Földrajz | Térképek » Ceglédbercel térképe és rövid története

Adatlap

Év, oldalszám:2000, 1 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:35
Feltöltve:2008. május 01
Méret:85 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A C a- rs rti be Al B D E F G H M Ceglédbercel or on N 1 a g y - f ö l d e k 0 1:15 000 400 m 200 a rs rti be Al u. u. la ere el F DÓZSA GYÖRGY BUDAI ÚT er s je 40 z s e r õ Ceg i léd – U. D óz u.sa G u. th ok rgy Ceg léd – Buda i út Ba re nd rad i TÓTHTANYA yvá CS ER Õ ly I Na g Mé Jók Ifjú sá g yE Szoln rtó Ko Ad Budai út v. m CEGLÉD u. ai ÚT LYA U. Ceglédbercel-Cserõ vá. AR TY Ce glé Ceglédbercel FISCHERTANYA u. SM Hier wurde ein Awarenfriedhof gefunden. Urkunde erwähnt es zuerst 1281 Die Besitzer waren bis zum Ende des 17. Jh-s die Nonnen des Ordens der Klarissen, dann war es Puszta und gehörte zu Alberti József II. ließ es mit Deutschen besiedeln, die aber überwiegend an der Cholera gestorben sind, die anderen gingen in die Urheimat zurück. Später kamen aus Uri und Cegléd Ungarn, aus Soroksár, Adony und Solymár Deutsche nach Bercel, so entstand 1804

Cserobercel/bis 1901 so geheissen/ Die Deutschen wurden nach dem 2. Weltkrieg vertrieben, ausgesiedelt Die Kirche hat der Baumeister Jakab Mayer 1801 im Barokkstil gebaut. Das über 4500 Bewohner zählende Dorf hat eine gute Infrastruktur, aber 75 % der Arbeitnehmer müssen pendeln. C u. yö RÖ Archeologists excavated an Avarian cemetery on its territory. It was first mentioned in the register in 1281. Till the end of XVII th century is was owned by Clarists, as a plain belonged to Alberti During Emperor Joseph II it was repopulated with Germans, but they were killed by the cholera and survivors moved home to Germany. Then Hungarians came to Bercel from Úri and Cegléd, Germans from Soroksár, Adony and Solymár and it was organized into a village in 1804. The village was Cserõbercel until 1901 The population of German vernacular was deported after world war II. The church was built in baroque style by Mayer Jakab in 1801. The village with more than four and a half thousand

inhabitants has good infrastructure 75 % of employees work outside the village. Ny á u. rfa La jos u. Bem József u. yi u. VÖ A régészek területén avar temetõt találtak. Elsõ ismert okleves említése 1281-bõl való A XVII század végéig a Klarissza - rendi apácák a földesurai, pusztaként Albertihez tartozott. II József alatt németeket telepítettek le, de nagy részüket a kolerajárvány pusztította el, az életbenmaradottak visszaköltöztek régi hazájukba. Ekkor Úriból és Ceglédrõl magyarok, Soroksárról, Adonyból és Solymárról hazai németek jöttek Bercelre és 1804-ben községgé szervezték lakóhelyüket. 1901-ig Cserõbercel volt a falu neve. A németajkú lakosság többségét a II világháború után elhurcolták, ill meghurcolták Templomát Mayer Jakab építõmester barokk stílusban 1801-ben építette. A ma több mint négy és félezer lakost számláló község jól fejlõdõ infrastruktúrával rendelkezik. A

munkavállalók 75 %-a nem helyben dolgozik é u. U. jor u. u. VASP Á 4 r Ceglédbercel-Cserõ vá. G Ma nc on k Beckmajor erõ sili ola zs u. ai GY Isk u. R é t f ö l d GY ÖR Po Ba t ss ssu je jcs er ze A y-Z u. G et ke ZS Ka o Beckpusztai-erdõ éla ky C RÁ DÓ m kB . U ZI o u. di u. öv VA Sz u. Ceglédbercel v. m T SÚ Cserõmajor g nsz t y n Hu u. g Ví ya ál ré ch sa Vi rá Cserõmajor Ceglédbercel v. m y u. u. ih CEGLÉDBERCEL H u. u. H si Cs Z di ya un g 4585 Le he l Sz õlõ yi KÓ dá rtir niz u. sM Ma be Ki Bé u. Tó csic i 53/ u. y rg yö G u. rín e let U. a D ád p Ár Tán Ke u. u. K yi og m So a zs . Ró u ó ob u. a ic at 2337 E60 h Erk u. óti õ dn I u. zs Dó tila ST Tó Pe U. N á d a s t ó 3Al u. et 4 - él A Te m At PE i f tõ Tó y u. Sz ef zs ef zs Jó a ttil u. F Jó

