Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Sárközy-Tóth - Közgazdasági alapismeretek, Elméleti gazdaságtan, képletek, ábrák

Károlyi Mihály FGyKKSzKI Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) KÉPLETEK – ÁBRÁK Mikroökonómia Makroökonómia BELSİ HASZNÁLATRA! Összeállította: Sárközy Józsefné Tóth Ágnes 1 Károlyi Mihály FGyKKSzKI Tartalomjegyzék Mikroökonómiai jelölések. 3 Képletek. 4 Teljes érték, átlagérték, határérték. 4 Rugalmassági mutatók. 5 Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint . 5 Költségvetési egyenes (I). 6 Közömbösségi görbe (U). 6 Gossen II. törvénye 6 Optimális termelési mennyiség. 6 Termelıi többlet . 6 Fogyasztói többlet. 6 Optimális inputfelhasználás (L, K, A). 7 Jelenérték - jövıérték. 8 Externália. 8 Ábrák . 9 Marshall-kereszt . 9 TLH görbe . 9 TU és MU . 10 Optimális fogyasztás. 10 Termelési függvény . 11 Költségfüggvények. 11 VC származtatása . 12 Termelési függvény és költség függvények kapcsolata. 12 Költségek hosszú távon . 12 Tökéletes verseny rövid

távon . 13 Tiszta monopólium rövid távon. 14 Tökéletes verseny összehasonlítása rövid és hosszútávon . 15 Egyéni munkakínálati függvény . 16 Egyéni tıkekeresleti függvény . 16 Externália. 17 Költségek és a verseny . 17 Makroökonómiai jelölések . 18 SNA mutatók. 19 Makrojövedelem áramlása. 19 Társadalmi elszámolási mátrix . 19 Árupiac . 20 Egyensúlyi jövedelem . 21 C, S, I kapcsolata . 22 Pénzpiac. 23 P és i kapcsolata. 23 A gazdaságpolitika, árupiac és pénzpiac kapcsolata . 24 A makrokeresleti függvény (YD) levezetése. 24 Munkapiac . 25 Okun törvénye . 25 Munkapiaci kategóriák . 26 A makrokínálati függvény (YS) levezetése. 27 A gazdaságpolitika fajtái . 28 Haavelmo tétel. 28 Állami költségvetés . 28 Az infláció . 28 Külkereskedelmi mérleg. 29 A gazdaságpolitika lehetıségei nyitott gazdaságban. 29 Az árfolyam változása . 29 Lebegı árfolyam. 30 Rögzített árfolyam . 30 2 Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Mikroökonómiai jelölések Jelölés D d S s P Q TU MU U e K L A E TP MP TC FC VC AC AFC AVC MC LMC LAC TR MR AR π Aπ Mπ MRP MFC FV PV r r MSC MSB Angol megfelelı Demand Demand Supply Supply Price Quantity Total Utility Marginal Utility Utility Elasticity Capital („Kapital”) Labour Land Entrepeneur Total Product Marginal Product Total Cost Fixed Cost Variable Cost Average Cost Average Fixed Cost Average Variable Cost Marginal Cost Long-Run Marginal Cost Long-Run Average Cost Total Revenue Marginal Revenue Average Revenue Profit Average Profit Marginal Profit Marginal Revenue Product Marginal Factor Cost Future Value Present Value interest rate rate of return Marginal Social Cost Marginal Social Benefit Magyar jelentés piaci kereslet egyéni kereslet piaci kínálat egyéni kínálat ár mennyiség teljes haszon határhaszon hasznosság rugalmasság tıke munka föld vállalkozó teljes termék (össztermék) határtermék teljes költség állandó (fix) költség

változó költség átlagköltség átlagos fix költség átlagos változó költség határköltség hosszú távú határköltség hosszú távú átlagköltség teljes árbevétel (összbevétel) határbevétel átlagos bevétel gazdasági profit átlagos profit határprofit határtermék-bevétel tényezı-határköltség jövıbeni érték jelen érték kamatláb megtérülési ráta társadalmi határköltség társadalmi határhaszon 3 Károlyi Mihály FGyKKSzKI Teljes-, átlag- és határértékek képletei Teljes érték (T) Átlag érték (A) TU = teljes haszon TU = Σ MU, ha ∆q = 1 TU = Σ (MU • ∆q) q = TPL = termelés mennyisége q = Σ MPL, ha ∆L = 1 q = Σ (MPL • ∆L) q = termelés mennyisége (kibocsátás) FC = fix (állandó) költség FC = TC – VC FC = AFC • q FC = PK • K VC = változó költség VC = TC – FC VC = AVC • q VC = PL • L ( ha egyetlen változó input a munka) VC = bérköltség + anyagköltség TC = teljes költség TC =

