Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalatgazdaságtan tételek

Vállalatgazdaságtan tételsor 1. FOGYASZTÓI ÉRTÉK FOGALMA A fogyasztó szubjektív véleménye arról, hogy a t ermék milyen mértékben felel meg a várakozásainak. Eredménye a fogyasztói megelégedettség. 2. A FOGYASZTÓI ÉRTÉK SAJÁTOSSÁGAI Fogyasztó specifikus (fogyasztónként változik), változó (változnak az elvárások), folyamatos ellenőrzés alatt álló (a fogyasztók összevetik a várakozásaikkal), befolyásolja a termék jelenlegi/jövőbeni keresletét (a várakozások és a vásárlást követő tapasztalat). 3. - A FOGYASZTÓI ÉRTÉK DIMENZIÓI Használati érték Hely érték Idő érték Fogyasztói érték 4. HASZNÁLATI ÉRTÉK FOGALMA A termék azon tulajdonságaiból áll össze, amelyek igény-kielégítésre alkalmassá teszik azt. 5. HELY ÉS IDŐÉRTÉK FOGALMA - Hely érték: azt fejezi ki, hogy a termék a fogyasztó számára térben elérhető, azaz ott van, ahol az igény-kielégítés megvalósítható. - Idő érték: azt fejezi

ki, hogy a termék akkor áll rendelkezésre, amikor a fogyasztói igény jelentkezik. 6. FOGYASZTÓI IGÉNY FOGALMA Valamely termék vagy szolgáltatás iránti fizetőképes keresletként jelenik meg a piacon, azaz a fogyasztó képes és hajlandó fizetni a termékért (mivel a termék olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segítségével az igényeinek egy része kielégíthető). 7. A TERMELÉS SZEREPE AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN A termelés a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra a célra, hogy más erőforrásokon tartós változtatásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre. A termelési és logisztikai stratégia feladata az értékteremtő rendszer struktúrájának kialakítása, szabályainak, normáinak meghatározása és a rendszer összvállalati célok szolgálatába állítása. 8. A TERMÉK ÉS SZOLGÁLTATÁS SZEREPE A VÁLLALATI TEVÉKENYSÉGBEN A termék és szolgáltatás: mindazon értékesítési, tervezési,

gyártási és karbantartási jellemzőinek teljes összetettsége, amely által a termék és szolgáltatása használat során kielégíti a vevő elvárásait. 9. A SZOLGÁLTATÁS HELYE AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN Az értékteremtő folyamat egyik alapvető célja, hogy a fogyasztó részére értéket állítsunk elő; a szolgáltatás hozzáadott értékeket teremt. 10. A LOGISZTIKA HELYE AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN A logisztika biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. A termelési és logisztikai stratégia feladata az értékteremtő rendszer struktúrájának kialakítása, szabályainak, normáinak meghatározása és a rendszer összvállalati célok szolgálatába állítása. 11. A HATÉKONYSÁG FOGALMA A vállalati tevékenység outputjához kapcsolható, azt fejezi ki,

hogy az üzleti tevékenység mennyiben segíti a fogyasztók igényeinek kielégítését, és mennyiben járul hozzá a vállalat nyereségességéhez. 12. A GAZDASÁGOSSÁG FOGALMA Azt fejezi ki, hogy mit képes a vállalat kedvező ráfordításokkal kínálni a fogyasztónak. 13. AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT FOGALMA Erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó részére értéket állítsunk elő a tulajdonosi érték növelése mellett. A vállalati erőforrások fogyasztói értékké konvertálását valósítják meg 14. AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT HÁRMAS TARTALMA Az értékteremtő folyamatok hármas tagolással: • erőforrás-gazdálkodás (munkaerő, termelőrendezések, anyag, információ), • transzformáció (termelés, szolgáltatás), • igénykielégítés (értékesítés). 15. AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT SZERKEZETE, AZ ÉRTÉKLÁNC Értéklánc alatt a vállalati tevékenységek értékalkotó összekapcsolását

értjük. Értéklánc rendszernek nevezzük az egyes vállalati értékláncok összekapcsolásából létrejövő, a végső fogyasztó kiszolgálására szerveződő láncot. 16. A VÁLLALATI KÉPESSÉG FOGALMA A vállalati képességek döntik el, hogy mit tud a vállalat hatékonyan és gazdaságosan ajánlani a fogyasztónak. 17. A PIAC ÉS A PIACI VISZONYOK FOGALMA A piac: a fizetőképes kereslet és kínálat találkozása Piaci viszony: A kínáló felek viszonya a piacon 18. A PIACRA LÉPÉS KORLÁTAI • Állami szabályzás: egészségügyi előírások, technológiai követelmények, beszerzési csatornákhoz való hozzáférés korlátozása, piaci szereplők preferálása, vámok, kedvezmények, állami támogatások, kedvezményes bankhitel. • Termékdifferenciálás: belépési korlát, amikor a piacon bennlévők márkanevükkel, hirdetésekkel, különféle szolgáltatásokkal megszerzik maguknak a fogyasztók hűségét. Az újonnan belépőnek meg kell

ismertetnie magát, meg kell győzni a fogyasztókat. • Tőkekorlátozások: tőkét kell előlegezni az induláskor, mindaddig, amíg meg nem térül. A bent lévő vállalatok lehetetlenné tehetik az újak megélését • A partnerváltás költségei: ha a vevő megváltoztatja a szállítóját (pl. dolgozók betanítása az újra, új termék megismerése, partnerkapcsolat bejáratása). • • Az elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége: a bennlévők szigorúan ellenőrzik a csatornákat, ami megnehezíti az új belépőknek a hozzáférést. A régiek teljesen lekötik a beszállítók kapacitását Egyéb korlátok: az újak nem juthatnak licenszekhez, technológiához; nincs tapasztalat, a bennlévők ellenérdekei. 19. ÁRU ÉS ERŐFORRÁS PIAC Árupiac: ahol a vállalat a szükséglet-kielégítésre vállalkozik, ahol termelő- vagy szolgáltató tevékenységet folytat, ahol a szükséges erőforrások egy részét beszerzi. Erőforráspiac:

