Agrártudomány | Állattartás » Kovács Attila - Az Európai Unió hatása a magyar mezőgazdaságra, szarvasmarha tenyésztés helyzete

Európai Uniós Ismeretek Az Európai Unió hatása a magyar mezőgazdaságra Szarvasmarha-tenyésztés Kovács Attila MKK II. évfolyam 4-es csoport Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 1 Bevezetés Az Európai Közösségben 1962 óta létezik a Közös Agrárpolitika (KAP), mely a mezőgazdasági termelésben résztvevők megélhetésének biztosítására és az ágazat fejlődésére, a termelés és a termelékenység növelésére volt hivatott a műszaki fejlesztés és a piac stabilizálásának segítségével (ezt a Római Szerződés 39. cikkelye tartalmazza) Működési alapelvei (melyet nem tartalmaz a Római Szerződés csupán az 1958-ban rendezett Stresai Konferencián határozták meg mely így nem került rögzítésre szerződésben) három részre tagolódnak. Az első a közös piac elve, mely a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre kiterjesztett, a tagállamok közti korlátozásmentes kereskedelem biztosítja

(egységesítése a támogatásoknak, a minőségnek, állatés növényegészségügynek, stb.) A második elv a közös preferencia, mely szerint az integráción belüli termelt agráráruknak versenyképesebbnek kell lennie a kívülálló országokból behozott termékeknél (a hazai termékek támogatása, erős importvédelmi rendszer). A harmadik pont a pénzügyi szolidaritás elve, mely az egységes hozzájárulást és az egységes agrártámogatásokat szabályozza. Az agrárpiac rendfenntartására a legfontosabb eszközök: külső védelem, exporttámogatások, intervenció, agráranciák, agrártámogatások, a feldolgozás támogatása, kompenzációs támogatások, közvetlen termelői kifizetések, önszabályozás ösztönzése, közvetlen és közvetett termeléskorlátozó intézkedések, horizontális szabályozások. A Közös Agrárpolitika nehézségeire az EU Agrárminiszterek Tanácsa új átfogó reformot hozott a 2003. június 26-i luxemburgi gyűlésén

(AGENDA 2000). Ennek célja a fogyasztók és az adófizetők érdekeinek fokozottabb figyelembe vétele mellett a gazdák jövedelmének további támogatása, vidék és a környezet védelme, stabil és kezelhető költségvetés kialakítása, a WTO agrártárgyalások kedvező végkifejletének segítsége. A Közös Agrárpolitika átfogó reformjának lényege, hogy a jövőben a közösségi támogatásokat a termelés támogatása helyett a termelőkre fordítják. A közös mezőgazdasági finanszírozásokra hozták létre az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA). Az EMOGA finanszírozási célokból két részre osztható. Az Orientációs Részleg a termelési struktúra javításával kapcsolatos kiadásokat, míg a Garancia Részleg a piac- és ártámogatási politika intézkedéseit finanszírozza. Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 2 Támogatások A Közös Agrárpolitika az Európai Gazdasági Közösség

1958-as megalakulását követően elsőként közösségi hatáskörbe vont területek egyike. Kereteit igen részletes, a tagállamok által kötelezően betartandó szabályok határozzák meg. Magyarország - a többi új csatlakozó országgal együtt - vállalta, hogy ezeket a szabályokat a belépéstől átveszi és alkalmazza. A kötelezettségek alól néhány pontosan definiált tartalmú és időtávú kivételt igényeltünk és kaptunk. Az Európai Unió ugyanakkor elismerte az új csatlakozók jogát a közösségi vívmányok által biztosított valamennyi támogatásra, de egyes támogatástípusok teljes körű bevezetését úgyszintén csak átmeneti idő alatt vállalta. A Közös Agrárpolitika által biztosított támogatások a következő fő csoportokba sorolhatók: közvetlen termelői támogatások, a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és exporttámogatások, beruházási támogatások, szerkezetváltást, környezetvédelmet,

vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások. Átmenet nélkül alkalmazható támogatások A magyar termelők és forgalmazók a tagság első napjától teljes joggal részt vehetnek a közösségi intervenciós rendszerben, illetve pályázhatnak exporttámogatásokra. A közösségi jogszabályok által biztosított intervenciós felvásárlási árak, egyes termékek piacról történő átmeneti vagy végleges kivonásához kapcsolódó támogatások (pl. borfelesleg lepárlási támogatása, zöldség-gyümölcs szektor kivonási támogatásai és egyes feldolgozási támogatásai, sertéshús magántárolási támogatása), illetve az exporttámogatások 100 %-os szinten érvényesülnek a magyar termelőkre, forgalmazókra is. Ennek eredményeként az értékesítési biztonság számottevően javult, a korábbinál sokkal kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé vált a bevétel. A közösségi társfinanszírozás mértékét tekintve szintén teljes jogú tagként

részesülnek a m agyar pályázók a vidékfejlesztési támogatásokból. A támogatás maximum 80 %-áig felvihető közösségi hozzájárulási mértékkel a nemzeti költségvetés szempontjából még a korábbi szabályoknál is kedvezőbb társfinanszírozási feltételek vonatkoznak a támogatások jelentős részére (az EMOGA Garancia Részlegből finanszírozott támogatásokra, úgymint agrár-környezetvédelem, mezőgazdasági területek erdősítése, kedvezőtlen adottságú területek támogatása, korai nyugdíjazás). E támogatások köre is kiszélesedett néhány speciális, csak az új tagállamok számára elérhető jogcímmel: részben árutermelő gazdaságok évi maximum 1000 eurós támogatása 5 Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 3 éven át; termelői-értékesítői szervezetek létrehozásának és működésük első 5 évének támogatása valamennyi szektorban; a környezet- és állatvédelmi, higiéniai,

élelmiszer-biztonsági, valamint munkavédelmi előírásoknak való megfeleléshez szükséges beruházások, technológiai váltások támogatása. A közösségi költségvetés hozzájárulásának korlátja az e pontban említett támogatásokra: kötelezettségvállalás (millió €) 164,2 2004 179,4 2005 190,8 2006 Összesen 534,4 tervezett tényleges kifizetés (millió €) 61,0 127,2 185,4 373,6 Teljes joggal, sőt a régi tagállamokénál kedvezőbb feltételekkel esetenként alacsonyabb önrész mellett - pályázhatnak a ha zai mezőgazdasági termelő és feldolgozó üzemek beruházási támogatásokra. A tagállamokban kiterjedtebb lett a s zaktanácsadási szolgálatok támogatásai által lefedett tevékenységek köre is: magába foglalja az üzleti tervek, támogatási pályázatok készítéséhez nyújtott segítséget. E támogatások, továbbá a vidékfejlesztés körébe tartozó egyéb beruházási támogatások forrása a Strukturális Alapokból

Magyarország számára megítélt keret általunk meghatározott része - a Kormány tervei szerint annak 18 %-a. (A Strukturális Alapok 2004-2006 közötti teljes kerete Magyarország számára kötelezettségvállalási szinten 1853,1 millió euró, tervezett kifizetések szintjén 944,9 millió euró.) A fent említett két utóbbi csoportba tartozó támogatásokkal kapcsolatban meg kell jegyezni két fontos tényt: Ezek alapvetően nemzeti társfinanszírozást igénylő támogatási formák, valamint a támogatásra pályázó gazdálkodó több-kevesebb saját forrását is feltételezik. E források Magyarország középtávú fejlesztési tervének keretében tervezendők. Elérhetőségük, az egyes célok közötti felosztásuk így függ hazánk Nemzeti Fejlesztési Tervétől - azon belül is a beruházási pályázatok keretét adó Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programtól -, valamint az NFT-től külön programozási dokumentumot alkotó, de annak

