Oktatás | Pedagógia » A kutyás foglalkozások hatásmechanizmusa, avagy mire jó az állatasszisztált tevékenység

Adatlap

Év, oldalszám:2013, 4 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:16
Feltöltve:2021. szeptember 04
Méret:725 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Forrás: https://doksi.net A kutyás foglalkozások hatásmechanizmusa, avagy mire jó az állatasszisztált tevékenység A szakirodalom három fő területen írja le az állatok bevonásával folyó pedagógiai munka pozitív hatásait.(Hupäsch119-124) Az első a fiziológia, pszichés hatásokra vonatkozik, melyek egzakt mérésekkel is alátámaszthatók. Sok tanulmány szerint már a kutya puszta jelenléte is ellazít, megnyugtatóan hat. Csökken a stressz és a félelmek szintje, ami a vérnyomás és a pulzus csökkenésével magyarázható. A kutyákkal való testi kapcsolat során a vér kortizonszintje csökken, így a stressz is. A szervezetben más biokémiai változások is történnek, oxitocin hormon szabadul fel, ami a közérzetet javítja, a cselekvési kedvet fokozza. Az etológusokat is foglalkoztatja a kutya emberre gyakorolt pozitív fiziológiai hatása Kutatók laboratóriumi körülmények közt folytattak vizsgálatokat : „A svédek tíz olyan hölggyel

kezdték, akiknek kan labradorjuk van. Behívták őket kutyástul az egyetemre. A megfigyelés egy szobában zajlott, kerek egy órán keresztül Az óra elején a gazdák három percen át simogatták, dédelgették a kutyájukat, utána viszont csak nyugodtan üldögéltek a székükön. Közben folyamatosan mérték a szívritmusukat, és összesen 7 alkalommal, katéteren keresztül, vért vettek tőlük és a kutyájuktól is. A vérmintából három hormon szintjét határozták meg Az eredmények szerint a simogatás alatt a kutyában és a gazdában is megnőtt az oxitocin szintje (ennek elterjedt megnevezése a "szeretethormon" is, mivel segíti az anyai kötődést, fokozza a bizalmat és szerelmes embereknél magasabb a szintje). A másik két hormon (kortizol és inzulin) koncentrációja és a szívritmus nem épp a várakozásoknak megfelelően alakult, aminek a vizsgálat résztvevőinek alacsony száma, és a kutyák mozgása is oka lehet.”

(http://kutyakutatas.blogspotcom/search/label/hormon) A kutya jelenlétének jótékony hatása azonban nem csak a keringési funkciók és a biokémiai változások területén bizonyítható, hanem a mozgásszervi területen is: csökken a spasztikusság, az izomzat oldottabb lesz. Az idegrendszeri változásokhoz sorolható az endorfinszint emelkedésével a fájdalomérzet csökkenése. Pedagógiai szempontból a fiziológiai hatások nagy segítséget jelentenek, gondoljunk csak a stressz okozta negatív hatásokra, melyek csökkentik a teljesítőképességet, sok diák küzd a debilizáló szorongással. Vivienne Klimke Gyógyító állatok című könyvében arról értekezik, hogy miként válhat az állatok hatására a stressz pozitív energiává. ( Klimke 27-29old) „ Tehát az állatok segítenek száműzni életünkből a stresszt, mégpedig azáltal, hogy nyugodttá, megfontolttá tesznek bennünket, így megkönnyítik számunkra a problémamegoldást.” ( Klimke 27

old) A szerző Karen Allen stressz-teszt kísérletére hivatkozik, amikor is a résztvevők a teszt kitöltése barátaik jelenlétében számukra túlzott kihívást jelentett, veszély érzetét keltette. Ha azonban állataik is jelen voltak, kihívásként élték meg a teszt kitöltését. Amikor a kísérletben résztvevők veszélyt, félelmet, túlzott igénybevételt, elbizonytalanodást éltek át, akkor a dis-stressz állapotában voltak. Amikor azonban állataik jelenlétében oldották meg a tesztfeladatokat, erőt adó energiát éreztek, pozitív izgatottságot éreztek, amely az eu-stressz jellemzője. A stressz két különböző típusának megélése tehát befolyásolható az állatok jelenlétével, hiszen a stressz a valóság érzékelésének a módjától függ. Illés Anett is kiemeli a stressz enyhítését tanulmányának a kutyás foglalkozás spontán hatásairól szóló fejezetében. „ A gyerekek sokkal felszabadultabban oldanak meg nehéz feladatokat

