Vallás | Keresztény » Szántai Pál - Isten és a bűnös ember

Alapadatok

Év, oldalszám:2022, 8 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:27

Feltöltve:2022. november 23.

Méret:1 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Bibliai füzetek sorozat 10. füzet Szántai Pál Isten és a bűnös ember Bibliai füzetek sorozat 10. füzet Ajánlás Ajánlom ezt az olvasnivalót mindazoknak, akik keresik az utat Istenhez, akik nem elégedettek Istennel való kapcsolatukkal, és azoknak is, akik szeretnék megérteni, hogy hogyan és miért működhet jól Istennel a kapcsolatuk. Nagy vállalkozás ez. Nem is fogok tudni mindenre precíz és pontos megoldást adni De reménykedem abban, hogy ha legalább részben, de megértjük a Vele való kapcsolatunk lényegét, és ez sokat fog segíteni a hozzá vezető út megtalálásában. Előszó Hol is kezdjem? Hiszen az Isten és az ember kapcsolatában annyi a félreértés, a helytelen, rossz ismeret, és az értetlenség! Mert az ember már csak olyan, hogy amit lehet, azt félre is érti. Miért? Mert az ember korlátozott ismeretei alapján felállít magának a világról egy képet, és tudat alatti agya ezen kép alapján reagál a valóság

impulzusaira. Tudatunkkal sokszor nem is veszünk tudomást arról, hogy a valóság kihívására hogyan reagáltunk. Vegyünk egy hétköznapi példát. Amikor elindulok otthonról valahova, kimegyek a házból, beülök a kocsiba Miközben a kocsit vezetem közben megtervezem, hogy mit is fogok csinálni, hova fogok menni, ott kivel mit beszélek meg, mit fogok tenni. Már az útvonalat is megtervezem ez alatt Közben eszembe jut, hogy otthon mielőtt elindultam, megfőztem az ebédet. És akkor belém üt a kétség Lezártam a gázt az ebéd alatt? És amikor elindultam otthonról, bezártam az ajtót? Ilyenkor sokszor fordultam már vissza, hogy a kétséget eloszlassam. Ebből is jól látható, hogy sokszor csak automatikusan cselekszünk, anélkül, hogy tudatos agyunk tudomást szerezne arról, amit csinálunk. De így vagyunk akkor is, amikor vitatkozunk valakivel A másik mond valamit Ez valamilyen érzelmet kelt bennünk, és már reagálunk is. Ezekről a reagálásokról

azt kell tudnunk, hogy döntő részben a tudat alattink végzi, azon érzelmek alapján, amit a másik mondanivalója keltett bennünk. El sem jut a tudatunkig, hogy mi történik, csak ösztönszerűleg reagálunk. A folyamat akkor marad meg a tudat alatti szintjén, ha a másik mondandójára, az általa így keltett érzelemre a tudat alattinak van sémája a meghatározott válaszlépésre. És döntő részben van. Ez igazából akkor lesz világos a szereplők előtt, amikor a vitának már vége van és a szereplők próbálják tisztázni, hogy miért tört ki a vita. Na abból egy másik vita is keletkezhet rögtön, mert mindketten a másikat okolják, azt állítják, hogy a másik ezt meg ezt mondta, és ő azért válaszolt olyan csúnyán. Hát kérem most elárulhatom, hogy a vitáról készült felvétel nélkül soha nem fogjuk megtudni az igazságot. Mert a tudat alatti agyunk értékeli az érzékszerveinktől kapott információt, és a számára kialakított séma

szerint reagál anélkül, hogy ez eljutna a tudatos agyunkig. A sémák pedig úgy épülnek fel, mint a kategóriák Az élet viszont sokkal bonyolultabb, összetettebb, mint az a kép, amit a világról alkottunk. Az agyunkban a világról csak egy egyszerűsített, ezáltal jól kezelhető képet alakítunk ki. Ennek viszont az az ára, hogy sokszor rossz a válaszreakciónk. Ezen a helyzeten úgy tudunk javítani, ha a valóságot jobban megismerjük, mert ezáltal a valósághoz jobban igazodó válaszreakció sémákat vagyunk képesek kialakítani. Próbáljuk tehát most az Isten és az ember kapcsolatáról kialakított képet a valósághoz jobban igazítva megváltoztatni, és majd meglátjuk, megváltozik a történésekkel kapcsolatos reakciónk is. 2022. október 26 1 Bibliai füzetek sorozat 10. füzet Lelkiismeret A teremtéskor Isten az embernek lelkiismeretet adott, hogy el tudja választani a jót a rossztól. Tehát az ember képes arra, hogy meg tudja

