Oktatás | Tanulmányok, esszék » A COVID tanulók életére gyakorolt hosszútávú hatásai

A COVID tanulók életére gyakorolt hosszútávú hatásai 1. Tartalom 1. Tartalom . 2 2. A tanulmány célja . 3 2.1 A felmérés terjedelme . 3 2.2 Vizsgálati szempontok . 5 3. Tényleges veszély, vagy médiafelhajtás? . 6 4. Online oktatás egyenlő több szabadidő? . 7 5. A COVID pozitív hatásai . 8 6. A COVID negatív hatásai . 12 7. Tanulók médiai fogyasztási jellemzői . 16 8. Személyiségfejlődésre gyakorolt hatások . 18 9. Tippek online tanulóknak . 20 10. Nemzetközi kitekintés 22 11. Online oktatás, mint hosszú távú oktatási forma 25 12. Összefoglaló 26 13. Kapcsolat 26 14. Felhasznált irodalom 27 2. A tanulmány célja Jelen dokumentum célja a COVID-járvány a tanulók életére és az oktatásra gyakorolt hatásainak vizsgálata. Megállapításaink elsődleges forrása a Doksinet által készített kérdőív válaszai, eredményei, illetve a dokumentum végén hivatkozott cikkek, tanulmányok. Jelen tanulmány

olyan vizsgálati szempontokat is alkalmaz, például a tanulói- vagy tanári motiváció kapcsán, amelyek jellemzően csak a külföldi médiában kaptak figyelmet, a magyar vonatkozások pedig eddig rejtve maradtak. A tanulmány egyik dedikált célja tehát az (online) oktatást jellemző bizonyos hipotézisek megerősítése, vagy cáfolása, nemzetközi kitekintés mellett. 2.1 A felmérés terjedelme A Tanulmányban részt vettek többségében a doksi.net látogatói, akik 50%-ban 30 év alattiak, 57,9%ban valamilyen középiskola-, vagy felsőoktatási intézmény hallgatói A felmérés válaszadóinak státusza 18,5% 34,3% Dolgozom Csak tanulok 10,3% Munkanélküli vagyok Tanulok és dolgozom 36,9% Forrás: doksi.net 1. ábra: a felmérés válaszadóinak státusza A megkérdezettek 10%-a vesztette el a munkáját, 35,4%-uk nem tapasztalt semmilyen változást a munkáját tekintve, 15,4%-uk az otthoni munkavégzésre tért át, míg 39,2%-uk egyelőre csak tanul.

A munkával kapcsolatos változás 35,4% 39,2% A munkám megmaradt, nincs változás A munkám megszűnt Otthoni munkavégzésre tértem át Nem volt munkám, csak tanulok 10,0% 15,4% Forrás: doksi.net 2. ábra: a munkával kapcsolatos változás A tanulmányban részt vettek tartózkodási hely szerinti megoszlása: A résztvevők tartózkodási helye 5,5% 17,5% Magyarország, kisváros, vagy falu Magyarország, Budapest 51,6% Magyarország, nagyváros Egyéb 25,4% 3. ábra: Résztvevők tartózkodási helye A kérdőívet kitöltők közel 40%-a főiskolát vagy egyetemet végzett, míg egyharmad részük érettségivel-, egyharmad részük pedig általános Iskolai képzéssel rendelkezik, mint legmagasabb iskolai végzettség. Jelenlegi oktatási státuszuk az alábbi képet mutatja: Jelenlegi végzettség 2,0% 2,0% 26,4% 33,6% Általános iskola Középiskola Felsőfokú szakképzés Főiskola, egyetem Nem tanulok 9,6% Egyéb szakmai kurzus 26,4% 4.

ábra: Jelenlegi végzettség 2.2 Vizsgálati szempontok Az alábbi témaköröket dolgoztuk fel: - Tévénézéssel töltött idő átlagosan naponta - Internetezéssel (kizárólag szórakozási céllal) töltött idő átlagosan naponta - Olvasott lapszám (kizárólag nyomtatott sajtó) az utolsó 1 évben - Az egy háztartásban élőkkel való kapcsolat változásának iránya és mértéke - Barátokkal, ismerősökkel való kapcsolattartás változásának iránya és mértéke - Életvitel tempójának változása - Ismerkedési lehetőségek változása - Egyedülállók körében mért ismerkedési lehetőségek - Alkoholfogyasztási szokások változása - Anyagi lehetőségekre mért változás - Munkahelyi lehetőségekkel kapcsolatos változás (megszűnt, csökkent, vagy nőtt a munka mennyisége) - Home office hosszú távú előnyei - Home office hosszú távú hátrányai - Szabadidővel és sporttal kapcsolatos lehetőségek mérése