is kutya társaságában, hiszen a kutya jelenléte leveszi róluk a terhet,azt, hogy a teljesítés a fő cél. A cél a kutyával való játék. Ezen kívül a feszült gyermek is könnyebben feloldódik egy kutya közelében”(Illés 17. old) Ezen kívül a nyugodt lelkiállapot segíti a problémamegoldó képesség javulását Ezt a hatást veszik figyelembe a bostoni Tufts Egyetemen is, ahol nyolc terápiás kutya hivatott arra, hogy csökkentse a hallgatókban a vizsgadrukkot. A vizsgák előtti feszültség oldására a hallgatók etetik, simogatják a kutyákat, játszanak velük. Erről a projektről számolt be a német Die Welt című magazin, melyet a http://allatbaratvagyok.hu/tag internetes oldal tett közzé A kutyás terápia, pedagógia pozitív hatásainak második nagy területe a pszichológiai hatásokat foglalja magába Lydia Agsten szerint. (Hupäsch119-124) A kutya bevonásának fő oka motiváló erejében rejlik. Illés Anett a játékmotívumból vezeti le

a kutyás foglalkozás hatékonyságát.(Illés 17 old) Mivel a legtöbb gyerek szívesen lép kapcsolatba a kutyákkal, a kutya bevonásával a játékos tanulás motiváltan zajlik. A kutyákhoz való vonzódás, a játékosság mellett a kutyás foglalkozások mozgásos jellegében rejlik. A gyerekek mozgásszükséglete ugyanis igen erős ingerszükséglet. Forrás: https://doksi.net Lydia Agsten a pozitív pszichológiai hatások közé sorolja az önbecsülés növelését. (Hupäsch119124) Andrea Vanek-Gullner szerint a kutyával való kommunikáció akkor működik, ha a gyermek fellépése határozott, egyértelmű. A vezényszavak kimondása, a kutyának küldött jelzések, vagy akár a pórázon vezetés akkor sikeres, ha belső határozottsággal, meggyőző kommunikációval párosul. Az önbizalom növelésére a kutyás foglalkozások során leginkább az egyéni munka alkalmas. A gyermek bátorítására olyan kutyával végrehajtandó feladatokat találunk ki,

melyeket biztosan sikerrel tud megoldani, majd elismerjük a teljesítményét. Ezután kiscsoportban is végrehajthatja a feladatot, amihez addig esetleg nem volt elég önbizalma, a kutya jelenléte biztosan motiválóan fog hatni ebben a helyzetben is. A sikerélmény növelni fogja az önbizalmat(Pädagogik mit Tieren 194old) A pozitív énképhez hozzájárul a kutyával való szeretetteljes kapcsolat, kötődés. Andrea VanekGullner 10 okot sorol fel, hogy miért is van helye a kutyáknak az iskolákban, melyek közül az első és minden további alapja a gyermek feltétel nélküli elfogadása a kutya által. A kutyának ugyanis nincsenek előítéletei, nem különbözteti meg az embereket kulturális, etnikai szempontok alapján, nem számít neki egy gyerek átlagtól eltérő igénye, viselkedése vagy kinézete. A tanulmány szerzője a kutyás terápiát először használó amerikai pszichológusra hivatkozik. A kutyás foglalkozások hatásának fő okát a 60-as

