervezésével, szervezésével, irányításával és ellenőrzésével foglalkozó tudomány”  Amerikai Logisztikai Tanács (1993): nyersanyagok, félkésztermékek, késztermékek és a hozzájuk kapcsolódó információk hatékony áramlásának tervezését, megvalósítását és ellenőrzését szolgáló tevékenységek integrációja a vevői igényeknek megfelelően.  Magyar: anyagok, energiák, információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége. Magában foglalja az R-S-T folyamatokon kívüli tevékenységeket is (pl. csomagolás)  „A logisztika az anyagok mozgatásának és tárolásának hatékony

irányítása.” (Készletszempontú megközelítés)  „A logisztika alapanyagok, félkész-, és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.” (Council of Logistics Management)  „A logisztika az összes mozgatással és tárolással kapcsolatos tevékenységet integrálja, amelyek egyrészt elősegítik a termékek áramlását a nyersanyaglelőhelyektől a végső felhasználásig, másrészt az információk áramlását, amelyek mozgásba hozzák a terméket azzal a céllal, hogy biztosítsák a megfelelő szintű és elfogadható költségű áruellátást.” (Dr Benkő János: Logisztikai tervezés) 3 LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET  „A logisztika feladata: • a megfelelő termék, • megfelelő

minőségben, • megfelelő mennyiségben, • a megfelelő helyen, • a megfelelő időben, • a megfelelő felhasználónak, • a megfelelő költségen történő rendelkezésére állásának a biztosítása.” (7M definíció) Termék Minőség Költség Felhasználó (VEVŐ) Idő Hely 7M definíció (Kovács Zoltán: Logisztika) Létezik 9 M definíció is, ahol az előző 7 kiegészül: megfelelő anyag megfelelő információ megfelelő energia megfelelő személyek 4 Állapot LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET A megfelelő információ Az a szükséges, és elégséges információ, amely közvetlenül befolyásolja a kiszolgálási folyamatot. Az információ haladási iránya egyrészt megegyezik az anyagi folyamatokéval, másrészt ellentétes irányú, mely a vevőtől a gyártóhoz visszafelé valósul meg. Ezáltal - a mai kommunikációs technológia segítségével - egységes és azonnali reagálás válik lehetővé a piaci igényekre,

illetve azok változására. Az információ vonatkozhat: anyagra, az anyagáramlásban résztvevő elemekre. Az információ: megelőzi, kíséri vagy követi az anyagáramlást. A megfelelő anyag biztosítása Az anyag lehet: nyersanyag, alapanyag, segédanyag, késztermék, félkész termék, fogyasztási cikk, alkatrész, stb. • alapanyagok (pl. cement), • alkatrészek (pl. csavar), • kellékek (pl. cipőfűző), • részegységek (pl. tápegység), félkész (pl fagyasztott élelmiszer), • késztermékek (pl. akkumulátor) biztosítását 5 LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET A definíciókban találhatók közös csomópontok, amelyek a logisztikai tevékenység lényegét testesítik meg. Ide tartozik többek között a vevőorientáltság, valamint a rendszerszemlélet. A logisztika számára az összrendszer optimális, költséghatékony működése fontosabb, mint bármely rész optimális és költséghatékony működése. Cél: az összköltség

minimalizálása A logisztikai szemlélet öt alapvető jellemzője: • rendszerszemlélet • folyamatközpontúság • keresztmetszeti funkció • összköltség-szemlélet • vevőközpontúság A legfontosabb logisztikai tevékenységek: - szállítás - termékazonosítás - rakodás - igények előrejelzése - raktározás és tárolás - beszerzés - csomagolás - elosztási kommunikáció - anyagkezelés - üzem és raktártelepítés - termelés - visszárukezelés - termelés programozás - alkatrészellátás - termelés irányítás - selejtezés - készletgazdálkodás - egységrakomány-képzés - megrendelések feldolgozása - információkezelés - vevőszolgálati tevékenységek A logisztika interdiszciplináris tudomány (több tudomány területet integrál) Az alábbi ábrán a logisztikával szoros kapcsolatban álló szakterületeket láthatjuk: 6 LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET Gyártástechnika Közlekedéstechnika

