Környezetvédelem | Hulladékgazdálkodás » Hulladékhelyzet, a fogyasztói társadalom

Hulladékhelyzet, a fogyasztói társadalom  Naponta Magyarországon háromnegyed kilogramm hulladékot termelünk fejenként. Az évi mennyiséget az országban elterítve 16 cm-es réteget kapnánk.  Hulladék: az az anyag, melyet az adott műszaki, gazdasági, társadalmi feltételek között tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, ill. nem kíván, ezért kezeléséről – a környezet szennyezésének megelőzése érdekében – gondoskodni kell.  Hulladék fajtái: • Termelési hulladék • Települési hulladék • Veszélyes hulladék  Települési szilárd hulladék összetétele: (Környezetstatisztikai Kézikönyv, 1999, 1998-ra vonatkozó adatok) • 31 % bomló szerves anyag (OECD országokban: 36%) • 20 % papír • 15 % műanyag • 5 % textil • 4 % üveg • 3 % fém • 1 % veszélyes hulladék • 21 % egyéb  Miért keletkezik hulladék??? • Csomagolás • Elavult technológia • Fogyasztói társadalom.  Mit lehet

vele kezdeni? • Megelőzni!!, hulladékminimalizálás • Újrafelhasználni • Újrahasznosítani • Értékesíteni • Égetni • Lerakni  Miért probléma a hulladék? Pl. New York, Fresh Kills lerakó: 1200 ha, 2001-ben bezárják, város napi 13000 tonna szemetét más államokba, esetleg több 100 km-re akarják szállítani!!! Szeméttelepek metán-kibocsátása: összes antropogén kibocsátás 10%-a. Ebből az említett szemétlerakó egyedül évente 5 tonna metánt bocsát ki, ami az összesnek 2%-a. • Hulladék lerakók területigénye • Lerakókból talajba, vízbe szivárgó anyagok (savak, mérgező, veszélyes anyagok) • Égetés közben keletkező veszélyes anyagok • Feleslegesen megtermelt érték, anyag és energiafelhasználás, erőforrásokkal való bánásmód  Megoldási lehetőségek: • Újrafelhasználás/újrahasznosítás erősítése, ehhez szelektív hulladékgyűjtés és a feldolgozó háttéripar erősödése kell. •

Iparban megelőző környezetvédelem elterjedése, tisztább termelési eljárások. (BAT, LCA) • Szemléletmód megváltozása: környezetvédelem nem csak költség, határértékek és bírságok. És nem valaki más ügye! Mindannyiunk ügye. • Környezettudatos terméktervezés, fejlesztés, értékesítés. • Termékekről szolgáltatásokra való áttérés, az igények újragondolása. • Fogyasztói társadalomról átlépés a fenntartható társadalomba  Konkrét intézkedések: • Hulladék törvény ( 2000 évi XLIII törvény a Hulladékgazdálkodásról, 102/1996 Kormány Rendelet a veszélyes hulladékokról, 2002. jan 1-ig) • Nemzetközi egyezmények a veszélyes hulladékok határokon át való szállításáról, Bázeli Egyezmény • Feladatok a XXI. századra, az ENSZ 1992-es, Riói Környezetés Fejlődés Világkonferencia dokumentumai: Veszélyes hulladékok környezetkímélő kezelése és illegális kereskedelmének megakadályozása, Szilárd

hulladékok kezelése és a szennyvizek kérdése, Radioaktív hulladékok biztonságos és környezetkímélő kezelése • Szerves hulladék újrahasznosítása  tápanyagáram: mezőgazdasági földek – szállítás, kereskedelem - emberi vagy állati fogyasztás – hulladék – égetőművek, lerakók  talaj tápanyag utánpótlása: műtrágyával (nitrogén, foszfor, kálium). Problémák: túlzott használata, erőforrások kimerítése. Pl. USA-ban 56%-al több műtrágyát használnak, mint ami terményként távozik. Felesleg talajból talajvízbe, folyóvízbe kerül, eutrofizációt okoz Eutrofizáció: tavak szerves anyag feldúsulása, elsősorban a mezőgazdaság túlzott műtrágya felhasználása és a szennyvizek élővízbe kerülése miatt. A tavak nitrogén és foszfor tartalma megnő, ami az ökoszisztémák károsodásához és így a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet az által, hogy egyes növények (moszatok) növekedési ütemét

felgyorsítja.  Műtrágya túlzott használatából származó egészségügyi probléma: ivóvíz nitrát tartalma, amely a vér oxigénszállító képességét csökkenti.  Megoldás: nagy tápanyag tartalmú szerves hulladékok újrahasznosítása, a szerves hurok zárása. Mellékhatás: települési szilárd hulladékban lévő 30%-os szerves anyag tartalom csökkenne, kevesebb lerakásra kerülő hulladék keletkezne.  Komposztálás: újrahasznosítás természetes módja. Több hónapos folyamat, melynek során baktériumok, férgek, más élőlények a szerves hulladékot tápanyagban gazdag humusszá alakítják, ami kitűnő talajalkotó, segíti a talajépítést, vízmegtartást, betegségek leküzdését. Gyakorlatilag ingyenes, kis helyet, kevés munkát és felszerelést igényel. Jó üzlet!! Fogyasztói társadalom kontra fenntartható társadalom  Napi szükségleteink kielégítése: 101 kg / nap egy amerikaira. Évi: 37 tonna. 270 millió

amerikaira 10 milliárd tonna évente  Oka: intenzív anyag felhasználású gazdasági modell. A múlt évszázad műszaki fejlődése, a szállítás és az energiaipar fejlődése gerjesztette az anyagfelhasználást. Igények kielégítése kevesebb anyagfelhasználással is megvalósulhatna.  Anyagfelhasználás következményei: erőforrás kimerülés, hulladék keletkezése, melyet ártalmatlanítani kell, szennyezések  Egy földönkívüli megfigyelőt mindez arra a következtetésekre juttathatna, hogy az ember gazdasági tevékenységének igazi célja a nyersanyagok hulladékká, gyakran mérgező hulladékká alakítása!!!  Kutatások iránya: ipargazdaság anyagfolyamának és a természetes környezetre ható károknak 90%-os csökkentése.  USA: Világ anyagfelhasználásának 43%-t fogyasztotta 1963-ban, 30%-ot 1995-ben.  USA: fejlődő és ipari országok és emberek milliárdjai számára a fejlődés kívánatos útja a sokat fogyasztó és sok

anyagot felhasználó gazdasági modell. Fogyasztói társadalom – globalizáció  Fogyasztói társadalom negatív hatása: ökológiai lábnyom. Ha az egész emberiség amerikai módra élne, a Föld területének (erőforrásainak) háromszorosára volna szükség.  1960-as évek: újrafelhasználás előtérbe került. Akadály: ipar elsődleges nyersanyagok feldolgozására állt be, nehezen áll át a feldolgozható anyagokra. Újrafeldolgozás növekszik az ipari országokban: • papír és karton 30-ról 40%-ra 1980-1990-es időszakban • üveg 20-ról 50%-ra • fém 50%-ot ér el.  A megnövekedett újrafelhasználás azonban nem csökkentette az anyagfelhasználást!!  Öko-hatékonyság, hulladékminimalizálás, zéró emisszió, tisztább termelés célja: érték megteremtése minél kevesebb hulladék és káros emisszió kibocsátással.  Cél: fenntartható gazdaság: a világgazdaság harmóniába kerüljön az őt fenntartó természettel