Gazdasági Ismeretek | Gazdaságtörténet » Kovács Henrietta - Az Amerikai Egyesült Államok Franklin Delano Roosevelt kormányzása idején

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási szak Gazdaságelméleti Tanszék Összehasonlítógazdaságtan házidolgozat Az Amerikai Egyesült Államok Franklin Delano Roosevelt kormányzása idején Nyíregyháza, 2003. november 29 Készítette: Kovács Henrietta 2003/2004 tanév. I félév II. évfolyam gazdálkodási szak nappali tagozat B. csoport 1 Tartalomjegyzék 1) Franklin Delano Roosevelt 3. oldal 2) Az Egyesült Államok a "nagykorúság” küszöbén. Az amerikai "évszázad” kezdete 8. oldal 3) A nagy gazdasági világválság 12. oldal 4) Roosevelt főbb intézkedései 14. oldal 5) A New Deal közgazdasági elemzése 19. oldal 6) Melléklet 24. oldal 7) Felhasznált irodalom 26. oldal 2 Franklin Delano Roosevelt Franklin Delano Roosevelt az Amerikai Egyesült Államok 32. e lnöke, az egyetlen amerikai politikus, akit egymás után négy ízben (1932, 1936, 1940, 1944) választanak

elnökké. 1933-ban iktatják be, ami a nagy gazdasági világválság utolsó éve; ebből a válságból próbálja kivezetni a gazdaságot Roosevelt, mégpedig a New Deal-lel, ami egy újfajta magatartás illetve törvények, intézkedések sorozatának összefoglaló neve. Franklin Delano Roosevelt 1882-ben született New Yorkban, apai ágon holland, anyai ágon francia származású arisztokrata családban. Bár gyermekkora óta hajlamos volt a felső légutak gyulladására (talán ezért választották - nem nagyon szerencsésen - McIntire ellentengernagyot, aki orr-fül-gégész volt, személye körüli orvosnak). Gyermekbetegségeken kívül 1912-ben, typhus abdominalisban, 1918, he lyettes tengerészeti miniszterként a nyugati arcvonalon végzett látogatás után pneumomiában betegedett meg. Az akkori fényképek sportokban edzett fiatalembert mutattak, aki kiválóan vitorlázott, úszott és golfozott és a jó testi kondíciónak feltétlen híve és szószólója volt.

Így 1917-ben a kormány tagjait a P otomac Parkban rendszeres testedzésekre késztette. /Ez egyesekre szomorú következményekkel járt, így Franklin Lane belügyminiszterre is, aki egy ilyen alkalommal szívrohamot kapott./ 39 éves korában érte Rooseveltet az a betegség, amely végül is az egész életére kihatott. Ezt kezdetben nem ismerték fel és a gerincvelő thrombosisának tartották. Később kiderült, hogy poliomyelitits az ok, és az alsó végtagjai megbénultak. Állandóan fűzőt kellett hordania Nehézkes járása acélvázba bújtatott lábbal a gólyalábakon közlekedőhöz volt hasonló. Állni csak segítséggel tudott Teljes visszavonulásra gondolt. Mégis felesége és környezete hatására ezt a gondolatot elvetette A nagy egyéniséget az átlagembertől az különbözteti meg, hogy a keletkező akadályoktól nem retten vissza, hanem igyekszik őket legyőzni. A sors vagy a végzet hatása az egyén életútjára sokszor azonos azzal az

eltökéltséggel, amivel az egyén nem fogadja el vereségét. Miután az úszás maradt egyetlen sporttevékenységeként az a m eggyőződés alakult ki benne, hogy Warm Springs, Georgia vize állapotát javítja. Az általa fejlesztett üdülőhely második otthonává vált és később a második Fehér Házzá. 39 éves korában érte Rooseveltet az a betegség, amely végül is az egész életére kihatott. Ezt kezdetben nem ismerték fel és a gerincvelő thrombosisának tartották. Később kiderült, hogy poliomyelitits az ok, és az alsó végtagjai 3 megbénultak. Állandóan fűzőt kellett hordania Nehézkes járása acélvázba bújtatott lábbal a gólyalábakon közlekedőhöz volt hasonló. Állni csak segítséggel tudott Teljes visszavonulásra gondolt. Mégis felesége és környezete hatására ezt a gondolatot elvetette A nagy egyéniséget az átlagembertől az különbözteti meg, hogy a keletkező akadályoktól nem retten vissza, hanem igyekszik őket

legyőzni. A sors vagy a végzet hatása az egyén életútjára sokszor azonos azzal az eltökéltséggel, amivel az egyén nem fogadja el vereségét. Miután az úszás maradt egyetlen sporttevékenységeként az a meggyőződés alakult ki benne, hogy Warm Springs, Georgia vize állapotát javítja. Az általa fejlesztett üdülőhely második otthonává vált és később a második Fehér Házzá. 1924-ben folytatta politikai pályáját és 1928-ban, amikor New York állam kormányzói posztjáért küzdött, mankók helyett már botot használt. 1931ben, amikor másodszor is kormányzónak választották, jó testi állapotának bizonyítására orvosi jelentést adott közre (ez abban az időben nem volt megszokott). Az alsó végragok bénulásán kívül az alábbi figyelemre méltó adatok voltak találhatók, amelyek a cardiovascularis rendszer érintettségére utalhatnak: RR:140/100 Hgmm, EKG: bal kamra túlsúly és negatív T3. 1932, az elnökválasztás évének

közeledtével egészségi állapotát tárgyaló újságcikkekre válaszolva eltitkolta, hogy tolószéke van. Az elnökválasztás során politikai ellenfelei megvádolták, hogy luesben, illetve encephalomyelitisben betegedett meg és lendületes magabiztossága miatt cerebralis degenerációt feltételeztek. Mivel hosszú elnöksége alatt intézkedéseivel az amerikai társadalom egy részének ellenszenvét vívta ki, nem szűntek a rosszindulatú híresztelések egészségi állapotára vonatkozóan. De az állandó feszültség és küzdelem, amelyben élt, kétségtelenül egészségi állapotára is kihatott. Így Harold Ickes, a belügyminiszter 1937 novemberében (a második elnöki periódus előtt) titkos naplójában megjegyzi, hogy „.az elnökön kétségtelenül látható az a feszültség, amely miatt 15 évvel látszik idősebbnek, mint 1933-as beiktatása alkalmával”. Roosevelt elaszticitására utal, hogy 1938-ra már újra teljesen visszanyerte erejét, de