években a kutyás terápia atyja, Boris Levinson is a kutya által nyújtott általános elfogadásban látta.(Pädagogik mit Tieren 188) A gyakorlatban a feltétel nélküli elfogadás érzését leginkább azokkal a játékos feladatokkal lehet, amelyek a kutya érintésén, a testi kontaktuson alapulnak. Ha a gyerek a kutya simogatása, érintése vagy szőrének kikefélése által kedvesen, szeretetteljesen fordul a kutyához, a kutya ezt egyértelműen érezhető módon viszonozni fogja, ami megerősíti a gyermekben az elfogadottság érzését. Ennek a megélése feltétele annak, hogy a pedagógus dicsérő szavai is hatékonyak legyenek. Ha a kutyával való közvetlen érintkezés alatt folytat a pedagógus beszélgetést a gyermek esetleges szabályszegéseiről, hibáiról, ebben az állapotban a kritikát is jobban viseli annak a tudatában, hogy a hibáitól függetlenül feltétel nélkül elfogadják. A kutya feltétel nélküli ragaszkodásával biztonságot nyújt,

növeli az empátiás készséget. Ez utóbbi magyarázatát Dr. Marty Becker abban látja, hogy a kutyával való nonverbális kommunikáció fejleszti az emberek gesztusainak értelmezését is: „Azok a gyerekek, akik állatokkal élnek együtt, sokkal jobban értik a gesztusokat, jobban megértik mások érzéseit és indítékát, vagyis több empátiával rendelkeznek. Emellett az állattartó gyerekek sokkal gondoskodóbbak, beleértve a fiúkat is. A fiúk, ahogy nőnek, egyre keményebbé válnak, mégsem találnak semmi kivetnivalót az állatokról való gondoskodásban. Olyan kisgyermekek, akik még nem képesek adni másoknak, különösen sokat profitálhatnak az állatokkal való foglalkozásból.” (Becker 43. old) A kutya jelenléte, bevonása a pedagógiai munkába növeli az önkontrollt, csökkenti az agressziót, erőszakot. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a kutyával való interakció során a gyerek impulzuskontrollt gyakorol, konstruktív módon bánik

saját agressziójával, hiszen irányító szerepben lehet anélkül, hogy sérüléseket okozna. A kutya egyértelmű kommunikációja is segíthet a gyermeknek megtanulni, hogy ő is egyértelműen artikulálni tudja saját kívánságait a környezetének is elfogadható módon. A kutya ugyanis félreérthetetlenül kimutatja, hogy mit szeretne és mit nem A vele való azonosulás lehetőséget nyújt saját vágyainak felismerésére és megfogalmazására. A kutya tudatosítja a gyermekben saját viselkedése iránti felelősségét anélkül, hogy sérülést okozna. Ha a gyerek durván, szeretet nélkül közeledik feléje, szorongást, kellemetlen érzést mutat, közben azonban végig érezhető marad a feltétel nélküli elfogadás. Ezáltal érzékeli a kritikát, de nem veszi személyes támadásnak Segítheti az önkontrollt, ha a kutyás foglalkozás végén megbeszéljük, hogy mennyire sikerült betartani a foglalkozásra vonatkozó ismert szabályokat.(Pädagogik mit

Tieren 201-202old) Az Illés Anett által „az irányító szerep gyakorlásának” nevezett spontán hatás (Illés 19.old) az előzőekben felsoroltak közül két irányba is hat: egyrészt növeli az önbizalmat, sikerélményhez juttat, a gyermek kompetensnek érezheti magát, másrészt a kutya folyamatos visszajelzései miatt kontrollálhatja viselkedését, gyakorolhatja az önkontrollt, csökkenti az erőszakos, durva megnyilvánulásokat. Ha a gyermek hatalmi pozíciójával visszaél, a kutya kerülni fogja a gyermek társaságát. Itt persze képzett terápiás kutyákra gondolunk, akik a kellemetlenséget, fájdalmat okozó bánásmódra nem agresszióval, hanem félrevonulással reagálnak. Fontos lesz számukra, hogy a foglalkozás során mindkét fél komfortosan érezze magát. Több szerző is kiemeli a kutyás órák kognitív területen kifejtett jótékony hatását. A kutya jelenléte kínálja a lehetőséget, hogy a gyerekek kutyákkal, más élőlényekkel

