Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Garamvölgyiné Madarász Mária - Lesz-e tagja Svájc valaha az Európai Uniónak?

Nyíregyházi főiskola Gazdasági és társadalomtudományi Főiskolai Kar Garamvölgyiné Madarász Mária Lesz-e tagja Svájc valaha az Európai Uniónak? Debrecen, 2003. november 23 Készítette: Garamvölgyiné Madarász Mária 2003/2004. Tanév I félév gazdálkodási szak II. évfolyam levelező tagozat E csoport Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS . 2 2. RÖVID TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS A SVÁJCI SEMLEGESSÉG JEGYÉBEN . 4 2.1 MIT KELL TUDNUNK SVÁJCRÓL? . 5 2.2 SVÁJC TÖRTÉNELMI KRONOLÓGIÁJA . 5 2.3 A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA . 7 3. SVÁJC GAZDASÁGI HELYZETE . 7 3.1 IPAR- HELYI NYERSANYAG NÉLKÜL . 8 3.2 A SVÁJCI ÓRA –VILÁGMÁRKA . 9 3.3 SVÁJC GAZDASÁGI HELYZETE NAPJAINKBAN . 9 4. KÖLTÖZZÜNK SVÁJCBA? A VILÁG LEGJOBB VÁROSA ZÜRICH . 11 5. A SVÁJCIAK ÉLEN A MUNKAMORÁLBAN . 11 6. A MAGYAR SVÁJCI KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK . 12 7. VÉLEMÉNYEK SVÁJCRÓL . 13 8. EZ A FAJTA MENTALITÁS, AMELLYEL A SVÁJCIAK RENDELKEZNEK,

ALKALMAS-E A GLOBALIZÁCIÓHOZ? . 15 9. TALÁN SVÁJC KÖZELEDIK AZ EU FELÉ?. 16 9.1 10. VÁLASZOLJÁK MEG A FENTI KÉRDÉST MAGUK A SVÁJCIAK! . 16 SVÁJCI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK 2003. OKTÓBER 19 (SVÁJC ALAPVETŐ VÁLTOZÁS ELŐTT?) . 18 10.1 MIT KELL TUDNUNK A SVP-RŐL? . 19 10.2 BORUL A „MÁGIKUS FORMULA”? . 19 11. 11.1 A SVÁJCI BANKTITOK . 20 ÜVEGZSEBET KAP EURÓPA? A BANKTITOK VÉGE? . 20 12. BEFEJEZÉS -ZÁRÓ GONDOLATOK . 21 13. IRODALOMJEGYZÉK . 22 1 1. Bevezetés A dolgozatom témája a következő: A svájciak mentalitását mindenki távolról irigykedve nézte, ez a fajta mentalitás, amivel a svájciak rendelkeznek alkalmas-e a gl obalizációhoz? Megmaradt-e egyáltalán ez a hí res mentalitás? A témának nagyon örültem. Svájc egy olyan különleges ország, amelyre már gyerek fejjel is csodálattal tekintettem. Tizenkét évesen még nem értettem, egy ilyen pici ország, amely a magyar Alfölddel közel azonos területű (41284 km2)

hogyan tudott kimaradni két világháborúból, hogyan tudta megőrizni a semlegességét, és lett a világ egyik leggazdagabb országa. Akkor még nem értettem, hogy a mi hazánk ezt miért nem tudta megtenni, miért nem lehettünk kívülállók, semlegesek a világháborúkban. Pedig mennyire más lenne ma minden!!! A történelem órákon nem sokat hallottam Svájcról, talán ezért is tartottam olyan különleges országnak. Talán azért volt ez így, mert a történelem órán csak a háborúkról majd az azt követő békekötésekről tanultunk, és még a világ számára jelentős felfedezőkről, és feltalálókról. Ma már látom a különbséget Magyarország és Svájc között, amely nem csak km2–ben mérhető! Milyen is az a híres svájci mentalitás? A svájci emberekről mindenkinek van véleménye, sokan gőgös, hideg, komor embereknek, persze akadnak olyanok is, akik kedves segítőkész embereknek tartják őket, bár az én tapasztalataim szerint (sok

embert megkérdeztem a svájci emberekről alkotott véleményükről) az első véleményen többen vannak, de ezt a témát a dolgozatomban külön fejezetben szeretném taglalni. Minél többet olvastam Svájcról, annál vegyesebb érzelmeket kezdtem érezni az ország iránt. Gondolok itt Svájc erősen vitatható viselkedésére a II. világháború alatt Olyan vádak érték Svájcot, hogy a legnagyobb bankok, az állami hatóságok közreműködésével tulajdonították el az üldözött európai zsidók odamenekített vagyonát. Ismeretes azonban az a tény is, hogy Svájc szinte teljesen elzárkózott az üldözött zsidók befogadásától. A másik cikk, amely elolvasása után elgondolkoztam azon, hogy valóban ez az ország az, amelyre csodálattal kéne tekintenünk. A cikk a következő: ”Megdöbbentő együttműködésre derült fény a semleges Svájc és az egykori fajüldöző dél-afrikai rezsim között. A 2 leleplezésbotrány középpontjában a svájci

katonai titkosszolgálat volt vezetője áll, de a kapcsolat a s vájci gazdaság egészét érintette. Az uzsorakamatra hitelező UBS bankot dicstelen viselkedéséért Amerikában próbálják perbe fogni.” (Földvári Zsuzsa Nyílik a Regli, HVG) Hát igen, sok tanulmányt, cikket, könyvet olvastam Svájcról, próbáltam minél többet megtudni erről az országról, mielőtt a dolgozatom megírásába kezdtem volna, de amikor ilyen negatív véleményekkel, cikkekkel találkoztam, mindig megálltam egy pár percre, és elgondolkoztam azon, hogy milyen is valójában a „csokoládé, óra és a bankok országa”. Ilyenkor mindig tanár úr szavai csengtek a fülemben: „Lehet, hogy könnyebb lenne vizsgázni, mint például dolgozatot írni, mondjuk Svájcról”. Nem baj, fel a fejjel, én azért megpróbálkozom egy kicsit jobban megismerni ezt a különleges országot. Dolgozatomban megpróbálok a fő témára, a „svájci mentalitás”-ra összpontosítani, de