(mennyire sikerült alternatív sportolási lehetőséget találni) - Egészségi állapotra gyakorolt hatás (javult, romlott, stagnált az egészségi állapot, ill. ennek oka) - Napirend kialakítás sikeressége - Szabadidő változásának mértéke - Online oktatás családi élettel való összeegyeztethetősége - Tanárok/oktatók motivációjának változása - Diákok motivációjának változása - Osztályzatok változása az online-oktatás időtartama alatt - Online-oktatás hatása a közösségi életre - Koronavírus veszélyességének mérése egyéni vélemények alapján - COVID-dal összefüggő, vagy elsődleges COVID általi halálok a családban - Online oktatással kapcsolatos hosszú távú preferenciák - Egyéni tapasztalatok 3. Tényleges veszély, vagy médiafelhajtás? A felmérésben részt vettek 74,6%-a nem esett át, vagy nem igazoltan esett át a COVID fertőzésen, míg arra a kérdésre, hogy „Volt coviddal

összefüggő haláleset a családban?”, a válaszokat az alábbi megoszlás szerint kaptuk: COVID miatti halálesetek a családban 13,9% 6,6% Igen, történt COVID miatti haláleset Igen, de nem a COVID volt a kiváltó ok Nem volt 79,5% 5. ábra: COVID miatti halálesetek a családban A hivatalos KSH statisztika szerint 2020-ban hozzávetőlegesen 9000 COVID19-cel összefüggő haláleset volt, míg a rosszindulatú daganatos megbetegedések okán elhunytak több, mint 31000-en voltak ebben az évben. Azaz a daganatos megbetegedésből kifolyólag történő elhalálozás legalább háromszor valószínűbb, mint a COVID19 miatt bekövetkező haláleset. Fontos megemlíteni továbbá a COVID19 miatt elhalálozottak statisztikai mérését: a magyar hatóságok, így a Központi Statisztikai Hivatal is mindenkit ide sorol, akinek a szervezetében kimutatható volt a COVID19 a halál időpontjában. Az esetek egy jelentős esetében azonban idősebb, krónikus betegségben

szenvedő betegek voltak az áldozatok, így az elsődleges halálok valószínűleg ennél kevesebb. [3] Érdekes szempont, hogy amíg a Koronavírus okozta elhalálozás esetén nem kizárólag az elsődleges halálokkal elhunytakat számolja a statisztika, úgy az agyérbetegségekben elhunytak (11488 fő), motorosjármű balesetek (554 fő), ischaemiás szívbetegségben elhunytak (26280) kalkulációjánál az elhalálozás okának jellege miatt valószínűsíthetően az elsődleges halálok mért. Míg az elmaradt kórházi kezelésekből adódó halálozási, vagy drasztikus egészségromlás nem mért, addig a „szándékos önártalom” a 2019 éves bázishoz mérten 10%-os romlást (emelkedést) mutat, ami így is jelentősen elmarad a 2010-es években mért adatoktól. (2010: 2492 fő 2020: 1706 fő) A Doksi.net felmérései szerint a válaszadók 63,5%-a ítélte a COVID19-et inkább veszélyesnek, a válaszadók közel 40%-a pedig kifejezetten veszélyesnek ítélte a

vírust, annak ellenére, hogy a válaszadók 86,1%-ban nem volt a családban olyan haláleset, ahol a vírus lett volna az elsődleges kiváltó ok. Fontos megemlíteni, hogy az egyéni megítélés könnyen formálható, míg a statisztikai mérés többségében objektív adatokon alapul – ennek valódiságát annak tényszerűsége miatt kevesen is kérdőjelezik meg. 4. Online oktatás egyenlő több szabadidő? A felmérés egyik célja az utazással és egyéb tevékenységekkel megspórolt szabadidő hatásának mérése is volt, az online oktatásban részt vevők körében. Többlet szabadidő eltöltése 11,5% Nem lett több időm 18,0% TV nézés 4,1% 12,1% Tanulás Munka 15,6% 17,4% 12,7% 8,6% Közösségi média Családdal való időtöltés Sportolás Aggódok a jövőn 6. ábra: Többlet szabadidő eltöltése Abból a megdönthetetlennek vélt hipotézisből indultunk ki, hogy az online oktatás egyértelműen időt spórolt a tanulóknak. A

válaszadók 18%-a azonban saját bevallása szerint nem rendelkezik több idővel az otthoni tanulás idején, míg a fennmaradó válaszadók felszabaduló idejüket többnyire a családjukkal töltötték (17,4%), vagy azt is tanulásra fordították (15,6%). Fontos megemlíteni azonban, hogy a válaszadók egy meglepően nagy hányada (19,5%) az „aggódok a jövőn” választ adta, míg a többiek a közösségi médián „lógva” töltötte el a felszabaduló időt. 5. A COVID pozitív hatásai A válaszadók jelentős része az alábbi pozitív hatásokat emelte ki. - Felszabaduló idő (ingázás megspórolása) - Előadások többször visszanézhetőek - Időbeosztás rugalmassága - Több magánélet - Saját tempóban való haladás lehetősége - Napi költségek megspórolása (iskolai/munkahelyi étkezés, vonat- és buszbérlet) - Kevesebb légszennyezés - Szabadságérzet - Digitalizációs folyamatok felgyorsulása Érdekes tény, hogy neves

