Biológia | Ízeltlábúak » Furka Tünde - Poloskák jellemzése (Paraneoptera, Eumetabola)

Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Paraneoptera Phylum: Arthropoda – Ízeltlábúak Subphylum: Hexapoda – Hatlábúak Classis: Insecta – Rovarok Subclassis: Dicondylea – Kétbütykű rágójúak Sectio: Pterygota – Elsődlegesen szárnyasak Subsectio: Neoptera – Újszárnyúak Csoport: Paraneoptera /Eumetabola/ ➊ ORDO: ZORAPTERA – PILLÁSSZÁRNYÚ TETVEK − 1-3 mm-es testnagyság − fonalas vagy gyöngyfüzérszerű csápok − rágó szájszerv − hímeknél és nőstényeknél is vannak szárnyas és szárnyatlan alakok, akár egy kolónián belül is − szárnyas alakok: o két pár hártyás szárny o redukált szárnyerezet o szárnyak felszíne és a szárnyszegélyek finoman szőrözöttek o normálisan fejlett összetett szemek, illetve 3 pontszem o ivarérettség elérése után elvesztik szárnyaikat − szárnyatlan: összetett szemük csökevényes, nincsenek pontszemeik − járólábak − zömmel trópusi elterjedésű állatok, de É-Am. déli

részein, Tibetben, Kína DK-i vidékén is előfordulnak − nedvességkedvelők − elhullott, aprótestű rovarokat ill. atkákat fogyasztanak ➋ ORDO: PSOCOPTERA – FATETŰ ALKATÚAK − ezeknek is vannak szárnyas és szárnyatlan alakjaik − redukált szárnyerezet − a szárnyszegélyek és erek itt is szőrözöttek − nyugalmi állapotban a potrohukat háztetőszerűen tartják − mm-es nagyságrend − fonalas csápok − rágó szájszerv − járólábak − nedvességkedvelők − kéregrepedésekben, barlangokban, levelek felszínén, avarban, emberi építményekben is megtalálhatók − magtárakban higiéniai problémákat, növény- és rovargyűjteményekben nagy károkat, és allergiás tüneteket is okozhatnak − algákkal, gombafonalakkal, állati és növényi eredetű szerves törmelékkel táplálkoznak − a köznyelv fürgetetveknek hívja őket gyors mozgásuk miatt 1 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Paraneoptera 1. Trogium pulsatorium –

Portetű / Gyakori zugtetű − lakások nedves falain − könyvekben, növény- és rovargyűjteményekben − univoltin fajok (évente egy generáció) − nympha alakban telelnek ➌ ORDO: PHTHIRAPTERA – TETŰALAKÚAK − mm-es nagyságrend − szárnyatlanok − testük dorsoventrálisan lapított − állati élősködők − sok fajuk erősen gazdaspecifikus − egyetlen fejlődési stádiumban sem hagyják el a gazdaszervezetet − ezért általában közvetlen testi érintéssel fertőznek − ált. ivaros szaporodás, de előfordul parthenogenesis is − tojásaikat serkéknek nevezzük ➀ Subordo: Amblycera – Bunkóscsápú tetű-alkatúak − 4 ízű bunkós csápok, amelyek a fej egy-egy mélyedésébe visszahúzhatók − rágó szájszerv − madarak bőrfelszínén, ott hámtörmelékkel és vérrel tápl. (a tollkezdeményeket törik át) ➁ Subordo: Ischnocera – Fonalascsápú tetű-alkatúak − 3-5 ízből álló fonalas csápok, melyek nem húzhatók vissza