elengedhetetlen, hogy alapvető általánosságokról ne tegyek említést, ilyen téma például Svájc gazdasági helyzete, valamint a s vájci magyar külgazdasági kapcsolatok vagy a híres svájci banktitok, de nagyon fontosnak tartom azt, hogy írjak a „mágikus formuláról”(Európában egyedülállóan, Svájcban négy nagy párt kormányoz ellenzék nélkül). Sőt a napokban olvastam, hogy jövőre Svájcban az állampolgárok, már online is szavazhatnak. Ez azt jelenti, hogy a svájci állampolgár leül az íróasztala elé, „kattint” egyet, és máris döntött a hazája sorsáról!  Hogy csinálta Svájc, hogy a s emlegességét és a f üggetlenségét a n agy európai hatalmak is elismerték?  Megváltoztatta-e Európa politikai és gazdasági integrációja a s vájciak gondolkodását a semlegességükre vonatkozóan?  Él-e még a svájciakban az a híres függetlenségi vágy?  Svájc és az Európai Unió kapcsolata.  Csatlakozik-e valaha

Svájc az Unióhoz?  Mit veszítene Svájc egy esetleges Uniós csatlakozással? Ezekre a fő kérdésekre kívánom építeni a dolgozatomat. 3 2. Rövid történelmi áttekintés a svájci semlegesség jegyében Svájc a köztudatban ugyan földrajzi egységként, mint az Alpok országa él, mégis nemcsak néprajzi, hanem földrajzi tagoltság szempontjából sem egységes ország. Svájc 23 k antonból áll, egész pontosan 20 ka ntonból, és 6 úg ynevezett félkantonból, melyek mindegyike saját alkotmánnyal, és törvényhatósággal rendelkezik. A tájak és nyelvek e különbözősége, amit a kantonok kialakulása is tükröz, nem annyira földrajzi tényezők, hanem elsősorban történelmi politikai fejlődés eredményeként alakult államszövetséggé, magasabb egységgé. A kantonok nemcsak nyelvükben, de terület- és népességnagyságban is nagyon eltérőek. 172 fő/km2 átlagos népsűrűség viszonylag magasnak tekinthető, figyelembe véve a mostoha

természeti adottságokat. Az ország nemzetközi posta- és rendszámjele a CH Betűi a Confederatio Helvetica, Svájci Államszövetség kezdőbetűiből származnak. (A helvét kelta törzs 200 körül telepedett meg az országban.) Svájc földrajzi jellemzői: Közép-Európában fekszik, Franciaországtól keletre, Olaszországtól északra. Területe összesen 41290 km 2, ebből szárazföld 39770 km2, víz 1520 km 2 Svájccal határos országok: Ausztria, Franciaország, Olaszország, Lichtenstein, Németoszág. Az ország lakosainak száma: 7301994 fő (2002), melyet a következő népcsoportok alkotják: németek 65%, franciák 18%, olaszok 10% és rétoromán 6%. Svájcban négy hivatalos nyelv van: német, a lakosság 65 %-a beszéli, francia (20 %), olasz (10%) és rétoromán (5%). Svájc fővárosa Bern, (Bár sokan azt gondolják, hogy Zürich. Talán azért, mert Zürich Svájc legnagyobb városa.) Pénzneme: 1 svájci frank (SRF)= 100 rappen. Függetlenség: 1291.

augusztus 1 Alkotmány: 1874. május 29 4 2.1 Mit kell tudnunk Svájcról? Svájcot a történelmi kor hajnalán a kelta eredetű törzsek népesítették be. A népvándorlás a III században érte el a területet, Észak-, Kelet- és Közép Svájcba a germán alemannokat, NyugatSvájcba a burgundokat és a frankokat sodorta, míg a romanizált őslakókat a -Graubünden zárt völgyeiben élő rétoromán néptöredék kivételével –elmosta. A különböző itáliai törzsek betelepedésével zárult a kör, amely a ma is jelentkező nyelvi megoszlás alapja. Mióta semleges Svájc? Az 1618-tól 1648-ig tartó, egész Európát megmozgató és feldúló harmincéves háborút lezáró westfaliai béke nemzetközileg is elismerte Svájc politikai szuverenitását és ünnepélyesen megerősítette semlegességét. Ez nem utolsósorban Rudolf von Wettstein, baseli polgármester diplomáciai művészetének eredménye, akinek sikerült meggyőznie a nagyhatalmakat arról, hogy

nekik is érdekük egy semleges ütköző állam. Mennyire igazolta ezeket az érveket napjainkig a történelem! 2.2 Svájc történelmi kronológiája Kr.e 200: A R hóne-től keletre eső mai Svájc területét a kelta törzsek egyike, a helvétek foglalják el. 1. század: Helvetia néven római tartománnyá válik 5. század: A római birodalom bukása után az ország nyugati részét a burgundok, keleti felét az alemannok foglalják el. 530: A frankok foglalják el a t erületet, amely a Karoling Nagy Károly Frank Birodalmának részévé válik. 11-13. század: A Frank birodalom bukása után német nemesi családok osztozkodnak a területen, ezek egyike a Habsburg família. 1191: Bern alapítása. 1264: III. Rudolf Habsburg gróf átveszi a hatalmat az ország legnagyobb része felett 1291: Rudolf halála után a fiaira hagyja az országot, de a három úgynevezett erdős kanton Schwyz, Unterwalden és Uri szövetséget köt a Habsburg befolyásolás ellen. Latin nyelvű

okiratba foglalták a szövetségük alapjait Confederatio Helvetica, Helvét Államszövetség. Tell Vilmos híres története a függetlenségért vívott csaták idején játszódik. 5 1315: Az államszövetség csapatai a m orgarteni csatában vereséget mérnek Habsburg Lipót lovasseregére. 1386: az immár nyolc kantonból álló Államszövetség parasztseregei Sempachnál megverik III. Lipót lovasságát, aki 1389-ben elismeri a „kantonok szövetségét” 15. század: A tovább bővített Államszövetség szerveződést köt Ausztriával és Franciaországgal, harcokba bonyolódik Olaszországgal, és végül megszilárdítja a határait. 1618-48: A harmincéves háború idején a kantonok közösen védték a határokat. 1648-ban a münsteri konferencián megerősítik az ország szuveneritását. Bár szükségszerűen belebonyolódnak a napóleoni konfliktusokba, ez csak tovább növeli a semlegesség iránti igényt. 1798: A franciák elfoglalják