Csomagolástechnika Szállítás- és rakodástechnika Raktározástechnika LOGISZTIKA Kommunikációs -technika Informatika Üzem- és vállalatgazdaságtan Marketing (Prezenszki: Logisztika I.) Megfigyelhettük tehát, hogy a logisztikai gondolkodásmód középpontjában a rendszer áll. Vajon a logisztikai rendszer milyen elemekből épül fel? 7 LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET (Ctrl+klikk a képre, hogy a rendszer felépítését folyamatában lássa!) Forrás: Kovács Zoltán: Logisztika A logisztika az ókortól napjainkig hosszú utat járt be, míg olyan fontos vállalati területté vált, mint napjainkban. A fejlődés több lépcsőn ment keresztül, ezek legfontosabbjai: 1. lépcső: Tömegtermelés: A második világháború után a legfontosabb feladat a lakosság ellátása volt olcsó, tömegtermékekkel. Ez volt a tömegtermelés időszaka, amikor a vállalatok célja olyan technológiák alkalmazása volt, mellyel a fent említett célt (olcsó

gyártás) meg tudták valósítani. 2. lépcső: Hatékonyság: A későbbiekben már a cél az lett, hogy adott termékeket minél kisebb költséggel lehessen előállítani, a vállalatok irányítását lehetőleg minél kisebb ráfordításokkal lehessen megvalósítani. Ez a hatékonyság időszaka 8 LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET 3. lépcső: Marketing: A magas kibocsátási szinthez vevői igények is szükségesek A vevői igények formálásához, befolyásolásához, új igények felkutatásához a marketing fejlődése adott lehetőséget. 4. lépcső: Logisztika: Nagyszámú termék, vevők milliói, beszállítók megjelenése, mindmind azt a problémát eredményezte, hogy egyre nehezebb módon lehet a különféle anyagés információáramokat kordában tartani, optimális szintre hozni Így kapott az elosztás a logisztika igen fontos szerepet a vállalatok, a gazdaság életében. A logisztika céljainak változása 1950-től napjainkig. (ábra: Log

Menedzsment 24 Logisztikai teljesítmény oldal) Vevő kiszolgálás A logisztika célja Értéknövelt szolgáltatások Az értékesítés támogatása A logisztika fejlődésének okai:  A termékek életciklusa csökkent az elmúlt 15-20 évben. A termelés támogatása  Az átfutási idők túl hosszúak. 1950 1970 1985 9 1995 2005 Ábra: E-T-E rendszer Ellátás Beszállítók Termelés Anyagáramlás    Elosztás Fogyasztók Információáramlás Hiányosságok ellátás-elosztás rendszerében: - Hosszú szállítási idő - Nagy szállítási ráfordítás - Magas raktári költségek - Rugalmatlan szállítás - Nagy anyagveszteség Hiányosságok termelés rendszerében: - Hosszú átfutási idő - Rugalmatlanság - Információ hiány - Pontatlanság - Stb. Hiányosságok a kapcsolódási helyeken: - Nem összehangolt szállítási technológiák - Nem összehangolt információs technológiák - Nem

kompatibilis számítógépek alkalmazása - Stb. A hosszú átfutási idők okai: a lerövidült termelési időkhöz, ennek többszörösét kitevő ellátási-, elosztási idők kapcsolódnak. Kutatás (Siemens, 1990.): az átfutási idők aránya: • • • Gyártási~: 15% Ellátás~: 60%⇒25% nyugalmi állapot (tárolás) Elosztás~: 25 %⇒15% nyugalmi állapot (tárolás) ⇓ Σ 40 %-ban az anyaggal nem történik „semmi”! Megoldás: • Technikai, technológiai fejlesztéssel (pl. gépesítés, automatizálás) • Szervezési fejlesztéssel. • JIT elv • Kanban módszer • MRP módszer • A számítástechnika széleskörű alkalmazása: - CIM: számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszer: gyártási mélység csökken, az ellátók száma nő - CAD: számítógéppel segített gyártmánytervezés - CAM: számítógéppel segített gyártás - CAP: számítógéppel segített folyamattervezés - CAQ: számítógéppel

segített minőségellenőrzés - CIL: számítógéppel integrált logisztikai rendszer - CIT: számítógéppel integrált szállítórendszer A közlekedés szerepe a logisztikában: közvetítő tényező ⇒Tér és idő áthidalás Összemosódik: - A távolsági áruszállítás - Az üzemek közötti anyagmozgatás. - Az üzemi belső anyagmozgatás Cél: ne keletkezzenek torlódások a termék fogyasztóhoz való eljutásakor⇒a rugalmas gyártórendszerhez rugalmas szállítórendszer kell. A jövő logisztikáját befolyásoló tényezők: • termékváltozatok száma nő • Integrált ellátási hálózatok alakulnak ki • bővülő JIT-elvű gyártás • tovább csökken a gyártási mélység • rugalmasság, megbízhatóság igénye • nő változik (mozgótárolás) • nő a rendelésekre való gyártás • raktározás szerepe árképzési rendszerek változása részaránya • • növekvő fuvarköltségek jelentőségének

