Földrajz | Geológia » Kainozoikum

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 20 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:96

Feltöltve:2007. július 19.

Méret:1 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Kainozóikum Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Időszakai: Harmadidőszak (tercier) Kor: Paleocén 67-55 millió év Eocén 55-37 millió év Oligocén 37-25 millió év Miocén 25-5 millió év Pliocén 5-2,4 millió év Negyedidőszak (kvarter) Kor: Pleisztocén 2,4 millió év – 10000 év Holocén 10000 év - Az eocén ősföldrajza I. A Tethys fokozatosan bezáródik (larámi fázis K-T határon) Afrika és India szubkontinense közeledik Eurázsia felé Ausztrália már önálló kontinens A két, még összeköttetésben nem lévő Amerika távolodik Eurázsiától Az eocén ősföldrajza II. Afrika és Eurázsia közeledésével felemésztődik Az eurázsiai lemez szubdukálódik Afrika alá A Tethys-óceán és a közöttük lévő mikrolemezek rotációs mozgást végeznek (eocén-oligocén határon pireneusi fázis) Az eocén ősföldrajza III. India közeledik Ázsia felé Az oligocén ősföldrajza I. A paleogén

végére a Tethys teljesen bezáródik (paleogén-neogén határon szávai fázis) A miocén ősföldrajza I. Afrika és Európa közeledése folytatódik Az Alpidák vonulatai fokozatosan emelkednek É-i vergenciájú takarók A mikrolemezek rotálnak, többek közöttlétrehozzák a Kárpát-medencét is A Tethys maradéka két részre szakad a miocén elejére D-en a Mediterráneum, É-on a Paratethys a kialakuló Alpidák előtérmélységeit foglalja el A miocén ősföldrajza II. Mediterráneum Paratethys: Alpi-, Pannóniai-, Dáciai-, Euxin-, Kaszpi-medence) A miocén ősföldrajza III. A miocén végére a mikrolemezek elérik nagyjából mai helyzetüket A Kárpát-medence is elnyeri mai formáját A miocén ősföldrajza I. A miocénre India is hozzáforr Ázsiához A negyedidőszak ősföldrajza A kontinensek elfoglalták jelenlegi helyzetüket, de míg folytatódnak a különböző földtani folyamatok Pl.: iszosztázia, eusztatikus

tengerszintváltozások, riftesedés, szubdukálódás, vulkanizmus, jégtakaró munkája stb. A Harmadidőszak gerinctelen állatvilága I. Egysejtűek: Foraminiferák virágzása óriás alakokkal Nummulites lehneri Discocyclina sp. Lepidocyclina tobleri panamensis 5 cm Nummulites millecaput A Harmadidőszak gerinctelen állatvilága II. Puhatestűek: Kagylók Cardium turonica Ostrea Venus Chlamys Glycymeris Pecten A Harmadidőszak gerinctelen állatvilága III. Puhatestűek: Csigák Turritella Cerithium Natica Limnaea A Harmadidőszak gerinctelen állatvilága IV. Puhatestűek: Lábasfejűek: a külső vázasok közül a K-T határt csak a Nautilus lépte át Az ízeltlábúaknál fontosak a kagylósrákok (Ostracoda) és a rovarok mai taxonokkal Candona A pörgekarúak teljesen visszaszorulnak A tüskésbőrűek közül a tengeri sünök (Echinodermata) élik a tercierben virágkorukat Clypaster A harmadidőszak gerinces állatvilága I. Halak:

kerek pikkelyes halak veszik át a rombos pikkelyesek szerepét, fontosak a cápák a tercierben A kétéltűek kevésbé jelentősek A hüllők virágkora véget ért a Dinosauridák kihalásával kígyók, krokodílok az eocéntől Az emlősök esetében a krétára elkülönülnek az erszényesek és a méhlepényesek Egyre több a ma is előforduló taxon A paleocénben már elkülöníthetőek a ragadozók, rovarevők, rágcsálók és majmok A harmadidőszak gerinces állatvilága II. A páratlan ujjú patások Dél-Amerikában ugyanazt a szerepkört töltötték be, mint É-on a lófélék D-en korábban végbe ment a súlyt csak a középső ujjra áttevő ujjredukció (miocén) A pliocén végi „Amerika egyesítés” következtében a kontinensre beáramlottak az új fajok, az ősi fajok kipusztultak A harmadidőszak gerinces állatvilága III. Az ormányosok az eocéntől kezdve É-Afrikában (Moeritherium) Majd onnan terjedtek el Európába, Ázsiába,

É-Amerikába a Mastodon-félék, amelyek a pleisztocénben értek el D-Amerikába A Mastodonok Európában a pleisztocénre kihalnak, É-Amerikában az utolsó jégkorszakra, D-Amerikában pedig még a történelmi időkből is vannak említések A harmadidőszak gerinces állatvilága IV. A lófélék (Equuidák) fejlődése É-Amerikában és Európában indul az eocénben (Eohippus) Miocén: É-Amerikában több faj (Mesohippus) Európa kis fejlődés (Anchitherium) Pliocén: az amerikai vadlovak a Hypohippussal kihalnak (Meso~, Mery~, Pliohippus) Európában Hipparion Pleisztocén: Európában megjelenik az Equus (ló) Mesohippus Hipparion Eohippus Equus A harmadidőszak gerinces állatvilága V. A főemlősök a paleocénben jelentek meg fejlettebb csoportjaik az oligocénben Miocénben már a szavannákon, csapatokban vadásztak, Sivapithecus két lábon jártak Pliocénben Indiából emberszabásúak Australopithecus őse (Sivapihecus), emberfélék őse

(Ramapithecus) 5 millió éve Australopihecus 3 millió éve Homo habilis Ramapithecus Homo habilis A negyedidőszak gerinctelen faunája Tavi fajok Artica islandica Szárazföldi fajok Succinea oblonga Bithynia leachi Pupilla muscorum Folyóvízi fajok Lithoglyphus naticoides Viviparus