Svájcot, és eltörlik az Államszövetséget. 1803: Napóleon Svájcot újra 19 kantonból álló államszövetséggé minősíti. 1815: A Bécsi Kongresszus 22 k antonnal újraalapítja Svájcot, és visszaadja a Francia Júrából hozzá tartozó részt. Megerősítik, majd később Párizsban nemzetközi egyezményben garantálják az ország semlegességét. 1846-48: Vallási összecsapások eredményezik a k evés harccal járó háborút, mely után megszületett Svájc alapalkotmánya, mely a 22 független kanton és a Szövetség hatáskörét szabályozza. 1864: A Genfi Nemzetközi Konvenció törvénybe foglalja a háború szabályait. Ebben az évben alapítja meg Henri Dunant a Vöröskeresztet. 1914-19: A svájciak az I. világháborúban semlegesek maradnak A háború befejezése után Genfben alakul meg a Népszövetség. 1939-45: Svájc a II. világháború alatt is megőrzi semlegességét Ennek köszönhető, hogy az ország több nemzetközi szervezetének is

otthont adhat. 1978: Jura lesz a 23. kanton 1992: Svájc nem csatlakozik az Európai közösséghez, de tagja lesz az IMF-nek és a Világbanknak 1995: Genfi székhellyel megalakul a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet. 2002: Svájc tagja lett az ENSZ-nek. A fentiekben kiemeltem, Svájc történelmének szerintem jelentősebb eseményeit, főleg a semlegességre vonatkozó fontosabb dátumokat. 6 2.3 A közvetlen demokrácia Nagyon fontos dolognak tartom, hogy írjak egy pár sort a svájci demokráciáról, ami egyedülálló Európában, de szerintem talán az egész világon. Svájcban az embereknek minden dologba abszolút beleszólásuk van, mindenről szavaznak! Svájc azért mintaszerűen demokratikus ország, mert itt rendkívül kifinomult a helyi demokrácia. Szavaznak a svájci emberek többek között, a menekültek sorsáról, a munkahét óraszámáról, az atomenergia felhasználásról, de szavaznak még a közvetlen demokrácia kibővítéséről is. Sorolhatnám

még, hogy mi mindenről szavazhatnak, talán nem is lenne elég a 20 oldal, de beszéljenek a számok! Svájc lakosságának a száma 7301994 fő (2002), egy parlament által hozott döntés ellen három hónapon belül, ha 50000 e mber aláírásával népszavazás kezdeményezhetik. Mit jelent ez? 50000/7301994= 0,0068 %, mely azt jelenti, ha a lakosság 0,0068 % -a nem ért egyet a parlament döntésével, arról népszavazást kell tartani! Svájci sajátosság azonban az is, hogy 100000 aláírással bármilyen új törvényre népszavazást kezdeményezhetnek. Azaz a lakosság csupán 1,4 %-a elegendő egy új törvény megalkotására 3. Svájc gazdasági helyzete Svájc természeti erőforrásai nagyon szűkösek, nincs kijárata a tengerre, gyarmatokkal sosem rendelkezett, sőt a saját területeinek a negyede is letelepedésre alkalmatlan. Mégis a világ egyik leggazdagabb országa! Hogyan jutott el ilyen magas szintre a jobbára kedvezőtlen természeti adottságokkal

rendelkező kicsi állam? Ösztönzően hatott a gazdaságra a semlegességi politika, ami nemcsak megkímélte az országot a háborúk pusztításától, hanem vonzóerőt gyakorolt a külföldi tőkére is. Nem véletlenül őrzik törvények a banktitok szentségét. (Ezt a témát, (banktitok) egy külön fejezetben kívánom bővebben elemezni.) Svájc iparát szakértelem, igényesség, minőségi áruk gyártása jellemzi. Mivel az ipar drága, minőségi termékek gyártására szakosodott, ezért a gazdaságának a gerincét a kis és középvállalkozások alkotják. A svájci bankszektor elsősorban vagyon- és értékpapír kezelésre specializálódott, de jentős szerepe van a tőkepiacon, illetve a svájci, valamint a külföldi cégek részvénypiacán is. Svájc 7 gazdasága sokat profitált a fejlett infrastruktúrájából, a föld legfejlettebb és legmegbízhatóbb infrastrukturális rendszerei, közé tartozik. Svájc az átmenő forgalom országa Az egész

ország idegenforgalmi terület, Svájc ma Európa idegenforgalmilag egyik legjobban felkészült országa, szállodaipara világhírű. A környezet védelme Svájcban tradíció. Az ország tiszta környezete óriási erőfeszítések eredménye, és nemcsak az állami megszorításoknak, hanem a gazdaság és a lakosság segítőkészségének is köszönhető. Évente a GDP 1,7 %-átfordítják a környezet védelmére A svájci gazdaság éltetője a tercier szektor, amely a GDP 62 %-át szolgáltatja. Az ágazaton belül a bankok, biztosító- és viszontbiztosítók. Igen nagy arányban élnek és dolgoznak Svájcban külföldiek, akiknek az ottléte, bár gazdasági szükségszerűség, mégis sok problémát okoz. Általában a svájciak a külföldi vendégmunkásokat nem óhajtott elemnek, kényszer diktálta megoldásnak tartják, bár tagadhatatlan, hogy úgyszólván az egész gazdaságra frissítő hatást gyakoroltak, gyakorolnak a szorgalmukkal és

