Kereskedelem | Elektronikus Kereskedelem » Elektronikus kereskedelem

E-Business Elektronikus kereskedelem 1-3. előadás Témakörök 1) Gyorsfénykép az elektronikus üzletről: miért fontos és hol tartunk ma? 2) Elektronikus kereskedelem a fogyasztói piacon: mi kell egy jól működő rendszerhez? 3) Elektronikus kereskedelem a vállalatközi piacon: kényszer és lehetőség 4) Hogyan lehet megcsinálni? Út az elektronikus kereskedelembe való bekapcsolódáshoz 1. RÉSZ Gyorsfénykép az elektronikus üzletről: miért fontos és hol tartunk ma? Gyorsfénykép az elektronikus üzletről: miért fontos és hol tartunk ma? Helyzetünk meghatározásához használhatjuk az alábbi ábrát is de 4 .az elektronikus kereskedelem és az elektronikus üzlet meghatározó része lett életünknek e-business: az elektronikus hálózatokon (Internet, extranet, intranet) keresztül bonyolított gazdasági tevékenységek összessége, ide értve a marketinget, az ügyfél-menedzsmentet (CRM), valamint a beszerzéseket (procurement). Az

e-business tágabb fogalom az e-kereskedelemnél, nem csupán a kereskedelmi tevékenységre utal, hanem a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatásokat, az üzleti partnerekkel való együttműködést és a szervezeten belüli elektronikus tranzakciókat is magában foglalja. e-commerce: elektronikus kereskedelem, azaz leggyakrabban az Interneten keresztül megvalósuló áru- és szolgáltatás beszerzés és értékesítés. Knowledge management E-media Procurement E-business CRM EDI ERP E-marketing E-commerce E-sales E-banking E-payment 5 A „virtuális tér” kapcsolatait leíró rövidítések Vállalat Közigazgatás A A2A Elektronikus államigazgatás B2B E-piactér AG2B, B2A E-közbeszerzés E-ügyintézés C2A, A2C ügyintézés B B2C, C2B, B2E E-kereskedelem, E-bank C - Consumer (Fogyasztó) A- Administration (Közigazgatás) B – Business (Vállalat) Fogyasztó C 6 Az elektronikus üzleti tér vázlatos modellje 7 Az e-kereskedelem

fejlődése már az Internet megjelenése előtt elindult EDI - Electronic Data Interchange rendszer • • Előnye: megbízható, pont-pont kapcsolat Hátránya: zárt, rugalmatlan, drága Integrált B2B portálok Portál M M M M Brosúra EDI Hálózat M S B Piaci hatékonyság 1996 1997 1998 1999 2000 8 Az Internet megjelenésével a cégek először brosúrákat, majd saját eboltokat készítettek Brosúra: a cég saját honlapot készít Előnye: nyitott, információgazdag Hátránya: nehéz rátalálni, a vállalat maga kell, hogy szervezze a vevőkört, a szolgáltatókat, az infrastruktúrát • • Integrált B2B portálok Portál M M M Brossúra EDI Hálózat M M S B Piaci hatékonyság 1996 1997 1998 1999 2000 9 Az egyedi boltok megjelenése után a vásárlók igényeit jobban kiszolgáló áruházak és piacterek is megépültek B2C, B2B piactér • • Előnye: sokszereplős kereskedelem, kereshető, információban gazdag

Hátránya: vegyes kereskedési rendszer Integrált B2B portálok Portál M M M M Brossúra EDI Hálózat M S B Piaci hatékonyság 1996 1997 1998 1999 2000 10 A fejlődés következő fázisa a portálok megjelenése volt, ahol több szolgáltatás és árutípus is megtalálható B2B portálok integrációja • Előnye: beszerzés, értékesítés "egy helyen” eladók széles közönséget érnek el, vevők nagy választékot találnak, megbízható, rugalmas Portál Integrált B2B portálok M M M M Brossúra EDI Hálózat M S B Piaci hatékonyság 1996 1997 1998 1999 2000 11 Az elektronikus forgalom viszonylag kicsi, de gyorsan növekvő részt képvisel a világkereskedelemben $6,000 B2C B2B $5,000 $4,000 $706 mrd 10-szeres növekedés 5 év alatt $4,319 mrd 17-szeres növekedés, 5 év alatt $3,000 $2,000 $1,000 $0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 (milliárd USD) forrás: ICMM V7.1, IDC 2001 12 A hazai elektronikus

kereskedelemben a B2B forgalom aránya nagyobb mint a nemzetközi átlag Forrás: Compaq 13 A hazai internetes boltok forgalma 2003-ban is jelentősen növekedett, az éves növekedés közel 30% ƒ 2003 I. félévében a hazai internetes boltok forgalma közel 2 milliárd forint volt ƒ az interneten keresztüli vásárlások száma ugyanebben az időszakban 300 ezerre becsülhető ƒ az online vásárlások átlagos értéke kb. 6000 forint volt ƒ a várakozások 2003 második félévében az első féléves forgalom kétszeresét várták A hazai online áruházak forgalma * (milliárd forint) 6 5 4 3 2 1 0 2001 2002 2003 *Forrás: GKI Gazdasságkutató Rt. és a Westel Rt a Sun Microsystems Magyarország Kft 14 Egy ország e-felkészültségét leginkább a következő tényezők határozzák meg: ƒ Informatikai írástudás ƒ IT infrastruktúra színvonala ƒ Jogi szabályozás ƒ Bizalom a cégek és a fogyasztók között ƒ Elektronikus fizetési módok

elterjedése (bankkártyás fizetés) 15 Helyzetünk az elektronikus piacok használata tekintetében Forrás: EU (SIBIS GPS 2002, SIBIS GPS-NAS 2003) 16 Eltérő helyzet különböző szektorokban Forrás: EU (SIBIS GPS 2002, SIBIS GPS-NAS 2003) 17 Mire használjuk az internetet? - vállalatok Forrás: TÁRKI 2003, IST kutatás 18 Mire használjuk az internetet? - lakosság Forrás: TÁRKI 2003, IST kutatás 19 Ki használja az internetet? Forrás: EU (SIBIS GPS 2002, SIBIS GPS-NAS 2003) 20 „E-felkészültség” a vállalatok körében Forrás: TÁRKI 2003, IST kutatás 21 Eltérések a vállalatok mérete szerint Forrás: TÁRKI 2003, IST kutatás 22 A fejlett országok nagy lehetőségeket látnak az infokommunikációs technológia alkalmazásában – az USA példája Iparág Méret 2007-ben MegtakaríPéldák megtakarítási tás 2007lehetőségekre ben Gyártás 1,6 trillió $ 56 milliárd $ Elektronikus értékesítés,