FC + VC TC = AC • q TC = Σ (MC • ∆q) TC = PK • K + PL • L TC = TR – Tπ TR = teljes bevétel TR = P • q TR = AR • q TR = Σ (MR • ∆q) TR = TC + Tπ Tπ = teljes profit Tπ = TR – TC Tπ = Aπ • q Tπ = Σ (Mπ • ∆q) LTC = hosszútávú teljes költség LTC = LAC • q APL = munka átlagterméke (munkatermelékenység) APL = termelés létszám (munkaóra) APL = q / L APL = PL / AVC APK = tıke átlagterméke APK = termelés mennyisége tıkefelhasználás APK = q / K AFC = átlagos fix költség AFC = AC – AVC AFC = FC / q Határérték (M) MU = határhaszon MU = ∆TU / ∆q MU = teljes haszonváltozás fogyasztás változása MPL = munka határterméke MPL = termelés változása létszám változása (munkaóra változása) MPL = ∆q / ∆L MPL = PL / MC MPK = tıke határterméke MPK = termelés változása tıke változása MPK = ∆q / ∆K AVC = átlagos változó költség AVC = AC – AFC AVC = VC / q AVC = PL / APL AC = átlagköltség AC =

AFC + AVC AC = TC / q AC = teljes költség termelés mennyisége AC = AR – Aπ AR = átlagbevétel AR = TR / q AR = teljes bevétel értékesített mennyiség AR = AC + Aπ Aπ = átlagosprofit Aπ = AR – AC Aπ = Tπ / q Aπ = teljes profit értékesített mennyiség LAC = hosszútávú átlagköltség LAC = LTC / q MC = határköltség MC = teljes költség változása termelés változása MC = ∆TC / ∆q = ∆VC / ∆q MC = TC’ (q) = VC’ (q) MC = PL / MPL MC = MR – Mπ MR = határbevétel MR = ∆TR / ∆q MR = teljes bevétel változása mennyiség változása MR = MC + Mπ Mπ = határprofit Mπ = MR – MC Mπ = ∆Tπ / ∆q Mπ = teljes profit változása mennyiség változása LMC = hosszútávú határköltség LMC = ∆LTC / ∆q MRS = helyettesítési ráta MRS = ∆y / ∆x MRS = y termék változása x termék változása MRS < 0 │MRS│↓ MRS = ∆y / ∆x = MUx / MUy = Px / Py 4 Károlyi Mihály FGyKKSzKI Rugalmassági mutatók (ε)

Megnevezés Képlet Termék besorolása kereslet %-os változása ár %-os változása | p| > 1 => árrugalmas (mőszaki cikkek) Kereslet árrugalmassága ε |εp| < 1 => árrugalmatlan (élelmiszer) |εp| = 1 => egységnyi rugalmasságú εp = 0 => merev kereslető εp = => végtelen rugalmasságú q2 – q1 q2 + q1 2 εp = εp P2 – P1 P2 + P1 2 (nem jellemzı) εI < 0 => inferior termék kereslet %-os változása jövedelem %-os vált. Kereslet jövedelem rugalmassága (alacsonyabbrendő) I↑q↓ q2 – q1 q2 + q1 2 0< εI > 1 => luxus termék εI = εI I2 – I1 I2 + I1 2 az egyik termék keresletének %-os változása a másik termék árának %-os változása εk < 0 => kiegészítı termékek (egymás mellett fogyasztjuk) qy2 – q y1 q y2 + q y1 2 Keresztárrugalmasság εk εI < 1 => normál termék εk > 0 => helyettesítı termékek (egymás helyett fogyasztjuk) εk = εk = 0 =>

közömbös termék Px2 – Px1 Px2 + Px1 2 Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint Árbevétel = P · q Teljes gazdasági költség Explicit költség Explicit költség Számviteli költség Gazdasági profit Implicit költség Amortizáció Gazdasági profit Normál profit Gazdasági profit Számviteli profit 5 Károlyi Mihály FGyKKSzKI Költségvetési egyenes (I) I = Px • x + Py • y pl.: Px = 300 Py = 100 I = 9000 az egyenes egyenlete: 9000 = 300x +100y y = 90 – 3x Az egyenes meredeksége: - Px / Py Az x tengelymetszet: I / Px = 30 Az y tengelymetszet: I / Py = 90 Közömbösségi görbe (U) Optimális választás: „A” pont => az I és az U érintési pontja Az „A” pont koordinátáinak a meghatározása: Gossen II. törvénye alapján Gossen II. törvénye MUX PX MUY Py Több termékre: MUA / PA = MUB / PB = MUC / PC MRS = ∆y / ∆x = MUX / MUY = PX / PY Optimális termelési mennyiség Megnevezés Rövid távon Hosszú

