Agrártudomány | Állattartás » Kovács Attila - Az Európai Unió hatása a magyar mezőgazdaságra, szarvasmarha tenyésztés helyzete

Európai Uniós Ismeretek Az Európai Unió hatása a magyar mezőgazdaságra Szarvasmarha-tenyésztés Kovács Attila MKK II. évfolyam 4-es csoport Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 1 Bevezetés Az Európai Közösségben 1962 óta létezik a Közös Agrárpolitika (KAP), mely a mezőgazdasági termelésben résztvevők megélhetésének biztosítására és az ágazat fejlődésére, a termelés és a termelékenység növelésére volt hivatott a műszaki fejlesztés és a piac stabilizálásának segítségével (ezt a Római Szerződés 39. cikkelye tartalmazza) Működési alapelvei (melyet nem tartalmaz a Római Szerződés csupán az 1958-ban rendezett Stresai Konferencián határozták meg mely így nem került rögzítésre szerződésben) három részre tagolódnak. Az első a közös piac elve, mely a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre kiterjesztett, a tagállamok közti korlátozásmentes kereskedelem biztosítja

(egységesítése a támogatásoknak, a minőségnek, állatés növényegészségügynek, stb.) A második elv a közös preferencia, mely szerint az integráción belüli termelt agráráruknak versenyképesebbnek kell lennie a kívülálló országokból behozott termékeknél (a hazai termékek támogatása, erős importvédelmi rendszer). A harmadik pont a pénzügyi szolidaritás elve, mely az egységes hozzájárulást és az egységes agrártámogatásokat szabályozza. Az agrárpiac rendfenntartására a legfontosabb eszközök: külső védelem, exporttámogatások, intervenció, agráranciák, agrártámogatások, a feldolgozás támogatása, kompenzációs támogatások, közvetlen termelői kifizetések, önszabályozás ösztönzése, közvetlen és közvetett termeléskorlátozó intézkedések, horizontális szabályozások. A Közös Agrárpolitika nehézségeire az EU Agrárminiszterek Tanácsa új átfogó reformot hozott a 2003. június 26-i luxemburgi gyűlésén

(AGENDA 2000). Ennek célja a fogyasztók és az adófizetők érdekeinek fokozottabb figyelembe vétele mellett a gazdák jövedelmének további támogatása, vidék és a környezet védelme, stabil és kezelhető költségvetés kialakítása, a WTO agrártárgyalások kedvező végkifejletének segítsége. A Közös Agrárpolitika átfogó reformjának lényege, hogy a jövőben a közösségi támogatásokat a termelés támogatása helyett a termelőkre fordítják. A közös mezőgazdasági finanszírozásokra hozták létre az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA). Az EMOGA finanszírozási célokból két részre osztható. Az Orientációs Részleg a termelési struktúra javításával kapcsolatos kiadásokat, míg a Garancia Részleg a piac- és ártámogatási politika intézkedéseit finanszírozza. Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 2 Támogatások A Közös Agrárpolitika az Európai Gazdasági Közösség

1958-as megalakulását követően elsőként közösségi hatáskörbe vont területek egyike. Kereteit igen részletes, a tagállamok által kötelezően betartandó szabályok határozzák meg. Magyarország - a többi új csatlakozó országgal együtt - vállalta, hogy ezeket a szabályokat a belépéstől átveszi és alkalmazza. A kötelezettségek alól néhány pontosan definiált tartalmú és időtávú kivételt igényeltünk és kaptunk. Az Európai Unió ugyanakkor elismerte az új csatlakozók jogát a közösségi vívmányok által biztosított valamennyi támogatásra, de egyes támogatástípusok teljes körű bevezetését úgyszintén csak átmeneti idő alatt vállalta. A Közös Agrárpolitika által biztosított támogatások a következő fő csoportokba sorolhatók: közvetlen termelői támogatások, a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és exporttámogatások, beruházási támogatások, szerkezetváltást, környezetvédelmet,

vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások. Átmenet nélkül alkalmazható támogatások A magyar termelők és forgalmazók a tagság első napjától teljes joggal részt vehetnek a közösségi intervenciós rendszerben, illetve pályázhatnak exporttámogatásokra. A közösségi jogszabályok által biztosított intervenciós felvásárlási árak, egyes termékek piacról történő átmeneti vagy végleges kivonásához kapcsolódó támogatások (pl. borfelesleg lepárlási támogatása, zöldség-gyümölcs szektor kivonási támogatásai és egyes feldolgozási támogatásai, sertéshús magántárolási támogatása), illetve az exporttámogatások 100 %-os szinten érvényesülnek a magyar termelőkre, forgalmazókra is. Ennek eredményeként az értékesítési biztonság számottevően javult, a korábbinál sokkal kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé vált a bevétel. A közösségi társfinanszírozás mértékét tekintve szintén teljes jogú tagként

részesülnek a m agyar pályázók a vidékfejlesztési támogatásokból. A támogatás maximum 80 %-áig felvihető közösségi hozzájárulási mértékkel a nemzeti költségvetés szempontjából még a korábbi szabályoknál is kedvezőbb társfinanszírozási feltételek vonatkoznak a támogatások jelentős részére (az EMOGA Garancia Részlegből finanszírozott támogatásokra, úgymint agrár-környezetvédelem, mezőgazdasági területek erdősítése, kedvezőtlen adottságú területek támogatása, korai nyugdíjazás). E támogatások köre is kiszélesedett néhány speciális, csak az új tagállamok számára elérhető jogcímmel: részben árutermelő gazdaságok évi maximum 1000 eurós támogatása 5 Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 3 éven át; termelői-értékesítői szervezetek létrehozásának és működésük első 5 évének támogatása valamennyi szektorban; a környezet- és állatvédelmi, higiéniai,

élelmiszer-biztonsági, valamint munkavédelmi előírásoknak való megfeleléshez szükséges beruházások, technológiai váltások támogatása. A közösségi költségvetés hozzájárulásának korlátja az e pontban említett támogatásokra: kötelezettségvállalás (millió €) 164,2 2004 179,4 2005 190,8 2006 Összesen 534,4 tervezett tényleges kifizetés (millió €) 61,0 127,2 185,4 373,6 Teljes joggal, sőt a régi tagállamokénál kedvezőbb feltételekkel esetenként alacsonyabb önrész mellett - pályázhatnak a ha zai mezőgazdasági termelő és feldolgozó üzemek beruházási támogatásokra. A tagállamokban kiterjedtebb lett a s zaktanácsadási szolgálatok támogatásai által lefedett tevékenységek köre is: magába foglalja az üzleti tervek, támogatási pályázatok készítéséhez nyújtott segítséget. E támogatások, továbbá a vidékfejlesztés körébe tartozó egyéb beruházási támogatások forrása a Strukturális Alapokból

Magyarország számára megítélt keret általunk meghatározott része - a Kormány tervei szerint annak 18 %-a. (A Strukturális Alapok 2004-2006 közötti teljes kerete Magyarország számára kötelezettségvállalási szinten 1853,1 millió euró, tervezett kifizetések szintjén 944,9 millió euró.) A fent említett két utóbbi csoportba tartozó támogatásokkal kapcsolatban meg kell jegyezni két fontos tényt: Ezek alapvetően nemzeti társfinanszírozást igénylő támogatási formák, valamint a támogatásra pályázó gazdálkodó több-kevesebb saját forrását is feltételezik. E források Magyarország középtávú fejlesztési tervének keretében tervezendők. Elérhetőségük, az egyes célok közötti felosztásuk így függ hazánk Nemzeti Fejlesztési Tervétől - azon belül is a beruházási pályázatok keretét adó Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programtól -, valamint az NFT-től külön programozási dokumentumot alkotó, de annak

