Történelem | Tanulmányok, esszék » A második világháború utáni békerendezés

A második világháború utáni békerendezés I. A háború lezárása 1. A jaltai elvek megvalósulása − 1945. febr 4: jaltai konferencia megnyitása USA, Szu, Anglia: „Nyilatkozat a felszabadított Európáról” nem nemzetenként, hanem térségenként tárgyalja a politika kívánatos alakulását egyezmény megvalósulása: − 4 nagyhatalom megszállja No-t kapituláció után − megszállt területeken SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) létrehozása − Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítása 1945 nov-1946 szept.: Nürnbergben ülésezik − 1945. jún 26: ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) alapokmánya − főbb pontjai: - konfliktusok békés, diplomáciai úton való rendezése - nemzetek egyenjogúsága - béke fenntartásának célja - az emberi jogok tiszteletben tartása - faji megkülönböztetés elvetése - együttműködés a globális problémák megoldásában 2. Az ENSZ felépítése − Közgyűlés: tagállamok küldötteinek

fóruma; állandó bizottságok (ajánlási, nem döntési jog) − Biztonsági Tanács: fő feladata a tagok közti béke fenntartása; határozatai kötelezőek. Állandó tagjai: USA, Fro., Nbr, Szu, Kína − 1965 óta 10 nem állandó tag; évente 5 váltja egymást − Nemzeti Bíróság (15 tag; Hága) − Gyámsági Tanács − Gazdasági és Szociális Tanács − Titkárság, élén az ENSZ főtitkára Főbb szakosodott szervezetei: − FAO - Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete − UNESCO - Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet − WHO - Egészségügyi Világszervezet − Világbank − Nemzetközi Valutaalap − GATT - Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény 3. A nemzetközi erőviszonyok megváltozása − Szu katonai-politikai nagyhatalommá válik; határai mentén „biztonsági zóna” kialakítását kezdi meg (Kelet-Közép-Európa) szovjet vezetésű SZEB döntően befolyásolja ezen országok belpolitikáját (komm.

pártok hatalomra segítése) jaltai elv (minden állam maga választja meg azt a fejlődési formát, amelyben élni akar) itt nem valósul meg − Fro. meggyengül háborúban; Anglia gyarmatbirodalmát is kezdi elveszteni; No romokban hever; Japán veszteségei miatt tőkés világ perifériájára szorul világ legerősebb gazdasági, politikai, katonai hatalma: USA 4. Békeszerződések − 1946 nyara Párizs: ideiglenes fegyverszüneteket rendezni kívánó konferencia összeül − 1947. febr 10: békeszerződést Párizsban aláírja Mo, Finno, Bulgária, Románia, Olaszország - jóvátételt kell fizetniük - Mo. trianoni határok közé szorul vissza; 3 község Csehszlovákiához kerül - Szu 1940-es határaihoz tér vissza; megkapja Kuril-szigeteket, Dél-Szahalint, Kárpátalját, Kelet-Poroszországot - Olaszo. elveszti afrikai gyarmatait; Etiópia és Albánia függetlenné válik - Fiume, Isztriai-félsziget Jugoszláviáé - Trieszt Olaszországé - Romániáé

Erdély, Partium, Alföld K-i része, de Szu-nak kell adnia Besszarábiát, Bukovinát - Csehszlovákiától Szu-hoz csatolják Kárpátalját − békeszerződésből kimaradnak kisebbségi jogokat védő cikkelyek − nem születik békeszerződés No-gal, Japánnal II. A világháborús koalíció felbomlása 1. Vasfüggöny − világháborúban együtt harcoló koalíciós államok útjai békében szétválnak − Szu: Sztálin célja a Szu vezette szocialista világrendszer kiépítése − USA vezette tőkés világ gazdasági-politikai érdekeit sérti szovjetbarát országok számának növekedése − 1946. márc 5: Churchill fultoni beszéde világ kettészakadásának első jele 2. A Truman-elv − Szu érdekszférájához tartozó országokban mindenütt hatalomra segítette kommunistákat − Truman (USA-elnök): kommunista rendszer és Szu szabadságot veszélyeztető hatalom, ezért az USA-nak a demokrácia megvédése érdekében támogatnia kell a kommunizmus ellen