világegyetemek tananyagainak egyre nagyobb hányada válik elérhetővé az online oktatási platformokon, sokszor a nagyközönség számára is elérhető Coursera és Udemy kurzusai között, sőt gyakran a Linkedin oktatási platformján, a Linkedin Learning-en. [5] Alapvetően gyorsíthatja fel az oktatásban tapasztalható digitalizációs kényszer a közoktatás és versenyszektor együttműködését, az oktatás hatékonyságát, az oktatási platformok fejlesztését és könnyű elérhetőségét. [7] A válaszadók túlnyomó többségének elmondása alapján az otthoni tanulás alatt nem változott a velük egy háztartásban élőkkel való kapcsolat, vagy kis mértékben javult. A kérdőívet kitöltők 38%-a szerint a kapcsolatuk inkább javult, míg 8.9%-uk szerint inkább romlott a viszonyuk a közvetlen környezetükkel. Az alábbi grafikon ezt szemlélteti: Kapcsolat az egy háztartásban élőkkel Jelentősen romlott Jelentősen javult 10,4% 2,2%

Romlott 6,7% Válaszok százalékos megoszlása 25,4% Javult 55,2% Nem változott 7. ábra: kapcsolat az egy háztartásban élőkkel A kérdésre adott összesített válaszok alapján a felmérésben részt vevők barátaikkal, ismerőseikkel való kapcsolata kis mértékben javult. Kapcsolat a barátokkal, ismerősökkel Jelentősen romlott Jelentősen javult 3,7% 9,6% Romlott 23,7% Válaszok százalékos megoszlása 20,0% Javult 43,0% Nem változott 8. ábra: kapcsolat a barátokkal, ismerősökkel A válaszadók meglepően nagy hányadának (30,7%) válasza alapján az életvitel tempója nem változott az online oktatás alatt, de 44,7%-nak lassult, míg 24,6%-nak gyorsult az életvitel tempója. Az életvitel tempója Jelentősen lassult Jelentősen gyorsult 9,7% 35,1% Lassult 8,2% Válaszok százalékos megoszlása 16,4% Gyorsult 30,6% Nem változott 9. ábra: az életvitel tempója A megkérdezettek 32,8%-a fogyaszt kevesebb alkoholt, míg 53,6%-uk

esetében nem volt hatással az alkoholfogyasztásra a bezárás. Érdekes, hogy csak 13,6% több alkoholt fogyaszt Alkoholfogyasztási szokások Jelentősen kevesebbet fogyasztok 20,0% Jelentősen többet fogyasztok Kevesebbet fogyasztok 12,8% 3,2% Válaszok százalékos megoszlása 10,4% Ugyanannyit 53,6% fogyasztok Többet fogyasztok 10. ábra: alkoholfogyasztási szokások Az osztályzatok jelentős javulását az alábbi ábra szemlélteti, ahol 1 = az osztályzatok jelentősen romlottak, 5 = az osztályzatok nem változtak, 10 = jelentősen javultak. Válaszok százalékos megoszlása Az online oktatása hatása az osztályzatokra 23,1% 25,0% 20,0% 9,9% 10,0% 5,0% 0,0% 15,7% 14,9% 15,0% 1,7% 2,5% 1 2 9,1% 9,1% 9,1% 7 8 9 5,0% 3 4 5 6 1 - Jelentősen romlottak 5 - Nem változtak 10 - Jelentősen javultak 11. ábra: az online oktatás hatása az osztályzatokra 10 6. A COVID negatív hatásai A megkérdezettek szociális hálója

beszűkült, kapcsolataik inkább a szociális médiára korlátozódtak. Bár az is igaz, hogy ugyanúgy tartották a kapcsolatot a legfontosabb barátaikkal, ismerőseikkel a kijárási tilalom alatt is. A válaszadók 10%-a vallotta, hogy „eddig sem volt közösségi életem, így nem változtatott rajta”, míg a kérdőívet kitöltők 25,2%-a vált zárkózottabbá. A válaszadók az alábbi negatív hatásokat emelték ki: - Koncentrációval töltött idő jelentősen csökkent - Tanulási hajlandóság és motiváció jelentősen romlott - Egysíkú ingerszegény hétköznapok - Oktatási minősége romlott, a tananyag nehezebben elsajátítható online - Kötelességtudat romlása - Közömbösség erősödése - Személyiségfejlődési nehézségek és közösségi normák kialakulásának hiánya - „Ellustulás” - Idegeskedés felerősödése - Könnyebb lógni az órákról - Hiányzás nőtt - Közösségi média használata óra alatt -