növekedése • globalizáció • nagyobb értékű termékek termeléstervezés • növekvő vevői elvárások • • logisztikai outsourcing növekedése • az időtényező szerepe felértékelődik • környezetvédelmi szempontok pl. hulladék újra hasznosítás • információáramlás jelentőségének további logisztikai központok száma nő • információcsere szerepe nő • a szolgáltatási színvonal szerepe nő • nagyobb hangsúlyt kap a kooperáci A logisztika által integrált területek: Ellátás (beszerzés): alapanyagok, alkatrészek, félkész-termékek, fogyasztási cikkek, segédanyagok, energia, információ Elosztás (értékesítés): felhasználás, fogyasztás, újrahasznosítás  Gazdasági rendszer-gazdálkodó szervezet: termékek előállítása, szolgáltatás végzése, üzemeltetés: - Vállalati logisztika (ipari~, kereskedelmi~, közlekedési~, hulladékkezelési ~) - Banki~ - Korházi~ - Stb.

A logisztika fontos vállalati funkció. Beépül, sőt behálózza a vállalati tevékenységek sokaságát (keresztmetszeti funkció). De a logisztika nem kizárólag vállalati funkció Nem csak vállalaton belüli funkciókat köt össze, hanem vállalatok közötti kapcsolatokat hozhat létre, valamint a makrogazdaság további szereplőivel is kölcsönhatásban van. Alapfunkciók K e r e s z t m e t s z e t i MUNKAÜGY F u n k c i ó k PÉNZÜGY LOGISZTIKA B E S Z E R Z É S T E R M E L É S É R T É K E S Í T É S I N N O V Á C I Ó A logisztika vállalaton belül elfoglalt helye Vállalati logisztika A vállalat: anyagáramlás szempontjából olyan nyílt rendszer, amely a beszerzési és értékesítési piacokon keresztül kapcsolódik a környezetéhez. Megrendelések Piaci adatok Beszerzési piac Megrendelések Áruadatok Iparvállalat Alap-, segéd- és üzemanyagok Input Értékesítési piac Késztermékek Output A vállalati rendszer

kapcsolódása a környezetéhez A vállalati logisztika feladata: A vállalati logisztika teljes körűen magában foglalja a vállalaton belüli és azokat átfogó mindazon feladatokat és intézkedéseket, amelyek biztosítják az üzem működéséhez szükséges anyagok és a hozzákapcsolt információk áramlását. Ennek megfelelően a vállalati logisztika nem egyszerűen a vállalaton belüli szállítási, rakodási és tárolási tevékenységek (R-S-T) összessége, hanem: • a vállalat egészét átfogó folyamat, mely tervezi, szervezi, irányítja, végrehajtja és ellenőrzi az anyag- és információáramlást a nyersanyag beszállítástól a készárú kiszállításig, • hatást gyakorol a termeléssel összefüggő egyéb vállalat tevékenységre, így pl. a gyártásszervezésre, termelésprogramozásra, anyaggazdálkodásra, szervezeti struktúrára, információrendszerre, stb. • biztosítja a vállalat működési céljának elérését. A

logisztikai gondolkodásmódból, a rendszerszemléletből adódóan – amely a logisztika definíciójához hozzátartozik – a logisztika és a többi vállalati funkció között olyan kapcsolatnak kell kialakulnia, amely a vállalati működés egésze szempontjából hatékony és optimális. Nem az a cél, hogy az egyes vállalati funkcionális területek maximálisan hatékonyak, optimális működésűek legyenek. Az elsődleges cél a vállalat egészének optimuma! (rendszerszemlélet) Ahhoz tehát, hogy a vállalat működése optimális legyen, az szükséges, hogy a különböző vállalati területek között kiegyensúlyozott viszony legyen. Logisztika és a termelés kapcsolata A logisztikai tevékenységek nagy része a vállalat termelő tevékenységével van összefüggésben. A termékek előállításához szükséges alapanyagokat, félkésztermékeket a termelés helyszínére kell szállítani, ezen alapanyagokat, gyártásközi készleteket, valamint az

