Vallás | Keresztény » Szántai Pál - A keresztény mértékletesség az emberiség társadalmi-gazdasági problémáinak tükrében

Bibliai füzetek sorozat 12. füzet Szántai Pál A keresztény mértékletesség az emberiség társadalmi-gazdasági problémáinak tükrében Bibliai füzetek sorozat 12. füzet Ajánlás Ajánlom ezt az írást mindazoknak, akik aggódnak az emberiség jövőjéért, akik keresik az utat a fenntartható termelés és fogyasztás megvalósításához, akik tisztában vannak a túlzott fogyasztás jellemromboló hatásaival, akik egyetértenek azzal, hogy a világ fejletlen régióiból Európába vándoroljanak a sorsukkal elégedetlenek, akiknek nincs pénzük a legújabb modellekre és ezért szégyellik magukat, de legfőképpen keresztény testvéreimnek ajánlom. Előszó Az ajánlásból gondolom, hogy már mindenki sejti, hogy ez az írás az emberi erény kérdése mellett számtalan gazdasági összefüggésre is fényt derít. Jelen írás elkészítésére az ösztönzött, hogy nagyon sok olyan művel találkoztam, ahol megpróbáltak keresztény szemléletű

közgazdasági tételeket megfogalmazni. Ezek vagy teljesen utópisztikusak voltak, vagy a jelen kor közgazdasági tanításait próbálták meg a keresztény tanítások irányába formálni. Részemről egyiket sem tartom elfogadhatónak. Az utópisztikus megközelítésről a továbbiakban nem ejtenék szót, hiszen abban csak az igyekezetet lehet megdicsérni. Maga a tartalom inkább megmosolyogtató. Más a helyzet azokkal az írásokkal, ahol olyan közgazdasági rendszert próbálnak felállítani, amibe az egyes elemeket úgy válogatják össze, hogy azok szociális jellege nyilvánvaló. Na ez már veszélyesebb Miért tartom én ezt veszélyesnek? Azért, mert a szociális elemek ellenére ez a közgazdaságtan még ugyanúgy emberi tudomány, és semmi köze a keresztény közgazdaságtanhoz. Kérdezhetné valaki, hogy mitől keresztény egy közgazdaságtan. A válasz nagyon egyszerű Mert Isten tanításaiból építkezik, Isten tanításaiból következik. Erre viszont

azt mondhatná valaki, hogy a Bibliában nagyon kevés helyen olvashatunk gazdaságilag releváns kinyilatkoztatást. Ezt én is meg tudom erősíteni. De erre ki tudom jelenteni, hogy akik ezt mondják, azok nincsennek tisztában Isten tanításainak mibenlétével. A tanítások ugyanis nem szakmáknak szólnak, hanem az embernek Pontosabban a tanítás minden embernek szól függetlenül foglalkozásától. Nem is szólhat szakmáknak, hiszen akkor még számtalan szakma nem is létezett. A Biblia pedig örök érvényű Tehát tanításai nem a homo economist részére ad útmutatást, hanem olyan magatartási, cselekvési normákat, elveket ajánl az embernek, ami segíti őt akár gazdasági döntéseiben is. A címben szereplő mértékletesség is ilyen Előzmények Közgazdászként szereztem diplomát, így amikor olvastam a Bibliát óhatatlanul is külön figyeltem azokat a részeket, amik közgazdasági relevanciával bírtak. Végül is arra a következtetésre jutottam,

hogy Isten az embert az élet minden területére kiterjedően, átfogóan tanítja. Vagyis, ha engem külön érdekel az Isten gazdasággal kapcsolatos intelme, jótanácsa, akkor azt jobbára az általános elvekből levezetve kaphatom meg. LK 12-ben Isten rávilágít, hogy aki mértéktelenül gyűjtöget az nem fogja élvezni összegyűjtött vagyonának gyümölcsét. Ebből adódott, hogy a mértékletesség egy erény lehet Isten szemében Kíváncsi lettem, hogy nálam okosabbak mit írnak a mértékletességről. Az interneten rábukkantam a Corvinus Egyetemen működő Kovász – Kör Kovász folyóirata IV. évfolyamában Kovács Tamás fordításában megjelent James A. Nash A mértékletesség felforgató erényének a felelevenítése és megújítása c. írására Rögtön tudtam, hogy ez kell nekem 2022. november 28 1 Bibliai füzetek sorozat 12. füzet A szerzőről annyit érdemes tudni, hogy 1938 – 2008-ig élt. Az Egyesült Metodista Egyház tagja volt,

