Gazdasági Ismeretek | Magyarország » Menyhért Orsolya - Magyarország infrastruktúrája, fejlesztések, ráfordítások a rendszerváltás óta

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi kar Vállalkozási szak, levelező tagozat 2003/2004. tanév, II évfolyam C csop MAGYARORSZÁG INFRASTUKTÚRÁJA, FEJLESZTÉSEK, RÁFORDÍTÁSOK A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN Szerencs, 2003. november 06 Készítette: Menyhért Orsolya INFRASTRUKTÚRA: LEGÚJABB TAPASZTALATOK, KÖVETKEZTETÉSEK, TEENDŐK „Az ISM 12. (Infrastruktúrák és szolgáltatások) témacsoportjában a megelőző munkafázisokat területünkhöz tartozó 11 alágazat helyzetét, továbbá két fontos részkérdést tárgyaló valamint a koordinátor által készített két összefoglaló tanulmány közreadásával zártuk, hogy a tanulmányaink a jellemző magyarországi helyzetet az államszocializmus örökségét értékelve és az átalakulási időszak fejleményeit részletezve, tehát kialakulásának és változásának folyamatában mutatták be továbbá a legfontosabb problémákat,

feszültségeket és a teendőket a jellemző nemzetközi tendenciákhoz viszonyítva és az EU-hoz csatlakozás követelményeihez kapcsoltan tárgyalták. A már feltárt ismeretekre támaszkodva az utolsó két év fejleményei fontos vonásainak a felvázolására és értékelésére törekedtünk (2000-2001). - Miféle esetleges újabb irányzatok mutatkoznak nemzetközileg és az EUban; - Melyek a magyar infrastruktúra fejlődése (stagnálása) újabb fejleményei; - Miben jelennek meg, az utolsó két év folyamatai és felismeréseit is figyelembe véve a legjelentősebb feszültségek, a legfontosabb döntési kényszerek és tennivalók.” A, A FELGYORSULÓ NEMZETKÖZI (EURÓPAI) TENDENCIÁKRÓL A legutóbbi években a gazdaságilag fejlett európai országokban is felgyorsult az infrastrukturális szektorok magánosítása, megerősödött a törekvés minél nagyobb részük versenyszférába helyezése. A korábban kizárólagosan és /dominálóan állami

(köztulajdonban lévő) infrastruktúrák monopolhelyzete egyre szűkebbé válik; az EU szabályozás kényszerítő ereje folytán is rohamosan terjed az állami költségvetésből „közszolgáltatásként” 2 kifejlesztett és működtetett infrastruktúrák magán – (ill. regionális közösségi) tulajdonba és /vagy bérletbe adás. Az okok közül kettőt emelek ki: - Egyértelmű a felismerés: azok az automatizmusok, melyek az infrastrukturális létesítmények állami szektorként való fenntartásához kapcsolódnak, a gazdasági követelmények elhanyagolásához vezetnek, a társadalom és konkrétan a költségvetés növekvő terhelését idézik elő. Ehhez járul, hogy az állami tulajdonhoz igazodó keresztfinanszírozási megoldások és „sok szempontú” (szociális megfontolásokat is magukba foglaló) működtetési feltételek a gazdálkodás (ezen belül a költséggazdálkodás) nehezen követhető nyomon kevéssé áttekinthető

és ellenőrizhető. - Az állami szektor gyenge hatékonysága egyre kirívóbbá válik technikailag is rohamosan átalakuló infrastrukturális szolgáltatások folyamatosan liberalizálódó piacán. A kibontakozó nemzetközi versenyfeltételek pedig kikényszerítik a hatékonysági követelmények érvényesítését, ennek eszközeként a magánosítást az egyes országokban és az EU egészében is. Ebben a tekintetben különösen két alágazatot aktuális itt kiemelni: a vasutat és a postát. B, A magánosításnak és az infrastrukturális piacok liberalizációjának terjedése a másik oldalról együtt jár az európai (ill. világ) – méretekben szabályozott versenyfeltétek kialakításában. Miközben tehát az állam, mint ezen infrastruktúrák korábban egyedüli, illetve domináns tulajdonosa, pozícióiból mindinkább visszaszorul, addig az állam mint versenyszabályozó, új funkciókat kap és tölt be: egyfelől megteremti és biztosítja