állapítani, cselekedetével mások számára jót, vagy rosszat tett. Miért tartotta Isten szükségesnek ezt az ember számára? Mert Isten a teremtéskor már tudta, hogy az ember nem Őt, hanem a tudást fogja választani, és enni fog a tudás fájáról. Ennek pedig logikus következménye lesz az ember kiűzetése a paradicsomból Itt véget is érne az emberiség története, de Isten – mivel ezt előre látta – így az embernek adott a teremtéskor olyan képességeket is, amivel túl tudja élni azokat a viszontagságokat, amik a paradicsomon kívül várják. A túlélésnek két alapvető követelménye van Az egyik az élet védelme, a másik az emberi faj fennmaradása. Isten tehát nem hagyta magára az embert, hanem az élete védelmének érdekében adott neki életösztönt, mely akaratától függetlenül olyan cselekvéseket indukál az élete veszélyeztetésekor, amivel képes elhárítani a veszélyt. A szaporodásuk érdekében pedig adott a férfinak

rendkívül erős szexuális vágyat a nő iránt és hatalmat fölötte. A nőnek pedig adott gyermek utáni vágyat és ragaszkodást a férfi iránt Ezen kívül – az emberiség fejlődése érdekében – kaptak még olyan ösztönöket, amelyek a hormonok segítségével jó érzést keltenek az emberben, ha valamit felfedez, ha problémát megold, és ha eredményesen elsajátít ismereteket. Csakhogy az életösztönnek és a nemi ösztönöknek olyan erőseknek kellett lenniük, hogy az ember életbenmaradása és az emberiség fennmaradása minden körülmény esetére biztosított legyen. Nézzük most meg milyen cselekedetekben nyilvánul meg az életösztön. Az ember mikor a paradicsomból kiűzetetett, igen zord, viszontagságos körülmények között folytatta életét. Ezen körülmények között úgy tudott életben maradni, ha felülkerekedik a természeten. Ennek az volt a lehetséges módja, ha a természetet kisajátítva, egyre több anyagi eszközre tett

szert. Ilyenek voltak az állatok bőréből készült ruhák, melyek védték hidegtől, esőtől. Az élelem megszerzése, mely vadászaton és gyűjtögetésen alapult. Megfelelő barlangok birtokba vétele, később ház felépítése, melyek nemcsak az időjárástól, de az ellenségtől is védelmet nyújtott. Mert bizony az ember arra jött rá, hogy fenti anyagi javakhoz nemcsak úgy juthat hozzá, ha maga leöli az állatokat, vagy épít magának házat, gyűjtöget, hanem úgy is, ha azokat másoktól elveszi. A nő és a férfi kapcsolata évezredeken keresztül a nő kiszolgáltatott helyzetén alapult. A nő testi erőben gyengébb volt a férfinál, ezért ő volt az, aki gyűjtögetéssel foglalkozott, a minőségi élelmiszer (fehérje) megszerzése a férfira hárult a vadászatok által. A nő a gyűjtögetés mellett kiszolgálta a férfi szexuális igényeit, gyereket szült, nevelte őket és vigyázott rájuk, míg el nem érték a felnőtt kort. A nővel

szemben elvárás volt, hogy fiút szüljön, hiszen a család erőssége nagyban függött a férfiak számától. Ebben a korban csak a nő lehetett a tulajdonba vétel tárgya, amit a férfi meg is tett. Így alakult ki a család Ebben a korban a nő nagy kincsnek számított, hiszen a férfi erős szexuális vágyait ő elégítette ki, másrészt a szülésen keresztül a család számban nőtt, egyre erősebbé vált, mert egy nagy család idővel képes volt anyagi javakat felhalmozni, és képes volt megvédeni magukat más családoktól. A család feje tehát a férfi, akinek a hatalma családon belül korlátlan volt. 2022. október 26 2 Bibliai füzetek sorozat 10. füzet Ezen korra az volt a jellemző, hogy az ösztönök (különösen a férfi ösztönei) szinte teljesen meghatározták a történéseket. Ezek sokszor szöges ellentétben álltak a lelkiismerettel A lelkiismeret cselekedet formáló, alakító szerepe Jézus eljövetelének korára érte el azt a

