Irodalom | Tanulmányok, esszék » Szigeti János - Sipka Sándor élete és munkássága

SZIGETI JÁNOS SIPKA SÁNDOR ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 2002 SZIGETI JÁNOS SIPKA SÁNDOR, A TUDÓS TANÁR Tanyai osztatlan elemi népiskolában kezdte tanulmányait. Negyedik elemista korában a kiváló képességű tanulót tanítója megbízta rászoruló osztálytársai tanulásának segítésével. Az elemi iskolás „tanítóskodást” a gimnáziumi években házitanítóskodás váltotta fel. Visszaemlékezésében írta: „a gazdag tanítvány parkettás, perzsaszőnyeges szobájában bizonyos társadalmi eredetű lámpalázban magyarázhattam az accusativus cum infinitivót és Pythagoras tételét” A házitanítóskodásnak nemcsak anyagi előnyei, hanem szellemi gyümölcsei is lettek Döntő jelentőségűnek bizonyultak pályaválasztásában1 A hódmezővásárhelyi Református Gimnáziumban neves tanárok tanították, többek között Csatáry Endre volt az osztályfőnöke, a latint Csépke Andor, a magyart Farkas Lajos tanította.

Rendkívüli tárgyként vette föl az olasz rendszerű kardvívást, s jó helyezéseket ért el a versenyvívásban Az eminens diák szinte minden évben ösztöndíjban, jutalomban részesült.2 Az 1930/1931. tanév végén érettségizett 1931-ben iratkozott be a debreceni egyetem bölcsészettudományi karára. Neves professzorok jóvoltából színvonalas képzés folyt az egyetemen, itt mélyült el benne a nyelvek és az irodalom iránti szeretete. Egyik sokat emlegetett professzora Pap Károly (1872–1954) irodalomtörténész volt, akit a tanári szakvizsgán azzal lepett meg, „hogy feltett kérdésére nemcsak az Akadémia elnökeit sorolta fel, hanem évszám szerint a főtitkárok adatait is, újabb érdeklődésére az alkotó szobrászok neveivel és az évszámokkal együtt, mindezt hivalkodás nélkül, szerényen.”3 1936-ban kitűnő eredménnyel szerezte meg magyar–latin szakos középiskolai tanári oklevelét. A diploma megszerzése után a katonai

kiképzés következett, majd a hódmezővásárhelyi Református Gimnázium internátusában kapott nevelőtanári állást 1937– 1951 és 1955–1962 között tanított a gimnáziumban, előbb mint helyettes tanár, a későbbiekben „rendes tanári” alkalmazási minőségben. A korabeli gimnáziumi évkönyvekből megismerhetjük széleskörű iskolai és népművelő munkáját. Az 1936–39 tanévben „tanulmányúton volt Bulgáriában Cserkésztiszti képesítést szerzett. Emlékbeszédet tartott a Balogi Olvasókörben március 15-én és az intézet hősi emlékünnepélyén, május 21-én. Előadásai: A családi élet hatása a gyermekjellemére (szülői értekezlet); Új Mohács előtt (Szabadság Olvasókör), A magyar élet sorskérdései Illyés Gyula „Magyarok” c. könyve alapján”4 1 SIPKA Sándor: Hogyan lettem nevelő? = A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium évkönyve. Hódmezővásárhely, 1980. 106–109 2 A hódmezővásárhelyi

Református Gimnázium 1928–1929. tanévi értesítője Hódmezővásárhely, 1929 84. 3 LÁSZLÓ József: Arcképvázlatok Sipka Sándorról = Csongrád Megyei Hírlap, 1986. júl 19 4 A hódmezővásárhelyi református Bethlen Gábor Gimnázium 1938–39. tanévi évkönyve Hódmezővásárhely, 1939 59 Szathmáry Lajossal együtt a cserkészcsapatot is kedves eszméik irányába terelgették. Népismeretet gyakoroltak, néprajzi gyűjtést végeztek, megírták Mártély néprajzi monográfiáját.5 Gyermeklélektanból doktorált 1942-ben. 1942 és 1944 között a gimnázium igazgatója A második világháború után orosz hadifogságból 1947-ben tért haza Feleségével, Serfőző Rózsával és családjával együtt Németh László legszűkebb baráti köréhez tartozott. Idézzük Németh Lászlót: „Sándor vásárhelyi fiú, tagbaszakadt, zömök, még vérmes is, de csak a jóra; sokban apámra emlékeztetett, az a középiskolai tanártípus, amely csak a