elkészült termékeket raktározni kell, készletezési rendszert kell létrehozni. Logisztika és marketing kapcsolata Versenyképessé akkor válhat egy vállalat, ha a vevői megelégedettség irányába magas szintű, ha a vállalat vevőorientált. Ez piaci részesedést növelhet, új vevőket hozhat a vállalat számára. Így például elengedhetetlen feltétele a versenyképességnek többek között a termékek pontos, megbízható kiszállítása, amely egy részt logisztikai feladat, másfelől viszont jelentős marketing feladat is. Ugyanez a gondolat igaz a beszerzési oldalra is. Pl. optimális forrásból szerezzék be az anyagokat⇒piacfeltáró technikákra van szükség⇒marketing Kapcsolódási pontok a marketing és a logisztika között: • Beszerzési piac: kínálatok mérlegelése, make or buy döntés, stb. • Értékesítési piac: fogyasztói magatartás vizsgálat, piacbefolyásolás, stb. • Értékesítés utáni szolgáltatások. Nagy

hangsúlyt kell fektetni ezekre (szerviz, alkatrész-utánpótlás, nyomon követés, újrahasznosítás.) Ez szintén marketing és logisztikai feladat. Logisztika és műszaki fejlesztés (K+F) kapcsolata A logisztikának a műszaki fejlesztés szempontjából hasonló viszonya van, mint a termelés esetén. A próbagyártások alapanyag-ellátását meg kell oldani, szállításokat kell végezni, meg kell oldani a raktározási feladatokat, valamint a hulladékok kezeléséről sem szabad megfeledkeznünk. A vállalati logisztika tevékenységei: Igény előrejelzés Beszerzés Szükséglettervezés Termeléstervezés Gyártási készletezés Raktározás Anyagkezelés Ipari csomagolás Késztermék készletezés Elosztástervezés Rendeléskezelés Szállítás Vevőszolgálat ANYAG- GAZDÁLKODÁS LOGISZTIKA FIZIKAI ELOSZTÁS Iparvállalat logisztikai modellje: Logisztikai rendszer Logisztikai rendszer: egy vagy több ellátó (forrás) és felhasználó (nyelő)

közötti anyag és információ áramlásában szereplő eszközök, létesítmények, szervezetek összessége. A logisztikai rendszer elemei: • Eszközök: vasúti, közúti, vízi, légi járművek, szállítógépek, anyagmozgató gépek, rakodógépek, raktári állványok, stb. • Információs eszközök: adatfelvevő, adatrögzítő, adattároló, átviteli és adatfeldolgozó hardver és ezeket működtető szoftverek. • Létesítmények: épületek, területek, utak, szállítópályák, stb. • Szervezet: az anyag és információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. • Logisztikai menedzsment: a szervezetet, a feladatai ellátása érdekében célirányos munkavégzésre inspirálja. Területek (szolgáltatások) Szállítók Készletmenedzsment Beszerzés Anyag-és alkatrész Vállalat Termelés Értékesítés Félkész-termék Késztermék- készlet Beszállítás, készlet készlet Anyagmozgatás,

Kiszállítás, menedzsmentje raktározás Kínálat- raktározás Termelési raktározás Információ menedzsment, program és menedzsment szállító- folyamat- nyilvántartás nyilvántartás Anyagi folyamatok Keresletmenedzsment, vevőnyilvántartás Az értékesítés során eladásra kínált termékek, javak vagy szolgáltatások valamilyen emberi szükséglet kielégítését szolgálják. (hasznosság=szükségletkielégítő képesség) Rendszerszemlélet: nem elegendő a rendszer elemeinek ismerete, a közöttük lévő kapcsolatok, összefüggések ismerete is szükséges⇒komplex gondolkodásmód Cél: a szuboptimális (sziget) megoldások elkerülése⇒összköltség minimalizálása! Költségfüggvény⇒Teljes költség koncepció A logisztikai költségek gyakran az összköltség 8-43%-át teszik ki. A költségek egy lehetséges felosztása: (ábra: Log.men40 oldal) • Gyártási költségek: 48% • Marketing költségek: 27% • Logisztikai