a termelési erőforrások piaca: tőkepiac, munkaerőpiac, információpiac. 20. VERSENY ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A PIACON A verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésére irányuló, adott szabályok között zajló tevékenysége. A fogyasztói igények minél nyereségesebb kielégítésére való törekvés során a vállalatok versengenek azért, hogy minél több fogyasztó forduljon feléjük az igényeivel Tartós versenyelőnyt csak akkor szerezhet a vállalat, ha képes a külső és belső környezeti kihívások valódi tartalmának és jövőbeni alakulásának felismerésére. A kooperáció egy vagy több szereplő összehangolt tevékenysége együttes nyereségük növelése érdekében. Pozitív, gazdaságszervező lépések: az hozza létre, hogy a közös akció a piac egészét bővíti, a gazdasági rendszer hatékonyságát fokozza. A verseny tisztaságát fenyegető lépések: a piaci szereplők mások rovására kötött kölcsönösen

előnyös megállapodás 21. PIACTÍPUSOK Hatékony piac: az a piac, ahol a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek. A hatékony piacnál, amint a n ormálprofitnál magasabb nyereségre van kilátás, a v állalatok igyekeznek gyorsan kihasználni a kedvező alkalmat. Pl tőzsde Nyomásos és sz ívások piac: a kereslet és k ínálat egymáshoz való viszonya a piaci magatartás alapja. Azokat a piacokat, ahol a kínálat rendszeresen meghaladja a keresletet, nyomásos vagy vevői piacnak nevezzük. A túlkínálat miatt az eladónak kell erőfeszítést tennie annak érdekében, hogy a vevő tőle vásároljon Azokat ahol a k ereslet lényegesen és tartósan meghaladja a kínálatot, az eladók versenye helyett a vevők versenye alakul ki szívásos vagy hiánypiacnak nevezzük. Földrajzi kiterjedés szerint lehet: helyi, körzeti, nemzeti, nemzetközi vagy regionális, világpiac. Globális piac: Nemzetközi, világméretben vannak vevők,

versenytársak, szállítók, partnerek. 22. A PIAC GAZDASÁGSZABÁLYZÓ SZEREPE A modern piac a gazdaságot szabályzó legfőbb tényező, a gazdaság szereplőit befolyásoló eszköz. A piaci alapon működő gazdaságok a legeredményesebbek. A piaci mechanizmus definiálja a társadalmat A verseny állandó innovációra késztet, olyan ösztönzést ad a gazdaság szereplőinek, amely az alapvető cél két elemét: a fogyasztói kielégítést és a nyereségességet csak a társadalmi igények változásaihoz való alkalmazkodása teszi elérhetővé. A piaci koordináció képes a társadalommás szféráinak is szabályzási alapelveket nyújtani 23. AZ ÁLLAM SZEREPE A GAZDASÁGBAN Az állam gazdasági szerepvállalása: növekszik az állam szerepe a társadalmi létszférák (gazdaság, eü, kultúra) közti kapcsolatteremtésben. A humán tényezők előtérbe kerülése elősegíti az állami szabályzás szükségességét (foglalkoztatása, nyugdíj, oktatása,

engedélyezés). A társadalmi jólét növelésével nőnek a reális infrastruktúra (úthálózat, kommunikáció) iránti igények  állami beruházás. A globalizálódás következtében a gazdasági integráció, az üzleti élet multinacionálissá válása sokkal gyorsabban halad előre, mint a politikai-társadalmi integráció (pl. EU) Gazdaságpolitika: az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét alakító, illetve a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége. Az állam gazdasági szerepvállalásának rövidebb távra szóló dimenziója Gazdasági mechanizmus: a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak a jogiintézményi kerete; az állami intézmények gazdasági hatalomgyakorlásának szabályait rögzíti. 24. A FELELŐS VÁLLALATI KONCEPCIÓ FOGALMA A vállalatnak társadalmi felelőssége is van, és ennek jegyében a működése során racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák

között. 25. A VÁLLALAT FOGALMA A vállalat az üzleti vállalkozás szervezett kerete, olyan struktúra, amelyben az alapvető cél eléréséhez szükséges tevékenységek végbemennek. 26. A SZERVEZET FOGALMA Az emberek szövetkeznek egymással valamilyen cél elérése érdekében, valamilyen feladat végrehajtására. Az így létrejövő struktúrát szervezetnek nevezzük, azt a célt pedig, amelynek elérésére a szervezet létrejött, a szervezet alapvető céljának nevezzük. 27. A VÁLLALAT ALAPVETŐ CÉLJA Az üzleti vállalkozás alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. Ehhez szükség van két tényezőre: befektetésre alkalmas tőkére és kielégítésre váró fogyasztói igényre. 28. AZ EGYÉNI CÉLOK, ÉS A SZERVEZETI CÉLOK KAPCSOLATA Egyéni célok: Az egyének cselekedeteit irányító motivációk, célok. A szükségletek és célok viszonylatában fontos felismerésként kell tudatosítani a következő