1939-ben, a kormányüléseken, arcán az állandó megterhelés miatt újra a kimerültség jelei mutatkoztak. Ickes írja, hogy 1941 májusában Roosevelt saját magán rövid ideig tartó „gastrointestinalis influenza” tüneteit vélte felfedezni. 1943 januárjában, amikor Casablancában találkozott Churchillel, McIntire az elnök szívére való tekintettel – ezt emlékirataiban nem részletezi, miért – ellenezte, hogy a repülőgép 4000 méternél magasabbra szálljon és leírja Roosevelt sápadtságát a 2700 méternyi magasságban. Ezért visszarepüléskor a gépnek el kellett kerülnie az Atlasz hegységet. 1943 novemberében a teheráni konferenciára utaztában sem repülhetett a gép 2400 méternél magasabbra sem oda, sem visszafelé. 1943 november 29-ére virradóra éjszakán az elnökön „heves gyomorgörcs” 4 tünetei léptek fel, amelyek mérgezés lehetőségét is felvetették. 1943 végétől Roosevelt szellemi és testi állapota lassanként

hanyatlani kezdett. kedélyállapota váltakozó volt, álmatlanságban, emlékezetkihagyásban szenvedett. Gondolatai csapongtak Churchill orvosa, Lord Moran szerint, Roosevelt már Teheránban is szokatlanul nyugtalanul viselkedett és amikor bizonyos témára koncentrálnia kellett, igen idegessé vált. Ha valamely tárgy átgondolást igényelt, gyorsan témát változtatott. Moran említi továbbá, hogy Harry Hopkins, az elnök fő tanácsadója arról panaszkodott, hogy Roosevelt nem megfelelően tárgyal, a kérdésekre rossz válaszokat ad. 1944 elején Leahy admirális, a vezérkar főnöke megjegyzi, hogy az elnök megfázás és bronchitis miatt képtelen régi erejét visszaszerezni. Éjjelenként köhögési rohamai miatt aludni nem tud. Ez az állapot gyakorlatilag májusban is fennállt, ezért az Egyesült Államok e kritikus periódusában orvosai az elnök munkaidejét napi 4 órára korlátozták. 1944 n yarán James, az elnök fia, több ízben tanúja volt

Roosevelt nagy fájdalommal járó hasi görcsének. 1944 m árciusától dr Howard G Bruenn kiváló belgyógyászt nevezték ki segítőtársként McIntire ellentengernagy mellé. Így az ő feljegyzései kiegészítik, pontosítják az állandó kezelőorvos adatait. Az előbbi véleménye szerint az elnök hosszú évek óta arteriosclerosisban szenved, amely diagnozist szemfenéki leletek is alátámasztják. 1944 márciusában a vérnyomásértékek 185/105 Hgmm körül ingadoztak. Az EKG-ban STszakasz depresszió és negatív T3 volt látható A rtg-vizsgálat során kiderült, hogy a szívárnyék egészében, de főleg a bal kamra, kifejezetten megnagyobbodott. A hilusok congestiója állt fenn. Az aorta árnyéka egészében diffúzan szélesebb és kanyargósabb volt A vizelet fajsúlya 1014, f ehérje+, az üledékben 1-6 vvt, 6-8 fvs, hyalin cilinderek voltak láthatók. Dg: hypertonia, cardiomyopathia hypertonica, insufficiencia cordis, bronchitits acuta. 1944 áprilisa,

májusa és júniusa során az elnök erős dohányzását, amelyet hosszú évtizedek óta folytatott, mérsékelte, így bronchitise csökkent. De vérnyomása sajnálatosan változatlanul igen magas maradt (195/90 és 240/130 Hgmm közötti). Hasi panaszai, görcsei minduntalan kiújultak. 1944 m ájusában kiderült, hogy az epehólyagban számos kis kő található és ezek okozhatták a hasi görcsöket. 1944 j úliusa során azonban állapota, vérnyomása kivételével rendeződött. 1944 július 20-án a Demokrata Párt jelölte távollétében negyedik alkalommal elnöknek Rooseveltet, aki akkortájt csendes-óceáni szemleúton vett részt. James Roosevelt a kezelőorvosok felelősségét veti fel, amikor kijelenti: „érthetetlen, hogyan engedhették meg orvosai, hogy jelen állapotában kitegyék apámat egy elnökválasztási kampány fáradalmainak”. 1944 augusztus 5-én kisebb (?) myocardialis infarctus lépett fel és vérnyomása újra felszökött. A későbbiek

során is ismételten igen magas értékeket mértek, 5 így pl. november 18-án 260/150 Hgmm-t McIntire emlékirataiban erről a periódusról úgy emlékszik meg, hogy az elnöknek több ízben volt influenzája és 1944 őszén megjegyzi, hogy „az elnök arca barázdált, színe szürke, fogyása következtében túlságosan bő gallérú ingéből inas, vékony nyaka látható, ruhái csakúgy lógnak rajta”. Roosevelt állapotának rosszabbodását fiai, Franklin junior és James, Sherwood, az elnök igaz híve és közeli munkatársa aggódva konstatálták. Kézírása 1944 é v során nagymértékben megromlott és lassan olvashatatlanná vált. Eliasberg szerint ez a j el Parkinson-kórnál vagy az agyi vérkeringés zavarainál keletkezhet. Környezetének kijelentései szerint az elnök igen elkeseredetté vált, mert nem volt képes gondolatait papírra vetni. McIntire a j elenséget az elnök korának (ekkor 61 éves) tudta be. Az említett tünetek 1944 vé gén

és 1945 s orán fokozódtak. 1945 január 20-án, az elnök beiktatása napján John Gunther, ismert újságíró és politológus, aki Rooseveltről könyvet is publikált, írja "meg voltam döbbenve, amikor az elnök arcát megláttam. Biztos voltam benne, hogy rövidesen meghal" Mint ismeretes, a jaltai konferencia 1945. február 4-től 11-ig tartott Ezen a konferencián alakították ki a háború utáni világrendet, befolyási övezeteket, illetve tisztázni óhajtották azokat az ellentéteket, amelyek a győzelem felé haladó három nagyhatalom között még fennállottak. Eden, az akkori angol külügyminiszter 1945. f ebruár 2-án megjegyezni, hogy máltai találkozásuk során Roosevelt ”csökkenő erőnlét benyomását kelti”. Churchill megemlíti ”az elnök Jaltán láthatóan igen beteg volt.arca áttetszővé vált, tekintete sokszor a végtelenbe révedt at árgyalások ideje alatt időnként el-elbóbiskolt”. Roosevelt nagy akaraterővel

igyekezte gyengeségét leplezni, bár ezek a hosszas tárgyalások erejét igen kimerítették. Sherwood szerint, pl Kína esetében azért ment bele olyan sok kompromisszumba, mert fáradttá vált és irtózott minden további vitától. Az elnök feleségének azt írja február 12.-én „(tárgyalások) kissé kimerítettek, de egyébként rendben érzem magam, egy kevés alvásra van szükségem”. 1945 március 1-én amikor a kongresszusnak szóló üzenetében beszámolt a j altai konferenciáról, első ízben vallotta be, hogy egészségi állapota nem megfelelő. Később márciusban, a Külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az elnök „nincs abban az állapotban sem, hogy kiegyensúlyozottan nyilatkozzék a háború és béke kérdésében, amely kérdések már régóta foglalkoztatják”. 1945 m árcius végén Roosevelt utoljára kereste fel Warm Springs-et. Ekkor vérnyomása 210 Hgmm, sőt 300 Hgmm volt. Bruenn megfigyelése alapján testsúlya újabb