működés elektronizálása Pénzügyi szolg. 1,1 trillió $ 44 milliárd $ Ügyintézés automatizálása Kiskereskedelem 1,0 trillió $ 21 milliárd $ Adatok szinkronizálása a szektorban, vonalkód helyett rádiójel Egészségügy 630 milliárd $ 12 milliárd $ Papírmunka elektronizálása Kormányzat 270 milliárd $ 7 milliárd $ Elektronikus kormányzás Oktatás 370 milliárd $ 1 milliárd $ Távoktatás, testre szabott képzés Forrás: Business Week, 2003. aug 25 41 o 23 Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése Magyarországon 1000 főre jutó előfizetések száma, Magyarországon 800 700 600 500 400 300 200 100 TV mobil telefon telefon 02 20 01 20 00 20 19 99 98 19 97 19 96 19 95 19 94 19 19 93 92 19 91 19 19 90 0 internet Forrás:IHM 24 Internet használók számának változása Magyarországon, áttörés az Internetezésben Internet használók száma Magyarországon 1500000 1450000 1400000

1350000 1300000 1250000 1200000 1150000 2001/II. 2002/I. 2002/II. 2003/I. Forrás: Szonda Ipsos 25 Internet elterjedtség Magyarországon 2 000 000 Hozzáférés Felhasználók 1 500 000 Aktív felhasználók 1 000 000 500 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Forrás: Netsurvey Research, 2002 26 Az Internet kapcsolatok minősége fontos szempont az E-kereskedelem elterjedésében A hazai Internet kapcsolatok minősége (2003) 27% 73% Keskenysávú Szélessávú Forrás:IHM 27 A vállalatokat az e-business fejlettségi fokuk szerint a következő csoportokba sorolhatjuk ÜGYF.SZOLG ÜGYFÉLKAPCSOLATOK MENEDZS. TULAJDONOSOK ALKALMAZÁSOK INTEGR. MENEDZSMENT KONTROLL DISZTRIBÚCIÓ TERMELÉS LOGISZTIKA TUDÁSMENEDZSMENT ELADÁS ƒ ERŐFORRÁSOK MENEDZSMENTJE MARKETING ƒ SZÁLLÍTÓK, PARTNEREK HUMÁNMENEDZSMENT ƒ Első szint: Egyes műveletek, tevékenységek elektronizálása (pl. szövegszerkesztés, e-mail, informatikai támogatása

(office) Második szint: Teljes funkciók vagy folyamatok (pl. könyvelés, bérszámfejtés) támogatása Harmadik szint: A szigetrendszerek összekapcsolása, integrált rendszerek kialakítása Negyedik szint: Az integrált rendszerek átlépik a vállalat határát, más külső rendszerekkel, szereplőkkel kapcsolódnak össze ALKALMAZOTTAK ƒ ÜGYFELEK, ÉRTÉKESÍTÉSI PARTNEREK 28 A fejlődésnek és a növekedésnek több fontos mozgatórugója van ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ Számítógépek kapacitásának jelentős növekedése és árának csökkenése Távközlési kapacitások növekedése, Internet terjedése Multimédiás technológiák fejlődése Internet penetráció növekedése Informatikai, adatkezelési alkalmazások fejlődése Alkalmazásokba beépített intelligencia fejlődése Alkalmazások integrációja Mobil technológiák fejlődése Új felhasználói generációk megjelenése Felhasználóbarát alkalmazások, technológiák

Támogató kormányzati programok Globális verseny Elektronikus rendszerekhez való kapcsolódás kényszere (e-bank, e-beszerzés, stb.) 29 Egy vállalatot többféle dolog késztethet az elektronikus kereskedelembe való bekapcsolódásra ƒ Piac megtartása, versenytársak ƒ Piac bővítése ƒ Vevő beszerzési rendszerének elektronizálása ƒ Költségek csökkentése ƒ Belső működés (szervezetek, folyamatok) átalakítása 30 Kisebb vállalkozások esetében különösen fontosak az alábbi tényezők ƒ B2B kapcsolatban a kisvállalkozás vevője, vagy beszállítója áttér az elektronikus kereskedelmi rendszere ƒ B2C kapcsolatban a kisvállalkozás vevőinek Internet penetrációja jelentősen növekszik ƒ A létrejött e-piacterek a kisvállalkozás részére új piacon való megjelenést biztosít 31 Nem minden próbálkozás sikeres. A kudarc tipikus okai a következők: ƒ Hibás feltételezések a piac elvárásairól a kereskedelmi

folyamatok működéséről ƒ A célcsoport „e-felkészületlensége” ƒ Költségtúllépés, forráselvonás a cég alapműködésétől ƒ Hibás, hiányos vagy nem létező stratégia ƒ A hagyományos kereskedelmi csatornák „hanyagolása” ƒ . 32 Az elektronikus kereskedelem veszélyt is jelenthet egyes vállalkozások, iparágak kialakult kapcsolataira ƒ az internet segítségével a vevők választási lehetősége kitágul, több termék, több szállító közül válogathatnak, ami erősíti az alkupozíciójukat; ƒ az elektronikus kereskedelem nem ismer határokat, egy sor iparágban új belépők bárhol, bármikor megjelenhetnek; ƒ az elektronikus kereskedelem sok terméket és szolgáltatást szabványossá tesz; szabványos dolgok esetében könnyebb dolog a helyettesítés; ƒ az elektronikus értékesítési csatornák, megoldások a versenytársak számára is jól láthatók, tartós megkülönböztetésre kevés lehetőség adódik; ƒ

digitalizált termékek könnyen másolhatók és terjeszthetők. 33 Az elektronikus kereskedelembe való bekapcsolódást stratégiai problémaként kell kezelni ƒ A piaci verseny az adott iparágban képződő nyereség elosztásáért folyik ƒ Az iparág szereplői értékláncba rendeződnek ƒ Az értéklánc egyes szereplőinek helyzetét nem csak a versenytársak hanem a vevők és szállítók pozíciója is meghatározza ƒ A vállalkozás versenyhelyzete akkor javul ha: ¾ Javítani tudja alkupozícióját ¾ Ki tudja védeni a helyettesítő terméket ¾ Magas belépési korlátot épít az új belépők elé ¾ Vevők számára pozitívan megkülönbözteti magát 34 Lényegében egy üzleti modell felépítéséről van szó ƒ A stratégia fontos lépése az üzleti modell kialakítása: ƒ A célcsoport meghatározása, felmérése (e-készültség, igények, stb.) ƒ A hagyományos kereskedelemmel azonos, vagy nagyobb érték kialakítása (pl. idő, pénz