a piacra lépés lehetőségeit és a versenyben részt vevők azonos esélyeit, másfelől egyes területeken (többnyire átmenetileg) enyhíti a piaci verseny érvényesülésének a társadalmat (valamely jelentősebb rétégét) érintő 3 negatív hatásait, és véd a piaci verseny társadalmilag nem kívánatos hatásaitól. C, Az infrastrukturális piacok liberalizálásával felgyorsult a nemzeti infrastruktúrák nemzetközivé válásának folyamata. Mára a témakörünkhöz tartozó infrastruktúrák között már szinte alig van olyan szektor, amely képes fennmaradni és a nemzetközi verseny körülményei között és prosperálni csupán nemzeti keretek között. Az infrastruktúrák hálózatainak és a rajta bonyolódó szolgáltatásoknak nemzetközivé válása a globalizáció körülményei között a különféle nemzetközi szövetségi rendszerek tömegének kialakulása és az ezekhez való nemzeti csatlakozás, szerepvállalás a nemzetközi

piaci versenyben való megmaradásnak, a túlélésnek és fejlődésnek szinte feltétele. NÉHÁNY ALAPVETŐ ÁGAZATI (ALÁGAZATI) KÉRDÉS AZ EU CSATLAKOZÁS SZEMPONTJÁBÓL KÖZLEKEDÉSPOLITIKA Az EU-n belül a közlekedési szektorban több mint 10 millió ember talál munkalehetőséget. A szektor gazdasági jelentőségét az is mutatja, hogy az unió GDP –jének 10%-át a közlekedés adja. A közösségi közlekedéspolitika kiemelt célja a fenntartható mobilitás. Ennek érdekében fejleszteni és egységesíteni kell a közlekedési rendszereket, növelni kell a szállítási szolgáltatások hatékonyságát, figyelembe kell venni a környezeti károk csökkentését és a megelőzés lehetőségeit is. 4 KÖZÖSSÉGI POLITIKA A közös közlekedéspolitika célja, hogy elősegítse a belső piac hatékony működését, a jog harmonizáció, az infrastruktúra – fejlesztések összehangolása és a nemzeti infrastruktúra – hálózatok (közutak,

vasúti pályák) közötti átjárhatóság révén. A közös közlekedéspolitika sajátossága, hogy szállítási módonként eltérően szabályoz, ugyanakkor egységességre törekszik a transzeurópai hálózatok koncepciója az EU-t behálózó közúti, vasúti, folyami, tengeri és légi szállítási hálózatok összekapcsolásával. VASÚT A több évet igénybe vevő vasúti reformfolyamat a MÁV Rt.–nél alapvető szervezeti és gazdálkodási finanszírozási változtatásokat igényel. A vasúti reform célja: - a vasút piacvesztésének megállítása, - kínálatának a piaci követelményekhez igazítása, - piaci pozícióinak megerősítése, - versenyképességének feljavítása, - pályahálózatának és eszközállományának a hazai és a nemzetközi igényekhez és az EU – követelményekhez igazodó modernizálása, - gazdálkodásának stabilizálása és átláthatóvá tétele, - lehetőség szerint minél több elemének privatizálása és

/vagy a bérbeadás rendszere, feltételeinek kidolgozása és bevezetése, - a vasút modernizálásában és működésében a magántőke részvételének realizálása, - a költségvetésből finanszírozott veszteségek fokozatos csökkenése. 5 Röviden összefoglalva: Csak a gyökeres reform végrehajtásával lehet a magyar vasút fennmaradását biztosítani, a magyar vasutat a liberalizálásra és az EU tagállamok piacaira való belépésre előkészíteni. A vasúti szállításban még nem érvényesül teljes körűen a szolgáltatásnyújtás szabadsága. A nemzetközi személyszállítást különböző nemzetközi egyezmények szabályozzák, az árufuvarozásban viszont már történt előrelépés a piacirányítás irányában. Az unión belüli lassú piac nyitás egyik oka az, hogy a nemzeti vasúttársaságok szorosan összefonódnak a tulajdonos állammal. Az unió vasútpolitikájának egyik sarokköve ezért a vasúttársaságok