11 k g-mal csökkent, igen étvágytalan és fáradékony volt. 1945 április 12 napján hirtelen távozott az élők sorából A klinikai tünetek alapján haemorrhagia cerebrit feltételeztek a halál közvetlen okaként. Mivel boncolás nem történt, a halál okára csak következtetni lehet és a klinikai adatok alapján 6 az alábbi lehetőségek merülhetnek fel: Már 1938-ban (49 évesen) magasabb volt a vérnyomása az átlagnál, ami a b al kamra hypertrophiájával együtt essencialis hypertoniára utal. A megoldandó feladatok miatti állandó feszültség, amelyben élt és az akkori időkben adható inadequat kezelés következtében lassan kialakuló nephrosclerosis okozhatta az extrém magas vérnyomás értékeket, amely a l ethalis apoplexia cerebri kórképét hozták létre. A környezete által az utolsó fél évben megfigyelt nagyfokú dekoncentráltságot és gyors kimerülést feltételezhetően kis intracerebralis vérzések („little strokes”,

Alvarez-syndroma) okozhatták, amelyek Charcot-Brouchard-féle aneurysmák károsodása következtében léphetnek fel. Ismeretes, hogy az így keletkezett kis agyi necrosisok, elhelyezkedésüktől függően enyhe szédülési rohamokat, a motoros körben, beszédkészségben zavarokat, átmeneti paresisokat okozhatnak. Az érintett betegek írása olvashatatlanná válik Átmenetileg külső okokkal nem magyarázható kimerültségi állapotok, nagyfokú szórakozottságra, figyelmetlenségre, téves helyzetfelismerésre, tenebrositasra utaló tünetek keletkezhetnek. Az egyéniség is megváltozhat: a korábban nyílt, kellemes viselkedésű egyének zárkózottabbá, gyanakvóvá válnak. A felsorolt tünetek nagy részét Roosevelt környezete is észlelte Az extrém fokú hypertonia chronikus nephritis, pyelonephritis következménye lehetett, tekintettel arra, hogy 1944 t avaszán hyalin cylinderek voltak a vizeletében. A kifejezett fogyás,

étvágytalanság, cachexia carcinoma lehetőségét veti fel. Mivel Roosevelt erős dohányos volt, a nem javuló „bronchitis” negatív rtg-lelet ellenére bronchus- vagy tüdőtumorra, míg az ismételt hasi görcsök esetleges bél-neoplasmára utalhatnak. Megfigyelték, hogy a bal szemöldök felett észlelhető pigmentált naevus az 1943 után készült fényképeken már nem látható. Vannak olyan feltételezések, hogy a naevust sebészileg eltávolították, és az elnök halálát ennek agyi áttéte okozhatta. A szerző említi, hogy 1949-ben a Walter Reed Kórház Washington, D. C sebészei a malignus melanomák kezeléséről számoltak be. A bemutatott fényképek és metszetek mind számozva voltak egy kivételével, ahol csak a keltezés, 1945. április 14 volt látható Ez volt az a nap, amikor Roosevelt holtteste már Warm Springsből Washingtonba érkezett. A képek a jobb hemispheriumban lévő hatalmas melanoma áttétet mutattak. Felvetődik az a kérdés,

hogy kezelőorvosai miért engedték meg ennek az igen súlyos állapotban lévő embernek, hogy az 1944. évi elnökválasztáson részt vegyen, nem szólva a jaltai találkozóról, ahol Roosevelt kíséretében és tárgyaló partnereiben egy sírba hulló ember benyomását keltette. Ez a találkozó több évtizedre kialakította a világ sorsát. A Nagy Embernek nem lehet ellentmondani? Élete a h atalom, az érdek és a v iláguralmi elhivatottság példátlanul következetes érvényesítése volt. 7 1932-es megválasztása az akaraterő győzelme volt a felnőttkorban keletkezett súlyos testi fogyatékosság felett. Az a t ény, hogy egy, a nagy gazdasági válságtól megtépázott, depresszióba zuhant nemzet egy mozgássérültet választott meg vezetőjéül, aki nem képes úgy élni, mint egy átlagember, a t ömegekre ható karizmatikus egyéniség és a s aját elhivatottságában való hit győzelme volt. Roosevelt vonzereje vidám, legyőzhetetlen

magabiztosságában van, ami rendkívül szimpatikusnak tűnt az emberek szemében, ugyanis Hoover elnököt, az elődjét, a közvélemény rosszkedvű, makacs elnöknek vélte. Az Egyesült Államok a "nagykorúság" küszöbén. Az "amerikai évszázad" kezdete Csodálatos esztendő volt az 1900-as Amerikában: tele születéssel, megújulással, átalakulással, változással. Az új század ritmusát a ragtime adta, melyet Scott Joplin Maple Leaf Rag (1899), majd The Easy Winners című száma (1901) kezdett népszerűsíteni. A Broadway sikerdarabja a Madame Butterfly lett, David Belasco és John L. Long közös műve, az amerikai terjeszkedés és hódítás önkritikus bírálata, amelynek témájára Puccini kis idővel később a "Pillangókisasszonyt" komponálta (1904). Az országot New York, a várost a Broadway egyre gyorsuló üteme hajtja, ahol sorra nyílnak az új színházak, színpadukon Albert Paine, Clyde Fitch, George M. Cohan