kapcsolatos ismereteit bővítsük. A kutya lényének megismerése remek alkalom arra is, hogy a kutya igényeit, testbeszédét megismerve megtanulják a gyerekek a kutyákkal kapcsolatos veszélyes helyzeteket elkerülni. A kutyás órákon kihasználhatjuk arra is az alkalmat, hogy a felelős állattartás alapjait, elveit megtanítsuk. Az ismeretek bővítésével szélesíthetjük az érdeklődési kört, emellett a figyelem kitartóbb, a bevésés eredményesebb a kutya jelenlétében az érzelmi töltés miatt. Vanek-Gullner arról számol be, hogy a gyerekek azokon a napokon, amikor a kutya is jelen van az osztályban, sokkal motiváltabban Forrás: https://doksi.net dolgoznak annak érdekében, hogy a jövőben még több kutyás órájuk legyen.(Pädagogik mit Tieren 197.old) A beszédkésztetés is erőteljesebb a kutya jelenlétében, a kutyát bevonó óra kiválóan alkalmazható a verbális készségek fejlesztésére. Az oldott, bizalmat sugárzó légkörben a

gyerekek könnyebben megnyílnak, szívesen verbalizálják is érzéseiket, gondolataikat. Mivel természetes kíváncsiság hajtja a gyerekeket a kutyával mint élőlénnyel kapcsolatban, alkalmas lehet a kutyás foglalkozás az ismeretek bővítésére is, ami együtt jár a szókincs bővülésével is. A kutya jelenléte növeli a koncentrációs képességet a Nancy Gee által a State University New York egyetemen folytatott kísérlet szerint. Nancy Gee és kutatócsoportja a gyerekeknek egyesével elmesélt egy történetet, amellyel kapcsolatban 10 tárgyat mutattak nekik, melyek egy utazáshoz szükségesek. Végül a gyerekeknek fel kellett ismerni a tárgyakat, és bepakolni egy bőröndbe. Ehhez mutattak nekik egy a történetben ténylegesen szereplő tárgyat (pl. kék labda), és egy figyelemelterelő tárgyat (sárga labda). A kísérletet egy élő kutya, egy plüsskutya és egy egyetemista jelenlétében is végrehajtották, a kiértékeléshez videón

rögzítették. A kiértékelés során nem csak azt vették figyelembe, hogy a gyerekek a megfelelő tárgyakat választják-e ki, hanem azt is, hogy a feladat végrehajtása során szüksége volt-e a gyerekeknek instrukciókra. (pl Vegyél ki egy tárgyat!) Az emlékezet tekintetében mindhárom kísérleti helyzetben egyformán jól teljesítettek, különbség a szükséges instrukciók számában volt releváns. A gyerekeknek a legkevesebb segítségre a kutya jelenlétében volt szükségük, a legtöbb utasítást pedig az egyetemista jelenlétében igényelték. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a kutya jelenléte nem figyelemelterelően hat, hanem ellenkezőleg: elősegíti a koncentrációt. (http://www.mensch-heimtierde/publikation-menschtier/ausgabe-022010/artikel/anwesenheit-eines-hundes-foerdertkonzentrationhtml?tx ttnews%5BbackPid%5D=333&cHash=ac0c00d3658be72d46f5a981aa2b56f4) A figyelmet azért is könnyebb fenntartani a kutyás foglalkozáson,

mert a kutya erőteljes, intenzív reakciókat ad a gyermek megnyilvánulásaira, ami megerősítést jelent a gyerek számára, további interakciókra ösztönzi. A tanulás területén az olvasás fejlesztéséhez használják ki hatékonyan a kutyával asszisztált pedagógia nyújtotta előnyöket. A kutya jelenléte olyan motiválóan, stresszoldóan hat, hogy az olvasási nehézségekkel küzdő gyerekeknek nagy segítséget nyújtanak. A kutya nem szakítja félbe az olvasót, nem javítja ki, nem kritizál, hanem oldott, elfogadó légkört teremt, melyben az olvasási kudarcoktól szorongó gyerekekben feloldódik a gátlás. Erre alapozva Andrea Beetz (Universität Rostock) és Swanette Kuntze, Kerstin Bröcker az Organisation PetsEducatingPeople nevű szervezet képviseletében LeseMut (Bátorság az olvasáshoz) címmel programot indítottak 6-7 fős csoportokban 12-13 éves olvasási nehézséggel küzdő diákok részére. Eredményeikről a 2010-es 12