„államtalanítása”. Ez a menedzsment függetlenségét jelenti, és azt a követelményt, hogy szerződésben rendezzék az állam és a vasúttársaságok viszonyát. ÁTMENETI MENTESSÉG A csatlakozással csak részben kell megnyitnia vasúti főútvonalait, a többi EU tagállam vasúttársaságai előtt, ha azok igénylik ezt nemzetközi áruszállításaikhoz. A vasúti áruszállítás liberalizációjáról szóló irányelvek alapján az uniós vasúttársaságok háromféle módon férhetnek hozzá más tagállamok hálózatához: - a vasúttársaságok nemzetközi csoportosulásainak tranzitjogot, - a kombinált fuvarozásban részt vevőknek pedig szabad hozzáférést kell biztosítani, - 2003. március 15-től szabad a nemzetközi fuvarozás a Transzeurópai Vasúti és Árufuvarozási Hálózaton (TERFN). A 2006. végéig tartó átmenet alatt a TERFN hálózat magyarországi szakaszaira lényegében a vasúti fővonalainkra csak a pályakapacitás 20%-áig

engednénk be az uniós vasúttársaságokat. A piacra lépés 3 módozata körül az első kettőre (nemzetközi szövetségek kombinált fuvarozás) abban az értelemben nem vonatkozik az átmenet, hogy ezeket az igényeket a 20 % túllépése esetén is 6 teljesítjük. A liberalizáció harmadik módozatát igénybe vevő vasúttársaságok ebben az esetben nem kapnak hozzáférést, egyébként pedig a 20%-ból fennmaradó részre jogosultak. A MÁV nem lenne képes egyenlő feltételekkel felvenni a versenyt a nála jóval tőkeerősebb nyugat-európai vasúttársaságokkal fokozatos átmenetre van tehát szükség ami alatt a hazai vasúttársaság szerkezeti reformja révén, annak versenyképessége is javítható. A uniós piacnyitás ráadásul éppen a legjövedelmezőbb tevékenységet, a nemzetközi tranzitfuvarozást érinti. 2008-tól már nemcsak a fő vonalakat, hanem teljes vasúti hálózatunkat meg kell nyitnunk a nemzetközi fuvarozás számára. A belföldi

áruszállítás liberalizációja azonban jelenleg még az unióban is csupán jövőbeli elképzelés. KÖZÚT Magyarországon az áruszállítás már ma is liberalizált tevékenység. Kivétel ez alól a nemzetközi fuvarozás, de a csatlakozással e tevékenység érzése is szabaddá válik. Tekintettel a közszolgálati funkcióra, a személyszállításban más a helyzet. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés megengedi, hogy az állam támogassa a közszolgáltatásnak minősülő személyszállítást. Így érvényesülhet az államai ármeghatározás, a szociális alapú támogatás (pl.: tanuló – és nyugdíja kedvezmények) vagy a cégeknek közvetlenül juttatott üzemeltetési támogatás. Ebből következően a csatlakozás önmagában nem hozza magával a közlekedési szolgáltatások drágulását. A szociális és műszaki szabályok nagy része már beépült a hazai jogba. Így például, ha valaki fuvarozó akar lenni, hármas

követelményrendszernek kell megfelelnie. Az első feltétel a jó hírnév, ami nem más, mint a büntetlen előélet; második feltételként vizsgát kell tennie szaktudásából; harmadikként pedig megfelelő pénzügyi háttérrel kell rendelkeznie. A csatlakozási tárgyalásokon sikerült elérni, hogy a korábban letett vizsgákról szóló bizonyítványokat a tagállamok el fogják ismerni, így ha egy magyar fuvarozó egy másik tagállamban kíván letelepedni nem kell újra 7 vizsgáznia illetve gépjárművét levizsgáztatnia, mert a kölcsönös elismerés leve alapján az adott ország hatóságai elismerik a már megszerzett engedélyeket. A közlekedés biztonságát és a gépjárművezetők szociális védelmét szavatolják a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó előírások. Ezek értelmében, például minden vezetéssel töltött 4,5 óra után legalább 45 perc pihenőt kell tartani. Az EU-ban már megtörtént a vezetői forgalmi engedélyek

harmonizációja, ami lényegében a vizsgakövetelmények minimumszintjének megállapítása, valamint az okmányok formájára és tartalmára vonatkozó követelmények meghatározása. LÉGI KÖZLEKEKEDÉS Az EU csatlakozással megvalósul a teljes körű piaci liberalizáció: a többi tagállam légi társasága előtt megnyílik a magyar piac, de ugyanígy a Malév előtt is nyitottá válik az unió légi szállítási piaca. Mindez olyan versenykihívás, amelyre a magyar légitársaságnak időben fel kell készülnie. Ez a folyamat már megkezdődött a repülőgéppark lecserélésével, a szövetségi partnerkapcsolatok kiépítésével és a Malév EXPRESS regionális leányvállalat megalapításával. A piacnyitás egyértelmű nyertesei az utasok akik szabadon választhatnak az egymással versengő légitársaságok szolgáltatásai közül. Már a csatlakozás előtt átvettük és alkalmaztuk az utasok jogait védő uniós szabályokat. Így a magyar jogszabályok