Több TV-nézéssel töltött óra - Munka és pihenés közötti elvékonyodó határvonal Egyik tanár válaszadónk az alábbiként fogalmazott: „az online oktatást kifejezetten gyűlöltem/gyűlölöm. Egy nagy előadásnál, de még csak a kiscsoportos szemináriumnál is lehetetlen az interaktivitás. Nem látom az arcokat, nincs visszajelzés, elveszik az oktató szuggesztivitása (már, akinek van ilyen), nem "érzem" a hallgatókat. Az online otthoni vizsga, de különösen az írásbeli pedig közröhej (és akkor nagyon enyhén fogalmaztam).” A válaszadók az alábbi választ adták a „az oktatás minősége javult az online oktatással?” kérdésre, ahol 1 – jelentősen romlott, 5 – jelentősen javult. Válaszok százalékos megoszlása Az online oktatás minőségének változása 32,2% 35% 30% 25% 29,6% 23,5% 20% 13,0% 15% 10% 5% 0% 1,7% 1 2 3 4 5 1 – Jelentősen romlot 5 – jelentősen javult 12. ábra: Az online oktatás

minőségének változása Egy szülő a következőképpen fogalmazott: „A tanulóknak/hallgatóknak - különösen a középiskolai korosztályig - "buli" volt az egész: nem kellett bejárni, otthon vakaródzhattak, dúlták az internetet, a leckét és egyéb feladatokat pedig kalákában oldották meg a családtagjaikkal. A gyermekének segítő szülők pedig szembesülhetettek saját és gyermekeik szerény szellemi képességeivel, bármennyire is turbózták az oktatási intézmények érdemjegyeket. Nem kellett nyelvvizsga a diplomához, online írásbeli szigorlatok és záróvizsgák Csak gyártották a buta, konvertálhatatlan diplomával rendelkezők számát.” Több fiatal felnőtt ugyanakkor azt a választ adta, hogy az iskolai bezárás alatti közel 1 év gyakorlatilag csak úgy elmúlt, mindenféle élmény nélkül. További érdekesség, hogy több fiatal felnőtt válaszadó egyik negatív következményként emelte ki, hogy nem volt értelme

szépen felöltözni, hiszen nem mentek sehová. Az űrlapot kitöltők ismerkedési lehetőségei jellemzően nem változtak (50,6%), 43,4%-ban romlottak, 6%-ban javultak, amit az alábbi grafikon szemléltet: Ismerkedési lehetőség Jelentősen romlott 24,1% Jelentősen javult 1,2% Romlott 19,3% Válaszok százalékos megoszlása 4,8% Javult 50,6% Nem változott 13. ábra: Ismerkedési lehetőség A válaszadók jelentős hányadának (46,9%) nem változott az egészségi állapota, míg 29,2%-uknak inkább romlott-, 24,1%-uknak inkább javult az egészségi állapota, amit az alábbi grafikon szemléltet: Egészségi állapot Nem változott 46,9% Javult, jobban étkeztem 10,7% 13,4% Javult, többet sportoltam 17,0% Romlott a sportolás hiánya miatt Válaszok százalékos megoszlása 12,1% Romlott a kevésbé jó étkezés miat 14. ábra: Egészségi állapot Tanárok és Tanulók motivációjának csökkenése A válaszadók döntő többségének (55,2%)

véleménye alapján a tanárok motivációja romlott, 21,5%-uk szerint inkább javult, míg 23,3%-uk meglátása szerint nem változott, amit az alábbi ábra szemléltet: (1=Jelentősen romlott, 5=nem változott, 10= Jelentősen javult) Válaszok százalékos megoszlása Tanárok motivációja 25,0% 22,6% 19,5% 20,0% 18,2% 15,0% 10,0% 8,2% 9,4% 7,5% 5,0% 0,0% 1 2 3 4 5 6 5,0% 7 3,8% 8 4,4% 1,3% 9 10 1 - Jelentősen romlottak 5 - Nem változtak 10 - Jelentősen javultak 15. ábra: Tanárok motivációja A diákok motivációja a javuló érdemjegyek ellenére jelentős mértékben romlott az online képzési formának köszönhetően, a válaszadó tanulók 63,3%-a szerint motivációjuk megsínylette az új képzési formát, míg csupán 23,3%-nak nőtt a motivációja. Válaszok százalékos megoszlása Diákok motivációja 18,3% 20% 15% 14,2% 15,8% 15,0% 13,3% 10,8% 10% 5,0% 5% 0% 1 2 3 4 5 6 1 - Jelentősen romlottak 5 - Nem változtak

