Kereskedelem | Turizmus » Néprajz jegyzet, 2006

NÉPRAJZ JEGYZET – 2006 2.ELŐADÁS Néprajz célja: a magyar műveltség eredetiségének, egyediségének tudatosítása, bemutatása Kulturális antropológia: − − − − − Emberi viselkedés, szokásvilág általános törvényszerűségeit vizsgálja Pl.: felnőtté avatás szokása mindenhol megfigyelhető, legényavatás szokása Orosz országban etnológiával teszik azonossá Német országban: Völkele Kunde, Folks Kunde Résztvevők megfigyelőként tanulmányozzák a szokásokat: angolszász rendszer Folklórizmus: − folklór = szellemi néprajz − a folklórizmus ennél több: tudatosan, nem eredeti környezetben (pl.: városokban) felhasználják a − népi hagyományokat, szokásokat • nomád népek • táncház mozgalmak • népművészeti egyesületek • tájházak • kézműves iskolák (’70-es évek) pl.: kosár fonók, hímzők, szövők gyűjtési módszerek: 1 vagy több falut kiválasztunk, mindenkinek van önálló kutatóterülete •

emberekhez közel kerülés a cél, ebben segít a plébános, a tanító stb. • interjú rendszer: jegyzeteli a gyűjtő a válaszokat A néprajz alkalmazott módszerei: − gyűjtés − terepmunka − helyiektől információk begyűjtése (kérdőív, személyes megkérdezés, interjú-módszer – többször megismételve) − összehasonlítás − megfigyelés – egy adott népszokás tanulmányozása (pl.: népi lakodalom) – lehetséges külső és résztvevő megfigyelőként is − néprajzi filmezés, videózás A népi alkotókat a II. világháborúig nem tartották számon név szerint, ezt követően jelentek meg az első népművészek, akik munkáját már különféle címekkel díjazták (Zh): − Népművészet Mestere − Népművészet Ifjú Mestere (35 éves korig) − Népi Iparművész – elszakadnak a hagyományoktól, a népi tárgyakat „tömegesen” készítik pl. fazekas Ezeket a díjakat pályázat útján lehet elnyerni. Mesterségek Ünnepe:

− − − − Budai Vár környéke 1987 óta a Népművészeti Egyesületek Szövetsége szervezésében Augusztus 20-án Budapesten a Budai várban kerül megrendezésre Aug. 20 mesterek felvonulása a Mátyás tér előtt, kenyérszentelés 800 magyar és külföldi kézműves seregszemléje, kirakodóvásár és bemutatók 1 A néprajz intézményei Magyarországon: − Néprajzi Múzeum: Budapesten, Kossuth tér 12., a parlamenttel szemben − Hagyományok Háza: az egyik legújabb intézmény, 2000-ben alapították, Budán a Corvin tér 8. szám alatt található, de át akarják telepíteni a Nemzeti Színház közelébe • itt található egy jelentős népzenei gyűjtemény (Lajta László) • működik egy népművészeti műhely • az Állami Népi Együttes székhelye • itt dolgozik Sebők Ferenc is 2 3.ELŐADÁS SKANZENEK: − Szabadtéri múzeum, gyűjtemény − Előzmények: • Az I. világkiállításra 1851-ben Londonban került sor: varrógép

bemutatása- utána tömegtermék lett, eljutott a parasztházakba is • Ezt követően felváltva rendezték Londonban és Párizsban a világkiállításokat − 1867-ben Párizsban először mutattak be parasztházakat, melyeket másolatban (még nem volt berendezve) készítettek el (pl.:magyar csárda: inkább lakóház, mint csárda) − 1873-ban Bécsben is egy kisebb néprajzi falut mutattak be a világkiállítás keretén belül (pl.:székely ház) • OMM 7 ház képviselte, ebből egy volt székely ház: Xantus János rendezte be • Székely koronaház másolatban • Bécsben állították össze • Székelyudvarhelyi művészek készítették a berendezést • Székely kapu is volt • Életmódot is igyekeztek bemutatni: székely házaspárt vittek oda, akik viseletben voltak, fogadták a látogatókat, cserépedényeket, székely dalos füzeteket és játékokat árultak (pl.: taplósapka:taplógombából készül) − Áttelepítés módszere: • Arthur Hazelius

is részt vett a bécsi kiállításon: annyira megtetszett neki a néprajzi falu, hogy hazatérve Svédországba szeretett volna egy hasonló „svéd” falut létrehozni • erre a stockholmi skanzenben adódott lehetőség • 1885-ben kezdődött meg az épületek áttelepítése • a kiállítás csak 1891-ben nyílt meg. • 1874-ben lapp kunyhót rendezett be egy múzeumban A.H − Kb. évi 2 millió látogató (Illyés Gyula is) − Történeti emlékek kerültek ebbe a skanzenba − Lakóházak, működő műhelyek kerültek teljesen berendezve bemutatásra, olyan természeti környezetben, amilyenből származnak (mesterségek műhelye, növény- és állatvilág) − A 19.sz-20sz fordulóján Skandináviában sorra nyíltak meg az újabb és újabb skanzenek (Oslo, Dánia, Koppenhága) 1909-ben nyílt meg Helsinki mellett egy kis szigeten (Seurasaari) a finnországi skanzen − az I. világháború egy kicsit megszakította ezt a folyamatot, de utána újból kezdődött a