is előírják, hogy az, akit a légitársaság az adott járatra érvényes jegye ellenére nem szállít el kártérítést követelhet – sőt ezt nem is kell külön kérnie, a társaság köteles automatikusan kártérítést fizetni. A szabad piacon, különösen felértékelődik a „résidő”, ami nem más, mint az az időpont amikor leés felszállhat egy légitársaság járata. Nem mindegy ugyanis, hogy a gép mikor indul és mikor érkezik meg a célállomásra. Az EU- szabályozás megpróbál verseny semleges feltételeket teremetni a résidők elosztásában és ezzel elősegíti, hogy új szolgáltatók lépjenek a piacra. 8 BELVÍZI ÉS TENGERHAJÓZÁS AZ EU és Magyarország számára egyaránt fontos e környezetbarát fuvarozási mód minél szélesebb körű használatának elősegítése. Ehhez megfelelő kikötői létesítményeket kell építeni, és különböző kedvezményekkel támogatni a folyami hajózást, így csökkentve a közúti

szállítás túlsúlyát. A hajókra vonatkozó műszaki és biztonsági szabályokat a legénység számára előírt képesítési, szociális és munkavédelmi rendelkezéseket már jórészt átvettük, a csatlakozás tehát nem hoz lényeges változást. Itt is érvényes a kölcsönös elismerés elve. A CSATLAKOZÁS FŐ HATÁSAI A magyar infrastruktúra-hálózat meglehetősen elmaradott az unióéhoz képest. Az autópálya – és autóút – hálózat sűrűsége ¼ -e az EU átlagának. A teljes közúthálózatának sűrűsége nem marad el az uniós átlagtól azonban állapota, minősége, teherbírása nem felel meg a jelenlegi forgalmi igényeknek. A vasútnál is hasonló a helyzet: A vonalsűrűsé ugyan meghaladja az EU átlagot, de minősége elmarad tőle. A fejlesztési politika elsőrendű célja, hogy kiépüljenek a transzeurópai hálózatok magyarországi szakaszai. Ehhez nyújtanak segítséget az EU kohéziós és strukturális alapjainak támogatásai.

9 ENERGIA Magyarország az 1990-es évek elején, még az EU felvételi kérelem beadása előtt megindította azt a jogharmonizációs folyamatot, amellyel teljesen átalakította és korszerűsítette az energetikai jogszabályok nagy részét. Ezzel párhuzamosan privatizálták az energetikai szektor nagy hányadát – azzal a céllal, hogy az új tulajdonosok korszerűsítsék az energiatermelési infrastruktúrát, és verseny bontakozhasson ki az energia piacon. A magyar energiapolitika alapelvei összhangban állnak az uniós alapelvekkel. AZ ENERGIAELLÁTÁS BIZTONSÁGA A kőolaj gazdasági energiafelhasználásában súlyát jelzi, megközelítőleg hogy 30%-ot Magyarország képvisel. Első összes számú felhasználója a közlekedési szektor. Ha fennakadás következne be az ellátásban, a közlekedési ágazat súlyos helyzetbe kerülne, ennek kedvezőtlen hatása lenne a gazdasági életre, és társadalmi feszültséget is okozna. Az EU

tagállamokban hasonló a gazdaság kőolajfüggősége. Kedvezőtlen hatások kivédése, illetve tompítása céljából léptette életbe az Európai Bizottság a kőolajtermékek készletezéséről szóló irányelvet, amely 90 napos készlet fenntartását írja elő. Magyarországon 1993-ben lépett hatályba a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény, amely előírta, hogy 1999-ig fokozatosan növelni kell a stratégiai készletezést 90 napra. Az Országgyűlés 2001 végén módosította a készletezési törvényt, amely már részleteiben is megfelel az EUjogszabályoknak. A VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE Az ipari versenyképesség fontos tényezője az energia ára. Az uniós ipar versenyképességének fokozásához elengedhetetlen az energia egységes belső piacának létrehozása a nemzeti energiapiacok integrálása. Ebben kulcsszerepet játszik a villamosenergia- és gázpiacok megnyitása. A piacnyitás által ösztönzött 10