10 - Jelentősen javultak 16. ábra: Diákok motivációja 7 2,5% 2,5% 2,5% 8 9 10 7. Tanulók médiai fogyasztási jellemzői A Doksi.net felmérésének egyik célja a szórakozási célú internetezéssel töltött órák számának mérése, ami önbevallás alapján jellemzően 1 és 3 óra között van, átlagosan 2.5 óra Válaszok százalékos megoszlása Szórakozási célú internethasználattal töltött órák száma 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 5 5,5 6 6,5 8 10 Órák száma 17. ábra: Szórakozási célú internethasználattal töltött órák száma A doksi.net által mért 25 óra elmarad a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által mért 3,8 órától, aminek oka a kitöltők magasabb életkora. Ami egyértelműen látszik, hogy minél idősebb valaki, annál kevesebb az internetezéssel töltött óráinak száma. Ezt az alábbi ábra szemlélteti [11] 18. ábra [11]: Internetezéssel töltött idő Továbbá

fontos szempont, hogy amikor az internetezéssel töltött órák számát próbáljuk becsülni, akkor a vélt óraszámot nyugodtan szorozzuk meg 2-2,2-vel, hogy valós értéket kapjunk. [12] A Doksi.net felmérésében több diák is jelezte, hogy a napi internethasználatot a szülők korlátozták A kérdőívre adott válaszok alapján a diákok TV-nézéssel töltött ideje átlagosan 1,1 óra (medián 0,5 óra), az eloszlást az alábbi grafikon szemlélteti: Válaszok százalékos megoszlása TV nézéssel töltött órák száma 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3,5 4 4,5 5 5,5+ Órák száma 19. ábra: TV-nézéssel töltött órák száma A felmérésben részt vettek átlagosan 2200 oldalnyi könyvet olvastak el a koronavírus alatti bezárások idején, ami a 1,5 könyv / éves magyar átlaghoz mérten kiemelkedő. 8. Személyiségfejlődésre gyakorolt hatások A Z generáció (2000 és 2010 között születtek) és Alfa

generáció (2010 után születtek) tagjai sokkal szélsőségesebb módon élik meg érzelmeiket, mint idősebb társaik. Mint minden generációt, ezeket a diákokat is ugyanazon életesemények, trendek és folyamatok formálják és kötik össze, melyek szerves része lesz a gyakoribb internethasználat és az online oktatás. Idősebb társaikkal szemben ők már nem csak fogyasztanak, hanem elő is állítanak tartalmat. Megjelentek a vloggerek, akik teljesen új kategóriát jelentenek a hírességek között. Egy 2019-es felmérés alapján a gyerekek sokkal inkább szeretnének Youtube-sztárok, mint űrhajósok lenni, ami a korábbi standard válasz volt. A Youtube mellett a Tiktok is hatalmas napszerűségnek örvend, ahol maximum 15 másodperces rövid videók oszthatók meg, melyek témája jellemzően valamilyen kihívás, táncos videók, vagy egyéb vicces tartalmak. [15] Ez az online tér és a közösségi média világa ingergazdag környezetet nyújt, jellemzi a

multitasking, impulzív, vizualitásra épít és új digitális személyiséget jelent, ugyanakkor erőteljes változásokat hoz a hétköznapi értelemben vett személyiség kialakulása szempontjából. Míg a digitális személyiséget a sokszínűség, érdekesség jellemzi, addig az egyén esetén a fáradtság, türelmetlenség és ingerlékenység lehet meghatározó a Z és Alfa generáció esetében. [12] A mai Z generáció tagjait többnyire a környezettől való elidegenedés, nehéz megfelelés, társtalanság, kiúttalanság, siker és pénz hajszolása, konfliktuskezelési készség hiánya, agresszió, szorongás írja le, amit az online térben töltött 7-8 óra tovább erősíthet. [14] A digitális térben töltött idő alatt a szervezetünk stresszt él meg, ami okán ingerlékenyebbé válhatunk, figyelmünk egyre inkább megosztott, ami jelentős mértékben csökkenti a kreativitást. Érdemes odafigyelni a figyelmünkre; érdemes a mai fiatal felnőtteknek

ismét megtanulni unatkozni, ingerszegény pillanatokban (akár filmnézés, olvasás vagy egyéb tevékenységek végzése alatt) nem további inger után kutatni. Ilyenkor az agy tehermentessége fokozza a kreativitást [13] A kreativitás fokozása A mai 30 éven aluliak, akik otthonosan mozognak a techkultúrában, a közösségi médiában és videó platformokon, valószínűleg elvesztették már a hosszabb ideig tartó koncentráció képességét. Ez azonban tudatosan fejleszthető az alábbi technikák segítségével: 1. Séta: egy 2014-ben készített tanulmány kimutatta, hogy akár 5 perc séta is jelentősen tudja emelni egy fáradt agy kreativitási szintjét. 2. Jutalmazási rendszer: Ha sikerült agyunkat kreativitása ösztönözni, akkor érdemes megjutalmazni magunkat, de nem túlzóan. Azon eredmények elérése, amik már önmagukban is motiválók, nem igényelnek további jutalmat a kreativitás maximalizálása érdekében (a további jutalmazás