egészséges versenyszellemükkel. Az elmúlt évszázadokban a bevándorlók sokat tettek a s vájci ipar fellendítéséért. Az olaszok például a selyemszövést honosították meg, az üldözés elől menekülő protestánsok Franciaországból magukkal hozták az óragyártás mesterségét. Svájc gazdasági élete, mint annyi más vonatkozásban, ezen a ponton is függőben van a külfölddel szemben. A népességének egyötöde (1,4 millió) külföldi, és a hazai keresőkhöz képest Svájc foglalkoztatja a legtöbb vendégmunkást Európában. Az 1990-es években évente átlagosan 20000 külföldi kapta meg a svájci állampolgárságot. 3.1 Ipar- helyi nyersanyag nélkül Az alapvető hazai ásványkincsek hiánya miatt a svájci vállalatok a feldolgozóipar számára szükséges félgyártmányokat egyrészt import útján, másrészt ugyancsak külföldi nyersanyagokra támaszkodva- hazai forrásokból biztosítják. Alapanyagipara jobbára csak a vízerő

szolgáltatta olcsó villamos áramra épülő alumíniumkohászatra korlátozódik. Az elsősorban francia timföldet felhasználó iparág a Rhone és a Rajna mellé települt, s mintegy 75 ezer tonna alumíniumot termel. A belőle előállított késztermékek több mint fele exportra kerül. A feldolgozóipar legjelentősebb ága a legtöbb munkaerőt foglalkoztató nagymértékben specializált gépgyártás, amely az ipari termelés harmadát képviseli. 8 3.2 A svájci óra –világmárka A legnagyobb fokú exportorientáció a finommechanikát, s ezen belül is az óragyártás jellemzi. Sehol másutt a világon nincsen olyan nagy szerepe az óragyártásnak, mint éppen Svájcban. (Az ipari termelés értékének a tizedét adja az óragyártás) A családi műhelyekből, háziipari telephelyekből kinövő óragyárak több mint százéves múltra tekinthetnek vissza. (Igaz az üzemek még ma is a különböző alkatrészek előállításába még ma is a háziipari

bedolgozók széles körét vonják be. Az első órát Genfben készítették, még a XVI. század végén, de hamarosan a Jura vidéke is bekapcsolódott az órakészítésbe. A svájci óra világmárka, a gyártásnál felhasznált anyagmennyiség értéke elenyésző, mindössze 3 %, az igazi értékét azonban a sok évszázados hagyományokon alapuló minőségi munka adja. A világ főbb óraexportőr országai 2000-ben Exportőr ország Export értéke Egy órára jutó átlagár (millió svájci frank) (svájci frank) Svájc 9319 312 Németország 566 94 Japán 371 42 Franciaország 363 67 Nagy-Britannia 280 51 Hongkong 205 10 Forrás: Svájci Óraipari Szövetség 3.3 Svájc gazdasági helyzete napjainkban 2001-ben a svájci gazdaságot nagymértékben fékezte a világgazdasági konjunktúra mérséklődése. A világkereskedelem visszaesésével a világ egyik legnyitottabb gazdaságágnak tekintett Svájc növekedése is folyamatosan veszített a

lendületéből. A költségvetés a tervezett többlet helyett 1,3 Mrd CHF deficittel zárult. A munkanélküliségi ráta még mindig 1,9% 2002-ben Svájc gazdasági növekedését visszafogta a kedvezőtlen konjunkturális helyzet, és fékező hatása volt a nemzeti valuta felértékelődésének is. A gazdaság gyakorlatilag stagnált, a 9 beruházások 5 s zázalékkal visszaestek, emelkedett a munkanélküliség1,9%-ról 2,8%-ra, de valamelyest csökkent az infláció 1%-ról 0,7 %-ra. Az alábbi táblázat magába foglalja Svájc gazdasági mutatóinak a változását 1998-tól 2002-ig. Svájc gazdasági mutatói A GDP értéke folyó áron A GDP értéke változatlan áron 1 főre jutó GDP folyó áron Az infláció Munkanélküliségi ráta Az export értéke Az import értéke Költségvetés egyenlege a GDP %ban 1998 1999 2000 2001 2002 Mrd EUR 233 259 242 253 262 % 2,4 1,6 3,0 1,6 0,1 EUR/fő 29650 33673 34479 35200 36100 % 0 0,8 1,6 1,0

0,7 5 3,9 2,7 2,0 1,9 2,8 Mrd EUR 677 76,3 74,9 78,1 81,3 Mrd EUR 66 75,6 76,1 77,1 77,4 % -0,4 -0,4 1,5 -0,3 n.a Forrás: www.külügyminisztériumhu Svájc gazdaságpolitikáját továbbra is a hosszú távú gazdasági stabilitás, a nemzetközi versenyképesség megőrzése jellemzi; ezt szolgálja a pénzpolitika, a költségvetési politika, a strukturális reformok véghezvitele. A távközlési piac liberalizációja már megvalósult, de az energiapiac tervezett nyitását a népszavazás egyelőre megakadályozta. Folytatódik a mezőgazdaság megreformálása is, hogy a támogatások csökkentése mellett is versenyképessé váljon. Svájc legfontosabb partnere az Európai Unió: tagországainak részesedése az exportban 60 százalék felett, az importban 80 százalék körül van. A kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat 2002. június l-től a Bilaterális I megállapodás csomag szabályozza. Ez a megállapodás hét témakört ölel fel:  a

személyek szabad áramlása,  közúti közlekedés,  légi közlekedés,  kutatás,  a technikai akadályok felszámolása,  közbeszerzés, 10  az agrárpiac liberalizációja Már a Bilaterális I. hatályba lépése előtt megkezdődött az új tárgyalási forduló, amely a feldolgozott élelmiszerek, a k örnyezetvédelem, a statisztika, a k amatadó és a m enekültügy témakörét foglalja magába. 4. Költözzünk Svájcba? A világ legjobb városa Zürich A svájci üzleti központ, Zürich végzett az élen egy tanácsadócég felmérésében. Amely azt próbálta kideríteni, hogy melyik városban érdemes élni a világon. Melyik hely a legjobb Földünkön. Zürich elsősége nem meglepő, hiszen tavaly is ez a város végzett az élen Zürich mögött viszont holtverseny alakult ki a kanadai Vancouver és az ausztriai Bécs között. Svájc még mindig jól áll! Persze a t anácsadócég nem csupán a t ermészeti környezetet figyelte az

