Jogi ismeretek | Közigazgatási jog » Koi Gyula - Pillantás a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalmi fejlődésének mérföldköveire I, 1854-1948

1 Pillantás a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalmi fejlődésének mérföldköveire I. (1854-1948) KOI GYULA 1 Absztrakt E tanulmány célja a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalma fejlődése mérföldköve inek bemutatása. Az írás figyelemmel van az 1854-es kezdetektől 1948-ig a szakirodalo m jellegzetességeire, változó fókuszaira, főbb megállapításaira. Az esszé vizsgálja egyúttal a közigazgatási jog oktatásának tankönyvekben lecsapódó változásait is. A cikk mind a történeti, mind az összehasonlító módszertan tapasztalatait egyaránt alkalmazza. A Glance at Evolution of Milestones of Domestic Administrative Law Textbooks I. (18541948) The goal of this study to present of milestones of domestic administrative law textbooks. This writing pays attention to characteristics, variable focuses, and main findings of administra tive legal literature from 1854 to 1948. This essay examines the changes of education of administrative law, which

condenses in textbooks in the same time. Our paper applies the experiences both historical metodology, both comparative method, too. Jelen tanulmány ötlete és megvalósítása egy, időhatárai tekintetében kiterjesztette n, napjainkig kitekintő kutatás részeként készült.2 A tanulmány célja, hogy részben számba vegye a honi közigazgatási tankönyviroda lma t kronologikus alapon, részben a terjedelmi keretek nyújtotta lehetőségek között másfelől számot adjon az első részben az 1854-1855-ös első hazai, Récsi Emil- féle közigazgatási jogi tankönyvtől Szontagh Vilmos 1948-as tankönyvéig közel száz esztendő hazai közigazgatá s i tanjogi szakirodalmának jellegéről és eredményeikről. Az egyetemi jegyzetek ismertetésé tő l ezek számosságára tekintettel, illetőleg terjedelmi okoknál fogva eltekintünk. Kivételt csak akkor teszünk, ha a neves alkotó tankönyvet nem, csupán jegyzetet, vagy esetleg gyakorlati képesítő vizsgára

felkészítő (nagy terjedelmű) munkát hagyott hátra, és munkássága úgymond a tudományos kánon része monográfiája, monográfiái kapcsán. Mindazonáltal nem dolgozzuk fel valamennyi szerző valamennyi munkáját. A dolgozat második része terveink szerint az 1949 és 2019 közötti hét évtized államigazgatási jogi (későbben újólag közigazgatási jogi) tankönyvi irodalma változásainak inkább csak krónikáját, semmint feltétlenül értékelését kívánja adni az időbeli közelségre, valamint a szerzők magas számára is figyelemmel. Az első korszakban csak az egyetemen (az 1872-es kolozsvári egyetem korszakától: egyetemeken), szórványosa n Jogász, igazgatásszervező, bibliográfus. PhD, tudományos főmunkatárs, NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszék. A szerző a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos munkatársa is. 2001 óta folytatja tudományos kutatásait és 2003-tól egyetemi

oktatótevékenységét Fő kutatási területe a nagy közigazgatási rendszerek (frankofón, germán, angolszász) közigazgatás -tudománya, valamint a magyar közigazgatás-tudomány; illetve az összehasonlító közigazgatás -tudomány és közigazgatási jog (Kína, Oroszország). Kutatásai középpontját elsősorban a hazai közigazgatás -tudományt ért külföldi hatások vizsgálata mellett Magyary Zoltán életművének kritikai kiadása, valamint az Államtudományi klasszikusok sorozat bevezető tanulmányai körében a legjelentősebb hazai szerzők életművének és elméleti munkásságának bemutatása jelenti. Elsősorban angol, francia, német, és orosz nyelven beszél, illetv e ezek mellett kínai és latin nyelven is dolgoz fel forrásokat. 2 Az írás az NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszék „Magyary Zoltán összes munkái. Kritikai kiadás (2014-2033)” elnevezésű kutatás keretében készült. 1 2 jogakadémiákon használt

általános közigazgatási jogi (általános részi), illetve szakigazgatá s i (különös részi) tankönyveket dolgozzuk fel, a kisebb számú speciális tankönyvek (például a bányajog igazgatási része, iparigazgatás, egészségügyi igazgatás, földművelésügyi igazgatás külön tankönyvei, jegyzőképzést szolgáló jegyzetei stb.) figyelmen kívül maradnak Nyilván a más műfajt jelentő közigazgatási jogi monográfiairodalom sem tartozik vizsgálódási körünkbe. A szerzői életpályákra nem áll módunkban utalni, ezek a hivatkozott másodlagos szakirodalomban fellelhetőek. Récsi Emil (1822-1864) 1854-1855-ös, négykötetes, közel 1500 oldalas műve, A közigazgatási törvénytudomány kézikönyve3 a hazai közigazgatási jogi tankönyviroda lo m legkorábbi darabja.4 Ugyan már a scientia politico-cameralis, illetve Polizeiwissenschaft néven ismert, eredetileg science de police elnevezéssel 1705-től Nicolas Delamare /egyes forrásokban: de La

Mare, illetőleg de Lamarre/ (1639-1723) munkássága nyomán francia földön kialakult, majd porosz területen szárba szökkenő, közigazgatással foglalkozó, rendészeti fókuszú, de az egyházi igazgatáson túlmenő világi állami igazgatásba (közigazgatásba) tartozó pénzügyi-gazdasági, illetve szociális-kulturális (szak)igazgatás jelenségeivel foglalko zó szaktudomány hazai recepciója részben mutatott jogias érdeklődést is, 5 de a valódi tudományos, monografikus közigazgatási jogművelés Zsoldos Ignác akadémikus, jogi író (1803-1885) 1842-es, a szolgabírói hivatalról írt kétkötetes terjedelmes, 950 oldalas, a hazai önkormányzati jog kutatásának indulását jelentő művében megtestesülő fellépését követően (Bizáki Puky Károly (1789-1831) rövid, 96 oldalas gyakorlati vázlatát sem eltagadva) mind oktatását illetően, mind a tankönyvírás vonatkozásában hazai földön Récsi Emil munkássága során ölt testet elsőként.

Gyakorlatilag az általános és a különös rész valamennyi kérdését vizsgálja, ezért csupán egyes példákra térünk ki. Ma is megszívlelendőek az ügykezelésről írtak. Az ügykezelés olyan egyszerűe n viendő, amennyire a jó rend megtartásával és a szükséges áttekinthetőséggel összeegyeztethető (Hivatali utasítás a politikai hatóságok számára Magyarországon, 1851. július 20-i BM rendelet 22. §) Az iktató-, kiadó, és lajstromozó hivatal képezi a kezelő szakot Ügydarabok átvétele, kiosztása, segédhivatal szerepe. A segédhivatal elöljárója, vagy ennek vezetője vesz át minden ügydarabot, és haladéktalanul a hatóság elöljárója elé terjeszti, aki azokat felnyitja és 3 RÉCSI Emil (1854-1855): Közigazgatási törvénytudomány kézikönyve az ausztriai birodalmi törvényhozás jelen állása szerint különös tekintettel Magyarországra I. Az összes közigazgatási szervezet és az államszolgálati viszonyok rendszeres

előadása. II A politikai és rendőri közigazgatás ügyei III Rendőri közigazgatás (vége) Közoktatási ügyek. IV Földmívelési, ipar-, kereskedelmi és közlekedési ügyek; tökéletes betűsoros tárgymutatóval az egész munka tartalmáról. Pest, Heckenast Gusztáv - Scheiber Nyomda xii, 396; viii, 355; viii, 347; viii, 408 4 SZAMEL Lajos (1977): A magyar közigazgatás-tudomány. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó ISBN 963 220 409 3 nem említi Récsi Emilt. (A kötet 1974-es, szövegazonos előzménye kispéldányszámú MTA kiadvány). SZANISZLÓ József (1977): A közigazgatástudomány oktatásának és tanszékeinek története az ELTE Jog-és Államtudományi Karán 1777-1977 között I. Az ELTE Államigazgatási Tanszékének 200 éves jubileumára írta: --.-- Budapest, ELTE ÁJK Államigazgatási Jogi Tanszék 151-167 ISBN nincs KOI Gyula (2013): Évszázadok mezsgyéjén. Négy magyar közigazgatás-tudós útkeresése és életpéldája Zsoldos