költségek: 21% • Nyereség: 4% Kimutatás: a logisztikai költségek 1%-os csökkentése = értékesítési volumen 5%-os emelkedésével (a vállalati nyereség szempontjából) Vevők A logisztikai rendszer szerkezete: A vevői elégedettség, kiszolgálási színvonal Az elégedettség az elvárás, a meg nem felelés folyamata. Amennyiben a Beszállító teljesítménye azonos, vagy meghaladja a vevő elvárásait, akkor a Vevő elégedett! Ellenkező esetben nem! Logisztikai célfüggvény: LT=f(VSZ;KL) LT = logisztikai teljesítmény VSZ = vevőkiszolgálási szint KL = összes logisztikai költség A logisztikai szolgáltatások színvonala: (ábra: Log.I 54oldal) Cél: az összköltség csökkentése és a színvonala növelése A színvonal függ: • Átlagos kiszolgálási idő (SzI): a megrendeléstől a kiszállításig eltelt idő • Megbízhatóság (SzM): annak a valószínűsége, hogy a szerződésben vállalt határidők tarthatók-e, lesznek-e

kielégítetlen igények, stb. • Rugalmasság (SzR): a megrendelői igényekhez való igazodás képessége és mértéke • Minőség (SzQ): pl. az igények pontos kielégítése, hibás teljesítések száma • Készenlét: Szolgáltatás színvonal mutatók számítása (Logisztikai Menedzsment 73. oldal): Mutatószámok csoportosítása: • Abszolút mutatók: utánpótlási idő, átfutási idő, készlethiányos napok száma, reklamált áruk mennyisége, selejtes darabszám, stb. • Százalékos mutatók: pl. határidőre teljesített rendelések száma az összes rendeléshez viszonyítva. Mintafeladat: Egy vállalat az alábbi táblázatban megadott időtartamok alatt elégítette ki vevője megrendeléseit.(az időtartamok a megrendelés beérkezése és az áru kiszolgáltatási időket tartalmazzák) Számítsa ki az átlagos szállítási időt, majd a további adatok alapján határozza meg a szállítás minőségét, rugalmasságát, és a

kiszállítási készenlétet! Vevőkiszolgálási mutatószámok Szállítási idő T1= T2= T3= T4= T5= T6= T7= T8= T9= T10= T11= T12= Összeg N [db]= 5 9 8 6 10 3 6 4 7 12 11 7 88 12 N SZI = I =1 ∑ TI N Szállítási idő: SZI [nap]= 7,3 Szállítási minőség Hibás kiszállítás HK [db]= 4 Hibás idejű kiszállítás HI [db]= 4 SZQ = N − HK N SZM = Szállítási minőség: SZQ [%]= 67% SZM [%]= N − HI N 67% Szállítási rugalmasság Teljesített mennyiségre Vmt [db]= 3 Teljesített határidőre Vit [db]= 3 Összes mennyiségre Vm [db]= 12 Összes határidőre Vi [db]= 12 SZ R = Szállítási rugalmasság: SZR [%]= Vmt + Vit 100 ⋅ Vm + Vi 25% Kiszállítási készenlét Extra kiszállítás EK [db[= 3 Összes kiszállítás ÖK [db[= 24 KK = Kiszállítási készenlét EK ÖK KK [%]= 13% Logisztikai költségek közötti konfliktusok: (Logisztikai Menedzsment 39. oldal) A logisztikai rendszer térbeli struktúrája:

Csomópontokból és azokat összekötő élekből áll. A csomópont lehet: • kitermelő hely (forrás), termelőhely (pl. munkahely), felhasználó hely (nyelő) • tároló elem (raktár: időáthidalás) • gyűjtő elem (anyagáramokat egyesítenek), • elosztó elem (anyagáramokat osztanak el), • stb. A logisztikai rendszer lehet: (Log.I 42 oldal, ábra) a) egylépcsős, közvetlen kapcsolatú: nem szakad meg az anyagáram, nem kell pluszrakodás, tárolás, stb. b) többlépcsős, közvetett kapcsolatú: az anyagáram egy vagy több olyan helyen megszakad, ahol gyűjtési vagy elosztási funkció is van. Plusztárolásra, rakodásra, válogatásra, rendelés-összeállításra, stb. is szükség van • gyűjtő rendszer: több feladó egy leadó hely • elosztó rendszer: egy feladó több leadó hely • gyűjtő-elosztó rendszer: több feladó több leadó hely A logisztikai rendszerek főbb csoportjai: LOGISZTIKAI RENDSZEREK Makrologisztikai