összefüggéseket: a szükségleteket logikailag megelőzik a célok; az egyéni célok nem felelnek meg kölcsönösen és egyértelműen a szükségleteknek; az egyén által választott cél több tényezőtől függ. Szervezeti célok: A szervezeteknek vannak saját céljaik, amelyek természetesen nem azonosak a bennük szereplő egyének céljaival, de nem is függenek tőlük. A szervezeti célok hierarchikusan strukturáltak A célok hierarchikus rendszere szolgáltatja a szervezet számára a logikus vonatkoztatási alapot. Az egyéni célok és a szervezeti céloknak kompatibiliseknek kell lenniük. A fölérendelt célok létezését tekintjük a szervezeti célrendszer legjellemzőbb vonásának 29. AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁS FOGALMA Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. 30. A VÁLLALAT KÜLDETÉSE A küldetésben az fogalmazódik meg, hogy milyen módon kívánja a vállalat az alapvető célt

elérni: mi a vállalat működési köre, milyen igényeket képes kielégíteni; milyen belső működési elveket fogalmaz meg saját részére; milyen elvekre építi a kapcsolatát a működése által érintett személyekkel, csoportokkal? A vállalat küldetése kifejezi az üzletének a lényegét, körülhatárolja a működési körét és megkülönbözteti más vállalatoktól. 31. A VÁLLALATI MŰKÖDÉS ÉRINTETTJEI Érintettjei a Stakeholder –ek (érdekcsoportok) Érintett minden olyan személy vagy csoport, aki befolyásolja a szervezet működését és érdekelt annak a következményeiben. Az érintetteket csoportosíthatjuk: belső és külső érintettek csoportjaiba Belső érintettek: hozzátartoznak a szervezethez, annak tagjai, abban töltenek be különböző szerepeket. Külső érintettek: A legfőbb külső érintettek a fogyasztók 32. A VÁLLALATI MŰKÖDÉS BELSŐ ÉRINTETTJEINEK JELLEMZÉSE Belső érintettek: hozzátartoznak a szervezethez, annak

tagjai, abban töltenek be különböző szerepeket. A belső érintettek csoportjai eltérő érdekekkel rendelkeznek, így eltérőek azok a célok is, amelyek megvalósítása érdekében a vállalkozáshoz kapcsolódnak. • A tulajdonosok a befektetett tőkéjük növelésében érdekeltek, • A menedzserek a vállalat sokoldalúan eredményes működésében, • Az alkalmazottak pedig személyes jövedelmük maximalizálásában. 33. TULAJDONOS, MENEDZSER, MUNKAVÁLLALÓ CÉLJAIK ÉS KAPCSOLATUK Tulajdonosok céljai: Azért fektetik be a tőkét, mert azt reméli, hogy ily módon növelheti annak értékét. Az értéknövelés feltétele a vállalkozás nyereséges működése. Természetes tulajdonos: saját pénzt fektet be a vállalkozásba. Intézményi tulajdonosok: állam, bank, más vállalat, alapok: közös jellemzőjük, hogy képviselőik útján vesznek részt a vállalatok irányításában, befolyásuk mértékét és módját a jogi státusz és a tulajdonrész

határozza meg. Képviseleti probléma: az ügynök és a megbízó eltérő informáltsága, érdeke Menedzserek célja: A legjobban kötődnek a vállalathoz személyesen is. A döntéseivel befolyásolja a vállalat életét, működését, jövőjét Céljai szorosan kapcsolódik a vállalat működési folyamataihoz Fontos célja a vállalat nyereségessége, hiszen ez számára is siker. Munkavállalók céljai: A munkavállalók céljai kötődnek legkevésbé szorosan a szervezeti célokhoz, mert azok megvalósítására a legkisebb a közvetlen ráhatásuk, másrészt a személyes célok az ő esetükben van a leglazább kapcsolatban az átfogó szervezeti célokkal. 34. A VÁLLALATI MŰKÖDÉS KÜLSŐ ÉRINTETTJEINEK JELLEMZÉSE • A fogyasztók igényeinek kielégítése céljából jött létre a vállalkozás, így ők a legfőbb külső referenciái a vállalat eredményességének. A fogyasztói elégedettség a hosszú távú profitkilátások legfontosabb

összetevője. • A versenytársak részben azonos működési körrel rendelkeznek, így ugyanannak a fogyasztói csoportnak az igényeit akarják kielégíteni. A versenytársak kölcsönös kapcsolatban állnak egymással: osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből származó nyereségen, másrészt ösztönzik, kényszerítik egymást az innovációra • A szállítók számára a vállalkozás a fogyasztó. A függés kölcsönös, de nem szimmetrikus A szállító látja el a vállalkozást a szükséges erőforrásokkal. Ide tartoznak a hitelezők is, hiszen ők is erőforrást juttatnak a vállalatnak. • A stratégiai partnerek között azokról a vállalatokról, intézményekről van szó, amelyek küldetése átfed a vállalatéval, és azzal összekapcsolható tevékenységekkel rendelkeznek. • Az állami intézmények szerepe a vállalatok életében az, hogy a gazdaság működésének szabályozásában a piac és az állam egyaránt részt vesz. •

Természeti környezet: a vállalatok kihasználják a természeti erőforrásokat. 35. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK SAJÁTOSSÁGAI • Nyílt: kapcsolata van a környezettel: input-output, információáramlás. • Dinamikus: változnak a kapcsolatok, elemek, struktúrák, külső kapcsolatok, az információk. • Szochasztikus: a rendszerek működését csak valószínűségi változókkal írhatjuk le, a működési mechanizmus bonyolult (pl. béremelés hatására nem biztos, hogy növekedik a profit) • Komplex: komplett, szinte átláthatatlan információs rendszerek. • Konkrét rendszer: meghatározott elemekből épül fel. Cél: célorientált, hosszú távú konkrét definiált célok, amelyek összefüggenek az érdekekkel, igényekkel. 36. VÁLLALATI FOLYAMATOK: FŐ- ÉS KIEGÉSZÍTŐ FOLYAMATOK ÉS BELSŐ KAPCSOLATAIK • Fő folyamatok: azok a folyamatok, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a vállalati célok eléréséhez. (elsődleges tevékenységek) •