távon Tökéletes verseny MC = P (= MR = AR) LMC = P (=MR = AR) Tiszta monopólium MC = MR LMC = MR Termelıi többlet - Rövid távon (van FC és VC): FC + Tπ Hosszú távon (minden költség VC): csak Tπ Fogyasztói többlet (Pr – P0) • q0 2 Pr = rezervációs ár, P0 = piaci ár, q0 = termelési mennyiség 6 Károlyi Mihály FGyKKSzKI Optimális inputfelhasználás input: L (munka) K (tıke) A (föld) output: q (kibocsátás) 1. Optimális munkafelhasználás: MFCL = MRPL PL = MPL • MR (monopólium) PL = MPL • P (tökéletes verseny) vagy MFCL = ∆TC / ∆L MRPL = ∆TR / ∆L MFCL = MRPL ∆TC / ∆L = ∆TR / ∆L MFCL = munka határköltsége MFCL = PL (munkabér) MRPL = munka határtermék bevétele (=határtermék piaci értéke) MRPL = MPL • MR monopólium VMPL = MPL • P tökéletes verseny 2. Optimális tıkefelhasználás: MFCK = MRPK r* = ri MFCK = tıke határköltsége MFCK = r* (piaci kamatláb) MRPK = tıke határtermék bevétele MRPK

= ri (belsı kamatláb) 3. A föld piacán az optimum: MFCA = MRPA MFCA = föld határköltsége = bérleti díj MRPA = föld határtermék bevétele bérleti díj: földjáradék + tıkebefektetés kamata (öntözı berendezés, raktár, stb.) a föld ára (PA) ↓ tıkésített földjáradék PA = földjáradék / r* földjáradék: - abszolút: minden bérlı fizeti - különbözeti: a közepes és legjobb minıségő föld bérlıje fizeti 7 Károlyi Mihály FGyKKSzKI Tıkebefektetés értékelésének módjai Ct = a t-dik év nettó hozama (kiszámítása: bevétel – költségek) r = piaci kamatláb t = idı C0 = tıkebefektetés Jelenérték (PV0) diszkontálás PV0 = Ct / (1 + r)t Nettó jelenérték (NPV) Nettó jelenérték = jelenérték – tıkebefektetés összege NPV = PV0 – C0 Jövıérték (FVt) felkamatolás (kamatos kamatszámítás) FVt = Ct • (1 + r)t Nominál kamatláb (i) Reál kamatláb (r) Inflációs ráta (π) r=i-π Kamatrés (= kamat

marge) = hitelkamat – betéti kamat Externália MSB = társadalmi határhaszon MU = egyéni határhaszon MSC = társadalmi határköltség MC = egyéni határköltség C = költség U = haszon MSB = MU (egyéni határhaszon) + Uext (járulékos haszon) MSC = MC (egyéni határköltség) + Cext (járulékos költség) Társadalmi optimum: MSB = MSC Piaci optimum: MU = MC Pozitív externália: Uext > Cext társadalmi optimum > piaci optimum Negatív externália: Cext > Uext társadalmi optimum < piaci optimum 8 Károlyi Mihály FGyKKSzKI 1. Marshall-kereszt P = ár Q = mennyiség D(P) = piaci keresleti függvény S(P) = piaci kínálati függvény Pr = rezervációs ár ft = fogyasztói többlet ft = (Pr – Pe) • Qe / 2 tt = termelıi többlet ha: P > Pe D < S túlkínálat P = Pe D = S egyensúly P < Pe D > S túlkereslet Két ponton átmenı egyenes egyenlete: (y – y1) (x2 – x1) = (x – x1) (y2 – y1) a keresleti és kínálati

függvényre: (P – P1) (q2 – q1) = (q – q1) (P2 – P1) A keresleti függvény meredeksége: tgα = ∆P / ∆q 2. Termelési lehetıségek határa (TLH görbe) y = y termék mennyisége x = x termék mennyisége A = y maximuma B = x maximuma A görbe alatti terület nem hatékony (E pont). A görbe feletti terület nem állítható elı (F pont). A görbe mentén hatékony a termelés (A, B, C, D pontok). MRTS = helyettesítés határrátája MRTS = ∆y / ∆x A TLH görbe az abszolút és komparatív elınyök bemutatására is szolgál: „A” országnak abszolút elınye van. „B” országnak abszolút hátránya van. „A” országnak komparatív elınye van x termékbıl, mert ∆x > ∆y. „B” országnak komparatív elınye van y termékbıl, mert ∆y < ∆x. Komparatív elıny: vagy nagyobb az elıny, vagy kisebb a hátrány 9 Károlyi Mihály FGyKKSzKI 3. Teljes haszon (TU) – határhaszon (MU) U = hasznosság q = fogyasztás mennyisége A =