amely a 3. legnagyobb keresztény felekezet az USA-ban Társadalmi etikából PhD-t szerzett a Bostoni Egyetemen. Évtizedeken át dolgozott azért, hogy a környezetvédelmet a kereszténység napirendjére tűzze. A következőkben tehát James A. Nash fenti írása alapján fogom a témát tárgyalni, annak ellenére, hogy az írásban foglaltakkal nem mindenben értek egyet. Az alapvető véleménykülönbség abban áll, hogy a szerző az embert nem tekinti ösztönlénynek. Az összes többi véleménykülönbség alapvetően ezzel van összefüggésben. Véleményem szerint ugyanis az ember a mai napig megmaradt annak az ösztönlénynek, mint aki a teremtéssel jött létre. Isten ugyanis – mivel előre látta, hogy az ember a tudást fogja választani – az embernek olyan ösztönöket adott, melyek segítségével életben tud maradni, és képes Isten tervei szerint benépesíteni a földet. Az ösztönök pedig sokszor a rosszra csábítják az embert Olyan

cselekedetekre, melyekkel másoknak ártanak, de legalább is szomorúságot okoznak. Az embernek ugyanakkor lelkiismeretet is adott Isten, hogy meg tudja különböztetni a jót a rossztól. Ezek mellett meghagyta az ember szabadságát. Szabadon tehet jót, de akár rosszat is Ezen teremtési meghatározottság mellett nem lehet az emberről úgy beszélni, mint aki olyan etikailag tudatos lény, aki képes önmagától ellenállni a reklámnak, és más eladásösztönző tevékenységnek. Ezek okán az írás ezen részeit átértékelve tárgyalom a témát, és ellentétben a szerzővel, megoldást is próbálok felvázolni. A mértékletesség A mértékletességgel kapcsolatos hipotézisek 1./ Ma is aktuális jellemformáló norma lehet 2./ Megfelelő eszköz a túlzott és igazságtalan fogyasztással és termeléssel szemben 3./ Alkalmas a ma már jelentkező nagy társadalmi és ökológiai problémák megoldására Mi a mértékletesség? A mértékletesség olyan

önkéntes cselekvés, amely magában foglalja a takarékosságot és az önmegtartóztatást. A mértékletesség alapvető ismérve, hogy önkéntes. Nem kell hozzá semmi kényszerítő erő, hogy fogyasztását az ember visszafogja. És igen, a mértékletesség elsősorban is a fogyasztásra irányul Ugyanis a visszafogott fogyasztás előbb – utóbb kihat a termelésre is. Visszafogott fogyasztás mellett a változatlan termelés termékfölösleget eredményez. Az így keletkezett eladatlan készlet következtében a termelés csökken, míg a kereslet – kínálat egyensúlyba nem kerül. Mindenkinek van gazdasága. Ez a háztartás A háztartásnak vannak bevételei Ilyen lehet a munka bére, a vállalkozásból befolyt jövedelem, a befektetett tőke hozama. Ugyanakkor vannak kiadásai Ilyen az élelmiszer vásárlás, különféle szolgáltatások költségei, tartós fogyasztási cikkek vétele, esetleg haszonállatok, vagy akár ingatlan vásárlás, és az egyes