Termelési, gyártási folyamat (főfolyamat termelő vállalat esetében) átalakítási tevékenység, amely során az input anyagokból más termelési tényezők felhasználásával más tulajdonságokkal rendelkező anyag, késztermék jön létre. • Szolgáltatási folyamat: a vállalati szolgáltatások előállítása más erőforrások célszerű felhasználásával. • Kiegészítő folyamatok: azok a folyamatok, amelyek közvetve járulnak hozzá a vállalati célok eléréséhez (támogató tevékenységeknek) • A kibocsátáshoz (termék – szolgáltatás) kapcsolódó folyamatok: • Marketing: a vállalat értékesítési piaci kapcsolatainak folyamata. • Értékesítés • Elosztási logisztika: a termék eljuttatása a vásárlóhoz vagy fogyasztóhoz. • Értékesítés utáni vevőszolgálat. • A vállalat anyagellátásához (input) kapcsolódó folyamatok: • Beszerzési marketing • Vásárlás • Beszerzési logisztika • Egyéb, a vállalat

belső folyamatai: • Termelési logisztika • Humán erőforrás gazdálkodás • Eszköz ellátás és gazdálkodás (beruházás) • Eszköz – megelőző - karbantartása • Termék/szolgáltatás és technológia fejlesztés • Pénzgazdálkodás (pénzügy) • Főkönyvi könyvelés • Információ menedzsment 37. SZOLGÁLTATÁS DEFINICIÓJA, SZEREPE A MODERN GAZDASÁGBAN Szolgáltatás: A szolgáltatás olyan tevékenység, haszon, megelégedettség, mely önmagában vagy termékhez kapcsolódóan eladásra kínálnak. A szolgáltatás a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása arra a célra, hogy a fogyasztó állapotában és/vagy egy objektum állapotában változásokat végrehajtva hozzáadott értéket teremtsen. A szolgáltatás olyan cselekvés vagy teljesítmény, amelyet egyik fél nyújt a másiknak, és amely lényegét tekintve nem tárgyiasult, és nem eredményez tulajdonjogot semmi felett. A szolgáltatás felértékelődik a modern

gazdaságban: • A szolgáltatási iparágak önállósulása, • A kitermelő és feldolgozó ipar termelékenységének növelése következtében a munkaerő a szolgáltató ipar felé vándorol, • Új szolgáltatási ágak megjelenése (pl. informatikai), • A társadalmi és egyéni jólét növekedésének következtében a fizetett szolgáltatások iránti igény növekedése, • A termékhez kapcsolódó szolgáltatás a megkülönböztetés következtében versenytényezővé vált. Magyarországi helyzet: A szolgáltatások menedzsmentje Magyarországon még az elhanyagolt területek közé tartozik, ugyanakkor a szolgáltatások színvonalának növelése hosszú távon megtérülő befektetés, a szolgáltatások részaránya növekszik a gazdasági teljesítményen belül. 38. • • • • • • • • • A SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK hitelesség biztonság hozzáférhetőség kommunikáció empátia (az igénybe vevő

megértése) megbízhatóság reagálási készség hozzáértés udvariasság 39. AZ EMBERI ERŐFORRÁS SZEREPE A SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGÉBEN A minőséget meghatározza a folyamat minősége is, ezért a szolgáltatást nyújtó személynek kiemelkedő szerepe van. A munkatársak munkája, a vállalathoz való lojalitása adja a belső minőséget A szolgáltatás – nyereség lánc: a nyereséget a vevői hűség befolyásolja, a vevői hűség a vevői elégedettség következménye, az elégedettséget a szolgáltatás értéke határozza meg, az értéket csak motivált alkalmazott teremt. 40. A VÁLLALATI FUNKCIÓK ÉS BELSŐ KAPCSOLATUK Marketing, emberi erőforrás menedzsment (EEM) és tevékenységmenedzsment. Kapcsolatuk: 41. A VÁLLALATI STRATÉGIA FOGALMA A vállalati stratégia a vállalati működés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg. A vállalati stratégia arra ad választ, hogy hogyan valósítsa meg a

vállalat az alapvető céljait Kétféle értelmezése használatos: • Normatív megközelítés: előzetes állítások rendszere, amelyek előírják, hogy hogyan kell viselkednie a vállalatnak. • Leíró megközelítés: a tényleges döntéshozói magatartás utólagos eredményeinek sorozata. 42. VÁLLALATI STRATÉGIA MEGKÖZELÍTÉSI MÓDOK • Vállalkozói megközelítés: azokra a szervezetekre jellemző, amelyeknek meghatározó szereplője a tulajdonosi és menedzseri funkciókat jórészt egyszemélyben kézben tartó vezető. 4 fő jellemzője: a stratégiát az új lehetőségek keresése határozza meg, a hatalom és a felelősség egyértelműen a vállalkozó kezében összpontosul, szembenézés a b izonytalannal (nagy nyereség reményében nagy ugrások), a stratégia központi kérdése a növekedés. Jó vezető kell hozzá • Adaptív megközelítés: azokra a szervezetekre jellemző, amelyek a döntéshozók felfogása szerint áltáthatatlanul bonyolult