„skanzenépítési hullám” (pl: 1924 Rigai Skanzen, 1930 Anglia, Spanyol, 1929: Cseh, Romániában a Kolozsvári Skanzen) − Magyarországon 1938-ben Teleki Pál engedélyezte a sk anzen építésének alapmunkálatait a Népligetben, de ez abbamaradt − Felmerült az igény a regionális skanzenek építésére − Vasi múzeumfalu, Skanzen − Tihany: népművészeti tájház: fafaragás, hímzések Ezredéves Országos Kiállítás Néprajzi Faluja (1896) − − − − − − Vikár Béla, Jankó János vezetésével készült el 12 magyar és 12 nemzetiségi ház épült fel a 23 vármegyéből a Városligetben, a mai Széchenyifürdő mögötti területen Veszprémből Szentgáli ház A kiállítást 1896. Máj 2-án Ferenc József nyitotta meg Külföldi delegáció is volt A lakóházak mellett községháza, iskola, óvoda, kórház, jégverem, cigány putri és sát or a f alu szélén, templom a központban, halászkunyhó, pásztorkunyhó volt látogatható a

faluban 3 − − − − − A kiállítás nov. 2-ig állt fenn, nov 3-án elkezdték a bontást A faluban működő csárda volt, programokat rendeztek pl. valódi matyó lakodalom, bálok, népszokás bemutatók, búcsúk, májusfa állítás, életképek népviseletben(bábuk, élő vendégfogadók) Az ajándékba kapott tárgyak a N éprajzi Múzeumba kerültek, nem vissza a t elepülésekre a Néprajzi Tárlatokba 1932: Balassagyarmati palóc ház a múzeum mellett – áttelepítéssel került oda Karancskesziből • ez volt az első áttelepített tájház Magyarországon (VIZSGA) Következő tájház Veszprémben épült fel: Bakony tájház, mely Öcsről származott, közadakozásból épült, külön csutorás műhelyt alakítottak ki benne ZH (!) Magyar Népi iparművészeti múzeum (Kecskemét, Serfőző u.19) − − − − 18. századi épület 1917-ben szeszfőzdét hoztak benne létre: Kecskeméti Fütyülős Barackpálinka 1984-ben döntötték el, hogy

múzeum lesz Egységei: • 2000 alkotó munkái • Kántor Sándor tárlat (Karcag fazekasmestere) • Gerencsér Sebestyén tárlat (Dunántúli fazekasmester) • Matyó hímzés, Mezőkövesdi alkotások • Kapori Antal somogyi fafaragó (népművészet mestere díjat, Kossuth díjat is kapott) • Zana-gyűjtemény: Zana Dezső Kalotaszegen gyűjtött (Erdély) Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely (Kecskemét, Gáspár A. u 11) − − − Bánszky Pál alapította, ugyanúgy, mint a Magyar Népi Ipar Múzeumpt is Kerényi József építész építette, tervezte Vidár István: Polgári játékokat gyűjt és működő műhelye van Szentendrei Szabadtéri néprajzi Múzeum − − − − − − − 46 ha a Sztaranoda folyó forrásánál, Szentendre határában Római kori leletek is vannak Skanzen Amphiteatrum: hangveresnyek 9 tájegységet mutat be, és minden tájegységnek van felelőse, akik terepmunkával gyűjtenek (templom, lakóházak, közösségi

épületek, harangtorony) Pl.: Felső-Tiszavidék: 1974-ben nyílt meg a nagyközönség előtt (pl: Mándi református templom, Mándoki görög-katolikus templom) Pl.: Kisalföldi tájegység: 1987-ben épült meg (Szent Anna kápolna, Mosonszentpéteri ikerház eredeti berendezéssel és foglalkoztató házzal, Ásványrárói ház a Szigetközben, kovácsműhely, kemencék, présház) Pl.: Nyugat - Dunántúl: 1993-ban nyílt meg és Göcsej- Zala vidékét foglalja magában (présházak, Kondorfai iskola, ahol különböző foglalkozásokat tartanak, Rédicsi lakóház ravatallal) − A néprajzi intézmények, skanzenek építésének a II. világháború szabott átmenetileg gátat − Később felmerült a kérdés, hogy hol lehetne Magyarországon egy központi skanzent létrehozni (felmerült a Népliget, Óbuda, de végül elvetették ezeket és a fővárost is). − Végül Szentendrét választották, (Dunakanyar idegenforgalmi vonzereje miatt) ahol 1974-től volt

látogatható a skanzen, melynek tájegységei: • Felső-Tisza vidék • Kisalföld (Jánossamorjai ház) • Nyugat-Dunántúl (1995) ZH! (csak a már megnyíltak) • Bakony, Balatonfelvidék (2000) • Dél-Dunántúl (tervezett nyitás 2004) További tervezett tájegységek: 4 − Felföldi mezőváros − Közép-Tiszavidék − Észak-Magyarország − Alföld: bajai tímárműhely − Gyakran tartanak tematikus napokat is pl.: len és kender napja, népi iparművészek ruháiból divatbemutató, mézes nap, vadász nap, pünkösdi sokadalom, borünnep, szüreti felvonulás, Márton napi ludas nap (ez az évadzáró ünnepség a skanzenben). 5 4.ELŐADÁS REGIONÁLIS SKANZENEK: (ZH!) egy – egy kisebb térség népi életmódját, flóráját és faunáját, építészetét mutatja be Göcseji falumúzeum, 1968, Zalaegerszeg (vízimalom melett) Vasi múzeumfalu, Szombathely, 1973 Sóstói múzeumfalu, Nyíregyháza, 1979 (legnagyobb alapterületű) Szennai

Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, Szenna (a falu közepén található – 1978-80) Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szabadtéri Néprajzi gyűjteménye, Pusztaszer, ’70-es évek vége ~ 1980 • Szalafő, Pityeszer (Őrség), 1970-es évek vége = Őrségi népi épületegyüttes (részletesebben lásd a fénymásolaton) • • • • • • TÁJHÁZAK: egyedül álló jellegzetes ház, mely a települést, kistérséget reprezentálja (ZH!: 1-1 példa rájuk, régió központok) − Áttelepített tájházak: • Palóc Ház, Balassagyarmat (1932): első tájház • Bakonyi Ház, Veszprém (1935): Öcsi ház másolatban építették fel (pitvar, szoba, konyha, hátsó szoba külön bejárattal) • Palóc Ház, Parád (1963) − Helyben megőrzött, „in situ” tájházak; általában valamilyen híres ember szülőháza (kb.300 van): • Fazekasház, Magyarszombatfa: agyagos talaj, fazekas központ • Gazdaház, Tihany: Apátságtól lefelé úton a Visky-

sétányon, bazaltkőház nád fedéllel (nem vakolt) • Halászcéh-ház, Tihany: gazdaház mögött • Népművészeti Tájház, Buzsák: Balaton déli partján, idegenforgalmi központ. Pajtában vendéglő, egyedülálló hímzés • Tájház, Decs (Tolna): Sárköz központja, szövőkultúra, sárközi lakodalmas, néptánc, babamúzeum • Kakas-ház, Átány (Heves): itt van a legtöbb tájház; Kakas volt a tulaj neve • Szlovák Tájház, Békéscsaba, Kiskörös, Tótkomlós, Szarvas, Sióagárd: földesúri betelepítés • Falumúzeum, Hollókő: falumúzeum, Világörökség • Német Nemzetiségi tájház, Ófalu: fafaragás, klumpa = fapapucs, fazekasság • Nagyvázsonyi tájház, Schumacher-ház • Román tájház, Kétegyháza • Várpalotai tájház • Magyarpolányi tájház (Europa Nostra Díj): kettős porta (két családé), Polányi Passió, Kálvária • Szentgáli tájház • Városlődi Noé-ház (sváb tájház) • Kékkúti tájház •

Néprajzi ház, Sukoró: Velencei tó mellett, a sukoró egy halászati eszköz • Népi műemlék-együttes, Fertőszéplak • Hollókő-ófalu = „élő skanzen” • Lajosmizse-Bene, Tanyamúzeum • Szigligeti faluközpont • Székesfehérvári Palotaváros • Cece, Mezőgazdasági tájmúzeum • Cák, Pincesor • Túristvándi, Őrvényes, Csopak, Vízimalom • Tarpa, Szárazmalom • Tés, Szélmalom 6 • • • • • • • Balatonkenesei tájház Kékkúti tájház Fertőhomok: Horvát tájház Baja-Bunyevác Mecseknádasd: baranyai németség tájháza Harta: német tájház: bútorfestés Zsámbék: sváb tájház Finnugor Néprajzi Park: − Magyarországon egyedülálló − a Göcseji falumúzeum területén (Zala folyó holtága) nyílt meg 2001. Aug 19-én (hanti sámán nyitotta meg) − jelenleg látogatható részei (másolatban felépített házak): (ZH!) • Hantik épületei – ház + szabadtéri kemence + halszárító + áldozati kamra +

sátor + ételkamra (1999-ben adták át) • Manysik épületei: lakóház + kamra + áldozati kamra (1999 ősze: fafaragó mester közreműködött) • Mari épület: kerített porta + lakóház + nyári konyha + fáskamra + (füstös)szauna + gabonatároló + istállók + tároló-helyiség + gémeskút (2000. Nov: szakember rendezte be) • Finn néprajzi egység (2001): még bővítés alatt áll • Középen aszfaltozott tér, tájékoztató táblákkal, térképpel, és a finnugor nyelvcsalád jellemzőivel Tervezett egységek: − − − Árusító egységek, standok kultúra bemutatása: iparművészeti, népművészeti tárgyak, könyvek eredeti nyelven és fordításban Finnugor tájékoztató központ (pl. információk a nyelvről) Vendéglő (nyelvrokonaink ételeivel) KÜLFÖLDI SKANZENEKBEN LÁTHATÓ MAGYAR NÉPRAJZI EMLÉKEK: − Bukaresti skanzen − Kolozsvár − Csikszereda − Székelyudvarhely − Csernáton – nemesi udvarházak, skanzen ,mezőgazdasági