prioritásaival és stratégiájával összhangban álló Vidékfejlesztési Tervtől (előbbi a Strukturális Alapokból, utóbbi az EMOGA Garancia Részlegből finanszírozott intézkedések terve). Bár az egyes igénylők, pályázók ezen támogatásokból a régi tagállamokéval azonos - sőt esetenként kedvezőbb - feltételekkel részesülhetnek, ugyanakkor a Magyarország számára 2006 végéig rendelkezésre álló Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 4 nemzeti keretösszeg (egy lakosra vetítve) számottevően alacsonyabb, mint a hazánkkal összemérhető helyzetű régi tagállamok kerete. Egyszerűsített támogatási rendszer Magyarország uniós csatlakozását követően az első évben, 2004-ben közvetlen termelői támogatásként 299,3 millió euróra - 75 milliárd forintra - számíthat. A támogatást a csatlakozási szerződésben lehetőségként felkínált, egyszerűsített területalapú szubvencióként szándékozik az

agrárkormányzat szétosztani. A felhasználható forrás nagyságát a csatlakozási szerződésben foglalt kvóták, bázisok, valamint a különböző jogszabályokban rögzített érvényes támogatási összegek alapján számították ki. A támogatásra azok a gazdálkodók jogosultak, akik 2003. június 30-án jó mezőgazdasági állapotban tartották területüket és az mezőgazdaságilag hasznosított területnek minősült. Ide tartoznak a szántóterületek - beleértve a szántóföldi zöldségeket is -, az állandó gyepterületek és az úgynevezett állókultúrák, vagyis a szőlő és a gyümölcs. A gazdák birtokában lévő területekre nincs előírva, hogy miként hasznosítsák, vagyis bármilyen termesztett növény esetében jár a támogatás. Azaz minden olyan mezőgazdaságilag művelt területre támogatás igényelhető, amely a termelők használatában van. Az azonban kikötés, hogy a gazdaság nagysága minimálisan egy hektár legyen. A

támogatás elnyeréséhez teljesíteni kell a regisztrációs kötelezettséget, továbbá a gyep és legelő esetén a minimális állatsűrűségnek hektáronként el kell érnie a 0,5 számosállat-egységet. A szaktárca számítása szerint Magyarországon a támogatható területnagyság jövőre 4 millió 314 ezer hektár lehet. A támogatás összege hektáronként várhatóan 17.690 forint körül fog alakulni. Az uniótól kapott támogatási összeget Magyarország a csatlakozási szerződés szerint maximum további 30 százalékkal kiegészítheti. Ez előreláthatólag 93 milliárd forintot tesz majd ki A növénytermesztési ágazatok közül azok kaphatnak kiegészítő támogatást, amelyek az Európai Unióban is támogatottak. Így a szántóföldi növények közül egyebek mellett a g abonafélék, az olaj-, a fehérje- és a r ostnövények, továbbá a rizs. A nemzeti támogatáskiegészítés folyósításának további feltétele, hogy a támogatásra jogosult

gazda bizonyos növények esetében meghatározott fajtákat termesszen. Továbbá alkalmaznia kell az úgynevezett jó mezőgazdasági gyakorlatot. A szaktárcánál e támogatási rendszer egyik jelentős előnyének tartják az egyszerűbb ügyintézés mellett, hogy Magyarország számára ily módon a jövő évben nem lesz kötelező a területpihentetés. A gazdálkodók a támogatást támogatási kérelemre igényelhetik. A kérelemnek Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 5 tartalmaznia kell a mezőgazdasági termelő regisztrációs számát, a birtok összes mezőgazdasági parcellájának azonosítását lehetővé tevő adatokat, valamint a kért támogatási intézkedést. Továbbá egy nyilatkozatot arról, hogy a termelő tudatában van az általa igényelt támogatási követelményeknek. A kérelem alapjául szolgáló mezőgazdasági parcellának minimálisan 0,3 hektár nagyságúnak kell lennie. A kérelem által lefedett területnek

pedig minimálisan egy hektár nagyságú területnek kell lennie. A területalapú támogatási kérelmeket a gazdálkodóknak az előzetes tervek szerint május 1-jéig kell a területileg illetékes hivatalhoz benyújtania. A gazdáknak mintegy két hét áll majd rendelkezésükre arra, hogy az utólag általuk észlelt adatbevallási hibákat korrigálják illetve kiegészítsék. A vis maior esetek és a rendkívüli körülmények kivételével a területalapú támogatási kérelmeknek a megállapított határidőt követő benyújtása munkanaponként egy százalékos csökkentést eredményez abból az összegből, amelyre a mezőgazdasági termelő a határidőig benyújtott kérelem alapján jogosult lett volna. Így ha a késés mértéke meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak fogják nyilvánítani. A gazdálkodók számíthatnak arra, hogy a támogatási kérelmek benyújtását követően a megkapott támogatási összeg felhasználását