megtakarítás) ƒ A vállalkozás részesedése az értékből, a bevétel és profitszerzés modelljének kialakítása ƒ Kontrollpontok beépítése, a folyamatos nyereséghez a stratégia kontrollpontokat előre meg kell határozni ÜZLETI MODELL 35 A következő részben egy hazai vállalkozás történetével ismerkedhetünk meg, amely sikerrel alkalmazta az Internet előnyeit A Golding Reklámajándék Kft. ƒ 1991-ben alakult, ƒ Dolgozói létszám: 50 fő ƒ Cég fő profilja reklámajándékok nagykereskedelme , mely területen jelenleg piacvezető pozíciót vívott ki magának ƒ Tevékenysége : ¾ a viszonteladói hálózat kiszolgálása (ezzel főleg a vidéki szükségleteket elégíti ki), és a ¾ kiemelt partnerek közvetlen kiszolgálása. ƒ A vevőkört jórészt közepes nagyságú cégek alkotják; a legkisebbek inkább a viszonteladókkal kerülnek kapcsolatba, a legnagyobbak pedig - viszonylag keveset leszámítva - közvetlen beszerzéssel jutnak

reklámajándékhoz. ƒ A Golding viszonylag kevés beszállítóval dolgozik, de igyekszik azok teljes termékkínálatát forgalmazni; ezt az összegzett kínálatot az évente kétszer kiadott, 400 oldalas katalógusban gyűjti össze. 36 A Golding forgalma folyamatosan növekedett A cég árbevétele és nyeresége dinamikusan növekedett, kezdetben minden évben legalább 20-25 százalékos volt a növekedés, később ez lassult, majd 2002-ben enyhén csökkent a recesszió miatt. Árbevétel (MFt) Forrás:cégközlés 37 A Golding fejlődésében az e kereskedelem bevezetése az integrált vállalati rendszerek megléte miatt nem jelent sok új feladatot ƒA Webkatalógust nem kell töltögetni árucikkekkel vagy tanítgatni arra, hogy milyen értékesítési szisztémában dolgozzon, mert teljes egészében az Infosysben, a vállalat integrált ügyviteli rendszerében (ERP) már létező készlet információkra és üzleti logikára épül ƒAz ERP webes

felületen kínál egy önkiszolgáló pultot, ahol a viszonteladók vagy a végfelhasználók által nyugtázott tranzakciók azonnal bekerülnek az ERP-be ƒA Golding kereskedői számára lényegében nincs különbség a között, hogy a rendelést személyesen vagy elektronikusan indították ƒ Kereskedők számára lehetőség van a megrendelések státuszának követésére ƒA Webkatalógus a legkorszerűbbnek számító e-business technológiák és metodikák szerint került kifejlesztésre. A rendelkezésre-álló alternatívákat átgondolva a Microsoft DNA (később .NET) eszközkészlete mellett tették le a voksot. 38 A Golding webáruházának képe egy rendelés összeállításakor 39 2. RÉSZ Elektronikus kereskedelem a fogyasztói piacon: mi kell egy jól működő rendszerhez? Elektronikus kereskedelem a fogyasztói piacon: mi kell egy jól működő rendszerhez? Ez elektronikus üzlet leggyakoribb modelljei ƒ Internetes szakbolt – árucikkek

meghatározott körével foglalkozik ƒ Internetes áruház – több vállalat több fajta árucikkével foglalkozik ƒ Információs bróker – információt szolgáltat termékekről, szolgáltatásokról, árakról ƒ Tranzakciós bróker – kereskedelmi tranzakciókat támogat árucikktől függetlenül ƒ Elektronikus aukció – aukciós platform, a termékek az eladóktól függnek ƒ Digitalizált termékek boltja (zene, szoftver, könyv, stb.) ƒ Internetes portál – több beszállító, szolgáltatás, áru ƒ Online szolgáltató – szolgáltatás az Internet felhasználásával (pl. e-learning) ƒ Tartalomszolgáltató – digitalizált információk előállítója, szolgáltatója, nem mindig saját megjelenéssel 41 Nézzünk meg egy több éve sikeresen működő rendszert! Mi lehet a siker titka? ƒ A webhely: www.antikvariumhu ƒ Szegedi székhelyű internetes antikvárium, 2001 novemberében indult ƒ Célja egy bárki által

elérhető antikvárium létrehozása (nem csak a szegedi vásárlóerő) ƒ A web bolt nyitását megelőzőleg a bolt (antikvárium, régiségkereskedő) már hét éve működött ƒ Az antikvárium.hu készlete 105 000 könyv ƒ Az árukészlet naponta akár több száz kötettel bővül, a könyveket magánemberektől vásárolják ƒ Az általunk kínált könyvekről részletes tájékoztatást ad (állapot, fotó, tartalomjegyzék, fülszöveg) ƒ Az állomány forgási ideje kevesebb mint egy év. 42 Menjünk végig a vásárlási folyamaton! 1. lépés: rácsatlakozás az oldalra ƒ A vevőnek rá kell találnia a szolgáltatásra (link, hirdetés, kereső szolgáltatások, stb.) ƒ Az oldalnak egyértelműen mutatni kell a szolgáltatás tartalmát ƒ ƒ ƒ ƒ Mi kell ehhez ? Domain név Marketing Tárhely Alkalmazás ƒ Be kell csalogatni a vevőt, nyitó (index) oldal kialakítása ƒ A linknek eltárolhatónak kell lenni, megfelelő elnevezéssel 43