szintet, mely már alkalmassá tette az embert az új vallás befogadására. A társadalom fejlődése, különösen annak érzelmi vonatkozásai elérkeztek arra a szintre, hogy az emberek jelentős részében kialakult az empátia és a részvét, amikor embertársaik bajba kerültek. A fentiekből jól látható tehát, hogy a lelkiismeretet az Isten a féktelen ösztönök megzabolázására plántálta az emberbe. De önmagában az, hogy valami jó vagy rossz, még nem feltétlen cselekedet alakító tényező. Isten ezért kezdetben a zsidóknál, az Ő népénél, parancsba is foglalta, hogy egymáshoz való viszonyukban milyen előírásokat tartsanak be. Jézus eljövetelével a zsidóság bölcsőjéből új vallás fakadt, a kereszténység. A kereszténység két fő alappilléren nyugszik. Isten tiszteletén, a benne való hiten és az emberek egymás iránti szeretetén. A lelkiismeret Isten parancsainak a kinyilatkoztatását követően nyerte el igazából az őt

megillető helyet, vagyis azt, hogy segítségével már mindenki tudhatta, hogy jót vagy rosszat cselekedett. A lelkiismeret fenti ismertetése közben nyilvánvalóvá lettek olyan dolgok is, ami az Isten és az ember viszonyában meghatározóak. Az első és legfontosabb tényező, hogy minden ember bűnös, mivel olyan erősek az ösztönei, hogy azt óhatatlanul is mások kárára is érvényesíti. Azonban az is kiderült, hogy ezeket az ösztönöket Isten ültette belénk a teremtéskor, hogy az ember életképes legyen és az emberiség fennmaradjon. Dehát az Isten hatalmánál fogva beavatkozhatna a történésekbe, akkor pedig nem kellenének az ösztönök, amik a bűnbe visznek. Ez is igaz, de Isten az ösztönök mellé szabad akaratot is adott az embernek. Megtehet jót is és rosszat is Ő dönti el, hogy mit cselekszik. Az Isten nem akarat nélküli bábokat akart teremteni Mivel az ember lelkiismerete birtokában tisztában van vele, hogy jót vagy rosszat

cselekedett saját akaratából, igy viselnie kell ennek következményeit is. Mivel pedig Isten ültette belénk az ösztönöket, nagyon jól tudja, hogy milyen nehéz azokat kordában tartani. Ezért kegyesen megbocsájtja bűneinket, ha azokat töredelmes szívvel megbánjuk, és meg is gyónjuk. Mert Isten azt mondta Apostolainak, mikor egyházát megalapította, hogy vegyétek a szent lelket, akinek megbocsájtjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok az bűnben marad (Jn 20. 19-23) Tehát nem kell félni, ha bűnt követtünk el Isten megbocsájt nekünk egyháza papjain keresztül. Sok embert a lelkiismerete gátol meg abban, hogy Istenhez közeledjen. Úgy gondolja, hogy ő már olyan bűnös lélek, aki már nem lehet Isten gyermeke. Ez nem igaz! Isten minden teremtményét szereti, még a legbűnösebbeket is. Ő vár bennünket Mivel az embernek megvan a szabad akarata, nekünk kell Istenhez járulnunk. Ő pedig mindenkinek megbocsájt Egyet azonban nem

tehetünk. Nem bűnözhetünk újra meg újra, kedvünk szerint, mert majd Isten úgyis megbocsájt. Isten ugyanis belénk lát Ha nem törekszünk a bűn elkerülésére, akkor nem is bántuk meg a bűneinket, tehát nem teljesült a megbocsájtás feltétele. Ennek következtében Isten nem fog megbocsájtani. Pedig aki már élt bűnben az tudhatja, hogy sokszor nagyon vágyunk rá. Miért? Mert a bűnben élés nem más, mint ösztöneink megélése 2022. október 26 3 Bibliai füzetek sorozat 10. füzet Úgy is mondhatnám, hogy a bűnben pancsikolni olyan, mint amikor a vaddisznók a sárban dagonyáznak. Nem vagyunk rá büszkék, de még is oly szívesen megtesszük Visszatalálni Istenhez Hát igen. Nagyobb bűnök elkövetése után a lelkiismeret lázadozik Ennek következtében olyan kép alakul ki bennünk magunkról, hogy méltatlanok vagyunk arra, hogy Isten elé álljunk, mintha mi sem történt volna. Magunk ilyetén elítélése mutatja igazán azt, hogy