Mikrologisztikai vállalati ipar kereskedelmi katonai egyéb Fuvaroz tató vállalat ok koop. szolgáltató Logisztikai vállalati Metalogisztikai Logiszti kai vállalat ok koop. Logiszti kai és fuvaroz tató vállalat ok koop. Egyéb szolgáltató  Makrologisztikai rendszerek: egy ország, vagy egy gazdasági körzet határain belül helyezkednek el.  Mikrologisztikai rendszerek: egyes gazdasági rendszerek, gazdálkodó szervezetek (pl. magánvállalkozások) logisztikai rendszerei Főbb csoportjai: vállalati, katonai, egyéb szervezetek (kórházak, bankok) logisztikai rendszerei.  Metalogisztikai rendszerek a makro- és mikrologisztikai rendszerek szintjei között helyezkednek el, az ellátási (beszerzési) vagy az elosztási (értékesítési) láncban működő rendszerek (pl. termelő, kiskereskedelmi, nagykereskedelmi, közlekedési, illetve szállítmányozó vállalatok) logisztikai alrendszereinek együttműködéseként jönnek létre. A

metalogisztikai rendszerekben több egymástól gazdaságilag, jogilag független szervezet működik közre az anyagáramlás megvalósításában. Közöttük a szerint tehető különbség, hogy milyen vállalatok kooperálnak a logisztikai feladatok megoldásában: Különböző fuvarozási vállaltok közötti kooperáció (pl. egy közös áruelosztási rendszer létrehozásához),  logisztikai vállalatok közötti kooperáció (pl. a különböző feladatokra specializálódott szállítmányozó vállalatok,  logisztikai vállalat és fuvarozó vállalat közötti kooperáció (pl. iparvállalat megbíz egy logisztikai vállalatot termékeinek szállításával). A vállalati logisztikai rendszerek a vállalatok jellegétől, funkciójától függően:  Iparvállalati,  kereskedelmi vállalati,  szolgáltató vállalati (alapvetően eltérhetnek egymástól, attól függően, hogy logisztikai funkciójuk vállalatról, vagy egyéb szolgáltató, pl.

javító, vállalatról van szó). A vállalaton belüli és a vállalatok közötti anyagáramlás különböző: anyagmozgató, raktározási és áruszállítási alrendszerek együttműködésének eredményeként jön létre. A vállalat logisztikai céljai: A  a szállítási határidők rövidítése,  a szállítási pontosság, a megbízhatóság növelése,  a kapacitások kihasználása,  a készletszintek csökkentése,  rugalmasság,  a rendszer áttekinthetősége,  a termék jó minősége,  környezetvédelem,  megfelelő szolgáltatások nyújtása. meghatározott célok részben a vállalat gazdaságos működéséből, versenyképességének megteremtéséből ill. megtartásából, részben a vevők (fogyasztók, az ellátást igénylők) elvárásaiból következnek. Ezek közül az elvárások közül néhány:  a kért (vállalt) határidők teljesítése,  a mennyiségi és minőségi tényezők

kifogástalan teljesítése,  megfelelő ár,  gyorsaság,  rugalmasság az esetleges módosítási igényekkel kapcsolatban,  megfelelő szerviz-tevékenység, stb. A célok elérése érdekében a vállalat logisztikai feladatait megfelelő szinteken (stratégiai – taktikai – operatív) kell meghatározni és megoldani. A vállalati logisztika tipikus alrendszerei: A vállalati logisztika annak következtében, hogy a vállalat teljes körű anyag- információ-, érték-, energiaáramlási (emisszió) folyamatait átfogja, egy bonyolult rendszert hoz létre. A jobb áttekinthetőség és az egyszerűbb irányíthatóság érdekében ezért alrendszerekre bontják, melyek a termék-előállítási folyamat egyes szakaszaihoz kötődnek. 1. Beszerzési logisztika Feladata: a szükségletnek megfelelően és költségtakarékosan gondoskodni a vállalat számára az alap-, segéd-, üzemanyagról, kereskedelmi és félkész árúról olyan választékban,

mennyiségben, minőségben és időben, ahogyan a vállalat termelési programja azt megkívánja. A feladatokhoz tartozik a megfelelő beszállítók kiválasztása, a szállítási kondíciók meghatározása, a beérkezés ütemezése, beleértve a fenti tevékenységekkel kapcsolatos anyagés információáramlást (1. ábra) 2. Termelési logisztika 2. ábra Termelési logisztika A termelési (gyártási) logisztika az alapanyag-raktártól - a termelési folyamaton keresztül – a késztermék-raktárig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Az anyag-, és információáramlás végig követi a termelési folyamat minden fázisát, beleértve az egyes fázisok közötti esetleges közbenső tárolást, várakozást is. A technológiai folyamat és a gyártmányok bonyolultságától függően az anyagáramlás különböző bonyolultságú hálózatot képez. Főbb feladatai:  a műveletek (munkahelyek) közötti mozgatás, tárolás