eszközök bemutatása, népfőiskola, kézműves központ – fafaragás − Sepsiszentgyörgy – Székely Nemzeti Múzeum (Kós Károly) + skanzen − Ungvár – Várhegyi skanzen − Máramaros − Domonkosvár − Tarcsafürdő − Vágselye − Marbos − Alistál − Taksony – Galánta 7 5-6. ELŐADÁS Népi Műemlék Együttesek: ezek helyben megőrzöttek (Zh:példákat tudni rá!) − Szalafő – Pityerszer − Fertőszéplak: 3 épület mnás időkből − Magyarpolány: régi főutca = Petőfi u.-ban 49 ház áll védelem alatt, amiből 1 tájház − Csongrád: belső városban 17 védett ház, halászházak − Mezőkövesd: • Hadas településrész: o nagycsaládok neve a had: rokoncsaládok együttélése egy telken (közös vagyon, gazdálkodás) o pl.: Kis Jankó Bori emlékháza o nem szabályos utcák: zeg - zugos utcák • épületek: táncpajta, népi művészetek háza, szövőház, tulipános hímző műhely, játékház, tájház (matyó életmód),

fazekasház, mézeskalácsház, gépmúzeum (mezőgazdasági) − Székesfehérvár: Palotavárosi skanzen • Rácok éltek itt régen • Rác műemléktemplom középen • Europa Nostra Díjas • Céhes ipart bemutató múzeum • Iparos műhelyek ebben az utcában pl.: kalapműhely • nádfedeles, fehérre meszelt házak (egységes kép) − Hollókő: • Palócföld • Élő műemlék • Tájvédelmi körzet, és 1987 óta a Világörökség része is • Ófalu és Újfalu • Ófaluban: o Templom a központban o Pajta-kert o Egységes utcakép, arculat (1909-ben újjáépítik, mert leégett) o postamúzeum − Szántódpuszta: • Major múzeum: Palóczi Horvát Ádám • Szent Kristóf kápolna • Endrédi csipke (szomszédos település) − Lajosmizse – Bene (Alföld): • Tanyacsárda: utazók itt pihentek meg • Állattartó tanya: hagyományos állattartás látható itt • falumúzeum − Cece: • Paprikáról híres • Mezőföldön van • Mezőgazdasági

tájmúzeum − Cák: • Kőszeg mellett van • Pincesor (még Mór, Villánykövesd, Ócsa, Etyek, Solt jelentős pincesorilag) • Szelíd gesztenyések − Hajós: • Európa legszebb pincefaluja • 1200 ház egységesen néz ki • Sváb lakók ma is − Védett vízimalmok: 8 − − − − − − • Túristvándi: ma is működik (ÉK) • Örvényes: Balaton mellett • Csopak Szárazmalmok: • Tarpa (ÉK) • Szarvas (1836) Ormánság: • Selye: múzeum, talpas ház, harangláb, kovácsműhely Erdélyben • Torockó: o Magyar település o Ércet bányásztak itt és helyben fel is dolgozták o Europa Nostra Díjas o Népi viselet • Sepsziszentgyörgy: o Székely Nemzeti Múzeum o Kertben skanzen van • Csermáton: népi iskola, ahol székely kapufaragást is tanulnak • Máramarossziget: o magyar ház magyar berendezéssel o skanzen virággal borított domboldalon Bukarestben: 2 magyar ház van csak Ausztriában: • Tarcsafürdő: egy helységből

álló magyar ház • Burgenland: Alsóőrben és Felsőőrben is van helytörténeti kiállítás Szlovákiában: • Martos: lábas ládák (mocsár miatt) • Várselye • Taksony: kettős tájház TÖRTÉNETI TÁJSZEMLÉLET A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN − − Először csak Alföld és Felföld volt, majd a vármegyerendszer kialakulásával és a királyság megerősödésével alakult ki a 4 nagy táj Nagytájak a Kárpát-medencében: (Zh!) • ALFÖLD: É-i hegyektől az Al-Dunáig tart (al-dunai székelyek) az a síkság, amelyen a Tisza folyik • FELFÖLD: (Felső-Magyarország, Felvidék) • DUNÁNTÚL: Duna (É,K), Dráva (D), Alpok nyúlványai (NY) – határ • ERDÉLY: erdőn túli terület, az Alföldtől egy hegy választja el: Király-hágó, Partium (Máramarostól-Aradig /Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagybánya, Nagyszalonta – A.J/): a török időkben külön kormányozták Bécsből A Trianoni békeszerződés (diktátum) bontotta meg ezt a négyes egységet

− 1920. július 4-én írták alá, Párizs mellett a Kis Trianoni Palotában (XV Lajos építtette), és 1921. Július 26-án lépett életbe − Magyarország elvesztette területének 2/3-ad részét és lakosságának 58%-át. − Nem vették figyelembe a nemzetek önrendelkezési jogát, kivéve: Sopron. − 1938. nov: I Bécsi Döntés, a felföldi magyarság visszakerülése − 1940.: É-Erdély 1944-ig újra Magyarországhoz tartozott − 1945. ápr 4: Kassán Benes-dekrétum – kollektív bűnösség elve − 1946. febr 26: Potsdami egyezmény – lakosságcsere, tisztogatás − 1946: Pozsonyi hídfő – 3 település elcsatolását eredményezte (Ligetfa) − 1947. máj 24: Lakosságcsere egyezmény (3 szakasz – 1948 Dec-ig) – (Pelle Emil írt róla: Bölcső a máglyán) 9 7.ELŐADÁS FELFÖLD: − − − − − − − 10.században foglalták el az itt élő magyarok Pozsony: koronázó város Török hódoltság után megfogyatkoztak az itt élő