prioritásaival és stratégiájával összhangban álló Vidékfejlesztési Tervtől (előbbi a Strukturális Alapokból, utóbbi az EMOGA Garancia Részlegből finanszírozott intézkedések terve). Bár az egyes igénylők, pályázók ezen támogatásokból a régi tagállamokéval azonos - sőt esetenként kedvezőbb - feltételekkel részesülhetnek, ugyanakkor a Magyarország számára 2006 végéig rendelkezésre álló Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 4 nemzeti keretösszeg (egy lakosra vetítve) számottevően alacsonyabb, mint a hazánkkal összemérhető helyzetű régi tagállamok kerete. Egyszerűsített támogatási rendszer Magyarország uniós csatlakozását követően az első évben, 2004-ben közvetlen termelői támogatásként 299,3 millió euróra - 75 milliárd forintra - számíthat. A támogatást a csatlakozási szerződésben lehetőségként felkínált, egyszerűsített területalapú szubvencióként szándékozik az

agrárkormányzat szétosztani. A felhasználható forrás nagyságát a csatlakozási szerződésben foglalt kvóták, bázisok, valamint a különböző jogszabályokban rögzített érvényes támogatási összegek alapján számították ki. A támogatásra azok a gazdálkodók jogosultak, akik 2003. június 30-án jó mezőgazdasági állapotban tartották területüket és az mezőgazdaságilag hasznosított területnek minősült. Ide tartoznak a szántóterületek - beleértve a szántóföldi zöldségeket is -, az állandó gyepterületek és az úgynevezett állókultúrák, vagyis a szőlő és a gyümölcs. A gazdák birtokában lévő területekre nincs előírva, hogy miként hasznosítsák, vagyis bármilyen termesztett növény esetében jár a támogatás. Azaz minden olyan mezőgazdaságilag művelt területre támogatás igényelhető, amely a termelők használatában van. Az azonban kikötés, hogy a gazdaság nagysága minimálisan egy hektár legyen. A

támogatás elnyeréséhez teljesíteni kell a regisztrációs kötelezettséget, továbbá a gyep és legelő esetén a minimális állatsűrűségnek hektáronként el kell érnie a 0,5 számosállat-egységet. A szaktárca számítása szerint Magyarországon a támogatható területnagyság jövőre 4 millió 314 ezer hektár lehet. A támogatás összege hektáronként várhatóan 17.690 forint körül fog alakulni. Az uniótól kapott támogatási összeget Magyarország a csatlakozási szerződés szerint maximum további 30 százalékkal kiegészítheti. Ez előreláthatólag 93 milliárd forintot tesz majd ki A növénytermesztési ágazatok közül azok kaphatnak kiegészítő támogatást, amelyek az Európai Unióban is támogatottak. Így a szántóföldi növények közül egyebek mellett a g abonafélék, az olaj-, a fehérje- és a r ostnövények, továbbá a rizs. A nemzeti támogatáskiegészítés folyósításának további feltétele, hogy a támogatásra jogosult

gazda bizonyos növények esetében meghatározott fajtákat termesszen. Továbbá alkalmaznia kell az úgynevezett jó mezőgazdasági gyakorlatot. A szaktárcánál e támogatási rendszer egyik jelentős előnyének tartják az egyszerűbb ügyintézés mellett, hogy Magyarország számára ily módon a jövő évben nem lesz kötelező a területpihentetés. A gazdálkodók a támogatást támogatási kérelemre igényelhetik. A kérelemnek Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 5 tartalmaznia kell a mezőgazdasági termelő regisztrációs számát, a birtok összes mezőgazdasági parcellájának azonosítását lehetővé tevő adatokat, valamint a kért támogatási intézkedést. Továbbá egy nyilatkozatot arról, hogy a termelő tudatában van az általa igényelt támogatási követelményeknek. A kérelem alapjául szolgáló mezőgazdasági parcellának minimálisan 0,3 hektár nagyságúnak kell lennie. A kérelem által lefedett területnek

pedig minimálisan egy hektár nagyságú területnek kell lennie. A területalapú támogatási kérelmeket a gazdálkodóknak az előzetes tervek szerint május 1-jéig kell