 munkahelyi tárolás, gépre való felhelyezés, levétel  technológiai folyamatok közötti mozgatás, tárolás  termelésközi készletekkel való gazdálkodás  műveleti idők meghatározása  termelési vezérprogram kialakítása  optimális sorozatnagyság meghatározása A gyártástechnika és a gyártásszervezés módszerei (műhelygyártás, csoportos gyártás, termékorientált szegmentált gyártás, rugalmas gyártórendszerek, stb.) alapvetően befolyásolják a logisztikai struktúrát és paramétereket. Magas fokon automatizált, számítógép által irányított gyártási rendszereknél (pl. CIM rendszer) a technológiai és logisztikai folyamat már nehezen szétválaszthatóvá válik. Azt gyakran integráltan kell kezelni (2 ábra) 3. Elosztási logisztika Az elosztási logisztika a gyártó és a terméket forgalomba hozó kereskedelmi egységek, valamint felhasználók közötti anyag- és információáramlási

kapcsolatot teremti meg. 3. ábra Elosztási logisztika Feladata: a megrendelések teljesítéséhez, azaz az áruknak a logisztikai elvek betartásával a megrendelőhöz juttatása. Tevékenységi körébe tartozik a megrendelés szerinti komissiók összeállítása, az áruk elosztási hálózatának kialakítása, az áruelosztó járatok megszervezése, esetleges közbenső elosztó raktározás feltételeinek biztosítása. (3 ábra) A komplex értékesítési szolgáltatást nyújtó cégek helyett Magyarországon a vállalatok ma még inkább csak szállítmányozó cégek (speditőrök) szolgáltatásait veszik igénybe, a többi feladatot saját szakembereikkel végeztetik el. Az áruelosztás fő elemei:  szállítás 46 %  raktározás 26 %  készletezés 10 %  expedíció 6%  csomagolás 5%  adminisztráció 4%  rendelés-feldolgozás 3% A számsorból látszik, hogy legnagyobb „részesedése” a szállításnak, a raktározásnak

és a csomagolásnak van. Ennek megfelelően ezek azok a folyamatok ill tevékenységek, amelyek jó megszervezése jelentős mértékben növelheti a vállalat hatékonyságát, ill. szervezetlensége többletkiadásokat, minőségromlást, átfutási időnövekedést stb. jelent 4. Újrahasznosítási logisztika Feladata: a termelés során keletkezett hulladék, valamint az elhasznált anyagok, berendezések összegyűjtése,  azok  az szükség szerinti szétszerelése, szétválogatása, alkalmas anyagok előkészítése és eljuttatása újrahasznosításra (recycling) attól függően, hogy a hasznosítás a vállalaton belül, vagy kívül történik. a nem hasznosítható anyagoknak a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő módon történő elhelyezése hulladéktárolóban. Egy komplex újrahasznosítási rendszer a beszerzési-, termelési-, elosztási-, valamint a közlekedési és raktározási logisztika számos elemét és módszerét

felhasználja. Az újrahasznosítási logisztika sokkal szélesebb kört jelent, mint a vállalati logisztikának egy alrendszere. Kiterjed a vállalatoknál szolgáltatásoknál a háztartásokban keletkezett hulladék és elhasznált eszközök, berendezések összegyűjtésére és azt követő előzőkben felsorolt logisztikai tevékenységekre. Az újrahasznosítási logisztikának ez a területe önálló makrologisztikai területnek is tekinthető. A vállalati logisztika rendszer belső tagozódása A vállalati logisztikai rendszer felépítését és belső tagozódását az 4. ábra mutatja 4. ábra A vállalati logisztika felépítése 1. A vállalati logisztikai rendszerek irányítása vertikálisan három nagy részre bomlik Stratégiai Taktikai szint, Operatív szint Stratégiai szint: a hosszú távú logisztikai célkitűzéseket határozza meg. megválasztja a logisztikai stratégiát irányítja a logisztikai rendszerek tervezését és