akkoriban diadalmas, mára teljesen elfeledett darabjaival Az ország benépesedése A századforduló előtti utolsó évtizedben több bevándorló érkezett az országba, mint New York egész lakossága: 3,688 millió ember, ami 21%-os növekedést jelent 1890-hez, az előző népszámlálás adataihoz képest. [] New York az ország legnagyobb városa, 3,437 m illió lakossal vezet Chicago (1,699 millió) és Philadelphia (1,294 millió) előtt. Az Egyesült Államok összlakossága 76 millió lélek.Erős a belső vándorlás is 1890-1900 között közel 4 millióval több ember költözött a Mississippitől nyugatra, mint onnan keletre. 8 1900-ban az amerikaiak várható élettartama férfiak esetében 48 év, nőknél 51. Az írástudatlanság 1870-hez képest 20%-ról 10,7%-ra csökkent. Gazdasági fellendülés A lakosság gyarapodásával párhuzamosan rendkívüli ütemben nőtt az ipari és a mezőgazdasági termelés. Az acéltermelés 10 millió tonna,

ezen belül kétszer annyi szerkezeti acélt gyártanak, mint vasúti sínt. 1870-hez képest megháromszorozódott a mezőgazdasági gépgyártás, és kilencszeresére emelkedett a műtrágyagyártás. A farmok száma, a mezőgazdaságilag művelt földterület 1870 óta megkétszereződött. Ezzel párhuzamosan erősödik a specializáció tendenciája az agráriumban: a d ohány háromnegyedét a d éli határállamokban, a rizs háromnegyedét Louisianaban, a földimogyoró háromnegyedét ÉszakCarolinában és Virginiában, a hajdina háromnegyedét New York és Pennsylvania államban termelik. A tejnek több mint fele Illinois, Wisconsin, Iowa és New York államokból érkezik a háztartásokba. Az Egyesült Államok háromszor annyit exportál, mint a polgárháború végén, elsősorban gyapotot, húst, gabonaféléket, olajszármazékokat és gépeket. Az export háromnegyede Európába irányul. [] A lakosság növekedésének üteme, az ország "betelepülése"

forradalmasítja a k özlekedést. 1900-ban összesen 8 ezer személyautót tartanak nyilván az országban, és 150 ezer mérföld autózásra is alkalmas burkolatú kocsiút van. A legtöbb amerikai ugyan még sokáig lovon, öszvéren vagy kerékpáron utazik, s az autót luxuscikknek, az "ördög szekerének" tartja, ám Detroitban elindítják a tömeges autógyártást - 1900-ban 400 kocsi készül el, a következő évben 1600, a harmadikban már négyezer. Ami a vasutakat illeti, a polgárháború óta eltelt három és fél évtizedben 37 ezer mérföldről 193 ezerre emelkedett a sínpárok hossza, és három és félszer annyi árut szállítanak vonattal. A Wright-testvérek, Orville és Wilbur, az északcarolinai Kitty Hawkban először 1900-ban szállnak a m agasba immár oldal irányban is jól kontrollálható repülőgépükkel. New Yorkban 1900-ban kezdik építeni a földalattit Impérium A belpolitikában az Egyesült Államok az elnökválasztás

mámorában él. A republikánusok újra McKinley elnököt jelölik, és alelnöknek Theodore Rooseveltet. A párt síkraszáll a Panama-csatorna megépítéséért és az aranyalap mellett. [] A demokraták William Jennings Bryant és Adlai E. Stevensont jelölik, az ő programjuk az ezüstalapú pénz fenntartása és az 9 antiimperializmus. A kongresszus 1900 m árcius 14-én az ezüstbázisú dollár helyett az aranyalap törvényt szavazza meg, ezzel a hosszú távú gazdasági biztonság alapjait igyekezve megteremteni. A külpolitikában nagyhatalmi státuszának felépítésén dolgozik az ország. McKinley elnök, lényegében saját pozíciójának megerősítése érdekében háborút indít Spanyolország ellen, rövid és szükségtelen háborút, amely az amerikai impérium megalapozásához vezet (1898). [.] Hay külügyminiszter Kínával szemben meghirdeti és a nagyhatalmakkal is elfogadtatja a "nyitott kapu" elvét, amely lényegében a kínai

kereskedelem jogait volt hivatva biztosítani. [.] "Progresszivizmus" A korszak uralkodó amerikai eszméje a progresszivizmus. Ez a laza ideológia különféle reformáramlatok gyűjtőmedencéje volt, amelyben megfért egymással a s okféle új társadalomtudomány, a filozófia, a pszichológia, a pedagógia, az irodalom, az újságírás sok új ideája és ideálja. A századvégen a változás utáni vágy erős hullámverése érződött a politikai és a társadalmi életben a helyi önkormányzatok szintjétől az állami igazgatáson át egészen a szövetségi kormányzatig. A progresszivista áramlatok jobbító, moralizáló, optimista filozófiák voltak, nem forradalmiak vagy radikálisan populisták. [.] Ennek az igyekezetnek a jellegzetes terméke volt a Sherman-féle trösztellenes törvény 1890ben, amely a potenciális monopolistákat komoly, bár általában hatástalan büntetésekkel fenyegette meg. Theodore Roosevelt kormányzata (1901- 09)

44 t rösztellenes beavatkozást kezdeményezett, William H. Tafté (1909-13) 90-et, Woodrow Wilsoné (1913-21) pedig 80-at A progresszivista ideológia fontos része volt a természeti értékek védelme, a k örnyezet megóvása is. Theodore Roosevelt elnök maga járt élen e tekintetben, amikor nemzeti keresztes hadjáratot indított a talaj, a növényzet, az állatvilág, az erdők, a parkok, a víz és az ásványi kincsek védelmében. []Jellegzetes progresszivista tevékenységi terület volt az embertelen városi viszonyok enyhítése, a jótékonyság, a büntetőjogi reformok sürgetése, a küzdelem az alkoholizmus és a szegénység ellen, az elérhető szálláshelyek létesítése a tömegnyomortól különösen sújtott térségekben. Ezen a téren kiemelkedő példát nyújtott az élete végén Nobel-békedíjjal jutalmazott Jane Addams (1860-1935), aki - elsősorban Chicagóban - nagyszabású reformküzdelmet folytatott. 1889-ben, Ellen Gates Starr-ral együtt ő

kezdeményezte a főként új bevándorlók számára szociális központként tervezett Hull House 10 építését, de emellett megszámlálhatatlan ügyben küzdött meg a hatóságokkal, fellépve a gyermekmunka ellen, a tisztességes átmeneti szállások létesítése végett, nem kímélve roppant energiáit az egészségvédelem, a feminizmus, az internacionalizmus és a béke érdekében. [] 1900 sokféle értelemben a megnyomorított asszonyok éve is. Amerika még javában férfiuralom alatt él, de egyre több szó esik a női sorsról. New York-ban (férfiak vezetésével) megalakul a nőiruha-munkások nemzetközi szakszervezete, küzdelmet indít a 70 ór ás (!) munkahétért s az otthoni varrás bevezetéséért, amellyel a n ck napi 30 centet kereshetnének. [.] Hódítanak a "tízcentes" (dime) regények, egy sor kitűnő író "Nick Carter" csoportos álnév alatt ontja az Angliában népszerű "penny rémirodalom" minden értelemben