− rágó szájszerv − madarak tollazatában, emlősök szőrzetében élnek, szájszerveik segítségével erősen kapaszkodnak − lábaik is az itt való mozgásra specializálódott − kullancslégyfélék potrohsörtéin megkapaszkodva szállítódnak − hámtörmelékkel illetve bőrmirigyek váladékával táplálkoznak − az Amblycerával együtt rágótetveknek („Mallophaga”) nevezzük őket ➂ Subordo: Anoplura – Szívótetű-alkatúak (szívótetvek) − szúró-szívó szájszerv − vérszívás − emlősökön élősködnek Familia: Phthiridae 2. Phthirus pubis – Lapostetű − emberen élősködik − hónalj- és szeméremszőrzetben − viszketést és szőrtüszőgyulladást okoz 2 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Paraneoptera Familia: Pediculidae 3. Pediculus humanus capitis – Hajtetű / Fejtetű − embereken és majmokon (pl. csuklyásmajom-féléken) − tojásait szőr- hajszálakhoz ragasztja 4. Pediculus humanus humanus –

Ruhatetű − a hajtetű egy ökológiai változata (egy faj!), amely a ruhanemű szövetei közti élőhelyre specializálódott − a tífusz kórokozóját terjesztheti ➃ Subordo: Rhyncophthirina – Elefánttetű-alkatúak − elefántokon és varacskos disznókon élősködnek − fejük ormányszerűen megnyúlt − a fejük végén elhelyezkedő szájszervük segítségével törik gazdájuk vastag bőrét, ott a kapillárisokat roncsolva közvetlenül vérrel tápl. ➍ ORDO: THYSANOPTERA – TRIPSZEK / ROJTOSSZÁRNYÚAK − itt is vannak szárnyas, szárnyatlan alakok − a szárnyakról hosszú nyúlványok nyúlnak le  repülőfelület növelése − mm-es nagyságrend − szúró-szívó szájszerv: aszimmetrikus, 3 szúróserte − változatos táplálkozásmód: általában növényi nedvekkel, de vannak ragadozók (főleg levéltetveket), korhadékevők, mikroszkopikus gombákkal táplálkozók és kannibálok is − járólábak, végükön 2 karom, a karmok közt

egy nagy lapos hólyag tűrhető ki egy speciális izom segítségével (aurolium)  ez segíti az állatok megtapadását növények levelein, ezt segíti még egy spec. mirigyváladék − főleg növényeken, de gombákon, kéregrepedésekben, talajban − 2 lárvastádium  félig nyugvó előnympha-stádium  1-2 teljesen nyugvó nymphastádium − a nymphák nem tápl. − előfordul parthenogenesis, ill. fakultatív parthenogenesis − betölthetnek vektorszerepet − növények beporzását is segíthetik Subordo: Terebrantia Familia: Thripidae 5. Thrips tabaci – Dohánytripsz − kozmopolita, polifág faj − dohánylevelek fonákán, de hagymát, uborkát is károsíthatnak 3 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Paraneoptera ➎ ORDO: HETEROPTERA – POLOSKÁK − szúró-szívó szájszerv: szipóka − a két középső szúróserte belső felülete összetapad  két hosszanti cső: egyik csövön halad a nyál az áldozat felé, a másikon az áldozat

nedvei haladnak visszafelé − tűzmirigyek: nyílásuk lehet egyszerű nyílás, vagy a váladék irányított kilövellésére alkalmas csatorna − a kivezetési nyílásnál spec. párologtató felület  védelmi funkció (a saját mérgei ellen) − 2 pár szárny: hátulsó pár hártyás, elülső pár lehet hártyás vagy bőrszerű ➀ Infraorder: Nepomorpha – Vízi poloskák Familia: Nepidae 6. Nepa cinerea – Víziskorpió − növényzettel gazdagon benőtt sekély vizek lakója − ragadozó: vízirovarokkal, ebihalakkal tápl. − elülső pár lába fogóláb − potroh végén hosszú légzőcső − merüléskor a levegőt a szárnyai közt raktározza 7. Ranatra linearis – Vízi botpoloska − a halakban gazdag vizeket kedveli − ragadozó: halivadékok, ebihalak, rovarok − elülső pár lába fogóláb − tavasszal a vizet elhagyva repülve változtatja a helyét Familia: Notonectidae 8. Notonecta glauca – Tarka hanyattúszó poloska − növényzettel