IAHAIOKonferencián (az ember-állat kapcsolatokkal foglalkozó szervezetek csúcsszervezete) számoltak be Stockholmban. A 12 hetes program során a gyerekek az olvasásóra alatt kapcsolatba kerülhettek a kutyával, simogathatták, egy-egy bekezdés felolvasása után pedig trükköket hajthattak végre vele. A program hatékonyságát kísérlettel bizonyították: A kutyás órákon résztvevő 6 főt ugyanaz a tanár tanította, mint a kontrollcsoportban kutya nélkül az olvasásfejlesztésben részesülő diákokat. A gyerekek olvasási készségét két sztenderdizált teszttel értékelték, melyeket a program előtt, közvetlenül utána, majd 8 héttel a program befejezése után végeztek el. A kísérlet eredménye az lett, hogy minden gyerek javított az olvasási készségén, azonban a kutyával asszisztált olvasásfejlesztő órákon részt vevő diákoknál emellett javult az önértékelés, az önbizalom és az olvasási rutin. Ez az eredmény a program

befejezése utáni időket tekintve különösen fontos, hiszen azok a pozitív érzések, melyek az olvasáshoz kapcsolódtak, az önálló olvasásra ösztönzi a gyerekeket, ami az olvasási készséget hosszútávon és tartósan javítja. (http://www.mensch-heimtierde/publikationmenschtier/ausgabe-03-2010/artikel/hundegestuetztes-programm-verbessert-lesefaehigkeitnachhaltightml?tx ttnews%5BbackPid%5D=336&cHash=7d6a4a2292fc3f05bd0fe50088e1a6f2 Christina Schüßler pedig „Olvasás Moglival” címmel hasonló koncepció keretében heti 1-2 alkalommal Mogli kutyája segítségével tartja a fejlesztő órákat a Freiherr-von-Schütz-Schule nevű iskolában Bad Cambergben. A rendhagyó olvasásórákat egyénileg igazítják az adott gyerekhez A kezdetben gátlásos gyerekek is feloldódnak, a kutya jelenléte bizalmat ébreszt bennük, így könnyebben megnyílnak. Van olyan diákjuk a programban, akinek látványosan javult nem csupán az olvasási kedve és képessége, hanem

a kommunikációjának minősége. A program elején még kerülte a szemkontaktust, mára azonban beszélgetés során már keresi azt. (http://wwwmenschheimtierde/publikation-menschtier/ausgabe-03-2011/artikel/hund-nimmt-schuelern-angst-vormvorlesenhtml?tx ttnews%5BbackPid%5D=355&cHash=eeb27beafa74cb6b8faeccaa81f89cf1 ) Hasonló projektek zajlanak az USA-ban is 1999. óta, azt bizonyítva, hogy a kutyák segítik a gyerekek intellektuális fejlődését. Salt Lake Cityben olyan általános iskolában zajlott az olvasásfejlesztő program, ahol azok a gyerekek kaptak állatasszisztált segítséget ezen a területen, akiknek nem az angol volt az anyanyelve. Marty Becker így számol be a programról: Forrás: https://doksi.net „Az egyetlen közös nyelvük a kutya volt. Kathy hajszálvékony csemegéket tett találomra a könyv lapjai közé, így vette rá a komoly, méltóságteljes Kyoshit, hogy a könyvre figyeljen. Ennek eredményeképpen Kyoshi úgy bámul, mintha a