Ignác (1803-1885) Récsi Emil (1822-1864) Concha Győző (1846-1933) Magyary Zoltán (1888-1945). Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem - Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó 47-72. KOI Gyula (2014): A közigazgatástudományi nézetek fejlődése Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó 141170 ISBN 978 615 5344 640 5 SZAMEL (1977): i.m (4 lj) 55-78, 267-286, illetve a korai szerzők csak említésszerűen: 36 1 lj SZANISZLÓ (1977): i.m (4 lj) I 57-114 KOI (2014): im (4 lj) 171-223, 287-292 Innen lett „politika” a későbbi közigazgatástant megjelenítő egyetemi tantárgy elnevezése, és amelynek csak szűken van köze a mai politikatudományhoz (politológiához). 3 megolvassa. Hogy az ügyek folytonos áttekintésében maradjon, az iktató elé terjesztés (praesentálás), beiktatás és kiosztás

végett visszaszolgáltatja. A postával érkezett ügydarabokról a postaszabályok által rendelt jegyzékek vezettetnek, az ügydarabokat postai szám, küldő helység és hatóság vonatkozásában összehasonlítják (a postakönyvet a boríték címzésével). A személyesen megjelenő feleket a szolgabírói hivatalban és a megyei hatóságoknál nem szorítják arra, hogy a dolgukat írásban adják elő, hanem mind a szóbeli, mind az írásbeli panaszok elfogadtattatnak a hivatal területi körében beszélt minden nyelven. Ha egy ügy hosszasabb tárgyalást, vagy további felvételt tesz szükségessé, arról rövid jegyzőkönyv szerkesztendő, amely az írásbeli beadványt („benyújtványt”) pótolja, ehhez a bizonyítékok csatolandóak. Az ok nélküli írogatástól mind a felek megkímélendőek, mind a hivata lná l kerülendő az (R. 23 §, I 223) Fontos megállapítás, hogy az 1849. március 17-i cs nyparancs ideiglenes községi törvény az örökös

tartomány számára. A Lombard-Velencei Királyságban az addigi rendszer – javításokkal- fennmaradt. A magyar „tartományokban” a jobbágyi viszony és a földesúr i hatóság eltörlése következtében az egész közigazgatás rendjének átalakítása mellett a községek önigazgatási jogának elvét vezették be (II. 37) A tudományigazgatás körében fontos, hogy a tudományok és ismeretek gyarapítása tekintetében első helyet foglalnak el a tudós akadémiák, tudós társaságok, az osztrák és a magyar tudós társaságot említi („bécsi és pesti akadémiák,” III. 343) A cs k Tudományok Akadémiája alapszabálya 1847. május 14-én kelt (III 344) A magyar tudós társaság vagy magyar akadémia 1827. évi XI tc által került felállításra, alapszabályai 1830-ban hagyatott királyilag jóvá. Tudományok és művészetek minden ágában a magyar nyelvet kiműve lni igyekszik (III. 345) Rendes tagok száma legfeljebb 42, levelező tagok száma

korlátozva nincs Hat osztálya volt ekkor (I. oszt nyelvtudomány, II oszt filozófia, III oszt történetírás, IV oszt. matematika, V oszt törvénytudomány, VI oszt természettudomány) Osztályonként hét rendes tag „van alkalmazva,” három Pesten vagy szomszédságában, négy az ország különböző részeiben lakik (vidékiek). Kisgyűlések hetente egyszer tartandóak, nagygyűlés évente egy alkalommal van (választások, jutalmak). A mezei gazdaság gyámolítására tett különféle intézkedések emelendőek ki a gazdasági igazgatás körében. Magyar Gazdasági Egyesület 1835 alakult Lótenyésztés (m kir helytartótanácsi intézvény, 1777. dec 11 6186 sz, Linzbauer- féle gyűjtemény I 736), selyemtenyésztés, gyümölcstermesztés, vetésre ártalmas madarak elfogása és elpusztítása, de a fákat rongáló bogarakat és férgeket pusztító madarak „túlságos fogdosása és fészkeik elrontása” tiltott. Vándorsáskák pusztítása a legnagyobb

kártétel (1748-tól kimerítő oktatás az ellenük való védekezésről, melyet folyamatosan újra és újra kihirdettek, m. kir helytartótanácsi intézvé ny 1847, 38 338. sz) Futóhomok általi károsítások meggátlása (1844 évi X tc), a határban lévő dűlői és mezei utak elhanyagolása (1840. évi IX tc 36 §) elleni védekezés jelentős feladat A selyembogarak eledeléül szolgáló szederfaleveleken, legelő marhákon vagy hajtómarháko n, földművelési eszközökön, vagy mezőn elkövetett tolvajság 5 forint értékhatár felett bűntettnek számított (IV. 29-32) 4 Fésüs György (1841-1914) 1876-os, A magyar közigazgatási jog kézikönyve 6 című munkája 1868-as, 1870-es, illetve 1874-es (kassai és pozsonyi) jegyzetelőzményekre megy vissza.7 Az 1876-os tankönyvi kiadvány második kiadásban 1880-ban is megjelent (terjedelme : xv., 454 oldal) Közigazgatási jogi műve gyakorlati irányultságú Elméleti bevezetést tartalmaz, szervezeti

jogot, szakigazgatásokat, és közszolgálati jogot vizsgál. A magyar közigazgatási jog kútforrásainál érdekes, hogy a keletkezés idejére tekintettel 1848 előttiekre (itt lábjegyzetben a Corpus Iuris Hungaricire és Werbőczy Hármaskönyvére utal), az osztrák uralom és a provizórium idejéből valókra, és 1867-től saját koráig terjedőekre osztja. Megjegyzi, hogy az 1848 és 1850 között a Birodalmi Törvény-és Kormánylapban (Reichs- Gesetz- und Regierungsblatt) az egész birodalmat, továbbá az Országos Törvény-és Kormánylapba n (Landes-Gesetz-und Regierungsblatt) az egyes koronaországokat érintő szabályok jogi érvénnyel nálunk sosem bírtak, mivel törvényellenes alapon nyugodtak. Ugyanakkor tényleges hatályuk el nem vitatható, így azok teljes mellőzése nem lehetséges, és ezek közül vannak gyakorlati jelentőséggel bíró, és hallgatólag elfogadott szabályok (pl. a nyugdíja zá s i szabályok). Boncz Ferenc (1829-1901) 1876-os, A

magyar közigazgatási törvénytudomány kézikönyve8 című háromkötetes munkája fontos tankönyv. Világosan utal arra is, hogy műve a Récsire is ható osztrák Moritz Stubenrauch rendszerét követi. Fésüssel ellentétben a közigazgatási jog jogrendszerbeli helyéről, felosztásáról nem szól, viszont megadja általános és különös fogalmát, de nem közigazgatási jog néven, hanem Stubenrauchhoz és Récsihez hasonlóan közigazgatási törvénytudomány formában megnevezve azt. Műve bevezetése Récsihez és Fésüshöz hasonlóan elméleti és jogszabálytani kérdéseket vizsgál, az első kötet további része a szervezeti és a közszolgálati jog vizsgálata. A második kötet az egészségügyi, illetve az élet- és személybiztonság (és szegényügy) kérdéseit vizsgálja (kitérve a rabszolgasá g tilalmára). A harmadik kötet az oktatásügy, a kereskedelem, a „katonaügy,” és a pénzügyek igazgatási kérdéseit vizsgálja. Grünwald