Antikvárium index oldal 44 Menjünk végig a vásárlási folyamaton! 2. lépés: böngészés a katalógusban ƒ Ajánlati, akciós oldal (testreszabott ajánlatok) ƒ Keresési lehetőség ƒ „Fa” struktúrában való tallózás (árucikk csoportok) Mi kell ehhez? ƒ Strukturált termék katalógus (integrált, vagy folyamatos karbantartás) ƒ A böngészés lehetőségeinek felhasználóbarát kialakítása ƒ Testreszabott ajánlatok ƒ Termékek makro adatainak megjelenítése 45 Antikvárium katalógus 46 Fontos feltétel a jól összeállított és kereshető elektronikus árukatalógus ƒ A katalógus kialakítása jelentősen meghatározza az ebusiness szolgáltatás „kínált értékét” ƒ Kereső, böngésző szolgáltatások vevőkörre szabási lehetősége ƒ Vevők szokásainak követése, raktározása ƒ Az oldal saját szokásoknak megfelelő beállításának lehetősége ƒ Kiegészítő szolgáltatások (termékfigyelés,

árfigyelés, értesítés) 47 Menjünk végig a vásárlási folyamaton! 3. lépés: regisztráció ƒ A regisztráció célja a vásárló azonosítása ƒ A többszöri vásárlás megkönnyítése ƒ Helyettesíti a bankkártyás fizetés azonosítási lehetőségét Mi kell ehhez? ƒ Megfelelő biztonság, titkosítás ƒ Adatkezelés törvényes kialakítása ƒ Regisztráció visszaigazolása, megerősítése ƒ Adatok módosításának lehetősége ƒ Információt biztosít az ügyfélről ƒ Hírlevél, folyamatos tájékoztatás lehetősége 48 Antikvárium regisztráció 49 Menjünk végig a vásárlási folyamaton! 4. lépés: a vevő kiválasztja a terméket és beteszi a kosárba ƒ A termék kiválasztása a vásárlás szempontjából döntő pillanat ƒ A termékről a visszatérő vásárlás reményében a virtuális lehetőségekhez képest elegendő információt kell közreadni ƒ Információval kell a bizalmat pótolni ƒ A kosárba

helyezés még nem vásárlás ƒ Vásárlás feltételei jelenjenek meg a kosár oldalán Mi kell ehhez? ƒ A termékekről elegendő információ a döntéshez ƒ A kosár tartalma minden oldalról elérhető legyen ƒ A tartalom a megrendelésig módosítható ƒ Szállítási feltételek megjelenítése 50 Antikvárium metaadat oldal 51 Menjünk végig a vásárlási folyamaton! 5. lépés: megrendelés ƒ A megrendelés gomb megnyomása után visszaigazolás a tételekről és összegről, a szállítási címről ƒ A visszaigazolást e-mail-ben is elküldeni a regisztrált e-mail címre Mi kell ehhez? ƒ Pontos adatok a megrendelőről ƒ Pontos adatok a megrendelt tételekről ƒ Fizetési feltételek rögzítése ƒ Bankkártya szám rögzítése (opció, biztonság) 52 Antikvárium kosár 53 A fizetésnek többféle módja van ƒ Utánvétes fizetés ƒ Futárszolgálat, készpénzes fizetés ƒ E-cash ƒ Hagyományos banki

átutalás (EFT) ƒ Bankkártyás fizetés (credit, debit card) ƒ Elektronikus csekk ƒ Mobil fizetés 54 Végül a terméket el kell juttatni a megrendelőhöz, ennek több módja van ƒ Saját szállítás ƒ Postai szállítás ƒ Futárszolgálat ƒ A vevő érte jön a legközelebbi üzletbe 55 A megrendelést követően több webáruház biztosítja a szállítás és fizetés státuszának nyomon követését 56 A megrendelés, fizetés és szállítás egyszerűsített folyamata 57 Foglaljuk össze: miről kell dönteni egy ilyen vállalkozásnál? ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ Üzleti modell Elektronikus üzlet működési modellje Marketing, megtalálhatóság Oldal felépítése Elkészítés, működtetés Katalógus kialakítása, termékek meta-adatainak összegyűjtése Vevő adatainak kezelése (regisztráció) Biztonsági megoldások Fizetési mód Kiszállítás módja Üzemeltetés, karbantartás, ügyfélkezelés 58 Esetpélda:

Milyen döntéseket hozott ez a hazai elektronikus vállalkozás? ƒ Kínált értékek kiválasztása ¾ Az antikváriumban való böngészés személyes élményét a könyvekről adott részletes információ (fülszöveg, tartalomjegyzék, fénykép, állapot) megpróbálja pótolni ¾ Árban nem tér el a hagyományos üzlettől ƒ Célcsoport meghatározása ¾ A napközben idővel nem rendelkezők, könyvbarátok ¾ Anyagilag tehetősebb réteg ƒ Üzleti modell kialakítása - postai utánvét ƒ Működési mód – katalógus, keresés, böngészés, kosár, help 59 3. RÉSZ Elektronikus kereskedelem a vállalatközi piacon: kényszer és lehetőség Elektronikus kereskedelem a vállalatközi piacon: kényszer és lehetőség A vállalatközi elektronikus kereskedelem legfontosabb szereplői az alábbiak ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ az eladó vállalatok, akik új piacokat, új értékesítési csatornákat keresnek, csökkenteni akarják az értékesítési költségeket,

tartós és jövedelmező ügyfélkapcsolatok fenntartására törekednek; a vevő vállalatok, akik olcsó de megbízható beszerzési forrásokat keresnek, alacsony készletszintekkel akarnak dolgozni, csökkenteni akarják a beszerzési költségeket; elektronikus közvetítők, akik segítik a vevők és az eladók egymásra találását, piacteret biztosítanak, tranzakciók elektronikus bonyolítására adnak lehetőséget, kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak, és mindezt üzleti alapon teszik; szállítási, logisztikai cégek, akik gondoskodnak az áru célba juttatásáról; bankok, akiken keresztül a pénzügyi tranzakciók elektronikus úton lebonyolíthatók; informatikai fejlesztők és szolgáltatók, akik előállítják az elektronikus kereskedelemhez szükséges szoftvereket, testre szabják és telepítik azokat, támogatják a működésüket. 61 A szereplőkön kívül szükség van még technikai alapinfrastruktúrára ƒ hálózati