magyarok 18.század: megjelennek a tótok, szlovákok, és ezért a magyarok délebbre szorulnak (közel a mai magyar határhoz, a Duna mentéhez) Ma Szlovákiában 520 528 magyar él (2001-es adat) Felvidéki magyarok nem a városokban élnek, hanem a falvakban, mert ott jobban tudják ápolni a nyelvet, szokásaikat Sok magyar van pl.: Révkomárom, Dunaszerdahely Melyik a legészakibb magyar térség?: Zobor-hegy vidéke (15 falu tartozik ide) (ZH!) − Nyitra (búcsújáró vidék), Ghymes-hegy: Vicsáp-Apáti, Lajosfalu, Egerszeg, Menyhe, Lédec, Zsére, Gímes, Kolon, Csitár, Gerencsér, Geszte, Pogány, Bodok − Zobor szó gyűlést, gyülekezetet jelent − Az egyik legveszélyeztetettebb Felvidéki térség, hisz csak Nyelvsziget (Skanzenen belül őrzik tájszólásukat) − A kendert maguk dolgozták fel, summás munkát vállaltak (kora tavaszi időszaki mezőgazdasági munka távoli vidékeken, az I. világháború idején szakadt meg) − Nagycsaládi szervezetben

éltek, azaz hadakban (nemzettségek): több generáció, több rokon család, szalagtelkeken (hosszú házakban) él − A legnagyobb ünnep, mulatság: a lakodalom kedd – szerda – csütörtök • Vőfély = dorozsba végig járta a vendégeket és meghívta őket személyesen versbe foglalva a lakodalomba (előtte egy héttel, és a napján is): nem pénzt kapott a munkájáért, hanem ajándékot • Májustól novemberig jellemző, hiszen nyáron a földeken kellett dolgozni • 2-3 napig tartott egy lakodalom: kedd - csütörtök • Koloni lakodalom: lokális endogámia (a saját faluból kell párt választani) • A menyasszonyi kelengyét, ami a l ány családi jómódúságát mutatta, végig vitték a faluban, hogy mindenki megcsodálja • Templomi esküvő: a legfontosabb rész • A vőfély mondja el a menyasszony helyett a menyasszonyi kikérő szöveget • Éjfélkor menyecsketánc • Gabonát szórnak a násznépre, hogy bőség érje őket − Átmeneti

rítus: egyik életszakaszból a másikba való átváltás • Legényavatás: a 15-16 éves fiúk legénnyé avatása (felvették céhbe őket) − Legénybíró: a mulatságok rendjére vigyázott, bálokat szervezett − Leánybíró: a legénybíró felesége − Kodály Zoltán: népdalokat gyűjtött (1906-ban viseleteket is): Menyhén, Gímesen, Zsérén; − Kolon hímzéskultúrája is híres: fehér, lyukas-hímzés − Szent Iván éji tűzugrás = Virágos Szent János ünnepeként is ismerik • Kalendári = jeles napi szokás • Nyári napfordulókor (június 24) • Legények a rossz seprűket meggyújtva járják körbe a falut • Falu végén nagy tüzet raknak és körbe ülik • Név szerint összeénekelik a falu eladó sorban lévő legényeit és leányait (párokat alkotnak) • Ha a fiú nem ellenkezett, azaz tetszik a neki énekelt lány, akkor nem szólt semmit, és ezzel jelezte beleegyezését, ekkor a lánynak át kellett ugrania tüzet, és így

tudomásul vette a közösség, hogy ők egy pár lesznek 10 • Ha nem tetszett a fiúnak a neki énekelt lány, akkor belerúgott a parázsba, a lány − pedig szó nélkül visszaigazította, és tudomásul vett, a visszautasítást Ágh Tibor: balladagyűjtő (Kőmíves Kelemenné) MÁTYUSFÖLD: (ZH!) − − − − − − − − Központok: Galánta, Érsekújvár (Csallóköz felett van) Mátyás király helyett Csák Mátéról kapta a nevét Árvízmentesítés a XIX. században Szórványtelepülések, nagycsaládi szerkezet (had) Földművelésre alkalmas a terület: ezen belül jellemző a Kertészkedés • zöldség, paprika, káposzta, krumpli • Felesleget piacra vitték: Bp.-re, Párkányra, Vácra, Nagymarosra és Pozsonyba, Prágába • Hajómalmok segítették a kertészkedést Fonó: a kendert maguk dolgozták fel fonóházakban (külön lányos és külön asszonyos fonóházak voltak, mert a leányosba bejárhattak a legények udvarolni)

Népviselet sokáig él Martin György: tánchagyományokat gyűjtött pl.: Verbunk (szólótánc) 11 8.ELŐADÁS CSALLÓKÖZ: − Csallóköz két részre tagolódik – Alsó-, és Felső-Csallóköz • 2 fő városa Pozsony és Komárom − Központ: Dunaszerdahely − A Duna legnagyobb folyami szigete, melyet az Al-Dunával fog közre − Történelmi elnevezése „Aranykert”(a mesék szerint Tündér Ilona élt itt tündéreivel) • Aranymosók vagy aranyászok éltek itt, akik a Dunából aranyrögöket mostak ki – Szigetközben pl. aranymosó-versenyt rendeztek • Az aranymosás több település- és családnévben is megőrződött pl.: Csallóközaranyos, Aranyosi − Gyakran árvízborította terület volt, mocsaras vidék • Nagyon termékeny vidék, egész Szlovákia „éléskamrája” − Elterjedt foglalkozás volt a halászat • Halászcéhek működtek Somorján, Pozsonyban és Komáromban is • Különleges halfaja a „v iza”, mely a