telítettségi pont MU = ∆TU / ∆q Ha: q < q0 TU ↑ és MU ↓ (MU még pozitív) optimális: q = q0 TU max MU = 0 q > q0 TU ↓ MU <0 4. Optimális fogyasztás két termék esetén a) árváltozás (Px ↑) b) jövedelemváltozás (I ↑) a) Px ↑ reáljövedelem ↓ (x2 < x1) a kereslet törvénye miatt (P ↑ q ↓) I meredeksége változik PCC = ár-fogyasztás görbe dx(P) = egyéni keresleti görbe b) I ↑ reáljövedelem ↑ (x2 > x1) I meredeksége változatlan ICC = jövedelem-fogyasztás görbe Engel görbe: a jövedelem és fogyasztás kapcsolata 10 Károlyi Mihály FGyKKSzKI 5. Termelési függvény (TPL = q (L)) q = termelés mennyisége L = munkafelhasználás (létszám vagy munkaóra) MPL = munka határterméke APL = munka átlagterméke (munkatermelékenység) A: inflexiós pont B: üzemi optimum C: üzemi maximum 6. Az összköltség függvények C = költség q = termelés mennyisége TC(q) = teljes költség függvény VC(q)

= változó költség függvény FC(q) = fix költség függvény 7. Rövid távú egységköltség függvények F = fedezeti pont F = AC min AC = MC Ü = üzemszüneti pont Ü = AVC min AVC = MC MC(q) = határköltség függvény AC(q) = átlagköltség függvény AVC(q) = átlagos változó költség függvény 11 Károlyi Mihály FGyKKSzKI 8. Változó költség származtatása 9. A termelési függvény és a költség függvények kapcsolata MC = PL / MPL AVC = PL / APL MPL = PL / MC APL = PL / AVC MPL max MC min TC és VC inflexiós pontja (A) APL max AVC min VC-hez origóból húzott érintı (B) MC = ∆TC / ∆q = ∆VC / ∆q APL max = üzemi optimum AVC min = üzemszüneti pont AC min = fedezeti pont TC-hez az origóból húzott érintı (D) 10. Költségfüggvények hosszútávon (LAC, LMC) 12 Károlyi Mihály FGyKKSzKI 11. Tökéletes verseny rövid távon a) P > AC TR > TC Tπ > 0 Optimum: P0 = MC q0 A vállalat egyéni kínálati

függvénye az MC-nek az üzemszüneti pont feletti része (MC = s). TR = P0 • q0 TC = AC • q0 FC = (AC –AVC) q0 VC = AVC • q0 Tπ = TR – TC Tπ = (P0 – AC) q0 b) P1 = AC fedezeti pont TR = TC Tπ = 0 Optimum: P1 = MC q1 Ha P = AC TR = TC Tπ = 0 A vállalat csak normál profitot ér el, a gazdasági profit = 0 FC = (AC –AVC) q1 VC = AVC • q1 c) AVC < P2 < AC TR < TC Tπ < 0 veszteségminimalizálás Optimum: P2 = MC q2 Ha P < AC TR < TC Tπ < 0 FC egy része veszteség, a másik része megtérül A vállalat még termel, veszteségminimalizálásra törekszik. d) AVC = P2 = Ü TR = VC veszteség = FC Optimum: P3 = MC q3 Ha P = AVC TR = VC veszteség = FC A vállalat még termel, mert a VC teljesen megtérül, ami rövidtávon követelmény Mikor kell bezárni az üzemet? Ha P < AVC. 13 Károlyi Mihály FGyKKSzKI 12. Tiszta monopólium rövid távon a) P0 > AC gazdasági profitot realizál P0 > AC TR > TC

Tπ > 0 Optimum: MC = MR Q0 MR meredeksége kétszerese a D meredekségének TR = P0 • Q0 TC = AC • Q0 VC = AVC • Q0 Tπ = (P0 – AC) Q0 b) P1 = AC fedezeti pontban termel P1 = AC TR = TC Tπ = 0 Optimum: MC = MR Q1 A vállalat gazdasági profitot nem realizál, csak normál profitot. Minden költség megtérül. c) AVC < P2 < AC veszteségminimalizálás AVC < P2 < AC TR < TC Tπ < 0 Optimum: MC = MR Q2 (AC – P2 ) Q2 = veszteség (P2 – AVC) Q2 = megtérült FC AVC • Q2 = VC A vállalat még termel, mert a VC teljesen megtérül és az FC egy része is. d) P3 = AVC veszteség = FC P3 = AVC TR = VC veszteség = FC Optimum: MC = MR Q3 A vállalat akkor szünetelteti a termelést, ha P < AVC. 14 Károlyi Mihály FGyKKSzKI 13. Tökéletes verseny és a tiszta monopólium összehasonlítása a) Rövid távon MC = MR Qm = monopólium termelése MC = P Qtv = tökéletes verseny termelése htv = holt teher veszteség rövid távon Pm