Béla (1839-1891) 1880-as, A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve9 című háromkötetes kiadványa mellett a közigazgatás és a szabadság, illetve a közigazgatás és a nemzetiség témakörében jegyez két kismonográfia-jellegű politikai vitairatot. Könyve 6 FÉSÜS György (1876): A magyar közigazgatási jog kézikönyve. A jogtanulók s egyéb vizsgálati jelöltek igényeihez alkalmazva rendszeresen egybeállította:--.-- Budapest, Eggenberger xvi, 474 7 A kérdésről bővebben: KOI Gyula (2021): „Míg állni látszék az idő” – Egy feltételezhetően 1870-es, ismeretlen alkotójú, Magyar közigazgatási jog című előadásjegyzet kézirata szerzőségének kérdéséhez, tekintettel két kapcsolódó kéziratra. In: PERES Zsuzsanna – PÁL Gábor (szerk): Ünnepi tanulmányok a 80 éves Tamás András tiszteletére. Semper ad perfectum Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó 403-412 ISBN 978 963 531 504 8 A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy

az ismertetett, a szerző magángyűjteményébe antikvár vétel útján került kéziratos, két kötetben ismeretlen joghallgató által lejegyzett három tan tárgyi előadás: Közjog, Közigazgatási jog, valamint Pénzügyi törvényisme vélhetően a kassai jogakadémiához kötődik, 1870 körül készültek, a prelegáló oktató pedig Fésüs György volt, így a Közigazgatási jog című 1870-es jegyzet azóta példányban közgyűjteményekben ma már nem megtalálható darabjai alighanem e kézirat korabeli kőnyomatos (litografált ) többszörözése útján e manuscriptumról készülhettek. Fésüs munkásságáról: SZAMEL (1977): im (4 lj) 38, 4648, KOI (2014): im (4 lj) 225-230 8 BONCZ Ferenc (1876): A magyar közigazgatási törvénytudomány kézikönyve. A törvényhozás legújabb állása szerint I-III. Budapest, Athenaeum v, 290; 388; 288, (2), (3), (7) Boncz munkásságáról: SZAMEL (1977): im (4 lj.) 38, 42-43, 48 KOI (2014): im (4 lj) 230-233 9 GRÜNWALD

Béla (1880): A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve. Megyei, városi, községi tisztviselők, közigazgatási bizottsági tagok sat.[öbbi] használatára a fennálló törvényekből és rendeletekből rendszeresen összeállította--.-- I-III Budapest, Magyar Királyi Államnyomda 383; 626; 546 Grünwald munkásságáról: SZAMEL (1977): i.m (4 lj) 13-16, 43-48 KOI (2014): im (4 lj) 187-196 5 gyakorlati vizsgára felkészítő tankönyv, nagyobbrészt jogszabályszövegeket gyűjt egybe (bár ez sem volt kis vállalkozás a kor viszonyai között, mivel nehéz volt a jogforrások megismerése, egybegyűjtése). A szerző a bevezető elméleti tanulmányában az állam jogi személyiségébő l indul ki. Az állam a legnagyobb, leghatalmasabb személyiség, akaratának szerve (organuma) a törvényhozás, cselekvésének szerve az igazgatás. A közigazgatás két lényeges ágazatának (és funkciójának) a pénzügyet (és a gazdaságot); továbbá az

igazságszolgáltatást tekinti. A harmadik funkció a beligazgatás (belügyi igazgatás). Grünwald a személyi élet - gazdasági élet - társadalmi élet igazgatását vizsgálta. Ifj. Biasini Domokos (1856-1891 u) művét szinte még joghallgatóként írta 1881-ben10 Tankönyve sajátossága, hogy a közigazgatási jog fogalmát lépésről-lépésre fejti ki (állam fogalma, jog fogalma, köz-és magánjog fogalma, külső és belső köz vagy államjog, ennek része az alkotmányjog és a közigazgatási jog). A közigazatási jog forrásainak (kútfőinek) tárgyalása során ő is a források szerinti felosztást választja. Említi, hogy a közigazgatási törvények hazánkban törvénykönyvvé összegyűjtve nincsenek, sőt ilyennek a szerkesztése meg sem kíséreltetett. A közigazgatási kódex problémájának említése még Récsire megy vissza Werbőczy és a Corpus Iuris jelentőségét ő sem feledi el méltatni, a közigazgatási jog forrásaként hivatkozik a

szokásra is. Lechner Ágost (1836-1901) akit egyes források Ágoston keresztnévvel is említnek , 1885-1886-ban,11 és 1893-1894-ben12 hallgatók által leírtan tette közzé általános és különös részi jegyzetét két-két kötetben. Éleslátó jogdogmatista volt, aki már a pénzügyi közigazgatá s i bíráskodás kezdetekor foglalkozott a közigazgatási perek és a közigazgatási bíráskodás francia és hazai problémáival. A közigazgatási per orvoslatát nálunk is elkezdték nyújtani a polgároknak a működését 1884-ben elkezdett pénzügyi közigazgatási bíróság előtt, s az 1883. évi XLIII. tc egyszerűen taxatíve sorolja fel az eseteket, amikor a polgár e bíróság elé léphet Amint a keresetnél, úgy itt is elégséges a panasz benyújtására az intézkedés közel várható végrehajtása (I. 217-218) A különös részben a beligazgatást, népesedésügyet, anyakönyvi és egészségügyi kérdéseket, építésügyet, rendészetet és

oktatásügyi igazgatást tárta fel. Csiky Kálmán (1843-1905) 1888-188913 között megjelent tankönyve dogmatikaila g fejlett alkotás. Az első kötet tartalmazza a bevezetést és az általános részt, mely a közigazgatá s i szervezeti jogot jelenti. A második rész az anyagi jogi rész, amely a különös részt tárja fel Stein beosztása szerint. Műve valójában az anyagi jog és az alaki jog felosztása mentén készült, bár BIASINI Domokos (1881): Magyarország közigazgatási joga. Kézikönyv, jogtanhallgatók, vizsgálati és szigorlati jelöltek, közigazgatási tisztviselők stb. használatára A fennálló törvényekből és rendeletekből összeszerkesztette --.-- Kolozsvár, Stein János (2), 916 Biasini munkásságáról: TAMÁS András (2010): A közigazgatási jog elmélete. Budapest, Szent István Társulat 63 91 lj KOI (2014): im (4 lj) 233-235 11 LECHNER Ágoston (1885): Közigazgatási jogi jegyzetek. A közigazgatási jog általános része Dr

Lechner Ágoston egyet. ny r tanár úr előadásai után közlé Laczkovits Gyula joghallgató [Budapest], [Szerző] 282 (2) LECHNER Ágoston (1886): Közigazgatási jogi jegyzetek. Különös rész Nagyságos Dr Lechner Ágoston nyr tanár úr előadásai után közli Takács Zoltán joghallgató. [Budapest], [Szerző] 352 Lechner munkásságáról: SZANISZLÓ (1977): i.m (4 lj) II 221-237 KOI (2014): im (4 lj) 240-244 12 LECHNER Ágoston (1894): Közigazgatási jogi jegyzetek. A közigazgatási jog általános része Dr Lechner Ágoston egyet. ny r tanár úr előadásai után közli Frank Sala joghallgató Harmadik kiadás [Budapest], [Szerző] 292. LECHNER Ágoston (1893): Közigazgatási jogi jegyzetek Különös rész Nagyságos Dr Lechner Ágoston ny.r tanár úr előadásai után közli Frank Sala joghallgató Második kiadás [Budapest], [Szerző] 354 13 CSIKY Kálmán (1888-1889): A magyar állam közigazgatási joga. Kézikönyv a joghallgatók és szigorlók használatára