környezetben működnek és tartózkodnak a jelentős változásoktól. Fő jellemzői: nincsenek világosan meghatározott célok, a stratégiát a reaktív megoldások jellemzik (kihívásokra válasz, nem új lehetőségek keresése), a kis lépések politikája jellemzi, a stratégiát az össze nem kapcsolódó döntések jellemzik. Komplex, gyorsan reagáló vállalat esetében • Tervezői megközelítés: arra épül, hogy a döntéshozóknak vannak jól körülhatárolt céljai, amelyeket csak akkor érhetnek el, ha aktívan befolyásolják az eseményeket. Mérhető célok pontos megfogalmazása és ezek elérésére történő tudatos cselekvések sorozata Jellemzői: a stratégia kulcsszereplője az elemző, akinek felelőssége van a stratégiaalakítás folyamatában; a tervezés a rendszerszemléletű elemzésre épül; a stratégia legfőbb jellemzője a stratégia és a vele kapcsolatban álló döntések integrációja. Nagy szervezeteknél alkalmazható 43.

VÁLLALATI STRATÉGIA MENEDZSMENT TARTALMA A stratégiamenedzsment egy folyamatos, állandó tevékenység. A vállalat küldetése, környezeti kihívások (versenyhelyzet)  a vállalat mai és jövőbeni helyzetének elemzése (képességek, működési kör, alapelvek, kapcsolatok)  stratégiai alternatívák kialakítása, értékelése  stratégiai döntések  stratégia megvalósítás, vállalati magatartás  teljesítmény  stratégiai ellenőrzés és visszacsatolás. 44. A STRATÉGIAI TERVEZÉS TARTALMA A stratégia feladata, hogy olyan módon szervezze meg a vállalat érintettjeit, olyan mozgásformákat tegyen lehetővé az érintettek számára, hogy hatékonyan szolgálják a vállalat alapvető céljait. A stratégia a vállalati működés vezérfonala A három megközelítési mód keverten jelenik meg a valóságban a vállalatoknál 45. A VÁLLALAT MŰKÖDÉSI KÖRE Termelés és/vagy szolgáltatás (de az egyik csak kisebb mértékben)

Meghatározó tényezők: azok a szükségletek, igények, amelyeket ki akar elégíteni; azok a fogyasztói csoportok, amelyek igényeit ki akarja elégíteni; azok az eljárások, módszerek, amelyekkel az igényt kielégítik. Vagyis igények, fogyasztók, eljárások együttese 46. A VÁLLALAT VERSENYHELYZETE A piaci verseny feltételei között hogyan kell alakítani a vállalatnak a küldetését ahhoz, hogy az alapvető cél minél magasabb fokon teljesüljön. Ahhoz, hogy versenyképesség legyen értékelni kell, hogy: milyen teljesítményt kell felmutatni ahhoz, hogy a fogyasztó választási kritériumainak megfeleljen; hogyan érhető el az a teljesítmény, milyen tulajdonságokkal kell a vállalatnak rendelkeznie; hogyan kell változtatni; rendelkezik-e azokkal az erőforrásokkal, amelyekre szükség van; kikkel kell stratégiai kapcsolatot kialakítani? 47. A SWOT ELEMZÉS SZEREPE ÉS FOLYAMATA Az üzletági versenyhelyzet elemzésekor a v állalatnak nagyon

kritikusnak kell lennie saját helyzetének értékelésében. Meg kell határoznia, mik a vállalat erős és gyenge pontjai, milyen szervezeti és gazdálkodási erőforrásokat képes mozgósítani tervei megvalósulása érdekében, milyen az akció- illetve reakcióképessége Ehhez az elemzéshez legismertebb segédeszköz a S WOT elemzés (Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats) A hangsúlynak nem azon kell lennie, hogy mindenféle erősséget, gyengeséget, lehetőséget és fenyegetést felsoroljunk, hanem azon, hogy felismerjük azokat, amelyek kapcsolatban állnak a stratégiával. Belső Erősségek Gyengeségek Különleges versenyképességek? Nincs egyértelmű stratégiai irányvonal? Megfelelőek a pénzügyi erőforrások? Romló piaci pozíció? Versenyképes szakértelem? Elavult teljesítmények? Vásárlók jó véleménye? Gyengébb nyereség, miért? Elismert piaci vezető szerep? Menedzseri tehetség hiánya? Jól kidolgozott stratégia? Hiányzó

szakértelem? Erős verseny ösztönző hatása? Belső működési problémák? Fejlett technológia? Visszaesett K+F? Költségelőnyök? Gyenge piaci imázs? Innovációs képességek? Versenyhátrány? Jó menedzsment? Pénzügyi erőforrások hiánya? Más? Más? Külső Lehetőségek Fenyegetések Más vásárlói csoportok kiszolgálása? Új versenytárs belépése? Belépés új piacokra? Helyettesítő termékek értékesítése? Új termék kifejlesztése? Lassuló piaci növekedés? Komplementer termékek hozzáadása? Kedvezőtlen kormányzati politika? Vertikális integráció? Sebezhetőség, válság? Jobb stratégia? Javuló alkupozíciók? Elégedettség a riválisok körében? Vásárlói igény változása? Gyors piaci növekedés? Kedvezőtlen demográfiai változások? Más? Más? 48. PORTFOLIÓ ELEMZÉS SZEREPE ÉS TÍPUSAI Szerepe: A stratégiai marketing döntések magalapozottságának vizsgálata, a stratégiai tervezés egyik alapmódszere. A vállalat