vagyonelemeket terhelő adók. Az ezekkel való gazdálkodás minőségét meghatározó elem a mértékletesség. Annak megléte, vagy hiánya Törekedjünk arra, hogy csak olyanra költsünk amire szükséges. Azon belül pedig ügyeljünk az érték/ár arányra. Itt külön kiemelném, hogy érték az, ami a használhatóságot javítja Először is tehát, ha mértékletesen akarunk élni, nem szabad meglévő erőforrásainkat céltalanul pazarolni. Sokszor végig kell gondolnunk, hogy mire költünk, vagy nem költünk Ugyanis a befolyt pénzből félre is lehet tenni. Így megtakarítás keletkezik Az összegyűjtött megtakarításból azután vásárolhatunk olyan nagyobb értékű dolgokat, amik a bevételszerző képességünket javítja. 2022. november 28 2 Bibliai füzetek sorozat 12. füzet A megtakarítást és a bevételnövelő kiadásokat együttesen felhalmozásnak nevezzük. Ez vagyonosodásunk alapja. Ami ez ellen hat, az a fogyasztás Adott bevétel

mellett fogyasztás és felhalmozás csak egymás rovására növekedhet. Ha a fogyasztást és a felhalmozást az emberi ösztönök függvényében vizsgáljuk, azt kell látnunk, hogy mindkettő a létfenntartási ösztönből fakad. Ha ösztönünknek minél jobban meg akarunk felelni, akkor tehát a bevételeinket kell növelnünk. Így tudunk egyszerre többet felhalmozni és fogyasztani Ez azonban nem minden esetben lehetséges. Ezért vizsgáljuk meg a létfenntartási ösztön és a fogyasztás, felhalmozás kapcsolatát külön – külön. Ha így nézzük, rögtön szembe tűnik, hogy a fogyasztás rövid távon segíti az ember életben maradását, a felhalmozás pedig hosszú távon segíti az embernek a fennmaradását, vagyis a fárasztó, a természet sokszor embertelen körülményeitől való függetlenedését. Az ember pedig sokszor le tudott mondani a rövid távú érdekeiről a hosszú távú érdekeiért. Életem során azt tapasztaltam, hogy az emberek

vágyai általában messze túlmutatnak pénzügyi lehetőségeiken. Ezeket a vágyaikat – melyek alapvetően érzelmi indíttatásúak – szinte minden esetben meg tudják racionálisan indokolni, annak ellenére, hogy ezeknek a vágyaknak kevés közük van a pénzeszközök racionális felhasználásához. A pénzeszközök racionális felhasználása eredményezi a takarékosságot. Gazdasági – pénzügyi tanácsadóként energiám jelentős részét az köti le, hogy a vállalkozó ne költsön presztízs fogyasztásra, mert ezek igazából nem segítik a vállalkozása fejlődését, csak mások előtt mutatják őket nagynak. Az emberek tehát igazából arra vágynak, hogy mások szemében kitűnjenek Amire ugyanis tényleg szükségük van, az általában mások számára észrevehetetlen, de legalábbis nem alkalmas a dicsekvésre. A jelenlegi pénzügyi rendszer is a mértékletesség ellen hat, mivel a termelés és a fogyasztás növekedését támogatja. Ez a

pénzügyi rendszer ugyanis hitelezési rendszerén keresztül a termelés és fogyasztás növeléséhez egyaránt pótlólagos forrást biztosít, ezáltal előre hozott fogyasztást és termelést eredményez. A hitel kamatain felül a bank további követelményeket is előír A vállalkozásnak növelnie kell a bankszámla forgalmát, ami végső soron úgy lehetséges, hogy növekszik a vállalkozás termékértékesítése. A jelenlegi pénzügyi rendszer alrendszere, a hitelrendszer tehát kikényszeríti a növekedést. E mellett a vállalkozásokat kiszolgáltatottá is teszi a bankkal szemben, hiszen a hitelt a bank bármikor lejárttá nyilváníthatja, akkor pedig a teljes hitel visszafizetése esedékessé válik. Ez a folyamat akár a vállalkozás csődjét is eredményezheti. Miért veszünk fel mégis hitelt? Mert az ember mára már olyan lett, hogy mindent azonnal akar. Azonnal akarja a javakat élvezni, illetve a vállalkozásában a nyereséget növelni. Vagyis