I.-II Első kötet Bevezetés és általános rész A magyar állam közigazgatási szervezete Második kötet. A közigazgatási jog anyagi része Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt xi, 263; xi, 376 Csiky munkásságáról: SZAMEL (1977): i.m (4 lj) 41, 47-49, 51-52, 57 KOI (2014): im (4 lj) 244-248 10 Ifj. 6 az általános rész elnevezést alkalmazza (és a különös rész elnevezést nem). A közigazgatási jog öt „vidékét”, mai kifejezéssel öt nagy szakigazgatási csoportját sorolja fel, hasonlóan, mint Lechner, avval a különbséggel, hogy az ott belügyi igazgatásnak nevezett ágat Csiky belső igazgatásnak nevezi, melyet megkülönbözteti a szoros értelemben vett belügyi vagy politik a i igazgatást. A közigazgatási jog feldolgozására három lehetőséget lát A jogszabályok összegyűjtése jogszabálygyűjteményt, az ügykörök szerinti feldolgozás törvényismét, a dogmatikai feldolgozás közigazgatási jogtudományt eredményez (I. 18)

Kmety Károly (1863-1929) egyébként Lechner emlékének ajánlott tankönyve először 1897-ben látott napvilágot,14 és 1926-ig hét kiadás ért meg. Hatása felmérhetetlen volt, és nemcsak az eladdig szokatlan számos kiadás, és tartós használat okán, hanem azért is, mert jogásznemzedékek tudását formálta a közigazgatási jog (és a pénzügyi jog) vonatkozásában. Márffy Ede műve címlapján is kifejezésre juttatja, hogy tankönyvét Kmety hasonló munkája figyelembevételével írta. Érdemes rámutatni, hogy Kmety tankönyve első kiadásának bevezetőjében a szerző az 1897-ben az akkor felállított m. kir Közigazgatási Bíróság judikatúrájához nagy reményeket fűz (a vélekedése teljes egészében helyes volt, e fórum közigazgatási jogunk nagy fejlődését hozta). Szerinte az irodalom [a közigazgatási jogirodalo m – K.Gy] „passzivitását, közömbösségét” „méltó érdeklődés fogja felváltani” a joggyakor lat nyomán.

Utal rá, hogy „[E] magas areopágról15 [a szakma – KGy] igazi bírósági praxist várt el, mivel a közigazgatási jog e bíróság létesítésével a törvényhozás jelét adta, „a közigazgatá s i jognak a magán- és büntetőjoggal való” egyenlőségéről. Utal rá, hogy a „közigazgatásba n nagyon sok az „érdekes kérdés, mely a jogtudós talentumok elemző zsenijére méltó” mivel a közigazgatási jog sajátos természetű, külön tudományt igénylő jogvidék.” És tesz egy rendkívül érdekes megállapítást, hogy akkoriban, 1897-ben hogy kezelték egyesek a közigazgatási jogot. [A közigazgatási jogot] „[a] sokaktól még ma is egyedül üdvözítő nek hirdetett „civilisztikus” [magánjogi-K.Gy] gondolkodás mellett legtöbbször félreismerjük, tévesen értelmezzük, tarthatatlan hipotézisek és fikciók segélyével az ős[i] római jogi terminus technikusokba [szakkifejezésekbe] törjük.”16 Bartha Béla (1861-1914)

gyakorlati tankönyve1900-ban jelent meg.17 A kötet érdekessége, melyre a szerző az előszóban rá is világít, hogy anyagát az 1900. évi 900 belügyminiszteri rendelet írta elő, a 3. § 2 pontja határozta meg, hogy a községi közigazgatá s i tanfolyam első félévében mit kell előadni. Ide tartozott a belügyi igazgatás, a törvényható sá gi és községi igazgatás szervezete, valamint a közigazgatási bíráskodás, a gyámsági, és gondnoksági ügy, az egészségügy, a betegápolás és a szegényügy. A közszolgálati jog feldolgozása körében etimológiailag elemzi az ógörög pragma szót (98.) 14 KMET Y Károly (1897): A magyar közigazgatási jog tankönyve. Budapest, Politzer Zsigmond vii, 944 A különféle kiadások megjelenési évei: 1897; 1900; 1902; 1905; 1907; 1911; 1926. A második kiadásba bekerült a pénzügyi jog, majd a harmadik kiadás címéből kikerült, és külön jelezve a továbbiakban sem szerepelt. A hatodik kiadás

közel 1480 oldal volt (és egyben az egyetlen verzió, amely kétkötetes). Kmety munkásságáról: SZAMEL (1977): i.m (4 lj) 52-54, 94, 96, 99 SZANISZLÓ (1977): im (4 lj) II 237-247 TAMÁS (2010): im (10 lj) 71., 75, 464 KOI (2014): im (4 lj) 270-272 15 Az areios pagos régies, rövidítő-latinizáló kifejezéssel. Jelentése Árész dombja, itt ülésezett az arkhónokból álló törvényhozó, és ítélkező tanács, itt bírói fórumot jelent. 16 KMET Y (1897): i.m (14 lj) V 17 BART HA Béla (1900): A magyar közigazgatási jog tankönyve a községi közigazgatási tanfolyamok számára I. Debrecen, Városi Nyomda 180. Bartha munkásságára: KOI (2014): im (4 lj) 248-249 7 Vasváry Ferenc (1872-1952) 1902-es tankönyve sok érdekességet hordoz. 18 Könyvét terjedelmes volta miatt nem vették, ezért nagyobb fejezeteit külön címlappal árusították. Récsihez és Concha Győzőhöz (1846-1933) hasonló kiemelkedő nyelvtudása miatt részletesen feldolgozta a

külföldi (francia és német) élenjáró közigazgatási jog eredményeit a Érdekesség, hogy Vasváry itthon elsők között külön tárgyalja a közigazgatási eljárást (Christian Stengel és Georg Meyer gondolatait is felhasználva), és helyesen mutat rá, hogy a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi XX törvény léte meg is könnyítette a munka e részeinek megszületését Jászi Viktor (1868-1915) 1907-es tankönyve19 dogmatizáló jellegű, mely sok tekintetben támaszkodik Otto Mayer (1846-1924) dogmatikai nézeteire, illetve a MayerLaband-vitában is állást foglal. Művének első kötete bevezetést, szervezeti jogot (benne hangsúlyosan községi jogot), és közszolgálati jogot dolgoz fel, míg a második kötete szakigazgatást tárgyal. A bevezetés külön érdekessége, hogy foglalkotik a jog technikájával is, mely esetében az éltviszony, a parancs, a szabály, és a tilalom dogmatikai elemzését fogla lja magában (I.