verseny jótékony hatással van az árszínvonalra és a hatékonyságra, s így javítja a versenyképességet és növeli a foglalkoztatottságot. A piacok megnyitásának menetrendjét tartalmazó irányelv 1997-ben és 1998-ban azért lépett hatályba, hogy lehetővé váljék a villamosenergia és a gáz EU tagállamok közötti szabad áramlása. A nagy ipari és kereskedelmi fogyasztók szabadon választhatják meg beszerzési forrásaikat. A 2001 decemberében elfogadott villamosenergiatörvény alapján 2003 január 1-től fokozatosan felszabadul a villamosenergiapiac és a legnagyobb nem háztartási „feljogosított” fogyasztók kiléphetnek a szabad árampiacra. A liberalizáció mértéke évről évre fokozatosan nő és egyre több céget érint. A villamosenergia piac megnyitását 2004-ben követi a gázpiac liberalizációja. Kezdetben csak a legnagyobb fogyasztókra vonatkozik, de később kiterjed a közepes és kisebb, nem háztartási fogyasztókra is. A

monopol helyzet megszüntetésére élénkül a verseny egyrészt a külföldi termelők, másrészt a haza termelők és az importőrök között, ennek várhatóak kedvező hatása lesz az árszínvonalra. Az EU 2002-ben úgy döntött, hogy a korábban meghirdetett piacnyitási menetrendet felgyorsítja: 2004-ben a jelenlegi tagállamokban a nem háztartási szektor valamennyi szereplője szabadon választhat szállítót és még ebben az évtizedben megvalósul a háztartások – vagyis az egyéni fogyasztók szabad villamosenergia – és gázszállító – választási lehetősége. Hazánkban a gáz áremelkedésének oka elsősorban az, hogy az elmúlt években a világpiaci árszínvonal növekedését a kormányzat szociálpolitikai megfontolásokból nem érvényesítette a fogyasztói árakban. Ez a kedvezmény nem terjed ki a legnagyobb ipari fogyasztókra. A sorozatosan elhalasztott ill az indokoltnál alacsonyabb árkorrekciók nyomán egyre kisebb pénzügyi

forrás jutott a gáz infrastruktúra állagának megőrzésére. Elmaradtak a szükséges fejlesztések és nyilvánvalóan számottevő veszteség keletkezett az importőrnél. Végül is 11 elkerülhetetlenné vált a földgáz fogyasztói árának emelése közelítve a nemzetközi árszínvonalhoz. ENERGIA HATÉKONYSÁG ÉS TAKARÉKOSSÁG Az EU energiapolitikájának fontos célkitűzése az energia felhasználás racionalizálása a hatékonyság és a takarékosság növelése. Hangsúlyt kapott a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása is. (nap-, víz-, szélenergia, biomassza, geotermikus energia) A magyar gazdaság is követi ezeket az irányokat, hogy Magyarország célja, hogy energiahatékonysági mutatói közelítsenek az EU tagállamokéhoz. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Az EU 15 tagállamának a megújuló energiaforrások a teljes energiafogyasztás több mint 6%-át adják, a villamosenergia-termelésben részarányuk meghaladja a 14%-ot. A 2001-ben

elfogadott irányelv, 2010-re tűzi ki célul e mutatók 12%-ra és 22%-ra emelését. Magyarországon a megújuló energiaforrások aránya az energia mérlegben 3,6%, a villamosenergia előállításában mindössze 0,6%. E Számok is mutatják, hogy hazánk megújuló energiapotencilája korlátozott. Jelenleg főként a vízi erőművekből nyert energia járul hozzá a megújuló források (faapríték) részarányához. De növekszik a biomassza szerepe és megkezdődött a szélturbinák telepítése is. Az FVM elindította a biodízel programot. MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE A KÖZÖSSÉGI ENEGRETIKAI KERETPROGRAMOKBAN Magyarország részt programokban a vett magyar energiatakarékossági, ún. az 1998-2002-ben vállalatok, SAVE – megvalósult intézmények programba, közösségi bekapcsolódtak valamint a az megújuló energiaforrások elterjesztését támogató ALTENER–programba. A tervek szerint 12 az Európai Parlament 2003 első félévében