adminisztratívan és fizikailag is ellenőrzik. A benyújtott formanyomtatványok kitöltésének helyességét, valamint teljességét is vizsgálják, továbbá a be nyújtott kérelmek mintegy 5 százalékát a helyszínen is ellenőrizni fogják szúrópróbaszerűen. Amennyiben az ellenőrzések során hibát találnak, a vis maior esetektől eltekintve, az alábbiak szerint csökkentik a támogatás mértékét. A talált különbség kétszeresével, ha a különbség nagyobb 3 százaléknál, de nem több a mért terület 30 százalékánál. Ha az eltérés nagyobb, mint 30 százalék, akkor a szóban forgó évre nem adható támogatás. Ha a megállapított eltérés nagyobb mint 50 százalék, a mezőgazdasági termelőt a támogatásból még egyszer ki kell zárni egy olyan összegig, amely megegyezik a bevallott és a megállapított terület közti eltérésnek megfelelő összeggel. A támogatások kifizetésére december 1. és a következő év április 30-a

között kerül sor A tagállamoknak lehetősége van arra, hogy maximum a támogatási összeg 50 százalékát, amennyiben a termelő azt igényli előlegként december 1je előtt kifizessék. Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 6 Nemzeti támogatások A Közös Agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó, részben vagy egészben közösségi finanszírozású, eddigiekben felsorolt támogatások mellett maximum 3 éves átmeneti ideig lehetőség lesz egyes, a csatlakozás idején futó nemzeti támogatások továbbvitelére is. Ezeket a támogatásokat a belépés napját követő 4 hónapon belül megfelelő módon be kell jelenteni az Európai Bizottságnál. A bejelentett támogatások közül a KAP szabályaival össze nem egyeztethetőket Magyarország köteles legkésőbb a tagság 3. évének végéig megszüntetni. Az Európai Bizottság azonban a 3 év letelte előtt is vizsgálhatja ezen támogatásokat, és utasíthatja Magyarországot a

megszüntetésükre. Ez azonban nem lehet visszamenőleges hatályú, tehát sem büntetéssel, sem a támogatást már felvett gazdálkodók visszafizetési kötelezettségével nem járhat. Magyar célok és törekvések Magyarország szándéka, hogy a közép- és kelet-európai országok első csoportjában, a lehető leghamarabb az EU teljes jogú tagjává váljon. A tárgyalások eddigi eredményei, az EU Magyarországról alkotott véleménye alapján bízhatunk abban, hogy hazánk idéntől élvezni fogja a tagság minden előnyét. Az agrárgazdaság valamennyi szereplőjének szembe kell nézni a t énnyel, hogy a közösségi szabályozás, az egységes piac új feltételeket, lehetőségeket és kihívásokat teremt, amelyekre viszonylag rövid idő alatt fel kell készülni. Magyarország a csatlakozás napjától teljes körűen alkalmazni kívánja az EU Közös Agrárpolitikáját (KAP). Elvárjuk, hogy termelőink azonos jogokat kapjanak, különösen a közösségi

támogatásból való részesedés tekintetében. Olyan EU termelési kvótákat kértünk, amelyek biztosítják a piaci lehetőségek kihasználását. A Magyarországnak évente járó, mintegy 2 milliárd euro agrártámogatás háromnegyedét kitevő közvetlen termelői kifizetések kérdésében az EU 2002-ben alakítja ki álláspontját. Várható, hogy forráshiányra hivatkozva átmenetileg csak részlegesen, illetve bizonyos feltételek teljesítése esetén folyósítanák e támogatást. Az EU abban érdekelt, hogy a k vótákkal a j elenlegi termelési szintet fagyasszák be. Alapfeltételnek tekintik, hogy az intézmények egy része már a csatlakozás előtt működjön. Nem zárható ki, hogy Magyarország a tárgyalások során bizonyos kompromisszumokra kényszerül. Csak olyan Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 7 szabályozás fogadható azonban el számunkra, amely nem hozza hátrányos helyzetbe termelőinket. A mezőgazdasági