= monopólium ára b) TR, TC, Tπ Tπ max Mπ = 0 tökéletes verseny: Tπ max, ha P = MC (q3) monopólium: Tπ max, ha MC = MR (Q2) c) Hosszú távon Fedezeti pontban termel az iparág Hosszú távon is elérhet gazdasági profitot Pm > Ptv Qtv > Qm 15 Károlyi Mihály FGyKKSzKI 14. A vállalatok piaci helyzete 15. Egyéni munkakínálati függvény PL = munkabér SL rendhagyó, mert visszahajló Oka: a jövedelmi hatás az erısebb MU szabadidı > MU munkabér PL ↑ reáljövedelem ↑ sL ↓ helyettesítési hatás: MU szabadidı < MU munkabér sL ↑ LS = piaci munkakínálat, nem visszahajló 16. Egyéni tıkekeresleti függvény = belsı kamatláb (ri) függvénye Km = tıkekereslet (hitel) ri = belsı kamatláb (%) r* = piaci kamatláb (%) Km0 r* = ri optimális tıkekereslet NPV = 0 Km1 ri > r* növelhetı a tıkekereslet NPV > 0 Km2 r* > ri csökkenteni kell a tıkekeresletet NPV < 0 16 Károlyi Mihály FGyKKSzKI 17.

Externália a) pozitív externália Q1 > Q0 Uext > Cext b) negatív externália piaci optimum:Q0, P0 társadalmi optimum:Q1, P1 Q1 < Q0 Cext > Uext a) csak pozitív externália b) csak negatív externália MC = MSC MU = MSB 18. Költségek terén folyó verseny a) szérianagyság növelése Q↑ AFC↓ AC↓ P↓ versenyképesség javul piaci részesedés ↑ Tπ↑ b) mőködıtıke export Járulékos költségek ↓ AC↓ P↓ versenyképesség javul Járulékos költségek: szállítási ktg, vám, engedélyek, stb. 17 Károlyi Mihály FGyKKSzKI Makroökonómiai jelölések Jelölés Q Y C S I i M P w L K G T Tr X IM Ft =HUF € ($) e r t Angol megfelelı Quantity Yield Consumption Saving Investment interest rate Money Price level Wage level Labour Capital Governement expenditures Tax Transfer Exports Imports Forint Euro (Dollar) exchange rate real exchange rate time Magyar jelentés mennyiség, kibocsátás hozam, jövedelem fogyasztás

megtakarítás beruházás kamatláb pénzmennyiség árszínvonal nominálbér munka tıke kormányzati vásárlás adó transzfer export import hazai valuta külföldi valuta nominálárfolyam reálárfolyam idı 18 Károlyi Mihály FGyKKSzKI SNA mutatók Bruttó Nettó GDP NDP GNI NNI GNDI NNDI Bruttó kibocsátás (GO) –Folyó termelı felhasználás (pl. anyag, alkatrész, vetımag) Bruttó hazai termék (GDP) – amortizáció = NDP +Beáramló tıke- és munkajövedelem } Ew, π –Kiáramló tıke- és munkajövedelem Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) – amortizáció = NNI +Beáramló transzfer } ETr –Kiáramló transzfer Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem (GNDI) – amortizáció = NNDI GDP + Ew, π = GNI NDP + Ew, π = NNI GNI + ETr = GNDI NNI + ETr = NNDI Hazai jellegő mutatók: GDP, NDP Nemzeti jellegő mutatók: GNI, NNI, GNDI, NNDI reál GDP = nominál GDP / P Makrojövedelem áramlása (4 szereplıs) Hazai össztermék 12. IM 3 C 15. Y

14 I 11. G 12. X Vállalat Háztartás Állam Külföld 1. W 8 TrV 2 TH 1 W 5 TrH 2 TV 11 X 12 IM 6. SV 15 Y 3 C 5 TrH 8 TrV 7 TH 13 SK 7. TV 4. SH 9. SÁ 10. G Tıkepiac 14. I 4 SH 6. Sv 9. SÁ 13. SK Egyensúly: Y = C + I + G + X – IM (árupiac) (tıkepiac) I = SV + SH + SÁ + SK Az árupiaci egyensúly feltétele: a pénzpiac egyensúlya Y = C + I + G + (X – IM) Y + TrV = W + Sv + Tv W + TrH = C + SH + TH Tv + TH = G + SÁ + Trv + TrH IM = X + SK Ha: Tv + TH > G + Trv + TrH SÁ pozitív SÁ > 0 bevételi többlet, a költségvetés szufficites Tv + TH < G + Trv + TrH SÁ negatív SÁ < 0 kiadási többlet, a költségvetés deficites X> IM (külföld tartozik nekünk) SK negatív a külkereskedelmi mérleg (X – IM) szufficites X< IM (mi tartozunk külföldnek) SK pozitív a külkereskedelmi mérleg (X – IM) deficites Társadalmi elszámolási mátrix Megnevezés Hazai össztermék (árupiac) Vállalat Háztartás Állam Külföld Hazai ö. ~ Y