ÚT ák De er u. Ra 40 c en E60 Irsa ke u. u. n u. g 40 et vá Sá e u. Lig I 2 a ndr u. á u. S re nd E ri r ri E Bé y eg ST PE gvá z ALBERTIRSA 4 u. yh an y A A u. J an Ar u. s F e k e t e r é u. Ar s o án y eg yh n ra d Ce ÚT glé Telelõmajor d Ceglédbercel utcajegyzéke Ady Endre u. D4-E3 Aranyhegy u. B2-C1 Arany János u. B2 Árpád u. C2-C3 Bajcsy-Zsilinszky u. C3-D2 Bartók Béla u. D4-D3 Béke u. D4-D3 Bem József u. D3-E3 Cserõi u. D4-E3 Deák Ferenc u. B2 Dobó Katica u. C2 Dózsa György u. C2-F3 Erkel Ferenc u. E3 Hunyadi u. C3-D2 Ifjúsági u. E4-E3 Iskola u. C3-D2 Jókai u. E4 József Attila u. B2-C2 Kassai u. D3 Keleti u. D2-E3 Kinizsi u. D2-D3 Kossuth Lajos u. D3 Lehel u. E4-E3 Liget u. B2-C2 Madách u. A3 Major u. E3 Mély u. D4 Nagyváradi u. D4-D3 Nyárfa u. E3 Pesti út B2-D4 Petõfi u. B2-C2 Pozsonyi u. D3-E4 Radnóti u. D3-E3 Rákóczi u. C3 Rózsa u. C2 Ságvári Endre u. B2-C2 Somogyi

Béla u. B2, C2-C3 Szél u. C2-D2 Szõlõ u. E4-F3 Szövetkezet u. A3-B3 Táncsics Mihály u. B3 Temetõ u. C2 Tó u. B2-B3 Tórét u. A3-B3 Vaspálya u. D4-E4 Vasút u. A3-B2 Víg u. D3 Virág u. D3-E3 Vörösmarty út D4-E4 Zrínyi u. C3-D2 what they see as strategic industries - notably agriculture - without which the country would be in danger if there was a war, as well as other jobs. Abandoning all sectors in which a country does not have a comparative advantage is likely to lead to structural unemployment in the short (and sometimes medium and long) term. Other reasons for imposing tariffs include the following: • To make imports more expensive than home-produced substitutes, and thereby reduce a balance of payments deficit; • As a protection against dumping (the selling of goods abroad at below cost price in order to destroy or weaken competitors or to earn foreign currency to pay for necessary imports); • To retaliate against restrictions imposed by other countries.

• To protect infant industries until they are large enough to achieve economies of scale and strong enough to compete internationally. With tariffs, it is impossible to know the quantity that will be imported, because prices might be elastic. With quotas, governments can set a limit to imports Yet unlike tariffs, quotas provide no revenue for the government. Other non-tariff barriers that some countries use include so-called safety norms, and the deliberate creation of customs difficulties and delays. The General Agreement on Tariffs and Trade (GATT) had the objectives of encouraging international trade, of making tariffs the only form of protectionism, and of reducing these as much as possible. The most favoured nation clause of the GATT agreement specified that 3 countries could not have favoured trading partners, but had to grant equally favourable conditions to all trading partners. The successor of GATT is the World Trade Organization It took nearly 50 years to arrive at

the final GATT agreement because until the 1980s, most developing countries opposed free trade. They wanted to industrialize in order to counteract what they rightly saw as an inevitable fall in commodity prices. They practised import substitution (producing and protecting goods that cost more than those made abroad), and imposed high tariff barriers to protect their infant industries. Nowadays, however, many developing countries have huge debts with Western commercial banks on which they are unable to pay the interest, let alone repay the principal. Thus they need to rollover (or renew) the loans, to reschedule (or postpone) repayments, or to borrow further money from the International Monetary Fund, often just to pay the interest on existing loans. Under these circumstances, the IMF imposes severe conditions, usually including the obligation to export as much as possible. Quite apart from IMF pressure. Third World governments are aware of the export successes of the East Asian Tiger

economies (Hong Kong, Singapore, South Korea and Taiwan), and of the collapse of the Soviet economic model. They were afraid of being excluded from the world trading system by the development of trading blocks such as the European Union, finalized by the Maastricht Treaty, and the North American Free Trade Agreement (NAFTA), both signed in the early 1990s. So they tended to liberalize their economies, lowering trade barriers and opening up to international trade.