tárgyalások lezárását 2002 végére várjuk. A jelenleg érvényes közösségi szabályozás termelőink jelentős részének a mainál lényegesen kedvezőbb feltételeket teremt. A leginkább kedvezményezett a szántóföldi növénytermesztés, a területalapú támogatás, illetve a korlátlan intervenció miatt. A támogatások magas jövedelmet biztosítanának a cukorrépa vagy a dohánytermelőknek is. A zöldség- és gyümölcs szektorban támogatáshoz a termelői szervezetek és az azokba tömörült termelők juthatnak. Az állattenyésztésben a legtöbb EU segítséget a szarvasmarha, ezen belül a marhahús ágazat kapja. Kedvezményezett a tejtermelők, a juhtenyésztők helyzete is. Gyakorlatilag nincs termeléshez kötődő támogatás a sertés és a baromfi szektorban. Az EU támogatást nyújt bizonyos, a termelést, az elsődleges feldolgozást segítő beruházásokhoz, pályázatos rendszerben, a részletes fejlesztési program elfogadása esetén. A

kedvezőtlen adottságúnak minősülő térségek is segítséget kapnak. Meghatározó az agrár-környezetvédelmi program. Azok a gazdaságok, akik legalább öt évig vállalják a közösségi szabályok szerint az extenzív, környezetkímélő termelést, hektáronként akár 150000 Ft közösségi forrást kaphatnak. A támogatások igénybevételének feltétele a regisztráció, a részletes adatszolgáltatás. Várhatóan előfeltétel lesz a bankszámlával való rendelkezés is. A termelőknek számolni kell azzal is, hogy a jelenlegi magyar agrártámogatások döntő többségét meg kell szüntetnünk. Egy részük szerepét nem, vagy csak részlegesen veszik át az EU támogatások (pl. rövid lejárató hitelek kamattámogatása, automatikus gépbeszerzési támogatás). A KAP azonban nemcsak megnövelt támogatásokat jelent termelőinknek. A szabályozás részét képezik a mai gyakorlatnál szigorúbb minőségi követelmények, előírások. A termelőknek

pontosan be kell tartani a kvóták által meghatározott termelési korlátokat is. Emellett részletes adatokat kell szolgáltatniuk termelésükről, gazdálkodásukról. Számításba kell venni azt is, hogy a közösségi szabályozás változni fog. Az újabb KAP reform a feszültségek, finanszírozási problémák, a fogyasztói elvárások, a WTO tárgyalások, illetve a bővítés kihívásai miatt elkerülhetetlen. Várhatóan szigorodnak a minőségi, élelmiszerbiztonsági követelmények, csökkennek a piaci beavatkozások, kiemelt hangsúlyt kap a vidékfejlesztés, valamint az esélyegyenlőség biztosítása. A csatlakozás egyik legnagyobb kihívása termelőink számára a piaci viszonyok jelentős átalakulása lesz. A közösségi agrártámogatások a jelenlegi tagországokban csak segítséget, kiegészítő forrást jelentenek. A termelőknek jövedelmük döntő részét továbbra is a termékek értékesítéséből származó árbevételből kell fedezni. A

csatlakozás Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 8 előnyeit a h atékonyan gazdálkodó, a piaci viszonyokat messzemenően figyelembe vevő termelők tudják elsősorban kihasználni. Az egységes piacon korlátozás nélkül áramolhatnak majd a mezőgazdasági termékek a jelenlegi tagországok és a v elünk együtt csatlakozók felé/felől. Általánosságban javulnak a magyar termékek külpiaci értékesítési lehetőségei, viszont a hazai piacon is erősödik a konkurencia. Az egységes közösségi szabályozás elvileg azonos esélyt biztosít mindenkinek. A hazai termelés elmaradott műszaki színvonala, az üzemek jó részére jellemző alacsony hatékonyság, a piaci ismeretek és tapasztalatok hiánya azonban versenyhátrányt jelent. A tagságig eltelő időben fontos feladat a termelési szerkezet piaci igényeket figyelembe vevő átalakítása, a műszaki fejlesztés, a minőségi termelésre való törekvés, a hatékonyság