67-75) Id. Boér Elek (1872-1952) 1908-ban írta meg még Kolozsvárt általános részi tankönyve első változatát, melyet 1912-re pénzügyi jogot is feldolgozó terjedelmes tankönyvvé fejlesztett.20 E körben csak a terjedelmesebb kiadásával foglalkozunk Az alapfogalmak felosztás-jogforrások kérdéseit tárgyaló bevezetést követő szervezeti jog körében részletesen elemzi a hatóság és a hivatal, valamint a hatáskör és az illetékessé g kérdéseit, kitérve a hatásköri és az illetékességi összeütközés problematikájára (62-75.) Foglalkozik a közigazgatási és hatásköri bíráskodás mellett a szervezet (és benne az önkormányzatok és a pénzügyigazgatá s i szervek) részleteivel (102-324.), és itt tárgyalja a községi tisztviselői fegyelmi jogot, nem pedig a közszolgálati részben, ahol az állami közigazgatásban alkalmazottakat érintően tárgyalja a fegyelmi felelősségi kérdést (325-502). Márffy Ede (1885-1947) A befejezetlen

1924-es első kiadást 1925-1926-ban követte a szintén bevégezetlen második.21 A bevezetést és alapfogalmakat itt is a szervezeti jog követi, amely kitér a törvényhatóságokra és a községekre. A közszolgálati jog mellett van külön hatósági eljárásjogi rész is (I. 243-254), valamint végrehajtási és kihágási jogi is A különös részt a belügyi, szociális, és rendészeti igazgatás mellett az I.2 alkötetben a közoktatásügyi, a vallásügyi, a mezőgazdasági, a vízügyi, az iparügyi, a kisajátításra vonatkozó, a közlekedési, az igazságügyi és a külügyi közigazgatás képviseli. A magyar közigazgatás központi alapszervei. Budapest, Politzer ix, 463 Vasváry munkásságára: SZAMEL (1977): i.m (4 lj) 82-85 TAMÁS (2010): im (10 lj) 71, 75, 464 KOI (2014): im (4 lj.) 272 19 JÁSZI Viktor (1907): A magyar közigazgatási jog alapvonalai I.-II Debrecen, Hegedüs vii, 451; 220 Jászi munkásságára: SZAMEL (1977): i.m (4 lj) 85-91 KOI

(2014): im (4 lj) 273 20 Id. BOÉR Elek (1908): Magyar közigazgatási jog általános rész Kolozsvár, Stief 239 Megjelent kibővítve is: Id. BOÉR Elek (1912): Magyar közigazgatási és pénzügyi jog I Általános rész Budapest, Grill 502 Neves monográfiája: Id. BOÉR Elek (1907) Közigazgatási bíráskodás Tanulmányok a közigazgatási jog köréből Budapest, Grill xxiv, x, 303. Bevezető tanulmánnyal kiadott reprintje: Id BOÉR Elek (2017) Közigazgatási bíráskodás. Tanulmányok a közigazgatási jog köréből Trócsányi László bevezető tanulmányával Budapest, Dialóg Campus xxiv., x, 303 Államtudományi klasszikusok 2 Boér munkásságára: SZAMEL (1977): im (4 lj) 91-92., 123-124 TAMÁS (2010): im (10 lj) 72 KOI (2014): im (4 lj) 273-274 21 M ÁRFFY Ede (1925-1926): Magyar közigazgatási és pénzügyi jog I.1 Első kötet első fele Magyar közigazgatási jog. I2 Első kötet második fele Magyar közigazgatási jog Budapest, Athenaeum 650; 719 Márffy

munkásságára: SZAMEL (1977): i.m (4 lj) 93-96 TAMÁS (2010): im (10 lj) 71, 75, 464 KOI (2014): im (4 lj) 274-275 18 VASVÁRY Ferenc (1902): 8 Tomcsányi Móric (1878-1951) általános részi munkáját 1926-ban, a szakigazgatás it 1933-ban írta.22 Fontos az általános és a különös rész elválasztására vonatkozó hiánypótló fejtegetése. Az általános rész „elvonja” (kivonja) a különös rész „változatos, hullá mzó anyagából” az ott szétszórtan található, de természetére nézve rokon elemeket. A hasonló jogi jelenségeket mintegy közös nevezőre hozva, mint a közigazgatási jog szerkezetéhez tartozó jogintézményeket mutatja be. A közigazgatási jog általános része az alapintézmények jogelvi vizsgálatánál, amennyire lehet, példaként használja fel a különös joganyagot, ezen keresztül világítja meg a közigazgatási jog alapelveit, sajátosságait. Itt tárulnak elénk a kig jog rendszerének szervi összefüggései is.

A különös rész az egyes közigazgatási ügyágazatokat, az életviszonyok legkülönbözőbb köreire vonatkozó közigazgatási jogintézményeket –az illető jogszabályok keretében- külön-külön csoportosítva egymás után mutatja be, „anélkül azonban, hogy a jogszabályok puszta közléséről lenne itten szó.” A különös joganyag tárgyalása közben sem szabad megfeledkezni arról, hogy a közügyek legtarkább mezében is mindig közérdekű vonatkozásokkal bíró közigazgatási jogviszonyokkal állunk szemben. A jogi alapkérdés: kinek mi a joga, kinek mi a kötelessége. A jogelvi vonások kiemelése, a jogászi tárgyalási mód nem nélkülözhető, feltéve, hogy közigazgatási jogtudományt, és nem egyszerű közigazgatá s i jogismét akarunk nyújtani. a közérdek a köz javát, a köz előnyét illetve a köz magasabb rendű állametikai és nyilvánjogi kötelezettségét jelenti az egyessel szemben. Másfelől a közérdek (helyesebben: a

közérdekeltség) akkor is fennforog, amikor az állam kötelezettségi alapon védi, támogatja az egyént olyan esetekben, mikor az egyén önerejére, vagy egyedül a társadalom támogatására utalva nem volna képes létfeltételeit megteremteni és biztosítani, amint ez legtisztábban a szociális közigazgatásban szemlélhető (szegényügy, munkásügy, gyermekvédelem, II. 4-5) Rendszertani elhelyezés szempontjából a rendészeti közigazgatás említendő. Ez is csak egy faja szerinte a közigazgatásnak. A rendészet általános fogalma szerint az állami és társadalmi élet egészére kiterjedő, e kétféle életkör rendjét rendzavarástól védő közigazgatá s i tevékenység, mely az állami és társadalmi élet rendjének szabályszerű érvényesülését külsőleg biztosítja. A rendőri funkció különös közigazgatási típus, de hatása, működési köre átfogó, egyetemes (II. 6) A különös rész tárgyai a rendészeti igazgatás (rendőrség,

csendőrség, tűzrendészet, közlekedésrendészet, kihágási jog, gyülekezési jog, egyesülési jog), a népességügy, a szociális igazgatás, a közegészségügy, gyermekvédelem, munka,- munkás-, és társadalombiztosításügy, az oktatás és a művészet igazgatása. (A rendészet, azon belül az erkölcsrendészeti vonatkozás miatt a táncmesterképzés és a tánctanítás szabályozását e körben tárgyalja, a hazai irodalomban egyedülállóként – II. 89-91) Külön vizsgálja az őstermelésügy, a földbirtok, hegyközség, erdészet, állattenyésztés, vadászat, vízjog és halászati jog, iparjog, közlekedés, honvédelem, külügy, és pénzügyi ügyek igazgatási kérdéseit. (Az iparügyben az iparrendészet nála az iparűzési jogosultsági és engedélyezési ügyeket takarja, foglalkozik az iparfelügyelőkkel, és olyan különlegességre is kitér, mint a fogművesipar (mai kifejezésse l: fogtechnikusok iparűzése). 22 TOMCSÁNYI Móric

(1926): A magyar közigazgatási jog alapintézményei. Budapest, Egyetemi Nyomda 395 Bevezető tanulmánnyal ellátott reprint kiadása: TOMCSÁNYI Móric (2017): A magyar közigazgatási jog alapintézményei. Patyi András és Koi Gyula bevezető tanulmányával Budapest, Dialóg Campus xxii, 402 Államtudományi klasszikusok 5. TOMCSÁNYI Móric (1933): Magyar közigazgatási és pénzügyi jog Különös (szakigazgatási) rész. Budapest, Szerző 480 Tomcsányi munkásságára: SZAMEL (1977): im (4 lj) 101-117, 121-127. SZANISZLÓ (1977): im (4 lj) II 261-280 TAMÁS (2010): im (10 lj) 72, 76, 191, 288, 405, 417 KOI (2014): i.m (4 lj) 276-279 9 13Ereky István (1876-1943) 1931-es jegyzete sokban magán viseli kiemelkedő tudományos munkái jellegzetességeit, azoknak leegyszerűsített tananyaggá szelídítése 23 Érdekességként tekintsük át a közigazgatási hatóságok eljárásaira vonatkozó rövidebb fejtegetését. A közigazgatási hatóságok azonban