tevékenységi strukúrájának értékelésére használt módszer A struktúraelemzés lehetséges szempontjai között rendszerint kiemelt helyzete van a versenyhelyzetnek. Széleskörűen alkalmazott eljárás a vállalati tevékenységek struktúrájának vizsgálatára, minősítésére Típusai: - piacválasztás - szegmentumok elemzése - vevők, vevőkörök elemzése - termék-vevőkőr kombinációk elemzése - piac-termék kombinációk elemzése - stratégiát megalapozó célú döntések vizsgálata Két modell alkalmazható. BCG: Boston Consulting Group: mátrix, amely a stratégiai üzletágakat piaci növekedésük és piaci részesedésük alapján négy csoportba sorolja: • A kiépítés, fejlesztés, befektetés stratégiáját alkalmazzák a nagy növekedéssel és jelentős piaci részesedéssel jellemzett „sztárok” és a nagy növekedésű, de alacsony részesedésű „kérdőjelek”. • A fenntartás, azaz a meglévő pozíciók megtartásához

szükséges befektetések stratégiáját alkalmazzák a „fejőstehenek” és a „sztárok”. • A szüretelés, a piaci érettség szakaszában lévő, nagy nyereségű, de hanyatló piaci termelési ágak esetében eredményes stratégia lehet, mert ezekbe az üzletágakba a vállalatnak már csak csekély mértékű befektetést kell irányítania. • A kivonulás stratégiája indokolt lehet az alacsony hatékonyságú „kutyák” és a piaci növekedés ellenére is kétséges jövőjű „kérdőjelek” csoportjaiban. Magas Kérdőjelek Sztárok Kutyák Fejőstehenek Alacsony Magas Piaci növekedés Alacsony Piaci részesedés GE: General Electric: modell, amelyek vízszintes tengelyén piaci vonzóerő, a függőlegesen pedig a stratégiai üzleti egységek versenypozíciójának három értéke szerepel. 9 mezős modell 3 zóna: A zóna: terjeszkedés, bővítés, beruházás; B zóna: megtartás, szelekció, racionalitás; C zóna: hosszú távon kell

fejleszteni, rövidtávon maximalizálni kell a jövedelmet A tengelyek osztása: magas, közepes, alacsony 49. A VÁLLALATI STRATÉGIÁK TÍPUSAI ÉS JELLEMZŐI Formális stratégia: a vállalati stratégia tudatosan kialakított, meghatározott körben közreadott normatív megfogalmazása. Lényeges elemei: a legfőbb célok és szabályok, a t evékenységek keretei A stratégia mindig jövőorientált. Részstratégiákból áll: a vállalati működés meghatározott részterületeire vonatkozó, önállóan is stratégiajellegű állítások rendszere. 50. STRATÉGIATÍPUSOK A VERSENYHELYZET SZERINT Alapja, hogy a piacon minden stratégia versenystratégia, és a menedzsment fő feladata a tartós versenyelőny biztosítása. A stratégia megválasztása arra a logikára épül, hogy egyetlen termék sem tetszhet mindenkinek Meg kell határozni, hogy mely fogyasztóknál akarunk versenyelőnyhöz jutni A versenyelőny szerzésének két alapesete: ha olyan olcsón

termelünk, hogy a kedvező árral tudjuk megnyerni a fogyasztót és ha a terméküknek vannak olyan megkülönböztető tulajdonságai, amelyekkel a vevők valamely csoportjának igényeit ki tudjuk elégíteni. • költségvezető stratégia a széles piaci skálán jelenik meg alacsony árral és nagy részesdést ér el. • megkülönböztető stratégia azon alapul, hogy a t ermék valamilyen, a f ogyasztók által széles körben fontosnak tartott dimenzióban egyedülállóan jó, és ezért hajlandóak extra árat fizetni. • koncentráló stratégia két változata a költségalapra és a megkülönböztetésre épülő stratégia. A leglényegesebb, hogy a vállalat minél hatékonyabban tudjon alkalmazkodni egy piaci szegmenshez 51. STRATÉGIATÍPUSOK A VÁLLALATI MŰKÖDÉSI KÖR SZERINT Egy vállalat gyakran úgy indul, hogy egy termékre összpontosít. Ahogy növekszik, vagy új területekre lép be, vagy átalakítja a belső tevékenységeit, áthelyez bizonyos

súlypontokat, vagy visszavonul bizonyos területekről, de a működési köre nem változik. Alapvető stratégiák: • egy termékre való koncentrálás • teljesítményjavulásra irányuló átalakítások • tevékenységek korlátozása • az előzőeket összekapcsoló stratégia. 52. STRATÉGIATÍPUSOK ORIENTÁCIÓ SZERINT A piaci folyamatok három kiemelt fontosságú szereplője a fogyasztó, a vállalat és a versenytárs közül melyik áll a stratégia középpontjában. A fogyasztóorientált stratégiák célja, a fogyasztók minél jobb kiszolgálása. A vállalatorientált célja a vállalat erejének maximalizálása (mivel lehet versenyelőnyre szert tenni). A versenytárs-orientált céljaként meghatározza, hogy mivel tudja a vállalat a legjobban megkülönböztetni magát a versenytársaktól: árban, volumenben, költségben, termékskálában. 53. A STRATÉGIA, A SZERVEZET ÉS A VEZETÉS KAPCSOLATA A stratégia megvalósításának folyamatában a v

ezetés elkerülhetetlen, és eg yben egyik legbonyolultabb feladata a szervezeti struktúra és a stratégiai célok összhangjának megteremtése. A struktúra követi a stratégiát, de jellemző, hogy ha a vállalat új stratégiát alakít ki, akkor a régi szervezeti struktúra ezt nem tudja hatékonyan megvalósítani. A felső vezetésnek jól körülhatárolható feladatokat kell végrehajtania 54. AZ INNOVÁCIÓ TERMÉSZETE, TARTALMA Az innováció tartalma: termékfejlesztés, technológiafejlesztés, szervezetfejlesztés. Az innováció jellege és indíttatása: folyamatos megújulás, stratégiai, piaci, technológiai újdonság. Az innováció a fogyasztói igények kielégítésének új, korábbinál magasabb minőségű módja Megjelenhet új termékben, de jelenthet új technológiát vagy új kapcsolatrendszert is. Mindez a fogyasztó igényének jobb kielégítésére jelenik meg: a termék új tulajdonságaiban, alacsonyabb árában, rövidebb szállítási