alapvetően jók vagyunk. Ez a belső vívódás biztos jele annak, hogy mégis méltóak vagyunk Isten kegyelmére. Tehát Ilyenkor vegyünk erőt magunkon, írjuk össze bűneinket, és irány a templom. A lelkiismeretünk ugyanis addig lázadozik, míg elhisszük, hogy mi már menthetetlen gonosz lelkek vagyunk, és ezért nem merünk majd elmenni a templomba gyónni. Mert a gyónás bizony nem egyszerű. A bűneit az ember ugyanis titkolja mások előtt De gyónáskor mégis el kell mondani azokat egy másik embernek. Ez sok embert visszatart a gyónástól Egyesek azt találták ki, hogy ők már bűneiket megvallották Istennek, másra meg nem tartozik. Én meg azt mondom, szégyellik bűneiket. Hozzáteszem, hogy akkor kellett volna szégyellni, amikor elkövették. Ezen azonban már túl vagyunk, most helyre kell állítani Istennel a kapcsolatunkat Mert Isten és közöttünk ott áll a bűn, elválaszt bennünket egymástól, idővel csak növekszik, és egyre nehezebb lesz

mindent bevallani a gyóntató papnak, mivel ő is ember. Nem érezzük ezt akkora problémának, ha a gyónást gyerekkorunk óta végezzük. Akkor az életünk természetes része lesz a gyónás. Erre azoknak hívom fel a figyelmét, akik azon az állásponton vannak, hogy nem kereszteltetik meg kiskorában gyereküket, mert döntsenek majd ők vallásukról, ha felnőnek. Ezzel igen megnehezítik azt, hogy jó kapcsolat alakuljon ki Isten és gyermekük között. Ha sikeresen megvallottuk bűneinket, a végén azzal zárjuk le bűneink ismertetését, hogy nyilatkozunk, miszerint több bűnre nem emlékszünk. Ha valamelyik bűnünket a gyónás alkalmával eltitkoltuk, mégsem mondtuk el gyóntató atyánknak, akkor ez a nyilatkozatunk hazugság. Akkor pedig a gyónás érvénytelen Ki van ez találva Nem tudjuk elkerülni, hogy ne mondjuk el bűneinket maradéktalanul. Nem tudunk válogatni, hogy csak azokat mondjuk el, amiket kevésbé szégyellünk. Egyébként pedig ez így

van jól A bűn ugyanis igazából akkor válik szégyenletessé, ha azt valaki más is megtudja. És higgyék el, igazából ez a legnagyobb visszatartó erő, hogy ne kövessük el újra. Bűneink meggyónását követően a pap föloldoz bűneik alól és kirója a penitenciát, a jóvátételt. Ezzel lelkiismeretünk is megnyugszik. Ez fontos, mivel háborgó lelkiismerettel nehéz élni Fenyegetettség Az ember életében sokszor előfordul, hogy ő, családja, vagyona veszélybe kerül. Ilyenkor ateistában, hívőben egyaránt cselekvési kényszer alakul ki, mivel mégsem nézhetjük tétlenül, hogy családunk, vagyonunk, megélhetésünk veszélybe kerüljön. Én is voltam már jó párszor ilyen helyzetben. Sokat vívódtam magamban, mikorra elértem oda, hogy azon esetekben, amikor a probléma túlnőtt rajtam, nem tettem mást, mint Istenhez fordultam és kértem a segítségét és türelmese vártam, hogy mit hoz elém. 2022. október 26 4 Bibliai füzetek