fogadja el a 2003-2006. évekre szóló új energetikai keretprogramit, amely nyitva áll a magyar cégek és intézmények előtt. IPARPOLITIKA A EU iparpolitikai joganyaga nem igényli a jogszabályok nemzeti jogrendbe való átültetését. A közösségi szintű iparpolitika horizontális és szektorspecifikus általános, ipari versenyképességre vonatkozó iránymutatásból áll, amely jogilag nem kötelező a tagállamokra. Az EU alapszerződése kimondja, hogy feladat az ipar versenyképességének növelése. Kiemelt cél, az ipari szerkezet átalakításának felgyorsítása, a vállalkozási környezet javítása ( elsősorban a kisés közepes vállalatok számára), a műszaki és tudományos eredmények lehető leggyorsabb alkalmazása az iparban. Az Európai Bizottság 1990-ben kidolgozta azt az iparpolitikai koncepciót, amely mind máig meghatározza a prioritásokat és a célokat. A koncepció középpontjában kedvező üzleti környezet megteremtése, a

szerkezetátalakítás és a piacok nyitottságának a biztosítása áll. A magyar iparpolitika az unió által megfogalmazott prioritásokhoz hasonlóan az ipar versenyképességének növelését, a termelési szerkezet korszerűsítését, a kisés közepes vállalatok támogatását emeli ki figyelembe véve a környezetvédelem szempontjait is. Ezeket a prioritásokat úgy valósítja meg, hogy segíti a kkvszektor és a hazánkban megtelepedett multinacionális cégek együttműködését, összekapcsolja a vállalati hálózatokat, hozzájárul a vállalati innovációs képesség növeléséhez a kutatás-fejlesztés intézményi infrastruktúrájának fejlesztéséhez a beruházások ösztönzéséhez. A beruházások során nyilvánvalóvá vált, hogy összhangban a magyar és a közösségi iparpolitikai elvek között. 13 TÁVKÖZLÉS ÉS INFORMÁCIÓS TECHNOLÓIÁK Az EU belső piacának egyik legnagyobb szolgáltatói ágazata a távközlési szektor. Az elmúlt

évtized uniós távközlési politikájának fő célja, a nagy állami monopóliumok megszűntetése, a szabadpiaci verseny bevezetése volt. A versenyfeltételek megteremtésével alacsonyabb díjak, a szolgáltatások minőségének javulása a választék bővülési következett be és ösztönözte az új műszaki megoldások bevezetését is. GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A Gazdasági és Monetáris Unióról szóló fejezet során vállaltuk, hogy a csatlakozás után részt veszünk a gazdaságpolitikai koordinációs rendszerben valamint bekapcsolódunk az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszerének munkájába. Az EU tagság azonban nem vonja maga után automatikusan az euro bevezetését. Magyarország ebből a szempontból átmenettel rendelkező tagállam lesz mindaddig, amíg gazdaságunk nem teljesíti a közös pénz bevezetésének feltételeit. Az EU-i csatlakozás után tehát egy ideig még nem váltja fel a forintot a fizetési

forgalomban, a hazai monetáris és árfolyam-politikát továbbra is Budapestről irányítják. Magyarország a csatlakozás napjától részt vesz a Gazdasági és Monetáris unióban, ami nemcsak lehetőség hazánk számára, hanem az EU tagságból fakadó kötelezettség is. A magyar gazdaságpolitikát úgy kell alakítani, hogy összeegyeztethető legyen az euro majdani bevezetésével. Az euro magyarországi bevezetésének természetesen az is feltétele, hogy hazánk már a csatlakozás idejére maradéktalanul teljesítse jogharmonizációs kötelezettségeit. Mivel az eurora való áttérés előfeltétele a tőke szabad áramlása, ezért 2001-ben a korábbi devizatörvény hatályon kívül helyezésével Magyarországon a devizakorlátozásokat teljesen eltörölték. Ezzel a forint teljes konvertibilitása is megvalósult. Az uniós normáknak megfelelő jegybanki működés szabályozása kiemelt feladat. Az EU alapszerződés legfontosabb alapelve, hogy a nemzeti