platformra (például internet, intranet, extranet); ƒ protokollokra és kommunikációs csatornákra (ilyen például az EDI); ƒ vállalati belső információs rendszerekre (például ERP, CRM), amelyekhez a kereskedelmi alkalmazások hozzákapcsolhatók. 62 A vállalatközi elektronikus kereskedelemnek sokféle előnye van, a legfontosabbak ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ széleskörű és olcsó információadási és -keresési lehetőséget ad vevőknek és szállítóknak; új kereskedelmi csatornát nyit a meglévők mellé; 24 órás nyitvatartási lehetőség az év minden napján a vevők és a szállítók számára egyaránt kibővíti a piacokat; a kooperációt támogató elektronikus eszközök sokféle együttműködési módot tesznek lehetővé vevő és szállító között; lehetőséget ad kereskedelmi tranzakciók kényelmes, gyors és olcsó lebonyolítására; csökkenti az információk előállításának, feldolgozásának, tárolásának és

visszakeresésének költségeit; valamint a kommunikációs költségeket; a telefonos vagy papíralapú kommunikációnál gazdagabb lehetőséget biztosít hang, videó és demonstrációk bekapcsolásával; a digitalizált termékek (például rajzok, dokumentumok, szoftver) gyorsan célba juttathatók; nagyobb rugalmasságot biztosít a földrajzi elhelyezkedés tekintetében vevőnek, közvetítőnek és szállítónak egyaránt. 63 A vállalatközi elektronikus kereskedelemnek ugyanakkor korlátjai is vannak ƒ problémák lehetnek a rendszerek biztonságosságával, megbízhatóságával; ƒ az előnyök kihasználása, a rendszerek összekapcsolhatósága érdekében több szabványra lenne szükség; ƒ a kommunikáció sávszélesség sok helyen még nem elegendő, egyes tranzakciók nagyon lassúak; ƒ az elektronikus kereskedelmi szoftverek integrálása a korábbi szoftverekkel és adatbázisokkal nehéz feladat; ƒ a potenciális felhasználók bizalmatlanok

lehetnek a tranzakció túlsó végén lévő személytelen szervezetekkel, magával az elektronikus tranzakcióval és a fizetési móddal szemben. 64 A vállalkozások közötti (B2B) elektronikus kereskedelembe való bekapcsolódás legfontosabb módjai az alábbiak ƒ Online katalógussal való megjelenés ƒ Kereskedelmi magánhálózat kiépítése (Private Trading Network) ƒ Nyilvános elektronikus piacon való kereskedés ƒ Elektronikus ellátási láncokba való bekapcsolódás (Supply Chain) 65 A vállalatközi elektronikus kereskedelem (B2B) alapmodelljei, tulajdon szerint csoportosítva ƒ Eladói, gyártói tulajdonú bolt és áruház ƒ Vevői tulajdonban lévő piactér ƒ Független közvetítő tulajdonában lévő piactér 66 Nézzünk néhány példát az egyes típusokra Eladói tulajdonban lévő bolt: Knorr Bremse viszonteladói autóalkatrész bolt 67 A Magyar Könyvklub saját kiadványai mellett, a választék kiegészítése

érdekében más kiadók termékeit is forgalmazza oldalain 68 Hazai vevői piactér 69 A beszerzés folyamata a piactéren 1. AJÁNLATKÉRÉS FOGADÁSA A Szállítói Rendszerrel rendelkező társaságok a piactérhez vevőként csatlakozott vállalatoktól elektronikus úton fogadhatnak ajánlatkéréseket. 2. AJÁNLATOK KIKÜLDÉSE A szállítók a beérkezett ajánlatkérésre válaszolhatnak, illetve ajánlatot küldhetnek, és lehetőségük van az ajánlatra vonatkozó paraméterek módosítására is. 3. MEGRENDELÉSEK FOGADÁSA A megrendelések fogadása funkció segítségével a szállító kezelni tudja az újonnan beérkezett, a korábban már elbírált vagy módosított, illetve a még el nem bírált megrendeléseket. 4. MEGRENDELÉSEK VISSZAIGAZOLÁSA A szállítóknak lehetőségük van arra is, hogy a piactérhez vevőként csatlakozott vállalatoktól kapott megrendeléseket visszaigazolja, illetve a megrendelésben szereplő adatokat (szállítási

határidő, tételek mennyisége, tételek egységára, ütemezés) módosítsa. 5. RIPORTOK GENERÁLÁSA A Szállítói Rendszerrel rendelkező vállalatoknak lehetőségük van különböző riportok, elkészítésére, melynek segítségével számos információt kaphatnak a rendszer állapotáról. Néhány sikertörténet a Marketline működéséből Szektor-áru (szolgáltatás) Gépipar-kötőelemek Biztosító - névjegykártya Energiaszektor- szárazelem Távközlés- takarítás Pénzintézet – Hálózati berendezések Nagyságrend >40 MFt > 2 MFt > 9 MFt > 37 MFt > 100 MFt Ajánlatok Megtakarítás (Ft száma v.%) 1087 > 30 % 92 27,5 % 30 49,5 % 420 11 MFt 15 10 MFt Forrás: Marketline 71 Hasonlóan vásárol saját piacterén a Philips Magyarország is 72 A dotkom válság előtt szép számmal működtek a független piacterek, mára számuk csökken, szolgáltatásaikban szakosodtak 73 A SUNBOOKS üzleti modelljének

evolúciója Szolgáltatási csomagok Marketing Hagyományos nagykereskedés Napkönyv Kft. 1996 Cash & Carry Sunbooks Kft. 1999 2000 Komplex B2B szolgáltatáscsomag SUNBOOKS Kft. 2002 74 A könyvpiac elemzésével a következő főbb problémák kerültek beazonosításra 1. Mindenki mindent csinál ƒ Jelentős adminisztrációs terhek ƒ Az áru útja követhetetlen Kiadó Egyéb vevők Kiadó ƒ A kiadó (aki általában maga is alulfinanszírozott) finanszírozza az egész eladási láncot Nagyker Whole saler Kiadó Nagyker 2. Jellemző gyakorlat a bizományos értékesítés Könyvtá 3. A kereskedő sok helyről kénytelen beszerezni r 4. Látens áruhiány és felesleg egyszerre Kiadó Hipermarket Könyves bolt 5. Drága és nem hatékony logisztika a kiadóknál és a kiskereskedőknél az információhiány miatt 75 A SUNBOOKS az azonosított problémákra a következő megoldást kínálta KIADÓ KIADÓ Kiadói tevékenységek Raktározás