sorozat 10. füzet Hogy ezt tiszta szívvel, nyugodtan megtehessük, ehhez kell, hogy lelkiismeretünk tiszta legyen, ne háborogjon meg nem bocsájtott bűneink miatt, mert akkor nem merünk Istentől kérni. Hogy is nézne ki, hogy bűneinket nem bántuk meg, mégis kérincsélni megyünk Istenhez. Régen beleestem abba a hibába is, hogy úgy gondoltam, nem kell kérni egyáltalán semmit Istentől, hiszen ő tudja legjobban, hogy mire van szükségem. Igazából nálam is jobban tudja, mert a jövőmet is látja. Ebben nagyot tévedtem Na, már nem abban, hogy Isten látja a jövőmet, hanem abban, hogy ezért nem is kell kérnem semmit, majd Ő úgyis megadja. Hát nem Kérni kell! Ha ugyanis kéretlenül is kapunk, azt fogjuk hinni, hogy gondtalan életünk természetes, magától értetődő, sokan képesek a szerencséjüknek betudni kedvező sorsukat. Egy idő után Istent is elfelejtjük, mert nem játszik látható szerepet életünkben. Na ezt a hibát az Isten nem

követi el. Mert Isten azt mondja, kérjetek és kaptok Másrészt azt is látnunk kell, a jó és a rossz pillanatok természetes velejárói életünknek. Mert nincs jó rossz nélkül, de rossz sincs jó nélkül. Ki lenne boldog, ha csak jó dolgok történnek vele Egyszerűen csak unalmassá válna élete. Másrészt elfelejtené Istent is, mert nem lenne rá szükség. Tehát hitünk megőrzésének lényeges pontja, ha a rossz pillanatokban kérnünk kell Istent, hogy segítsen. Segítség Ha valóban szükségünk van rá, Isten segít. Na nem minden esetben úgy, ahogy mi szeretnénk Mert mint már említettem Isten előre látja a dolgok alakulását. Látja azt, hogy életünkben milyen fordulatokra, változtatásokra lesz szükség ahhoz, hogy a válsághelyzetből kikerülve újra elégedettek legyünk sorsunkkal. Ez azonban sokszor nem az az út, amire vágytunk Az orrunk előtt van a megoldás, de mivel mi nem azt vártuk, észre sem vesszük. Sok esetben van az is,

hogy kértük a segítséget, vártuk és várunk, de semmi jele a segítségnek. Ez is arra sarkalja az embert, hogy kezébe vegye a sorsát. Biztosan sikerül valamilyen megoldást, eredményt elérnünk, de ez közel sincs ahhoz, amit Isten produkálna. Csak hát türelmetlenek vagyunk. Nincs elég bizodalmunk Istenben Ez pedig végső soron azt jelenti, hogy kevés a hitünk. Kapcsolat elmélyítése Isten igényli, hogy központi helyet kapjon életünkben. Én, mikor reggel felébredek, még félálomban elkezdek Istenhez imádkozni. Majd még közel 20-25 percen keresztül Isten tanításaival foglalkozom. Már rég látom, hogy Isten tanításainak jelentős része olyan jó tanácsok tömkelege, amik segítenek bennünket a jobb emberi kapcsolatok kialakításában, eligazodásban az élet nagy kérdéseiben. Nem törekszek felébredni, mert ez a félálom segít legjobban, hogy Isten sugallataira fogékony legyek. Az ébrenléti állapot ugyanis saját gondolataink erős

zaja miatt nem alkalmas az isteni sugallatok fogadására. Tehát elengedem magam, és átadom magam az Istennel való kapcsolatnak. Felkelés előtt kérem még Istent, hogy segítsen abban, hogy családom és mások számára hasznos munkát végezhessek ma is. Ehhez adjon elég időt, energiát és elég alázatot. Gazdasági – pénzügyi tanácsadóként dolgozom. Sokszor beleesem abba a hibába, hogy tudásom magaslatáról fellengzős módon adok tanácsokat. Pedig ez nem segíti megbízómat Az emberekben ugyanis ez ellenérzést kelt 2022. október 26 5 Bibliai füzetek sorozat 10. füzet Úgy érzik tudásuk hiányossága miatt lenézik őket, ezért a nyilvánvalóan jó tanácsokat is elkezdik vitatni. Tanuljuk meg, másokon segíteni csak alázatosan lehet Napközben bármikor megakadok, kérem Isten segítségét. És mindig segít Egyébként is napközben folyamatos kontaktusba vagyok Istennel. Ha egy kis időm van, beszélgetek Vele Ha nincs senki