kifejezetten kontraproduktív is lehet). 3. Pszichológiai távolságtartás: ha valamilyen problémát szeretnénk megoldani a kreatív elménk segítségével, akkor kívülállóként könnyebben érünk el sikereket. Ehhez szükséges, hogy próbáljunk elvonatkoztatni az esetleges személyes kötődésektől. 4. Fizikai környezet: igyekezzünk olyan térben dolgoztatni a kreatív elménket, amely környezet fokozza a kreativitást. 5. Ábrándozás, unalom: ha hagyjuk agyunkat szabadon szárnyalni, az szintén fokozza a kreativitást és az sem gond, ha hagyjunk agyunkat ébren pihenni, az unalom is elősegítheti a kreatív gondolatokat. 6. Pozitív érzelmek: a pozitív gondolatok, emóciók szintén fokozzák a kreatív elménk működését. [16] [17] 9. Tippek online tanulóknak A COVID negatív hatásai c. fejezetben láthattuk, hogy milyen fenyegetésekkel kell szembenéznie egy otthon tanuló diáknak. A tanulás monotonitása, a szociális ingerek megszűnése, a

teljesítménykényszer felerősödése könnyen kiégéshez vezethet, melynek elkerülésére az egyetemek különböző tanácsokkal látják el a diákokat. Ezek közül a leggyakoribbak: 1. Jól megtervezett napi rutin kialakítása A legtöbb diáknak az oktatás mellett számos egyéb kötelezettsége van. Jól megtervezett napi rutin kialakítása nélkül a folyamatos haladás érzetét kelthetjük rövid távon, hosszú távon azonban a multitaskingból és a feladatok szétaprózódásával kapcsolatos hátrányok fenyegetnek. Ebből a szempontból a közösségi média különösen veszélyes, hiszen időről-időre megszakítja figyelmünket. 2. Csoportmunka és személyes kommunikáció fontossága Kiemelten fontos, hogy a diákok csoportszintű feladatokat is kapjanak, ahol kritikus a csoport tagjaival végzett kreatív munkavégzés, valós időben történő élőkép megosztása mellett. A szociális ingerek így valamilyen mértékben biztosíthatók, a diákok

alkalmazkodóképessége és problémamegoldó képessége növelhető. 3. Tanárokkal való kommunikáció fenntartása Fontos, hogy a diáknak legyen lehetősége a tanártól kérdezni, így egyes elakadásokon átlendülhessen. Lehet, hogy egy 5 perces beszélgetés az oktatóval egész napos idegeskedést spórol meg a diáknak. 4. A részvétel a fontos Akár személyes, akár online tanulás folyamán az interaktivitás kiemelt fontosságú - amennyiben az óra jellege erre lehetőséget ad. 5. Rugalmasság fejlesztése Az online oktatás nem csak a diákoknak új, a tanárokat is hasonló mértékben terheli meg. A közösségben kimutatott empátia és segítőkészség a csapatkohéziót növeli, ezáltal a benne résztvevők stresszérzését csökkenti. [8] 6. Multitasking elkerülése Felmérésünk során az egyik leggyakoribb hiba a multitasking. Az előadás során elvégzett házifeladat, közösségi média nézés, vagy teregetés nem járul hozzá hosszútávon a

lelki kiegyensúlyozottsághoz, még ha rövid távon hatékonynak is tűnhet és a folyamatos haladás érzését adja. 7. Új szokások fejlesztése, régiek elhagyása Online tanulás – és akár home office – ideje alatt valószínűleg a kialakult rutinok megváltoznak. Fontos már az elején odafigyelni, hogy ne rögzüljenek rövid távon kényelmesnek tűnő, de káros szokások, illetve használjuk ki a lehetőséget a megújulásra. Csalogató lehet a képzés előtt 10 perccel kelni és az ágyból részt venni az órákon korgó gyomorral, de hosszú távon kifejezetten kontraproduktív. Ha mindig is megvolt a vágy az egészséges étkezésre, de a hajszolt munkatempó, esetleg az utazás nem adott erre lehetőséget, akkor most itt az idő. [8] [9] 10. Nemzetközi kitekintés A vírus előtti időkben a digitális tananyaggal az országok csupán 20%-a rendelkezett, de ennek bázisát az adott országon belüli 1-1 oktatási intézmény adta. [7] A COVID19

térnyerésének következtében 2020 áprilisára 180 ország szüntette meg az oktatási intézmények fizikai látogathatóságát, ilyen formán a világ tanulóinak 85%-a lett átmenetileg kizárva a tradicionális közoktatásból, ami 1,5 milliárd diákot jelent. Ennek 15%-a valamilyen felsőoktatási intézmény hallgatója. A járványkezelés módja és iskolák láthatóságának korlátozása, illetve az online oktatásra való áttérés országonként különböző mértékű, ettől függetlenül mindegyik országban komoly nehézségeket okozott. [4] Az iskolai könyvtárak, számítógépes és egyéb specifikus laborok láthatósága átmenetileg megszűnt, bizonyos iskolák oktatási profilja okán az oktatás minősége jelentős mértékben sérült. [4] A nemzetközi felmérések szóhasználatában egyre gyakrabban használt kifejezéssé vált a „learning loss” kifejezés, ami tanulási veszteséget jelent. A fejlett világban ez kevésbé szembetűnő,