fellépő államokat 3. A német kérdés − sem Szu-nak, sem USA-nak nem érdeke az egységes No. újjáalakítása − Bizónia: angol és amerikai megszállási övezetek egyesülnek; majd kapcsolódik francia zóna Trizónia − megszállt zónákból egyik megszálló hatalom sem vonul ki − 1948.: német kérdés rendezésére összehívott londoni konferenciára Szu-t nem hívják meg − 1948. jún: Ny-i zónában pénzreform − Szu tiltakozik reform ellen Ny-Berlint blokád alá vonja. Blokádot nyugati hatalmak légi járatokkal hidalják át − 1949. máj 23: Trizónia Német Szövetségi Köztársaság (szövetségi választások) − 1949. okt 7: szovjet zóna Német Demokratikus Köztársaság (kommunista párt jut hatalomra) 4. A Marshall-terv − George Marshall USA-külügymin. dolgozza ki; európai országoknak nyújtanak támogatásokat 1959-ig (90% segély, 10% kölcsön) − cél: piac kibővítése és megtartása USA gazdasága számára; európai

demokráciák stabilizálása; USA gazdasági és politikai hatalmának erősítése − Szu megtiltja általa elfoglalt országoknak pénz elfogadását Sztálin nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is elszigeteli a „szocialista” világrendszert − Truman-elv hatására kommunista politikusok kikerülnek Ny-európai (francia, olasz) kormányokból III. A két világrend megszilárdulása 1. A nyugati világ integrációja − Marshall-terv, Truman-elv Ny-Európában erős USA-befolyás − 1947.: Anglia-Fro: kölcsönös segítségnyújtási szerződés − 1948.: öthatalmi egyezmény (Anglia, Fro, Benelux) − 1948. ápr: OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet) tagjai: Marshall-tervben részt vett államok; később USA + Kanada Célja: - segélyek elosztása - gazdasági folyamatok tervezése - vámszabályzók közös megállapítása − 1949. ápr 4: NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete):védelmi jellegű katonai szövetség Szu hadseregének

ellensúlyozására. Célja: megóvni a rendet, a békét; megakadályozni a Szu diktatórikus uralmának további kiterjedését 2. Szovjet uralom a megszállt országokban − Sztálin külpolitikai célja: minél nagyobb területű birodalom létrehozása − marxista-leninista ideológia: szocializmus, majdani kommunizmus a legfejlettebb társadalmi formáció, amelynek a kivívására az adott ország kommunista pártjai hivatottak. Meg kell szüntetni az országban a magántulajdont; tőkés világgal szemben nemzetközi összefogás szükséges 3. Diktatúra kiépítésének képlete 1. Vörös Hadsereg, SZEB a már elfoglalt területeken a kommunista pártot támogatja 2. Ideiglenes hatalom létrehozása − kulcsszerep biztosítása kommunistáknak (pl. belügyminisztérium) − reformok bevezetése (föld-, pénzügyi, gazdaságirányítási) 3. egypártrendszer megteremtése − polgári pártok kiszorítása a hatalomból − erőszakszervezetek létrehozása 4.

államosítások − magántulajdon megszüntetése − korábbi vezetők leváltása − kultúra államosítása, uniformizálása 5. „sztálinizmus” átvétele − iparosítás: nehézipar egyoldalú fejlesztése − mezőgazdaság kollektivizálása − ideológiai, fizikai terror − kísérlet a vallástalanításra 4. Integráció a keleti blokkban − 1947. szept: KOMINFORM (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) nyilatkozatban határolja el térség államait a világ többi részétől - tagországok „hűségesküt” tesznek Szu-nak ill. Sztálinnak - Marshall-terv elutasítása - harc az imperializmus ellen - készül az újabb háborúra − Tito függetleníteni akarja országát sztálini uralomtól elítélik Jugoszláviát − 1945-49.: kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyújtási egyezmények − 1949. jan: KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács) Szu és általa elfoglalt országok gazdasági-politikai

elszigetelődése teljessé válik IV. A szovjet érdekszféra országai 1. Háborús készülődés a Szu-ban − Sztálin: vh után még erőszakosabb konferencia; szembeszegül háborús szövetségeseivel − világ 2 táborra oszlik. Imperialista tábor: munkásosztály „kizsákmányolása”; „béketáborok”: szocializmus építése − újabb háborút elkerülhetetlennek és szükségesnek tartja − Szu „béketábor” országaira Szu saját politikai, társadalmi, gazdasági rendszerét kényszeríti rá − háborús hisztéria nehézipar egyoldalú fejlesztése; hadiipar felfuttatása (1949-től Szu-ban is atombomba) − hidegháború ország erejét felemészti a fegyverkezési verseny − milliószám dolgoznak politikai és hadifoglyok 2. Lengyelország − vh. befejezésekor 2 kormány: - Ny-i hatalmak 1939 őszén megalakult emigráns kormányt ismerik el - 1945. jan 1-jén Szu saját embereiből létrehozza az ún. lublini kormányt − egész Lo.