olcsó utánzatait. A konzervatív reformer: Theodore Roosevelt A korszak üstököse Theodore Roosevelt. A széles arcú, zömök, bikaszerű férfi a régi, gyarmati Amerika patríciusainak leszármazottja volt, a Harvardon tanult, sokat utazott, falta és írta a könyveket, szerette a művészetet és, mindenekfelett, a természetet. Megvetette az újgazdagokat és az újgazdag megnyilvánulásokat. Gyermekkorában betegeskedett, ezért nagy önfegyelemmel rászorította magát az atlétikus életformára, lovagolt és vadászott. Idealizálta a háborút, a harcot. [] Pályája kezdetén New York állam közigazgatásában dolgozott, később McKinley elnök tengerészeti miniszterhelyettessé emelte (1897-98). A spanyol-amerikai háború szinte katapultálta a nagypolitikába. 1899-1900-ban ő lesz New York állam kormányzója, majd miközben nyilvánosan bírálja McKinleyt - elfogadja az elnök felkérését: legyen az Egyesült Államok alelnöke. McKinleyt 1900-ban

újraválasztják, de alig egy évvel később, 1901 szeptember 6-án anarchista merénylet áldozata lesz.McKinley halála Theodore Rooseveltet az Egyesült Államok elnökévé tette. Hitt benne, hogy Amerika valóban olvasztótégelye lehet a modern világ népeinek, ahol a sokféle népcsoportból és vallásfelekezetből érkező milliónyi bevándorló lelkes amerikai patriótává alakulhat. []Bátor kezdeti lépéseit sok bírálat és később elbizonytalanodás követte. [] A következő elnökválasztáskor ez az óvatos, konzervatív reformer biztosan nyerte el a szavazatok jókora többségét, immár a saját jogán. Folytatta trösztellenes reformjait, természetvédő politikáját, a külügyekben pedig a nevezetes "Szólj halkan, és vigyél magaddal egy nagy botot" elvét hangoztatta. [] 11 Theodore Roosevelt vezető szerepet játszott az orosz-japán háborút lezáró béketárgyalásokon, amelyeket a New Hampshire állambeli Portsmouthban tartottak.

Itt vállalt az Egyesült Államok először nagyszabású feladatot a nemzetközi politika irányításában. Roosevelt elismerése a Nobel-békedíj lett, melyet 1906-ban ítéltek meg az USA 26. elnökének Theodore Roosevelt elnökségével az Egyesült Államok nagykorú lett. Hihetetlenül gyorsan szaporodó népessége, dinamikusan növekvő gazdasági ereje, társadalmának és gondolkodásának modern vonásai, a feudális választóvonalak hiánya jó alapot kínáltak egy világhatalom kialakulásához. A századforduló megelőlegezte és megalapozta az "amerikai" évszázad diadalait. A nagy gazdasági világválság 1932 novemberében, amikor Rooseveltet elnökké választják, nagyon nehéz gazdasági, társadalmi körülmények vannak nemcsak Amerikában, de szinte az egész világban. ’32 márciusában 13 millió munkanélküli volt az országban és csaknem minden bank csődöt mondott. A válság 1929 őszén tört ki teljesen váratlanul, ezt

bizonyítja a gazdasági elemzők jóslata is, akik pár hónappal azelőtt még hatalmas gazdasági fejlődést vártak az amerikai gazdaságban. Ősszel aztán a tőzsdei árak rohamosan esni kezdtek, a közbizalom megsemmisült, az építkezések leálltak, a gyári termelés felére csökkent, bankok, nagyvállalatok mentek tönkre, és ami a legrosszabb volt, egyre növekedett a munkanélküliség. A válság társadalmi hatása katasztrofális volt: a munkanélkülieket az éhség fenyegette, szaporodtak a nyomornegyedek, férfiak és nők válogattak az éttermi hulladékban. A középosztály is nehézségekkel küzdött, sokszor házukat, állásukat, spórolt pénzüket veszítették el. A ranglétra felső részén lévő bankárokról derült ki, hogy törvénytelenül használják a beruházók pénzét; sokan közülük öngyilkosok lettek, vagy Európába menekültek. 12 Mi lehetett a válság oka? Okként sokan sokféle okot neveznek meg, vannak, akik a laza és

koordinálatlan bankhálózatot okolják, a felelőtlen pénzügyi manipulációt, a New Deal hívei azonban a republikánus politikát tartják elhibázottnak, amely megrokkantotta a külkereskedelmet, fokozta az egyenlőtlenségeket és a koncentrációt. 1) Előzményei: – stabilizáció USA pénzből (világgazdaság függő az USA-tól) – világkereskedelem visszaesése, vámok megnövekedése – korábbi húzóágazatok válságágazatokká váltak (nehéz és textilipar) – beruházási láz (tőzsde; részvények; nagy spekulációs lehetőség) – hatalmas túltermelési válság: hatalmas árukészletek, ezek ára zuhanni kezd, emiatt nem kell termelni, bezárnak az üzemek, növekszik a munkanélküliség, ezzel szűkül a belső piac (nincs pénze vásárolni), még kevesebbet kell termelni. 2) Lefolyása: – 1929 okt. 29 New York (fekete kedd; regeteg részvény cserélt gazdát; az arfolyam 1 hét alatt 40%-ot esett vissza) – tőzsde összeomlása: ipari és

mezőgazdasági csőd – bankcsőd (betéteket kiveszik) – hitelválság (nincs miből finanszírozni a vállalkozásokat) – munkanélküliség 3) Következményei: – munkanélküliség (széles néptömegek létbizonytalansága – 30 millió munkanélküli a világon) – kis és középüzemek tönkrementek – szélsőséges (jobb és bal) mozgalmak megerősödnek – politikai és kormányválságok – állammonopolista tendenciák megjelenése (államnak be kell avatkoznia – J. M Keynes) – világkereskedelem 65%-al visszaesett. 13 Ebben a zűrzavaros és aggasztó helyzetben kellett Rooseveltnek olyan intézkedéseket hoznia, amelyek az egyensúlyt valamiképpen helyreállítják. Roosevelt főbb intézkedései A Azz e ellsső őN Ne ew wD De ea all Az új elnök már beiktatási beszédében bejelentette, ha szükséges, élni fog azzal a rendkívüli elnöki hatalommal, amellyel csak háború idején ruházzák fel az elnököket. Roosevelt vallotta, hogy