dúsan benőtt vizek − nyugalmi állapotban a vízfelszín közelében hasoldallal felfelé lebeg, úszik − merüléskor a két hosszanti barázdáján lévő szőrsorok közt raktározza a levegőt − szipókájának szúrása fájdalmas Familia: Corixidae 9. Corixa punctata – Nagy búvárpoloska − állóvízi faj − algákkal tápl. − hátulsó lábain hosszú úszószőrök találhatók ➁ Infraorder: Gerromorpha – Kétéltű poloskák Familia: Gerridae 10. Gerris lacustris – Tavi molnárpoloska − álló- ill. folyóvizek − a nyugodt vízfelszínt kedveli − csapatosan mozog − középső lábpárukkal hajtják magukat, hátulsóval megtámasztják − ragadozók: vízi és vízbe hullott apróbb rovarokkal tápl. 4 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Paraneoptera ➂ Infraorder: Cimicomorpha – Vérszívópoloska-alkatúak Familia: Reduviidae 11. Reduvius personatus – Szemetes zugpoloska − az állat testfelületén lévő szőrökhöz tapad a por

és egyéb szennyeződések  rejtőzködés − ragadozó: szabadban viráglátogató rovarokra vadászik, lakásban kaszáspókokkal, kétszárnyúakkal tápl. 12. Rhinocoris iracundus – Gyilkospoloska − melegkedvelő − ragadozó, rovarokkal tápl. Familia: Cimicidae 13. Cimex lectularius – Ágyi poloska − őshazája a Földközi-tenger partvidéke − ma már kozmopolita − fénykerülő, éjszakai aktivitású − tömegszállásokon, istállókban − ember, ill. alkalmilag madarak vérét szívja − bűzmirigyeit nem tudja elzárni  szagáról felismerhető − tífusz és lepra kórokozóját terjesztheti ➃ Infraorder: Pentatomomorpha – Címerespoloska-alkatúak Familia: Scutelleridae 14. Graphosoma lineatum – Csíkos pajzspoloska − elsősorban ernyős virágzatokon − más poloskákat eszik, átveszi a szagukat − a nőstény a petéit csoportokban helyezi le, a kikelő lárvák egy ideig együtt maradnak és táplálkozási közösséget alkotnak

Familia: Pentatomidae 15. Dolycoris baccarum – Bogyómászó poloska − erdőszegélyeken, kertekben, legelőkön − bogyók nedveivel tápl., otthagyja a szagát, ízanyagait 16. Pentatoma rufipes – Vöröslábú címerespoloska − lombos fákon − növényi nedvekkel, alkalmanként rovarokkal tápl. 17. Aelia acuminata – Közönséges szipolypoloska − elsősorban az Alföldön − rétekkel, legelőkkel határos gabonaföldeken károsít Familia: Coreidae 18. Coreus (Mesocerus) marginatus – Közönséges karimáspoloska − nedvességkedvelő − elsősorban keserűfűfélék nedveivel tápl. 5 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Paraneoptera Familia: Pyrrhocoridae 19. Pyrrhocoris apterus – Verőköltő bodobács − talajfelszínen, fák kérgén csoportosan, gyakori − hárs- és mályvafélék nedveivel tápl., de alkalmanként elhullott csigák, rovarok nedveit is kiszívja − a ♀ nemi csalogató anyagokat bocsát ki, ezek alapján találja meg őt a