körülöttem, ez a beszélgetés úgy zajlik le mintha ott lenne mellettem, hangosan beszélgetek Vele. Ha több időm van, leülök és nem gondolkodom, csak úgy elmélázom a tanításokon. Ez is nagyon termékeny tud lenni Este a napot imádkozással fejezem be, és általában a vége előtt belealszom az imába, hálaadásba. Az, hogy Isten minden bajban segít rajtunk, egy idő után azt eredményezi, hogy amikor valami a bűnre csábít elszégyelljük magunkat és visszatartjuk magunkat a bűntől, pedig úgy vágyunk megtenni. Istennek ez a folyamatos segítése tehát szégyenérzetet támaszt bennünk, amikor valami bűnös cselekedetet akarunk elkövetni. Lelkiismeretünk kezd tiltakozni a bűn ellen, mert Isten folyton segít rajtunk és megbocsájt, akkor nekünk is meg kell tartani parancsait. Lehet, hogy van sokkal jobb út is a kapcsolat elmélyítésére. Én így csinálom, nekem ez bevált Hitünk megvallása Isten azt tanítja, aki megvallja őt mások előtt,

azt ő is megvallja atyja előtt. Mit is jelent hitünk megvallása? Azt, hogy mások előtt nem rejtjük el, sőt nyilvánvalóvá tesszük, hogy mi római katolikusok vagyunk. Miért szükséges hitünk megvallása? Hát mert ez nem egy titkos páholy, ahol a tagok titokban találkoznak. Ez egy világvallás Legyünk rá büszkék, hogy tagjai vagyunk Másrészt hitünk megvallásával egyben evangelizálunk is. Ez pedig minden kereszténynek kötelessége. Most pedig pár példán keresztül nézzük végig, milyen lehetőségünk van hitünk megvallására. Alkalom adtán vessünk keresztet. Mik ezek az alkalmak? Ha templom előtt, vagy út mellett lévő kereszt előtt megyünk el. Járjunk templomba! Sokan állítják, hogy ők hívők, csak nem járnak templomba. A templom Isten háza. Meg kell őt tisztelnünk és legalább vasárnaponként el kell járnunk oda misére Ha másért nem azért, hogy gyónjunk és áldozzunk. Mások azt mondják, hogy szoktak templomba járni,

csak misére nem, mert nem szeretik a papokat. Hát a papok is emberek, nekik is vannak hibáik. Nem használt az egyháznak az a több mint négy évtized sem a szocializmus alatt Minden bizonnyal nem használt az egyháznak az Egyesült Államokban kirobbant botrány sem a papi pedofíliával kapcsolatban. Az emberi ösztönök működnek, ha akarjuk, ha nem Valljuk meg hitünket köszönéssel is. Ha hozzánk jönnek, mondjuk azt, hogy Isten hozott Ha elmennek mondjuk azt, hogy Isten áldjon. A papnak köszönjünk úgy, hogy dícsértessék Jézus Krisztus. Ha beszélgetés közben szóba kerül a vallás, ne titkoljuk el keresztény hitünket. A vitában legyünk határozottak, de soha nem erőszakosak. Higgyük el, hitünk megvallásáért senki nem fog kinevetni bennünket. Legfeljebb megmosolyognak, ha életmódunk, életvitelünk nem igazodik vallásunkhoz. 2022. október 26 6 Bibliai füzetek sorozat 10. füzet Utószó Fő gondolatként az alábbiakat szeretném

kiemelni a leírtakból. Az ösztönöket, amik az embert a rosszra csábítják, Isten plántálta belénk, hogy a paradicsomon kívül is életképesek maradjunk. Ezért Isten megbocsájtja minden bűnünket, ha megbánjuk és meggyónjuk azokat. Az előbbiből következik, hogy Isten megsegít bennünket, ha kérjük tőle. Nem Isten távolodik el a bűnös embertől, hanem az embert a lelkiismerete távolítja el Istentől a meg nem bocsájtott bűnei miatt. Éljünk együtt Istennel, akkor boldog életünk lesz. Valljuk meg hitünket, mert Isten elvárja tőlünk. Dícsértessék a Jézus Krisztus! 2022. október 26 7