Fekete-tengergől úszik fel a Dunára – „rekesztős halászat” − Gazdag legelőkön bérlegeltetés is folyt + kertészkedés − Jellemzőek a faluközösségek − Csallóköz Trianonig szinte csak magyar lakta térség volt, de azóta sajnos erős „magyarellenesség” jellemző ezen a területen − Trianon óta Komárom ketté van választva (északon: Révkomárom, délen: Komárom) • Komárom nevezetessége a „komáromi láda” (kelengyésláda) • A város a festő-asztalosok központja volt • Ezeket a kelengyés-ládákat később mindenütt tulipános ládának nevezték (19. sz közepétől) − Szokásaik közül kiemelkedő a „szentiván éji tűzugrás” − Bartók Béla: népdalgyűjtő SZIGETKÖZ: − A Csallóköz „ikertestvére” – egyes csallóközi településeknek voltak itt szórványtelepülései, melyek később önállóvá váltak − Két részre tagolódik, két fő városa: Győr és Rajka − Alsó-Szigetköz, uradalmi

központja Hédervár − Felső-Szigetköz, központja Halászi − Ezt a térséget is árvízmentesítették, előtte több apró kis szigetből állt – „ezer sziget országa” − Honfoglalás óta magyar lakta terület, melynek viszont sikerült megőrizni magyarságát − Ártéri rideg/szilaj állattartás volt jellemző a kis „szigeteken”, jellemző a bérlegeltetés is − Halászat – „bundás hal” készítése (pikkelyesen, agyagbundában sütve különleges fűszerezéssel) + ecetes hal − Szekeres gazdák kereskedtek itt − „Apró szentek napja”: legényavatás o Puhabok, azaz a bekereszteletlenek kikérik a lányokat o Így kerülhettek be a legénycéhbe, és lettek „keresztfiúk” o Ezután szabadon udvarolhatott és járhatott a kocsmába az ex. puhab o Ez nem valódi rokonság, hanem műrokonság o Az udvarlásnak és a leánykérésnek „szigorú hagyományai” voltak o Leánykérésnél nem a fiú kérte meg a lány kezét a szülőktől,

hanem ez a „kersztapa” o Elutasítás jele pl.: kosár a kéményen, lapos kavics a zsebébe, szűrét kiakasztották 12 − A lakodalmakat általában farsang idején tartották − Máringolás – megegyeztek a h ázasulandó felek, hogy ki mit visz a h ázasságba (hivatalos úton, jegyző közreműködésével) − vőfélytalálkozó: Máriakálnokon − hímzésmotívumok: pelikán, páva, kakas, páros madárfigurák HANSÁG: − ÉNY-i része Ausztriához tartozik (Trianon óta) − „hany” szóból ered: lápos, ingoványos, mocsaras terület – a belőlük kiemelkedő szigeteket, száraz területeket gorondoknak hívjuk − a mocsarak Lébényig húzódnak − Bősárkány, Pusztasomorja, Hanságliget − dús mocsári erdők, rétek – halászat, pákászat, csikászat • páka: pelyhes buzogány (= „párnatöltelék”) • pákászok: családostúl a g orondokon éltek vesszőből font házakban, szabadon akartak élni, a földesúri adófizetést

elkerülve (Fekete István: Tüskevár) o madárleveseket fogyasztottak, a legfinomabb a varjúfiókaleves o fürjtojás: szerelmi gerjesztő a fiúknak o mocsári teknős, kecskebéka, kőrisbogár (veszettség ellen), pióca gyűjtése – gyógyítás céljából o gabonagyűjtés (güzüegér – 4-6 kg, ürge – 10 kg, hörcsög – 30 kg) o vadméhektől mézlopás • csikászok: csikot gyűjtöttek – csikos káposzta (Jókai étele) − varsával gyűjtötték a halakat, talpallót viseltek, hogy ne süllyedjenek el − a mocsaras vidék melletti réteken szarvasmarha, ló legeltetése történt − Hany Istók és a lakodalom (Jókai: A névtelen vár) − Bősárkány: gyékényszövés központja (molnárok zsákja, cipő, szatyrok, székek, kosarak, esernyőtartók, stb.) FERTŐ-VIDÉK: − A Fertő-tó tágabb vidéke − sekély vizű tó − Trianonnal nagy része Burgenlandba került − Sopron, Fertőszéplak, Fertőrákos, Fertőhomok, Hegykő, Sarród, Süttő