ezzel ellentétben az önmegtartóztatás türelmes. Kivárja, míg Isten a megfelelő mennyiségű forrást biztosítja, és csak azt követően növeli a fogyasztását, az követően fejleszt. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a mértékletesség fenn vázolt formája akár rossz irányba is vihet bennünket, ha nem kapcsolódik más jellemvonásokhoz, valamint, ha Istentől függetlenül élünk. A mértékletesség megnyilvánulásai A mértékletesség legfőbb megnyilvánulása a fentiek alapján a visszafogott fogyasztás. A mértékletesség abban is megnyilvánul, hogy meglévő eszközeinkre vigyázunk, karbantartjuk, szükség szerint felújítjuk. Lehet, hogy már eléggé használt, de akkor is vigyázunk rá, nehogy ellopják, nehogy tönkre menjen. Akkor is mértékletesek vagyunk, ha olyan terméket állítunk elő, illetve olyat vásárlunk, amely tartós, vagyis sokáig alkalmas a feladat ellátására. Egyre inkább az tapasztalható, hogy a termékek

élettartamát rövid időre tervezik. 5-6 év után a fő alkatrészek sorozatban hibásodnak meg Ezzel arra ösztönöznek bennünket, hogy 5 év után selejtezzük ki, és vegyünk egy újat. Jellemzője még a mértékletességnek a termék javíthatósága. Sok esetben olyan bonyolult termékeket gyártanak, 2022. november 28 3 Bibliai füzetek sorozat 12. füzet amelyek javítása komoly szaktudást igényel, és ezért a márkaszervizek jól megélnek belőle a kárunkra. A gyártók másik megoldása, hogy az elektronikai részeket integrált módon építik be, ezért egy tranzisztor meghibásodása következtében az egész vezérlést cserélni kell. Ide tartozik még, hogy a javításhoz szükséges alkatrészek árai jóval magasabbak az indokoltnál. Minden arra ösztönöz bennünket, hogy a terméket rövid ideig használjuk csak, aztán vegyünk egy újat. Mi tehát vásároljunk, gyártsunk olyan termékeket, amik a célnak megfelelőek, de egyszerűek,

strapabíróak, hosszú élettartamúak, jól és olcsón javíthatóak. A mértékletesség félreértelmezései A mértékletesség nem kényszerű megszorítás. Nem azért tesszük, mert nincs választási lehetőségünk Azért tesszük, mert tudatosan törekszünk rá. A mértékletesség nem is szentek önsanyargatása, hanem takarékos, önmérséklő magatartás. Éppen ezért nincs benne semmi hivalkodás, ezért jellemformáló magatartás. A mértékletesség nem társadalmi rang függvénye. Senkit nem ment fel vagyona a mértékletesség alkalmazása alól. A mértékletesség nem az arany középút, mivel nem vonatkozik ugyanúgy mindenkire. A mértékletesség tehát sokkal inkább vonatkozik a gazdagokra, mint a szegényekre. Egyrészt nagyon visszatetsző lenne, ha a szegény tömegektől várnánk el, akiknek már szinte nincs miről lemondaniuk. Másrészt – tudjuk nagyon jól – a gazdagok azok, akik fogyasztását nem szükségletük, hanem az un. társadalmi

rangjuk indukálja. A mértékletesség továbbá nem technológia ellenes, amennyiben az új technológia a használhatóság javulásában nyilvánul meg. És itt a használhatóságba beleértem az egyszerűséget, a javíthatóságot, a hosszú élettartamot. Sőt, sok olyan mértékletes technológiáról hallottunk rebesgetni, melyek egyszerűségük és olcsóságuk révén forradalmi újdonságok voltak, de ellenérdekelt nagytőkés körök a találmányokat felvásárolták és a mai napig széfekben őrzik. A mértékletesség ellen ható tényezők Az ember egy csillapíthatatlan étvágyú ösztönlény. Hogy a mai napig az ember megmaradt ugyanolyan ösztönlénynek, mint ahogy őt Isten teremtette, ezzel már több írásomban foglalkoztam. Az életben maradás ösztöne következtében az ember próbálja magát kivonni a természet viszontagságai alól. Ezért kisajátítja a természet – számára hasznosnak ítélt – értékeit, és abból a lehető legnagyobb