Logisztika Értékesítés Rendelés feldolgozás Pénzbeszedés Finanszírozás, stb. Marketing, Adminisztráció KERESKEDŐ KERESKEDŐ Beszerzés Szállítás Finanszírozás Eladás Vevők minőségi kiszolgálása Adminisztráció Semleges szolgáltató, aki átveszi és professzionális szolgáltatásként biztosítja a profilidegen feladatokat 76 A SUNBOOKS vállalkozás főbb jellemzői ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ Vertikális elektronikus piactér (könyvipar) Szabályozott piac (azonos és nyilvános játékszabályok) Vezérelt piac (kiadói oldali preferencia) Versenysemleges (információs esélyegyenlőség vevői oldalon) Robusztus logisztikai háttér (Magyar Posta) Robusztus IT háttér (IBM, Magic) Hozzáértő csapat Tapasztalt befektető (NIC) 77 A SUNBOOKS vázlatos működése Internet Sunbooks System Beszállítási info Kiadók Nyomdák, raktárak Könyvek Rendelések Kereskedők Információ Áru 78 A SUNBOOKS működésében felmerült főbb

problémák, kockázatok ƒ A szakma néhány meghatározó kiadója még nem csatlakozott ƒ Az általa meghonosított modell nemcsak a rendelés/kiszállítás tekintetében, hanem minden elemében új volt a könyvszakma számára (elszámolások, információszolgáltatás, üzleti modell) >> lassú befogadás ƒ Sok helyen probléma az Internet (nincs, vagy ha van sem használják) ƒ Így lényegesen lassabban megy az ügyfelek önkiszolgálásra való átállása, mint ahogy eredetileg tervezték ƒ Következmény: a piacnak csak kb. 5-6 %-át fedi le (100 %-ra is képes lenne). 15 %-nál térülne meg a befektetés és a fenntartási költségek 79 Agriportal esettanulmány 80 Az Agriportal alapítóinak célkitűzései ƒ Agrárpiaci szereplők informáltságának növelése ƒ Elektronikus kereskedelem meghonosítása (b2b) ƒ Új beszerzési és értékesítési csatornák létrehozása, piacbővítés ƒ Beszerzési döntések

hatékonyságának, megbízhatóságának növelése ƒ Spontán beszerzési csoportok alakítása ƒ A kereskedelem költségeinek csökkentése ƒ Az agrárpiac hatékonyságának növelése 81 Agriportal projekt főbb állomásai ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ 2000. június, Agriportal Projekt indítása, üzleti modell kialakítása, a portál struktúrájának megtervezése 2000. szeptember, OMÉK 2000. október, Agriportal Kft megalakulása, sajtótájékoztató, Interneten történő megjelenés, termékstruktúra kialakítása 2000. december, napi hírszolgáltatás elindítása, online regisztráció elindítása 2001. január, wwwagriportalhu szolgáltatásainak indítása (Zöld Oldalak, sajtótallózó) 2001. február, regisztráltak részére megnyílik az iroda és a piactér, napi Hírlevél indítása 2001. március, első katalógusok feltöltése 2001. április, fórum indítása 2001. május, aukciók indítása 2001. július, on-line katalógus

módosítás lehetőségének elindítása 2001. augusztus, Reuters Árutőzsde szolgáltatás elindítása, új indexoldal, szakmai publikációs adatbázis megnyitása 2002. augusztus, projekt zárása 82 Az Agriportal főbb szolgáltatásai Megvalósított Tervezett ƒ Regisztráció ƒ Közraktárjegy piac ƒ Iroda ƒ Bank-garancia ƒ Piactér, kereskedelem ƒ Logisztika ƒ Zöld Oldalak ƒ Szakmai adatbázisok ƒ Hírek ƒ Rendezvény adatbázis ƒ Hírlevél ƒ Jogtár ƒ Árutőzsde Információk ƒ Űrlaptár és kitöltő ƒ Fórum ƒ Portál kapcsolatok ƒ Publikációs adatbázis 83 A megvalósított kereskedelmi módok Katalógus Eladói aukció Vevői aukció Különböző beszállítók termékeit foglalja össze "mindent egy helyen". Nagy termék kínálatot biztosít a vevőnek és új értékesítési csatornát az eladóknak Termékeket lehet flexibilis árazással értékesíteni Tendereztetés, az eladók

a vevő vételi kiírására válaszolnak. 84 Az Agriportal index oldala 85 Partnerek regisztrációs felülete, az online iroda 86 A katalógus felépítése 87 Az egyes termékekről megtalálható információk 88 A regisztrált partnerek katalógusa 89 Az Agriportal hirszolgáltatása 90 A Reuters árutőzsde információinak továbbértékesítése GABONA ƒ ÁRPA - Budapesti Árutőzsde, LIFFE, Winnipeg, Sydney ƒ KUKORICA - BM&F, Buenos Aires, Rosario/Argentína, CBOT, MATIF, Mid American Commodities Exchange, Tokió, Kanmon Commodity Exchange, Dél-Afrika ƒ RIZS - CBOT ƒ BÚZA - BÁT, CBOT, KBOT (Kansan City), LIFFE, MATIF, Mid American Commodities Exchange, Minneapolis, WTB –Hanover, SAFEX – Dél-Afrika, Sydney, Winnipeg, ZhengzhouKína, Argentína – Buenos Aires, Quequen, Rosario ƒ ZAB - CBOT, Mid American Commodities Exchange, Winnipeg OLAJOS MAGVAK ƒ SZÓJA - CBOT, BM&F , MIDAM, MAT, Tokió, Kanmon ƒ REPCE

- MATIF, WTB –Hannover, Winnipeg ƒ PÁLMAOLAJ - Kuala Lumpur ƒ NAPRAFORGÓ - MAT 91 Az Agriportal on-line hozzáférést biztosított az árutőzsdék adataihoz 92 Az Agriportal árai ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ Regisztráció, katalógus feltöltés ingyenes Hírek, Hírlevél, Zöld Oldalak, Fórum ingyenes A kereskedés jutalékát az eladó fizeti, mértéke terméktől függően 0,5-5%, amelyet a szerződésben előre rögzítünk Agriportal Árutőzsde szolgáltatás 60 USD/hó Hirdetés tarifák média ajánlat alapján (banner, hirbox, hírlevél) 93 Tapasztalatok ƒ A portál létrehozását nem előzte meg a működő, tényleges agrárpiac elemzése (szereplők, kapcsolatok, érdekek) ƒ Nem volt kiválasztott célcsoport, a gyors siker reményében több agrár ágazati részpiacon is egyszerre jelent meg a portál ƒ A „több frontos” jelenléthez nem volt elegendő erőforrás ƒ A portál nem rendelkezett marketing erőforrásokkal, csak