14 jegybankoknak teljesen függetlennek kell lenniük bármiféle kormányzati beavatkozástól. Ezért módosították a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt Megszűnt a jegybank által a költségvetés számára nyújtható átmeneti likviditási hitellehetőség, valamint a jegybank pénzügyi, intézményi, működési és személyi függetlenségét is megszilárdították. MEZŐGAZDASÁG Az együttesen kialakított és minden tagországra kötelező közös agrárpolitika meghatározza a termelési és támogatási kvóták számításának módszerét, a támogatások körét, az élelmiszer-biztonsági, állat-, és növény- egészségügy követelményeket. Nagyobb a tagállamok önállósága, a vidékfejlesztési programok tervezésében, bár a kereteket itt is az uniós szabályok határozzák meg. A FEJEZET TARTALMA: Az EU csak azokban az ágazatokban alkalmaz támogatási vagy termelési kvótákat, amelyekben közvetlen termelői támogatás, feldolgozói

támogatás vagy garantált értékesítést biztosító közösségi felvásárlási (intervenciós) rendszer működik. Kvótáink az utóbbi 4-5 év statisztikai adatokkal igazolható, tényleges termelési szinte tükrözik, sőt a legtöbb esetben még bizonyos növekedést is megengednek. (Lásd az 1 táblázatot) Így az EU csatlakozás után egyetlen ágazatnak sem kell visszafognia a termelését a kvóták miatt. A Kvóták – a tej kivételével – egyébként is csak a Magyarországnak járó keretösszegét határozzák meg, a gazdálkodók számára semmiféle korlátot nem jelentenek. Túllépésük nem jár szankcióval, ám a kvóta feletti termelésre vagy feldolgozásra nem jár támogatás. A cukor esetében pedig támogatás nélküli exportálási kötelezettség áll fenn. A nemzeti kvóta túllépését az EU egyedül a tejnél bünteti. 15 KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK: A magyar gazdálkodók már az átmeneti időszak alatt fokozatosan jogosultak lesznek a

közvetlen EU –támogatásokra. Gabonafélék, olajnövények és fehérjenövények vonatkozásában ez a művelt terület alapján húshasznú szarvasmarha és juh esetében állatlétszám alapján, tejhasznú szarvasmarhára pedig – 2005-től – a tejkvóta arányában jár. Az unió csatlakozás évében 2004ben a közvetlen támogatási szint 25%-át fizeti A közösségi finanszírozás előbb évi 5, 2008-tól pedig évi 10 százalékpontos növekedéssel 2013-ban éri el a 100 %-ot. Lehetőség van azonban arra, hogy Magyarország a közvetlen támogatásokat saját költségvetésből kiegészítse további 30 százalékponttal. Így a támogatás már a tagság első évében 55%-ról indulhat és a hetedik évben elérheti a 100%-ot. (Lásd 2-es táblázat) A nemzeti kiegészítési céljára felhasználhatjuk a vidékfejlesztésre kapott EU források egy részét is. Fontos tudni, hogy a terület alapú támogatások hektáronkénti euroban számított összege az

EU-n belül nem egységes, mert függ az adott ország vagy régió terméshozamától. (Lásd 3 táblázat) Például a magyar gazdák a magasabb terméshozam miatt kezdettől fogva több mint 1,5-szer annyi támogatást kaphatnak támogatásként mint lengyel versenytársaik. Más összehasonlításban a követlen támogatások 55%-os kezdő szintje a spanyol gazdáktól kapott összeg 90%-át teszi ki., és a nemzeti kiegészítés lehetőségét kihasználva a 3. évben 2006-ban már meg is haladhatja azt. INTERVENCIÓ EXPORTTÁMOGATÁS A magyar termelők, feldolgozó és forgalmazók a tagság első napjától teljes joggal részt vehetnek a közösségi intervenciós rendszerben ill. pályázhatnak exporttámogatásokra. A közösségi intervenciós felvásárlási árak az egyes termékeknek a piacról történő átmeneti vagy végleges kivonásához kapcsolódó 16 támogatások (borfelesleg lepárlási támogatása, zöldség- gyümölcs szektor kivonási és egyes

feldolgozási támogatásai, sertéshús magántárolási támogatása), vmint az exporttámogatások teljes mértékben – 100%-ban – vonatkoznak a magyar termelőkre, feldolgozókra és forgalmazókra is. Ennek eredményeként az értékesítési biztonság számottevően javul. A bevétel a jelenleginél sokkal kiszámíthatóbbá válik. ÁTMENETI MENTESSÉG Néhány igen fontos kérdésben – az EU eltérő álláspontja ellenére – sikerült az uniós szabályok számunkra kedvező lehetőségeit kihasználni ill. a szabályoktól eltérő átmeneti feltételeket elérni. Ezek közül a legfontosabbak: - a magyar bortermelő területeket egyetlen zónába sorolták be, ami a must szállíthatósága szempontjából alapvető. A minőségi követelményeket illetően 10 éves az átmenet: az asztali borok minimális természetes alkoholtartalmára vonatkozóan fenntarthatjuk a jelenlegi hazai szabályozást. Időkorlát nélkül megmarad a must cukrozásának