katedrán tudja igazán gyümölcsöztetni széles műveltségét, hiányzik belőle a fény, szélhámosság, amivel az iskolán kívül remekelhetne, tanári szereplése azonban állandó remeklés.” Sipkáné Rózsika az író leányának osztályfőnöke volt, a jellemzésében kiemelte „pompás nyelv- és stílusérzékét” (német, francia, orosz, angol szakos tanár)6 1952 és 1954 között a Szegedi Tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékén tanított. 1950 és 1954 között elvégezte az orosz nyelv szakot is Az ötvenes évek közepétől ismét az ősi vásárhelyi alma mater tanári testületét erősítette, ugyanakkor megbízást kapott a magyar nyelv és irodalom, valamint a latin nyelv középiskolai szakfelügyeletére. Szakfelügyelői tevékenysége kiterjedt egész Csongrád megyére, bemutató órákat szervezett és tartott, tanítási órákat látogatott, s egy-egy óraelemzése valóságos kis pedagógiai és szakmódszertani stúdiumnak

számított, s egyáltalán nem volt bántó. Jóhiszemű szakemberként, professzori tudással rendelkező, közvetlen nevelőként tartották számon. Szintén az annaleszekben böngészve, kitűnik sokoldalú iskolán kívüli munkája is. A TIT Országos Irodalmi Választmányának tagja és a Csongrád Megyei Irodalmi Szakosztály elnöke. A megyei elnökségbe is beválasztották A Szegedi Pedagógiai Főiskola magyar szakos levelező hallgatóinak konzultációkat tartott. Óraadó a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban A hatvanas évek legelején a Tiszatáj szerkesztőbizottságának tagja. 7 1962-től végleg a szegedi József Attila Tudományegyetem lett a munkahelye. 1966ig a neveléstudományi tanszék szakmódszertani csoportja8 Kandidátusi értekezésének címe: „100 év (1850–1950) magyar irodalomtörténeti tankönyvei.” 1977-ben lett kandidátus, ekkor nevezték ki docenssé is Írásai, kutatásai felölelik városunk irodalomtörténetét, ezen túl

jelentőset alkotott a szakmódszertan, a neveléstudomány, az irodalomtörténet és a magyar nyelvészet körében. A Tiszatáj című folyóiratban kritikái, könyvismertetései jelentek meg. A Magyartanításban publikált szakmódszertani tanulmányai saját korában domináns szerepet töltöttek be, s ma is felhasználhatók. 5 Nevelés és műveltség. Válogatás SZATHMÁRY Lajos írásaiból Hódmezővásárhely, 1986 5–7 NÉMETH László: Homályból homályba. Életrajzi írások Budapest, 1977 154–155 7 A hódmezővásárhelyi Áll. Bethlen Gábor Ált Gimnázium évkönyve 1944–1962 Hódmezővásárhely; BÁTYAI Jenő: 150 év a tudomány terjesztésében. Szeged, 1991 8 Hódmezővásárhely jeles tudósai. (Vásárhelyi Téka, 13) Hódmezővásárhely – Budapest, 2000 244 6 Sipka Sándor munkássága 1938–2000 Bibliográfia Rövidítések BGGÉ Bp. CSMF CSMH-V DSz DV et al. H Hszle ill. ism. Itk JATE MP Mtan Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve Budapest

Csongrád Megyei Füzetek Csongrád Megyei Hírlap – vásárhelyi kiadás Délsziget Délvilág és mások Hódmezővásárhely Hevesi Szemle illusztrált ismertetés Irodalomtörténeti Közlemények József Attila Tudományegyetem (Szeged) Magyar Pedagógia Magyartanítás NLVK NyelvDolg összeáll. p. ref. SkM sz. szerk. Tankvk. TIT Tj ua. uo. Vk VN VSz VT Németh László Városi Könyvtár Nyelvészeti Dolgozatok összeállította pagina református Somogyi-könyvtári Műhely szám szerkesztette Tankönyvkiadó Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Tiszatáj ugyanaz ugyanott Viharsarok Vásárhely Népe Vásárhelyi Szó Vásárhelyi Tanulmányok 1. A tettek mezejére! = Magyar Út, 1938 – júl 21 – p 8 2. Fekete István: zsellérek = Otthon, 1940 – márc 1 – p 15 – (Mit olvassunk?) – Ism. 3. Sillanpää : a Nóbel-díjas finn regény = Otthon, 1940 – márc 24 – p 24 – Ism 4. Ady Endre: Jóslások Magyarországról = Otthon, 1940 – máj 8 – p 27 (Mit

