Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Tóth Annamária - Erdőtüzek általános összefoglaló

Erdıtüzek általános összefoglaló Tóth Annamária Környezettan BSc. Erdıtüzek okai: természetes: villámlás, vulkánkitörés, kıomlás során kipattant szikra, spontán gyulladás talajtőz száraz területre ér és meggyújtja a felszíni növényzetet emberi mulasztás: nem kijelölt helyen való tőzrakás, tüzek szakszerőtlen eloltása, eldobott cigarettacsikkek, nagyfeszültségő távvezetékek égetéses irtásos földmővelés: régen a mezıgazdaság elterjedésével mérsékelt övben, ma trópusokon esıerdık helyén így nyernek földterületet megritkított erdık kedveznek a gyúlékony főféléknek (Vietnám) benıtt, felhagyott erdei utak segítik a tőz terjedését Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer (MODIS) a NASA Terra mőholdján mutatja az erdıtüzeket a Földön. 2008. augusztus 1 - 31 2008. február 1 - 29 Az erdıtőz súlyossága függ az elérhetı tüzelıanyagoktól, a környezettıl, és az idıjárástól.

A természetes környezetben megkülönböztetnek felszíni, talaj- és koronatüzet. Talajtőz felszín alatti szervesanyag égése 1) A talajban humifikálódott szervesanyag táplálja a tüzet. Alacsony terjedési sebesség jellemzı. (1-2 km/év) Ebbe a csoportba tartoznak a mocsár, láp és tızegtüzek. 2) Felszín közelében kialakuló talajtüzek a tuskókon keresztül a tőz a gyökérszintre, illetve a talajban található nyershumusz szintre is átterjed Terjedési iránya eltérhet a tőzfront terjedési irányától, és jelentısen módosíthatja a felszíni tőz terjedését. A talajtőz által visszagyújtott felszíni tőz keletkezhet. Felszíni tőz leggyakoribb típus, beletartozik: -alom, avar, lehullott növényi részek égése -kisebb mérető cserje vegetáció égése Az éghetı biomassza mennyiségétıl függıen lehet alacsony és magas intenzitású is Alacsony intenzitású tőz: a biomasszát füves vegetáció, közepes vastagságú avar vagy

tőlevél réteg képezi. Nagyobb sebességgel égnek. Magas intenzitású felszíni tőz: nagy mennyiségő hulladék, száraz anyag vagy jelentıs cserjeszint van jelen. A terjedési sebesség alacsony. A felületi tőz gyakran felterjed a koronaszintbe - elsısorban az állományban visszamaradt kiszáradt faegyedeken - ez azonban nem koronatőz, mivel egy-egy fáról nem terjed tovább a koronaszintben a tőz. Koronatőz a tőz a koronaszintben koronáról koronára halad vagy a magasabb cserjeszintben terjed Szakaszos koronatőz: a koronák egymástól elkülönülten fáklyaszerően égnek és a terjedési sebesség a felszíni tőz állapotától függ. Független koronatőz: a koronatőz jóval a felszíni tőz frontja elıtt halad. Aktív/egységes koronatőz: a tőz egy határozott lángfronttal halad az avarból a koronáig kinyúlva. A legtöbb koronatőz ide sorolható Koronatőz kialakulása esetén, megnı a széllel szállított égı biomassza darabok,

zsarátnokok mennyisége, ami a tőzfronttól akár több kilométeres távolságban is ponttüzek keletkezéséhez vezethet. Mindhárom tőztípus idıben és térben egymás mellet és egymást váltva jelentkezhet. Az idıjárás hatásai az erdıtőzre Az éves tőzesetek számát, típusát és nagyságát az egyes évek idıjárása befolyásolja legnagyobb mértékben. Hıhullám, szárazság, El Niño drasztikusan megnövelik az erdıtőz kockázatát. Több, csapadékosabb évet követı száraz évben nagyobb kiterjedéső erdıtüzek jelennek meg. Nappali órákban megnövekszik a tőz intenzitása, ezt az alacsonyabb páratartalom, magasabb hımérséklet, és nagyobb szélsebesség okozza. A szél meghatározza a terjedés sebességét, irányát. A viharos erejő szél a tőzvonal gyors és kiszámíthatatlan terjedését idézi elı, ami mind a földi eszközök hatékonyságát, mind a légi eszközök alkalmazhatóságát erısen csökkenti, esetleg

lehetetlenné is teszi. Utóbbi évtizedekben növekedett a boreális erdık biomassza égése. Ezeket tőlevelő fák és tızeglápok alkotják -sarkokhoz közelebb nagyobb a melegedés, csökken a csapadék, növekszik az erdıtőz esélye A fenyık folyamatosan hullatják a leveleiket, ez vastag rétegben felgyőlik, tüzelıanyagot biztosít. Különbözı ökoszisztémákban az erdıtőz más-más hımérsékleten ég, köszönhetıen a biomassza szerkezetének és nedvességtartalmának. A szavannák vékony, száraz füve majdnem teljesen CO2-t eredményez, míg a parázsló égés nedves, nagy tüzelıanyagon mint a tızeg és erdık tökéletlen égést eredményez, CO égéstermékkel. Boreális erdık égnek a legnagyobb hımérsékleten, és bocsátják ki a legtöbb szennyezıanyagot adott területen. Növények alkalmazkodása Erdıtüzekre hajlamos ökoszisztémában gyakori fizikai védelem hıvel szemben: vastag kéreg, alsó ágak elhullatása, magas

víztartalom gyorsabb növekedés erdıtüzet követıen - tőz által kiváltott maghullatás (pyriscence), butenolid növekedési faktor gyúlékony anyagok termelése a tőz táplálására, ami elpusztíthatja a kompetíciót (eukaliptusz) Örökzöld mammutfenyı A Bahama-szigeteken növı karibfenyı alacsony intenzitású talajtőzhöz alkalmazkodott. Növekedéséhez 3-10 évente szükséges erdıtőz. Ennél gyakoribb a lágyszárú növényeknek kedvez, az ennél ritkább pedig a száraz leveles erdıknek. Légköri hatás Pyrocumulonimbus feljuttathat füstöt, kormot, és egyéb aeroszolokat a sztratoszféra alsó rétegeibe Megnöveli a NOx és VOC mennyiségét -> troposzférikus ózonszint növekszik Erdıtüzek aeroszol kibocsátása kardiovaszkuláris és légúti megbetegedésekhez vezethet. 1997-ben Indonéziában az erdıtüzek CO2 kibocsátását 0.81 és 2.57 gigatonna közé becsülik, mely abban az évben a fosszilis tüzelıanyagok

emissziójának a 13-40%-a. havi átlagos látótávolság 1 km alatt napi maximum látótávolság 100 m alatt A levegı minısége javult novemberben, a monszun kezdetével 1997 Southeast Asian haze 2013 Southeast Asian haze Felhasznált irodalom: http://en.wikipediaorg/wiki/Wildfire http://en.wikipediaorg/wiki/1997 Southeast Asian haze http://en.wikipediaorg/wiki/2013 Southeast Asian haze http://en.wikipediaorg/wiki/Peat#Peat fires http://www.nasagov/topics/earth/features/wildfireshtml Országos Erdıtőzvédelmi Terv http://www.katasztrofavedelemhu/letoltes/szakmai/hatosagitev/orszagos terv 200809pdf http://users.atwhu/tuzoltosagbcs/hasznos/Azerdotuzekfajtaielemei/Azerdotuzekfajtaihtml Pataki Noémi - ERDİTÜZEK KÖRNYEZETI KOCKÁZATA http://www.vedelemhu/letoltes/szakdolgozat/szak38pdf