mértékben vagyont halmoz fel. Másrészt az életben maradás ösztöne diktálja neki a mértéktelen fogyasztás is. Az ember nem tud ellenállni a fogyasztásösztönzés csábításának. Az ember döntéseit érzelmei vezérlik és nem a józan megfontolás. A reklámok pedig felpiszkálva ösztöneiket, vágyakat teremtenek A vágyak pedig a vásárlásban, a megszerzésben elégülnek ki. Nem véletlenül állítják a reklámszakemberek, hogy ők soha nem terméket, hanem érzéseket adnak el. Azt az érzést, melyet a termék megszerzésével lehet elérni. A biztosító például az ember félelmeihez kapcsolódó anyagi biztonságot ad el Különféle pszichológiai és társadalmi tényezők túlfogyasztásra ösztönöznek. 1./ A fogyasztói társadalom ideológiája szerint a „jó” több és jobb árucikkek birtoklását jelenti, az általunk nem birtokoltak hiánya viszonylagos megfosztottság érzetét kelti bennünk, a meglévő javainkkal szemben pedig

elégedetlenséget szül. 2./ Növekszik a jövedelem szabadon elkölthető része 3./ A technikai fejlődés folyton új szükségletet teremt, hogy az ember hatékonyan és elfogadhatóan állja meg a helyét ebben a kulturális – gazdasági környezetben. 4./ A vásárlás sokak szenvedélyévé, mintegy újdonság iránti függőséggé vált, mely rövid életű és egyre csökkenő mértékű kielégülést jelent. 2022. november 28 4 Bibliai füzetek sorozat 12. füzet 5./ A fogyasztás sokak számára jelenthet kárpótlást a közösségi támogatás hiánya és a transzcendens értékek hanyatlásából fakadó magánnyal, céltalansággal, bizonytalansággal, sebezhetőséggel és félelemmel szemben. 6./ A választott referencia csoporthoz való igazodás is túlfogyasztáshoz vezethet Ez úgy történik, hogy az egyén kinéz magának egy olyan csoportot, amelynek olyan tagjai vannak, amilyen ő is szeretne lenni. A vágyai nyilván nem a jelenlegi szintjéhez,

hanem egy magasabb szinthez kapcsolódnak. Ezt követően keresi a kapcsolatot a csoport tagjaival, amikor is megpróbálja magáról elhitetni, hogy ő is van azon a szinten. Ez sokszor erőn felüli prezentációkkal jár, nem beszélve, ha a csoportba be is kerül, mivel a csoportban a rangsorban elfoglalt helyekért zajló versengés gyakran a kérkedő, pazarló élvhajhász fogyasztás ördögi körét alakítja ki. Mértékletesség a keresztény felfogásban A mértékletesség a kereszténységnél már a kezdetektől az élet természetes része volt. Keresztelő szent János ténykedése során a természetben található élelmet fogyasztotta (rovarok, méz). Jézus esetében pedig fel sem merülhetett a mértékletesség. No nem azért, mert mértéktelenül evett és ivott volna, hanem azért, mert Jézus született, de nem teremtett Istenember volt. Ezért Őt az ösztönök nem is befolyásolták. Ösztönök hiányában Nála nem értelmezhető a mértékletesség,

mivel az csak a mértéktelenséggel összefüggésben létezik. Ennek következtében Jézusnál az étkezés az éhség elverésére szolgált. A korai keresztény egyház esetében a mértékletesség a lét szükségszerű normája volt. Ők vagyonközösségben éltek, ezért fogyasztásuk visszafogott volt. Heti 2 alkalommal pedig böjtöt is tartottak. A szerzetesi hagyományok a mértékletességet az önsanyargatásig fokozták. Sajnálatos módon a kereszténység államvallásá minősítése elindított egy gazdagodási folyamatot az egyházban, melynek következtében az egyház befolyásos vezetői körében egyre nagyobb méreteket öltött a bőséges étkezés, a világi pazarló életmód. Erre reakcióként az alacsonyabb rangú egyházi személyek körében többször is mozgalom indult a mértékletesség visszaállítására. A kereszténységen belül az első sikeres válaszlépés a protestánsok részéről érkezett. Mivel esetükben minden protestáns