–ellentétben a polgári bíróságokkal- hivata lbó l is eljárhatnak, de akár kérelemre, akár hivatalból járnak el egyes ritka és kevésbé jelentékeny kivételektől eltekintve, megállapító aktusokat nem hozhatnak, hiszen megállapításban, mint tipikus bírói ténykedésekben mindig ítélkezés, vagyis annak a megállapítása nyilvánul meg, hogy mit akartak mások; - márpedig a közigazgatási hatóság a közigazgatási aktusok kibocsátásakor nem jogviták felett dönt, vagyis nem azt állapítja meg, hogy milye n jogviszonyokat akartak létrehozni mások, hanem önmaga akar, önmaga egyoldalúla g parancsol, és tilt, önmaga ad egyoldalúlag engedélyeket, felhatalmazásokat, és koncessziókat – vagyis nem megállapít és marasztal a mások akaratelhatározásai alapján, hanem cselekszik a maga akaratából (175.) Magyary Zoltán (1888-1945) nemzetközi mércével mérten is kiemelkedő munkássága és Magyar közigazgatás című 1942-es alapműve24

számos elemzés tárgya volt, ezért csupán néhány szempontra hívnám fel a figyelmet. Sokban a külföldi és a hazai jog összefoglalásá nak tekinthető tankönyv és kézikönyv figyelemmel van az USA scientific mangement-típusú fejlődésére, így a szervezési és vezetéstani kérdéseket is bevonja a tárgyalási univer zumba, túllépve az általános rész-különös rész dichotómiáján. Helyet kap Henri Fayol (1841-1925) adminisztrációelmélete, valamint a közigazgatási földrajz is. A dologi eszközök, a személyzet, az aktustan, a közigazgatási eljárás megannyi kérdésének adja a mű sokszínű kaleidoszkópját. Ugyanakkor csodálatra méltó, és ez a könyv nagy erénye, hogy a különböző angolszász, francia, német művelők (gyakran szervezéstannal, adott esetben joggal, vagy szociológiá va l foglalkozók) eltérő nézőpontjait, Magyary átlátása nélkül önmagában olykor megbicsak ló kontextusait miképpen vegyíti egyes magyar

tételes jogi intézményekkel, szakigazgatá s i kérdésekkel teljes egységes nézetrendszerré a meghaladhatatlan remekműben. Csizmadia Andor (1910-1985) és Karcsay Sándor (1915-1999) 1946-os gyakorlati irányú munkája már egy változóban lévő, helyét kereső társadalom terméke, ahol még sok 23 EREKY István (1931): Közigazgatási jogi jegyzetek . Budapest, Szent István Társulat 438 Két nevezetes monográfiája is ismeretes. EREKY István (1917-1918): Jogtörténelmi és közigazgatási jogi tanulmányok I-II Eperjes, Sziklai Henrik 402; 686. EREKY István (1939): Közigazgatás és önkormányzat Budapest, MTA 382 Bevezető tanulmánnyal ellátott reprint kiadása: EREKY István (2020): Közigazgatás és önkormányzat. Koi Gyula bevezető tanulmányával. Budapest, Dialóg Campus lvi, 382 Államtudományi klasszikusok 8 Ereky munkásságára: SZAMEL (1977): i.m (4 lj) 147-159 TAMÁS (2010): im (10 lj) 14, 322, 446 KOI (2014): im (4. lj) 281-286 24 M AGYARY

Zoltán (1942): Magyar közigazgatás. A közigazgatás szerepe a XX század államában Budapest, Egyetemi Nyomda xv, 674. Megindult a Magyary Zoltán-életmű szövegkritikai feldolgozása is: KOI Gyula (sar, bev. tan, jegyz) (2015): Magyary Zoltán összes munkái 1919-1922 Kritikai kiadás I [Tizenöt folyóirat i tanulmány és könyvfejezet], sorozatszerk.: PAT YI András, lekt: M ÁT HÉ Gábor Budapest, Nemzeti Közszolgálat i Egyetem – NKE Szolgáltató Kft. 237 KOI Gyula (sar, bev tan, krit jegyz, tárgy jegyz) - GREGÓCZKI Etelka (tárgy. jegyz) – SZABÓ Ildikó (tárgy jegyz) (2021): Magyary Zoltán összes munkái 1923 Kritikai kiadás II A magyar állam költségvetési joga. Közigazgatási jogi tanulmány, sorozatszerk – szerk-lekt: PAT YI András, szerk: A UER Ádám, lekt.: M ÁT HÉ Gábor Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem – NKE Szolgáltató Kft 296 Magyary munkásságára: SZAMEL (1977): i.m (4 lj) 161-265, 287-291 SZANISZLÓ (1977): im (4 lj) III

281390 TAMÁS (2010): im (10 lj) 75, 95, 115, 126, 206, 307, 341, 362, 364, 405, 417, 447 KOI (2013): im (4. lj) 107-154 KOI (2014): im (4 lj) 293-309 10 minden kontinuus az előző rendszerrel, de rengeteg a változás is. 25 A közigazgatás fogalma, szervezési elvei, működési elvei korábbról (illetve Magyary művéből) ismerősek. A közigazgatás területi és népi alapjai körében a „népi” jelző a földrajzi alapok és a területszervezés és területrendezés mellett a népsűrűség, népmozgalom statisztikai fogalma i mögött már óhatatlanul is sejteti a jövő „népi demokráciáját.” A gazdasági igazgatást követi a közigazgatás-történet, és egy eléggé gyenge kivitelű közigazgatás-tudományi vázlat. A szervezeti és területi igazgatás mellett a kialakuló szakigazgatási rendszer vázlatán át visz az út a dologi eszközök és a személyzet, valamint egy, az átmenet nehézségeit érzékeltető közigazgatási rész felé. Egyed

István (1886-1951) 1947-es tankönyvéről is nehéz röviden szólni. 26 Az alapvetés, a szervezeti jog, és a közszolgálati jog mellett helyet kap a főként Magyary munkássága nyomán polgárjogot nyert közigazgatás dologi oldala témakör, amely a Csizmadia-Karcsa y szerzőpáros könyvében is helyet kapott a háború tépázta országban még nagyobb jelentőségre téve szert. A közigazgatási eljárás pedig már gyakorlatilag elnyerte helyét Érdekes utalni a közigazgatás demokráciájáról írott fejtegetésekre. A demokratikus intézmények között mutatja fel a polgárok egyenjogúsága mellett a helyi önkormányzatot és a közigazgatási bíráskodást is, amely biztosítja a népakarat közigazgatásban való érvényesülését, az egyéni jogok érvényesítésülését, az egyéni jogok védelmét és az önkény kizárását. A demokrácia megkívá nja a szabályok és a határozatok világos szövegezését. A közigazgatás gyors, nyilvános, és