~ ~ IM Vállalat ~ ~ W Tv ~ Háztartás C ~ ~ TH ~ Állam Külföld Tıkepiac G X I Trv ~ ~ TrH ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ SÁ SK SH Tıkepiac ~ Sv ~ sorok: beáramlás (+) folyó tétel számla jobb oldala, oszlopok: kiáramlás (-) folyó tétel számla bal oldala 19 Károlyi Mihály FGyKKSzKI Árupiac Y = makrojövedelem C = fogyasztás S = megtakarítás I = beruházás T = adó Tr = transzfer YDI = rendelkezésre álló jövedelem YDI = Y – T(Y) + Tr T(Y) = adó függvénye T(Y) = T0 + tY T0 = autonóm adó t = adókulcs 1. C(Y) = fogyasztási függvény C(Y) = C0 + ĉY C0 = autonóm fogyasztás ĉ = fogyasztási határhajlandóság C(YDI) = C0 + ĉ(Y – T(Y) + Tr) C(YDI) = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr) 2. S(Y) = megtakarítási függvény S(Y) = S0 + ŝY S0 = autonóm megtakarítás ŝ = megtakarítási határhajlandóság S(Y) = –C0 + (1 – ĉ)Y mert: ĉ + ŝ = 1 ĉ = ∆C / ∆Y ĉ=1–ŝ ŝ=1–ĉ ŝ = ∆S / ∆Y S(YDI) = S0 + ŝ(Y – T(Y) + Tr) S(YDI) = S0 + ŝ(Y

– T0 – tY + Tr) C/Y = fogyasztási hányad S/Y = megtakarítási hányad C/Y + S/Y = 1 3. I(i)= beruházási függvény I(i) = I0 – Îi I0 = autonóm beruházás, független a kamatlábtól (i) Î = beruházási határhajlandóság Î = ∆I / ∆i 20 Károlyi Mihály FGyKKSzKI Egyensúlyi jövedelem 1. Két szereplıs modell Y = C(Y) + I(i) vagy S(Y) = I(i) Ha: S(Y) < 0 C(Y) > Y S(Y) = 0 C(Y) = Y S(Y) > 0 C(Y) < Y Ha: Y < C(Y) + I(i) S(Y) < I(i) túlkereslet: Y < YE Y = C(Y) + I(i) S(Y) = I(i) egyensúly: (YE) Y > C(Y) + I(i) S(Y) > I(i) túlkínálat: Y > YE Y = jövedelem függvénye (45°-os egyenes) C(Y) + I(i) = árupiaci keresleti függvény 2. Három szereplıs modell Y = C(YDI) + I(i) + G Y = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr) + I(i) + G 3. Négy szereplıs modell Y = C(YDI) + I(i) + G + X – IM(Y) X = export IM(Y) = import függvény IM(Y) = IM0 + mY Y = C0 + ĉY + I(i) + G + X – IM0 – m Y Y = C0 + I(i) + G + X–

IM0 + Y(ĉ – m) Y = C0 + ĉ(Y – T0 – tY + Tr) + I(i) + G + X– IM0 – mY ha nincs adó ha van adó és transzfer is F0 = C0 + I + G = belsı felhasználás autonóm elemei F = C(YDI) + I(i) + G = belsı felhasználás Y = F0 + X – IM0 + Y(ĉ – m) Y = F + X – IM0 – mY Multiplikátor (m): ha az autonóm kiadások (pl. C, I, G) egységnyivel változnak, akkor hány egységgel változik az egyensúlyi jövedelem. m = 1 / 1-ĉ autonóm kiadások multiplikátora m = ĉ / 1-ĉ transzfer multiplikátor m = -ĉ / 1-ĉ adó multiplikátor ∆Y = (1 / 1-ĉ) ∆G ∆Y = (1 / 1-ĉ) ∆I ∆Y = (1 / 1-ĉ) ∆C ∆Y = (ĉ / 1-ĉ) ∆Tr ∆Y = (-ĉ / 1-ĉ) ∆T 21 Károlyi Mihály FGyKKSzKI A fogyasztás, megtakarítás és beruházás kapcsolata 2 szereplıs modellben Y1-nél: Y = C(Y) S(Y) = 0 Ye-nél: Y = C(Y) + I1 S(Y) = I1 egyensúly Y2-nél: Y = C(Y) + I2 S(Y) = I2 újabb egyensúly A függvény értelmezése: a) i1 kamatláb I1 beruházási kereslet, adott C(Y)