olvassunk?) – Ism 5. Giono: Zeng a világ : Illyés Gyula fordítása = Otthon, 1941 – júl 15 – p 52 – (Mit olvassunk?). – Ism 6. A fegyelem kérdése az iskolában = A h-ref Bethlen Gábor Gimnázium 1940–41 tanévi évkönyve, 1941. – p 13–17 7. Gimnáziumunk kapcsolata a környező tanyavilággal = A h-i ref Bethlen Gábor Gimnázium 1941–42. tanévi évkönyve, 1942 – p 4–5, Ua = Népi kollégiumok Vásárhelyen : 1938–1949. – H, 1973 – p 74–78 8. Mit mond dr Sipka Sándor gimnáziumi tanár hadifogságban szerzett tapasztalatairól / ifj Kovács Imre = VN, 1947 – júl 1* 9. Emlékezés Szaltikov-Scsedrinre = Vk, 1953 – ápr 28 10. Emlékezés F Gladkovról = Vk, 1953 – jún 21 * A Róla szóló tételeket dőlt betűvel jeleztük. 11. Gribojedov : megemlékezés az orosz irodalmi realizmus egyik megalapítójáról halála 125-ik évfordulóján = DM, 1954 – 25 sz – p 3 12. Legrégibb nyelvemlékünk : kilencszáz éves a tihanyi

apátság alapítólevele = DM, 1955. – jan 22 – p 2 13. Török Károly : a vásárhelyi költő és úttörő folklorista emlékezete halála 80 évfordulója alkalmából = VSz, 1955 – 1 sz – 10–21 14. Palágyi Lajos vásárhelyi működése =VSz, 1955 – 2 sz – p 33–36 15. Vörösmarty Mihály = VSz, 1955 – 5 sz – p 1 16. Gonda József, Vásárhely irodalmi életének első szervezője = VSz, 1955 – 5 sz – p 15–17. 17. Gonda József : 1877–1913 = CSMF, 1955 – 16 sz – 95 18. Jókai Mór Vásárhelyen = VSz, 1956 – 3 sz – p 17–18 19. A legrégibb” vásárhelyi” írók = VSz, 1956 – 5 sz – p 6–9 20. Két férfi : Németh László vásárhelyi tárgyú regényrészlete a Csillag 1956 májusi és júniusi számában = VSz, 1956. – 6–7 sz – p 73–74 21. Móra Ferenc táj- és természetszemléletéről = VSz, 1956 – 6 Sz – p 25–26 22. Illyés Gyula és a „Kézfogások” bizonyossága = VSz, 1956 – 9 sz – p 16–18 23.

Jókai hódmezővásárhelyi képviselősége = Itk, 1956 – 3 sz – p 324–328 24. Vita az „Égető Eszter”-ről a TIT vásárhelyi estjén = CSMH, 1957 – márc 27 – A vitán megszólalt Sipka Sándor is. 25. A vásárhelyi puszta egy mai német író emlékezetében : Hugo Hartung magyar tárgyú regénye = CSMH, 1957 – júl 28 – A Piroska című regényről – Ism 26. Kiss Lajos: Vásárhelyi hétköznapok : Magvető Könyvkiadó, 1958 = Tj, 1959 – 5 sz. – p 4 – ism 27. A csendes szavú, elmélkedő vásárhelyi tanár : köszöntjük a 60 éves Németh Lászlót = CSMH, 1961. – ápr 16 – p 5 28. Ötszáznegyvenöt vallomás = Tj, 1962 – 3 sz – p 1, 4 29. Középiskolai magyartanításunk helyzete egy ellenőrző kísérlet tükrében =Mtan, 1962. – 4 sz – p 182–186 30. Imre Sándor politikai, irodalmi és kritikai elveiről = BGGÉ, 1962 – p 1–12 31. Megemlékezés iskolánk 1945 és 1962 között elhalt tanárairól = BGGÉ, 1962 – p