növelése. Az alkalmazkodást segíti a termelői szervezetekbe tömörülés, mivel azok jobb alkupozíciót vívhatnak ki a feldolgozókkal, kereskedőkkel. E szervezetek megalakulását, a t agok érdekében végzett beruházásait az EU külön is támogatja. Valamennyi termelő alapvető érdeke az érvényes közösségi szabályozás teljes körű megismerése, felkészülés annak alkalmazására. Csak így kerülhetik ki a sokszor kellemetlen meglepetéseket, amelyek a tagság első napjaiban érnék őket. Reményeink szerint a még fennálló problémák gyorsan megoldódnak és rövidesen beindul a SAPARD program. Az abba bekapcsolódók ismereteket szerezhetnek arról, mire is kell majd tagként számítaniuk. Ugyanez mondható el a t agság idejéig ugyan hazai forrásokból finanszírozott, de az EU szabályok szerint működtetett agrár - környezetvédelmi programról is. A KAP alkalmazása egyidejűleg lehetőséget és kihívást fog jelenteni a m agyar

agrárgazdaságnak. Termelőinknek nehéz, kitartó munkát kell végezni ahhoz, hogy ne csak statisztaként működjenek közre a nagy európai színjátékban, vagy ne csak kívülről szemléljék a történéseket. Magyar szarvasmarha-tenyésztés helyzete A szarvasmarha-tenyésztés nagyjából a mezőgazdaság 10%-át teszi ki, ezáltal igen fontos az ágazattal való foglalkozás (Összes kivitele 1995 óta évente mintegy 136 millió dollárt tesz ki, behozatala 50 és 75 millió USD között Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 9 változott). Az ágazat szabályozásában a kormányzat 1988-ig csak korlátozott teret engedett a piac érvényesülésének. Az 1980-as évek második félétől felgyorsult inflációtól, a kereslet-kínálat alakulásától, a termék minőségétől és struktúrájától, adott esetben a szezontól függően az értékesítési árak szélsőségesen, termékenként eltérő mértékben változtak. A

szarvasmarha-ágazat termékei azonban – a tej és a vágómarha is – a szigorúbb szabályozású körben maradtak. Ennek ellenére a bel- és külpiaci kereslet drasztikus csökkenése, illetve a kialakult árviszonyok és pénzügyi helyzet válságos helyzetbe sodorta a szarvasmarha-ágazatot is. Pozitív elmozdulást jelentett 1993-tól az agrárpiaci rendtartási törvény hatására bevezetett szabályozás, amely a tejnél lényegében irányáras szabályozásként ártámogatási rendszerben funkcionált, erőteljesen hatott a termékminőség javulására, jól szolgálta az EU minőségi követelményeihez való igazodást. Az elmúlt évek tejpiaci szabályozása, a tejminőséghez kötött átvételi ártámogatás segített áthidalni a tejpiaci problémákat. Ha nem is s ikerült megállítania a tehénállomány csökkenését, hozzájárult mértékének mérsékléséhez, a szabályozás által közvetíteni kívánt szint körül alakította az árakat. Ahhoz,

hogy az állomány csökkenésében az 1990-es évek közepén mérséklődés, sőt kisebb, időszakos növekedés következett be, mégsem önmagában az árak jövedelemtartalmának, hanem a kormányzati szándéknak a kifejeződése is érvényesült. A kormányzat az állománynövelést, forgóeszköz-feltöltést támogatásokkal is ösztönözte, az ágazat stabilizálása, pozíciójának javítása érdekében az elmúlt években rendszeresen, különböző támogató intézkedéseket foganatosított, melyek végső soron – közvetve – a termelési költségeket mérsékelték. A vágómarha-termelés szabályozása nem kielégítő. A vágómarhára megállapított irány- és garantált ár nem teremt érdekeltséget ahhoz, hogy a tejelő állományok bikaborjait is meghizlalják. Talán az ez évben bevezetett jövedelempótló támogatás javít a minőségi marhahústermelésen, mértéke azonban vélhetően alacsony lesz a probléma megoldásához. Továbbra sem