tekintve, hogy a digitalizációs tudás ezen országokban fejlettebb. A fejlett országokban a lakosság 80%-a rendelkezik internettel, míg a fejlődő országokban ez az arány csak 35%. [4] Általánosságban elmondható, hogy minél inkább fejlettebb egy ország oktatási rendszere, annál gördülékenyebben tudott átállni az új oktatási formára, bár az oktatásra használt eszközök jelentősen eltérnek a jövedelmi csoportok alapján. Ezt az alábbi grafikon szemlélteti: [10] Tanítási eszközök penetrációja az iskolai bezárások után jövedelmi besorolás szerint Magas jöv. Közép-magas jöv. Alacsony - közép jöv. Alacsony jöv. 0 0,1 Csak rádió 0,2 TV és rádió 0,3 0,4 0,5 Online és rádió 0,6 Csak Online 0,7 0,8 0,9 1 Csak TV 20. ábra: Tanítási eszközök penetrációja az iskolai bezárások után A fenti diából jól látszik, hogy a magas jövedelemmel rendelkező fejlett térségek és az alacsony jövedelemmel rendelkező

fejlődő térségek között mekkora a szakadék volt a bezárások alatt. Míg az alacsony jövedelműek hozzávetőlegesen 20%-ban értek el valamilyen oktatási platformot, addig a fejlett világban ez az arány majdnem 90%. Afrikába az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül digitalizációs értelemben, az internetes hálózati lefedettség bár gyorsuló ütemben nő, ennek mértéke még mindig alacsony. Ezek a tényezők alkalmassá tehetik, hogy egy megfelelően átgondolt online oktatási módszertant és infrastrukturális hátteret dolgozzon ki, melynek elemei az alábbiak lehetnek: [4] 1. Online oktatási eszközök kombinálása Beleértendő az Online oktatási platformok fejlesztése, videó konferencia, ún. tanulmány vezető eszközök alkalmazása. 2. Eszközfüggetlen - akár mobilon is futtatható - tanulássegítő szoftverek alkalmazása, amelyek sávszélesség igénye alacsony. Afrikában a 3G / 4G lefedettsége 25%, ami jelentős

fejlődést jelent a korábbi évek szintjéhez képest, viszont ezen hálózatok megbízhatósága alacsony. Az elektromossághoz való hozzáférés szintén komoly korlátja a digitális oktatásra irányuló fejlesztéseknek. [5] 2015 és 2035 között a munkaképes lakosság száma becslések szerint 450 millió fővel fog nőni, minek következtében a munkára alkalmas népesség kevesebb, mint 25%-a jutna álláshoz. Az oktatás finanszírozására és infrastrukturális fejlesztésére ezért kiemelt hangsúlyt kell fektetni a Világbank alelnöke, Makhtar Diop szerint. 3. Óraadók felkészítése az online óraadásra Míg az e-learning tananyagokat illetően számos tanulmányra és kutatási eredményre lehet építeni a felsőoktatási intézményeknek, addig az online órák eredményessége inkább az óraadók képzettségén múlik. Megfelelő online képzési tananyag előállítása megfelelő tervezést és átgondolást igényel, egy jó minőségű tananyag

előállítása akár egy évig is eltarthat. 4. A megbízható internet-kapcsolat biztosítása továbbra is kihívást jelent A World Bank tanulmánya szerint Afrika lakosságának kétharmada semmilyen interneteléréssel sem rendelkezik. A szub-Szaharai régió iskoláinak felében nem elérhető még az elektromos hálózat sem 5. A változások állandósulnak Függetlenül a COVID okozta veszélyhelyzet esetleges elmúlásától, az online oktatás fejlődése szükségszerű. [4] Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányban közöltek alapján a holland középiskolás diákok tanulási vesztesége egy év alatt 20-50%-ban mérhető annak ellenére, hogy a holland diákok technológiai felkészültsége kifejezetten erősnek mondható az Európai Unión belül. [1] A Kínában található Zhejiang University két hét alatt mintegy 5000 kurzust tett online elérhetővé a népszerű, ALIBABA-val közösen fejlesztett DingTalk ZJU