fejlesztését megszervezi és irányítja a logisztikai controllingot kialakítja a vállalat logisztikai szervezetét döntéseket hoz a telephely-megválasztással kapcsolatban. Taktikai szint: itt történik meg a stratégiai szinten kitűzött célok elérési módjának középtávú tervezése és irányítása. Operatív szint: a logisztikai folyamatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése. Logisztikai folyamatok irányítási szintjei: (Log. I 47 oldal) Az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management – SCM) a logisztika alapjain felépült új irányzat a modern logisztikában. Az ellátási lánc folyamata a nyersanyagkitermeléstől a késztermékeknek a végfelhasználókhoz történő kiszállításáig tart, illetve magába foglalja a termékhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokat (szervizszolgáltatások, hulladékkezelés, újrahasznosítás). A termelővállalatok, beszállítók, vevők, különféle logisztikai

szolgáltatók logisztikai rendszereinek összekapcsolását integrált ellátási láncnak nevezzük. Az integrált ellátási lánc létrehozásának célja: • az értéktermelő folyamat minőségének, • hatékonyságának javítása. A menedzsment alapvető célja: • a vállalatok működésének optimalizálása, • minél nagyobb érték és profit teremtése. Az üzleti folyamatoknál (például beszerzés, szállítás, raktározás, gyártás) az együttműködő partnerek közös céljait veszik figyelembe. A beszerző feladatai közé tartozik a beszállítók felkutatása, minősítése, versenyeztetése és értékelése. Az ellátási láncok menedzselése a logisztikai feladatok menedzselésén kívül magába foglalja az érintett vállalatokat átfogó stratégiai folyamatokat is (K+F – kutatás + fejlesztés, erőforrások biztosítása stb.) Az ellátási lánc menedzselésével versenyelőnyt lehet elérni, mely megnyilvánul a forgalom és

nyereség növekedésében, a készletek csökkenésében és az átfutási idők rövidülésében. Az újabb környezeti és gazdasági változások hatására kialakult az ún. bővített ellátási lánc fogalma is. Ilyen hatások: • globalizáció - "átjárható" piacok (USA nemzetgazdasága, EU szabadpiaci törekvései, különböző egyéb kereskedelmi övezetek, szövetségek – például NAFTA: (North American Free Trade Agreement – Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény) kialakítása. • elektronikus üzlet/kereskedelem kialakulása (e-business, e-commerce) • CIL (Computer Integrated Logistics) – számítástechnikával integrált logisztika, vagy ellátási folyamatot követő informatika (vagyis a logisztika gyorsuló igényeit kielégítő számítástechnikai háttér – mind hardware, mind software tekintetében – létrehozása) A "hagyományos" SC (Supply Chain – ellátási lánc) elsődlegesen csak a főbb operatív

műveleteket (beszerzéstők az értékesítésig) vette számításba. Az egyre jobban szorongató hatékonysági, versenyképességi, és üzleti eredményességi elvárások azonban kikényszerítették, hogy a cégek már az "üzleti tervezés" fázisában, a logisztikát érintő és újszerű elemeket is tartalmazó stratégiai megfontolások mentén alakítsák, és bővítsék az ellátási láncot, ill. működési feltételeit Ennek nyomán a bővített ellátási lánc modellje a következőképpen írható le: - a hagyományos ellátási lánchoz képest nem a beszerzés, ill. a beszállító ehhez kapcsolódó folyamatai jelentik a kiinduló pontot, hanem a döntés-előkészítés, a K+F (kutatás-fejlesztés) és a tervezés. Itt kell megemlíteni, hogy tanácsos a marketing, ill a versenytárs tevékenységét elemző benchmarking bizonyos lépéseit is alkalmazni. Mindezt a 3G (Globális Gazdasági Gondolkodásmód) szemlélete kell, hogy

összefogja. - a hagyományos ellátási lánchoz, ill mikro-elemeihez vertikálisan kapcsolódik az ECR (Efficient Consumer Response -fogyasztói igények visszajelzése), melynek szakszerű feldolgozása, kiértékelése nyomán észszerű a szükséges termelési/kereskedelmi lépéseket megtenni, benne az ennek folytán szükségessé váló marketing műveletekkel. - a hagyományos ellátási láncot az értékesítés után, a másik irányba bővítő terület a controlling, amelynek ki kell terjednie a visszacsatoló jellegű, széleskörű társadalmi és gazdasági hatáselemzésre is. A fentiek alapján egyértelmű, hogy a bővített SC bővített interdiszciplinaritást is jelent. Ebben a bonyolult, egyre több szakmát felölelő rendszerben pedig erősen felértékelődik a HRM (Human Recources Management) és benne az ember szerepe.