Amerika erőforrásai elegendőek a válság legyőzéséhez, amitől rettegni kell, „az a rettegés maga”. A New Deal 4 alappillére a következő volt: relief = segély recovery = állami nekilendítés reform = reform reconstuction = újjáépítés. A törvénykezés első évében a pénzügyi kísérletezés domborodott ki, a másodikban a Keynes által is ajánlott közmunkateremtés. A belgazdasági probléma két részből állt: az egyik az áresés okozta túladósodás, a másik az állandósult munkanélküliség, melyek egyrészt a kormány mezőgazdasági politikáját, másrészt az ipar újjászervezését, e kettőn keresztül a pénzpolitikát befolyásolták. Roosevelt legsürgősebb feladatának a bankok helyzetének rendezését tartotta, úgy gondolta, hogy a s tabilabb bankokat törvényes rendeletekkel kell nyitva tartani, a gyengéket magukra kell hagyni. 14 1932-ben körülbelül 18.000 bank működött Amerikában, a legtöbb valósággal

vadnyugati állapotban. A központi rendszerhez 6000 tartozott, s mindössze ezek tartoztak a banktörvény hatálya alá. A többi, 12.000 bank 48 különböző állami banktörvény alá tartozott, s legtöbbjük inkább szatócsbolthoz hasonlított, mint európai értelemben vett bankhoz. Ilyen züllött viszonyok között az összeomlást nem lehetett elkerülni: az 1933-as detroiti bankzárlat országos bankcsőddel végződött. 1933-ban fogadják el az új banktörvényt, ennek értelmében az állam 2.500 dollárig szavatolja a betéteket, ennek fejében viszont a bankoknak 1937-ig a szövetségi rendszerhez kell csatlakozniuk. Szabályozták a kötvénykibocsátás feltételeit A munkanélküliek támogatása A Civilian Corporation Corps, vagyis a Civil Természetvédelmi Testület megszervezésével indult a munkanélküliek megsegítése. Fiatalok számára erdősítésekkel és más természetvédelmi tevékenységgel biztosítottak munkát. A New Deal első

szakaszában segélyt fizettek a munkanélkülieknek, amit Roosevelt nem tartott túl jó megoldásnak, mégis ez okozta a legkevesebb kárt azzal, hogy nem versenyzett a magánvállalkozásokkal, és kevesebbe került, mint a közmunka. A külkereskedelem újjáélesztése Roosevelt céljai közé tartozott a k ülkereskedelem újjáélesztése, ennek érdekében vámtarifa egyezményeket kötött. A sör- és borjövedelmi törvénnyel törvényesítettek egy ígéretes iparágat, felszámolták a szesztilalmat. Az ipar újjáélesztése Megszületett a nemzeti ipari újjáélesztési törvény is, amely jogot biztosított az iparnak bizonyos közös eljárásokat rögzítő szabályok felállítására. A cél az volt e szabályzatokkal, 15 hogy véget vessenek a rivalizálásnak, a munkásokkal valótisztességtelen bánásmódnak, és az árak túlzott leszorításának. Mezőgazdaság Az árakat minden területen emelni akarták, így a mezőgazdasági terményeknél is.

Támogatásokat kínáltak fel azoknak a farmereknek, akik csökkentették termelésüket. A mezőgazdaágban ugyan nem volt nagy túltermelés, a gazdákat azonban veszteségként érte, hogy a mezőgazdasági árak a háború után lecsökkentek, és a kedvezőtlen vidékeken az üzemi költségeket sem érték el. A termelési technológia fejlődése miatt a hozamok nőttek, a kiviteli lehetőségek viszont csökkentek. Ösztönös területcsökkentésre ösztönzött az állam, illetve fokozatosan 35 millió hold földet akart fölvásárolni, más termelésre állítani át, vagy teljesen kivonni a művelés alól. Az inflációt törvényesítették, megszüntették a dollár aranyalapját. Roosevelt egy igazságosabb és humánusabb társadalmi rendszert akart magvalósítani, ez volt a célja akkor is, amikor létrehozta a tennessee-völgyi hatóságot. Amerikában ebben az időben az energia illetve áramtermelés magánkézben volt. Az elnök konkurenciát teremtett ezeknek

a magánvállalatoknak azzal, hogy egy egész folyórendszeren kezdett energiát termelni, és ezt olcsón adta a közüzemeknek. További célja volt az öntözés kiépítése, a folyószabályozás, a talaj és az erdők védelme, új üdülési övezetek kialakítása. A Am má ásso od diik kN Ne ew wD De ea all Az első New Deal az előbbi törvények alapján rendkívül sikeresnek tűnt, megnövekedett a termelés és az árak is. Nemsokára azonban lassulni kezdett a növekedés üteme, az emberek felismerték, a v álság nem múlt el. 16 Elégedetlenség ütötte föl fejét: a farmerek hasznot húztak ugyan az áremelkedésekből, azonban még mindig problémákkal küszködtek. ’34-ben az amerikai történelem legnagyobb szárazsága ínséggel fenyeget. A munkanélküliek kevesellték az óvatosan adagolt közmunkák által nyújtott segélyezést. Az üzletemberek, iparosok ellenezték, hogy a kormány beavatkozik tevékenységükbe. A kormányzatot tehát minden

oldalról támadták. Az elnök új intézkedéssorozatra szánta el magát. A második New Deal célja a gazdasági élet megindítása, és egyes nyilvánvaló igazságtalanságok kiigazítása volt. Az intézkedéseket gyakran harcias hangnemben fogalmazták meg, amitől sokan megriadtak, másrészt viszont a N ew Deal sok fiatal és társadalmi reformokban hívő ember számára jelentett olyan korszakot, amelyben csaknem minden lehetségessé vált. A második New Deal a munkanélküliséget illetően azon az állásponton volt, hogy inkább munkát oszt, mint segélyt. A nemzeti ifjúsági hivatal állásokat biztosított a munkanélküliek számára, a diákokat pedig támogatta tanulmányaik elvégzésében. Számtalan utat, iskolákat, parkot és más létesítményeket építettek; különböző álláslehetőségeket kínáltak fel színészeknek, festőknek, zenészeknek, íróknak; sokan megdöbbentek, amikor a kormány szimfonikus koncerteket, útikönyveket,