határidőben, a termékkel nyújtott jobb szolgáltatásban. Szükséges része a versenyképes működésnek 55. AZ INNOVÁCIÓ FOLYAMATA, AZ INNOVÁCIÓS LÁNC, A K+F FOLYAMAT A fejlesztés szakaszai: 1. Felismerés: potenciális kereslet felismerése, technikai megvalósíthatóság felismerése 2. Koncepcióalakítás: a fejlesztés, koncepció kialakítása és értékelése 3. Problémamegoldás: kutatás, kísérletek, számítások; rendelkezésre álló információk 4. Megoldás: új találmány, adaptáció, vagy nincs megoldás  kudarc 5. Fejlesztés: kifejlesztés, ha van megoldás 6. Felhasználás: bevezetés és felhasználás A termékfejlesztés láncmodellje Marketing  termékfejlesztés  termelés  értékesítés. E szerint a fejlesztési folyamat egymást követő tevékenységeit elkülönült részlegek végzik. Pl: a fejlesztési részleg az új termék terveit csak akkor adja át a termelésnek, ha már teljesen kidolgozta K+F: Kutatás +

Fejlesztés. Az innováció háttértevékenységeinek összefoglaló elnevezése A kutatás az új dolgok felfedezésének folyamata, a fejlesztés a kutatási eredménytől a piacosításig tartó folyamat. 56. TERMÉK ÉS TECHNOLÓGIA INNOVÁCIÓ FOLYAMATA • Az új ötletek képzik az innováció alapját. A vállalatvezetésnek olyan feltételeket kell teremtenie, amelyek között az új ötletek megfelelő módon, időben felszínre kerülnek • Az ötletek kiértékelése nagy jelentőségű folyamat, mert az innovációs láncban előrehaladva egyre nagyobb költségbe kerül az esetleges tévedés. • A termék tervezése: Mi az új dolog, kinek szánjuk, hogyan valósítjuk meg? • Az első piaci tesztelés: találkozik a termék a fogyasztóval. Lehet kérdőíves felmérés, bemutató, stb Világosak és hihetőek-e a terméknek az előnyei, kielégíti-e az igényeket, elfogadható-e az ára, kik használnák a terméket, létezik-e piaca a terméknek. •

Termékfejlesztés: Prototípus készül, amelyet sokféle tesztnek vetnek alá, akár a fogyasztók egy körének a bevonásával is. • Második piaci tesztelés: a ténylegesen létező termék tényleges piaci feltételek melletti fogadtatásának a tesztelése. • Termelés: a terméket üzemi feltételek mellett, előre kiszámított mennyiségben és sorozatokban elkezdik gyártani. • Piaci bevezetés: lényeges elemek: időzítés, területi stratégia, a célpiac potenciális fogyasztói, a bevezetés piaci stratégiája. 57. AZ INNOVÁCIÓS STRATÉGIA Alapkérdése az, hogy milyen az általános stratégia jellege; a vállalat kutató, elemző, védő vagy reagáló stratégiát kíván-e folytatni. A sikeres innovációs stratégia a következő főbb tényezőkre épül: • Az információs rendszer hatékonysága: a piacról, a fogyasztó igényeiről megbízható ismeretekkel rendelkezzünk. • A minőség középpontba helyezése. • Az innovációs tevékenység

sebessége. Az új termék piacraviteli ideje alapvető fontosságú Párhuzamos fejlesztés: keretében a fejlesztés, valamint a piaci bevezetés egyidőben, koordináltan megy végbe • Kooperáció. Stratégiai szövetségesek és más vállalati együttműködési keretek erőtérbe kerülése • Növekvő figyelem a biztonságosságra: Természetes elvárásnak minősül, hogy a létrejövő termékek támadhatatlanok legyenek a használat biztonságát illetően. • A kiszállás lehetősége: abba lehessen hagyni az innovációs folyamatot, ha nem sikeres. 58. A TERMELÉSI ÉS LOGISZTIKAI STRATÉGIA TARTALMA, TÉNYEZŐI 59. VERSENY, VERSENYELŐNY ÉS FORRÁSAI 60. A TERMELÉSI ÉS LOGISZTIKAI RENDSZER STRATÉGIAI DÖNTÉSEI: STRUKTURÁLIS DÖNTÉSEK Feladata a termelési és logisztikai rendszer struktúrájának, fizikai környezetének megteremtése. • Make or buy: Melyek azok a tevékenységek, amelyeket maga a vállalat végez, illetve melyek azok, amelyeket

külső partnertől szerez be. Ez a döntéscsoport a gyártani vagy vásárolni E döntések meghatározzák a vállalat működési körét, vertikális integrációjának mértékét, és ezzel egyben az adott iparágban egymással együttműködő vállalatokhoz fűződő kapcsolatának jellegét. A gyártás választása hosszú távú elkötelezettséget, tőkelekötést jelent, ami a jövőbeli gyártani vagy vásárolni döntésekre is jelentős hatást gyakorol. A termék várható élettartama alapvetően befolyásolja a döntést A vásárlás választása esetén fő probléma a kiszolgáltatottság. A beszállítóktól való függőség csak akkor vállalható, ha a függőség kölcsönös, azaz a megrendelés akkora súlyt képvisel a beszállítónál, hogy felfüggesztése komoly gondot okozna neki • Folyamatválasztás: A folyamatrendszerben a termék előállítása során egy összefüggő láncon, futószalagon halad végig. Ez a rendszer kis