világ legérdekesebb történetét hallgatná, és még akkor is a könyvre koncentrál, amikor az olvasó gyermek egy-egy szónál megakad. Kathy és Sandi ilyenkor azzal biztatja a gyerekeket, hogy a kutya biztosan nem érti ezeket a szavakat. Így a gyerekeket arra ösztönzik, hogy elmagyarázzák a szó jelentését, vagy ha ők sem ismerik, akkor megkérdezzék, mit jelent.”(Becker 63old) A gyerekek azonban nem csupán az olvasásra kapnak ösztönzést, hanem érzelmi és szociális területen is sokat profitálhatnak a programból. Legtöbbjük szociálisan hátrányos helyzetű, az iskolában megélt kudarcaik miatt visszahúzódók lettek, kevés barátjuk volt. A kutyával töltött foglalkozások hatására az első csoportban résztvevő hat diák közül 10 hét alatt négyen egy évfolyammal feljebb léphettek olvasási szintjüket tekintve, ketten pedig két évfolyammal feljebb folytathatják tanulmányaikat ezen a területen. A program ötletgazdái nem is

számoltak azzal az eredménnyel, hogy a programban részt vevő gyerekek különleges szociális státuszhoz jutottak az iskolában. Ez a történet már rávilágít a kutyával asszisztált foglalkozások pozitív hatásainak harmadik nagy területére, a szociális hatásokra. Lydia Agsten szerint a kutya szociális katalizátorként hat, hiszen segítik a kapcsolatfelvételt az interperszonális kapcsolatokban.(Hupäsch 122old) Ezt használta ki Boris Levinson pszichoterapeuta, amikor Jingles nevű kutyája segítséget nyújtott egy zárkózott kisfiú kezelésében, megnyitva az utat a kommunikációhoz. Azonkívül a kutyás foglalkozás azáltal is fejleszti a szociális képességeket, hogy oldja a magányt, az elszigeteltséget, indirekt módon az emberek egymás közti interakcióját segíti, erősíti az összetartozás érzését. A kutyás foglalkozás együttműködésre is tanít Andrea Vanek-Gullner tapasztalatai alapján iskolai környezetben a kutya jobbá teszi az

osztályközösséget, mivel erősíti a diákok kapcsolatait a közös tevékenységek által, és zárkózott gyerekek is szívesebben és aktívabban vesznek részt szociális eseményeken. A kutyához kapcsolódó közös cselekvések szociális katalizátorként funkcionálnak. Azok is kapcsolatba kerülnek egymáshoz a kutya által, akiknek előtte nem vagy alig volt egymással kontaktusa. Az introvertált gyerekeknek támogatást jelent, az extrovertáltaknak impulzuskontrollt. Mindez jó hatással van az osztály légkörére A kutyás foglalkozás a közösségben munkamegosztást, a csapatmunka erősítését segíti: megegyezés kérdése, hogy osztják be a kutya ellátásával kapcsolatos feladatokat. Pl: ki viszi sétálni, ki gondoskodik vízről a kutya számára, ki a csendfelelős a kutya nyugalma érdekében. Az iskolában a kutya bevonása a tanár-diák kapcsolatot is elmélyíti, gazdagítja. A tanár a kutyás órán más szociális szerepben jelenik meg a

gyerekek előtt, nem az értékelő, ellenőrző szerepben van jelen, hanem a diákok úgy tekintenek rá mint referenciaszemélyre a kutya gazdájaként. A kutya jelenlétében a bizalom légkörében érzelmi színezetű témákról is könnyebb beszélni a tanárral a diákoknak, könnyebben megnyílnak felé. A tanár alkalmat teremthet arra, hogy problémás diákokkal egyéni foglalkozás keretében is bevonja a kutyát. Ha ilyenkor szerepet cserélnek, a tanár diákszerepben hajt végre feladatokat a kutyával, a diák pedig irányít és értékel, lehetősége van a kontroll gyakorlására, ami a hatalomgyakorlásnak szociálisan elfogadott módja. (Pädagogik mit Tieren 189-191old)