alkalmazáson keresztül, az Imperial College London a koronavírussal kapcsolatos online előadása pedig 2020 leginkább közkedvelt kurzusa volt. [5] Az UNESCO felmérése alapján a megkérdezett 61 ország jelentős többsége vezetett be valamilyen távoktatási formát, azonban vannak kivételek is. Egy ilyen kivétel Svédország, ahol nem zárták be az általános iskolákat, illetve Belgium és Norvégia, ahol számos oktatási intézmény maradt nyitva a vírus terjedésének idején. [6] 11. Online oktatás, mint hosszú távú oktatási forma Az online oktatás hosszútávú fenntarthatóságát aligha lehet elképzelni a jelenlegi módon, tekintettel a számonkérési nehézségekre, illetve a fentiekben már összefoglalt nemzetközi tapasztalatokra. Nagyon sok esetben könnyebbséget jelenthet viszont az egyébként oktatásból kiszoruló, oktatási intézménytől távol lakó tanulók esetén, így egyúttal megkerülhetetlen lehetőség is. Gondoljuk például

a beutazás, vagy az albérlet költségeire. A válaszadók a „mit preferálnál” kérdésre az alábbi választ adták: Mit preferálnál? 7,9% 30,7% Ha csak online oktatás lenne Ha be kellene járnom A kettő keverékét 61,4% 21. ábra: Mit preferálnál? Rövidtávon az iskoláknak biztosítania kell az iskolába járáshoz szükséges higiéniai feltételeket, illetve szükséges megalapozni a szülők iskolába vetett bizalmát, illetve enyhíteni az új oktatási forma okán tapasztalt tanulási veszteséget. Hosszútávon egyre több adat fog keletkezni az oktatásban résztvevők tevékenységeiről és teljesítményéről, ami kihívást jelenthet adatbiztonsági és adatkezelési szempontból. [7] 12. Összefoglaló Fontos kiemelni, hogy a kérdőív elemzése során, a közép és felsőoktatásban résztvevők érdemjegyei jelentősen javultak a diákok motivációjának jelentős csökkenése mellett. A tanárok motivációjának csökkenése szintén

nagymértékű volt. Kérdés, hogy hosszútávon milyen módon válik fenntarthatóvá a hibrid oktatás. Vagy ahol a bejárás nem megoldható, ott milyen módon tervezi kezelni az oktatáspolitika a diákoknál végbemenő negatív személyiségváltozásokat (konfliktuskezelési problémák, ingerlékenység, fáradtság, stb). Ne feledjük, hogy mindez a munkaerőpiaci elhelyezkedést is jelentősen befolyásolhatja. Fontos kiemelni, hogy a fejlett társadalmakban a gyors digitalizáció alacsony bázisról indult (az országok csupán 20%-a rendelkezett valamiféle digitalizált tananyaggal), bár viszonylag könnyen végbement a fejlett országokhoz képest. A „learning loss”, vagy más néven tanulási veszteség mégis akár az 50%-ot is elérheti. Mindezt jól mutatja, hogy az oktatás minősége és hatásfoka sokkal inkább a tanárok és diákok elkötelezettségén múlik, mint az online oktatási platformokra feltöltött tananyagok minőségén, vagy az

infrastrukturális támogatottságon. 13. Kapcsolat Amennyiben kérdése, észrevétele van, keressen Bennünket bizalommal az info@doksi.net e-mail címen! Fábián Tamás Fábián Zoltán 14. Felhasznált irodalom [1] https://www.pnasorg/content/118/17/e2022376118 [2] https://www.kshhu/stadat files/nep/hu/nep0010html [3] https://www.hazipatikacom/eletmod/veszelyben/cikkek/koronavirus itthon ennyi halalesetet okozott/20210708115128 [4] https://ehs.unuedu/news/news/five-facts-on-e-learning-that-can-be-applied-to-covid-19html [5] https://www.weforumorg/agenda/2020/04/coronavirus-education-global-covid19-online-digital-learning/ [6] https://en.unescoorg/news/unesco-survey-highlights-measures-taken-countries-limit-impact-covid-19-school-closures [7] https://data.europaeu/en/impact-studies/covid-19/education-during-covid-19-moving-towards-e-learning [8] https://www.regiscollegeedu/blog/online-learning/7-tips-online-learning-during-covid-19 [9]

https://www.ketchumedu/student-life/online-tips [10] https://www.brookingsedu/research [11] https://nmhh.hu/dokumentum/202180/lakossagi internethasznalat 2018pdf [12] https://csalad.hu/csaladban-elni/mitol-hipererzekenyek-a-mai-fiatalok [13] https://kozossegi-media-mindenkinek.bloghu/2020/03/20/otthon vagyunk internetezunk de vajon internetfuggokke is valunk [14] Y és Z generáció mint a jövő munkavállalói [15] https://www.socialmediatodaycom/news/what-gen-z-is-watching-online-and-what-that-means-for-marketers-in-2020/572021/ [16] https://www.verywellmindcom/the-most-unusual-psychological-tricks-to-boost-your-creativity-4022442 [17] https://qz.com/quartzy/1633094/cultivating-focus-will-spark-your-creativity/