megoldott a tejtípusú állományok hímivarú egyedei hizlalásának érdekeltsége. Nem, vagy nem kielégítően működtek a szabályozás azon elemei, amelyek az Európai Unióban szokásosak a belső termelés védelmére, így kiemelten a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben a vám, a kedvezményes vámtarifájú import engedélyezési rendszere, a megfelelő letéti díj bevezetése, a torzított külpiaci hatásokat kiegyenlítő exporttámogatási rendszer. A csatlakozási tárgyalások végső szakaszában a magyar tárgyalódelegációnak sikerült elérnie, hogy az ágazat jövőjét meghatározó tejkvóta kérdés a húsmarha támogatásokkal egy csomagban kerüljön tárgyalásra. Ennek köszönhetően a szarvasmarha ágazat egészét tekintve fejlesztési lehetőségeket is biztosító megállapodás született. Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 10 Tejkvóta A Magyarország számára elfogadott nemzeti kvóta két

részből áll: feldolgozói kvóta; 1782650 tonna, illetve közvetlen értékesítési kvóta; 164630 tonna, összesen 1947280 tonna. Megjegyzendő azonban, hogy a közösségi jogszabályok lehetőséget nyújtanak a kétféle kvóta közötti átcsoportosításra, vagyis a felvásárlóknak és feldolgozóknak értékesített tej mennyiségének növelésére a közvetlen értékesítés terhére. Összességében a további 42780 tonna tartalék kvótamennyiséget is figyelembe véve az országos kvóta mennyisége 2006-ban 1990060 tonnára nőhet. Az egy főre eső éves tejfogyasztás 2001-ben 176 kg volt, így az kialkudott kvóta mennyiség 20 % hazai fogyasztás növekedés esetén is biztosítja a lakosság ellátását. Magyarországon 1996 óta működik tejkvóta rendszer, amely sok hasonló vonást mutat az Európai Uniós rendszerrel. A feldolgozóknak értékesített tejmennyiség (a Terméktanács 2001 évi adatai alapján) 1725 millió liter volt (az elfogadott kvóta

ezt a volument meglehetősen pontosan tükrözi), amelyből az EU minőségi követelményeit kielégítő - a hazai extra minőségi osztály - mennyiség csupán 1425 millió liter volt. Az intervenciós felvásárlás a vajra, illetve sovány tejporra terjed ki E két termék piaci árának stabilizálásán keresztül biztosítható a tejtermelő gazdák drasztikus ingadozásoktól mentes, megfelelő színvonalú jövedelme. A vaj intervenciós ára jelenleg 795885 Ft/t, a sovány tejporé 498386 Ft/t. A piaci egyensúly fenntartása érdekében lehetőség van bizonyos tejtermékek (vaj, tejszín, sovány tejpor és egyes sajtféleségek) magántárolásának költségtámogatására is. Mindezen intézkedéseket kiegészítik továbbá egyéb, a belső felhasználást ösztönző, termékenként eltérő célú támogatások, mint az iskolatej-program, a szociális, diszkriminációmentes támogatások, illetve a tejpor takarmányokban történő felhasználásának a

támogatása; ezek a kvótával rendelkező termelő számára stabil, kiszámítható, biztos felvevőpiacot eredményeznek. Az EU szabályozás szerint kizárólag a hazai extra minőségnek megfelelő tej kerülhet humán fogyasztásra. Ez a mennyiség jelenleg Magyarországon 1,475 milliárd liter, az összes beszállított tejmennyiség 85 %-a. Húsmarha ágazat támogatásai A tárgyalások eredményként speciális húsmarha támogatásra az EU induló ajánlatánál több mint kétszer nagyobb kvótában állapodtak meg a tárgyaló felek, ezzel maximálisan 94620 db, húsmarha után lehet támogatást elszámolni. Ez a Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 11 nagyobb kvóta a jelenlegi támogatásra jogosult 9 hónapnál idősebb húsmarha állományunkat tekintve, mintegy 50000-es növekedésre ad lehetőséget. Ugyancsak jelentős mozgásteret ad a húshasznú anyatehén állományra kapott 117000 egyedes kvótánk, a jelenlegi szinthez