összehasonlításkor. Tekintetbe vették, hogy milyen az életminőség számos más jellemzője. Összesen 39 szempontot vizsgáltak Többek között a politikai stabilitást, a szociális helyzetet, a gazdasági mutatókat, az egészségügyi ellátás színvonalát, az oktatást és az infrastruktúra állapotát. Ennek alapján még kevésbé meglepő, hogy a gazdag Svájc két még gazdagabb települése a vi lág öt legjobb városa közé emelkedett. Zürich és Genf ugyanis egyaránt kellemes természeti környezetben található, s a politikai, szociális problémák sem nyomasztják annyira e térséget. Bár Svájc fénye némileg megkopott az utóbbi időben, azért a panaszkodó zürichiek még mindig képesek 42 svájci frankot fizetni egy kaviáros szendvicsért. Ez pedig azt jelenti, hogy több mint hétezer forintot sem sajnálnak néhány harapásért. 5. A svájciak élen a munkamorálban A svájci emberek nagyon szeretnek dolgozni, mondhatjuk, hogy

munkamániások. A Berni Egyetem kutatása szerint a s vájci alacsony munkanélküliségi ráta magyarázata a s vájciak különösen magas munkaerkölcsében keresendő (3,6 százalék a m ukanélküliségi ráta). A svájciak munkamániáját bizonyítja, hogy 2002-ben népszavazáson a t öbbség elvetette a 36 órás munkahét bevezetésének tervét, így maradt az átlagos 42 órás munkahét. 11 További tények a munka szeretetéről: Svájcban ritkán sztrájkolnak, kevésszer hiányoznak a munkahelyről és évente átlagban csupán 20 nap szabadságot vesznek ki. Az ország munkavállalóinak 45 s zázaléka az élet legfontosabb tevékenységének tartja a munkát. A lakosság 70 százaléka pedig akkor is dolgozna, ha nem lenne pénzre szüksége. Egy kis érdekesség, hogy egy 1985-ös népszavazáson például a szabadság négy hétről öt hétre történő felemelését elvetette a svájci állampolgárok többsége. 6. A magyar svájci külgazdasági

kapcsolatok Külgazdasági kapcsolataink feltételrendszerét a m agyar -EFTA szabadkereskedelmi megállapodás, és a kétoldalú mezőgazdasági levélváltás szabályozza. Kivitelünk értéke (398,7 M EUR) 4,2%-kal csökkent, a behozatalé (516,6 M EUR) lényegében nem változott. A magyar-svájci külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG 2001 2002 2001 2002 2001 2002 59,4 60,5 8,4 10,7 51,0 49,8 Nyersanyagok 6,6 6,3 2,8 2,2 3,8 4,1 Energiahordozók 1,5 1,9 26,0 27,4 -24,5 -25,5 171,7 173,0 266,4 296,1 -94,7 -123,1 176,9 157,0 210,6 180,2 -33,8 -23,3 416,1 398,7 514,3 516,6 -98,2 -117,9 Élelmiszerek, ital Dohány Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések Összesen Forrás: www.külügyminisztériumhu Exportunk áruszerkezetében öt év alatt a feldolgozott ipari termékek és a gépek, gépi berendezések együttes részaránya közel 10 százalékkal emelkedett, ellenben az

élelmiszeripari termékeké 5 pont tal csökkent. A legfontosabb exportcikkek a gépek, mechanikus berendezések, telekommunikációs készülékek, elektronikai berendezések, a járművek és részegységeik, a baromfi- és nyúlhús valamint a vegyipari termékek voltak. 12 Importunkban is a feldolgozott ipari termékek és gépek, gépi berendezések dominálnak. Csatlakozásunk után kétoldalú gazdasági kapcsolatainkra is a megállapodás-csomag lesz érvényes. Az új feltételrendszer összességében előnyösebb, de néhány magyar mezőgazdasági terméknek (nyúlhús, friss és fagyasztott zöldség, baromfihús, málna) piacra jutásának feltételei romlanak. Tőkebefektetések: A Magyarországon a működő svájci tőke értéke összesen mintegy 780 millió dollár.(ebből 2002-ben 39 millió érkezett). Az eddig bejegyzett közel 300 svájci érdekeltségű cég közül figyelemreméltó a N estlé, Phoenix Mecano, ABB, Saia Burgess, Novartis, Calida, Holcim,

Georg Fischer Mössner, Winterthur, Gondrand, Ringier. Örömünkre szolgál, hogy a Magyarországon telephellyel rendelkező vállalatok nagy része bővítette tevékenységét és újabb beruházást hajtott végre (pl. Phoenix Mecano, Calida, Metro, Saia-Burgess) 7. Vélemények Svájcról „Szabadságot Svájcnak” „sötét felleg tornyosul a madarak messze szálltak sírnak a svájci anyák szabadságot svájcnak elolvadt a csoko-csokoládé keserű lett a szájad ütött a svájci óra testvér szabadságot svájcnak szabadság! szabad svájc! szabadság! szabad svájc! rázza rácsát börtönét szétzúzza a jó svájci nép a szabadságért lázad szabadságot svájcnak szabadság! szabad svájc! szabadság! szabad svájc! szárnyal a dal svájc felett és visszazengik az alpesek 13 írd föl a számlaszámot szabadítsd föl svájcot szabadság! szabad svájc! szabadság! szabad svájc! szabadság! szabad svájc! szabadság! szabad svájc! Szárnyal a dal svájc

felett és visszazengik az alpesek írd föl a számlaszámot szabadísd föl svájcot szabadság! szabad svájc! szabadság! szabad svájc!” Keresztesi József (A szőranya emlékzenekar dalszövegeiből) Svájcról az embereknek nagyon eltérő a véleménye. Vannak, akik rajonganak Svájcért, vannak, akik gyűlölik ezt az országot, egy biztos, hogy mindenkinek van véleménye róla. Sokat gondolkoztam, hogy ezt a dalszöveget merjem-e betenni a dolgozatomba. De úgy gondoltam, hogy ez is egyfajta vélemény Svájcról. Ki így, ki úgy fejezi ki a véleményét egyes dolgokról. A dalszöveg írója „dalban mondta el” sajátos véleményét erről a különleges országról. Egy jó ismerősöm többször járt Svájcban, 1992, 1993; és 1996-ban. Az ő véleménye a svájciakról következő: „Fapofa, ridegség, hűvös elegancia”. Ezzel a három jelzővel jellemezhető leginkább a svájci átlagember. Svájcban nagy a tisztaság, az utcán gyakran találkozni