93–96. 32. A műfaji elemzések kérdése az irodalmi előadásokban – Budapest : TIT irodalmi és Nyelvi Szakosztályok Országos Választmánya, [1962]. – 45 p – Összeáll 33. A bűn és bűnhődés ábrázolása Móra Ferenc regényeiben = BGGÉ, 1962–63 – p 21–25. 34. Egy érettségi tanulságai, avagy: kit mi kedvetlenít el? = Köznevelés, 1963 – 18 sz – p. 594 35. Új szovjet módszertani művek az irodalom középiskolai tanításáról = Mtan, 1963 – 3. sz – p 139–142 36. A tanárjelöltek gyakorlati képzésének helyzetéről = MP, 1963 – 3 sz – p 301–306 37. Adalékok Imre Sándor nyelvtudományi munkásságához = NyelvDolg, 1963 – 38 sz. – p 45–53 38. Az ízlés vizsgálatának és nevelésének módszeréről = Tj, 1963 – 2 sz – p 1–2 39. Hódmezővásárhely az irodalomban : I = BGGÉ, 1963–64 – p 3–46 – Társszerző: Grezsa Ferenc 40. Vásárhelyi kistükör : Kiss Lajos könyve = Tj, 1964 – 12 sz – p 11 –

Ism 41. Körültekintőbb javítást! = Köznevelés, 1965 – jan 15 – p 8–9 42. Két új tankönyv : Szende Aladár: A stílus Makay Gusztáv: Irodalomtanítás = Tj, 1965. – 3 sz – p 220–221 – Ism 43. Makay Gusztáv: Irodalomtanítás = Mtan, 1965 – 4–5 sz – p 239–240 – Ism 44. A Gyász ikerdarabja : Németh László: Irgalom = Tj, 1965 – 10 sz – p 809–810 – Ism. 45. Tanuljunk könnyen, szépen, magyarul : a helyes magyar kiejtéssel foglalkozó országos konferencia tanulságaiból =CSMH, 1965 – nov2 46. A verselemzés módszerei két újabb angol nyelvű tanulmány alapján = NyelvDolg – Szeged : JATE, 1965. – 101–107 47. Az irodalom korszerű metodikájának feladatairól = Mtan, 1966 – 3 Sz – p 128– 132. 48. Az idézés formái Németh László Irgalom című regényében =Magyar Nyelvőr, 1966 – 3. sz – p 258–268 49. Emlékezés Imre Sándorra : elhangzott domborműnek avatása alkalmából a h-i Bethlen Gábor Gimnáziumban =

CSMH, 1966. – okt 7 50. Újabb törekvések az anyanyelvi oktatás hatásfokának emelésére a Szovjetunióban = Mtan, 1967. – 3 sz – p 125–132 51. Az irodalmi művek nyelvi-stilisztikai elemzésének kérdései az iskolában, szovjet módszertani művek tükrében = Mtan, 1967. – 6 sz – p 274–285 52. Hódmezővásárhely az irodalomban : II = BGGÉ, 1968 – p 5–39 – Társszerző: Grezsa Ferenc 53. Vásárhelyi Pákozdy Ferenc: Esthajnal = Tj, 1969 – 1 Sz – p 81 – Ism 54. Bibó Lajos: Subások = Tj, 1969 – 6 Sz – p 561–562 – Ism 55. Hecksch Ágnes: Imre Sándor művelődéspolitikai rendszere = Tj, 1959 – 12 sz – p 1132–1134. – Ism 56. A tanulói aktivitás, a kifejezőképesség és stílusérzék fejlesztésének néhány módszere a szovjet anyanyelvi oktatásban = Mtan, 1970 – 2 sz – p 185–193 57. Vajthó László: Tanári pályám emlékezete = Tj, 1970 – 6 Sz – p 591–592 – Ism 58. Egy könyv irodalompedagógiai tanulságai :

Németh László: Az én katedrám = Köznevelés, 1970 – 9 Sz – p 38–40 – Ism 59. Hódmezővásárhely az irodalomban : III = BGGÉ, 1970 – p 3–66 – Társszerző: Grezsa Ferenc 60. Bibó Lajos = Látóhatár, 1970 – 9–10 sz – p 918–921 61. Gondolatok az olvasás tanításáról és az olvasásra nevelésről egy német módszertani mű kapcsán : Kurt Singer: Lebendige Lese–Erziehung, München. 1969 = Mtan, 1971. – 1 Sz – p 42–45 62. In memoriam Pákozdy Ferenc = CSMH–V, 1971 – máj 11 63. Németh László vásárhelyi évei : az író 70 születésnapja tiszteletére rendezett kiállításról = Köznevelés, 1971 – 11 Sz – p 11–13 64. Irodalomtanítási módszerek osztályozásáról = Mtan, 1971 – 6 Sz – p 258–266 65. Szellemi tőkéje volt városának : Dr Sipka Sándor előadása Pákozdy Ferencről / Jurányi Anna = CSMH, 1971. – okt 17 66. A magyar szakos hallgatók szakmódszertani képzésének alakulása a szegedi József

