Kommunikáció | Tanulmányok, esszék » A kommunikáció speciális problémái, fejleszthetőségének lehetőségei

A KOMMUNIKÁCIÓ SPECIÁLIS PROBLÉMÁI, FEJLESZTHETŐSÉGÉNEK LEHETŐSÉGEI A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenlő rangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak nehezen, vagy egyeltalán nem képesek élni. A fogyatékosság meghatározása Az Országgyűlés 1998. évi XXVI törvénye alkalmazásában fogyatékos személy az, aki érzékszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyeltalán nem birtokolja, illetve kommunikációjában korlátozott és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. Beszédhibák 1. A hangképzés rendellenességeit összefoglalóan pöszeségnek nevezzük A pösze ember nem képes hangtanilag teljes értékû hangokat képezni. Fajtái: selypesség, raccsolás, orrhangzós beszéd. A pöszeségnek szervi és funkcionális okai lehetnek. A beszédfejlődés folyamán 3 éves korra alakul ki, az élettani

pöszeség. 4,5-5 éves korra az élettani pöszeség jó akusztikus és motoros fejlődésnél autokorrekcióval javul. Megfelelő beszédfejlődésnél először észreveszi a gyermek a környezete rossz ejtését, de a s ajátját még nem, pl. nem szapka, hanem szapka, következő fok, amikor már a sajátját is érzékeli nem szapka, de nem tudom kimondani, majd végül, amikor javít: nem szapka, hanem sapka. Mivel az élettani pöszeség teljesen fiziológiás, nem kell a gyermeket terápiában részesíteni 4,5-5 éves kor körül amennyiben még mindig nem megfelelő a gyermeknél a hangok kiejtése, akkor pöszeségről beszélünk. A pöszeség érinthet 1 és több hangot egyaránt Amenynyiben csak néhány hangnál van gond, részleges, míg 10-nél több hang érintettsége esetén általános pöszeségről beszélünk A pöszeség tünetei: - lehet hangkihagyás (pl. h hang kihagyása), - felcserélés (pl. s hang helyett sz hang ejtése), - torz ejtés (pl. sz

hang ejtése úgy, hogy a nyelv hegye kicsúszik a fogak közé) A legsérülékenyebbek az ún. sziszegő (sz-z-c-s-zs-cs) hangok, ahol már egy enyhébb hallássérülés, fogsorzáródási rendellenesség is torzításhoz vezethet A pösze gyermekek logopédiai szűrése minden évben megtörténik az óvodákban. Fontos, hogy a tájnyelvi ejtés nem tartozik a pöszeség körébe. 2. A beszédritmus zavarai - a leppegés és a pattogás: aki leppegve beszél, csaknem mindig megnyújtja a rövid szótagokat is. A pattogó beszédûek pedig majdnem minden szótagot röviden ejtenek - a hadarás hangképzési torzulással is járó rendellenes beszédsebesség. Általában fokozott érzékenységûeknél, gyenge idegrendszerûeknél fordul elõ A zavart ütemû beszédmûködés következtében a hadaró gondolkodásában is zavarok mutatkoznak. A hadarás és kísérõ tünetei összefüggnek az illetõ ingerlékenységével is. Minél ingerültebb, annál erõsebbek a

tünetek, annál érthetetlenebb, követhetetlenebb a beszéde A hadarás hátterében öröklött hajlam (gyakori a családi halmozódás) és/vagy a központi idegrendszer működési eltérése állhat. A terápia a beszédre, a személyiségre egyaránt irányul. - a dadogás a beszédfolyamat összerendezettségének zavara, amely a ritmus felbomlásában, a beszéd görcsös szaggatottságában mutatkozik meg. A dadogás gyakran öröklött, máskor szerzett betegség, melyre idegesség, kedélyizgalmak, ijedtség stb hajlandósítanak Gyógyításnál a beteg életviszonyaira és jó táplálkozására kell gondot fordítani A kúrát célszerűen külön intézetekben végzik, hol a test edzése, erősítése mellett rendszeres beszédgyakorlatokat folytatnak. 3. Beszédképtelenség vagy afázia Az afázia az egész személyiséget érintő kommunikációs zavar. Hátterében az agyféltekék különféle területeinek sérülései állnak. A sérüléseket agyvérzés,

vagy baleset egyaránt okozhatja. Kiterjedhet a beszéd kivitelezésére és/vagy a beszédmegértés folyamatára egyaránt A tünetek súlyossága a kiterjedés, a károsodás helye és mértéke függvényében változik Érintett lehet a hangos beszéd, a beszédértés, a megnevezés, a beszédismétlés és az írás, olvasás is. Az afáziások rehabilitációjában az orvossal, pszichológussal, gyógytornásszal team-munkában vesz részt a logopédus, akinek feladata a kommunikáció, a beszéd és a nyelv helyreállítása