mellett az árupiaci kereslet C(Y) + I1 Ye egyensúlyi jövedelem b) ↑ i2 kamatláb ↓ I2 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet ↓ C(Y) + I2 ↓ Y2 egyensúlyi jövedelem Következtetés: i ↑ I ↓ Y↓ i ↓ I ↑ Y↑ kamatláb – beruházás fordított viszony kamatláb – egyensúlyi jövedelem fordított viszony beruházás – egyensúlyi jövedelem egyenes viszony A beruházás függ a kamatlábtól, de független a makrojövedelemtıl! 22 Károlyi Mihály FGyKKSzKI Pénzpiac Pénzpiaci egyensúly: MS/P = MD(Y,i) MS = nominál pénzkínálat MS/P = reál pénzkínálat MS/P függ: MS-tıl egyenes viszonyban P-tıl fordított viszonyban S M /P rövidtávon állandó és független a kamatlábtól! MD(Y,i) = reál pénzkereslet MD(Y,i) függ: Y-tól egyenes viszonyban i-tıl fordított viszonyban M/P = reál pénzmennyiség i0 MS/P = MD (Y, i) egyensúly Az árupiaci egyensúly mindig feltételezi a pénzpiaci egyensúlyt is!

i1 ↑ MD (Y, i) < MS/P túlkínálat mértéke: M/P0 – M/P1 i2 ↓ MD (Y, i) > MS/P túlkereslet mértéke: M/P2 – M/P0 Az árszínvonal (P) és a kamatláb (i) kapcsolata „A” pont: „B” pont: „C” pont: P0 MS/P = MD (Y, i) i0 egyensúly ↑ P1 ↓ MS/P1 ↑ i1 ↓ P2 ↑ MS/P2 ↓ i2 A kamatláb és az árszínvonal között egyenes viszony van. (↑ P ↑ i, ↓ P ↓ i) 23 Károlyi Mihály FGyKKSzKI A gazdaságpolitika, az árupiac és a pénzpiac kapcsolata zárt gazdaságban A makrokeresleti függvény (YD) levezetése P0 i0 I0 adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet C(Y) + I0 YE „A” ↓ P1 ↓ i1 ↑ I1 adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet ↑ C(Y) + I1 ↑ Y1 „B” 24 Károlyi Mihály FGyKKSzKI Munkapiac Munkapiaci egyensúly: LD(w/P) = LS(w/P) LD(w/P) = munkakeresleti függvény (= a vállalatok munkaerı igénye) LS(w/P) = munkakínálati függvény w/P = reálbér w = nominálbér LA = aktívak Lf =

foglalkoztatottak U = munkanélküliek UÖ = önkéntes munkanélküliek UK = kényszerő munkanélküliek U = UK + UÖ w/Pf = fizikai létminimumot biztosító reálbér Ha: LS = LA U = UK LS < LA U = UK + UÖ UK = LS – LD (L2 – L1) UÖ = LA – LS (LA – L2) w/P0 LD = LS egyensúly Lf = L0 ↑ w/P1 ↓ LD LD < LS ↑ U Lf = LD = L1 munkanélküliség (L2 – L1) ↓ w/P2 ↓ LS LS < LD Lf = LS = L3 munkaerıhiány (L4 – L3) munkanélküliségi ráta = u = U / LA = munkanélküliek / aktívak foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak (Lf) / munkaképes korúak aktivitási ráta = aktívak (LA) / munkaképes korúak Okun törvénye: kimondja, hogy ha a makrojövedelem 2,2%-kal nı, akkor a munkanélküliségi ráta 1%-kal csökken. ∆Y = 2,2% ∆U = -1% 25 Károlyi Mihály FGyKKSzKI Munkapiaci kategóriák: ∑ lakosság - 18 éven aluli (tankötelezettség) - 62 éven felüli (nyugdíj korhatár) MUNKAKÉPES KORÚAK megjelennek a munkaerı

piacon nem jelennek meg a munkaerı piacon AKTÍVAK (LA) INAKTÍVAK (Li) kapnak munkát nem kapnak munkát FOGLALKOZTATOTTAK (Lf) MUNKANÉLKÜLIEK (U) LD okozza Kényszerő munkanélküliek (UK) - Technikai - Strukturális (szerkezeti) - Konjunkturális - Indexálásból eredı LS okozza Önkéntes munkanélküliek (UÖ) - Súrlódásos (frikciós) - Magasabb életminıség - Helyzetváltoztatás - Szakképzettség hiánya A makrogazdasági egyensúly feltétele: az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlya, de ez nem feltételezi a munkapiaci egyensúlyt. 26 Károlyi Mihály FGyKKSzKI A makrokínálati függvény (YS) levezetése Y(L) = makro termelési függvény végig a csökkenı hozadék jellemzi w/P(P) = reálbér függvény a reálbér az árszínvonaltól függ fordított viszonyban és a nominálbértıl egyenes viszonyban A függvény értelmezése: a) P0 w/P0 reálbér LD = LS (egyensúly) L0 = foglalkoztatottak Y0 kibocsátás „A” pont b) ↓