− Rust: gólyatelepülés, halász-templom, szőlőművelés (Burgenlandban van) − cégérek: házi borkimérést jeleznek, poncichterek • a bor mellé babból készült ételeket tálalnak − népesség: magyar, német, horvát (XVI. szd) (graniscsei horvátok) − pim(n) bor: váltságdíj az elköltöző lányért − Sarród: kócsagvár; Kapuvár: öntésmajor − Halász céhek 13 9.ELŐADÁS RÁBAKÖZ: − Mély fekvésű, vízjárta terület, árvízmentesítés után állattartás, földművelés − Sopron és Győr vármegyéhez tartozott Rábaköz − Folyói: Rába, Répce, Rábca − Kis Kánaán: gazdag lett a térség − Központjai: Kapuvár, Csoma, Szil, Szany, Pör (fazekasság, Völcsey család) − állattartás jelentős: szarvasmarha, jó legelők − kékfestés Csornán: Frast család − Rábaközi perec (lakodalmak alkalmával) • Vert perec: perec verő padon készülő forró vízben főzték, szárították és sütötték − jegyajándék:

mángorla (Röjtökmuzsaj): férfiak faragták − a házakban „szentsarok” (zarándokhely: Máriacell) − keményfa székek „hegedű” háttámlával: Kapuvári bútor asztalos központ − Rábaközi hímzés: külön stílus • pl.: lepedőszél, bőgatya-hímzés • előrerajzolás nélkül, szabad rajzú hímzés, • reneszánsz ornamentikát őriz: olasz korsó motívum, páratlan számú virág és néhány madár − Betelepültek: besenyők, székelyek Folytatás a külön lapon!!! SOKORÓALJA: (zsugorodik) − Sokoró dombvidék tágabb környezete; Győr megyéhez tartozik − Tényő a központja: tájház − Pannonhalma környéke is ide tartozik − Táp, Nyúl, Ravaszd, Tápiószentmiklós, Écs, Tényő − Jelentős szőlőtermesztés, bortermelés − Hegyközség: • a szőlőművelés köré épült település: a szőlőhegy birtokosait foglalta magába • önálló közigazgatási egység (független a falutól) • 1974-ben megszüntették ezt a

telekformát • Ma mindenütt újjászervezik a hegyközségeket: bor-utak szervezői (idegenforgalom!) • Hegyközség birtokosok lehettek gazdagok, polgárok, egyházi személyek, tehát bárki • Élén: hegybíró, aki összefogta a szőlőhegy életét • Együtt körbejártak, összeírták, mit kell csinálni, és felfogadtak alkalmazottakat pl.: hegypásztor, csősz • Hegyközségi szabályok: érvényesek mindenkire pl.: mikor lehet szüretelni kezdeni, ünnepnapokon nem szabad dolgozni stb. − Határőrzők: magyarok, horvátok − Löszfalba vájt pince: Écsi lyukpincék − Tényő: védett népi műemlékek a házak (tájház, takácsmesterségek) − Építészete: faragott ágasfa, deszkaoromzat díszes BAKONYALJA: − dombvidék, átmenet a Kisalföldre − őslakosai: szlávok − Központja: Pápa (a Dunántúl Athén-ja) • reformátusok és evangélikusok lakják • országos vásárok otthona pl.: állatvásár, kirakodóvásár (ez kiváltság volt: 7

országos vásár volt összesen) 14 az országos vásárok ünnepnek számítottak, 2 naposak voltak: o 1. nap: kirakodás a Nagytemplom előtti téren és az Eszterházy várárok helyén (verseny a sátorhelyekért) o 2. nap: az állatvásár napja pl: ló, szarvasmarha, sertés (kiszorult a város szélére) • Pápa híres volt zöldségtermesztéséről is: • mézeskalács készítés, legutolsó mester: Varga István (felosztották egymás közt a v ásári területeket) • Közép-Európa egyetlen kékfestő múzeuma: Kluge család nevéhez kapcsolódik (1786). o A műhely virágkora a 19. sz második felére tehető o 1962-től működik múzeumként. o Nagy vízigényű ez a mesterség, ezért telepedtek a Tapolca-patak mellé (meleg víz, egész évben). o A kékfestéshez Indiából származó, növényalapú festéket használtak. o Jellegzetes színkombináció: fehér-kék, indigó festék, mángorolták (van más szín is) o Bécsi divathoz igazodtak o A

múzeum kiállításai: o a mesterség története o a magyarországi kékfestés, Bódy Irén gyűjteménye – ő emelte fel az iparművészeti szintre a kékfestést o a magyarországi kékfestő műhelyek kiállítása • szőlőtermesztés: Somlai borok városa − Települések: kiváltságosak voltak a mesterség tudásuk miatt • Takácsi: a kora Árpád-korban takács mesterek laktak itt • Pápakovácsi: kovács mesterség − Tapolcafő: itt ered a Tapolca folyó / patak • SOMLÓ-VIDÉK: − a Bakonyalján belüli „kistáj”: Kisalföld mellett húzódik (432 m magas) − a legkisebb történeti borvidék − 1993 óta tájvédelmi körzet − Somlai juhfark: a nászéjszakák bora, hogy az elsőszülött fiú legyen (ha a férjek ilyet isznak, akkor fia lesz) • Habsburg udvarba is küldtek (Hamvas Béla: A bor filozófiája) • Borutak: több borút van, vendégfogadás (télen is) • A somlai bor gyógyszer: aranyér, potencianövelő, sebfertőtlenítő,

meghűlés, székrekedés − 4 hegyközség szerveződött, ami a II. vh után újra működhetett • Somlóvásárhely: a térség központja, vásároshely • Devecser: uradalmi központ, mezővárosi település • Tüskevár: a XVIII. sz második felében tótok telepedtek itt le, o a mesterség apáról fiúra öröklődött o tüskevári fazék (zöld, sárga), o Tóth Gergely – a népművészet ifjú mestere • Somlójenői hegyközség − Somlói várrom: látnivaló (17 században lett rom) − Kisfaludy Sándor: Somló története − Antal József emlékmű − Turistafogadó is van 15 10.ELŐADÁS KEMENESALJA: (kamen = kő) − búcsújáró hely: Nemesdömölk, Pórdömölk, cél: Kiscell • szept. 12- re kellett ideérni gyalog, hogy bűnbocsánatot nyerjenek • Ma is a Dunántúl leghíresebb búcsújáró helye Celldömölk és környéke − Jánosháza: vasúti központ − Celldömölk: bencés apátság (XIII. század) − Máriaceli kegykép •