olcsó működése, a szociális jelleg erősítése is e körbe tartozik. A közigazgatás eredményessége – Magyary nyomán- itt is felmerül. A közigazgatás nyelvi kérdéseinek vizsgálata új témakörként jelenik meg a közigazgatási jog körében. Szontagh Vilmos (1885-1962) 1948-as könyve, azaz A közigazgatási jogtudomány tankönyve. Jogtudományos alapvetés volt az utolsó olyan mű, melyben a „régi iskola” tagjaként még érvelhetett a közigazgatási jogdogmatika mellett. 27 Szontagh gondolkodásmódja Tomcsányi Móricéval és Egyed Istvánéval rokon, a közigazgatási jogi fogalomalko tás (dogmatika) áll a középpontjában. Szontagh munkásságában az 1948-as tankönyvön túl a közigazgatás szabad belátásáról (a diszkrecionális közigazgatásról) írott 250 oldalas monográfia emelendő ki.28 Szontagh a tankönyvében azt a nézetet képviseli, hogy az igazgatásban a jogászi készséget illeti a primátus. Sajátos korfestő

megállapítás, hogy meglátása szerint közjogi téren túlteng a politikum, holott a politikumnak a legjobb szolgála tot a kifogástalan jogalkalmazással tehetjük. Megjegyzi, hogy a jogszabály fenntartásának vagy 25 CSIZMADIA Andor – KARCSAY Sándor (1946): Magyarország közigazgatása. Budapest, Budapest Székesfőváros Irodalmi és Művészeti Intézet 184. Csizmadia és Karcsay munkásságára: SZAMEL (1977): im (4 lj) 40, 192, 234., 244, 291 277-278, 291 KOI (2014): im (4 lj) 25, 224, 330-333 EGYED István (1947): A magyar közigazgatási jog alaptanai. Koi Gyula és Patyi András bevezető tanulmányával. Budapest, Szent István Társulat 198 Bevezető tanulmánnyal ellátott reprint kiadása: EGYED István (2017): A magyar közigazgatási jog alaptanai. Koi Gyula és Patyi András bevezető tanulmányával, Budapest, Dialóg Campus xix, 198. Államtudományi klasszikusok 3 Egyed munkásságára: SZAMEL (1977): i.m (4 lj) 100, 197, 290 KOI (2014): im (4 lj) 143,

299 27 SZONTAGH Vilmos (1948): A közigazgatási jogtudomány tankönyve. Jogtudományos alapvetés Debrecen, Debreceni Tudományegyetemi Nyomda 148. SZONTAGH Vilmos (2017): A közigazgatási jogtudomány tankönyve. Jogtudományos alapvetés Patyi András és Koi Gyula bevezető tanulmányával Budapest, Dialóg Campus xxiii, 148. Államtudományi klasszikusok 4 Szontagh munkásságára: SZAMEL 26 (1977): i.m (4 lj) 120-121, 269-270, 290-291 KOI (2014): im (4 lj) 35, 143 28 SZONT AGH Vilmos (1928): A közigazgatás szabad belátása. (Diszkrecionális közigazgatás) Közigazgatásjogi (!) dogmatikai tanulmány. Miskolc, Magyar Jövő Nyomda 250 11 módosításának szükségességéről való döntés a képzett jogászok, és nem a dilettáns módon jogászkodó társadalompolitikusok dolga. (Ma a szociológusokat, a politológusokat, és a filozófusokat sorolhatjuk a társadalompolitikusok közé). Azonban mindez nem jelenti a gondolatvezetés alapján a

társadalompolitikusok leértékelését, hanem csak azt, hogy máshol van a helyük, és nem (feltétlenül) a közigazgatás-tudományban. A közigazgatásban ők a tényhatásokat látják, és nem a jogi hatásokat. Kiemeli a két világháború jogeszmét megcsúfo ló káros hatásait is. Ennek helyretételét a közigazgatás jogtudományi művelése (azaz a közigazgatási jog kutatása és oktatása) is erősen elősegítheti. Rendkívül érdekes az a megállapítása, hogy a hatalmi érdekek tagadták a közigazgatás, a közigazgatási jog jogtudományos művelésének szükségességét. Őszintén sajnálhatjuk, hogy ezt a gondolatot nem fejtette ki mélyebben, de nyilván arra utal, hogy a közigazgatási jog művelésének eredménye i esetenként nem kedveztek a mindenkori politikum számára. Hitet tesz mestere, Tomcsányi Móric iránya mellett, igyekezve a közigazgatás i jogtudomány útját tovább szélesíteni. Jelzi, hogy csupán tankönyve első, jogtudomá

nyi alapvetést tartalmazó kötetét tudja kiadni, remélve a fejtegetések „idő – és térálló” voltát. A második kötet az „egyes ágak” (azaz a szakigazgatás, a különös rész) anyagi jogát és eljárásjogát tartalmazta volna. A pénzügyi jog körében igyekszik a pénzügytani fogalmak jogi értelmét, jelentését kimutatni. A könyvben „kritikus apparátusszerű utalások” nincsenek, vagyis forrásokat nem tüntet fel. Nagyon fontos ars poetica, hogy a tankönyv célja nem az író állásfoglalásának igazolása mások állásfoglalásaival szemben. Ugyanis a polemizálást a monográfiák sajátosságaként látja, és ezzel az állásponttal ma is csak egyetérteni lehet. Szontagh könyve újszerűségének a de lege lata szempontok sziklaszilárd hangsúlyozását tartja a de lege ferenda szempontokkal szemben. Érdekes közigazgatás-elmé le ti problematika, hogy szerinte a közigazgatási jog művelőit felelősség terheli abban, hogy a de lege

ferenda javaslatok hangsúlyozásában túlzottan elmerültek. Ez a közigazgatási jog tudománya fejlődésének szocialista szakaszában is jellemző volt (sőt, kifejezetten el is várták, mivel a jogtudomány jogalkotási javaslatok megfogalmazása nélkül „puszta teoretizá lás ” csupán). Összefoglalva láthatjuk, hogy a közel egy évszázad alatt a közigazgatási jog tankönyvirodalma sok azonos, és sok eltérő problematikával nézett szembe. Az egyes szerzők ezekre a problémákra részben azonos, részben eltérő válaszokat adtak, láttatva a magyar közigazgatási jogtudomány sokszínűségét. Felhasznált irodalom BARTHA Béla (1900): A magyar közigazgatási jog tankönyve a községi közigazgatási tanfolyamok számára I. Debrecen, Városi Nyomda 180 Ifj. BIASINI Domokos (1881): Magyarország közigazgatási joga Kézikönyv, jogtanhallgatók, vizsgálati és szigorlati jelöltek, közigazgatási tisztviselők stb. használatára A fennálló

törvényekből és rendeletekből összeszerkesztette --.-- Kolozsvár, Stein János (2), 916 Id. BOÉR Elek (1907) Közigazgatási bíráskodás Tanulmányok a közigazgatási jog köréből Budapest, Grill x., 303 12 Id. BOÉR Elek (1908): Magyar közigazgatási jog általános rész Kolozsvár, Stief 239 Id. BOÉR Elek (1912): Magyar közigazgatási és pénzügyi jog I Általános rész Budapest, Grill 502 Id. BOÉR Elek (2017) Közigazgatási bíráskodás Tanulmányok a közigazgatási jog köréből Trócsányi László bevezető tanulmányával. Budapest, Dialóg Campus xxiv, x, 303 Államtudományi klasszikusok 2. BONCZ Ferenc (1876): A magyar közigazgatási törvénytudomány kézikönyve. A törvényhozás legújabb állása szerint I-III. Budapest, Athenaeum v, 290; 388; 288, (2), (3), (7) CSIKY Kálmán (1888-1889): A magyar állam közigazgatási joga. Kézikönyv a joghallgatók és szigorlók használatára I.-II Első kötet Bevezetés és általános rész A