♂ − a ♀ maga készítette üregbe rakja petéit levelek közé Familia: Lygaeidae 20. Lygaeus equestris – Lovagbodobács (Vörösfoltos bodobács) − szárazságkedvelő − elsősorban a méreggyilok nedveivel tápl. − olykor csapatokban is láthatjuk ➏ ORDO: COLEORRHYNCHA − déli féltekén előforduló fajok ➐ ORDO: AUCHENORRHYNCHA – SZÍNKABÓCÁK − szúró-szívó szájszerv − növényi nedvekkel tápl. − tápcsatorna spec. felépítésű: a nyelőcső végén, gyomor kezdeti szakaszán van egy szűrőkamra, egy kanyarulatos csőrendszer, amit Malphigi-edények vesznek körül és közvetlenül az utóbélbe torkollik  cukrokban gazdag, N-ben szegény tápl. közvetlenül az utóbélbe jut, a N felszívása hatékony − a ♂és ♀ egyaránt rendelkeznek hallószervvel, de hangadásra csak a ♂ képesek, potrohukban páros hanghólyag szolgálja a hangerősítést Subordo: Cicadomorpha Familia: Cicadidae 21. Tibicina haematodes – Óriás

énekeskabóca − melegkedvelő − déli lejtőkön − fejlődése szőlőhöz kötött  nagytömegben kártevő lehet − lárvák talajban fejl., gyökérnedvekkel tápl 22. Cicada orni – Mannakabóca − védett − szívása során a kőrisfából magas cukortartalmú nedv jön ki: manna − kőrisen kívül tölgyfák és gyümölcsfák nedveivel tápl. − az ország déli területein Familia: Cercopidae 23. Cercopis sanguinolenta – Vérpettyes kabóca − nedvességkedvelő − elsősorban hegyvidékeken − lárvái talajban fejl. és gyökérnedvekkel tápl 6 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Paraneoptera 24. Philaenus spumarius – Változó tajtékoskabóca − lágyszárúakon speciális habfészekben fejlődik  védelem a kiszáradástól és az ellenségtől − a habfészek úgy jön létre, hogy a lárvák levegőt és viasztartalmú anyagokat pumpálnak ki (szappanhabszerű) Familia: Cicadellidae 25. Cicadella viridis – Méregzöld kabóca −

nedvességkedvelő − nedves réteken, legelőkön Familia: Membracidae 26. Centrotus cornutus – Szarvaskabóca − alacsonyabb bokrokon − fiatal hajtások nedveit szívogatja − nőstény a tojócsövével mélyedéseket váj a kéregbe  oda rakja petéit ➑ ORDO: STERNORRHYNCHA – NÖVÉNYTETVEK − szúró-szívó szájszerv − majdnem kizárólag növényi nedvekkel tápl. − ürülékük a mézharmat, ami cukrokban gazdag, hangyák táplálékául szolgálhat − nagytömegben lehetnek mezőgazdasági kártevők ➀ Subordo: Psyllina – Levélbolhák Familia: Psyllidae 27. Psylla mali – Almafa-levélbolha − almafa kártevője − nemcsak a nedvek szívása miatt kártevő, hanem a mézharmattal bevont kérgen szívesen telepszik meg korompenész ➁ Subordo: Aleyrodina – Liszteskék Familia: Aleyrodidae 28. Trialeurodes vaporariorum – Üvegházi liszteske − kozmopolita, polifág faj − dísznövények, üvegházi termesztésű haszonnövények kártevője,

jó időben szabadföldi növényeken is ➂ Subordo: Aphidina – Levéltetvek Familia: Phylloxeridae 29. Viteus vitifolii – Filoxéra − szőlő kártevője − életmenet! − homokterületeken nem tud jelentős kárt okozni, mert járatai beomlanak 7 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Paraneoptera Familia: Aphididae 30. Aphis fabae – Fekete répalevéltetű − répa kártevője − természetes ellenségei: fátyolkák, biz. pókfajok, madarak, katicák lárvái − életmenet! Familia: Pemphigidae (Eriosomatidae) 31. Eriosoma lanigerum – Vértetű − alma kártevője − É-Amerikából terjedt át Eu-ba ➃ Subordo: Coccinea – Pajzstetvek Familia: Diaspididdae 32. Quadraspidiotus perniciosus – Kaliforniai pajzstetű − őshazája Kína, innen terjedt át Kaliforniába, majd mindenhova, ma már kozmopolita − kb. 150 gazdanövénye ismert − a növények összes fölfeletti részét károsítja Készítette: Furka Tünde 8