színházi előadásokat pénzelt. A közmunkák ellen első évben sok volt a panasz, a szükségmunkásokat gyakran túlfizették, mert a 3 0 centes órabér az ország legtöbb részében meghaladta a magánvállalkozók által fizetett bért. A munkanélküliség ellen a kormány a magánvállalkozást is segítségül hívta. Az újjáépítési törvény megrövidíti a munkaidőt és fölemeli a munkabéreket. Roosevelt ezzel a magánvállalkozás munkaerő-szükségletét akarta növelni. Rövidebb munkaidő mellett több munkásra van szükség, s ha egyidejűleg a munkások bérét fölemelik, a több munkás és magasabb órabér fokozza a heti bérösszeget. A több munkás több bért kap, ami nagyobb vásárlóerőt jelent a piacon. Ha növekszik a termékek iránti kereslet, az fokozza a termelést, ha pedig nő a termelés, az leszorítja az egységköltségeket áremelés nélkül is, tehát a nyereség nő. Ha nő a nyereség, azt beruházásokra lehet költeni, új

vállalkozásokat lehet indítani. Az új vállalatok új munkásokat vesznek föl és ez a körforgás lassan felszívja a munkanélküliséget. 17 A gyakorlatban azonban ez nem valósult meg ilyen szépen. A második New Deal kiegészítette a mezőgazdasági programot azzal, hogy a legszegényebb farmereket is segélyezhessék. Az áttelepítési igazgatóság megpróbálta elköltöztetni a terméketlen földeken gazdálkodó családokat. Meghozták a társadalombiztosítási törvényt, ezzel lefektették az öregkori, munkanélküli és egészségbiztosítás alapjait. A Ah ha arrm ma ad diik kN Ne ew wD De ea all Roosevelt 1936-os választási győzelme a New Deal győzelme is volt, annak ellenére, hogy 1937-ben és ’38-ban konfliktusokra került sor a Legfelsőbb Bírósággal. A bíróság kilenc bírója közül hét republikánus volt, közülük négyen rendkívül konzervatívok. A bírók többsége a New Deal sok intézkedésével szembehelyezkedett, veszélybe

kerültek igen fontos törvények, ám a konfliktus ekkor váratlanul megoldódott, amikor egyik konzervatív bíró lemondott tisztségéről, illetve a többiek is meggondolták magukat sok kérdésben. 1936 tájékán újabb gazdasági visszaesés következett be, a m unkanélküliség még nem, de a termelés, a profit, a munkabér kezdte megközelíteni a ’29-es szintet. Erre azért került sor, mert a kormány nagyon sokat költött a New Deal céljaira. 1937, ’38-ban az elnök újra nekilát programja folytatásának: megnöveli a s egélyezésre, közmunkákra, állami lakásépítésre fordítandó összeget. Keynes elmélete győzedelmeskedett, aki kifejtette, hogy szükség van a kormány túlköltekezésére, mivel az elősegíti az újjáéledést, működésbe hozza a magánberuházások „belepumpáló” tevékenységét. Az 1938-as kongresszusi választások véget vetettek a New Deal korának. Nyugaton a konzervatív republikánusok arattak győzelmet, délen

pedig a konzervatív demokraták akadályozták meg Roosevelt azon próbálkozását, hogy a New Deal szervezetévé alakítsa a Demokrata Pártot. Roosevelt továbbra is népszerű maradt, de további összehangolt intézkedésekre nem volt lehetősége. Egyre inkább a külpolitikai problémákra kellett koncentrálni, így a belső reformok elmaradoztak. Megállapíthatjuk, hogy a New Deal hatalmas jelentősége ellenére végső 18 megoldást nem adott a munkanélküliség kérdésére, az Egyesült Államok csak akkor emelkedett ki végleg a válságból, amikor megindult a mozgósítás a második világháborúra. A New Deal közgazdasági elemzése Az állam globális keresletszabályozása Oka: STABILITÁS megteremtése Elméleti alapja: KEYNESIZMUS I=S ↓ a magára hagyott gazdaságban az egyensúly a teljes foglalkoztatottság szintje alatt jön létre ↓ ezért szükség van az aggregált kereslet állami szabályozására. Gyakorlati alkalmazása: New Deal

/amerikai gazd.politika/ A keynesizmus előnyei: • a gazd. válságból való kilábalás • II. világháború utáni ipari rendszerek kiépülése • a technostruktúra, a kiforrott Rt megszilárdulása • spontán piaci szabályozás helyett tudatos állami tervezés • egyéni kereslet szabályozás /marketing eszközök/ mellett az aggregált kereslet szabályozása 1.Globális keresletszabályozás: a vegyes gazdaságban működő, a makrogazd stabilitását szolgáló gazdaságpolitikák. 19 Elemei Fiskális politika Monetáris politika Fogalma költségvetési bevételek és kiadások a pénz mennyiségének, a hitelkínálatának meghatározása meghat. munkanélk.csökkentés infláció megfékezése ciklikusság megszüntetése ciklikusság kezelése automatikus stabilizátorok nyílt piaci műveletek diszkrecionális eszközök rediszkontláb-politika Közvetlen cél Eszközei kötelező tartalékráta A fiskális politika

eszközrendszere: Automatikus stabilizátorok Diszkrecionális eszközök -progressziv jövedelemadók -közmunkák -munkanélk.segély,bér,transzfer -jóléti kiadások -állami megrendelés fix nagyságú kereslet a -adókulcsok változtatása beruházási és fogy. cikkekből -állami megrendelés: fix nagyságú keresleten felüli Ezek az eszközök a költségvetéshez kapcsolódnak. Központi /állami/ költségvetés fogalma: Naptári évre szóló pénzügyi terv,amely tartalmazza az állami központi feladatok ellátásához szükséges bevételi és kiadási előirányzatokat. Törvény, amelyet a Parlament hagy jóvá Összetétele /a magyar költségvetés alapján/: 20 Bevételek % Kiadások % Gazd.szervezetek befiz 16 Felhalmozás 5 Fogyasztási adók 40 Költségvetési sz. támogatása 22 Lakossági adók 19 Önkormányzatok tám. 14 Privatizációs bevétel 2 Egyéb /hitelfelvétel/ 23 TB ellátások 8 Adósságszolgálat 32 Egyéb