e-marketinget folytatott ƒ Az igény elsődlegesen az információk és a hírek területén jelent meg, amelyek beszerzése további erőforrásokat igényelt ƒ A tranzakciós díjak és a hirdetések nem biztosítanak elegendő bevételt a további fejlesztésekhez és a hírek beszerzéséhez ƒ A 2002-ben lebonyolításra került az első hazai gabona árverés ƒ A portál működése jelentős, meglévő piaci érdekeket sértett ƒ 2001 végére napi 800 hírlevél került kiküldésre (ingyenes) ƒ Válságkezelés, új fejlesztési tervek ƒ A „e lufi” kipukkanását követően a további fejlesztésekre nem sikerült pótlólagos forrásokat bevonni, a projekt finanszírozása összedőlt 94 4. RÉSZ Hogyan lehet megcsinálni? Út az elektronikus kereskedelembe való bekapcsolódáshoz Hogyan lehet megcsinálni? Út az elektronikus kereskedelembe való bekapcsolódáshoz Meg kell ismerni a lehetőségeket, a modern technika képességeit, a már

működő és sikeresnek bizonyult megoldásokat, modelleket ƒ Az Internet és az IT által kínált új lehetőségekről szóló információk beszerzése ƒ Érdeklődés az új lehetőségek iránt ƒ Tanácsadó igénybevétele ƒ Önképzés, képzés ƒ E-kereskedelmi tréning 96 Át kell gondolni, milyen szerepe lehet az elektronikus kereskedelemnek a vállalat stratégiájában, milyen előnyök származhatnak belőle ƒ ƒ ƒ ƒ A vállalat meglévő stratégiájának felidézése Meglévő piaci modell dokumentálása, strukturált rögzítése Szereplők, folyamatok, eszközök, kínált értékek rögzítése Az új eszközök lehetséges helyének kitalálása a meglévő és új piacok területén (ötletroham) 97 Elemezni kell a piacot, a vevők vásárlási szokásait, az iparági értékláncot, a versenytársak várható lépéseit ƒ A vállalat stratégiája alapján elemezni kell a cég helyét az értékláncban ƒ Fel kell térképezni a trendeket

ƒ Meglévő vevők vásárlási szokásainak felmérés (pl, kérdőív), beleértve az IT felkészültségeiket is ƒ Új célcsoport felmérése, IT készültség ƒ Versenytársak felsorolása, tevékenységük, kínált értékeik rögzítése ƒ Meglévő, működő szolgáltatások elemzése ƒ Kudarcok elemzése (pl. szakirodalom) ƒ Tanácsadó, szaktanácsadó, szakértő bevonása ƒ Logisztikai lehetőségek elemzése ƒ Elemezni kell az aktuális jogi feltételek 98 Elemezni kell a vállalat adottságait, a technikai lehetőségeket, a mozgósítható anyagi és emberi erőforrásokat ƒ A vállalat IT felkészültségének felmérése ƒ Meglévő hardver és szoftver állomány felhasználhatóságának elemzése ƒ Az esetleges szükséges back-office alkalmazásokhoz (pl. raktárkészlet nyilvántartás) szükséges fejlesztések ƒ Munkatársak felkészültségének elemzése (képesség, készség) ƒ A vállalat hosszabb távú projekt finanszírozási

képességének elemzése ƒ A vállalat humánerőforrásának kompetencia listájának elkészítése ƒ Fel kell tárni a bevonható külső erőforrásokat (támogatások, pályázatok, hitelek, stb.) 99 Meg kell tervezni az alkalmazható elektronikus üzleti modellt, pontos tervet kell készíteni a megvalósításhoz, költségvetést, gazdaságossági és megtérülési számításokat kell végezni ƒ Reális üzleti modellt kell készíteni az internetes kereskedelem folyamataira, több modell felrajzolásával (esetleg lépcsőzetes fejlesztési folyamat) ƒ IT költségek (fejlesztés, karbantartás, üzemeltetés) ƒ Belső humánerőforrás költségek (oktatás, új munkaerő felvétel, stb.) ƒ Szükséges egyéb beruházások költségei ƒ Ügyfél kezelés költségei ƒ Logisztikai költségek ƒ Szükséges partnerek bevonása (logisztika, it fejlesztő, it szolgáltató, stb.) ƒ Bevezetés marketing költségei (online, offline) 100 Fel kell mérni a

kockázatokat, át kell gondolni a kiküszöbölésük, illetve a csökkentésükkel kapcsolatos lehetőségeket és teendőket A kialakított modellek működésének kockázata Üzemeltetés technikai kockázat Logisztika kockázata Humánerőforrás kockázatai Pénzügyi kockázatok Az új üzleti csatorna hatása a meglévő csatornák működésére ƒ Kockázatok csökkentése: ¾ Hárítás ¾ Elkerülés ¾ Kezelés ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ 101 El kell dönteni, hogy a megvalósítás és a működtetés során a vállalat mit akar a maga embereivel és eszközeivel csinálni, és mit kíván másokra bízni ƒ A szükséges fejlesztések, tevékenységek kompetencia és eszköz listájának elkészítése ƒ A vállalat kompetenciáinak, erőforrásainak és eszközeinek listázása ƒ A két listából előálló különbség elemzése ƒ A szükséges kompetencia, eszköz, szolgáltatás beszerzési és bérleti költségeinek összegyűjtése ƒ Kockázatok elemzése ƒ A

gazdasági számítások és kockázatok összevetése, döntés 102 Ki kell választani az elektronikus csatornán értékesíthető termékeket, azonosítani kell azokat a vevőket, akik tudnak és akarnak elektronikus úton vásárolni ƒ A kiválasztott modell és célcsoport alapján a meglévő terméklistáról kiválasztjuk a hozzáadott értékkel kínálható termékeket, termék csoportokat ƒ A termékekről össze kell gyűjteni a katalógusban, adatbázisban szerepeltethető információkat ƒ Ki kell jelölni a potenciális vevők általi böngészéshez szükséges metaadatok körét 103 Meg kell tervezni és szervezni az elektronikus kereskedelem folyamatát, ki kell választani a fizetés módját, meg kell szervezni a lebonyolítását ƒ A modell, a termékek és a célcsoport alapján lépésről lépésre el kell készíteni a weboldalon történő vásárlás menetét (böngészés, kosár, regisztráció, megrendelés, fizetés, szállítás,