takarítógépekkel, mindennek megvan a maga helye, út, fű nincs átmenet. A tűzifa úgy van bepakolva, mint az Eiffel-torony. Szinte már fájdalmasan precízek Az emberek az utcán nem gyújtanak rá, arra, hogy az utcán esetleg enne valaki, arra még gondolni sem lehet. A három látogatás közül egyszer a munkája végett vett részt egy tanfolyamon (vegyész a foglalkozása), azt mondta, hogy érezhető volt a különbség a másik két kin tartózkodása között: „Ha nem vagy turista, akkor talán egy kicsit közelebb engednek magukhoz!” A svájciak egymással sem beszélgetnek túl sokat, a szomszédok például, jó ha egymás nevét tudják, általában nagyon zárkózottak, „nem divat a beszélgetés”. Svájc különböző részein azért van különbség az emberek között. A franciák valamivel lazábbak, mint a németek 14 Több véleményt is meghallgattam, olvastam Svájcról, a Svájci emberekről. Úgy gondolom ezekben a gondolatokban keresendő a

következő fejezetcímben feltett kérdésre a válasz. 8. Ez a fajta mentalitás, amellyel a svájciak rendelkeznek, alkalmas-e a globalizációhoz? Személyes véleményem az, hogy ez a m entalitás, amellyel napjainkban bírnak a s vájci emberek nagyon távol áll még attól, hogy alkalmazkodjanak egy olyan egységes Európához, amelyhez mi szeretnénk alkalmazkodni. Akarnak-e egyáltalán alkalmazkodni, tartozni valamihez? Szerintem még nem, de valami elkezdődött Svájcban is.  Erre élő példa az a tény, hogy az EU csatlakozást (még eddig ők vannak kevesebben) forszírozó svájciak még tavaly májusban egy szervezetet alapítottak, melynek frappánsan azt a n evet adták: „Igen a bilaterális egyezményre!” A szervezet ma már több mint 180 tagot számlál. Honlapjukat befolyásos svájci emberek fényképeivel rakják tele (www.bilaterauxch)  A másik fontos példa a változásra az a tény, hogy: Svájc tagja lett az ENSZ-nek. „2002. szeptember

11-én az ENSZ közgyűlésének New York-i ülésszaka alkalmával beválasztották a mindeddig semlegességét őrző Svájcot a szervezet tagjai közé. Az alpesi ország az év elején, népszavazás útján döntött a csatlakozásról, ám a svájciak nem fogadták különösebb örömmel az ENSZ-tagság megszerzését.”(Forrás: MTI) New Yorkban az ENSZ Közgyűlésének 57. ülésszakán, második napirendi pontként felvették Svájcot a világszervezet tagállamai közé. Az alpesi országgal az ENSZ tagállamainak száma 190-re bővült. Az ünnepélyes tagfelvételre negyvenfős svájci küldöttség utazott a világszervezet székhelyére, soraiban a Svájci Államszövetség soros elnökségét ellátó Kaspar Villigerrel és Joseph Deiss külügyminiszterrel. Az ENSZ-tagság megszerzése kapcsán Genfben nagyszabású ünnepségeket tartottak, ám a BBC tudósítása szerint a helyiek nem fogadták kitörő lelkesedéssel az eseményt. A svájciak idén márciusban,

népszavazás útján döntöttek a c satlakozásról, ám az igenek száma alig haladta meg azok szavazatait, akik inkább a f üggetlenség fennmaradása mellett tették le voksukat. 1986-ban, az ebben a kérdésben legutóbb tartott népszavazás alkalmával a többség nemmel szavazott, de Kaspar Villiger szerint az idei népszavazás azért lehetett sikeres, mert a helyiek felismerték, hogy úgy 15 is megőrizhetik függetlenségüket, ha közben az ország az ENSZ tagjává válik. Jelenleg a világon már csak a Vatikánnak és a P alesztin Hatóságnak nincs teljes jogú ENSZ tagsága.(MTI) EU népszavazás kronológia A népszavazás Időpontja Tárgya eredménye Svájc 1972. december 5 Az EK-val megállapodás szabadkereskedelmi + 1992. december 6 Az Európai Gazdasági Térséghez történõ csatlakozást - 2000. május 21 Az EU-val való kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzését jelentő hét kétoldalú megállapodás + való Forrás:

HVG-gyűjtés 9. Talán Svájc közeledik az EU felé? Lehet, hogy így van, de erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni. Sok helyen olvastam erről a témáról, de szerintem ezt a kérdést még maguk a svájci állampolgárok sem tudnák egységesen megválaszolni. Igent mondtak ugyan a b ilaterális egyezményre,(amely szerintem, már óriási lépés volt), igent mondtak az ENSZ tagságra, de mégis még mindig EU ellenesek. Mitől tartanak? Erről nekem is megvan a saját véleményem, meg szerintem mindenkinek. Azonban én szeretném bemutatni mi a véleményük erről a nehéz kérdésről maguknak a svájci állampolgároknak. 9.1 Válaszolják meg a fenti kérdést maguk a svájciak! Van egy rokonom, aki sokat utazik külföldön, és ennek következményeként több külföldi barátra is szert tett. Megkértem őt kérje ki a svájci barátai véleményét a következő kérdésekről. 16 A kérdéseim a következők voltak:  Mennyire él még a svájciakban az

az erős függetlenségi és semlegességi vágy, amit régen távolról irigyelt mindenki?  Mára mi maradt meg ebből, változtatott-e ezen a globalizáció?  Mi a véleményük az Európai Unióról nekik, szüleiknek és a nagyszüleiknek? A fenti kérdésekről 20 év körüli svájci állampolgárok küldték el a véleményüket. 2003. október 3-án küldtem el a kérdéseimet A dátumot azért tartom lényegesnek, mert a következő fejezetekben írni fogok a svájci parlamenti választásról, mely 2003 október 19én volt, ahol közvetve ugyan, de szerintem a svájci állampolgárok az én kérdéseimre megadták a választ! A fenti kérdésekre a következő válaszokat kaptam: Semlegesség: A svájci emberek, és maga Svájc is ragaszkodik a semlegességéhez. Próbál semleges lenni és a legtöbb esetben ez sikerül és működik is, de persze nem mindig Svájc a legsemlegesebb ország. Függetlenség: A svájciak szerint Svájc nem független többé, ugyanis