felekezet a hatalom rendszerén kívüli teológiát állított fel, ezért esetükben a mértékletesség a szorgalommal, tisztességgel, megbízhatósággal, nagylelkűséggel, és a szolidaritással párosulva a protestáns etika alapját képezte. Ezek az etikai elvek a hívekre is nagy hatással voltak, köreikben is meghatározó emberi magatartási normává vált. Ez a magatartási forma ugyanakkor alkalmassá tette a protestáns területek népeit a meggazdagodásra, vagyonosodásra. Ha római katolikusként szabad ilyet mondanom, ezért Isten meg is dicsőült bennük. Mértékleteség a mai Európában A mai Európa – kevés kivétellel – a fogyasztói társadalom igája alatt nyög. A fogyasztói társadalom attól nőtte ki magát, hogy az emberekkel elhitette, hogy a „jó” több és jobb árucikk birtoklását jelenti. A fogyasztói társadalom gazdaságpolitikai megalkotója John Maynard Keynes volt. Ö ugyan gazdaságpolitikájának kialakításakor a

gazdasági válság megszüntetését vette célkeresztbe, de gazdaságpolitikájának az a része, hogy az állam úgy avatkozzon be a gazdaságba, hogy további fogyasztást gerjeszt, amivel aktivizálja a gazdaságot, a mai napig fennmaradt. Keynes éppen ezért a mértékletességet lenézte. Azt mondta róla, hogy a mértékletesség a nyomorultak erénye Mivel az emberi ösztönök szerves következménye a vagyonosodás, folyamatosan növekvő fogyasztás, ezért az emberek keresztény etikája által meghatározott cselekvési rendszer lassan átalakult a fogyasztói társadalom ideológiája szerint. 2022. november 28 5 Bibliai füzetek sorozat 12. füzet A mértékletesség, mint gazdasági felforgatás A mai modern társadalmak a növekedésen alapulnak. A növekedés ugyanis minden gazdasági szereplőnek érdekében áll. Ez legnyilvánvalóbban a vállalatok esetében mutatható ki A gazdasági növekedés ugyanis a vállalatok működésének a következménye. A

növekedés egy olyan vállalati folyamat, amely értékben növekvő termékmennyiséget állít elő. Ezen folyamat eredményeként növekszik a vállalatok nyeresége. A megnövekedett eredményből a vállalat újabb, modernebb termékeket fejleszt ki, növeli a dolgozóknak kifizetett bért. Az árbevétel, a bértömeg, a nyereség, és az osztalék növekedése növekvő mértékű adómennyiséget jelent. Tehát mind a három jövedelemtulajdonosnak növekszik a bevétele. Ezek a többletbevételek a vállalatoknál javítja a nyereségpotenciált, ami a vállalatok értékét növeli. A lakosság esetében javul az életszínvonal Az adóbevételek növekedése az állam támogatási rendszerén keresztül javítja a hatalmon lévő pártok újraválasztási lehetőségét. Ezt a mindenki számára idilli rendszert célozza meg a mértékletesség. A fent leírt hatalmas társadalmi erőt hogyan képes a mértékletesség visszaszorítani? Képes-e egyáltalán megállítani?

Elméletileg mindenképpen képes hatásos ellentámadásra. Ugyanis a növekedés kulcspontja, hogy az előállított termékekkel szemben legyen fizetőképes vásárlóerő. Mert ha van, a rendszer mozgásban marad. Ha pedig azért, mert egyre többen gondolják úgy, hogy a jelenlegi növekedés nem szolgálja a közjót, ezért egyre többen visszafogják a fogyasztásukat, ezzel visszaszorítják a növekedést. Kezdetben a rendszer ezt azzal fogja pótolni, hogy a meg nem vásárolt termékek árát akció keretében mérsékelni fogják. Pótlólagos vásárlóerő pedig a hitelezési rendszeren keresztül fog piacra lépni, és megteremteni a kereslet-kínálati egyensúlyt. Amennyiben azonban a mértékletesség egyre nagyobb szerepet kap a vásárlási döntésekben, a bankrendszer már nem lesz képes a kiesett vásárlóerőt biztosítani. Így lassan, de biztosan a növekedés meg fog állni. Növekedés kontra mértékletesség Mint már az előzőekben utaltam rá, a