követés, stb.) ƒ El kell készíteni a vásárlás menetéhez szükséges tájékoztatókat (Help) ƒ Meg kell fogalmazni a pontos vásárlási feltételeket (szállítás, költségek, határidők, árak, ajánlat érvényessége, stb) 104 A fizetés lehetséges megoldásai az e-kereskedelmi szolgáltatásokban ƒ Postai utánvét ƒ Házhozszállítás, kézpénzes fizetés ƒ Hitelkártyás fizetés (Credit Card) ƒ Kártyás fizetés (Debit Card) ƒ Hagyományos banki átulalás (EFT ƒ E-cash ƒ Elektronikus csekk ƒ Mobil fizetés 105 Utánvétellel vagy futárral történő fizetés ƒ Megszokott rendszerekre épít, magas bizalom ƒ Magas üzemeltetési költségek ƒ Alacsony beruházási költségek ƒ Bizonyos termékeknél (pl. ételek) alapértelmezett 106 Hitelkártyás fizetés (Credit Card) ƒ Szereplők ¾ Kártya tulajdonosa ¾ Kereskedő ¾ Kártya kibocsátó (vevő bankja) ¾ Fizetőhely létrehozó (eladó bankja) ¾ Kártyatársaság (VISA,

MasterCard, stb.) ƒ Lényeg: meggyőződni a másik fél személyazonosságáról ƒ Megvalósítási technikák ¾ SSL ¾ SET 107 Hitelkártyás fizetés (Credit Card) ƒ Folyamat ¾ Kártya rendelés-átvétel ¾ Kártya „megmutatása” a kereskedőnek ¾ A kereskedő jóváhagyást kér a kártyatársaságtól ¾ Capturing process - A kereskedő kifizeti a jutalékot, és eladja az elszámolást a bankjának ¾ A kereskedő bankja elszámol a kártyatársasággal ¾ A kártyatársaság elszámol a vevő bankjával 108 Kártyás fizetés (Debit Card) ƒ „MOST” fizetés „MAJD” fizetés helyett ƒ Könnyebb hozzájutni ƒ Igazából a kereskedőnek előnyös csak (nincs díj) 109 EFT ƒ Electronic Fund Transfer ƒ Gyakorlatilag egyszerű átutalás ƒ Már az Internet előtt is létezett: ¾ lsd. GIRO Rt ƒ Megfelelő biztonság mellett az Internet kínálja a legolcsóbb megoldást 110 E-cash ƒ Kártyás fizetés - magas jutalék, 10 Ft-ot nem éri

meg kártyával fizetni. ƒ „Internetes telefonkártya” Előre fizetsz, lassanként elköltöd ƒ 2 féle: ¾ Fizető személyazonossága csatolva van-e ¾ Személyiségi jogok vs. biztonság 111 Elektronikus csekk ƒ Az elektronikus csekk alkalmazása vonzó, mert alacsony költséggel jár, kis infrastrukturális igénye van a kereskedő részére, banki háttérrel működik (biztonságos). ƒ Hátránya, hogy csak az angolszász országokban terjedt el, kiforrott digitális aláírási és hitelesítési rendszert feltételez az adott országban 112 Mobil fizetés ƒ ƒ Kétkártyás rendszer: ¾ kétkártyás, WAP technológiás mobiltelefon és egy smart (chip) kártya szükséges, amiről a fizetés történik ¾ Bankkártya alapú, így a fizetés közvetlenül a bankszámláról történik ¾ a chipkártya előre feltölthető ¾ Előnye, hogy a chipkártyát nehezebb hamisítani ¾ Hátránya, hogy a telefon a chipkártya leolvasó miatt vastagabb és

nehezebb Egykártyás rendszer: ¾ A SIM segítségével történik a fizetés, amelynek három típusa van: ¾ A tranzakciót a mobilszolgáltató regisztrálja, és a kifizetést hozzáadja a telefonszámlához (postpaid) ¾ A tranzakciót a mobilszolgáltató regisztrálja, és a kifizetést az előre fizetett összegre terheli (prepaid) ¾ A tranzakció egy mobilszolgáltató-független fizetési szolgáltatón keresztül történik a vásárlással egy időben indított fizetési tranzakcióval ¾ Előnye: nem szükséges új telefon beszerzése 113 Bízhatunk benne? ƒ Soha nem lesz olyan biztonságos, mint személyesen ƒ Már most van olyan biztonságos, mint bármilyen nem személyes fizetés Megfelelő körültekintéssel IGEN. 114 A megvalósítás első nagy feladata a közreműködő partnerek kiválasztása és a saját munkatársak elkötelezettségének biztosítása ƒ Ki kell választani a szükséges szállítókat, közreműködőket, tanácsadókat,

szolgáltatókat, szerződést kell kötni velük, ellenőrizni kell a munkájukat ƒ Az elektronikus kereskedelmet be kell illeszteni a vállalat szervezeti és működési rendjébe, logisztikai, informatikai és egyéb rendszereibe, folyamatokat kell átszervezni ƒ Fel kell készteni, motiválni és menedzselni kell a közreműködőket 115 A megvalósítás második nagy lépcsője az IT infrastruktúra elkészítése ƒ Meg kell tervezni és meg kell építeni a kereskedelmi célú webhelyet ƒ Domain nevet kell választani, valamint egyéb adminisztrációs és regisztrációs feladatokat kell megoldani ƒ Ki kell választani, meg kell vásárolni, működőképessé kell tenni a szükséges hardver- és szoftvereszközöket, ki kell építeni a szükséges hálózatokat, kapcsolatokat ƒ Elektronikus áru- és/vagy szolgáltatáskatalógust kell készíteni, meg kell tervezni és fel kell építeni az elektronikus kereskedelmet szolgáló adatbázisokat 116 A

fejlesztést követően gondoskodni kell az elkészült e-commerce alkalmazás üzemetetéséről, karbantartásáról, az üzlet megindításáról ƒ A piacon be kell vezetni az új értékesítési csatornát, tájékoztatni kell a meglévő és a lehetséges vevőket, kommunikálni kell velük ƒ Rendszeresen mérni és értékelni kell az eredményeket, meg kell határozni a szükséges teendőket ƒ Gondoskodni kell a minőség folyamatos fenntartásáról, a rendszer biztonságáról ƒ A kialakított rendszert karban kell tartani és fejleszteni kell ƒ El lehet indítani az új fejlesztést 117