Attila Tudományegyetemen 1962–72 között = Mtan, 1972. – 4–5 Sz – p 199–203 67. Bibó Lajos: Anyám = Tj, 1972 – 10 Sz – p 86–87 68. Imre Sándor hódmezővásárhelyi igazgatói működése = BGGÉ, 1972 – p 105–112 69. Szótár a magyartanítás szolgálatára = Köznevelés, 1973 – 15 Sz – p 13 70. Imre Sándor nyelvtanírói és nyelvművelő munkásságáról =VT, 1973 – p 9–17 71. Kárász József: Pörben = Tj, 1974 – 2 Sz – p 82 – Ism 72. Emlékezzünk régiekről = CSMH, 1974 – okt 3 – (Vásárhely az irodalomban ; 1) 73. Vásárhelyi népköltők : Berei Farkas András és Nótás Szabó Pál = Uo – okt 3 – (Vásárhely az irodalomban ; 3.) 74. Jókai Mór városunkban = Uo – okt 24 – (Vásárhely az irodalomban ; 4) 75. Egy úttörő magyar folklorista : Török Károly = Uo – okt 31 – (Vásárhely az irodalomban ; 5) 76. Ady Endre levelei városunkba = Uo – dec 12 – (Vásárhely az irodalomban ; 10) 77. Tornyai-vers,

Tornyai-adomák = Uo – dec 19 – (Vásárhely az irodalomban ; 11) 78. Móra Ferenc városunkban = CSMH, 1975 – jan 9 – (Vásárhely az irodalomban ; 14.) 79. Az 1935-ös kutasi írótalálkozó = Uo – febr 20 – (Vásárhely az irodalomban ; 20) 80. Németh László = Uo – márc 6 – (Vásárhely az irodalomban ; 22) 81. Németh László Égető Esztere = Uo – márc 13 – (Vásárhely az irodalomban ; 23) 82. Élet és ember prózaíróink műveiben = Uo – márc 20, 27 – (Vásárhely az irodalomban ; 24–25) 83. Antológia = Uo – ápr 10, 19 – (Vásárhely az irodalomban ; 26–27) 84. Az olvasási készség és az anyanyelvi műveltség összefüggése = Magyar Nyelvőr, 1975. – 1 Sz – p 73–76 85. A puszta az irodalomban = Parasztélet a vásárhelyi-pusztán / Nagy Gyula – Békéscsaba, 1975 – p 121–122 – (A Békés megyei Múzeumok Közleményei) – Társszerző: Grezsa Ferenc 86. Toldy Ferenc irodalomtörténeti művei a gimnáziumi

oktatásban = MP, 1976 – 1–2 sz. – p 96–110 87. A pedagógus : Németh László emlékezete = Hszle, 1976 – 3 sz – p 27–28 88. 10 év (1850–1950) magyar irodalomtörténeti tankönyvei 1976 – Kand értekezés 89. A nevelők és a helyes magyar kiejtés = Helyes kiejtés, szép magyar beszéd : az egri konferencia anyaga. – Bp : Tankvk, 1976 – p 217–219 90. Beőthy Zsolt irodalomtörténeti tankönyve a középiskolai oktatásban = Irodalomtörténeti Dolgozatok, 1976 – p 93–135 – (Acta Universitatis Szegediensis : Sectio Philologica ; 109.) 91. [Sipka Sándorról] = Homályból homályba : életrajzi írások / Németh László – Bp : Szépirod. Kvk, 1977 92. Móra Ferenc az iskolában = SkM, 1979 – 1–4 Sz – 53–63 93. Hogyan lettem nevelő? = BGGÉ, 1980 – p 106–109 94. Elhunyt dr Sipka Sándor = CSMH, 1980 – jan 3 95. Utam Németh Lászlóhoz = CSMH, 1981 – ápr 19 96. Arcképvázlatok Sipka Sándorról / László József =