magyar állam közigazgatási szervezete. Második kötet A közigazgatási jog anyagi része Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. xi, 263; xi, 376 CSIZMADIA Andor – KARCSAY Sándor (1946): Magyarország közigazgatása. Budapest, Budapest Székesfóváros Irodalmi és Művészeti Intézet 184. EGYED István (1947): A magyar közigazgatási jog alaptanai. Koi Gyula és Patyi András bevezető tanulmányával. Budapest, Szent István Társulat 198 EGYED István (2017): A magyar közigazgatási jog alaptanai. Koi Gyula és Patyi András bevezető tanulmányával, Budapest, Dialóg Campus xix., 198 Államtudományi klasszikusok 3 EREKY István (1917-1918): Jogtörténelmi és közigazgatási jogi tanulmányok I-II. Eperjes, Sziklai Henrik 402; 686. EREKY István (1931): Közigazgatási jogi jegyzetek. Budapest, Szent István Társulat 438 EREKY István (1939): Közigazgatás és önkormányzat. Budapest, MTA 382 EREKY István (2020): Közigazgatás és önkormányzat. Koi Gyula

bevezető tanulmányával Budapest, Dialóg Campus lvi., 382 Államtudományi klasszikusok 8 FÉSÜS György (1876): A magyar közigazgatási jog kézikönyve. A jogtanulók s egyéb vizsgálati jelöltek igényeihez alkalmazva rendszeresen egybeállította:--.-- Budapest, Eggenberger xvi, 474. GRÜNWALD Béla (1880): A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve. Megyei, városi, községi tisztviselők, közigazgatási bizottsági tagok sat.[öbbi] használatára a fennálló törvényekből és rendeletekből rendszeresen összeállította--.-- I-III Budapest, Magyar Királyi Államnyo mda 383; 626; 546. JÁSZI Viktor (1907): A magyar közigazgatási jog alapvonalai I.-II Debrecen, Hegedüs vii, 451.; 220 KOI Gyula (2013): Évszázadok mezsgyéjén. Négy magyar közigazgatás-tudós útkeresése és életpéldája. Zsoldos Ignác (1803-1885) Récsi Emil (1822-1864) Concha Győző (1846-1933) 13 Magyary Zoltán (1888-1945). Budapest, Nemzeti Közszolgálati Közszolgálati

és Tankönyv Kiadó 178. Egyetem - Nemzeti KOI Gyula (2014): A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyaryiskola koráig. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó 487 ISBN 978 615 5344 640 KOI Gyula (s.ar, bev tan, jegyz) (2015): Magyary Zoltán összes munkái 1919-1922 Kritikai kiadás I. [Tizenöt folyóirati tanulmány és könyvfejezet], sorozatszerk: PATYI András, lekt: MÁTHÉ Gábor. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem – NKE Szolgáltató Kft 237 KOI Gyula (2021): „Míg állni látszék az idő” – Egy feltételezhetően 1870-es, ismeretle n alkotójú, Magyar közigazgatási jog című előadásjegyzet kézirata szerzőségének kérdéséhez, tekintettel két kapcsolódó kéziratra. In: PERES Zsuzsanna – PÁL Gábor (szerk): Ünnepi tanulmányok a 80 éves Tamás András tiszteletére. Semper ad perfectum

Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó 403-412. ISBN 978 963 531 504 8 KOI Gyula (s.ar, bev tan, krit jegyz, tárgy jegyz) - GREGÓCZKI Etelka (tárgy jegyz) – SZABÓ Ildikó (tárgy. jegyz) (2021): Magyary Zoltán összes munkái 1923 Kritikai kiadás II A magyar állam költségvetési joga. Közigazgatási jogi tanulmány, sorozatszerk – szerk-lekt: PATYI András, szerk.: AUER Ádám, lekt: MÁTHÉ Gábor Budapest, Nemzeti Közszolgá la ti Egyetem – NKE Szolgáltató Kft. 296 KMETY Károly (1897): A magyar közigazgatási jog tankönyve. Budapest, Politzer Zsigmo nd vii., 944 LECHNER Ágoston (1885): Közigazgatási jogi jegyzetek. A közigazgatási jog általános része Dr. Lechner Ágoston egyet ny r tanár úr előadásai után közlé Laczkovits Gyula joghallgató [Budapest], [Szerző] 282. (2) LECHNER Ágoston (1886): Közigazgatási jogi jegyzetek. Különös rész Nagyságos Dr Lechner Ágoston ny.r tanár úr előadásai után közli Takács Zoltán joghallgató

[Budapest], [Szerző] 352. LECHNER Ágoston (1893): Közigazgatási jogi jegyzetek. Különös rész Nagyságos Dr Lechner Ágoston ny.r tanár úr előadásai után közli Frank Sala joghallgató Második kiadás [Budapest], [Szerző] 354. LECHNER Ágoston (1894): Közigazgatási jogi jegyzetek. A közigazgatási jog általános része Dr. Lechner Ágoston egyet ny r tanár úr előadásai után közli Frank Sala joghallgató Harmadik kiadás. [Budapest], [Szerző] 292 MAGYARY Zoltán (1942): Magyar közigazgatás. A közigazgatás szerepe a XX század államában. Budapest, Egyetemi Nyomda xv, 674 MÁRFFY Ede (1925-1926): Magyar közigazgatási és pénzügyi jog I.1 Első kötet első fele Magyar közigazgatási jog. I2 Első kötet második fele Magyar közigazgatási jog Budapest, Athenaeum 650; 719. 14 RÉCSI Emil (1854-1855): Közigazgatási törvénytudomány kézikönyve az ausztriai birodalmi törvényhozás jelen állása szerint különös tekintettel Magyarországra

I. Az összes közigazgatási szervezet és az államszolgálati viszonyok rendszeres előadása. II A politikai és rendőri közigazgatás ügyei. III Rendőri közigazgatás (vége) Közoktatási ügyek IV Földmívelési, ipar-, kereskedelmi és közlekedési ügyek; tökéletes betűsoros tárgymutatóval az egész munka tartalmáról. Pest, Heckenast Gusztáv - Scheiber Nyomda xii, 396; viii, 355; viii, 347; viii, 408. SZAMEL Lajos (1977): A magyar közigazgatás-tudomány. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 413. SZANISZLÓ József (1977): A közigazgatástudomány oktatásának és tanszékeinek története az ELTE Jog-és Államtudományi Karán 1777-1977 között I.-III Az ELTE Államigazgatási Tanszékének 200 éves jubileumára írta: --.-- Budapest, ELTE ÁJK Államigazgatási Jogi Tanszék xxxii., xi, xi, 762 ISBN nincs SZONTAGH Vilmos (1928): A közigazgatás szabad belátása. (Diszkrecionális közigazgatás) Közigazgatásjogi (!) dogmatikai tanulmány.

Miskolc, Magyar Jövő Nyomda 250 SZONTAGH Vilmos (1948): A közigazgatási jogtudomány tankönyve. Jogtudományos alapvetés Debrecen, Debreceni Tudományegyetemi Nyomda 148. SZONTAGH Vilmos (2017): A közigazgatási jogtudomány tankönyve. Jogtudományos alapvetés Patyi András és Koi Gyula bevezető tanulmányával. Budapest, Dialóg Campus xxiii, 148 Államtudományi klasszikusok 4. TAM ÁS András (2010): A közigazgatási jog elmélete. Budapest, Szent István Társulat 512 TOMCSÁNYI Móric (1926): A magyar közigazgatási jog alapintézményei. Budapest, Egyetemi Nyomda 395. TOMCSÁNYI Móric (1933): Magyar közigazgatási és pénzügyi jog. Különös (szakigazgatási) rész. Budapest, Szerző 480 TOM CSÁNYI Móric (2017): A magyar közigazgatási jog alapintézményei. Patyi András és Koi Gyula bevezető tanulmányával. Budapest, Dialóg Campus xxii, 402 Államtudományi klasszikusok 5 VASVÁRY Ferenc (1902): A magyar közigazgatás központi alapszervei. Budapest,

Politzer ix, 463