növekedést a létfenntartási ösztöneink kényszerítik ki. Ebből következően ez a társadalmi jelenség igen komolyan megalapozott. Hogyan tudja akkor a mértékletesség felvenni ellene a harcot? A mértékletesség keresztény erény, s mint ilyen nem igazán népszerű a mai fogyasztói társadalomban. Akkor honnan vesszük a bátorságot ahhoz, hogy ezt a kicsinyke erényt szembe állítsuk az emberi ösztönökkel? Hát mivel keresztények vagyunk, reménykedünk. Isten tanításainak jelentős része ugyanis arról szól, hogy úgy tudjuk Isten útját járni, ha ösztöneinket megzabolázzuk. Mi abban reménykedünk, hogy egyre többen rájönnek arra, hogy a Bibliában közzétett isteni tanítások a közjót szolgálják. Ennek folyamán arra is rá fognak jönni, hogy a mértékletesség szintén a közjót előmozdító erény. Mert mi baj is van a növekedéssel, ha ösztöneink is ezt diktálják, ugyanakkor mindenki számára kedvező? A baj vele ugyanaz, mint

minden más mértéktelen ösztönszüleménnyel. Ösztöneink korlátlan megélésével kárt okozunk másoknak. Sőt magunknak is Az erőltetett fogyasztás – mint azt már fentebb olvastuk – elkorcsosult személyiségeket eredményez. Ugyanakkor erőltetett termelést és fejlesztést is indukál. Az erőltetett munkavégzés következtében a munkás szellemileg és fizikálisan kiég. Ezáltal jelentős mértékben sérül pszichikuma, és számtalan pszichoszomatikus nyavaja is kialakul szervezetében. A fejlett országok ugyanakkor kizsákmányolják a fejletleneket. A saját termelésük fejlesztéséhez megvásárolják a fejletlen országok nyersanyagait. Ezáltal elvonják a fejletlenektől a termék előállításhoz szükséges nyersanyagot, amivel meggátolják azok fejlődését. Ezzel ráadásul gerjesztik az illegális migrációt is. A mértéktelen növekedés mértéktelen szennyezéssel jár együtt. A légkör szennyezettsége növeli az átlagos

hőmérsékletet. Ez emeli az óceánok vízszintjét, megváltoztatja az áramlásokat, nagy területek kiszáradását eredményezi. Ökológiai katasztrófa előtt állunk 2022. november 28 6 Bibliai füzetek sorozat 12. füzet A mértéktelen növekedés a generációk között is igazságtalanságot eredményez. A jelen nemzedék feléli a jövő fejlődési lehetőségét. A mértékletesség relatív A mértékletesség mindenkinél mást jelent. Egyrészt azért, mert a mértékletesség függ a hitünk mélységétől. Minél mélyebb a hitünk, annál inkább képesek vagyunk mértékletes életmódot folytatni A mértékletesség jelentkezhet a fogyasztás visszafogásában, de akár a vállalkozásunk vonatkozásában is. A fogyasztás esetében ez egyértelmű, de mit jelenthet ez a vállalkozásunk esetében Munkám során sok vállalkozónál azt tapasztaltam, hogy munkamániások. Azt hiszik, hogy ha nem dolgoznak éjjel – nappal, akkor nincs elég