Pedagógiai Műhely, 3 – Szeged : Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet, 1986. – p 68–73 97. Ülünk az üvegharang alatt = DSz, 1986 – 4 Sz – p 13–14 98. Németh László levelei Sipka Sándorhoz / Czine Mihály = Délsziget, 1988 – 11 sz – p. 1–9 99. Utam Németh Lászlóhoz = Juss, 1989 – jún – p 27–91 100. Sipka Sándor = CSMH-V, 1989 – febr 21 101. Válogatás Németh László Sipka Sándornak írt leveleiből = Juss, 1989 – szept– okt. – p 99–106 102. Sipka Sándor, dr / K[árász[ J[ózsef] = Jeles vásárhelyiek – H : NLVK, 1991 – p. 69 103. Imre Sándor : 1820–1900 = BGGÉ, 1993 – p 19–24 104. Sipka Sándor, dr = Jeles vásárhelyiek : életrajzgyűjtemény / [az életrajzokat írták Felletár Béla et al.] – összeáll Kőszegfalvi Ferenc ; – H :Önkormányzat, 1993 – p 109. 105. Sipka Sándorra emlékeztek = DV, 1993 – okt 25 – A Bethlen Gábor Gimnáziumban felavatták Sipka Sándor domborművét, Návay Sándor

alkotását 106. Sipka Sándor = Szegedi Egyetemi Almanach, 1921–1995 – Szeged, 1996 – p 193 107. Sipka Sándor = Hódmezővásárhely jeles tudósai / [Borus Gábor et al] ; [szerk Kovács István, Kruzslicz István Gábor, Szigeti János]. – H, 2000 – p 244–245 Mutató bibliográfiához Ady Endre 4, 72 anyanyelvi oktatás 51, 56 Beőthy Zsolt 91 Berei Farkas András 73 BGG 7 Bibó Lajos 54, 60, 67 Borus Gábor 107 Csillag [folyóirat] 20 Czine Mihály 98 dombormű-avatás – Imre Sándor 49 – Sipka Sándoré 105 emlékezés – gimnáziumi tanárokra 31 – Gladkovra 10 – Gribojédovra 11 – Pákozdy Ferencre 62 – Szaltikov-Scsedrinre 9 – Török Károlyra 13 érettségi 34 fegyelem 6 Fekete István 2 Felletár Béla 104 Giono, Jean 5 Gladkov, Fjodor Vasziljevics 10 Gonda József 16, 17 Grezsa Ferenc 39, 52, 59, 85 Gribojédov, Alekszandr Szergejevics 11 gyakorlati képzés 36 hadifogság 8 Hartung, Hugo 25 Hecksch Ágnes 55 helyes magyar kiejtés 45, 89

Hódmezővásárhely az irodalomban 39, 52, 59, 69, 72–83 Illyés Gyula 22 Imre Sándor 30, 37, 49, 55, 69, 70, 103 irodalomtanítás módszertana 35, 43, 47, 51, 64, 66 ismertetés 1–4, 25, 26, 40, 42–44, 53–55, 57, 58, 71 ízlésnevelés 38 JATE 66 Jókai Mór 18, 23, 74 Jurányi Anna 65 kandidátusi értekezés 88 Kárász József 102 Kiss Lajos 26, 40 Kovács Imre, ifj. 4 Kovács István 107 Kőszegfalvi Ferenc 104 középiskolai magyartanítás 29 Krzuslicz István Gábor 107 kutasi írótalálkozó 79 László József 96 levelezés 76, 98, 101 Makay Gusztáv 42, 43 Móra Ferenc 21, 33, 78, 92 műfaji elemzés 32 Nagy Gyula 85 Návay Sándor 105 Németh László 20, 27, 44, 48, 58, 63, 80, 87, 91, 95, 98, 99, 101 Nótás Szabó Pál 73 nyelvi-stilisztikai elemzés 51 olvasásra nevelés 61 Palágyi Lajos 14 Pákozdy Ferenc 53, 62, 65 Singer, Kurt 61 Sipka Sándor 24, 65, 91, 94, 96, 98, 100– 102, 104–107 Szaltikov-Scsedrin, Mihail Jevgrafovics 5 Szende Aladár 42

Szigeti János 107 tanyavilág 3 tihanyi apátság alapítólevele 12 Toldy Ferenc 86 Tornyai János 77 Török Károly 13, 75 Vajthó László 57 vásárhelyi írók 19 vásárhelyi népköltők 73 vásárhelyi puszta 25, 85 verselemzés 46 Vörösmarty Mihály 15