szovjet megszállás alatt Moszkván múlik minden − megoldás: 2 kormányból 1 komm. kormánynak lehetőség, hogy magába olvassza Ny-i demokratikus kormányt − Mikolajczyk min. eln vállalja együttműködést Ny elfordul tőle − népszavazás komm. győzelem − demokratikus pártok felaprózódnak, kettészakadna − 1947. jan választás: körzetek ötödében nem indulhatnak parasztpárt jelöltjei kommunisták által létrehozott Demokratikus Blokk győz; parlament elfogadja proletárdiktatúrát megalapozó alkotmányt − 1947. okt: Mikolajczyknak menekülnie kell − 1948.: komm pártjukba olvasztják szocdemeket Lengyel Egyesült Munkáspárt proletárdiktatúra 3. Jugoszlávia − háború végén 2 kormány: londoni emigránsok + kommunista partizánok (vez. Tito) − vh-ban darabokra szakadt délszláv területeken harcok: No + szövetségesei ellen; egymást is ölik szerbek, horvátok, bosnyákok − partizánmozgalmak Jugoszlávia felszabadítja

önmagát; mire a szovjetek odaérnek, már csak É-i területek kérdésesek − hatalom egyedüli birtokosa: komm. partizánmozgalom nem hajlandó segíteni abban, hogy elsőként jugoszláv partizánok vonuljanak be fővárosba − szovjetek ellenzik proletárdiktatúrát javaslatukra Tito koalícióra lép londoni jugo. kormány politikusaival (1945. márc) − 1945. nov választás: Jugoszláv Népfront (komm) 90% 1pártrendszer − komm. párt szovjet segítség nélkül, választáson szerzi meg kizárólagos hatalmat − Tito: Ny-ellenes politika. túl nagy önállóságot enged meg magának Sztálin nehezményezi − Tito elfogadja Marshall-segélyt 4. Csehszlovákia − győztes országnak számít − Benes kormányát elismeri London + Moszkva is vh. után Benes államfő; koalíciós kormány − 1946. máj választások: komm 38% − 1947-től polgári politikusok kiszorítása − 1948. febr: polgári miniszterek lemondásukkal akarják kikényszeríteni Gottwald

(komm. min eln) távozását komm tüntetések ellentüntetések Benes meghátrál; kinevezi kommunisták által összeállított kormányt (vez. Gottwald) − 1948. máj: 1párti választás Nemzeti Front (komm) 88% − komm. magába olvasztja szocdem pártot proletárdiktatúra 5. Románia − 1944. aug átállás koalíciós kormány − 1945. jan: komm vezetők hazajönnek tüntetések egyiken lövöldözés kommunisták min. elnököt teszik felelőssé; lemondását követelik − Vörös Hadsereg elfoglalja román hadsereg főhadiszállását; lefegyverzik fővárosi erőket Mihály király kommunisták követelésére Grozát nevezi ki min. elnökké (1945. márc) − választást kommunisták elhúzzák 1946 őszéig; véres politikai küzdelem előzi meg − 1946. ősze választás: Demokratikus Pártok Blokkja (komm) 80% komm kiszorítja szövetségeseit hatalomból − 1947.: király lemondatása − 1948.: szocdem beolvasztásával Román Munkáspárt (vez

Gheorghiu-Dej); új alkotmány „törvényesíti” proletárdiktatúrát 6. Bulgária − 1944. szept: kommunisták Hazafias Frontot juttatják hatalomra − komm ← demokratikus parasztmozgalom parasztpártiak, szocdemek kiválnak kormányból, Hazafias Frontból − 1945. vége: komm választást rendez demokratikus erők nem vesznek részt 1946 ősze: új választás − választás előtt terror, megfélemlítés Hazafias Front (komm.) 78% új min eln.: Dimitrov (komm) − 1944.: Petkov (parasztpárt vez) kivégzése − 1948.: komm beolvasztja szocdem pártot proletárdiktatúra