felelősség tudatuk, illetve a vállalkozásuk azért nem megy elég jól, mert nem fordítanak rá elég időt. Pedig a rengeteg munkától nem fog a vállalkozásuk jobban menni, csak az egészségük látja kárát. Ráadásul a családi életük is megsínyli És ami a legfontosabb, nekik igazán egyre nem lesz idejük. Istenre Pedig a vállalkozásuk Istennel való szoros kapcsolatuk függvénye. Másrészt a mértékletesség azért is jelent mindenki esetében mást, mert mindenki más dologról tud lemondani. Egyébként a mértékletesség relativitása az a tényező, ami fontos szerepet játszhat a mértékletesség társadalmi bevezethetőségében. Elégedett mértékletesség A mértékletesség nem valósulhat meg úgy, hogy aki gyakorolja közben állandó hiányérzetet él meg. A hiányérzet megkeseríti a mértékletességet gyakorlókat, ezért csak egyfajta fellángolás lehet, melynek hamar kialszik a lángja. A mértékletességnek a mély hitből fakadó

erős meggyőződésnek kell lennie Annak a meggyőződésnek, hogy Isten az emberiség jelenlegi szorult helyzetében kiútként ezt a tanítási részt ajánlja megfogadni. Jelenlegi válsághelyzet és a mértékletesség Az orosz – ukrán háború eszkalálódik. A háború következményeként az energia és az üzemanyag árai az égbe szöktek. Ezen termékek árainak emelkedése Európa gazdaságára negatívan hat Európa ugyanis nem tudja a versenyt tartani azon országokkal, melyek rendelkeznek megfelelő saját energiaforrással, illetve azokkal sem, akikre nem hat ki az áremelkedés ilyen mértékben. Európa gazdasága minden bizonnyal recessziós hatásoknak lesz kitéve. Az infláció következtében visszaesik az értékesítés, melyet elbocsájtások követnek, ami a belső piac szűkülése miatt további leépítéseket fog eredményezni. Hát Európában a következő években biztosan nem lesz gazdasági növekedés A lakosság fel fogja élni tartalékainak

jelentős részét. A fogyasztás jelentősen fog mérséklődni, ami sajnos nem a mértékletességnek, hanem a válságnak lesz köszönhető. Tehát nem az önkéntesség, hanem a kényszer fogja eredményezni a fogyasztáscsökkenést. Összefoglaló Jól látható, hogy a mértékletesség a mai kor egyik nagy erénye lesz. Jellemformáló hatása egyértelmű Az is bizonyítottnak látszik, hogy a mai kor kihívásaira igazából az egyetlen helyes válasz. Az is biztos, hogy még többen fogják majd gyakorolni, de nem önszántukból. Mi örüljünk annak, elégedjünk meg azzal amink van. Isten úgyis megadja amire szükségünk van Ha többre törekszünk, azzal már közelítünk a fogyasztói társadalomhoz. És most itt az írás végén szeretnék eloszlatni egy esetleges félreértést. Én személy szerint – írásomból nyilvánvaló bírálatom ellenére – nem ítélem el a fogyasztói társadalmat. Szerintem a velem hasonló 2022. november 28 7 Bibliai

füzetek sorozat 12. füzet gondolatokat valló testvéreim sem ítélik el. Sőt, azt kell mondanom, hogy sok keresztény testvérünk életének szerves része ez az életmód. Én csak a hiányosságaira szerettem volna felhívni a figyelmet Mert annak ellenére, hogy a társadalom széles rétegei számára megteremti a viszonylagos jólétet, komoly hiányosságokkal rendelkezik. Legfőbb hiányossága, hogy hosszútávon nem tartható, mert kizsákmányolja a természetet, az embert pedig erejét meghaladó munkaintenzitásra kényszeríti, mert igazságtalanságot eredményez generációk között, és országok között, és mert ökológiai katasztrófához vezet. Ezzel szemben ajánlom én a keresztény közgazdaságtant, melynek meghatározó része a mértékletesség, ami talán közelebb viszi az embert az annyira vágyott boldogságához. Mert mi ad értelmet életünknek? Hát a remény. Abban való remény, hogy boldogok leszünk De ha nem is mi, talán majd

gyermekeink, vagy az ő gyerekeik. A boldogság megéléséhez pedig idő kell Olyan idő, amit nem munkával töltünk el, hanem szeretteink között, békességben, nyugalomban. Dícsértessék a Jézus Krisztus! 2022. november 28 8