olyan kapcsolatba került egyes országokkal, amelyek nélkül Svájc nem lenne olyan, mint amilyen. Globalizáció: A globalizáció megváltoztatta Svájcot, már nem létezne, ha még mindig olyan lenne, mint 40 évvel ezelőtt. EU: Nem akarnak belépni az EU-ba, ugyanis veszélyes lenne a gazdaságra, és túl sokat vesztene vele Svájc, például a „híres svájci titoktartást”. Az idősek egyértelműen ellene vannak, a fiatalok azonban megoszlanak, valószínűleg azért, mert mindenki azt nézi, hogy nyerhet-e vagy csak veszthet az EU tagsággal. Szerintem a fenti véleményekből egyértelműen körvonalazódni látszik a dolgozatom témájára a válasz. Svájc ugyan változott, mert „muszáj” volt neki, de még mindig nem szeretne úgymond tartozni Európához! Mire alapozom ezt az éles kijelentésemet? Olvastam egy újságcikket a Magyar Hírlap arhívumában, (2001.0326 Szeberényi Tamás cikke) melyet egy olyan ember írt, aki már 17 bejárta Európát,

sokszor megfordult már Svájcban is, de ez az ország még mindig tartogat neki meglepetéseket. A történet a következő: az Úr már régen német állampolgár és Európában már sehová sincs szüksége vízumra. Az Európai Unión belül számára már nincs határ, de a s vájci határ az még mindig stabilan áll, „mint a kőszikla a zúgó árban”. A svájci vámos a legnagyobb megdöbbenésére ellenőrizni akarja a kofferét, kinyittatta vele majd egy ideig kotorászott benne, mikor befejezte intett az úrnak, hogy mehet tovább. Erre a történet hőse megjegyezte, hogy Európában már nem szokás a csomagokban turkálni. A svájci vámos erre büszkén ezt felelte: „-Svájc nem tartozik Európához!” A határőrnek igaza volt. Amikor Svájcban népszavazást tartottak arról, hogy csatlakoznak-e az Európai Unióhoz, az elsöprő többség nemmel szavazott. Svájc nem akar Európához tartozni. Vajon meddig még? 10. Svájci parlamenti választások 2003.

október 19 (Svájc alapvető változás előtt?) Az úgynevezett svájci mágikus formula szerint 1959-óta Svájcot héttagú kormány irányítja ellenzék nélkül. A mágikus formulának a felállása a következő: Szociáldemokraták: 2 tag Liberális konzervatív érdekeket való FDP 2 tag Kereszténydemokraták (CVP) 2 tag Néppárt (SVP) 1 tag Igen ám, de a 2003 okt óber 19-én tartott parlamenti választásokon a vártnál nagyobb szélsőjobb választási győzelem született. Véleményem szerint a svájci állampolgárok most egyértelmű jelét adták annak, hogy köszönik szépen, de nem szeretnének Európához tartozni. De vajon jót tesz- e majd Svájcnak ez a nagyfokú elszigeteltség? A jobboldali- populista Svájci néppárt került ki a messze legerősebb pártként a parlamenti választásokból. A svájci néppárt a szavazatok 27,5 % -át söpörte be, és 56-ra növelte a mandátumainak a számát a 200 fős Szövetségi Tanácsban a parlament

alsóházában. 18 Svájcban eléggé szigorúak a külföldiekkel szemben, ugyanakkor nagyon sok külföldi dolgozik az országban. A fizikai munka jelentős részét külföldiek végzik el, ez részben a vonzó magas munkabérek miatt van így, vagy talán azért is, mert a svájciak maguk ezt nem szívesen vállalják ezeket a munkákat. Hogyan képzeli el, mondjuk a szélsőjobboldal, hogyan működne a svájci gazdaság a külföldi munkaerő nélkül? 10.1 Mit kell tudnunk a SVP-ről? Christoph Blocher zürichi milliárdos alapította Svájci néppárt, idegengyűlölő és Európai Unió ellenes párt. A Néppárt magát konzervatív pártnak tartja és Svájc „függetlenségét, és szabadságát” helyezi a politikai pioritások előterébe. A Néppárt a választási kampányával nem kis felháborodást keltett. A bevándorló ellenes párt a választási plakátjukon először negrónak nevezte az afrikaiakat, majd egy politikai újsághirdetésükben azt

jelentették ki, hogy a drogkereskedelmet az albánok és a f eketeafrikaiak tartják a kezükben. Ez utóbbi kijelentésüket a genfi központú menekültügyekért felelős ENSZ-szervezet sem állta szó nélkül. A szervezet részéről hangsúlyozták, hogy aggodalommal figyelik az Európában példátlan bevándorló ellenességgel kampányoló Néppárt tevékenységét, aki nemcsak hogy arcátlanul etikátlan, de még a statisztikákat és a tényeket is meghamisítja. 10.2 Borul a „mágikus formula”? Az előzőekben már említést tettem a mágikus formuláról, mely szerint a svájci kormány héttagú, és ellenzék nélkül kormányoz. A pártok pedig, 1959 óta a választási eredményektől függetlenül mindig azonos számú tagot delegálhattak a kormányba. Ez eddig így is volt, de az október i választásokat a SVP nyerte, aki a mágikus formula szerint csak egy helyre számíthatna a svájci kormányban. Christoph Blocher már vasárnap éjszaka (a