képest mintegy 60000-es tartalékot jelent. Vágási támogatásként borjúra és felnőtt állatra összesen 235998 db-os kvótához jutottunk. A szarvasmarha kiegészítő támogatás címen kapott EU forrás 2004-ben 392 millió forint nemzeti ágazati célokat szolgálva további termelést segítő, korszerűsítő célokra hasznosítható (pl. tenyésztő szervezetek támogatása, teljesítményfejlesztés, normatív termelői támogatás). A célok meghirdetése az EU szabályok behatárolta keretek között nemzeti hatáskörbe tartozik. A tejkvóta mellett a szarvasmarha ágazat meghatározó EU szabályozási elemei a különböző húsmarha közvetlen támogatások. A támogatásokat a fent meghatározott kvóták, az úgynevezett támogatási felső korlátok mértékéig lehet folyósítani. Természetesen tarthat a termelő a kvótán felül is állatot, azt a piacon szabadon értékesítheti, de arra nem jár támogatás. Az anyatehén támogatás 2004-ben az 55%-os

induló szinten is 8 008 forinttal meghaladja a jelenlegi 20 000 Ft/állat mértéket. 2003-tól az EU harmonizáció jegyében bevezetésre kerül a húsmarha prémium is hazánkban, 12000 Ft/állat összegben. Ebben az esetben az 55%-os induló Európai Uniós támogatás több mint kétszeres, 14675 forintos növekedést jelent. A vágási prémium, ami jelenleg Magyarországon nincs, egyértelműen plusztámogatást jelent a gazdáknak. Becslések szerint a csatlakozás első évében, 55%-os közvetlen támogatási szint mellett a vágómarha termelés egyedenkénti bevétele egyéni az értékesítési átlagár Európai Unió intervenciós ár bevezetésének hatására történő emelkedésének is köszönhetően a 2001. évi bevételhez képest mintegy 70000 Ft-tal emelkedik A húsmarha támogatásra jogosult állatokhoz megfelelő nagyságú takarmánytermő területtel kell rendelkezni. A szükséges terület nagyság 2 nagyállat-egységenként 1 hektár, amelynek megléte

alapfeltétele a támogatásokra való jogosultságnak. Mindezzel az extenzív tartást kívánják ösztönözni. Az a gazdálkodó, aki ennél extenzívebb tartást vállal, további támogatásokhoz juthat, ami a támogatásra jogosult egyedenként további 20000 Ft lehet. Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek 12 Következtetés A támogatások nélkül az ágazat nehezen érvényesülne a piacon és igen nehéz körülmények között lehetne csak véghezvinni a gazdálkodást, ennek megsegítésére vannak a támogatások melyeket ki kell használni. Ezek felhasználásához csak odafigyelésre van szükség. Sajnos ma még az országban kevesen tudják ezeknek a támogatásoknak a lényegét és feltételeit, így ezek a gazdák nagy hátrányban vannak a támogatottakkal szemben és versenyképességük is alacsonyabb. Reméljük a jövőben ez megváltozik és követik ők is a minőségi előírásokat, állattartási és állategészségügyi

előírásokat mellyel, sikeresebb és a piacon életképesebb, jó minőségű produktumokat tudunk termelni. Az állattartás komplex mechanizmusát remélhetőleg minél előbb sikerül az Európai Uniós elvárásoknak megfelelő szintre emelni, aminek legegyszerűbb módszere mindenféleképpen a folyamatos technológiai fejlődés melyhez anyagi támogatás útján juthatunk hozzá és ezeket pályázatok révén és az Európai Uniós szabványok elfogadásával és betartásával érhetjük el. Kovács Attila MKK II. 4-es csoport Európai Uniós Ismeretek Felhasznált irodalom: Fehér István – Európai Uniós Alapismeretek Egyetemi Jegyzet www.akiihu www.eu2004hu www.pointernetpdshu/ujsagok/agraragazat/ www.agroservicehu/aginfohtm 13