P1 ↑ W/P1 ↓ LD LD < LS (munkanélküliség) LD határozza meg a foglalkoztatottak számát (L1) Y1 „B” pont c) ↑ P2 ↓ W/P2 ↓ LS LS < LD (munkaerı hiány) LS határozza meg a foglalkoztatottak számát (L2) Y2 „C” pont YS(P): rendhagyó, mert visszahajló L0 = potenciális foglalkoztatottak Y0 = potenciális kibocsátás 27 Károlyi Mihály FGyKKSzKI A gazdaságpolitika fajtái Fiskális politika (költségvetési politika) Monetáris politika (pénzügypolitika) az összkeresletre hat a pénzkínálatra hat expanzív G↑ Tr↑ T↓ restriktív T↑ G↓ Tr↓ expanzív MS↑ Képviselıje: John Maynard Keynes (1883-1946) restriktív MS↓ Képvieslıje: Milton Friedman (1912-2006) Haavelmo-tétel: ha: ∆G = ∆T ∆Y = ∆G Állami költségvetés egyenlege (SÁ) SÁ = T – (G + Tr) SÁ = T – G – Tr G = autonóm (független a makrojövedelemtıl) Tr = autonóm (független a makrojövedelemtıl) T(Y) = T0 + tY T0 = autonóm

adó t = adókulcs (a jövedelemtıl függ) Y < Y0 kiadás > bevétel SÁ < 0 deficit Y = Y0 kiadás = bevétel SÁ = 0 egyensúly Y > Y0 kiadás < bevétel SÁ > 0 szufficit Az infláció Infláció = pénzromlás az árszínvonal tartós növekedése Inflációs ráta (π) = P1 – P0 / P0 Az infláció fajtái: kúszó (10 % alatti) vágtató (2-3 számjegyő) hiper (drasztikus, sok számjegyő) Okai YD változása okozza Keresleti infláció C0 ↑ I0↑ G↑ S M /P > MD YS változása okozza kínálati (költség) infláció W↑ PK↑ várakozások 28 Károlyi Mihály FGyKKSzKI Nyitott gazdaság, valutapiac Külkereskedelmi mérleg (X – IM(Y)) X = export autonóm X/Y = export hányad IM(Y) = import függvény IM(Y) = IM0 + mY IM0 = autonóm import = import határhajlandóság = ∆IM/∆Y (0 ≤ ≤ 1) IM/Y = import hányad X > IM(Y) szufficit SK < 0 X = IM(Y) egyensúly SK = 0 X < IM(Y) deficit SK > 0 X függ: áruk

színvonalától (minıségétıl) külföld makrojövedelmétıl reálárfolyamtól (r = e • PK / P) A gazdaságpolitikai lehetıségek nyitott gazdaságban Cél: Y növelése u (munkanélküliségi ráta) csökkentése Megnevezés Rögzített árfolyamrendszer Lebegı árfolyamrendszer Fiskális politika (expanzív) pl. G↑ eredményes nem eredményes Monetáris politika (expanzív) pl. MS↑ nem eredményes eredményes Eredményes: ha tartósan nı Y és u csökken Nem eredményes: ha Y nem nı tartósan, ezáltal u nem csökken Az árfolyam változásának hatása az áru- és tıkemozgásokra 29 Károlyi Mihály FGyKKSzKI Valutapiac, fizetési mérleg a) lebegı árfolyamrendszer e0 D(€) = S(€) fizetési mérleg egyensúlyban van jegybanki tartalék nem változik e1 D(€) < S(€) gyengül a hazai valuta leértékelés e2 D(€) > S(€) erısödik a hazai valuta felértékelés D(€) < S(€) túlkínálat fizetési mérleg szufficites

jegybanki tartalék nı D(€) > S(€) túlkereslet fizetési mérleg deficites jegybanki tartalék csökken b) rögzített árfolyamrendszer e0 = egyensúlyi árfolyam e1 = rögzített árfolyam valuta keresleti függvény módosul D’(€)-re e2 = rögzített árfolyam valuta kínálati függvény módosul S’(€)-re e1-nél túlkínálat a jegybank Q2 – Q1 mennyiségő valutát vásárol e2-nél túlkereslet a jegybank Q4 – Q3 mennyiségő valutát elad az eladás illetve vétel = jegybanki intervenció 30