választás éjszakáján) kijelentette, ha nem kapnak még egy helyet a kabinetben, akkor ellenzékbe vonulnak. A mágikus formula értelmében elvileg a másik három párt meggátolhatja azt, hogy a szélsőjobb még egy tagot ültethessen a kormányba, ugyanakkor a hétfői lapok, már azt írták, hogy nincs lehetőség tovább aggódni a valóság miatt, vagyis elkerülhetetlen a szélsőjobb előretörése a kormányban. 19 11. A Svájci banktitok Svájc nem oldja fel a banki titoktartási törvények szigorát, nem ért egyet a feltétel nélküli, teljes információátadással. Az Európai Tanács 2001 végén adott ki utasítást az Európai Unió állampolgárainak külföldi bankjövedelmeinek megadózásáról. Egyeztetéseket kezdeményezett közösségen kívüli, a kamatjövedelmek szempontjából kulcsfontosságú országokkal - az Amerikai Egyesült Államokkal, Svájccal, Liechtensteinnel, Monacóval, Andorrával és San Marinóval - hasonló

intézkedések céljából annak érdekében, hogy az EU állampolgárainak külföldi bankkamatait kiskapuk nélkül adó alá vethessék. A tanácsnak legkésőbb ez év végéig véglegesítenie kell a direktíva szövegét és meg kell kezdeni a rendelkezés végrehajtását. Ez azonban addig lehetetlen, amíg a tőkejövedelmekből származó adó elkerülésére olyan kényelmes és kézenfekvő lehetőség kínálkozik, mint például a svájci bankok szolgáltatásainak igénybe vétele. Az Európai Unió megtorló intézkedésektől sem riad vissza Svájccal szemben, ha az alpesi ország nem lazít a banki titoktartási törvényekben. Svájcnak az EU súlyos pénzügyi szankcióival lehet szembenéznie, ha továbbra is mereven ragaszkodik a banktitok intézményéhez. Brüsszel igyekszik egységesíteni a banki megtakarítások adózását, s ennek útjában - hosszú tárgyalások után is - elsősorban az áll, hogy Svájc nem enged szigorú szabályaiból, s nem hajlandó

információkat átadni a pénzüket svájci bankokban tudó EU-polgárok jövedelméről. Az unió pénzügyminiszterei legutóbbi találkozójukon egyetértettek abban, hogy meg kell vizsgálni a Svájccal szembeni büntetések lehetőségét, ha az ország továbbra sem hajlandó az együttműködésre, s ezzel lehetővé teszi, hogy EU-állampolgárok kibújhassanak az egységesülő megtakarítási adó kötelezettsége alól. Svájc ugyanakkor a banktitkot nemzeti alapelvnek, az ország "védjegyének" tekinti. A svájci pénzintétek, valamint a Svájci Néppárt a banktitok védelmét a lkotmányban kívánja rögzíteni. 11.1 Üvegzsebet kap Európa? A banktitok vége? (2003 január) A jövő évtől minden európai számlatulajdonos egységesen adózik a külföldön elhelyezett pénze után. Az uniós országokban többé nem élvezi a banktitok védelmét egy másik tagország polgára. 20 Az EU pénzügyminiszterei megállapodásra jutottak a tagországok

polgárai által más tagországokban elhelyezett megtakarítások egységes adóztatásáról, a banktitoknak az intézkedéssel együtt járó folyamatos leépítéséről valamint a tagországok közötti automatikus információcseréről. A pénzügyminiszterek hosszas tárgyalások után tesznek kísérletet az adóelkerülés megakadályozására, az első ezzel kapcsolatos javaslat ugyanis már 1989-ben az uniós testületek asztalán hevert. Emellett kikötötték, hogy ha valaki vagyonbevallást tesz, akkor más tagországban elhelyezett megtakarítására nem vethető ki nagyobb adó, mint amennyit hazájában kellene fizetnie. 12. Befejezés -Záró gondolatok Ma még csak mindenki találgat, hogy lesz-e valaha Svájc az Európai Unió tagja. A svájci emberek érthető módon most még nem szeretnének csatlakozni az EU-hoz. Azonban én úgy vélem, hogy hosszú távon elkerülhetetlen az, hogy Svájc az Európai Unió tagja legyen, hiszen gazdasága már így is szinte

integrálódott az uniós gazdaságba. A svájci emberek, főleg az idősebb generáció nagyon ragaszkodik az ország függetlenségéhez, amiért Svájc annyit küzdött, és érthető módon foggal-körömmel ragaszkodik, bár a fiatalabb generáció véleménye megoszlik, egy lehetséges EU tagságról, hiszen ők már egy másik világba születtek bele, nekik már más elképzelésük van Európáról. De mi lenne Svájccal, ha esetleg csatlakozna az Unióhoz? Én biztos vagyok abban, hogy a gazdaságának nem tenne jót. Gondolok itt a banktitokra, amelyet, ha fel kéne adnia a gazdasága biztos, beleroppanna, hiszen a svájci gazdaság éltetője, motorja a tercier szektor, mely a GDP 62 %-át szolgáltatja, s messze megelőzi az ipar 34 %-os és a mezőgazdaság 4 %-os értékét. A svájci bankszektor elsősorban vagyon- és értékpapír kezelésre specializálódott, de jelentős szerepe van a tőkepiacon is. Szerintem, a svájci emberek nagyon jól tudják, hogy mit

tesznek, mert ők precíz, pontos emberek, megfontolják a cselekedeteiket. Most ők még úgy érzik, hogy bár földrajzilag Európában vannak, de nem szeretnének bele tartozni. El kell fogadnunk döntésüket! 21 13. Irodalomjegyzék 1.) Probáld Ferenc: Európa regionális földrajza ELTE Eötvös kiadó, Budapest, 2000 2.) Szilágyiné Pataki Csilla és Horváth Gabriella: Svájc Cartographia Budapest 2001 3.) Fajth Tibor: Svájc Kossuth Nyomda Budapest 1973 4.) Fajth Tibor: Svájc Alföldi Nyomda Debrecen 1987 5.) Halász Zoltán: Matterhorn nem ér az égig Gondolat, Budapest 1989 6.) Vinkó József: Zürich Medicina könyvkiadó 1989 7.) HVG arhívuma: Földvári Zsuzsa cikkei 8.) Figyelő arhívuma: Szabó Gergely cikkei 9.) Magyar Hírlap arhívuma: Szeberényi Tamás cikke 10.) www.külügyminisztériumhu 22