lehetősége, összhangban a mai magyarországi szabályokkal. - 44 nagy kapacitású vágóhíd átmeneti mentességet kapott 2006 december 31-ig az üzemkialakításra vonatkozó EU előírások teljesítése alól. Itt elsősorban olyan üzem átalakítást igénylő szabályokról van szó, mint a külön állatorvosi szoba létesítése, a fal és a csempézet hiányosságainak pótlása, az élő állattal és hússal foglalkozó üzemi dolgozók elkülönített öltözőinek kialakítása. - Magyarország átmeneti mentességet kapott 2009. dec 31-ig a tojótyúkok ketreceinek kialakítására vonatkozó kötelező szabályok alkalmazása alól, ha a baromfitartó üzemek 1999. július 1 előtt kezdték meg működésüket Ez 21 ketreces tojóüzemet érint, amelyek lehetőséget kaptak a költséges beruházások csatlakozás utáni megvalósítására. 17 - Hétéves átmeneti időszak vonatkozik a hazai termőföldszerzési korlátozások fenntartására. A hét év

lejárta után az átmeneti időszak további 3 évvel meghosszabbítható, ha a magyar földárak és más EUtagállamok földárai közötti áreltérések ezt indokolják. Ez idő alatt külföldi természetes személyek valamint belföldi és külföldi jogi személyek nem vásárolhatnak Magyarországon termőföldet, kivéve azok a hazánkban jogszerűen letelepedett EU állampolgárok akik egyéni vállalkozóként legalább 3 éve életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet végeznek. FENNMARADÓ NEMZETI TÁMOGATÁSOK Az unió által biztosított támogatásokon kívül az agrárágazatban csak rendkívül korlátozott körben adhatók nemzeti támogatások. Magyarország azonban a belépés után is fenn tartja jelenlegi nemzeti támogatásai jó részét. Ez a lehetőség legfeljebb 3 évre szól. De az Európai Bizottság a 3 év lejárta előtt is elrendelheti a támogatások megszűntetését. 18 19 20 Az EU brüsszeli bizottsága

Magyarország csatlakozási értékelésénél elmarasztalta Magyarországot: 1, a mezőgazdaság súlyos lemaradásában 2, uniós támogatások igazgatási rendszerének hiányában 3, nyilvántartási hiányosságok miatt 4, támogatások kifizetésének elmaradása miatt 5, élelmezési higiénia be nem tartása miatt és bírálták Magyarország monetáris politikáját. (A legújabb EU-s csatlakozási hírek, a tévében, rádióban 2003. november 6) 21 TARTALOMJEGYZÉK oldal Infrastruktúra: Legújabb tapasztalatok, következtetések, teendők 2 A felgyorsuló nemzetközi (európai) tendenciákról 2 Néhány alapvető ágazati (alágzatai) kérdés az EU csatlakozás szemp. 4 Közlekedéspolitika 4 Közösségi politika 5 Vasút 5 Átmeneti mentesség 6 Közút 7 Légi közlekedés 8 Belvízi és tengeri hajózás 9 A csatlakozás fő hatásai 9 Energia 10 Az energiaellátás biztonsága 10 A versenyképesség növelése 10 Energia

hatékonyság és takarékosság 12 Megújuló energiaforrások 12 Magyarország részvétele a közösségi energetikai keretprogramokban 12 Iparpolitika 13 Távközlés és információs technológiák 14 Gazdasági és monetáris unió 14 Mezőgazdaság 15 A fejezet tartalma 15 Közvetlen támogatások 16 Intervenció exporttámogatások 16 Átmeneti mentesség 17 Fennmaradó nemzeti támogatások 18 A legújabb EU-s csatlakozás hírei a tv-ből és a rádióból 21 22 IRODALOMJEGYZÉK AZ EURÓPAI UNIÓ ÉVKÖNYVE 2001 OSIRIS KIADÓ · BUDAPEST, 2002 EU-CSATLAKOZÁS 2004 KIADTA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA 23