Szociológia | Szociálpolitika » A társadalombiztosítási ellátások finanszírozása

19.A társadalombiztosítási ellátások finanszírozása A társadalombiztosítás (röviden tb) az állam által működtetett szociális ellátórendszer része, amelyben a rendszer hatálya alá vont tagokat, mindaddig, míg képesek önmagukról, saját munkájukkal gondoskodni, tartalékképzésre kötelezik. Ennek fejében betegség, munkaképtelenség idején, eltartó elvesztése esetén, valamint más kockázatok fennállásának esetén jogosultak lesznek a rendszer által biztosított ellátásokat igénybe venni. A társadalombiztosítás a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működő rendszer, melynek fenntartásához minden foglalkoztatónak és jogosultnak bizonyos befizetésekkel, járulékokkal – nyugdíj-, illetve egészségbiztosítási járulékkal, valamint a foglalkoztatót és a biztosítottat terhelő járulékok csoportjával – kell hozzájárulnia. A társadalombiztosítási ellátások fedezete:  A társadalombiztosítási

ellátások fedezetét a munkáltatók és a munkavállalók által fizetett járulékok, illetve – az alapok hiánya esetén – az állami garanciavállalás jegyében fizetett költségvetési hozzájárulás képezi.  A rendszer új eleme, hogy 2009-től a társadalombiztosítási járulékok körébe vonták a korábban külön járulékként fizetendő munkaerő-piaci járulékot.  A munkáltatók járulékterhei átmeneti megtorpanásokkal ugyan, de fokozatosan csökkentek, miközben az így kieső bevételt a törvényhozó a munkavállalói járulékok fokozatos emelésével igyekezett kipótolni.  Az álláskeresők ellátásait Magyarországon a társadalombiztosítástól elkülönített rendszerben biztosítják.  2007-től lépcsőzetesen bevezetésre került a korkedvezmény biztosítási járulék, amit azonban csak a korkedvezményre jogosító munkakörben alkalmazottakat foglalkoztató munkáltatóknak kell megfizetniük, s csak akkor, ha külön

jogszabály nem mentesíti őket e kötelezettség teljesítése alól.  A járulékbevételek önmagukban nem fedezik az egészségügyi kiadásokat: 2009-ben 898597,1 millió forintot tettek ki, míg az összes bevétel 1 269366,2 millió forint volt. A kiadások ekkor 1 418842,1 millió forintra rúgtak.  Magyarország azon országok közé tartozik, amelyekben az egészségügyre fordított kiadások elmaradnak az OECD-országok átlagától, és a várható élettartam is alacsonyabb