termékválasztékkal jár, de a gyártási volumene jelentős (sokszor csak percek telnek el két késztermék elkészülése között) A futószalag mellé elég a b etanított munkás, aki rutinszerű műveleteket végez alacsony fizetésért. Nagy kezdeti tőkelekötéssel jár, kis rugalmasságot, alacsony egységköltséget, gyors szállítást tesz lehetővé A folyamatos gyártás, folyamatipar esetén a termelés nem diszkrét termékegységeken folyik Itt hozzáértő, nagy felelősséget viselő emberekre van szükség, akiknek a fizetése is ennek megfelelő Ezekkel szemben a műhelyrendszerben az azonos műveleteket végző gépek, vagy emberek vannak egy-egy különböző műhelyben elhelyezve A gyártás folyamata nem annyira kötött, nagyobb termékválasztékra képes, de a kibocsátás kisebb. A munkaerő képzettségi szintje magasabb, hiszen érteni kell a gépek kezeléséhez, a termelés nem rutinszerű. Ennek megfelelően a fizetés magasabb A műhelyrendszer

speciális formája az egyedi gyártás, ahol minden termék előállítása a gépek átalakítását követeli meg. Létezik még egy folyamattípus, a projektrendszerű termelés, amelynek a lényege az, hogy nem a termék áramlik végig a termelési folyamaton, hanem a gépeket, eszközöket, a munkaerőt viszik a termékhez (pl: építőipar) • Létesítmények elhelyezése, illetve azok berendezése. A földrajzi elhelyezkedés meghatározása Több szempontot figyelembe kell venni a döntés meghozatalakor: A térség munkaerő ellátottsága (szabad munkaerő), a munkaerő szakképzettsége. Gazdasági előnyök: kedvezményes adók, adómentesség; a munkaerő ára, ár- és bérszínvonal. Társadalmi és politikai stabilitás, állandóság Az ország belbiztonsága Logisztika: úthálózat, közlekedési rendszer, lehetőségek, megfelelő logisztikai hálózat (közút, vasút, reptér, folyó). vő kapacitást és máshová telepíteni át A létesítményberendezés

lehet termékelvű (a termelés megfelelő számú és jellegű munkafolyamatokra való szétosztása), gépelvű (a cél az anyagmozgás minimálisra csökkentése, az egymást követő tevékenységek minél közelebb kerüljenek egymáshoz), csoporttechnológia (olyan műveletcsoportokat szervezni, amelyek a termékek nagy részénél ugyanolyan sorrendben követik egymást). • technológia választása. Hosszú távra meghatározza a t ermelési rendszer teljesítményét Kérdések: mennyiben járul hozzá a fogyasztói igények magasabb színvonalú kielégítéséhez, milyen költségvonzatai vannak, milyen kívánalmakat támaszt a vállalattal szemben. 61. A TERMELÉSI ÉS LOGISZTIKAI RENDSZER STRATÉGIAI DÖNTÉSEI: INFRASTRUKURÁLIS DÖNTÉSEK Itt kerülnek megfogalmazásra a kialakított rendszer működtetésének megtervezésével kapcsolatos feladatok. • Ellátási lánc menedzselése: célja a fogyasztói kiszolgálási színvonal növelése és

termelékenységének javítása. • Információs rendszerek: Adatok, műveletek, emberek, és az ember információs tevékenységét támogató eszközök együttese. A vállalat IT stratégiáját a cég stratégiájával, illetve az abból levezetett funkcionális stratégiákkal egyeztetve kell kialakítani • Szervezeti forma: A termékfókuszú szervezet egy decentralizált szervezeti forma, ahol a k özponti szakembergárda kicsi, az a döntések nagy része üzemi szinten menedzserektől származik. A folyamatfókuszú szervezetben gyakori, hogy a termék több üzemet megjár, mire elkészül; a döntések nagy része centralizált, az itt dolgozó vezetőknek kevesebb inkább technológiai, mint menedzseri képességekkel kell rendelkezniük 62. ÜZLETI TERVEZÉS, ÜZLETI TERV - Ötlet (megfigyelések, információk, kreativitás eredményeként) - Üzleti koncepció, jövőkép megfogalmazása - Üzleti stratégia: átfogó hosszútávú célkitűzés, üzleti terv

elkészítése • • Előszűrés  A rendelés elnyerésének a képessége: Működőképes? Műszakilag, természettudományilag. Piacképes? Van-e piaci igény, kereslet Versenyképes? A piaci versenybe be lehet-e szállni; mennyivel jobb, fogyasztóbarátibb az ötlet. Üzletképes? Keretkezik-e hosszútávú nyereség, profit. Üzleti koncepció: Mit? A vállalkozás profilja: termék vagy szolgáltatás (ezen belül milyen t/sz). Vevőkör, vevői igény.Versenypozíció ismerete A vállalkozás célja Kivel? Az emberek: szakemberek, menedzserek, tulajdonosok  nem másolhatóak, nehezen megvásárolhatóak. Implicit tudás értéke Hogyan? Stratégia A vállalkozás profilja --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A vizsga két részből áll egymás után: • 15-20 beugró kérdés a tematikában található kérdések közül. • Kifejetendő kérdések, mint ami

az órákon volt, és másmilyenek is (pl.: SWOT, esettanulmány, portfólió elemzés, történet alapján, stb) Az értékelés pontszámok alapján történik, mindkét rész azonos értékű, de mindkettőből meg kell lennie a fele pontszámnak!