1748: Mária kegytemplom építése, a freskókon látható az építkezéskori csoda: egy segédmunkásra ráesett egy kő, de Máriához imádkozott és megmenekült BAKONY: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − Bakony szó = erdő (Ady: Párizs az én bakonyom ≈ rejtőzködő helyem) Védett terület az erdőségek és a vadállat-állománya miatt Rossz minőségű föld: búza helyett rozst, lencsét termesztettek Zirc a központja, de a történelmi Bakonynak Bakonybél a központja a falvak védettek voltak a török időkben a törökök kiűzése után a Felvidékről telepítettek át tótokat (szlovákokat) Bakonybélbe, Jósdra, Ösküre, de mára aszimilálódtak, szokásaikat megőrizték. németek betelepülése: közép-dunántúli németek a magas Bakonyba (pl.: Pénzesgyőrbe) • Az erdők fáit munkálták meg – mezőgazdasági eszközök készítése, tálak, mozsarak faragása. Lókút: fakanalak készítése

Vadászat: Szentgál kiemelkedő szerepet játszik bükk-fa: a makkot sertések hízlalására használták, bakonyi sertés – keveréke a vaddisznónak és a házi sertésnek juhtartás: a gyapjúkészítés miatt, gyapjúnyírás előtt meg kellett fürdetni a birkát – csapó mesterség – posztó előállítása – szűr szabók betyárok: pl.: Sobri Jóska (öngyilkos lett Tolna megyében), Milfait Ferkó: felakasztották Veszprémben • Sobri kezéhez vér nem tapad, sőt: zsákmányának egy részét mindig szétosztotta a szegények között. • 1880-as évek: Savanyú Jóska még mindig betyárkodott, Sz.helyen (?) töltötte börtönbűntetését, sokan az ő nevében raboltak. A tótvázsonyi temető mellett temették el (öngyilkos lett). 20 sz eleje: Oroszlán Pali, Doma Vendel (1926) • Öltözet: cifra szűr, csonkolt ujjal, virágmotívumok (nemzeti ellenállás jelképe is lett képes) Várak: Csesznek, Essegvár Nagyvázsony, Városlőd: kolostor (kódex

irodalom) Bakonybél: fafeldolgozás központja (Fafaragó múzeum pl.:favillák, tapló) Üveggyártás pl.: Somhegy Jellemző volt itt a bolthajtásos kőépítkezés, különleges hagyomány a kanászlakodalom A Bakony fazekas központja volt Várpalota – zöldmázas, dambarműves cserepek Veszprém is fazekas központ volt (fazekas céhek) + Nemesleányfalu + Nagyvázsony (kályhakészítés) különleges mesterségek • Csutora-készítés = fakulacs készítés: Veszprém, Székesfehérvár • Tabakosok: bőrművesek) • Taplósok: gombagyűjtés (pl.: Zirc), • mész- és szénégetés (pl.: Várpalota) – • Főleg krumplis ételek, ill. lisztből stercek, kásák • Hamuzsírégetés: kellett a fafaragáshoz 16 BALATON-FELVIDÉK: − A Bakony déli előterében − = óriások földje (monda szerint) − 10.-11 Században központilag népesítették be − Nagy egyházi birtokok voltak itt − sok vár épült fel ezen a területen: széles mondakör,

várregék, várromantika (Kisfaludy Sándor) − Híres bortermő vidék, kiemelt borvidékek egyike • A szőlősgazdák viselkedésére a hegypásztorok ügyeltek (pl.: a káromkodást szigorúan büntették, ügyeltek az egyházi ünnepek betartására, a paráznaság bűnének megakadályozására) • Elterjedtek voltak a p inceszerek: ehhez kapcsolódó szokás volt az ún. asszonyfarsang (férfiak kizárásával) − A Balaton keletkezéséről számos monda maradt fenn (pl.: a kecskepásztor mondája, az óriások regéje,) − Fő foglalkozás nyáron a szőlőművelés volt + rákászat • A halászat csak kiegészítő foglalkozás volt, • általában télen halásztak többen együtt „halászbakrakban” ( ~ halászcéhek) • Kivétel Tihany: gardahalászat elterjedt volt (idegenforgalmi látványosság a g arda-sütés venyigén; Garda - Fesztivál) − A viselet már a 1 8.-19 Században polgáriasult itt, kivétel: a különleges fejviselet (hajtogatott kendő)

− Itt is a kőépítkezés terjedt el: szőlőhegyeken présházak pl.: Badacsony − Református nemesség: káros társadalmi jelenség az egykézés, hogy a birtok ne aprózódjon fel − Salföld, Márkó, Pula: díszes házak, szabályos utcák 17