19 A bevételek kiadások egyensúlya alapján megkülönböztetjük: deficit: bevétel<kiadás szufficit: bevétel>kiadás Legfontosabb bevételi forrás: az ADÓ ↓ Az állam közhatalmi funkciójából eredően állapítja meg és a gazd. alanyok különböző csoportjai fizetik közvetlen ellenszolgáltatás nélkül. A monetáris politika eszközrendszere: Eszköz nyílt piaci műveletek fogalma jegybank értékp. rediszkontláb-politika adás- váltó visszleszámí- tolása vétele kötelező tartalékráta keresk.bankok monetáris tartaléka M− értékp. eladása kamatláb emelése tart.ráta emelése M+ értékp. vétele kamatláb csökkent tart.ráta csökkent A gazdaság stabilizálását szolgáló egyéb tényezők: 21 • gyorsított leírások rendszere=degresszív amortizáció Példa: a.lineáris leirás alkalmazása esetén később térül meg a tárgyi eszköz, időszak elején több adót kell fizetni. Év Bruttó érték

lineáris nettó érték degresszív nettó érték 1. 100.000,- 25 % 75.000,- 50 % 50.000,- 2. 100.000,- 25 % 50.000,- 30 % 20.000,- 3. 100.000,- 25 % 25.000,- 20 % - 4. 100.000,- 25 % - - • állami tulajdon: kevésbé profitérzékeny, ezért dekonjunktúra esetén is keresletet támaszt • az állam szabálytalan gazd. intézkedései: költségvetési kiadások és bevételek módosítása a konjunktúraciklusokkal ellentétesen • a modern gazdaság szerkezete: a tercier szektor arányának növekedése stabilizáló hatású A fiskálisok és a monetárisok vitája AXIÓMA: a keynesi gazdaságpolitika válsága /1970-es évektől/ Bírálat: ♥ infláció ♥ munkanélküliség ♥ recesszió ♥ stop-go ciklusok } stagfláció - az infláció kezelése hatástalan 22 - az elszigetelt anticiklikus gazd. politika hatástalan Megoldás: monetáris fordulat=kínálatorientált közgazd.tan  keresletszabályozás

helyett⇒kínálatösztönzés  stabilizáló gazd.pol helyett⇒gazd növekedés  rövidtávú szabályozás helyett⇒középtávú  költségvetési eszközök helyett⇒adócsökkentés  munkanélküliség csökk. helyett⇒infláció csökkentés A monetarizmus lényege: 1. a pénzfolyamat elsődleges az anyagi folyamatokkal szemben M meghatározza aggregált kibocsátás ↓ { P*Q foglalkoztatottság árak V 2. Magángazdaság működési mechanizmusai elégségesek az egyensúly megteremtéséhez 3. Ki kell iktatni az állam aktív beavatkozását Helyette: monetáris szabályozás KINEK VAN IGAZA? Olyan gazdaságpolitikát eddig még nem dolgoztak ki, amely minden makrogazd. problémát megoldana. A gyakorlat azt igazolja, hogy a kettőt együtt kell alkalmazni. Melléklet 23 1939. augusztus 2 F.D Rooseveltnek, az Egyesült Államok elnökének, Fehér Ház, Washington Tisztelt Elnök úr, Kéziratban olvastam E. Fermi és L Szilárd tanulmányait

Ezek arra engednek következtetni, hogy az urán nevû elem a jövõben egy új és fontos energiaforrássá válhat. Ez új helyzetet teremt, ami megkívánja a Kormány figyelmét és - ha szükséges - gyors intézkedését. Úgy érzem, hogy kötelességem az Ön figyelmébe ajánlani a k övetkezõ tényeket és javaslatokat: Az utóbbi év folyamán Joliot kísérletei Franciaországban, továbbá Fermi és Szilard kísérletei Amerikában megmutatták, hogy elegendõ nagy uránmennyiségben láncreakció idézhetõ elõ, minek során hatalmas mennyiségû energia és sok rádiumszerû elem keletkezik. Szinte bizonyos, hogy ez a közeli jövõben megvalósítható lesz.Az új jelenség bomba gyártását is lehetõvé teheti. Föltételezhetõ - noha kevésbé bizonyos - hogy egészen új típusú és rendkívüli erejû bomba készíthetõ. Ha egy ilyen bombát hajón egy kikötõbe juttatnak és ott felrobbantanak, az elpusztíthatja az egész kikötõt és annak környékét.

Lehet, hogy a bomba túlságosan nehéz lesz, hogy repülõgép szállíthassa.Az Egyesült Államokban csak alacsony koncentrációjú uránérc található korlátozott mennyiségben. Uránérc található Kanadában és az egykori Csehszlovákiában. A legfontosabb urán-lelõhely Belga-Kongó Mindezt figyelembe véve Elnök Úr fontosnak ítélheti, hogy folyamatos kapcsolat létesüljön a Kormány és azok közt a fizikusok között, akik Amerikában a láncreakcióval foglalkoznak. Ennek egy lehetséges módja, hogy Ön fölkér valakit, aki az Ön bizalmát élvezi, és aki esetleg nem hivatalos minõségben is ellátja a következõ tennivalókat: a) kapcsolatba lép a megfelelõ kormányhivatalokkal, folyamatosan informálja azokat, és ajánlásokat terjeszt a kormány elé; elsõsorban pedig gondoskodik arról, hogy uránércet szállítsanak az Egyesült Államokba; b) megfelelõ pénzügyi támogatással felgyorsítja a kísérleti munkát, ami segíti mindazokat, akik be

kívánnak kapcsolódni a munkába, továbbá esetleg bevon olyan ipari laboratóriumokat is, amelyeknek megvan a megfelelõ felszereltségük. Tudomásom van róla, hogy Németország leállította a megszállt Csehországban bányászott urán eladását. Az ilyen akciót talán az magyarázza, hogy Weizsäcker német államtitkár fia 24 Berlinben, a Vilmos Császár Kutatóintézetben dolgozik, ahol most egyes Amerikában végzett kutatásokat megismételnek. Tisztelõ híve Albert Einstein 25 FELHASZNÁLT IRODALOM 1) Andor L. - Surányi R: Roosevelt - Churchill Bp, Pannonica Kiadó, 1999 2) Cs. Szabó László: Franklin Delano Roosevelt Bp, Magvető Könyvkiadó, 1985 3) Frank Tibor: Az Egyesült Államok nagykorúsága, Bp., Cégér Kiadó 1993 4) Galántai József: Az elsõ világháború., Bp, Gondolat Kiadó,1980 5)Kármán József: F. D Roosevelt Bp, Múzsák, 1992 6) Láng Imre: Az Egyesült Államok gazdaságpolitikája és külpolitikája 1933-1939. A New Deal

és az „új semlegesség” évei, Bp., Apáczai Kiadó, 1997 7) Sellers-May-McMillen: Az Egyesült Államok története. Budapest, Maecenas Könyvkiadó, 1995. 8) Történelem IV. 1914-1994 Bp, Cégér Kiadó 1995 9) The Life History of the United States. Szerk: Henry F Graff Time-life Books, Virginia 10) Vásárhelyi M.: A Hatalom Mestersége Magvető Kiadó, 1972, 96 Internetes oldalak: www.amerikalaphu 26 www.történelemlaphu www.origohu 27