Gazdasági Ismeretek | Befektetés, Tőzsde » Egy egyszerű tőzsdei kereskedési módszer

Egy egyszerű tőzsdei kereskedési módszer Sok befektetőt vonzana a tőzsde, de nem mernek belevágni, mert bonyolultnak tartják ezt a befektetést és megijednek a kockázatoktól. Kéne egy egyszerű, érthető módszer, amellyel még nyerők is lehetünk. Van ilyen? Persze Mindenki a magáéra esküszik Én is Egy mondat az egész: olcsón venni és drágán eladni. És ezt nem viccnek szántam Egyszerű és érthető A tőzsdei árfolyamok alakulását elvileg a gazdasági élet történései határozzák meg, ez hosszú távon valószínűleg igaz is. Azonban az üzletkötések hátterében sokkal inkább az áll, hogy hogyan vélekednek bizonyos aktuális kérdésekről és helyzetekről a befektetők. A tőzsdén a napi folyamatokat az érzelmek irányítják. A módszer nagyon egyszerű, érthető, könnyű alkalmazni, a nehézséget az jelenti, hogy mindig következetesek maradjunk. Olyan egyszerű dolgokról van szó, hogy nem is írom le üdvözítő megoldásként

(elmélet!), hanem egy példán keresztül mutatom be: Van egy millió forintunk, amivel szabadon rendelkezünk. Nem hitel, nem a nagymama spórolt pénze, nem a munkahelyi kasszából vettük ki, stb. Továbbá nem a mindennapi megélhetéshez kell, nincs egy közeli, végső határidő, amikor ki kell vennünk a tőzsdei körforgásból. Első kérdés: mit vegyek és mikor? Csak a nagyobb forgalmú papírokra koncentráljunk, kis forgalom mellett nehéz kiszállni, az árfolyamok nagyon manipuláltak és közük sincs egy reális értékhez. Válasszunk olyan papírt, amely mögött dinamikusan fejlődő, növekedési kilátásokkal rendelkező cég áll. Ne érzelmi alapon válasszunk, bizonyos tényeket nem árt ismerni: őt veszik meg vagy ő vesz meg másokat (OTP), a termékei iránt növekvő kereslet mutatkozik (Richter), a gazdálkodása átlátható, botrányoktól, gyakori vezetőváltásoktól mentes, stb. Sajnos a mi kis tőzsdénken nem sok papírból választhatunk,

így nem is ragozom tovább: OTP, MOL vagy Richter. Mikor jó vétel egy papír? Nem akkor, amikor már az összes ismerősünk tőzsdézik és már egekben vannak az árak. Nézzük meg az elmúlt időszak adatait: Mi volt a maximuma és minimuma? Most milyen szakaszában van a részvény? Nagyobb technikai elemzés nélkül is megállapítható, hogy egy papír (a mögötte lévő vállalat) milyen időszakát éli: alapvetően jó alapokkal rendelkezik, emelkedő trendet mutat, stagnál vagy veszélyeket rejt magában. A tanács egyszerű: semmi mást ne tegyünk, mint olcsón vegyünk és drágán adjunk el. Persze ez nem ilyen egyszerű és ettől még sok kockázati tényező marad, amelyeket egy ilyen módszer nem véd ki. Ezt az egyszerű módszert nevezem én szörfözésnek Repüljünk a hullámok hátán. Vizsgáljuk meg az OTP és a Richter árfolyamát: ha éppen visszaesett (kb 36%-ot), akkor vegyünk, majd az emelkedést követően adjuk el a papírt és várjuk a

következő hullámot. Mikor adjak el? Már a v ételkor állapítsunk meg egy árfolyamot, amin el fogjuk adni a papírt. Ha váratlanul jelentős emelkedést sikerül kifognunk, kissé feljebb rakhatjuk a lécet, de legyen egy tervünk a teljes ügylet lebonyolítására. Mit tegyünk akkor, ha a tőzsdén váratlanul fordulat áll be és esnek az árak, egy pillanat alatt veszteségbe mehetünk át? Ne essünk pánikba! Ne adjunk el azonnal, csak ha olyasmi történt, ami miatt további esés várható (háború, krach, leégett a gyár,stb). Ha csak kissé nagyobb a hullám, akkor várjunk Egy konkrét példa Vegyünk olcsón és adjuk el drágábban. 2003 november 20-án azt láttuk, hogy három napja megy lefelé a Richter, már 5%-os minuszban van a legutóbbi emelkedési időszakához képest. Nézzük meg a papírt: éves minimuma 13.100 F t, maximuma 25250 F t Az általános trend emelkedő, a papír némileg talán kockázatosnak tűnik egy maximum közeli árfolyamon,

de nem volt tiszteséges emelkedése már nagyon régen. Szerintünk emelkedni fog, ha csak a pénzügyminiszter és az MNB elnöke nem gondolja másként. Vegyünk belőle 23600 Ft-on Ha jól gondolkoztunk, akkor pár nap múlva 24.800 Ft körül kéne eladnunk Ez a terv, taktika, nevezzük aminek akarjuk. Kilenc napja ülünk a papírba, már december 03-a van és csak 24.000 Ft körüli az árfolyam Végre másnap eladhatjuk, elégedettek vagyunk magunkkal Ezt az érzést ne rontsa el az a tény, hogy a következő napon 27.000 Ft-on is volt üzletkötés Tanácsok: • Akinek nincs 1 milliója, először csak fejben játsza le az egyes tranzakciókat, nem szégyen a gyakorlás. Egyfajta érzéknek, piaci ismeretnek ki kell alakulnia, ezt követően van esélyünk a nyereséges üzletekre. 500000 Ft körül már kezdhetünk kereskedni, de gyorsan kell eredményeket elérnünk, mert ezen a szinten csak a brókercég jutalékát keressük meg, nekünk alig marad valami. (A minimum

költségekre figyeljünk!) • Olyan csak a mesében van, hogy a legjobb áron venni és a legjobbkor eladni, érjük be egy tisztességes haszonnal. • Ne türelmetlenkedjünk, de azért figyeljünk a futamidőre. Ha sokáig vagyunk egy papírban, csökken a relatív hozam. Minden esetben vessük össze egy betét/állampapír befektetés hozamával a tőzsdén elért hasznunkat. Készítsünk egy kis számolótáblát, amelyben figyelhetjük, hogy az elért (költségekkel csökkentett) hozamunk mennyivel jobb, mint egy éves lekötésű állampapír/betét hozama. • Amikor nincs részvényünk és várhatóan kb 2 hétig nem tudunk üzletet kötni, tartsuk a pénzt pénzpiaci alapban. Innen bármikor kivehetjük, alacsonyak a költségek és 5-8% éves kamatot kapunk. • Nem kell mindenáron venni, várjuk ki a megfelelő pillanatot. Figyeljük a cikkeket, elemzéseket, de ne higgyünk el mindent. A lényegi info kimazsolázása kész művészet. Nézzük meg a befektetési

alapok hozamait Ezeket az alapokat szakértők, tudományos módszerek alkalmazásával, sok elemzéssel kezelik, a hozamok mégis jelentősen ingadoznak és legjobb esetben is alig haladják meg a barátom nyugdíjas anyukája által elért nyereséget